Mail*Link(r) SMTP               Kornyeszeti hirek: kinai atoemenergia

(1) Third Nuclear Power Plant Construction Approved

[CND, 05/05/95] BEIJING - After months of discussion, the construction of
China's third nuclear power plant has been approved, Xinhua news agency
reported Friday. The total investment tops 27 billion yuan ($3.2 billion),
and the plant, which will be located on southern Liaoning peninsula, will
use two Russian 1,000 megawatt reactors. Currently, China has one nuclear
power plant at Qinshan near Shanghai [300 MW, 600 MW reactor under 
construction], and another at Daya Bay near Hong Kong [2 x 900 MW, with 
an additional 2 x 900 MW planned for a nearby location]. The electricity 
generated by nuclear power accounts for less than one percent of the 
national total. (Jim YU, Jian LIU)

[The Russian reactors are reportedly LWRs.  Also, despite the article, 
nuclear power plants already account for a little over 1% of generating 
capacity, and a slightly greater portion of generated electricity.  The
two units at Daya Bay, by the way, reportedly were shut down several weeks 
ago due to safety concerns.  French technicians are inspecting the plant, 
and it is expected to resume operations in the near future.]
                           ___   ___   ___

(2) Shipping Vessels for Nuclear Waste Produced

[CND, 05/04/95] BEIJING - China has manufactured its first six RY-IA-type
vessels to ship used fuel from nuclear power plants, Xinhua news agency
reported on Thursday. China thus becomes one of the few countries in the
world which are able to produce the shipping equipment for nuclear waste.
China currently has two nuclear plants and is aggressively expanding its
nuclear power generation. (Zhiping YU, Jian LIU)
                           ___   ___   ___

Mail*Link(r) SMTP               Kornyesz Tabor Lengyelorszagban

INTERNATIONAL ENVIRONMENTAL CAMP IN POLAND

Would you like to live for a week in the beautiful lake area of north 
Poland with people from
different countries, discuss environmental topics, make trips in the 
region, have fun on the lake and so on?

If so, please consider the following proposition:

location:       Stawiska, 50 kilometres southwest of Gda#228#sk, Poland;
time:           July 1 - 8, 1995;
program:        excursion in the region and to the Baltic Sea
                workshops about environmental topics
                cultural activities
                sport activities (canoeing, swimming, biking, walking etc.)
language:       english will be the common language in the camp;
prices:         in Danish Crowns (1 DKK = 0,178 USD, on April 1, 1995) for 
                people from:
                                        from Poland              from Baltic
                                                                 /Russia
                adults                  320                      200
                12-17 years             200                      80
                3-11 years              100                      50
                0-2 years               0                        0

practicalities: Please, send a message to one of the organizers, 
mentioning your age, possible diet requests and how you 
will pay the fee. To confirm your participation you should pay the fee to 
either the local organizer or NSFOF in Denmark:


local organizer:

Polski Klub Ekologiczny, East-Pomeranian chapter
Ul. Powsta#228#c#162#w Warszawskich 202, p.22
80-162 Gda#228#sk
POLAND
tel./fax: + 48 58 472458
e-mail: 

payment: via Powszechna Kasa Oszczednooci, Bank Pa#228#stwowy, II Oddziaa 
Gda#228#sk, no: 19523-99929-132
address bank: Ul. Grunwaldzka 137, PL-80-952 Gda#228#sk, Poland


Danish organizer and financial supporter:

NSFOF
Silkeborgvej 11
DK-8000 Aarhus C
DENMARK
tel.: + 45 86 202822            fax: +45 86 202148


payment:        postgiro: reg.no. 1199 account no.: 1300385  OR:

                bank: Unibank, Vesterbro Torv 6, DK-8000 Aarhus C. 
                reg. no. 1959 account no. 959-57-13685

