Tisztelt Hallgatosag!

Maradjunk csak szep a TUDOMANY rovatban! Valaki azt irta, hogy a gazdasagi
optimum, nem tarsadalmi optimum. Akkor mar csak ezt a ket fogalmat kell
meghatarozni...

Viszlat,


Antii Poronen

A bemutatkozassal kezdem, Vajta Gabor vagyok, elvileg human 
korboncnok, gyakorlatban szarvasmarha embriologus. Ez utobbi szakmat 
kozel tiz eve muvelem, negy eve Daniaban.

Hutes ugyeben: nekem csak az embriokkal kapcsolatban vannak kozvetlen 
tapasztalataim. Emlosoknel mind a sperma, mind pedig az embriok hutese 
megoldhato, bar fajtol fuggoen eleg valtozoak az eredmenyek. A legtobb 
problemat a plusz tizenot es minusz harminc fokon torteno athaladas 
okozza. Tobbfele artalom fenyegeti a sejteket, a legfontosabb (ismert) 
ezek kozul a jegkristalykepzodes, mely a legdurvabb mechanikus modon 
teszi tonkre a strukturakat és  az ozmotikus artalom, mely a jegesedes 
miatti koncentralodas kovetkezmenye. Ha megprobaljuk a jegkristalyok 
kepzodeset csokkenteni (erre szolgalnak a sarki halakban stb. az AFP-k 
és az AFGP (antifreeze proteins, antifreeze-glycoproteins); a 
cryobiologiaban pedig a sokfele cryoprotectiv anyag: glycerol, 
ethylenglycol, DMSO, propylenglycol, stb.), akkor ezek megnovelik az 
ozmotikus artalmat es toxicus hatasuk is van. Az embryologiai hutes 
gyakorlatilag ezek kozott az artalmak kozott lavirozik (erre ket mod 
is van, ha valakit erdekel, elmeselem).

A problemat az sulyosbitja, hogy mindezek mellett van egy tovabbi 
artalom is, mely +15 és -5 fok között, tehat meg a tulajdonkeppeni 
megszilardulas elott okoz problemat, ez az un. chilling injury. 
Kulonosen lipidgazdag embryokat veszelyeztet (ezert nagyon nehez pl. 
sertes embryokat fagyasztani, es konnyu eger-nyul es human embryokkal 
dolgozni-ez utobbiakban keves a zsir), de a zsiron tulmenoen mas 
strukturak is karosodnak. A legujabb modszerek azt celozzak, hogy ezen 
a homersekletzonan eleg gyorsan juttassuk at az embryokat ill. 
petesejteket (i.e. kb. 20.000 C°/min sebesseggel).

Ami a folyekony nitrogenbe dobott bekat illeti, nem ketelkedem abban, 
hogy voltak szemtanuk; en meg nem lattam ilyet. Nem zarom ki a 
lehetoseget, de megkerdezem: a musor kereteben nem lepett fel David 
Copperfield?

Mindenesetre emlosokkel biztosan nehezebb a dolog, ezert 
csaladtagokkal csak vegszukseg eseten kiserletezzetek.

A klonozasrol: eloszor is keruljuk el a fogalomzavart. A klonozas mast 
jelent a molekularis biologiaban (egy DNS szakasz sokszorositasat), es 
mast az emlos embryologiaban (genetikailag azonos egyedek letrehozasat 
- amennyiben kizarjuk a termeszetes ikerszuleteseket a folyamatbol, 
akkor tegyuk hozza: ivartalan uton). Nagyon fontos, hogy a ket 
fogalmat ne keverjuk, es ne tulajdonitsuk Dollyt a gensebeszet nagy 
eredmenyenek (ez olyan hulyeseg, mintha a gyomorfekely gyogyitasanak 
latvanyos sikeret a szuleszet eredmenyei koze sorolnank).

