> 		     c*A^2*OM^2 >= 1  (korulbelul, OM = 2pi/T)
> 
> ahol A a lengo tomegek minimalis amplitudoja, T az inga lengesi ideje,
> c a FENYSEBESSEG !!! A T meresi tartomanya a mereseink soran 40-60 sec.

A bal oldalon egy tavolsag^3/ido^3 dimenzioju mennyiseg all, es ez >= 1 ??
Legalabb azt kene kozolni, hogy 1 fenyev^3/ps^3, vagy mi a mano?

A vaskalapos fizikaban legalabb az osszehasonlitott mennyisegek
dimenziojanak illik azonosnak lenni!

> Felado :  [Hungary]

> >Felado : Telegdy Attila
> 
> >Errol jut eszembe, hogy a ketkereku biciklin, ha eleresztett kormannyal
> >egyensulyozunk, akkor is a porgettyuhatas az egyensulytartas alapveto
> >lancszeme.
> 
> Es amikor nem elengedett kormannyal megyunk, akkor nem? Probaltal mar nem
> elengedett kormannyal allo biciklit megulni? :-)

Nem probaltam. :-)

Ha nem eleresztett kormannyal megyek, akkor a kezemmel is forgatni tudom
a kormanyt es nincs feltetlenul szuksegem arra, hogy a kormany latszolag
magatol kanyarodjon. Megfogott kormannyal, hogy ki mennyire veszi
igenybe a porgettyuhatast, az attol is fugg, hogy ki hogyan
egyesulyozik.

Ahogy Mikola Peter a mai szamban irja, nem csak a porgettyuhatas van. 
Sot o tagadja a porgettyuhatas alapveto szerepet a biciklin valo
egyensultartasban. Lehet, hogy igaza van.
(nem probaltam rosszul osszerakott biciklin menni).
En azt hiszem, hogy a biciklin egyensulyozva mindket hatas ervenyre jut.

> ------------------------------------------------------------------
A vizen uszo jegrol eszembe jutott egy regi kerdesem. Nem tud valaki
reszleteket?

Olvastam valahol, hogy mikor Eotvos Lorand a mereseit vegezte az
ingajaval,
akkor a muszert a Dunan uszo hajok erezhetoen befolyasoltak.

Azt hinne az ember, hogy ez termeszetes, hiszen egy rakomannyal teli
hajonak igen nagy a tomege. De valojaban itt csak annyi van, hogy a hajo
a
vizet kiszoritja es maga kerul nagyjabol a helyere. Tomegvonzas
szempontjabol annyit lehet eszrevenni, hogy egy tekintelyes tomeg
elmozdul nehany metert, ami pontosan megfelel a hajo tomegevel egyenlo
tomegu test elmozdulasanak. Az elmozdulas merteke megfelel a hajo
nyomaskozeppontja es a sulypontja kozotti tavolsagnak.

Annyira erzekeny lenne az inga, hogy meg ezt is kimutatja, vagy valahol
tevedek?

Attila

Tisztelt Publikum!

Nekem csak egy kerdesem van Sarkadi Dezsohoz a gravitacio
kapcsan: Tisztazni akarja-e az altala felvetett problemat,
vagy sem?

1. Ha igen, akkor tessek a Cavandish kiserletet megismetelni,
   egyenlo tomegeket alkalmazva. Meg a pontossag sem nagyon
   erdekes, hiszen a kimenet binaris: vagy van vonzas, vagy
   nincs vonzas...

2. Ha nem akarja, akkor fizikai ingaval, meg hasonlo
   dinamikus rendszerekkel veg nelkul lehet zavarkodni,
   hiszen mindjart attekinthetetlenebbe valik az egesz.
   Sajnos lengo inga eseten a rezonanciara is szamitani
   kell, s a katonak lepteire belengo hid lengesi
   ampitudojabol mar igen nehez lenne kihamozni, hogy
   egyetlen elemi lepes mekkora hatast is erdmenyezett.