Sziasztok!
A mult nyar vegen a HVG kozolt egy cikket a Balaton allapotarol, 
sajnos nem emlekszem, hogy pontosan a fenti kifejezest hasznaltak-e, 
de elmagyaraztak, hogy mi a lenyege. Megprobalok lehetoleg 
pontosan visszaemlekezni. 
Szoval; a ke'kalga "viragzasa" utan a sporak sokaig a vizben 
lebegnek, majd a viz lehulese utan lassan leulepednek, es az 
iszapreteg legfelso, nehany mm-es zonajaban helyezkednek el a 
kovetkezo szaporodasi idoszakig. 
Ideiglenes megoldaskent jelentosen segitene a helyzeten, ha ezt a 
vekony reteget a tel-tavasz folyaman a vegetacios idoszak kezdeteig 
el lehetne tavolitani, becslesek szerint sokat csokkentene a nyari 
algaviragzason. Gondolom ezt nevezik "lepelkotrasnak".
Egy alapitvany allitolag vett is egy erre a celra hasznalhato 
kotrohajot, de nem allitottak uzembe, mert a balatoni 
onkormanyzatoknak nem volt egymillio (!!!) forintja az uzemanyag 
eloteremtesere !
Ami a melykotrast illeti, arrol erosen megoszlanak a velemenyek, 
tobben azt allitjak, hogy tobb kart okozna, minnt hasznot, 
mindenesetre a keszthelyi-obolben egyertelmuen alapos mederkotrasra 
lenne szukseg.
A Balaton katasztrofalis helyzetet tobbek kozott az idezte elo, hogy 
mig az ott nyaraloktol iszonyatos penzeket szednek be, (szerintem a 
Balatonon nyaralni ma dragabb, mint pl. a gorog, vagy a spanyol 
tengerparton) az onkormanyzatok vagy nem kepesek, vagy nem akarjak 
ezt a penzt visszaforgatni kornyezetvedelmi celokra, peldaul a 
kozsegek csatornazasara, biologiai szennyviztisztitok letesitesere.

Udv:            LUYO
            (Pauli Lajos)
            

---------- Forwarded  message ---------- 
Date: Tue, 9 May 1995 10:27:35 +0200 
From: Vera Istvanovics >

> Felado : 
> Temakor: Balaton ( 19 sor )
> Idopont: Mon May  1 02:43:27 EDT 1995 KORNYESZ #66
>
> Sziasztok!
> 
> Olvastam a kormanypropagandat "A Balatoni Vizgazdalkodasi Fejlesztesi 
> Progmanrol" de sajnos nem ertettem mindet. Orulok ha valaki tudja 
> magyarrazni nekem par szot.

Hello! En a Balatoni Limnologiai Kutatointezetben dolgozom, megprobalok
kerdeseidre valaszolni.

>
> - Kis-Balaton, ez a rendes to vagy mi ez?
> 

A Kis-Balaton eredetileg a Balaton resze volt, a to egy darabja. A mult
szazad hatvanas eveiben megepitettek a Budapestet Trieszttel osszekoto
Deli Vasutat, ez ugyanaz, ami ma is vegigmegy a deli parton. Nehany ev
mulva az arviz alamosta a toltest, ezert elhataroztak, hogy a to
vizszintjet szigoruan szabalyozni fogjak. Kiepitettek a Sio csatornan a
zsilipet (a Sio a Balaton egyetlen kifolyoja). Ezzel el is ertek, hogy ma
az eves vizszint ingadozas csupan 20-30 cm, viszont volt jonehany nem
kivanatos kovetkezmeny is. A to vizszintjet a mult szazad kozepehez kepest
3 m-rel csokkentettek, ezzel levalasztottak a Balatonrol a Kis-Balatont. A
teruletet azutan csatornazasokkal es a Zala korabban nem letezett also
szakaszanak kiepitesevel tovabb szarogattak - mellesleg nem teljes
sikerrel, mert soha nem szaradt ki teljesen. Ezen kivul levalasztottak a
deli part menti berkeket (mocsaras teruleteket), ahol a halak korabban
ivtak. A Kis-Balaton elarasztasa tehat az eredeti allapot rekonstrukcioja
lenne. Ez egyben termeszetvedelmi terulet, rengeteg madar feszkel ott, es
nagyon sok az atvonulo madar is. Az egesz csodalatosan szep. Irodalom:
Fekete Istvan Tuskevar es Teli berek c. ifjusagi regenyei ecsetelik a
Kis-Balaton szepsegeit. A Kis-Balatont 3 lepesben epitik meg, ez megfelel
a terepviszonyoknak es penzugyi okai is vannak. Az elso reszt 1985-ben
arasztottak el, ez 18 km2 teruletu, atlagosan 1 m mely, a viz kb. 1 honap
alatt cserelodik ki. Ranezesre olyan, mint egy to. A masodik reszt (16
km2) 1992-ben arasztottak el, ennek 95%-a nadas. Ranezesre ez a terulet
nem to, inkabb mocsar. A meg elarasztando terulet nagy resze ma is nadas.
Az egesz Kis-Balaton terulete 69 km2 lesz. Az elarasztas elott a terulet
zomet nadasok boritottak, kisebb reszben nem tulsagosan ertekes legelok
voltak, nagyon keves novenytermesztessel. 

