1. |
Zsoltnak a haborukrol (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
2. |
Meg egyszer a Bibliarol (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
3. |
Ez a csunya, gonosz vilag... (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
4. |
RE: *** VITA *** #346 (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
5. |
Kovacs Tamasnak (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
6. |
Az utolso megjegyzeseim a kihagyott ket hethez (mind) |
127 sor |
(cikkei) |
7. |
Isten neve, hiaba (mind) |
133 sor |
(cikkei) |
8. |
Konkol Attilanak (mind) |
78 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Zsoltnak a haborukrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zzolt!
Egyetertek veled, hogy a haboruban serul az emberek szabadsaga, de
nemcsak a haboruban hanem a mindennapi eletben is. Ez azonban nem Isten
miatt serult. Itt emberek sertik - emberek szabadsagat. Az Isten nem orzi
az ember szabadsagat - odaadta neki es hagyja hogy azt csinaljon, amit
akar. Egyebkent a szabadsag alatt en elsosorban nem fizikai szabadsagot
ertek, hanem szellemit - lelkit. Velemenyem szerint valaki egy bortonben
kuksolva is lehet tokeletesen szabad, a dolog csak rajta mulik (nem a
szokesre gondolok).
Udv Xux
|
+ - | Meg egyszer a Bibliarol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Erdeklodve figyelem, ahogy a VITA-zok kulonbozo idezeteket citalnak a
Bibliabol valaminke v. epp az ellenkezojenek a bizonyitasara. Sok esetben
azonban mintha zavar volna, hogy mikepp kell a Bibliat ertelmezni. Nos
ismet csak a katolikus felfogast tudom ismertetni, de talan nem
haszontalan. Tehat a Biblia egyszerre un. sugalmazott konyv es egyszerre
irodalmi alkotas. Az Egyhaz szerint hit es erkolcs dolgaban
tevedhetetlen, de tortenelmileg egyaltalan nem. Szamtalan peldat lehet
mondani akar az Uj akar az Oszovetsegbol, amik egyszeruen a szerzok
kepzeletenek szulemenyei v. a zsidok kozott elo mitoszok stb.
megfogalmazasai. Nehany pelda: pl. a Biblia szerint Jeriko falai a zsidok
harsonaszavara omlottak le - ezzel szemben az asatasok kimutattak, hogy
Jerikot a zsidok odaerkezeset megelozoen foldrenges pusztitotta el.
Ugyanigy a Voros-tengeren valo atkelesnek is van racionalis magyarazata
(nevezetesen a zsidok feltehetoleg egy mocsaras helyen keltek at, amit
valoban az eros szel szaritott ki). Persze az Ujszovetsegben is
talalhatunk peldakat sot torteneti - idorendbeli ellntmondasokat az
Evangeliumok kozott.
Vegso soron oda szeretnek kilyukadni, hogy bar a Biblia szent
konyv, de emellett egy nepnek (v. egyes szerzoknek) a vilagrol, eletrol
stb. alkotott elkepzeleseit is tartalmazza. Eppen ezert ovatosan kell
banni az ertelmezessel, kulonosen az Oszovetseggel kapcsolatban, hiszen
egyreszt Jezus tul lepett az Oszovetsegen ( nem megtagadta, hanem
beteljesitette) es az Egyhaz tanitasa elsosorban az O mukodesen nyugszik,
masreszt mert konnyen felreertelmezheto. Rengeteg gyilkossag,
kegyetlenseg szerepel benne, sok helyen a pozitiv hos csalassal,
gyilkolassal, akar igereteinek megszegesevel eri el celjat. (Gondoljunk
pl. Jakob es Ezsau esetere). Jo lenne tehat ha torteneti,
termeszettudomanyos stb. tenyeket nem a Bibliaval akarnank igazolni.