Ez mar csak egy kevesbe lenyeges raadas:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Azt tovabbra sem ertem, hogyha szerinted az egyenlo
tomegu gazmolekulak kozott nincs kolcsonhatas, akkor sok
(tobb, mondjuk harom) molekula eseten miert lesz megis?
Kulon orulnek, ha ezt valahogy az F=G*m(M-m)/r^2
vagy hasonlo erotorvenybol le tudnad vezetni, mert
a potenciallal meg a gravitacios kolcsonhatasi energival
kapcsolatos fejtegeteseidet sajnos nem tudtam kovetni 
(mar a definicioknal elakadtam). Ha ez az erotorveny 
alapjan nem megy, akkor keresemet tekintsd targytalannak,
tulajdonkeppen csak az 1. kerdes fontos.

Cserny Istvan

 irja (hosszu levezetes utan):
~~~~~~~~~~~~~~~~~
> A vizszintemelkedes: dH-dh = 0, vagyis nincs szintemelkedes.
> Remelem eleg faraszto voltam :) es nem tevedtem tul nagyot

Szerintem eleg faraszto volt :-))) mert eleg lett volna
annyit irni, hogy 1 kg uszo jeg 1 kg vizet szorit ki
(kisangyalom, (c) Archimedesz), s elolvadas utan eppen
1 kg viz marad vissza, ami kitolti ez eredetileg vizbe
merulo jeg helyet. A pontatlansag - ha nem tevedek -
a jegtabla atmoszferaba merulo resze altal kiszoritott
levego sulyabol fakad, de nem akarok a levegobe
beszelni... ;-)))

Cserny Istvan

>Errol jut eszembe, hogy a ketkereku biciklin, ha eleresztett 
>kormannyal egyensulyozunk, akkor is a porgettyuhatas 
>az egyensulytartas alapveto lancszeme. 

Tevedes. 
A biciklin az egyensulytartas ugyanugy mukodik, mint pl. 
a korcsolyan, vagy megjobb pelda az a hoban csuszo szerkezet, 
ami a biciklihez hasonlit, de sitalpai vannak. 

Kepzelj el egy 100kilos embert egy vekonykereku versenybringan! 
Gondolod, hogy a kerekek porgettyuhatasa fogja egyensulyban 
tartani? 

Ha arra gondoltal, hogy miert nem kanyarodik el az elso kerek, 
ha elengedjuk a kormanyt, ennek sem a porgettyuhatas a magyarazata, 
hanem a kovetkezo: 

Az elso villa tengelyenek az utpalya sikjaval valo dofespontja 
egy picivel a gumi es az aszfalt erintkezesi pontja elott van. 
Ha nagyon elotte lenne, akkor problemas lenne a kanyarodas, 
ha nem lenne elotte, akkor az iranytartas lenne problemas, mert 
a kerek mindig el akarna kanyarodni, ami borulast von maga utan. 

Aki nem hiszi, probalja ki, hogy az elso kereket olyan ferden 
szereli be, hogy eppen nem surlodik, majd menjen elengedett 
kormannyal. Tapasztalni fogja, hogy nehez egyenesen menni, 
pedig a kerek forog. 

Peter

Meszaros Laszlo irja:
: "Lapszeli" szamitasokat vegezve a lendkerekbe fero energia:
:
: D = 1 m ("muhorizont" tipusu felfuggesztessel ennel nagyobbat
:          meg egy autobuszban is nehez lenne elhelyezni)
: N = 1500 1/s -> w = 2 x pi x N ~ 1e4
     ~~~~~~~~~~
Ez nagyon soknak tunik (90000 U/min) 1 m atmeroju lendkerekhez kepest.

: pusztitast vegezhet. A pontos kiegyensulyozottsag is fontos, anyaghiba
: miatti serules vagy a lendkerek szetrepedese eseten a darabok a keru-
: leti sebesseggel -- ami az adott esetben kb. 6 km/sec -- repulnek, ami
                                               ~~~~~~~~
