> ======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Primszam ( 8 sor )
> Idopont: Tue May 19 12:11:08 EDT 1998 TUDOMANY #426
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

   Hellosztok

 Megtudja nekem valaki mondani, hogy mi a legnagyobb primszam
kiszamitasanak keplete?
  Illetve melyik oldal foglalkozik primszamokkal?
Ha jol tudom valamelyik Internettos hirlevelben volt rola szo.

  kosz Robi!

-------------
Szia!
Nincs olyan, hogy legnagyobb primszam, csak legnagyobb ISMERT primszam. A
primszamok szama vegtelen.
Jozsi

A primszam magyar neve: torzsszam, hasznaljatok batran ezt is !

Janos



Tovabba:

Inga: nana, hogy erzi a gravitacios hullamokat. Minden tomeg erzi. 
A baj az, hogy kimutatni nem tudja. Ugyanis a gravitacios hullam annal 
nagyobb erovel hat, minel nagyobb az erzekelo tomege. Az ero/tomeg viszony 
azonban nem valtozik, igy nem erdemes a tomeget tul nagyra valasztani.
Azert az inga dolog nem rossz, mert mindenkepp a rezonancia jelenseghez
kell fordulnunk a hullamok kimutatasahoz. Az aszimmetriara szerintem semmi 
szukseg, a lenyeg a vesztesegmentes felfuggesztes, hogy a begyujtott 
gravitacios hullam-energia az novelje az amplitudot legalabb a kimutat-
hatosag hatara fole. 

Hangszoro: Taxikam gyakorlatilag igazad van, villannyal mozgatni nagy
 meretekben es hangfrekvencian kizarolag elektrosztatikus vagy elektro-
magneses uton lehet, igy bejon a kapac, meg az induktivitas. 
Ha csinalsz egy szupravezeto tekercses hangszorot, vesztesegmentes 
membrannal, vakuumba teszed, bekapcsolod, akkor garantaltan semmi hang
nem jon ki, es tisztan kepzetes impedanciat mersz. Ha most beengeded
a levegot a hagszorot tartalmazo edenybe, akkor megszolal, es 
a helyettesitokepben 
azonnal megjelenik egy ohmos ellenallas ami fizikailag nincs, es ho sem 
keletkezik rajta, pedig van feszej a ket vege kozott ! Ha kiszamolnad,
hogy mennyi honek kellene keletkeznie ezen az ellenallason, akkor epp 
a leadott hangteljesitmenyt kapod. 
Az mar csak hab a tortan, hogy ha csinalsz egy nagyon pici ellenallast,
aminek a termikus idoallandoja 100 mikromasodperc, akkor ezzel tisztan
ohmos uton remek hangszorot tudsz csinalni. (Ez ma mar gyakorlatilag 
is megy). Elvi erv: egy bimetall melegitesevel tisztan rezisztiv uton
(egyenarammal !) remek elmozdulasokat lehet csinalni. 

Vaskalap.

>Viszont lehet, hogy ha kvarcuvegbol lenne a leszorito uveg, akkor az
>expozicios idot jelentosen lehetne csokkenteni. Lehet szerinetetek ilyesmit
>beszerezni?
Lehet, kicsit draga, nem igazan eri meg. 


>Egyaltalan mi a lenyeges kulonbseg a ketfele uveg kozott? Hogy mukodik ez a
>fenyelnyeles es fenyateresztes. Netan a kvarcuveg nem amorf, hanem
>kristalyos? Vagy ennek semmi koze a dologhoz?
>Es olyan anyag is van, ami az UV fenyt atereszti, de a lathatot nem, vagy
>csak alig? Vegulis az UV feny nagyobb energiaju fotonokat tartalmaz.

>hjozsi

A kvarcuveg tiszta szilicium-dioxid. Olyan az elektronszerkezete, hogy meg
a nagy energiaju UV fotonok sem tudjak a kotott elektronokat kirugdalni 
a helyukrol. Mivel nincs foton-elektron kolcsonhatas, vagy gyenge, ezert 
a kvarcon az UV atmegy. 
A kvarcuveg amorf, de ha sokszor megmelegitjuk, meg lehutjuk, kristalyos
fazis is lehet benne. Ilyenkor torekenyebb, de az UV atmegy rajta.
 A hegyikristaly termeszetes kvarc-kristaly.

