1. |
re: fold szetrobbantasa (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: egeto (mind) |
83 sor |
(cikkei) |
3. |
vegyes (mind) |
117 sor |
(cikkei) |
4. |
Re:terjeszkedes (mind) |
93 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Eletter-terjeszkedes (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: tiszta<>kosz+info (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Allat, amely jelentosen kepes beavatkozni (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: kornyezetvedelem (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
9. |
kaosz (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: para (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: fold szetrobbantasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia
ne aggodj. A Foldon levo ossze satomfegyver messze nem eleg a Fold
szetrobbantasara.
Az a meteorit ami 65 millio evvel ezelott becsapodott, tobb millioszor
nagyobb energiat szabaditott fol, mint a mai osszes fegyver egyuttveve
tudna. Es megis egyben maradt a Fold.
Ne feledd hogy a gravitacio tartja ossze a foldet, es az ugyan nem eros,
de nagy tomeg eseteben dominal. Meg egy 100 km-es meteorit becsapodasa sem
robbantana szet a foldet, igaz csinalna egy jonagy kratert es az elovileg
99 %-a valoszinuleg kihalna.
Jozsi
|
+ - | Re: egeto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia!
MTA Muszerugyi Szolgalat (kozneven Muszerkolcsonzo). Es ott
hitelesitett muszert is kolcsonozhetsz, 1-2 ezer forintert. Bolti,
kalibralatlan muszert amugy sem fogadna el a szerviz.
Istvan
wrote:
> Sziasztok !
>
> Ma delutan a kovetkezo sulyos problemaval fordult hozzam egy kedves
> ismerosom. (en mindig ilyen megoldhatatlan problemakba keveredem)
>
> Garancialis import gazkeszulekenek sutotere szerinte nem
> nyujtja azt a hoteljesitmenyt, amely a speckoban
> le van fektetve.
> Elvileg 300 Celziuszt is el kellene erni vele,
> de tapasztalata szerint orakig tart amig megsul egy csirke
> a sutoben.
> A szerviz nem hajlando homersekletmerest vegezni -
> arra hivatkozva , hogy nem hajlandok egy ilyen
> egyedi reklamacio miatt 80ezer Ft-os muszert vasarolni.
>
> ( Kulon csapda, hogy gazoraval sem lehet a teljesitmenyre
> kovetkeztetni, mert atalanydijas fogyaszto az illeto,
> igy nincs helyi gazoraja a lakasban.)
>
> A Fogyasztovedelmi Fofelseg csak akkor kezdene meg az
> intezkedest a reklamacio kivizsgalasara, ha a szerviz
> 30 napon belul nem haritana el a hibat.
> A szerviz viszont varja, hogy valaki mas bizonyitsa, hogy nem
> jo a suto.
>
> Elso otletem az volt, hogy ajanlani kellene a szerviznek
> egy olcso homeros muszert.
> 2 eve lattam digitalis multimetert hoelemes erzekelovel, mely
> emlekeim szerint kb. 3000Ft-ba kerult.
> Pillanatnyilag nem tudom, hol kaphato, mert ahol
> regebben lattam, ott mar elfogyott.
>
> Tud valaki olcso, flexibilis vezetekes erzekeloju muszerrol ?
>
> A masik _tuzolto_ otletem az volt, hogy
> kis talkaban glicerint kellene a sutoterbe helyezni,
> es figyelni, felforr-e. (Forraspontja 290fokon van)
>
> Csakhogy sajnos ezt mindaddig nem merem ajanlani,
> amig nem talalok a glicerinrol olyan infot, hogy
> szabad-e ilyesfele vizsgalathoz hasznalni,
> ugyanis fogalmam sincs rola hogy egheto anyag e, s
> ha esetleg robbanna , az kinos.
>
> Persze tudom, lehetne kulon elozetes kiserleteket,
> vegezni glicerinnel, de megis jobb lenne elotte tajekozodni,
> mielott az ember felrobban.
>
> Tud valaki a glicerin gyulekonysagarol informaciot ?