A legegyszerubb klonozas az embriologiaban az embryok felezese, melyet 
evtizedek ota csinalnak szarvasmarha embriologusok, gazdasagi cellal, 
bar nem tul meggyozo eredmennyel (nem javit lenyegesen a vegso 
vemhesulesi adatokon). Az ilyen felezes legfeljebb meg egyszer 
vegezheto el, mert annyira lecsokken a sejtszam, hogy az embrio 
eletkeptelen lesz. Ezert kerestek mas utat nagyerteku egyedek gyors 
szaporitasara.

Az ut eleg hosszadalmas volt, de tobb mint tiz eve sikerrel vezetett. 
Egy Willadsen nevezetu zsenialis (veletlenul dan) kutato Angliaban 
megcsinalta az elso sikeres magatultetest juhokon. Azota ez a technika 
majdhogynem rutinszeruen mukodik szarvasmarhan es disznon is, a 
kilencvenes evek elejen tobb vallalkozas is alakult, hogy penzert 
csinalja. Sajnos tonkrementek, mert egy bizonyos hataron tul nem 
sikerult az eredmenyesseget javitani, es a koltsegek magasabbak 
voltak, mint a bevetel. Ezzel egyutt sok helyen tudtak tiznel tobb 
azonos egyedet csinalni.

Sajatos modon ez senkinek nem szurt szemet, es minimalisak voltak az 
etikai aggalyok. Pedig a modszer szinte pontosan megegyezett a Wilmut 
(és hadd emeljem ki: Campbell) altal vegzett modszerrel: egy erett 
(termekenyitesre alkalmas) petesejtbol kiszedtek a magot (es ezzel 
csaknem a teljes genetikai informaciot), majd egy 16-32-64 sejtes 
embryot sejtekre szedtek szet es egy sejtet odaraktak a kimagozott 
petesejt melle. Megcsaptak oket egy eros arammal, mire a membranon kis 
lukak keletkeztek, es szerencses esetben (90%) a ket membran hibasan 
gyogyulva osszefolyt. Raadasul az aramimpulzus az osztodast is 
meginditotta. A petesejt cytoplasmajaban levo anyagok pedig kepesek 
voltak visszaprogramozni a beultetett sejt magjat, hogy a fejlodest 
elolrol kezdje iranyitani.
Mivel ez elvileg egy 64 sejtes embryo minden egyes sejtjevel 
elvegezheto, sot az igy keletkezett embryo ujabb klonozasokra 
felhasznalhato, az elvi lehetoseg korlatlan. A gyakorlatban azonban, 
mint mondtam, a dolog megallt a tenyesztesi felhasznalhatosag 
kuszobenel.

Mi volt az uj Campbelleknel? hogy ok nem embryosejtet adtak a 
kimagozott petesejthez, hanem egy felnott allat emloszovetebol kivett, 
es sejtkulturan szaporitott sejtet. Technikailag ez alig okozott 
problemat, megsem sikerult eddig senkinek, es a biologia (eddigi) 
torvenyei szerint lehetetlen volt - marmint ilyen mertekben 
visszaprogramozni egy mar differencialt sejtmagot, hogy kepes legyen a 
legkezdetibb fejlodest levezerelni.

Hogyan ertek el ezt a skotok? nem adtak szerumot a sejtkultura 
tapfolyadekahoz (ez normalis esetben szukseges tartozek). Hogy honnan 
szarmazott az otlet, errol megoszlanak a velemenyek, utolag szep 
ideologiakat gyartottak hozza, de sokan vagyunk, akik azt hiszik, hogy 
egyszeruen csak elfelejtettek (bocs, ha olvasod, Keith). Ez persze nem 
von le semmit a felfedezes ertekebol, de szeretnem mindenkivel 
tudatositani, hogy a klonozas NEM ezaltal valt a vilagot fenyegeto 
veszellye, hanem - ha valamennyivel eltero modon is - mar legalabb tiz 
eve letezo lehetoseg, amivel a human embryologusok is esellyel 
elhettek volna. De nem eltek.