>
> - Kis-Balaton Vizvedelmi Rendszer, mit jelent ez?
> 

Azert hivjak igy, mert a helyreallitas mozgatorugoja a Balaton
vizminosegenek vedelme volt. A Balatonban az algak biomasszajat elsosorban
az hatarozza meg, mennyi foszfor kerul a toba (eutrofizalodas). A
vizminoseg keletrol nyugatra haladva rohamosan romlik, mert 1 m2
alapteruletre szamitva nyugaton 5-6-szor annyi foszfor jut a toba, mint
keleten. Nyugaton a szennyezes fo forrasa a Zala folyo volt, amely a
Balaton kb. 6000 km2-nyi vizgyujtojenek felerol szallitja a vizet es a
mocskot a toba. A hetvenes evekben evente atlagosan 85 tonna foszor es 900
tonna nitrogen erkezett a Zalan keresztul. A foszfor egy resze szennyviz
eredetu volt (pl. a vizgyujto legnagyobb varosa, a 60,000 lakosu
Zalaegerszeg evente kb. 40 tonna foszfort bocsajtott ki es ennek
ketharmada eljutott a Balatonig a becslesek szerint). A szennyvizek
mellett fontos volt a mezogazdasagi eredetu, diffuz terheles, foleg mivel
a Zala vizgyujton meglehetosen nagy az erozio. A diffuz terhelesek
csokkentese volt a Kis-Balaton helyreallitasanak elsodleges celja. 

Az elso resz megepitese utan a Balaton nyugati teruletenek foszfor
terhelese kb. felere csokkent, mert a Kis-Balaton elso resze az osszes
foszfor terheles 60%-at tenyleg visszatartotta. Az algak szamara
legkonnyebben felveheto foszfatnak tobb, mint 90%-at tartja vissza. A
nitrogen visszatartas joval kisebb. Az elso resz alatt azonban tovabbi
befolyok hoztak a Zalaba tapanyagokat, ezert kell a masodik reszt is
megepiteni. 1991-ben Zalaegerszegen bevezettek a szennyviz
foszfortalanitasat, ezt kovetoen a Balaton nyugati terulete a 70-es evek
terhelesenek mar csak kb. negyed reszet kapta. A 2. lepesben elarasztott
Kis-Balatoni terulet eddig csak kb. 10%-kal csokkentette tovabb a Balaton
foszfor terheleset, de ez a terulet meg valtozik, lehet, hogy 1-2 ev mulva
maskepp mukodik majd, mint most. Az elarasztas ota evrol evre nagyobb
teruletet hoditanak meg az algak. 

>
> - a to biologiai szuroje?
>

Szuro, mint olyan, szerintem hadova. Minden esetre a Zala vize a
megnovekedett tartozkodasi ido (lassu atfolyas) miatt atalakul. Egyebkent
altalam nem teljesen ertheto okbol a nadasokat nevezik nalunk biologiai
szuronek. 

