Istvan:

> Par eve jelent meg egy Cremo nevu szerzo tollabol egy terjedelmes, nagy
> viszhangot keltett konyv (Forbidden Archeology, azota azt hiszem
> magyarul is hozzaferheto) olyan leletek "tomkelegerol", amiket a
> tudosok ugymond elrejtettek a kozvelemeny elol mert nem voltak bele
> illeszthetoek az evolucios fejlodesbe. Sajnos meg nem volt idom
> elovasni a konyvet ezert kerem a velemenyet azoknak akik esetleg
> olvastak azt. Mirol szol ez az egesz? Tenyleg vannak olyan leletek
> amiknek kerdeses a hovatartozasa vagy az egesz csak szelhamossag es igy
> konnyebb volt megkeresni a cornflakesre valot mint a foldet turva
> fosziliak utan kutatva?

Az egesz konyvet ugyan en sem olvastam, de azert igyekeztem alaposan
tajekozodni. A konyv tulnyomoreszt tizenkilencedik szazadi forrasokra
hivatkozik, olyan leletekre, amelyeket ma mar nem lehet ellenorizni. 
Amiket lehet ellenorizni, azok nagyreszt olyanok, hogy nem lehet a korukat
megbizhatoan meghatarozni (pl. aranylanc, vasgolyo). Vannak olyan
allitasai, hogy pl. valahol egy cipotalpra emlekezteto lenyomatot
talaltak, es szerinte az tenyleg egy cipotalp lenyomata, holott ilyen
forma termeszetes uton is konnyen kialakulhat. Van aztan nehany olyan
lelet, amelyet az utobbi evtizedekben fedeztek fel, pl. olyan harommillio
eves labnyomok, amelyek az anatomiailag modern ember labnyomaval csaknem
teljesen megegyeznek. Ezek a leletek meg ma is vitatottak, es talan a
jovobeli kutatasok majd eldontik a veluk kapcsolatos problemakat. Az, hogy
valami olyasmit fedeztek volna fel, ami perdonto modon cafolja az
evoluciot, termeszetesen nem igaz. Vannak vitatott leletek, ezeknel
tovabbi kutatasokra van szukseg, es Cremo konyve annyiban jo, hogy ezekre
ramutat, de a tobbi 90%, amire hivatkozik, nem hasznalhato semmire.

Sokatmondo az is, hogy Cremo tulajdonkeppen Krisna-hivo, es az egesz konyv
mogott az a rejtett szandek huzodik meg, hogy a vedikus "devolucioelmelet" 
(inverz evoluciorol szolo vallasi elkepzeles) alapjait megteremtse, ezert
lyukad ki mindenaron oda, hogy szerinte az ember mar evmilliardok ota
jelen van a Foldon. Vegyuk meg azt is figyelembe, hogy Cremonak nincsen
semmilyen tudomanyos kepzettsege, nem regesz es nem is biologus,
ennelfogva a velemenye altalaban nem tekintheto szakszerunek.

(Azon ne csodalkozzatok, ha majd Isvara.krsna levelezotarsunk viszont
hevesen vedelmebe veszi Cremot.) 

> A masik kerdesem a legujabb biologiai szenzacioval (vagy van mar ujabb
> is?) kapcsolatos: a klonozassal. Nem tudom mar hol tartanak e teren, de
> ha jol emlekszem mar az emberi klonozas sem lenne akadaly
> (termeszetesen a jogos etikai aggalyok ennek egyelore gatat szabnak),
> de gondolom ha birkat meg tehenet sikerult, akkor az embert se lenne
> nehez. Vajon lehetseges-e peldaul Szent Istvan kiralyunkat klonozni
> peldaul a Szent-jobbol vett sejmaggal (vagy DNS allomannyal?) vagy egy
> elhunytat (ha nem is honfoglalaskorit :-)? Lehet, hogy ez buta kerdes
> mert csak elo sejt alkalmas erre a feladatra?

Egyelore csak elo sejtbol vegeztek klonozast, de elvben nem kizart, hogy
elpusztult sejtbol is vegezzenek. Ehhez azonban az kell, hogy a
DNS-allomany teljesen sertetlen legyen, ami viszont csak nagyon specialis
korulmenyek kozott, nagyon jo allapotban konzervalodott lelet eseten
lehetseges. A Szent Jobb alighanem nem ilyen (es ha jol tudom, egyebkent
is vitatott az eredete). Egy elhunytat elvben minden tovabbi nelkul lehet
klonozni, ha van meg olyan sejtje, amiben sertetlen a DNS-allomany.