Udv Xux
|
+ - | Ez a csunya, gonosz vilag... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
< Mikor Isten megtermtette a vilagot azt mondta ra hogy jo,
<de a mostani vilag mar nem jo, hanem gonosz. Mitol lett ez a valto-
<zas? Az ember engedetlensegebol.
Huh, de szepen hangzik. Csak egy a bajom vele. A mai vilag bizony nem gonosz,
sem a tenger sem a varos sem hegyek, a vilag meg csak nem is csunya, sot egyre
jobban tetszik nekem, mi tobb, ugy veszem eszre, nemcsak nekem, hiszen valahogy
senki sem akar kipusztulni belole (OK, nehanyan, de azok inkabb maguktol teszik
nem azert mert a vilag alaltalaban elegedetlenek inkabb mert tehetetlennek erzi
k
magukat sem mint erkolcsi felhaborodottsagukban teszik). Most nehogy azt mondja
nekem valaki, hogy ime itt vannak a haboruk mint az emberi gonoszsag hites es
hiteles bizonyitekai.
A katonak a legritkabb esetben gonoszak, a hoherok imadjak a feleseguket es
rajonganak a gyerekeikert sot akar tomjent is egethetnek nap mint nap az
ugyeletes oltaron ha eppen olyan fajtak (nem celzas senki vallasossagara!).
A legtobben a hituk szerint valo jo ugy erdekeben hoznak aldozatot azzal hogy
lemeszaroljak ellensegeiket vagy azok maradekait (lasd arabus terroristak). A
sajat csoportjuk altalaban hosnek tekinti oket ( gondoljatok Janos Vitezre, meg
a szegeny lekaszabolt torokokre, akiket otthon siratott az anyja, vagy
gondoljatok Karadzsityra meg a bosnyakokra: detto..).
A masik lehetoseg, hogy a szerencsetlen (gonosz/hos) nem fanatikus hanem
egyszeruen (?!?) beteg, mondjuk nem kapott vattacukor amikor eppen ugy hozta a
sor vagy egy kicsit magasabb a tesztoszteron meg szerotonin szintje a
kelletenel.
Tovabba, ha egy kicsit is odafigyel valaki a gaz gyikosok lelkivilagara latja,
hogy ok nem embert olnek. Soha. Az ember nemtudja elviselni azt hogy 'gonosz'
legyen ezert a tudata megvaltoztatja az aldozatot: targyasitja, nem latja
emberkent tobbe, hanem egy targyat (lasd: eltorzitas, 'nemember' kataegoriabba
sorolas, kifestes, megjeloles szoval valo lealacsonyitas stb stb) amivel -mert
ki nem erzi azt hogy a targyakkal szabad- azt tesz amit akar vagy mondanak neki
.
Hol itt a gonoszsag?
Az emberek nem gooszsagbol tesznek olyan dolgokat amivel masoknak artanak hanem
mert eppen ugy latjak hogy csak masok karat okozva tudnak valkinek vagy
valakiknek (esetleg maguknak) jot tenni: nem az motivalja oket hogy huh, de
gonosz vagyok, mar megint pentek van, jon a hetvege es akkor nekem meg a hetre
rendelt gonoszsagot mindenkeppenel kell vegeznem...
Senki ne erezze ezekbol a sorokbol azt, hogy nekem tetszik az, ha egyik ember
legyilkolja vagy akarmilyen mas modon art embertarsanak, mentseget sem akarok
keresni ra es a buntetes jogossagat sem vonom ketsegbe csak arra szerettem voln
a
ravilagitani, hogy a gonoszsag "nem attributuma az egyes embernek", hanem ember
k
kozotti viszonyrol valo itelet (es igy hozzatartozik a nezopont is). Ezert azta
n
vajmi keves koze van a "vilaghoz", mint egeszhez, ezert ne dobalodzunk mar
olyasmivel hogy ez a mai, minket korulvevo vilag ugy ahogy van szar es gonosz e
s
elviselhetetlen. Volt ez sokkal rosszabb is...