>
> - lepelkotras? Hiaban kereztem ezt a szot. Szerintem olyan szo nincs.
>

Valoban nem standard szo, ugy csinaltak, de szerintem jol hangzik. Azert
nevezik igy, mert az iszapnak csak a tetejet, a felso 15-20 cm vastag
leplet akarjak lekotorni. A kotrasnal mindig problema, hogy hova tegyek a
lekotort trugyit (mocsok, genya, szaknyelven zagy). Elszallitani nagyon
draga lenne, a parton meg nincs hely. Ha sekelyen kotornak, azaz csak
lepelszeruen, akkor kevesebb anyagot kell elhelyezni. Emellett nem is
erdemes melyen kotorni (a normal kotras 1-2 m melyen megy), mert a
tapanyagok zome a legfelso retegben halmozodik fel. A legnagobb problemat
jelento kekalgak (cianobakteriumok) sporai a telet az iszapban veszelik
at, de a sporak szama is fent a legnagyobb, a lepelkotras tehat ezeket is
eltavolitana. A kotrast azert tervezik, mert bar a nyugati terulet
tapanyag terhelese a 10 evvel ezelottinek negyedere csokkent (ld. fent), a
Balaton vizminosege egyaltalan nem javult. Most is eppen annyi alga no a
nyugati reszen, mint korabban, es nyaranta nitrogen-koto kekalgak,
elsosorban a Cylindrospermopsis raciborskii nevezetu szemet dog
hihetetlenul elszaporodik. A kotras haszna sajnos megkerdojelezheto, mert
kb. 20 km2-t szeretnenek lekotorni, ehhez viszont 5-6 evre van szukseg (jo
esetben). A Balaton viszont atlagosan csak 3,2 m mely, nyugaton ennel is
sekelyebb, ugyhogy viszonylag gyenge szel is fenekig felkeveri. A
felkeveredett iszap visszaulepszik a lekotort teruletre, ezert a
vallalkozas kisse remenytelen. Viszont biztosan nem art. 

> -Azt is irjak hogy "folytatni kell vizminoseg-vedelmi celu tarozok, 
> szuromezok es torkolalati muvek epiteset" es "szukseges a partmenti
> telepulesek komplex belteruleti vizrendezeset" de pontosan nem ertem
> mirol van szo. 

A Zalan kivul szamos kisebb befolyo szallit tapanyagokat a toba, egyesek
kozuluk jo sokat. A tapanyagok jelentos resze nem pontszeru (diffuz)
forrasbol szarmazik, mint a Zalanal is. Ezert nehany szennyezett befolyo
patak torkolatanal mini Kis-Balaton szeru nadasokat kepzelnek el. En azt
hiszem, hogy ilyeneket nem nagyon csinaltak a gyakorlatban. A komplex
belteruleti vizrendezesre csak tippelni tudok, pedig megkerdeztem nagyon
hozzaerto fonokomet is. Ez jelentheti pl. a telepulesekrol az eso altal
leoblitett mocskos viz osszegyujteset, vagy pl. a telepulesen atfolyo, a
Balatonba tarto patak kikovezeset, hordalekfogo epiteset. 

> -Milyen a Balaton vizminosege most? Elnezest kerek a buta kerdeseimet de
> nem vagyok szakerto. 

- A Balaton vizminosege rossz. A nyugati teruletrol mar irtam. Keleten a
helyzet sajnos meg rosszabb. Itt a 80-as evek kozepeig nem voltak nagy
problemak az algakkal, kiveve hogy 1982-ben nyugatrol kelet fele
terjeszkedve itt is kialakult egy hatalmas Cylindrospermopsis raciborskii
tomeg. Ez akkor meg jol is jott, nagy publicitast kapott, es a kormany ezt
kovetoen kezdett lepeseket tenni (penzt adni) a Balaton vizminosegenek
javitasara. A fenti lepesek mellett nagyon jelentos volt az, hogy a keleti
teruletek parti telepuleseirol az eszaki parti Tihanytol kezdve
Balatonfureden, Balatonalmadin, stb, keresztul a deli parti Siofokon at
Boglarlelleig az osszes szennyvizet kivezettek a Balaton vizgyujtojerol.
1986-ra vegeztek az un. korcsatorna epitesevel (azota rengeteg viz es
csatornadijat fizetunk). Az intezkedes kb. 80%-kal csokkentette a keleti
teruletek foszfor terheleset, mert itt a to vizgyujtoje kicsi, es a
legfontosabb a parti telepulesek szennyvize volt. (Kb. evi 50-60 tonna
foszfort tart tavol a totol a szennyviz elvezetes). Paradox modon eppen
1986. utan kezdodott a keleti teruleteken a rohamos eutrofizalodas, tavaly
mar itt is annyi Cylindrospermopsis raciborskii volt nyaron, mint a nyugati
teruleten. Az okokat nem ertjuk pontosan, ezt kutatni kellene, csakhat mar a
kutatasra sem adnak penzt. Lehet, hogy az iszapban felhalmozodott es onnan
felszabadulo foszfor potolja azt a tapanyagot, ami most mar kivulrol nem jut
be. Lehet, hogy a Cylindrospermopsis raciborskii-nak nem szamit sokat a
kulso terheles pillanatnyi erteke, mert az iszapban veszi fel a szukseges
tapanyagokat. 