Egyeb uvegek: mindenfele adalekot tartalmaznak, tehat a szilicium-dioxidon
kivul egyeb szilikatokat is (Na, K, Pb, B, Ba,  stb...). Ezekben mar kisebb
energiaju fotonok is kolcsonhatnak az elektronokkal, az UV sugarakat pedig
hatekonyan csillapitjak. Persze az exponencialis csillapitas azt jelenti,
hogy vekony retegen akkor is keresztulmegy a feny, ha a reteg fenyelnyelo.
Az "UV protection" nagyreszt reklamszoveg. Kozonseges sotet uvegbol keszult
napszemuveg cimke nelkul is jo. Eleg nehez ugyanis olyan anyagot csinalni,
amelyben a nagyobb energiaju UV fotonoknak nincs eleg energiajuk, hogy 
kolcsonhassanak az elektronokkal, de a kisebb energiaju fotonoknak eleg nagy az
 energiajuk a kolcsonhatashoz. 
A feladat olyasmi, mintha egy olyan szurot kellene csinalni, amin a nagy 
golyok keresztulgurulnak, a kicsik meg nem. LEHET, de altalaban a lukas
rostelyok nem ugy mukodnek. 
Szoval a fotonoknal(a lathato tartomany kornyeken) a dolog forditva mukodik: 
minel nagyobb az energiajuk, annal inkabb elnyelodnek.  

Szoval semmi panik, de tiszta levego eseten delidoben sziesztazzatok inkabb,
mint a napon aszalodjatok. 

Udv, Janos

Kicsit ragorcsoltem az internetes Mersenne vadaszokra es meg is
talaltam oket:

	http://www.mersenne.org/prime.htm 

Kerem szepen, le vagyok torve.  Ez egy ossznepi amator internetes
Mersenne-kereso konglomeratum. 4200 ember puszta kezzel, kalapaccsal
megy a rimszamok ellen. Ennyien dolgoznak ra egy adatbazisra, ahol
azt naplozzak, hogy eddig milyen prim exponensek lettek kitesztelve
es eldobva. A maradekbol aztan sejteni kell egyet es a Lucas
Lehmer-rel megnezni. Asszem, a dolog ugy megy, hogy bemesz, kersz
egy szamot tesztelni, hazaviszed, otthon kiteszteled es visszairod
az eredmenyt. A lenyeg az, hogy minden prim exponens ki legyen
tesztelve, nehogy elhullajtsunk kozben kisebb Mersenne-eket,
mikozben az igazi nagy vadra megyunk.  Nekem ezzel az a bajom, hogy
izombol (pontosabban 4200 izmocskabol) kozelit a problemahoz. 4200
kis bedolgozo kislabasban kegyelmesektol hazaviszi prim exponenset
es 50-60 napig futtat rajta egy (lassuk be: igen primitivecske)
tesztet a hatterben ket billentyu leutes vagy kattintas kozott. A
kinaiak is ugy irtottak ki Pekingbol a verebeket, hogy kitereltek
lakossagot az utcakra es mindenkinek egy labast kellett fakanallal
vernie, hogy a verebek nem tudjanak leszallni pihenni es vegul
vegkimerulesben lehullottak. Valahogy igy talalunk mostansag
Mersenne szamot is. A masik az, hogy ha gonosz ember lennek (de mint
tudjuk, meg veletlenul sem vagyok az), es ha a tudomany es haladas
eskudt ellensege lennek (dehat ugye nem vagyok az), akkor en direkt
es szandekosan lyukakat csempesznek a kitesztelt prim exponensek
koze. Igaz, hogy nagyon kicsi a valoszinusege, hogy eppen egy
Mersenne prim felfedezeset akadalyozom meg, de a satan oltaran nincs
tul kicsi aldozat. Mivel rendkivul lusta ember vagyok (es itt ugyis
mindenki kitunoen olvas angolul), ezert bamasolok ide az egeremmel
egy darabot a nagy ossznepi internetes Mersenne vadaszati honlapbol. 

          ----------------------------------------

Join over 4200 of your fellow number theory enthusiasts in the
search for new Mersenne primes. The Great Internet Mersenne Prime
Search (GIMPS) harnesses the power of thousands of small computers
like yours to solve the seemingly intractable problem of finding
HUGE prime numbers. 

GIMPS is dedicated to a rigorous search for new Mersenne primes. Our
goal is to test every Mersenne number with an exponent less than
5,260,000 by the year 2000. This will require millions of computer
hours to accomplish. 