>
> Egy-ket dolgot a kezem ugyeben levo konyvekbol megtudtam,
> de epp azt nem, ami kellene:
>
> A glicerin peldaul eloallithato elesztogombaval is anareob
> korulmenyek kozott, lugos kozegben, tapoldattal etetve.
> Az is kiderult, hogy haborus idoszakokban elenkul
> a gyartasi kedv.
>
> Most, hogy hetvege van, nehez elorelepni az ugyben.
> Jobb otletem nem volt, minthogy - kiserletezzen egyelore
> kis darab forrasztoon olvasztasaval, mely kb. 200 fokon
> kezd megolvadni, valamint papir porkoleset is ajanlottam.
>
> 300 fokon, ( ha megis meglenne a homerseklet ) a feher
> papirnak hamar barnulnia kell.
> Ha egyaltalan nem akar barnulni a papir, akkor 200 fok
> fole nem nagyon megy a max. homerseklet.
>
> Mit szoltok ehhez, illetve kinek van meg mento-otlete, igy az
> ezredfordulo elott nehany honappal ?
> ( akkor ugyanis vegleg lejar a garancia )
>
> Udv: zoli
|
+ - | vegyes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Kedves para'sok, miert nem probalkoztok a Randi alapitvanynal?
> Nincs benne a
> kiirasban, hogy csak az eros hatasokat fogadnak el!
Csak nem alacsonyodunk le odaig, hogy egy szkeptikustol penzt fogadunk el
:-)
> lenne egy kerdesem :
> a monitorok rontgen sugarzasa mennyire karos az emberre?
Mint egy szines TV. En nem felek, a hatterhez kepest a sugarzas nem
szamottevo.
> Elvileg 300 Celziuszt is el kellene erni vele,
Nagyon jo az ismert olvadaspontu femek otlete, a papir barnulasa nem nagyon
pontos.
Ha van egy kis idod, megprobalkozhatsz a ?homerseklettranszformatorral?.
Veszel egy ismert tomegu es fajhoju vasdarabot, beteszed a sutobe. Amikor
atvette az ottani levego homersekletet, gyorsan beleteszed egy ismert
fajhoju folyadekba. Ha a folyadek tomege is, meg a fajhoje is nagyobb, mint
a vase, akkor a homerseklet novekedes a folyadekban a tomegek es a fajhok
szorzatanak aranyaban joval kisebb lesz, esetleg egy kozonseges szobai
homerovel pontosan lemerheto. Ugyelni kell, hogy halmazallapot valtozas,
vagy kemiai bomlas ne következzen be a meres során.
> Kedves Janos!
>
> 1948-ban kimutattak, hogy eros (nagyon eros, nem hetkoznapi, tobb Tesla)
> magneses terben, radiofrekvencias (tobb 10 MHz) hullamok hatasara, a
> hidrogenatom spinje atfordul.
>
> 1. Az effektus igen kicsi ereju (nehany atom spinje atfordul)
> 2. Szignifikans
> 3. Senkinek goze nem volt arrol, hogy mire jo az egesz.
>
> Ha mar ennyire praktikusan gondolkodsz, mondd meg nekem (nekunk) hogy mi
> fejlodott ki ebbol a szignifikans de pici effektusbol es mikorra! (Mert
> iparag lett belole)
Passz. Milyen iparag lett belole ?
> Ha akarod, addig gondolkodom meg nehany ilyen peldan:-)
Jo. Erdekel.
De mi koze ennek ahhoz, hogy ha letezik a para hatas, akkor az egy csomo
celra nyilvanvaloan hasznalhato lenne, es vajh miert nem hasznaljak megsem ?
> A subject-rol szeretnem a velemenyeteket kerni, ugyanis Mo.-on most nyomulni
> kezd a homeopatias "orvoslas", rengeteg altudomanyos izu cikket es
> magyarazatot lehet hallani, olvasni, miszerint, mivel hatoanyagot kemiai
> ertelemben nem tartalmaznak, a hatast "rezgesek" hordozzak, stb. stb.
> Pl.: http://www.datanet.hu/hippocampus/gkvan.htm
> Kivancsi lennek pro es kontra velemenyekre itt a forumon.