Beke veletek: Lajos.
P.S.
" a pokolra vezeto ut joszandekka lvan kikovezve" es ugye, mindenki jot akar,
pl: megmagyarani nekem hogy miben is tevedtem...
|
+ - | RE: *** VITA *** #346 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ahogy a csapos kozbeszol...
A "tulajdonsag" szo mar a gyokereben is magaban hordozza a valakihez
vagy valamihez (tehat a letezohoz) tartozas fogalmat. A letezes
tehat nem tulajdonsag, hanem teny. A trombitaszo persze letezik,
ezert fol lehet tenni mindenfele kerdeseket vele kapcsolatban,
amelyek ertelmesek, vagy nem.
Elso latasra jol hangzik, hogy valaminek nem tulajdonsaga a letezes.
De ez a kijelentes a nyelv es a gondolat logikaja szempontjabol
pont olyan, mint a trombitaszo szaga. :-) Szoval, nem sok
ertelme van.
..a csapos (Janos)
|
+ - | Kovacs Tamasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Olvassuk el Madach "Az Ember Tragediaja" cimu dramajat.
> Vagy netan Goethe? Dante? Milton? Joseph Conrad? Pierre Boule?
>
> Filmek: BladeRunner, Cruising, Kids, Rhythm Thief, Babette's Feast...
>
> Ki, hogyan, miert viselkedik ugy ahogy...
Volt egyszer ket arab kereskedo, az egyik bolcs volt a masik bolond.
Egy napon mindkettojuknek a sivatag olyan reszen kellett atkelniuk,
ahol elotte soha sem jartak. Mielott elindultak a teveikkel,
felesegeikkel es aruikkal, a bolcs kereskedo olyan emberektol
kerdezoskodott az ut felol, akik jol ismertek azt, es o is megbizott
bennuk. Gondosan lejegyzett mindent amit hallott, hogy hol vannak
oazisok, es hol tanyaznak rablok. A bolond kereskedo viszont a
cimboraitol es mindenfele csavargotol kerdezte meg, hogy hogyan
juthatna at a sivatagnak azon a reszen. Akik mikor meghallottak, hogy
sok tevevel, es nagy vagyonnal utazik, keszsegesen ajanlottak, hogy
majd ok segitenek neki, mert ok jol ismerik az utat.
A bolcs kereskeskedo hosszu utazas utan megerkezett uticeljahoz.
Utkozben semmiben sem latott hianyt, mert mindig ratalalt az
oazisokra, es gondosan elkerulte a rablok tanyait. Az ut vegen pedig
szep haszonnal ertekesitette az arujat. A bolond kereskedot azonban a
gonosz emberek lakatlan teruletre csaltak kifosztottak es megoltek.
Akinek van fule a hallasra, hallja!
Shepherd
|
+ - | Az utolso megjegyzeseim a kihagyott ket hethez (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : Meszaros Laszlo (tenyleg Budapest, Magyarorszag)
> Idopont: Wed Aug 16 09:54:53 EDT 1995 VITA #331
>P.S: terito egyhaz -- nem terito egyhaz: jol szetvalaszthato,
>a terito tipusu egyhazak az egyhazhoz nem tartozokat ugyanis
>kizarjak az udvozulesbol. Jol gondolom?
Nem tudom, hogy a definicio helyes-e, de megegyezik az en velemenyemmel.