Maganvelemenyem, hogy ha a roslini sajtoertekezlet Diana halalaval 
egybeesik, a kutya se torodik vele. Eppen egy hirszegeny idoszakban 
tortent, es jo sajtouzletnek bizonyult. Ezzel nem akarom az etikai 
kerdes sulyat csokkenteni, csak a kozvelemeny es a media esetleges 
reagalasara hivom fel a figyelmet. Ez a dolog eppugy lehetett volna 
vilagszenzacio tiz eve, es maradhatott volna kis szines meg ot evig.

Meg egy apro megjegyzes es abbahagyom: Campbell es Wilmut 
felfedezesenek van egy nagyon fontos kovetkezmenye - lenyegeben ezert 
csinaltak. Eddig lenyegeben egy modon lehetett eloallitani 
transzgenikus (idegen gent hordozo) emlosallatot: ha az egysejtes 
embryo elomagjaba befecskendeztek. Ez egy eleg esetleges es alacsony 
hatekonysagu modszer volt. Most viszont a szovetkultura sejtjeibe be 
lehet vinni mas modon, majd ki lehet valasztani azokat, melyekbe a 
bevitel a legjobban sikerult, vegul ezeket a sejteket lehet a 
klonozasnal felhasznalni, ily modon a gen sokkal nagyobb esellyel fog 
mukodni, es peldaul ra lehet venni egy tehenet, hogy a human 
gyogyaszatban hasznosithato feherjet valasszon ki jelentos 
mennyisegben a tejben (onnan kipucolni nem tul nagy gond). Ilyen 
allatok epp most vannak szuletoben (Robl es mtsai, MA, USA).

Egyebkent a human embryok klonozasat en is kisse elhamarkodott 
otletnek tartom, politika ide vagy oda.

Vajta Gabor

hello!

egyszer lattam a tv- ben egy termeszetfilmet, amiben egy tucsokfelerol(?) is
szo volt. okelme egy olyan specialis helyen lakott, ahol a homerseklet
nappal joval fagypont folott volt, este pedig joval alatta (valami hegyi zona
lehetett). nos ez a joszag minden egyes nap, amikor fagypont ala esett a
homerseklet merevre (jegesre) fagyott reggel ahogy melegedett az ido
folengedett, es mosolyogva elszaladt. es ezt nap mint nap megteszi!
egy gyorsitott felvetelen lehetett latni, ahogy beboritja a jeg, utana meg
leolvad rola. 
nem rossz igaz?

csabesz

Fagyasztas cseppfolyos nitrogenben: a spermabankban ez mindennapos
technologia, ugyebar, szoval ha egesz embert nem is sikerult hibernalni
es eletre lehelni, (a szo szoros ertelmeben), a genallomanyat hordozo
elolenyt (tenyleg: eloleny a spermium?) sikerult. 

Vaskalapos udvozlettel, Ferinek kulon is, azota toprengek a kerdesen,
ha eszembe jut valami, majd irok: Janos

Feri irja:

> A klonozas pedig a termeszet rendje/Isten ellen valo vetek,
> mert epp a biologia egyik fontos alapelvet, a genek
> keveredeset, a valtozatossag, a sokszinuseg kialakulasanak
> a lehetoseget keruli meg.

Hagy vitassam ezt. A genmanipulaciok lehetosege benne van az evolucioban.
Ha rosszul elunk vele, ugyis megkapjuk a buntetesunket. Ha meg kello
elovigyazattal, akkor miert ne segithetnenk ra az evoluciora.  Ugyenez
all a klonozasra. Ha kihalunk a mertektelen klonozas kovetkezteben, akkor
majd kifejlodik egy masik faj, amelyik tanul ebbol, es nem klonozza agyon
ma gat, hanem hagyomanyos uton szaporazza egyedeit (kulonben is elvezetesebb
ugy, bar a klonozast meg nem probaltam, de nem hiszem hogy kulonosebben
elveznem:-)  
 
Szummazat: nem helyeslem a tudomanyos kutatas adminisztrativ korlatozasat.