Udv:
Szilagyi Andras

Sziasztok !

 irta:

>Igy igaz. Energia is kell hozza, mint az autohoz a benzin es a
>gyujtoszikra.  Az sem mukodik csupan az alkatreszek osszerakasaval. Az
>emberi test is energiat fogyaszt mikozben "el". Amikor a kapott energia
>szintje eler egy also kuszobot, az elet, mint folyamat nem kepes tovabb
>folyni. Ez a halal. Persze leegyszerusitve. SzVSz ha ossze tudnank
>rakni egy teljesen egeszseges emberi testet molekulakbol, minimalis
>energia kozlesevel beindulna benne az elet. Ezt persze lehet hitnek
>nevezni, de a teista hitekkel szemben ez egyertelmuen bizonyithato vagy
>cafolhato, amint elertuk a megfelelo kemiai es biologiai tudasszintet.
>A legtobb klinikai halott mar ma is felelesztheto lenne, de az
>eroforrasok (oxigen, tapanyagok, energia) hijan elsokent fellepo
>agykarosodas miatt legfeljebb egy noveny szintjen lennenek kepesek
>vegetalni.

Nagyon kozel jarsz az igazsaghoz, de igy megsem igaz. Az energia nem eleg.
Pl hiaba meritenenk a szerencsetlen halottat jo kis glukozos oldatba (az
pedig eleg jo energiahordozo a szervezetben), annyit erne neki, mint
(bocs, ezt nem lehet kihagyni...:-) "halottnak a szenteltviz".

De annyira kozel vagy, hogy mar leirtad a 2 kulcsfogalmat: energia es
"szikra". A "szikra" mibenlete az erdekes.

Igazabol annyi bonyolult (kemiai, fizikai) dinamikus egyensuly all fenn
egy elo egysegben, amit elkepzelni is nehez. Ha ezek "osszeomlanak", akkor
hal meg. Vagyis ha fogod is az osszes alkotot kemiailag tiszta formaban,
megfelelo aranyban egybeontod 1 kemcsobe, jol megvortexeled :-), nem fog
elni. (Legalabbis kicsi a valoszinusege.) Meg ha igyekszel is pontosan
felepiteni a (terbeli) strukturakat, sem lesz elo beloluk. Hogy mi
hianyzik ? A "vis vitalis"-on mar tul vagyunk. :-) De tenyleg van vmi, ami
tobb, mint nehany (ezer, millio) anyag osszessege. Az _allapotuk_ az. Ha
ugy tetszik, ez benne van a kemiai tulajdonsagok kozt, de sokszor nem
foglalkozunk ezzel. Nehez is lenne megmerni (mai tudassal/felszerelessel)
minden egyes alkoto redoxallapotat, termikus energiajat, stb. Meghozza
_egyszerre_ kene merni, hiszen ezek egymastol fuggnek.

Persze ezt sokkal szebben irta le Szent-Gyorgyi Albert. A kotet cime - azt
hiszem - 'Az elet jellege'. Ebben valahol az eleje fele beszelget a tudos
es a 'hetkoznapi ember', hogy mi is az elet. Erdemes elolvasni, eleg
rovid es konnyen ertheto.

norbi

Sziasztok !

Istvan irta:

>A masik kerdesem a legujabb biologiai szenzacioval (vagy van mar ujabb
>is?) kapcsolatos: a klonozassal. Nem tudom mar hol tartanak e teren, de
>ha jol emlekszem mar az emberi klonozas sem lenne akadaly
>(termeszetesen a jogos etikai aggalyok ennek egyelore gatat szabnak),
>de gondolom ha birkat meg tehenet sikerult, akkor az embert se lenne
>nehez. Vajon lehetseges-e peldaul Szent Istvan kiralyunkat klonozni
>peldaul a Szent-jobbol vett sejmaggal (vagy DNS allomannyal?) vagy egy
>elhunytat (ha nem is honfoglalaskorit :-)? Lehet, hogy ez buta kerdes
>mert csak elo sejt alkalmas erre a feladatra?

Azt hiszem, a sajto bizonyos reszleteket homalyban hagyott, mikozben
oriasi felhajtast csapott nehany (tiszteletremeltoan nehez munkaval elert)
eredmenynek.