> Felado : Dorozsmai Karoly
> Idopont: Wed Aug 16 10:38:43 EDT 1995 VITA #331
>1. Tapasztalatom szerint minden parajelenseggel
>kapcsolatos ismertetes, leiras, uram bocsa' bizonyitas valahogy ugy
>kezdodik: "be van bizonyitva", "ki van mutatva", stb. Erdekes, hogy
>Newton II. torvenyet vagy a termodinamika fotetelet nem kell
>szajhagyomany utjan "bebizonyittatott"-nak tekinteni... vagyis lehet
Nem szoktak odairni, de oda kell erteni! Ugyanis a termeszettudosok egymas
kiserleteire epitenek. Pl. 48 (!) kromoszoma tortenete
>Van, akinek kell, van akinek nem. De szerintem ilyesmi nem a (realis,
>fizikai) VALOSAG resze. A valosag tenyei eszervekkel bizonyithatoak,
>megismerhetoek. Ami ezen kivul van, lehet mitosz, legenda, mese - es,
Aruld el nekem, miert vegeznek a tudosok kiserleteket?
> Felado : Homolya Vera
> Idopont: Tue Aug 22 04:29:31 EDT 1995 VITA #335
>szinte tenyleg jobban lathato ez a "testresz". A gyakorlatban pedig
>megfigyeltem, hogy egy emberrol ugy lehet megfigyelni, hogy mekkora az
>auraja, hogy mennyire enge idegent kozel magahoz. Szerintem nem veletlen
>a "tavolsagtartas" fogalma ket idegen ember messzebbrol beszel egymassal,
>mint ket barat.
Sajnos ennek valoszinuleg semmi koze az aurahoz, mert nem hiszem, hogy akkor
kulturankent kulonbozne. (Persze lehet, hogy tevedek)
Egyebkent a megfigyelesed helyes, tovabbi infok:
Alan Pearse : Testbeszed
Rejtett dimenziok (sajnos a szerzot nem tudom fejbol, ha erdekel megnezem)
> Felado :
> Idopont: Tue Aug 22 05:08:58 EDT 1995 VITA #335
>Aha. Ezek szerint el tudsz kepzelni olyan vilag-modellt, amelynek egyik
>axiomaja az, hogy van Isten?
Kosza hirekbol hallottam mar ilyenrol
>Te hany nezopontrol vizsgalodsz ? Es mi az, amin kivul allsz ?
Vizsgalodhat tobb nezopontbol! A masodik viszont egy jo kerdes (az elso ebben
a levelben)
> Felado : Dorozsmai Karoly
> Idopont: Wed Aug 23 08:18:38 EDT 1995 VITA #336
>Nnnna, szoval a parajelensegek. Szerinted nem mese, amikor nyaron, az
>uborkaszezon kozepen a sajto felragad valami csadajelenseget, es
>talalja... Ha ez nem mese, akkor a HetFejuSarkany a Brehmbol lepett
>elo. Parailag!
A sajtorol irott lesujto velemenyeddel hajlamos vagyok egyeterteni, de azert
ne felejtsd el: ha az igazsag durran nagyot, akkor azt is megirjak! (Persze
a durranas miatt, de azert megirjak)
A masik: a masik iranyba is folynak a loditasok. Peldaul az Objektiv a korabbi
szamokban emlegetett esetrol ugy szamolt be, mintha a pap videojabol
egyertelmuen kiderult volna, hogy csalas az egesz. Holott a videon annyi
latszott, hogy a fiugyerek bemegy a konyhaba, majd kijon. Oszinten:
nincs joga hozza hogy a sajat lakasaban oda menjen ahova akar?
> Felado :
> Idopont: Thu Aug 24 11:20:55 EDT 1995 VITA #337
>Dorozsmai Karoly irja:
>>A valosag az, ami tolunk fuggetlenul letezik.
>Ez definicio? Axioma? Tetel?
>Mondd csak, Karoly, a gyermeked resze-e ennek a valosagnak?
A fenti definicio nem azt mondja, hogy "ami tolunk fuggetlenul jott letre"
Karoly gyermeke tole fuggetlenul letezik, ennek legjobb bizonyiteka, hogy
szulei halala utan is letezni fog (remelhetoleg)
>>A hivo szemelyes kapcsolata az o szubjektumanak termeke, szamara
>>letezik, mas szamara nem, igy nem is lehet a valosag resze.