Remelem, valaszaim nagyjabol erthetoek. Ha nem, szoljal! (Esetleg angolul is
kuldhetek egy rovidebb cikket E-mailen).

Istvanovics Vera

Holgyeim es Uraim!

Ma (maj. 10.) a Fak es madarak napja van. Kerek mindenkit gondolja vegig,
MICSODA AJANDEKOK SZAMUNKRA!

Es azt is kerem, aki teheti ne menjen el tettek nelkul, ha fat vagnak ki
ertelmetlenul vagy nem ultetnek helyette masikat! (Sajnos M.o.-on ez most
nagy "divat". Bar tudom nem ez a legnagyobb kornyezeti kar...)

Koszonom!

Peter

Kedves Kornyesz!
Az alabbi levelem mar tobb mint egy hetes, es a cimzettek kozul
Fekete Balazs valasza mar meg is jelent a Kornyeszen. Diana
szerint a level valahol elveszett, igy ujra bekuldtem.
Ezuttal bejelentem azt is, hogy Diana rovid tavollete idejere
atvettem a moderatori szerepet.
Gyuri
 
Kedves Kornyesz!
Kezd elet lehelodni az ujsagba. Olyan allitasok es feltevesek jelentek meg
az utobbi ket szamba, amely mellett nem tudok elmenni szo nelkul:

Diana irja (altalam osszevagva, de remelem nem torzitva):
Neha egy kicsit ugy erzem, hogy a globalis felmelegedes korulotti hiszteria
kicsit el van tulozva relativ fontossagat tekintve, es dominaloan egy "feher,
kozep- es felso-osztalyu amerikai" problemakor, a vilagra egy kicsit
raeroltetve ez altal a reteg altal.
NEM AZT MONDOM,
HOGY AZ UVEGHAZ-GAZOK FELHALMOZODASA NEM PROBLEMA; csak azt, hogy a problemat
meglovagolta egy vilagpolitikailag eros reteg, akik szamara tenyleg 'nagy'
problema (mennyivel tobbet kell majd legkondicionalniuk ;-)
Tehat, leegyszerusitve: egy globalis eghajlatvaltozas kulonosen rossz 
lenne az
USAban, ahol mar nyaron amugy is eleg meleg van; az amerikai felsoosztalyt
talan kulonosen zavarhatja, mert mig a tobbi kornyezeti 6as alol ki tud bujni
eleg penzzel, a melegtol neki is fu:rallefa:lle kellemetlenebb lesz az elete.
Azt felismerven, hogy a problema kulcsa az egesz vilagon szanaszet hever, hat
megprobaljak egy kicsit ravenni a vilagot, hogy tegyen valamit a dolog
erdekeben, mert ok (mi?) nem szivesen adnak fel az eletszinvonalu(n)kbol.