> Bye
> Ada
Gondolkozz el. Mitol pusztul el a baci, ha bejodozod a seb kornyeket.
Aztan utana nevezheted a kemiai hatast "rezgeseknek" is.
> A higanygozlampa meg a natriumlampa miert nem villog 50Hz-el?
> Azok is gaztoltesuek mint a feny(es)cso"....
Szerintem villognak is. Legalabbis a higanygoz.
> Ha jol vettem ki az eddig elhangzottakbol, akkor a pszi-jelensegek egyik
> szignifikans tulajdonsaga (ha leteznek - amit en tobbe-kevesbe elfogadok,
> leven nekem is volt mar ilyen tapasztalatom) az, hogy nem reprodukalhatok
> nagy megbizhatosaggal, azaz legalabbis pillanatnyilag ismeretlen tenyezok
> befolyasoljak az eredmenyeket. Te igenybe vennel egy olyan szolgaltatast,
> ami ugyan nem biztos, hogy mukodik, viszont ingyenes? :-)
Na itt a bibi. Ha a szignifikancia eleg nagy ahhoz, hogy egyertelmuen
kijelenthessuk a letezest, akkor megfelelo korultekintessel bizony a dolgot
telekommunikaciora is fel lehetne hasznalni. Ha meg nem, akkor miert
mondjuk, hogy letezik ?
A magyar tudosok holdrol vettek visszavert jeleket. A vevo persze olyan
zajos volt, hogy semmi nem volt veheto az ado jelebol. Erre a vevo jelet
sorban rakotottek egy-egy vizbonto keszulekre, egymashoz kepest
tizedmasodperces kesleltetesekkel. Hosszu ido mulva epp azon a keszuleken
fejlodott a legtobb gaz, ami az adas utan epp annyi ido mulva kapcsolodott a
vevore, ami a jeleknek a Holdig meg vissza valo utazashoz kell. Ez alig
tobb, mint otveneves kiserlet, akkor igen nagy zajjal. Hogy mi tortent
azota, tudjuk.
A parapszi joval tobb, mint otven eves.
> Mellesleg a te ervelesedrol az jut eszembe, amivel a foldonkivuli ertelmes
> lenyek letezeset igyekeznek cafolni egyesek:
> 1) Ha leteznek foldonkivuli ertelmes lenyek, akkor biztosan vannak kozottuk
> nalunk fejlettebbek is.
> 2) Ha vannak nalunk fejlettebb fajok, akkor azok mar regen elindultak
> meghoditani/betelepiteni a vilagegyetemet.
> 3) Tehat mar itt kene lenniuk.
> 4) Mivel meg egyet sem lattunk, ezert mi vagyunk az egyetlen ertelmes faj a
> vilagon. Q.E.D.
Reszemrol a fenti lenyek letezeset nem cafolom. De elofordulhat, hogy
nincsenek.
Egyebkent a 3 nem igaz, lehet, hogy a vilegegyetem akkora, es oly gyorsan
tagul, hogy elvileg kizart a kommunikacio egyes tartomanyai kozott.
>> Mas: Piszkosul elpara'sodott ez a tudomany is
El, a fene egye meg :-)
> Erdekelnek a para dolgok is, de a tudomany rovatban szivesen olvasnek
> a gombvillamokrol, "tudomany"-hoz illo konkretumokrol, honnan "jon",
> mekkora az energiasurusege, ez beillik-e a fizikai ismeretunkbe, eloallit-
> hato- e megismetelheto kiserletekkel? Szerintetek letezik egyaltalan?
Valoszinuleg letezik.
Ugy tudom, mestersegesen nem allitottak meg elo.
Az energia surusege nem lehet nagyon nagy. (Abbol a rombolasbol itelve, ami
a megsemmisulesekor tapasztalhato.)
Teljes magyarazat nincs, de a megfigyelesek szerint zivatarok kornyeken
gyakoribb.