>Harom allitas [def?, axioma?, tetel?] es egy kovetkeztetes [tetel].
>Nem latom a bizonyitas[oka]t, de hasonlot en is tudok irni:
>az ateista hitetlensege "az o szubjektumanak termeke, szamara
>letezik, mas szamara nem, igy nem is lehet a valosag resze".
>Tetel: Nem is jobb, nem is rosszabb Karoly mondatanal.
>Biz: mindketto hulyeseg.
Egy kis rosszmajusag:
Ha nem sikerult a mondatot elejetol vegeig megertened, akkor inkabb ne irj
rola. Csak magadat egeted...
>Aztan az is baj, hogy egyszer azt mondja, 'Isten nem letezik',
>utana meg azt, hogy 'a ... valosagnak Isten nem resze', de
>nem lattam igazolva a ketto ekvivalenciajat. Fentebb a "hivo
Ez viszont egy kituno megjegyzes!
> Felado : Homolya Vera
> Idopont: Thu Aug 31 08:25:40 EDT 1995 VITA #342
>A termeszet torvenyeivel valoban minden jelenseg megmagyarazhato, csak
>epp az nem, hogy honnan vannak a termeszet torvenyei es miert eppen ezek
>a torvenyek ervenyesulnek az egesz vilagmindensegben. Erre az
Ennek az ervelesnek van nehany gyenge pontja.
1.) Semmi sem bizonyitja, hogy ezen torvenyek az egesz vilagegyetemben
ervenyesek.
2.) Regi vita mar, hogy a tudos a termeszet torvenyeit felfedezi-e, vagyis
csupan nevet ad nekik, vagy feltalalja oket , azaz kitalal valamit, ami
nagyjabol leirja az eszlelt jelensegeket. Velemenyem szerint az, hogy
bizonyos dolgokrol egymasnak homlokegyenest ellentmondo elmeletek vannak,
inkabb az utobbit erositi meg (de nem bizonyitja!)
dami
|
+ - | Isten neve, hiaba (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok, kedves VITAzok,
remelem, ujonckent idecsoppenve foleg ujat fogok artikulalni. Bar csak egy
szamot olvastam meg, nem tudom szo nelkul hagyni, amit muveltek.
Tulajdonkeppen mire gondoltok, amikor Isten nevet keyboardotokra veszitek?
Egy bacsira, akinek mindenfele rigolyai vannak, mint pl. ha az emberek
emigy cselekszenek, az jo es cukrot nekik, ha pedig amugy, akkor az a rossz
es takarodhatnak a pokolba? Vagy egy unatkozo konstruktorre, aki
beinditotta ezt a szerkentyut, az univerzumot, mert kivancsi volt, hova
fajul? Van-e egyaltalan valami hasonlosag Isten es egy ember kozott?
Tudtok Istenre definiciot? Mert anelkul nemigen erdemes szoba hozni,
hogy kicsoda-micsoda letezik-e vagy sem.
Szerintem tomerdek emberi gyarlosag van abban, hogy folyton magunkat
kepzeljuk a vilag kozepenek, es nem tudunk elvonatkoztatni szerencsetlen,
korlatolt emberi mivoltunktol. Mikor az emberiseg kepes lett celtudatosan
cselekedni (hivoknek: evett a tudas almajabol), rogton latta azt is, hogy
je, en is milyen celszeruen vagyok osszerakva, meg ez a fa is itten, de jol
ki van talalva, hogy neha sut a nap, neha nem, stb. Es agyanak limitalt
felbontokepessegevel nem tudott kulonbseget tenni celszeruseg es
celtudatossag kozott. A celtudatossag moge pedig rogton tudatossagot is
feltetelezett. Nem vette eszre, hogy a 'cel' fogalmat is o talalta ki,
amikor neha kituzte maga ele. Magabol kiindulvan, ugy velte, ezt a sok
klassz dolgot (kecske, bab, csillagok) is ugy csinalta Valaki, mint o a
kobaltat. Es elnevezte Istennek. Es jol tette.