Ez megint soknak tunik. Ennyivel mar foldkoruli palyara lehet valamit
allitani. :-) Egyebkent ha a fenti ertekeket hasznalom (1500 1/s, 1 m),
akkor nekem 750 m/s jon ki keruleti sebessegnek (ca. puskagolyo).

A 6 km/s-hez 8 m atmeroju lendkerek kellene 1500 1/s-nel, ez azert mar
buszba sem fer bele. :-) Tudtommal a leggyorsabb esztergak olyan 600 m/sec
keruleti sebesseget ernek el, tehat azt mondanam, hogy a 750 m/s realis,
ha nem lenne olyan nagy az atmero, bar elvileg kibirhatja: centrifugalis
gyorsulas a=v*v/r=v*w=750 m/s*1500 1/s=1 125 000 m/s^2. A fenti
esztergamnal 10 cm-es sugarat feltetelezve a=600*600/0.1=3 600 000 m/s^2.
6 km/s es 2 m atmeronel (ez meg elfer a buszba) a=36 000 000 m/s^2. Birja 
ezt meg valami egyaltalan?

----------------
Jegkocka: jozan paraszti esszel belathato, hogy a szint megmarad, ha
a jegkocka nem er le az edeny aljara. (Annyi vizet szorit ki, amennyi
a sulya, es ha elolvad akkor annyi viz keletkezik, amennyit kiszoritott.)

En sem olvasom a rejtvenyt, de a feladatnak van bonyolitott verzioja:
a jegdarabba fem- ill. fadarab van befagyasztva. Szinten jozan paraszti
esszel kiszorakozhato.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Sarkadi Dezso!
Bar en csak egy prozai dolgokkal foglalkozo fizikus vagyok, legutobbi 
meresi eredmenyed nagyon lazba hozott. Behelyettesitve a mert adatokat a 
kepletbe 
3*10^8*(0.5*10^-3)^2*0.126^2=1.2 
jott ki, ami valoban elgondolkodtato. Azonban, ha a szinten elfogadott CGS 
egysegekben szamolok, akkor
3*10^10*(0.5*10^-1)^2*0.126^2=1.2*10^6
lesz az eredmeny. Azt jelentene mindez, hogy az MKS mertekrendszer kituntetett 
a CGS-hez kepest? Mi lehet ennek a melyebb tartalma? (Azt, hogy egy kepletnek 
dimenzionalisan korrektnek kell lennie, bizonyara ma mar nem szabad olyan 
fontos kovetelmenynek tekinteni....)
A Holdon vegzett mereseket a szelmozgas talan kevesbe zavarna - bar ki tudja? 
-, a talajrezgesek - kulonosen ha eleg gyakran erkezik urhajo -, esetleg 
elegendoek lehetnek az inga mozgasban tartasara. Ha az ottani meresi 
eredmenyek megsem illenenek a kepletbe, meg kellene probalni a 
hosszusagot a holdkerulet negyvenmilliomod reszeben, az idot pedig a 
huszonnyolc napos tengelykoruli forgas (24*3600)-ad reszeben merni. 
Mindenesetre kivancsian varom az elmeleti megalapozast!
Udvozlettel
Nagy Attila

Tisztelt Tudomany! 

Erdekes cikk jelent meg tavaly a Fortune Magazin 
szeptemberi szamaban --a Rosen testverek nagyon 
rokonszenves "maszek" probalkozasa kapcsan-- 
a ledkerekes autorol. 

http:*9CnT/fortune/maga
zine/1996/960930/ros.html

(Ha ez a furcsa cim nem el, akkor 
http://www.fortune.com   --> kereses flywheel kulcsszoval.) 

Tovabbi anyag a Rosen Motors-nal: 
http://www.rosenmotors.com/pressre2.htm
Abra (sajnos csak vazlatos): 
http://www.rosenmotors.com/ptdiag.htm 

Ha valaki a techno-zsargont laikusok szamara erthetove tenne 
( http://www.rosenmotors.com/techdesc.htm )
(legalabb a lendkerek felfuggesztesere vonatkozo reszt) 
azt ketsegkivul tobben nagyra ertekelnenk.

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Lendkerek ( 14 sor )