Janos
|
+ - | Re:terjeszkedes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
>Felado : [Hungary]
>De amennyibben lemondanank minderrol es extenziv fejlodes mellett
>maradnank akkor joval tobb teruletet kellenne muveles ala venni.
>Amennyibben lemondanank a muanyagokrol, szintetikus anyagokrol
>akkor joval tobb erdot kellenne kivagni.
Nem. Hatarozott _nem_. Visszamenoleg nem lehet elitelni egy
emberiseget, mert muanyagokat kezdett el hasznalni, mivel nem tudott
annak kornyezetkarosito hatasarol. Jeleneleg viszont mar _tud_ es
tovabbra is ugy tesz, mintha semmi gond nem lenne. Struccpolitika.
Legyintettunk egyet, hogy raerunk arra meg. Ez a megatartas tobbnyire
katasztrofat von maga utan, amikor mar gond van, akkor meg kapkodunk
mindenhez.
>Latod mennyirre eros a kenyszer a terjeszkedesre.
Nem latom. Az ember kenyelmes leny, addig nem megy el mashova,
ameddig jol erzi magat. Amikor baj van akkor menekul (ez jellemzo
minden elolenyre). A baj lehet tulzsufoltsag is, lehet taplalekhiany,
lehet barmi. Az ember nem azert fog kimenni a vilegurbe, mert ott
sokkal kenyelmesebb, hanem mert kiutat lat a foldi nyomorbol. Figyeld
meg: ha megoldott lesz valaha a kitelepules, akkor nem azok mennek
majd, akik itt jol elnek (Lasd. tortenelem).
Amig a kitelepules menekules, addig nem jo dolog.
>> Nehezen. De valahol el kell indulni.
>Nos itt lehetne boviteni a levelezest nemi hasznosithato otletekkel.
:( En probaltam, de az egesz elment a tej alkotoreszeinek az
elemzesebe...
>Peldaul betiltanam mindenfele szinesfem atvetelet az orszagaban mert
>tobbszoros kart okoznak a lopasokkal mint amit a "hulladek" er.
De ez a kar nem kornyezeti jellegu. Letezik egy sorrend. Egy atlagos
csalad naponta 2 negyzetmeter papirhulladekot termel. Ez magyarorszagra
vetitve naponta 50t papirhulladek, amelynek 25%-t eldobjak. Eredmeny:
napi kb 10t nehezen lebomlo papirszennyezes _ujrafeldolgozas nelkul_.
Nagysagrendekkel nagyobb kar, mint a szinesfemlopas. Amit sokan nem
fognak fel a kornyezetszennyezessel kapcsolatban, hogy _hosszutavon_
jonnek a hatasok. A CFC gazok hatasa nem azonnal jelent meg, hanem kb.
50 ev kellett, mire a eszrevettuk, hogy jelentosen befolyasolja az
ozonreteget. Ha az emberiseg hallgatott volna azokra, akik a CFC
gazokat artalmatlannak gondoltak, akkor az ozonlyuk kicsit nagyobb
lenne, es elofordulhatott volna, hogy a ket jegsapka steril legyen...
Es ezek az emberek mondjak most, hogy a szemet keletkezese termeszetes
velejaroja az emberi _biologiai_ eletnek.
Mint mondtam, az ember kenyelmes leny. A CFC gazokat a hutoiparban
hasznaltak. Nagyon jo tulajdonsagatik voltak, lasd pl. freon.
Betiltottak, mert szennyezi a kornyezetet, tiszta sor, tuneti kezeles.
Mert a freon csak akkor szennyezi a kornyezetet, amikor kiszabadul.
Nos, mikor szabadul ki? Amikor a kenyelmes ember az arok szelen hagyja
az elhasznalt hutot, es az elrohad, [huuuu!] kesz a
kornyezetszennyezes. Persze most, amikor mar kornyezetbarat gaz
szabagul ki, most mar ugye nyugodt szivvel lehet az arok partjan hagyni
a hutot, ugye mennyire mas erzes?
>Jelenleg ami van az allamilag dotalt tolvajlas.
Nyugodj meg, mondenhol allamilag dotalt a kornyezetszennyezes.