Thoughout history, the largest known prime number has usually been a
Mersenne prime. On January 27th, Roland Clarkson found the current
world record, 2^3021377 - 1. Last August 24th, Gordon Spence found
the previous world record, 2^2976221 - 1. In 1996, Joel Armengaud
found the prime 2^1398269 - 1. Could you be next?

You can join this search by downloading the free software provided
and reserving a range of Mersenne numbers to test. Finally, you can
monitor the current status of the search. 

For those of you that do not use PCs, C source code is provided for
you to run Lucas-Lehmer tests on your hardware.

Hogyan indul be az inga a vizszintes sikban? Mennyire allando ott a
homerseklet es paratartalom? Vajon mennyire erzekeny a homerseklet es
paratartalom valtozasara? Vajon a keresztrud anyaga eleg homogen ahhoz,
hogy egyenletesen nyuljon meg a homerseklet valtozas hatasara? Van-e
ott legmozgas? Behuz-e a cug a kuszob alatt? Mekkora az inga maximalis
kiterese? Hogyan valtozik a zongorahur torzios nyomateka a kilengessel?
Es hogyan valtozik a zongorahur torzios allandoja a homerseklettel?
Mennyire farad a zongorahur? Mennyi idonkent ildomos a zongorahurt
cserelni? S.i.t. Szerintem nagyon sok dolgot kellene ahhoz tudni, hogy
meg lehessen mondani, hogy mit is merhetunk meg az akivel. Es aztan
persze igazibol kalibralni is kell. 

Megnezem otthon a Budo 1-ben, hogy ez az inga hogyan viszonyul az
Eotvos ingahoz, amihez nem kell 18 meter torony es az egesz egy darab
csobe van bevakumozva(???), viszonylag allando korulmenyek kozott. Nem
irigylem azt, aki majd kalibralni fogja az AKI-t.

Plane nehezen tudom elkepzelni, hogy hogyan merhet foldrengest (jol
ertettem?) egy olyan szerkezet, aminek akkora tehetetlensege van, mint
az AKInek. Es ha foldrengest szeretnek merni, akkor valoszinuleg nem
tennem fel egy toronyba a muszeremet, ahol a merendo jeleknel sokkal
erosebb zajok hatnak ra. A tornyot biztosan erosen razza a szel, az
utcan kozlekedo villamos, az uttestet bonto legkapapacs, a szomszed haz
pincejeben mukodo nyomdagep, az epuletben jovo-meno emberek
ajtocsapkodasa, es vizvezetek rendszer razkodasa.  Abban a toronyban
kabe akkora zajrezges lehet, amit Bornemissza Gergely is ki tudna merni
egy dobbal es par borsoszemmel. Valoszinuleg egy torony lenne az a
hely, ahol biztosan nem vegeznek rezgesmerest, felteve, hogy nem a
torony rezgeseit akarom megmerni (amikor eppen hogy a szeizmikus
jeleket hanyagolhatom el), mert az ugyebar egeszen mas dolog, es ha
valoban igy van, akkor az egeszet visszavonom. Az ertheto, hogy egy 18
meteres ingat nem sok helyen lehet folakasztani egy polgarmesteri
tornyon kivul. de foldrenges-dolog nekem nem jon ossze.  -- Gabor

In hun.lists.hix.tudomany  wrote:
>    Hellosztok
> 
>  Megtudja nekem valaki mondani, hogy mi a legnagyobb primszam
> kiszamitasanak keplete?
>   Illetve melyik oldal foglalkozik primszamokkal?
> Ha jol tudom valamelyik Internettos hirlevelben volt rola szo.

Ha valaki ezt meg tudja mondani, az erdekeset hazudik, mert vegtelen sok
primszam van, igy nincs koztuk legnagyobb. Ez a szamelmelet egyik
alaptetele.

                  --------------------------------------------
                  |   "..." - James LaBrie, Hell's Kitchen   |
                  --------------------------------------------
Dream Theater: Tues. June 16 - Petofi Hall - Budapest, Hungary ... Jertek!

Tisztelt tudos tarsasag!