Kedves Diana!
Amit irsz egyaltalan nem logikus es valoszinuleg nem is igaz. 
Mivel az USA a legnagyobb CO2 kibocsajto, minden CO2 csokkenteset 
megvalosito 
program elsosorban az amerikaiakat fogja erzekenyen erinteni, az o 
eletszinvonalukat (s persze az OPEC polgaraiet) fogja csokkenteni. Eppen 
ezert 
nem is voltak hajlandoak semmifele kotelezettseg valalasra a berlini 
konferencian. Leginkabb a szigetorszagokat osszefogo csoport (vagyis nem 
feher
es nem kozeposztaly, hanem pl. Maledive szigetek) allt ki egy szigoru idoben
konkretizalt program mellett. Amit persze "egy vilagpolitikailag eros 
reteg, 
akik szamara tenyleg 'nagy' problema (mennyivel tobbet kell majd 
legkondicionalniuk ;-)" kapasbol visszautasitott. 
Ide szeretenek beirni nehany otletet, hogy hogyan lehet kielegiteni
bizonyos csokkentesre tett igeretet fajdalom nelkul. Az otletek szerzoi
a nemet kornyezetvedelmi miniszter es a nemet ipar:
Angela Merkel azt javasolta, hogy ha NSzK segitseget ad pl. kinai 
szeneromuvek
hatasfokanak javitasahoz, azt a nemet CO2 kibocsajtas csokentesekent 
vegyek 
tekintetbe. A nemet vegyipar az itteni hangado ujsagokban rendszeresen 
hirdeti,
hogy mennyivel csokkentette 1990-hez kepest a CO2 kibocsajtast. Azt elfelejti
hozzatenni, hogy 1990-ben meg a NDK vegyipar erintetlenul dolgozott tovabb,
mig az utobbi 4 evben ezt jelentos reszben leallitottak. Azaz a csokkenes
nem takarekossag eredmenye, hanem egy lokalis csucshoz kepesti 
visszarendezodes.

Persze Diana, abban igazad van, hogy ez valoban inkabb azon orszagokban
fontos kutatas, amelyek tehetnek is az ugy erdekeben: USA, Europa ...,
s nem Lettorszag, vagy Kazahsztan. Bar azert a megujulo eroforrasok ottani
hasznositasa is poztiv cel lenne (ami ellen gondolom persze te sem 
tiltakozol).

Kedves Fekete Balazs!
Irod:
Rush Limbaugh szerint az emlitett konyv azt irja, hogyy a CO2 96%-at nem 
az 
ember juttaja az atmosferaba. Annak idejen mar irtam errol, hogy a globalis
felmelegedest soha nem bizonyitottak meresekkel (ahhoz a nehany tiz eves 
clima
idosorok amikkel rendelkezunk rovidek is lennenek), hanem jol-rosszul 
kiagyalt
modellek jeleztek elo (a CO2 felhalmozodast viszont, ha jol tudom, valoban
mertek). ... A klimavaltozas kutatasara szerintem szukseg van. Teljesen
termeszetes, hogy szeretnenk jobban megerteni az atmoszfera es a bioszfera
kolcsonhatasat, de ovakodnek normativ eloirasokat bevezetni peldaul a C02
kibocsatasra (kulonosen annak tudataban, hogy ezzel C02 forrasok 4%-at
kontrolalhatjuk).

A valaszom:
Egy olyan adattal jossz elo, amely persze igaz, de te is mint ahogy egy 
korabbi
levelemben irtam a nemet autoklub is, demagog modon hasznalja. Az persze 
igaz, (legalabb is elhiszem) hogy a CO2 kibocsjtas 96%-a termeszetes eredetu:
az erdok kb ugyanannyi CO2-t bocsajtanak ki mint amennyit elnyelnek (ennek
ellenere te oket a Fold tudejenek hivod oket, pedig ha demagog akarok
lenni, akkor a Fold kemenyeinek is nevezhetnem oket). Ezen kivul vannak
meg a vulkanikus tevekenysegek mint CO2 kibocsajtok. Ez utobbinak 
ellentetelezese pedig a tudtommal a kozetek malasa (nem vagyok geologus) 
amely egy film szerint jelentos CO2-t tud fel venni. 