> >Errol jut eszembe, hogy a ketkereku biciklin, ha eleresztett kormannyal
> >egyensulyozunk, akkor is a porgettyuhatas az egyensulytartas alapveto
> >lancszeme.
> 
> Es amikor nem elengedett kormannyal megyunk, akkor nem? Probaltal mar nem
> elengedett kormannyal allo biciklit megulni? :-)

Szerintem akkor nem. Egyszerüen a kormányzással az alátámasztási pontot bevissz
ük a sulypont alá, ez természetesen álló biciklinél nem megy. Különösebb elméle
ti magyarázat helyett a kis kerekü rollert, a görkorcsolyát, vagy éppen a hagyo
mányos jégen csuszó korcsolyát emliteném.

Üdvözlettel József

Szeretném megtudni, hogy elméletileg lehetségesnek tarthatók e, a négynél több 
dimenziók  azaz térkiterjedések létezése. A választ előre is köszönöm.

Egy dolgot nem ertek a lendkerekkel kapcsolatban. Ha valoban annyi 
gond van vele mint ahogy azt mar nehenyan megirtak, akkor minek kell 
feltetlen lendkerekre atvinni az erot. Pl:
   1 : dinamoval elektromos aramot csinalnak belole, es indulaskor
       ezzel inditjak a kocsit,
   2 : Valami nagy rugot felhuznak vele aztan valahogy annak a 
       rugalmas energiajaval inditjak a kocsit.

                                                Jano

Kedves Dezso !

Nehany megjegyzes a szamomra leirtakhoz a T#162 -ben. 

"A jo pap is holtig tanul". Ebbol a szempontbol reszemrol minden OK! Es Te hogy
 allsz ezzel a kerdessel ... ? Ha mar tankonyvet ajanlasz, en visszakerdezek. M
elyikbol ideztel, amikor az altalam "nem elegge korrekt"-nek velt mondatokat le
irtad?  Valaszodban  ket egymasnak ellentmondo kijelentest teszel:

1.
> A tomegkozeppont es a centralis ero a mechanikaban egyertelmuen
> definialt, megtalalhato a tankonyvekben, tehat itt nem kell leirnom.
> ...
>Az ehhez kapcsolodo temak az erok, forgatonyomatekok 
> helyettesitese. Ez tudomasom szerint elegge egzakt modon definialt 
> a mechanikaban ...

2.
> Ugy gondolom, hogy mindenkiben kialakul egy belso fizikai kep 
> ezekrol a dolgokrol es a mechanikai helyettesitesi problemakat 
> eszerint oldja meg. Ha ugyesen csinalja, az eredmenyek
> megfelelnek a gyakorlati igenyeknek.

Tehat valami EGZAKT (ezt masoknak ajanlod, pl. nekem), de Szamodra ez fust, mer
t Neked van sajat "fizikai vilagkeped" es Te "ugyesen csinalod" a dolgokat, aze
rt a TE "gyakorlati igenyeidnek megfelelnek" az eredmenyek. Nem hasonlit ez egy
 kicsit az alkemiahoz, vagy a horoszkop-kesziteshez?

De hagyjuk a vitat, meg egyszer felteszem a kerdest, hol hallottal _centralis p
otencialrol_, valoban jol ertelmezed (vagy nemertelmezed) a _centralis erot_? M
iert nem kozlod a "szotaradat", ha azt allitod, hogy nem ertik meg az elmeleted
et? - mert a nemmegertes egyik oka eppen az lehet, hogy mindenkinek MAS BELSO F
IZIKAI VILAGKEPE van - Te allitod ezt!  Ez rendben is van, de mit sem er egy BE
LSO vilagkep, ha azt nem tudod kozkinccse tenni. A siker titka nem csupan egy e
lmelet letrehozasa, hanem annak megfelelo, kozertheto talalasa, elfogadtatasa, 
KULSOVE tetele. Ezt is tudni kell csinalni, kulonben nem er az egesz semmit !