>>A Foldet semmikepp. Maximum az emberiseget, de nagyon maximum.
>Erdekes megkozelites.
>Ezt ugy erted, hogy nagyon helyesen a foldet turjak fel banyakkal
>toltsek meg meddohanyokkal.
Eloszor a Foldet fogjak felturni, mert egyszerubb, amikor valami
kifogy, akkor fogjak potolni a vilegurben, es mit gondolsz, hol fogjak
feldolgozni?
>Miert ne lehetne mindezt megtenni valahol a vilagurben?
Es viszed magaddal sz oxigent, ami kell a legtobb feldolgozashoz?
Szamold ossze, hogy a neheziparban hany gyarnak nincs kemenye.
>Akkor mehetunk ezen a nyomvonalon tovabb marmint az esszeru
>terjeszkedesen?
Igen, mehetunk.
>En elso fokon bizonyos iparagak kitelepiteset tartanam jonak.
Figyelj mar: a Foldon 2 milliard ember ehezik, es Te az iparagakkal
kezdened. Gratulalok, esszeru kitelepites. Fontossagi sorrend:
_elelem_, _egyeszsegugy_, tobbi.
>Es elofedolgozas a kint akadalytalanul erkezo napenergiaval.
Mer', itt nincs napenergia?
>Jobb szeretnek arrol hallani, hogy epp ma erkezett meg a valtas
>szemelyzet a 3. geostacionarius palyan keringo urallomasra
En meg arrol nem szeretnek hallani, hogy ma ismet ehen halt tobb ezer
ember... de ez valoban irrealis elkepzeles. Van amirol nem beszelunk...
:(
Frank O'Yanco
___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.
Az emberiseget attol kell megvedeni hogy mindent tudni akarjon.
|
+ - | Re: Eletter-terjeszkedes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
> Felado : [Hungary]
> Az itt a baj, hogy "felrobbantsuk magunkat" ez egyeni cselekmeny
> kovetkezmenye lenne.
A robbanas igen, de vannak lassan olo mergek is. Van kulonbseg az
arzen es a nikotin kozott. Az elsot mindenki eliteli, es megveti az
ongyilkost, aki meg nikotint "sziv" az _az_ ember. Analog a
kovetkezore: ha egy laposfeju megnyomja azt a szep piros gombot, akkor
mindenki megveti. De ha 1 milliard ember minden nap beul a kocsijaba es
nyomja a CO2-t a nagyvilagba, az civilizalt dolog, es egyaltalan nem
elitelendo cselekedet.
> Devians viselkedes az allatoknal is megfigyelheto, ott is megvannak a
>"kuloncok", akik kilognak a sorbol, a bajkeverok. De nincs igazan eszkozuk,
> hogy nagy karokat okozhassanak.
A szennyezest nagyon ritkan vegzi egy ember. A szemetnek ket fajtaja
van: allando, amely nem fugg az emberek szamatol; es valtozo, amely
fugg. Nos, aki nem tudna: a valtozo van tulsulyban. :) Gondolkodjatok
el par percig, es mondjatok par peldat minkettore.
> A guano szigetek madarai eleg erosen beavatkoztak a kornyezetbe.
> Ott ko-kovon nem marad szo szerint. :-)
Igen? Hosszu ta'von? Nincs olyan eloleny a Foldon amely _biologiai_
szukseglete soran lebontja pl. az ozonreteget. Ha ez sikerul nekunk,
akkor a foldi elovilagnak vege. Persze tortent ilyen az evolucio soran,
de nem parszaz ev alatt (mint ahogy egy kollega ervelt). De aki azt
mondja, hogy a szemet keletkezese biologiai szukseglet, akkor menjen
vissza az oserdobe bogarat szedni, es ne egy monitor elott
uldogeljen... :)
> Inkabb ugy mondanam ma mar csak technikai segedlettel kepes kielegiteni
> szuksegleteit. Hja senki nem akar kezzel kaszalni. :-)
Ez _hulyeseg_. Nezd mar meg legyszives, hogy minnyi a mezogazdasagban
dolgozo jarmuvek es a magankezben levo gepkocsik aranya.