Szamomra oromteli, hogy a listan elsosorban fizikai, matematikai,
csillagaszati temak dominalnak, kedvelem azokat. De a tudomanyagak
kozott bizony vannak sokkal kevesbe egzakt teruletek. Vannak
kifejezetten leiro tudomanyok, es jocskan vannak vitathatobb teruletek,
pl. a tarsadalomtudomanyok, pszichologia, de meg a fizikai tudomanyokon
belul is
vannak teruletek, igy az akusztika is, ahol nincs mas mod az emberi
hallas vizsgalatara, minthogy sok emberen vegzett kiserletek kozben a
kutatok "elhiszik" azt amit a paciensek mondanak. Halvany emlekeim
szerint az atomfizika korai szakaszaban a kutatok SZEME volt az egyetlen
rendelkezesre allo eszkoz egy folyadekban torteno kolcsonhatas altal
kaltett
alkalmankenti egyetlen foton altal keltett fenyhullam detektalasara.
Bementek a sotetbe, es szamoltak, hogy adott ido alatt hany
fenyfelvillanast eszlelnek. Es ezt az eredmenyt, a szubjektiv eszleles
eredmenyet bizonyiteknak tekintettek, nem gyanakodtak arra, hogy
"metakommunikative" becsapjak magukat.

A hifi vitaba az elejen nem szolaltam meg, vartam, hogy koztetek mekkora
erdeklodest kelt. Csak a sok hozzaszolas, a lathato erdeklodes utan
vetettem fel vitathato allitasokat. Most, hogy tobben "hitvitanak"
ertekeltek a temat, javasolom, hogy vigyuk at a  listara.

Varga Joskanak, mivel hozzaszolasat provokativnak es elfogultnak
"hitvitanak" tartom maganemilben valaszolok, es cc-zem a hang listara.

De  itt valaszolok.

> Amig Gipsz Jakab nem publikal cikket az aranytojast tojo tyukjarol egy
> elismert organumban, amit aztan az aranytojast tojo tyuk letezeset
> hangoztatok idezhetnenek tole, addig TUDOMANYos szempontbol nem erdekel
> a dolog. Lasd be, hogy a tudomanyos megismeres egyik jatekszabalya az
> eredmenyek kozzetetele. Nem kell, hogy ez tetsszen neked, eleg, ha
> elfogadod, hogy ez igy van. Ennek a levelezo listanak a neve TUDOMANY,
> jo okkal. Ne haragudj, de amit te itt a hifirol eddig osszeirtal, az
> inkabb hitVITA.

Semmifele HITrol nem irtam! 8-o  Soha nem allitottam, hogy tudos lennek.
A lista olvasoinak tobbsege sem az. Amit muvelek nem tudomany, bar
doktori cimeket a "muszaki tudomany" teruleten is osztogatnak. A
tudomanyos szintu tevekenyseghez privatkent nincs lehetosegem, de ha
megfelelo allast, muszereket, munkatarsakat, es koltsegkeretet
biztositanatok hozza, szavamra szivesen foglalkoznek vele. Megjegyzem
azzal nem nagyon rengetnem meg a fizika tudomanyat, ha tudomanyos
alapossaggal bebizonyitanam azt a
rengeteg hifista altal jol ismert, es elfogadott, szamukra bizonyitott
tenyt, hogy pl. a hangszorovezetek iranya jelentosen befolyasolja a
hangminoseget.

Itt figyelemfelkelteskent hoztam a temat, ramutattam nehany letezo
effektusra, aminek nem ismerjuk a tudomanyos magyarazatat. Tudomanyos
jelentektelensegenel fogva Ti tudosok nem foglalkoztok ezzel a temaval.
Apropo tudomanyos jelentektelenseg. Ki tudja ezt elore? Amikor Galvani a
bekacombokat figyelte, ki tudta, hogy ebbol meg egyszer internetezni
fogunk?

Fenti eszmefuttatasod a publikaciok fontossagarol jogos, de kisse
emlekeztet a peripatetikus "fizikusokra". Szamomra - bar nem tudos
vagyok - az otthon konnyen elvegezheto kiserletek fontosabbak annal,
minthogy a tudomanyos periodikakat tanulmanyozzam azt megallapitando,
hogy letezik-e egy jelenseg. En nem a tudomanyos tarsadalmat akarom
meggyozni, csak magamat. Es imho megirhatom tapasztalataimat erre a
listara is, csakis azert, hogy felkeltsem tisztelt figyelmeteket.

> Szabad a palya, idezz egy masikat. Hogy mi a tudomanytalan, arrol lasd a
> fentieket. A cikk egyebkent, ha figyeltel, nem a netrol szarmazik, hanem
> a New Scientist szamolt be egy olyan kiserletrol, amelynek az eredmenyei
> az szaksajtoban jelentek meg.