Janos

> ujjarol (???) Kozben rosszul lett o is es bevittek korhazba. Ott
> kiderult hogy nagyon sulyos higanymergezese van, igazabol reg meg
> kellett vona halnia. De valami furcsa veletlen/szerencse folytan a boren
> keresztul beindult a Hg kivalasztodasa, azert nem halt bele 10 perc

Egy ismeretterjeszto filmben bemutatta'k a higany mergezett embert. 
Borzaszto latvany volt: eros izommerevseggel jar, nem tudja koordinalni a 
mozgasat. Emellett azt montak meg, hogy a higanymergezes kezdeti 
szakaszaban a higany a hajszalak vegein tavozik.

Engem is erdekelne egy orvos velemenye is!

Hello!

Bar jol tudom hogy ez a lista nem matematikai feladatokra szakosodott, megis
ha valaki venne a faradsagot es elkuldene nekem ezen egyszeru feladatok
(masoknak de nem nekem) megoldasanak levezeteset orok halam lenne az ove.
1.feladat:
Legyen
Z1=1+i
Z2= 4 szorozva (gyok 2)-vel szorozva ( e  a minusz(pi/6*i)-en).
Oldja meg a Z a 4-diken szorozva Z1 a harmadikon = Z2 egyenletet.

2.feladat:
Adja meg a z = 8 szorozva  e  az ( i szorozva pi-vel)-ideken komplex szam
harmadik gyokeinek osszeget.

Remelem minden ertheto volt.
Udv
Janos
E-mail:

> =======================================================
> Felado : Riesz Ferenc http://www.mufi.hu/~riesz/magyar.htm
> Temakor: Biologia: megismetelt kerdes ( 14 sor )

> Kedves Tudosok!
> 
> Hianyoltatok a biologiat. Tessek visszalapozni; valamikor januar
> elejen izgalmas kerdest tettem fel. Csupan egy maganlevel erkezett,
> amelynek irojatol ezuton kerek elnezest, hogy meg nem valaszoltam.
> A kerdest ime megismetlem:
> 
>  Mi lehet az oka vagy celja annak, hogy a magzat az anyamehben
>  - nagy vonalakban - megismetli a torzsfeljodest? 
> 
azok a a nagy vonalak tenyleg eleg elnagyoltak. en abban latom az okat,
hogy a testszelvenyek kialakitasaban resztvevo genek nagyon osiek es
konzervaltak. tortenetileg ugy alakult, hogy a muslinca egyedfejlodeset
ismertek meg eloszor, ott azonositottak eloszor ezeket a geneket. de
kiderult, hogy ezen genek megtalalhatok az osszes ismert valodi szovettel
rendelkezo allatban. ezen gencsalad olyannyira konzervalt, hogy nemcsak a
genek szekvenciaja hasonlit nagyon, hanem a kromoszoman az elhelyezkedesuk
(kapcsoltsaguk) is megmaradt. a kapcsolt genek (kromoszoma darabok) egyutt
duplikalodtak, igy a feltetelezett kozos oshoz kepest az izeltlabuak ket
kopiaban, a gerincesekben 4 kopiaban tartalmazzak ezeket a geneket. ez
egyben jelenti azt, hogy az alaplepesek (testtajak kialakulasa) hasonloak,
kvazi megismetlodik az evolucio. 
egyebkent a gerinceseken belul is akkora kulonbsegek vannak az
egyedfejlodesben (a genszabalyozas konzervalt volta ellenere), hogy az
embriok csak nagyon messzirol tunnek hasonlonak, vagy meg ugy sem. 



> A klonozas pedig a termeszet rendje/Isten ellen valo vetek,
> mert epp a biologia egyik fontos alapelvet, a genek
> keveredeset, a valtozatossag, a sokszinuseg kialakulasanak
> a lehetoseget keruli meg.
> 
azert a novenyek eleg jol hasznositjak ezt az eljarast. azonkivul vannak
egypeteju ikrek (termeszetesen). egyebkent szerinted a mezogazdasagban
mekkora a beltenyesztettseg merteke. szerintem nagyon nagy. en nem latok
kulonosebben kulonbseget egy erosen termek/termeny szelektalt mezogazdasag
es egy klonozott allat/noveny kozott. azon tul, hogy a klonozas lenyegesen
dragabb, igy csak nagyon korlatozott korben erdemes felhasznalni. attol
tartok, hogy ebben is tobb a felfujt misztikum, mint a valosag.