Frank O'Yanco
___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.
Az emberiseget attol kell megvedeni hogy mindent tudni akarjon.
|
+ - | Re: tiszta<>kosz+info (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
> E-mail : [Hungary]
>> Hat igen, ahhoz, hogy valamit megtisztitsunk, valamit ossze kell
>> piszkolnunk. Eddig OK:
> Azt hiszem ez nem igaz mindig: ket dolog eseten igaz, de ha mar 3 dolgot
> veszunk, vagy meg tobbet, ez
> mar nem ilyen egyertelmu. Kerdes mennyi a legkevesebb amire mar biztosan
> nem igaz.
Ezt fejtsd ki bovebben, mert nemigazan ertem a lenyeget. :)
Frank O'Yanco
___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.
Az emberiseget attol kell megvedeni hogy mindent tudni akarjon.
|
+ - | Re: Allat, amely jelentosen kepes beavatkozni (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
> E-mail : [Sweden]
> a kornyezetebe: szamos ilyen allat van. Ezek a beavatkozasok azonban
> vagy ugy szuletnek, hogy az emberallat betelepiti az uregi nyulakat
> Ausztraliaba, vagy ugy, hogy a korabban stabil populacio nem tud jol
> alkalmazkodni egy megvaltozott jellemzohoz (pl egy faj ragadozojanak
> eltunese) es tulszaporodva letarolja a korabbi elohelyet, amely sok
> esetben visszafordithatatlan pl elsivatagosodas (az ember is igy jart,
> tul okos lett es ezt nem birja feldolgozni). Az afrikai elefantrol
> szolo termeszetfilmben erdekesen abrazoltak, ahogy Kelet-Afrikaban
> az elefantok milyen pareves ciklikus valtozast tartanak fenn a noveny-
> takaroban (fuves szavanna <=> akaciacserjek)
Nos, akkor legyszives nezz utana, hogy az allati beavatkozasok utan a
termeszet mennyi ido mulva tudja helyreallitani a rendet, es nezd meg
azt is, hogy mennyi pl. az ozonpajzs rekombinalodasi ideje. Az emberi
beavatkozasok altalaban _globalisak_, mig az allati beavatkozasok
tobbnyire kis teruleten ervenyesulnek. Szerintem egy saskajaras meg nem
tarolta le a Fold teljes novenyvilagat. Sot: a saskajaras soran nem
pusztultak ki veglegesen kulonbozo allat es novenyfajok.
Frank O'Yanco
___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.
Az emberiseget attol kell megvedeni hogy mindent tudni akarjon.
|
+ - | Re: kornyezetvedelem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
>E-mail : [Germany]
>A mai energiatermeles hoeromuvekban egyaltalan nem kornyezetszennyezo. A CO2,
>por, stb. nem a semmibol kerul elo, hanem mindig is a Foldon volt [anyag nem
>ve'sz el, csak ellopjak ;-) ].
A radioaktivitas sem a semmibol jon elo, mindig is itt volt a Foldon,
de szerintem tiltakoznal, ha ezen erv alapjan kezelnek az eromuveket.
>Ha tehat eltuzeljuk a szen-, olaj- es gazkeszleteket, akkor semmi katasztrofa
>nem tortenik, a legkor olyan lesz, mint parszazmillio evvel ezelott.
Na ez az... :)
Frank O'Yanco
___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.
Az emberiseget attol kell megvedeni hogy mindent tudni akarjon.
|
+ - | kaosz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Adva van az F(x)=r*x*(1-x) fuggveny, ahol 0<r<4 parameter. Ezt
logiksztikus fuggvenynek szoktak hivni. Vizsgaljuk az x(i) sorozatot,
ahol x(i+1)=F(x(i)).
x(i) nagyon jopofa dolgokat csinal, alapvetoen harom felett:
-szabalyos, periodikus viselkedes (r<3.6, ill. pl.: r=3.83)
-kaotikus viselkedes (r>3.6)
-intermittencia (valtogat az elozo ketto kozt, minden kulso behatas
nelkul (elvileg, de jo ha van egy kis zaj is, hogy kizokkenjen a
sima periodikusbol)) (pl.: r=3.74 (zajjal), r=3.63)
A kaoszelmelet lenyege, amit idaig leszurtem belole, hogy a szabalyos
resz viselkedesebol (bifurkaciok helyeibol) meg tudja becsulni, hogy a
rendszer hol valik kaotikussa.