A "szaksajtoban" jol ismertek az altalam felvetett temak. Persze az is
kerdes mi az a "szaksajto" Egyebkent a New Scientist, az egy tekintelyes
tudomanyos periodika? Nem idezek masikat, mert a tema nem fontos nekem
annyira, hogy par napig miatta a konyvtarakat bujjam. De mit szolsz a
kritikamhoz? Az nem tudomanyos modszer, ha egy publikalt kiserlet
hibaira ramutatok? Meg arra, hogy meg ez az elfuseralt kiserlet is azt
mutatta ki, hogy minden nyolcadik ember meghallja a kulonbseget, tehat
az VAN.
Szamit az, ha a Varga Joskanak es tarsainak meg nem volt modja, vagy
adottsaga ket hangszoroval keltett preciz sztereo szinpadot hallania?
Attol az nincs? Es en hiaba hallom minden nap, el kell fogadjam, hogy az
nem letezik? Sohasem allitottam, hogy ezeket a szamunkra nagymerteku
hangzasbeli kulonbsegeket mindenki erzekeli. Lehet, hogy ez csak azoknak
a bizonyos nyolcadik embereknek fontos. Ez nem baj. De az igen, hogy a
tudos
tarsasag nem vizsgalja, mi okozza a hangszorovezetekek iranyhatasat.
Mert ha az csak minden nyolcadik ember szamara letezne, amit erosen
ketlek, attol az meg fizikai teny. Es imho vizsgalando.

> Nagyon erdekes. Szivesen olvasnek rola valamifele Advances in
> Sound Engineering, vagy effele ujsagban,... en leszek az elso, aki
> fekete-piros pottyos foliat fog a lemezjatszojara venni, hogy jobban szoljon.

Feri, hat nem lenne egyszerubb, ha magad meghallgatnad?
Elfogadom, hogy jobban hiszel az Advances in Sound Engineeringnek, mint
a fulednek. De hat otthon Te nem az Advancessel hallgatsz zenet, hanem a
fuleddel. Es mi van, ha az Advances leirja, hogy szaz ember kozul 86
szamara javitja a hangot, Te meg eppen a 14%ba tartozol?

Ennyit a tudomanyos modszerekrol. De en a figyelemfelkeltesen,
erdekessegkozlesen kivul arra is szamitottam titkon, hogy van esetleg
koztetek aki rezgeseknek szilard testbeli terjedesevel, fazishatarokon
torteno viselkedesevel foglalkozik, es kozelebb vihet az "allvany
effektus" megertesehez. Vagy a periodikusan a hangszedo tekercse alatt
elhalado elektromosan toltott feluletek [erdekes, hogy meg Feri is csak
szines pottyokkent emlegeti] altal indukalt feszultseg hatasaval
kapcsolatos effektusokat reszletezne.

Esetleges folytatas a hang listan.

Udv, Peter.

Nagyerdemu hifistak!
     
Tanulmanyozva a Dr. Granat Janos ur  ltal k sz!tett igen szinvonalas 
anyagot es az eddig elhangzottakat eleg sok kerdes merult fol bennem. 
Eddig ugy gondoltam, hogy a koncert teremben valo reszvetelt csak a 
fejhalgatoval torteno visszahalgatas potolja (valamennyire). A 
koncertteremben a kialakult hangerzetet nem csak a hangszerek 
hangereje alakitja ki, ha nem azok terbeli elhelyezkedese. A terbeli 
erzetet nagyban noveli a fej kis elmozditasabol eredo 
hangkepvaltozas. Ez a fejhalgato eseten termeszetesen nem 
tapasztalhato. Az elobb emlitett anyagban jol lathato a 
koncentfelvetelen a mikrofonok elhelyezkedese. Itt a hangszoroval 
torteno visszajatszasnak megfelelo az elrendezes. A fejhalgatoval 
torteno halgatashoz egy mufejen (aminel a ket ful kozotti athallas 
modelezve van) elhelyezett mikrofonpar adna a legjobb visszadast. 
Ekkor a muful ket PONTJAT teleportaljuk a szobankba a fejhalgatoval. 
Ezek a pontok nem hordoznak iranyinformaciot, de ha nem mozgatjuk a 
fejunket, akkor ez nem okoz kulonbsegat akozott, hogy a koncerten 
vagy a fejhalgatoban ulunk. Az abran lathato mikrofonelhelyezes a ket 
mikrofon poziciojara jellemzo pontban kialakult (iranyt nem 
tartalmazo) atlagolt jelet fog eredmenyezni. Szamomra nem vilagos, 
hogy ez ket hangszoroba vezetve hogy alakitana ki az eredeti 
terhatast (a hangszerek egymashoz viszonyitott elhelyezkedeset). Az 
minden bizonnyal megallapithato, hogy a hegedu melyik mikrofonhoz 
volt kozelebb, de ket hegedu eseten mar igen nagy tertorzitast okoz 
az a transzformacio, amit az hoz letre, hogy a mikrofon pontjaban 
keltett hangnyomast (az iranyinformacio atvitele nelkul) keltjuk a 
hangszorokkal. Ha ez nem okozna a hangkeppben jelentos modosulast, 
akkor elfogadhatjuk, hogy az alabbi abra szerinti elrendezesben a ket 
lyukkal rendelkezo fal lete csak a hangeroben okoz csokkenest.
     