Azt irod, hogy nehany 10 evre visszameno klima adataink vannak. Akkor 
szerintem
nem ismered elegge a klimaval foglalkozo kutatasi eredmenyeket (persze en 
sem).
Tudtommal eleg megbizhato klima adatok vannak 200 000 evre visszamenoleg.
Egyik forrasa pl. a Gronlandi jeg analizise. A film amit errol lattam
nem mondta meg konkretan, hogy honnan kovetkeztetnek a homersekletre,
pl. az osszes nagyobb ismert vulkankitores nyomait megtalaltak. Gondolom
ezen kivul mas modjai is vannak a klima meghatarozasanak: fak evgyurui es 
kemiai osszeteteluk ....
Mindenesetre laikuskent a tobb olyan grafikont lattam amely nagyjabol
visszamegy az elobb emlitett 200 000 evig. (Persze lehet, hogy kozos volt 
a forrasuk.) Sot beszeltek arrol, hogy majd mindegyik jegkorszak idejen
nagyon rovid, 10 evnyi periodus alatt jonehany fokos felmelegedest talaltak,
azaz a felbontas nagyjabol 100 000 evre visszamenoleg is 10 ev nagysagrendu.

A grafikonok azt mutattak, hogy a jegkorszakok es a koztuk levo idotartam
alatt is a homerseklet nagyon fluktualt. Az utobbi idoben (az emberi
hatas nelkul) egy nagyon stabil meleg korszaknak vagyunk tanui. Erre
a stabil fazisra az utobbi nehany tiz evben egy meredeken emelkedo
homerseklet szuperponalodott. 

A berlini konferencia apropojan nagyon sok kutatasi eredmeny kapott
publicitast. Mindegyik felmelegedest josolt (pl. 1-4 foknyi 30 ev alatt).
Persze tudom, hogy ezen eredmenyek bizonytalanok, es az esetleges
kovetkezmenyek meg bizonytalanabbak. Mindenesetre elegge egyontetuen
egy katasztrofat josoltak a kovetkezo 30-50 evre. Amelyet talan erdemes
komolyan venni, hisz most meg talan tudunk valamit ellene tenni.
(Egyebkent tudtommal Magyarorszag helyere sivatagot josolnak.)

Azzal sem ertek egyet, hogy az emberiseg nem kepes globalis valtozasokat
a Foldon letrehozni. Egy egyszeru pelda: felrobbantanak az osszes atombombat
a Fold felszinen, annyi por jutna a legkorben, hogy valoszinuleg 1-2 even
at semmi napfeny nem erne el a Fold felszinet.

Irod:
Nemzetkozi kornyezetvedo mozgalmaknak, valoszinuleg inkabb a nagyobb 
regionalis
szennyezodesek ellen kellene felemelniuk a szavukat, mint a CO2 
felhalmozodas-
rol es az ozonlukrol elmelkedni.

Szerintem: a nemzetkozi kornyezetvedo mozgalmaknak a globalis szennyezodesek
ellen kell fellepni. A Duna szennyezodese ellen a magyar, a szlovak az
osztrak ... kornyezetvedoknek kell fellepni. Ugy tunik az ozonlyukat sem
tekinted problemanak. Pedig tudtommal statisztikailag signifikansan
megnott a borrak szama a deli felteken a korabbi evekhez es az eszaki
felgombhoz kepest is. Ujabban az eszaki sark folott is tapasztaltak
az ozonreteg 30%-os csokkeneset. Konnyen lehet, hogy nem csak a Dunaban,
de rovidesen sehol sem lehet (legalabb is nem feloltozve) a szabadban 
furodni,
napozni. Ez mind csak spekulacio? 

Varom a szakertoi valaszotokat, hiszen en valoban csak laikus vagyok,
Ti viszont mindketten hivatasos kornyezetvedok.

Kedves Csaba, ha a foszilis energia forrasok elfogynak, (ami tudtommal meg
jonehany szaz ev), akkor mar szerintem nem sok mindent tehetunk.
Egyebkent amit irtal azzal teljesen egyetertek.

Udvozlettel Gyuri

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gyuri Wolf                   Physics, Theory          *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     *
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6159 71 2755         *
      * 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6159 71 2990         *
      *          Germany               Priv: +49 6151 7008 27        *
      *--------------------------------------------------------------*