Befejezesul (az elso pontot mar egyszer ajanlottam):

1. PUBLIKALJ VALAMIT ERO SZAKLAPOKBAN. Vigyazz nem mindegyik recenzalt! A nem f
elulbiralt cikkeket kozlo lapok altalaban bulvarlapok, vagy olyan szaklapok (?)
, amelyek eletben akarnak maradni, es ezert mindent (v)esznek.

2. Bird nyilatkozatra az Altalad NEVTENLENUL MEGNEVEZETT NEVES SZAKEMBEREKET. H
a nem nyilatkoznak, ezt nyugodtan konyveld el ugy, hogy NEM ERTENEK VELED (VELE
TEK) EGYET.
A helyeslesnek minositett fejbolintasok igazi ertelme lehet (le)sajnalas.

3. Ne szegyeld bevallani, hogy esetleg Te is tevedhetsz. 

				Udvozlettel, Pe'ter

> ------------------------------------------------------------------------
Kapa's  Pe'ter, E-mail: 
KTEEM FEI Technical University of Kosice
> ------------------------------------------------------------------------

>Adva van egy A1 felszinu H melysegu medence, amiben egy hvastagsagu A2
>felszinu jegtabla uszik. Ha a jegtabla elolvad, mennyivel emelkedik a
>vizszint a medenceben?
Semennyivel. Amennyi font kilogott, annyival ossze is ment a terfogat.

A feladat parja: vizen uszo csonakbol kidobunk egy kovet a toba, mennyivel
no a vizszint.

Egy kicsit bonyolultabb:
Adott egy to, jo vastagon befagyva. Horgaszas (nana !) celjabol leket
vagunk, a jegtablat kiemeljuk a lekbol. Hol lesz a viz szintje a lekben ?

(Majd telen kaptok forro rumosteas feladatokat... )

Janos

>A vizszint eseset a vizmerce-leolvasasokbol lehet szamitani.
>Adott a vizmercek 0 pontjanak tengerszint feletti magassaga,
(vagyis a domborzat)

>adott a vizmercek helyenek folyamkilometer-szelvenye,
>adottak az _azonos idoben tortent_ vizmerce-leolvasasok ertekei.
>A tobbi mar csak szamolas kerdese.
igy van. 

>>>3. Laikus elkepzelesem szerint a folyo lejtese akkor a legnagyobb,
>>>amikor az arhullam emelkedesenek a kozepetajan jarunk. A viz folyasi
>>>sebessege is ekkor a legnagyobb?
>>>4. A terfogatarama (m3/sec) mikor a legnagyobb?
>>Szerintem a hullam tetejen, mert a vizallas is, meg a sebesseg is
>>akkor a legnagyobb.
>
>Ez tevedes, lasd az elozo pontot.
Akor vegulis mikor a legnagyobb a terfogataram ?


>>>5. Meg meg: mitol fugg az arhullam terjedesi sebessege?
>>A mederviszonyoktol, meg a surlodasi viszonyoktol.
>
>Meg az arhullam meretetol is.
Na igen.

>
>>>6. Milyen alaku egy arhullam? Gondolom, hogy nem A*(1-sinx) alaku.
>>Mondjuk (k1/sqrt(k2*t))*exp(((x-vt)^2)/k2*t).
>>Ez egy v sebesseggel halado, k2 konstans altal definialt
>>sebesseggel szelesedo Gauss hupli.
>> Valojaban az arhullam nem igazan hullam
>>(nem a hullamegyenlet megoldasakent keletkezik).
>
>Egy arhullam soha nem szimmetrikus, es a hullamforma is allandoan
>valtozik. Mikozben levonul, fokozatosan ellapul.
Na persze. Mint minden, aminek csucsa van :-) 


>>>Kezdem nagyon bonyolultnak latni a folyokat.
>>Csak most ? :-)


>A valosag mindig bonyolultabb, mint az ot leirni akaro
>matematikai modell.
Hat ezaz. 

>>>7. A viz sebessege hogy valtozik a mederben az aljatol a viz
>>>felszine fele? Gondolom nem linearisan no.