Nem tette viszont jol, amikor elkezdte Istent egeszen meltatlan
tulajdonsagokkal felruhazni. Peldaul olyasmivel, hogy Isten haragszik,
Isten buntet, Istennek lehet, sot kell hizelkedni, mert akkor jobb lesz
neki is es Istennek is talan. Olyan igazi torolmetszett sztalinista
szemelyi kultuszt kanyaritott Isten kore, amit joerzesu ember sem viselne
el, nemhogy a Legfobb Jo megszemelyesitese.
Nagyon felrevezeto azt mondani, hogy Isten szemely, mert a szemely
az ember es mint ilyen folottebb gyarlo. Isten minden, ami letezik.
De erre van egy kevesse misztikusnak velt szavunk, a Termeszet, ami
pedig joval nagyobb titokzatossagot takar, mint amennyit az osszes
szent konyv egyuttveve sejtetni enged. Tud valaki valamit, ami Istenre
igaz, de a Termeszetre nem es nem is valami antropomorf dolog? Vagy
olyat, amit a Termeszetre igaz, de Istenre nem, es nem is valami
antropomorf dolog hianya?
En azt hiszem, hogy a Bibliahoz ma mar nem erdemes fordulni, ha Istent
akarjuk megismerni. A termeszettudomanyok eredmenyei sokkal tobbet
arulnak el rola. Viszont az is igaz, hogy az ember semmivel sem
inkabb kepes leszurni a tanulsagot ebbol a tudasanyagbol, mint
a Bibliabol. Pedig onnan is nagyjabol ugyanazt tanulhatna - Isten, azaz
a Termeszet torvenyeibol a boldog emberi eletvitelre vonatkozo
szabalyok sokasaga kovetkezik. Ha ellenkezel ezekkel a torvenyekkel,
nem egy zord Atya fogja kiszabni buntetesedet, hanem egyszeruen csak
osszeferhetetlenebbe valsz kornyezeteddel, ideertve sajat magadat is.
Es meg is lakolsz, lakolunk erte.
Nem baj az, ha valaki Istennek nevezi a Termeszetet, es kulon hasznos, ha
meg harmoniaba is kerul vele. Bizony, ekkor nem szamit, hogy Buddha,
Jezus, Krisna, csak vegye komolyan a tanitasait, ossza szet vagyonat a
szegenyeknek, es eljen szeretettel. Ha pedig nem kepes ra, akkor is
torekedhet valami ilyesmire. De ne higgye, hogy magaval a puszta hittel,
vagy az istenseg elotti rendszeres hajbokolassal helyettesit barmit is.
Jezus peldat mutatott, kovetoi pedig mintha ugy ertettek volna az
egeszet, hogy helyettuk szeretett. Aztan jol elpoganyosodtak.
Elgondolkodtattak meg:
-kereszteny terites
A kereszteny vallasnak valoban nemigen kell lenyege legyen a terites.
Hiszen joreszt csak artatlan kisdedekre vetik ki halojukat, es ez eppen
eleg - mert hat papirja lesz rola, hogy keresztenyek, es manapsag ez
a donto. Ez mindig eszembe jut, amikor valamely "hivatalos" vallas
elkotelezettje biralja Jehovaekat vagy mas kisegyhazakat "eroszakos"
modszereik miatt. Melyikuk kezdte az anyamehben a vallasgyakorlast?
En meg fogom vedeni a magam gyermekeit, hadd teritsek oket
felnottkorukban.
-"Szemet szemert, fogat fogert"
Sosem ertettem. Ha valaki helyteleniti, hogy az egyik ember bantotta a
masikat, hogyan javallhatja, hogy ugyanaz tortenjek meg meg egyszer?