Mindezt azert mondtam el, mert szerintem nagyon erdekes, es kevesse
koztudott (a mediabol csak a pillango szarnya meg az anyamtyukja
arad).
Vegul egy kerdes: miert igaz az alabbi osszefugges, amire empirikusan
akadtam ra:
Legyen x(i) a fent definialt sorozat, es legyen y(i):=sin(r*x(i)).
Ekkor ha r>3, az y(i) szamtani kozepsorozatanak a limesze (magyarul az
y(i) varhato erteke) r-nek linearis fuggvenye. (ha valaki abrazolja r
fuggvenyeben y(i) varhato erteket, egy szep kis egyenest fog kapni,
ami eleg meglepo, hiszen ativel a kulonbozo periodikus es a kaotikus
szakaszonkon is). Felmerul, hogy miert pont sin(r*x(i)) sorozatot
vizsgaljuk. Hat azert, mert minden mas amit probaltam, csunya, meg
csak nem is folytonos eredmenyt adott, es ugyanez a helyzet, ha
sin(r*x(i)) kepleten barmilyen csekely valtoztatast vegzunk. Meg az
x(i) varhato erteke is csunya.
Sajnos az eredmeny valoszinuleg csak a logisztikus fuggveny specialis
tulajdonsaga, nem alkalmazhato mas, hasonlo fuggvenyekkel generalt
sorozatokra (kiprobaltam). (de nekem akkor is tetszik)
Udv.: SB
|
+ - | Re: para (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Szilagyi Andras irta:
> Nekem nagyon egyszeru magyarazatom van erre. Mindket esetben elore tudtad,
> hogy az inganak (palcaknak) hol, melyik helyen kellene elmozdulnia. Tehat
> amikor odaertel, az elmozdulas bekovetkezett. Ez az az ideomotoros mozgas,
> amelynek mibenlete es magyarazata le van irva Vazul tanulmanyaban is
> (http://www.ps.elte.hu/~aion/radi.htm).
Igazad van, ez az esetek nagy reszeben igy van. En is tapasztaltam es
ha hiszed ha nem gondoltam erre is, mikor az esemenyek utan reszletesebben
is tajekozodtam a temaban. De ugyanakkor vegeztem egy tesztet is.
Megkertem valakit, hogy toltson harom poharba vizet, es ezek kozul
az egyikbe egy csepp ecetet (ugy gondolom, hogy az ecet nem latszik a
vizben, de lehet hogy nekem rossz a szemem :)), ugy hogy en ne lassam.
Ezek utan az ingaval sikerult megallapitanom, hogy melyik poharban van
ecet is. Nagyon meglepett a dolog, bar ekkor mar kezdtem hinni benne.
Aztan vegeztem el az egyetemet es amiota komolyabban is megismertem
a fizikat nem tudok hinni a parajelensegekben. Egyikben sem.
Ezek utan nem foglalkoztam a dologgal. Mivel mar valoszinuleg "nem
emlekszik" az ingam, es en sem emlekszem ra, hogy hova tettem, nem
fogom ujra kiprobalni a dolgot, de nem zarom ki a lehetoseget annak,
hogy a mozgatason kivul valami mas is befolyasolta az ingat.
A masik dolog. Amikor felmerettem a lakasomat meg nem volt benne semmi,
ugyanis akkor vettem. Se agy, se fotel, se semmi. Ezert nem hiszem, hogy
szamito celzattal jelolte ki a vonalait a "mernok" ott, ahol tette.
Szerintem o komolyan gondolta.
A kutas dologgal akar igazad is lehet. Az tenyleg nem egy eros bizonyitek.
Kosz a valaszt
<sacha>
|
|