Kozottetek is biztosan akad, aki annakidejen olvasta a Science-ben
'Dolly'-rol (volt az elso felnott peldanybol klonozassal letrehozott
egeszseges barany) szolo cikket. Sajnos mar tul regen volt ahhoz, hogy
pontos szamokat tudjak mondani, de annyit biztosan mondhatok, hogy
otvennel is tobb probalkozasbol (beultetesbol) lett az egyetlen
egeszseges, elo utod. A modszer meg igencsak kiserleti stadiumban all(t).
El tudnatok kepzelni, hogy ezt valami orult (szerintem az nem lenne mas
akkor) emberen megkiserelje ?

Javitsatok ki, ha lemaradtam volna. Az mas kerdes, hogy az etikai oldalat
mar tenyleg nincs koran megvizsgalni.

norbi

>> A foton ugyebar arra kell, hogy ne seruljon az energiamegmaradas: a
>> kibocsatassal es az elnyelodessel kapcsolatos elektronugrasok kozotti
>> idokulonbsegben is mondjunk valamit a rendszer energiajarol.
>> Szerintem ezt kell kihagyni. Valojaban nincs idokulonbseg, csak mi erezzuk.
>> A fenysebesseggel szaguldo foton szamara deltate=0. A vilagegyetem merete
>> is 0. stb...
>
> Ez mind nagyon szep, gombolu es szimpatikus. Akkor kezd kimondottan szu-
> ros meg strapas lenni, mikor meg kell magyarazni pl. a lokatorok (radarok)
> mukodeset. Ettol kezdve huszkorommel kell tudni kapaszkodni a relativitas-
> elmeletekbe. A 'szemleletunk' meg a jozan paraszteszunk viszont nem erre
> van 'meretezve' - en legalabbis bevallom 8:-)). Persze cafolatnak ez nem
> jo.

Nincs semmi baj, azt en sem tagadom, hogy a (nemletezo ?) foton naptol idaig
tarto utjan 8 percet oregszunk. Csak azt (is) mondom, hogy a foton szuletese
utan azonnal meghal. Tehat nincs ideje letezni.

> pardon, a nagy_egyesites feloldja az 'ellentmondasokat'.     Udv:HFeri
Ugy legyen !

Sanyi

> Nyilvan a hullamfugveny-osszeomlas elkepzelhetetlensege vezetett teged, de
> hat az ugye pont azert szemleltethetetlen mert ilyen fenyseb.nel gyorsabb
> informacioatvitel nem lehetseges. A Te megkozelitesedbol hogy nez ki a
> terido,

Az elektronok es a (nemletezo ?) fotonok tekinteteben nincs ertelme terrol,
meg idorol ertekezni. Szamukra a vilagegyetem kiterjedese a nagy bumm
idopontjaban 0 volt, es azota is 0.
Ez szerintem implicit modon benne van a matematikaban is, mert a foton
helyerol semmit sem tudunk mondani, amig nem detektaltuk, akkor meg mar
nincs is (es szerintem elotte sem volt :-). Csak annyit tudunk, hogy az
egesz terre integralva a valoszinuseget az eredmeny 1 (es szerintem ez az
allapot 0 ideig tart a foton szamara).

> es hogy csokkennek a hatasok a tavolsag negyzetevel?

Nyilvan arra kerdezel, hogy a hataskeresztmetszettel es a fotonnal jol
lehet szemleltetni azt a negyzetes csokkenest.
Jo a kerdes, es ugyanaz a valaszom: szamunkra van tavolsag, van ido,
relativitaselmelet, es persze kell a foton is, hogy a vilag kerek
legyen, es tudjuk, hol az a franya energia az elektronatmenetek kozotti
idoben.
De ez a vilagegyetemet nem igazan "erdekli".

Janos

Szervusz!

At Tue, 31 Aug 1999 10:55:26 EDT,  wrote:
 ...
>de gondolom ha birkat meg tehenet sikerult, akkor az embert se lenne
>nehez. Vajon lehetseges-e peldaul Szent Istvan kiralyunkat klonozni
>peldaul a Szent-jobbol vett sejmaggal (vagy DNS allomannyal?) vagy egy
>elhunytat (ha nem is honfoglalaskorit :-)? Lehet, hogy ez buta kerdes
>mert csak elo sejt alkalmas erre a feladatra?