Megint csak azt gondolta valaki, hogy helyes az, ha magunkat tartjuk
a vilag kozepenek. Az igazsagtalansag nem vektor, ami tolem vagy
felem mutat. Ha ketszer tortenik meg ellenkezo iranyban, az dupla
rossz, nem zero. Minimalizalni kellene inkabb. Hogy ez mikor hogy
celravezeto, az persze mar egeszen mas kerdes.
Es ha megutnek jobb felol, a fajdalom melyitse el benned a meggyozodest,
hogy embertarsunkat megutni szornyuseges dolog; es nehogy mar odatartsd
a bal orcadat, hanem inkabb legy azon hogy ilyesmi minel kevesebbszer
forduljon elo: fogd le a kezet vagy fuss el (ritkan: uss vissza, de csak
ha biztosan eleg egyet:-) ).
-miert ennyi borzalom?
>>> mi magyarazza azt a vegtelen mennyisegu borzalmat, amit csak a mi
>>> szazadunk elkovetett es amelyek sora szinte biztosan nem zarult le.
>>Ez egy jo kerdes. Valoban: mi magyarazza? En magam is sokat tunodom rajta.
>>Nagyon tudnam ertekelni, ha valaki frappans magyarazattal tudna eloallni.
Megprobalom: a biologiai es a kulturalis evolucio diszkrepanciaja a ludas.
Az ember es kornyezetenek biologiaja darwini utemben, kivalasztodassal
fejlodik. Ez lassu. A human kultura viszont lamarcki utemben, a szerzett
tulajdonsagok orokitesevel, iszonyu gyorsan. Az olyan emberi tulajdonsagok,
mint az agresszio, es a fajt onnon agressziojatol megvedo gatlasok
oroklodnek (darwini tempo). A technika es egymas kiirtasanak kepessege
egyutt fejlodik, lamarckiasan. Ugyhogy az alkalmazkodas is foleg a
technika teren eszlelheto, es ilyen tempo mellett elegge instabilan
folyik.
(Es ez nemcsak a haboruk miatt problema, hanem minden teruleten:
stressz, elhizas, kornyezetszennyezes...; a technika raadasul nem is kepes
olyan alapos, mindent, es nemcsak a mai ismereteink szuk latokorebe eso
dolgokat figyelembe vevo alkalmazkodtatasra, mint a termeszetes
kivalasztodas.)
Semmi baj nem lenne, ha az emberek segedeszkoz nelkul,
meztelenul bunyoznanak, ahogy Isten megteremtette oket (o igy is
gondolta). Azokban az orszagokban, ahol a tortenelem ugy alakult, hogy
a technika koraban a lakossag gatlasosabb resze kormanyoz, egesz jol
sikerul az alkalmazkodas (igaz, az o gatlasaik is jobbara csak a sajat
portajukon folyo borzalmak ellen vedenek, hiszen az informacios
forradalommal is csak kulturalisan lettunk vilagfalu). A gep
tehat igy is mukodik, csak ez egy kicsit kockazatos szakasza a
torzsfejlodesnek. At kellene valahogy jutni abba a korba, amelyben
mar magatol ertetodo lesz, hogy az a biztos, ha minel kevesbe vesszuk
kezunkbe a termeszetes uton kialakult folyamatokat, meg hogy ugyanolyan
borzalmas dolog a masik beleit kiforditani, mint a sajatomet. Isten
pedig annyira drukkol, hogy meg azt sem banna, ha kozben teljesen
megfeledkeznenk szereny (mert az!) szemelyerol.
Engem pedig ne tevesszetek ossze a teveelnokkel.
Adam
|
+ - | Konkol Attilanak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
(Neked tenyleg Konkol a csaladneved? Kerlek, jelezd, ha nem megfelelo a
megszolitas!)
Igazad van, en sem vagyok hive a szocseplesnek es a latvanyos retorikai
huzasoknak. A tovabbiakban igyekszem odzkodni toluk.