>>Ha lassan folyik, az aramlas laminaris lehet, akkor a sebesseg
>>egyenletes, eltekintve egy vekony hatarretegtol.
>>Ha gyorsan folyik (mint altalaban), akkor turbulens,
>>orvenyek vannak benne, akkor a sebesseg mindenfele lehet
>>(meg negativ is, visszafele is folyik).
>
>Termeszetes vizfolyasban soha nincs laminaris aramlas,
>a tobbi stimmel. (Pl. lima'ny (ahol visszafeli aramlik a viz)
>lassu vizfolyasokban is van.
Vagyis mindig gyorsan folyik. Tenyleg, mennyi a hatar viz eseten
a laminaris meg a turbulens kozott ? (Mondjuk egy meter atmeroju sima 
csoben ? 


>A hatarreteg elmelet nem a turbulens aramlasra vonatkozik? En ugy tudom,
>laminaris aramlasnal a sebesseg a hellyel fokozatosan valtozik. (Peldaul
>parabolikus sebessegprofil)
Az bizony lehet (ld. fentebb). 


janos (most kisbetuvel...  :-)

Mar csak kivancsisagbol is, mert hogy az utobbi 3-4 napban csupa ures
Tudomanyt kaptam. Tenyleg ures, vagy csak en nem kapom meg?

De hogy erdemi resz is legyen, visszaternek a jegkockara: mindannyian
helytelen valaszt adtatok :-))

Ugyanis a jegkocka elolvadasa utani vizszint attol fugg, hogy hany fokos
volt a viz eredetileg.

Ha 4 foknal hidegebb, akkor emelkedni fog. 

Ha 4 foknal sokkal melegebb, akkor sulyedni fog.

Ha pedig 4 foknal kisse melegebb, akkor tovabbi adatok hianyaban semmi sem
mondhato.

Ha pedig 0 foknal alig melegebb, es a kornyezet is 0 fok korul van, akkor
megint sulyedni fog.

Ha pedig a kornyezet 0 foknal hidegebb, akkor emelkedni fog.

Na, remelem, most mar mindenkinek tiszta :-))

Vegh Peter

A MathCAD 5 szerint:

2*PI*SQRT((a^2+b^2)/2)

Zoli

 írt a következő cikkben: >...
> sziokak!
> Keresem a legpontosabb kozelito kepletet egy a, b kis es nagytengelyu
> ellipszis keruletere.
> 
> Koszi
> Jozsi
>

Kedves barataim'!
    
    A fenti te'mo:ko:rrel kapcsolatban szeretnek en is hozza-
szolni. A napok ota kapott < valamint << illetve <<< jelzesu
zarvanyok valojaban decodolasra varo rejtett uzenetek amelyek
az Amerikaban most megjelent es hihetetlen nepszerusegnek
orvendo "Bible Code" c. tudomanyos mu folytatasai es linearis
valamint praktikus ertekuk az emlitett konyv felfedezeseivel 
azonosak.Ha az ures lapokon nem latjatok meg a titkos irast
menjetek el egy szemorvoshoz, ha o sem latja meg, akkor 
probaljatok diskettre menteni es a diskettet 2 oran at sosavban
ku'ralni! Majd meglatjatok mi lesz!
    
     PALA

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

:-) de az ures Tudomanyok magyrazata jelen esetben nem
tikkos uzenet, hanem ballepesem volt ("I am on vacation,
Your  mail regarding to $1 will be read when I'm back").

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kinek van arra otlete, hogyan lehetne abiotikus uton 
tiszta aminosavak oligomerizaciojat elerni?
Most nem az aktivalt aminosav szarmazekokra 
gondolok  amiket mondjuk a peptid szintetizatorokban hasznalnak.
hanem termesztes formajukban elofordulo aminosavakra.
Olvastam hogy a zeolitok katalaizaljak ezt a folyamatot
de ezen kivul van e mas lehetoseg?

lajos