        hangszer1       hangszer2       hangszer3 hangszer4
     
     
     
------------------ ------------------------- ----------------------
     
     
     
     
                              halgato
     
     
Az elrendezesben a lyukak merete kissebb a hullamhossznal, vagyis a 
halgato szamara pontszeru hangforrasnak szamitanak. Ebben az 
`idealis` esetben a `hangszorok` es a `mikrofonok` tavolsaga 
megegyezik.
     
A hangszer1 a fal es fal nelkul is kb. azonos tavolsaban hallatszik, 
mig a hangszer2 a fal alkalmazasa eseten 'tavolabb kerul'.
     
A mikrofon-hangszoro iranyinformacio atvitele kicsit sarkitottan 
szamomra ugy tunik, mintha a TV-t opaluvegen keresztul neznem. Ott is 
minden pont beleszol az atlagfenyessegbe. A helyzet akkor sem javul, 
ha ket opaluveget hasznalok. Azt valoban meg tudom allapitani, hogy a 
keprnyo melyik oldalan vanak vilagosabb jelenetek, de mast nem 
nagyon. A helyzet akkor sem javulna sokkal jobban, ha a szemem 
erzekelni tudna a ket opaluvegen keletkezo fenyessegvaltozas 
ido/fazis kulonbseget. (most a kepinformacio fuggoleges iranyu 
informacio osszetevojetol tekintsunk el, vagyis minden fuggoleges 
csikokbol all)
     
Mas:
A csoves keszulekek 'jobban szol' effektusa talan hasonlit arra, 
amikor bovli cuccok elnyomjak a mono osszetevoket, es olyan dogosen 
terhatasuva teszik a hangelmenyt. 
     
Kerem a kioktato valaszokat a buta maglatasaimra!
     
udvozlettel: Tomasz

Egy kerdes a primszamokkal kapcsolatban:
Hogyan tarolnak egy tobbszaz szamjegyu primszamot a szamitogep
memoriajaban? 

Eva

Conjecture: All odd numbers are prime. 

Mathematician's Proof:
       3 is prime. 5 is prime. 7 is prime.
       By induction, all odd numbers are prime. 

Physicist's Proof:
       3 is prime. 5 is prime. 7 is prime. 9 is experimental error.
       11 is prime. 13 is prime ... 

Engineer's Proof:
       3 is prime. 5 is prime. 7 is prime. 9 is prime. 11 is prime.
       13 is prime ... 

Programmer' Proof:
       3 is prime, 5 is prime, 7 is prime ... Yep! It's true! 

Computer Scientist:
       3 is prime, 5 is prime, 7 is prime, 7 is prime, 7 is prime, ... 

Artificial Intelligence Expert:
       7 is prime, 5 is prime, 3 is prime, 2 is prime, 1 is prime,
       1 is prime, .... 

Engineering Technician:
       3 is prime. 

Probablist:
       3 is prime (p = 1), 5 is prime (p = 1) 7 is prime (p = 1),
       9 is prime (p = 1/2), ... 

Statistician:
       3 is prime, 5 is prime, 8 is prime, ... [the density of primes
       within the positive integers is asymptotic to 1/(n*ln(n))]

On Wed, 20 May 1998  wrote:

> Hogy all a gravitacio kvantumelmelete?
> 
> Nem lesz meg, vagy teljesen uj elmelet kell?
> Lehetseges, hogy a matematikai logika teljesen uj aga kell hozza?
> Jozsi

Van ilyen elmelet, nem ertek hozza, lokalis szuperszimmetrianak hivjak.

HP

On Wed, 20 May 1998  wrote:

> Tud valaki valamilyen mas kifejezest a primszamra, mert minden igyekezetem
> ellenere a az elobbi szovegben allando szoismetlesbe kenyszerultem?

torzsszam

HP