Valaszaim:
1. Szukseg van-e Istenre
Belathatod, hogy szamomra ez nem lehet axioma, mert akkor bolond lennek
vitazni rola. Mivel ezugyben mas ervet nem sorakoztattal fel, igy reagalni
sem tudok rajuk.
2. Primitiv emberek
A megjelolt muveket sajnos nem olvastam, igy nem tudom megvedeni az
allaspontomat. Nem hiszem azonban, hogy olyasmit irtak volna, hogy peldaul
valoban befolyasolta a vadaszat sikeret az, ha elotte aldozatot mutattak be
a totemoszlopnal vagy az oltarnal. Kerlek, ird meg, hogy miert hoztad szoba
ezeket a konyveket.
Mellekesen igyekeztem ugy kifejezni magam, hogy az ne a civilizalt ember
szokasos lenezo velemenyet tukrozze, amikor az un. primitiv torzsekrol
(sajnos, rajtuk ragadt ez a hulye kifejezes) beszel. Ez nem biztos, hogy
sikerult, ezert elnezest kerek toluk is meg azoktol is, akik ezen
megutkoztek volna. Csak azert oket emlitettem, mert naluk sokkal
szembetunobb az oket korulvevo ismeretlen vilag "benepesitese".
3. Fetisizmus a keresztenysegben
Nem tudom most szo szerint idezni, de nezz utana, mi a fetisizmus
definicioja. Ezek utan valaszolj a kovetkezo kerdesre:
Hogy ertekeled azt a szokast, hogy egy majdnem ezer eve meghalt ember
tonkreaszott kezfejet korbehordozzak a varosban es dicsoitik?
4. Tobbistenhit a keresztenysegben
Tobbistenhit definicioja: (kerlek, nezz utana)
Kerdes: Hogy ertekeled azt a szokast, hogy a hivatalos katolikus egyhaz mar
tobbezer szentet tart nyilvan, akiket az emberek dicsoitenek?
5. Minden Krisztus altal lett
Sajnos, most sajat csapdadba estel bele, mert ehhez semmilyen bizonyitast
nem fuztel. Vagy ez axioma lenne? Nem hinnem, hogy el tudnam fogadni, de ha
megfeleloen talalod, es nemcsak lesajnalkozva, hogy ha ismernem a kereszteny
hitvallast, akkor ezt tudnam, meg ez is megeshet.
6. Kihez imadkoznak a mashituek?
>Szamomra egy lehetseges magyarazat: ugyanahhoz az Istenhez imadkoznak,
>valamelyest mas formak kozt.
Attila! Most szenzacios dolgot irtal! Boldog lennek, ha minden hivo (nemcsak
kereszteny!) el tudna ezt fogadni. Ha ugyanis egy beteg muszlim ugyanahhoz
imadkozik, amikor Allahot veszi a szajara, mint egy kereszteny, akkor ez azt
jelenti, hogy az Istennek mindegy, hogy milyen formaban (milyen egyhazon
keresztul) hisz benne valaki. Tehat egy muszlim es egy kereszteny vegulis
hittarsak. Na most, ha ezt elfogadnak a hivok (mindenfelek), akkor
egycsapasra megszunne a vallasi turelmetlenseg a kulonbozo felekezetuek
kozott, hisz a sajat istenemet is bantom, amikor egy masik hivet a vallasa
miatt bantom. Remelem, ezt elfogadod logikus levezetesnek.
7. Isten mint az ismeretlen megszemelyesitese
Sajnos ezugyben erdemi hozzaszolast nem kaptam toled, pedig komolyan
kivancsi lennek a velemenyedre. (A primitiv nepekkel kapcsolatban mar
reagaltam.)
8. Zsido idoszamitas
E temaba is melyebben beavathatnal , ha rendelkezesedre all a megfelelo
irodalom.
Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter
|
|