Kulonfele leletekbol kinyert DNS tormelekek helyreallitasanak elvi akadalya
nincsen.
A Szent-jobbol kinyert DNS-bol nagy valoszinuseggel helyreallithato volna
Istvan kiraly teljes genomja. 
Erre is hasznalhato a PCR, ami gyakorlatilag minden mol. biologiaval
foglalkozo laborban rendelkezesre all. Az egymassal atfedo DNS toredekek
egymas primerjekent szolgalhatnanak, a tobbi a polimeraz, es a ciklusok
dolga volna.
A problema az, hogy ez igy me'g csak a csupasz DNS. A klonozasi
kiserletekben sejtmagot hasznaltak.
A sejtmag jelenleg elegge homalyba borul a sejtbiologiaban, mert me'g
nincsenek megfelelo vizsgalati modszereink hozza. De azt hiszem ez csak
ido, es technika kerdese. Joslasokba bocsatkozni azonban nem mernek. 
Ami sokkal kozelibbnek latszik, az a sziberiai fagyasztot mammuttetembol
vett (remelhetoleg) hasznalhato allapotu sejmag, es elelfantpetesejt
segitsegevel mammutot rekonstrualni. Ennek genomjanak tulnyomo tobbsege
mammut eredetu lenne, de az extrakromoszomalis orokito anyag az elefant
mamae. Gondolom van lehetoseg pl. mitokondriumok atpakolasara is, es lehet,
hogy gyakorlatilag nincs is kulonbseg a mammute'  es az elefante'  kozott.
Itt problema, hogy az embryogenezis elso lepeseikor a petesejtben
felhalmozott anyai RNS-nek hatalmas szerepe lehet. Remelhetoleg az "elefant
verzio" alkalmazhato lesz a mammutra is.

Gogy

Hello!

> Errol jut eszembe: kozeledo csillag doppleres kekeltolodasa mekkora
> relativisztikus seb.-nel valt at (atvalt?) vorosbe?

Csak ha mar atment rajtad es tavolodik :-))

Udv:
Jano

Kedves Isvara!

Forbidden Archeology: en nem olvastam, csak hallottam. Ez alapjan azt tudom
mondani, hogy meg akkor is, ha leginkabb igaza van, akkor is csak az
emberrevalas forgatokonyvet kerdojelezi meg ez a konyv, es nem az evoluciot.
Masreszt, konnyen el tudom kepzelni, hogy a forgatokonyvben sok
megkerdojelezheto dolog van. Ami eleg biztosnak tunik, az kb a tendencia, es
kb a folyamatok.
Ez alapjan en az archeologusokra bizom, hogy dontsenek. Ha csak sikerhajhasz
konyv, akkor majd elmulik, ha van benne jogos kritika, akkor, mivel nagy
hangot kapott, biztos meglesz a jo hatasa.

Klonozas: Gondolom Szt Istvan kiraly klonozasa per pillanat technikailag nem
volna lehetseges, mert halott, rossz allapotu sejteknel ez nehezkes volna.
Ha jol tudom, akkor nem veletlen, hogy Dolly mellszovetebol vettek a sejtet,
mert ez alkalmas volt ra. Idovel akar Szt Istvant is lehetne klonozni, de
van egy olyan erzesem, hogy Szt Istvan klonja a mai vilagban teljesen
kozember lenne. Szt Istvanhoz a korulmenyek, a kornyezete, a pozicioja is
hozza tartozik.

math

Isvara!

Kiteljesitenem az evolucio-napelmelet parhuzamot. A ketto a kovetkezokben
hasonlit:

- Mindketto nem teljes, hisz a napban levo folyamatokrol sincsenek reszletes
ismereteink, es vannak meg kerdesek.
- Mindkettoben van bokkeno: hisz a Napbol jovo neutrinok szama a kiserletek
szerint peldaul fele annyi, mint amennyinek jonnie kellene.
- Mindketto egy egeszeben rekonstrualhatatlan, es tobbe kevesbe elerhetetlen
dologrol szol, hisz a Nap oriasi, szelsoseges, es messzi objektum.

Megis az az elmelet, hogy a Nap egy magfuzios onszabalyozos reaktor
kozkeletu, es elfogadott. A problemak ellenere nincs alternativ elmelet, ami
megmagyarazza, hogy honnan jon ennyi energia. Ezert ezt az elmeletet
fogadjak el, ezt kutatjak, ezt probaljak kifurkeszni.

Egy elmelet tudomanyos elfogdasa ugyanis nem azt jelenti, hogy teljes
bizonyossagunk van felole, hanem azt, hogy a legjobbbizonyossagunk van
felole: igazolt, es nem cafolt elmelet, aminek jo a magyarazoereje, azaz jol
cafolhato, ha megsem igaz.

Ez a rendszer pedig a megismeres es a tudas gyarapitasanak gyumolcsozo,
konzekvens, nyilt rendszere.

math

> rossz peldat is irtam meg hulyeseg is volt. Valaki irta, hogy a
 > nehezsegi erot a talpadra hato nyomoero kompenzalja. A ketto eredoje
 > nulla, igy nem gyorsulsz. 

 > Azonosan viselkedik vele. A kulonbseg az, hogy a fold felszinen nem csak
 > a gravitacios ero hat rad. Ha a Fold felszinen allsz, akkor nem 1 g a
 > gyorsulasod, hanem nulla. Ugyanis a rad hato erok eredoje nulla. Ha nem
 > igy lenne, azt azonnal eszrevenned (pl. szabadeses) A raketahajtomu
 > eseten nincs masik ero, ami a raketara hat.

Elnezest, de ha a megfigyelo bent ul a bezart szobajaban, akkor o csak 
azt tudja eszlelni, hogy marpedig neki a talpat nyomja valami, es ha
leejti a poharat, akkor az 1g -vel gyorsulva siet a padlo fele.
Ha a ketto kozott kulonbseg van, akkor a gravitacio es a gyorsulas 
ekvivalenciaja nem lenne igaz ?
 
 > A sze'ked ugyanugy "gyorsit" felfele mint egy raketa, de a csillagok
 > fenyeben (ettol) nem talalsz voroseltolodast es igy rajossz, hogy gorbe
 > teridoben vagy, es allsz a csillagokhoz kepest.

Ezek szerint megis csak van egy "abszolut ter" vagy "eter", amit
modernul "allocsillagok" -nak hivunk ?

Ha nincs, akkor ha egy kozel fenysebesseggel halado (nem gyorsulo) 
megfigyelo kinez az urhajojabol, annak ugye nagyjabol pont ugyanazt 
kellene mernie, mint nekunk itt a Foldon (lehet, hogy neki a 
csillagterkep eltorzul a mienkhez kepest, de ez most reszletkerdes): 
a hattersugarzas elegge izotrop, a csillagok szinkepenek eloszlasa 
gombszimmetrikus stb. Ha ez nem igy lenne, akkor a sebesseg maris
abszolut fogalomma valna, a Fold kituntetett hely lenne az
Univerzumban, miegymas.

Szoval most mar vegkepp nem ertem a dolgot.

Zoltan

[Text 2597718 from COM]

Tema: muslica

> Tud-e arrol valaki, hogy probalkoztak-e valamilyen gyorsan szaporodo es
> rovid eletciklusu allattal (ecetmuslica, feher eger ?) kiserletezni.

Igen, sok ilyen jellegu kiserlet volt. Peldaul Ernst Mayr a Harvardrol, az
alabbi problemaval talalta szembe magat. Gyumolcslegyekkel kiserletezett, s
arra torekedett, hogy megprobalja lecsokkenteni vagy megnovelni a legyek
testen levo sortek szamat. A sortek atlagos szama harminchat. Mayr elerte,
hogy az atlag otvenhat legyen, azonban ennel a pontnal a legyek elkezdtek
kihalni. Egy masik alkalommal huszonot sorteig nemesitette oket (tudatos
szelekcioval), am miutan a szelekciot megszuntette, a gyumolcslegyek ot even
belul maguktol visszatertek az eredeti atlagra.

Miutan Richard Goldschmidt eveken at tanulmanyozta a gyumolcslegyek
mutaciojat, eluralkodott rajta a ketsegbeeses. Arra panaszkodott, hogy a
valtozasok olyan csekelyek, hogyha ezer mutacio egyesulne is egyetlen
peldanyban, meg akkor sem jonne letre mas faj.

A kiserletek tehat fajon beluli valtozekonysagot eredmenyeztek, nem hoztak
letre uj fajokat. A jelenseg azt sugallja, hogy amikor a valtozasok
tullepnek egy bizonyos hatart, a faj tagjai sterilekke valnak es kihalnak,
vagy pedig visszaternek az alapveto termeszetes formajukhoz. Gumikotel
effektus: csak egy bizonyos hatarig nyulik - akkor vagy elszakad, vagy
visszapattan. Ugyanezt a jelenseget tamasztjak ala a barmely novenyi vagy
allatfajon vegrehajtott nemesites tapasztalatai. A nemesites (tudatos
szelekcio) altal eloidezheto valtozasoknak eroteljes korlatai vannak. Nem
lehet sem borso, sem grapefruit meretu szilvat nemesiteni, csak a ketto
kozott lehet mozogni.

Isvara

 wrote:
> Az ilyen egyszerű megoldások mindig megtévesztik az embert. De a feladat
> megfogalmazásából kiderül, hogy egyértelműen három egymást nem tartalmazó
> körröl van szó, máskülönben már két körre se lenne megoldás.

Az egymast tartalmazo ket korhoz van erinto kor (egyiket belulrol,
masikat kivulrol erinti), ugyanigy a harom kornel, ha az egyik
tartalmazza a masik kettot, amik nem tartalmazzak egymast. De mindegy,
mert az a lenyeg, hogy ennek semmi koze a feladathoz. A feladat azt
mondja, szerkesszuk meg az erinto kort. Ha ilyen eppen nincs, annal
jobb, ugyanis nem kell megszerkeszteni.

SB

 wrote:
> 
> A 860-as Tudomanyban kerdezte Jozsef:
>> Vegyunk egy a csata heveben felborult tankot (harckocsit). A hernyotalpon
>> alul 40 lancszem, felul 40 lancszem, a lanckerekeken a 2 vegen 10-10.
>> Osszesen 100 szem. A vezeto nyomja a gazt mint suket a csengot, a lanc
>> kozeliti a fenysebesseget. Oldalrol nezzuk a lancot, a szemek
>> hosszkontrakciot szenvednek, mivel rovidebbek a szemek, alulra is 60,
>> felulre is 60 fer el, a ket kereket ne is szamoljuk. Honnan jottek ezek
>> a + lancszemek?!    :-)
> 
> Sehonnan. 
> ....
> U.i. Pedig jo lett volna tole megkerdezni: A fordulaskor sem valtozik
> a lancszemek merete? Ott ugyanis eleg eros gravitacios teret eszlelhet,
> ami a geometriara is kihat.

Szerintem errol van szo. A hernyotalpashoz hasonlo paradoxon ha jol
emlekszem benne van Einstein ismeretterjeszto muveben is. Csak ott nem
hernyotalp, hanem forgo korong szerepel, ahol a kerulet megy keresztul
hosszkontrakcion (elvileg), mikozben a sugar valtozatlan marad.
Itt a kerulet pontjai gyorsulnak a kozeppont fele, es ugyanez a
helyzet a hernyotalpnal is, amikor a tank elejen atfordul. Egyszoval,
ez mar az altalanos relativitaselmelet berkeibe tartozik. De tenyleg
eleg furcsa az egesz, plane, ha egy allo korong korul gyorsan forgo
karikat nezunk. A korong geometriaja nem valtozik, viszont a korulotte
forgo karikae igen? A megoldas kezenfekvo: a specrelbol adodo
hosszkontrakciot eppen kioltja a gyorsulasbol adodo korrekcio. Persze
gozom sincs rola, de ez tunik logikusnak. Sot, tobb mint logikusnak
tunik, ha a gyorsan forgo karikankat egy vajatba helyezzuk. (tkp. az
ot korulvevo ter is egy ilyen vajat, aminek a geometriaja nem
valtozik)

Udv.: SB

> Tud-e arrol valaki, hogy probalkoztak-e valamilyen gyorsan szaporodo es 
> rovid eletciklusu allattal (ecetmuslica, feher eger ?) kiserletezni.
> Gondolok arra, hogy jol besugaroztak oket (hadd mutalodjanak), aztan
> kitalaltak valamilyen evolucios nyomast - ha a sugarzas meg nem volt
> eleg :) - es figyeltek az alkalmazkodo mutansok szaporodasat.

Volt ilyen. Bakteriumokkal csinaltak, egy olyan cukor metabolizalasara
akartak ravenni amire egyebkent nem volt kepes. A vegeredmeny: egy 
hasonlo cukor feldolgozasaert felelos gen megkettozodott es a masolat
mutalodott ugy hogy nagyon kis hatekonysaggal (1:100, vagy ilyesmi)
de le tudta bontani az adott szenhidratot (mindezt Szabo Istvan Mihaly:
A bioszfera mikrobiologiaja konyveben olvastam; a szerzo az ELTE Mikrobi
tanszekenek volt a vezetoje, tole lehet kerdezni a forrast :)

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)