> Felado :  [Hungary]
> 
> Klonozasrol.
> ------------
> 
> Nem nagyon ertek hozza, de ketfele modszert olvastam vagy osszekevertem oket?
> 
> Kezdo lepes az orokito anyag kivetele a  a klonozando egyed egy testi
> sejtjebol. Hol azt olvasom, hogy a teljes sejtmagot veszik ki, hol meg azt,
> hogy csak az orokito anyagot (talan kromoszomakat?). 

> Aztan vesznek egy masik sejtet, ami korlatlan szaporodasra kepes allapotban
> van. Ez vagy megtermekenyitett petesejt vagy kemiai kezelessel
> megbolonditott sejt. Ebbol kimazsolazzak a sejtmagot vagy a kromoszomat(?)
> es beteszik a helyere az elozobol kivett (klonozando) sejtmagot vagy a
> kromoszomat(?). Aztan beultetik egy elokeszitett "hordozoba" emlosoknel
> gyanitom ez anyaallat tojasrako allatoknal a tojasba? peterako allatoknal
> (beka, hal, rovar) valami szilard alapzatra (petricsesze?)
> 
> Aztan johet a szaporodas... es kesz.

maga az, hogy klonozas nagyon tag fogalom. ide tartozik az a senki altal
el nem itelt tevekenyseg is, amikor novenyi hajtasokat dugunk le  foldbe
es abbol egesz novenyt generalunk (erdekes, meg nem hallottam sohasem
arrol, hogy fokfoldi ibolya tenyeszeteket, vagy banan foldeket dultak
volna fel a klonozas ellenzoi ;)), de klonozasnak hivjuk a DNS darabok
mesterseges felszaporitasat is. es pesze Dolly is klonozassal keszult.
gondolom, hogy a kozvelemenyt, ez utobbi eset dulta fel.

Dolly ugy keszult, hogy egy megtermekenyitett, de enuklealt (sejtmagjatol
megfosztott) petesejtbe egy korlatlan osztodasra nem kepes felnott kori
testi sejtet ultettek. a petesejtet azutan visszaultettek egy alvemhes
anyajuhba, es megszuletett Dolly. 

> 
> Na ennyit sikerult eddig felfognom.
> 
> Ahogy emlekszem a biologia orakra csak ugy nem lehet cserelgetni a
> kromoszomakat es a sejtmagokat. Nem csak szimpla zsakocskak, hanem valami
> finom osszekottetes is van a sejteken belul. Plusz finom belso szerkezet.
> Ehhez kepest amit filmen mutatnak abban egy pipettaszeru anyag szippant
> innen, szippant onnan es kesz.

ez igy van. de valoszinuleg emiatt az allatklonozas nem vegezheto el
minden allaton. peldaul egeren, aminek az egyedfejlodeset a legjobban
ismerik az emlosokon belul mar nem lehet ezt a mutatvanyt megismetelni.
jelenleg azzal probaljak magyarazni ezt, hogy a birka petesejt zigota
allapotban nagyon hosszu ideig all (4-5 nap), tehat a beultett sejtmagnak
nagyon hosszu ideje van aklimatizalodni. az egereknel az elso osztodas a
megtermekenyitest koveto masodik napon van. csak megnyugtatasul, az ember
eseteben az egyedfejlodes kozelebb all az egerehez. hiaba nem vagyunk
olyan fejlettek :). ahol meg valoszinuleg meg lehet (es mar folynak is a
kiserletek, tehat meg is fogjak) csinalni a klonozast, az a szarvasmarha.

> 
> A masik kerdes a sejttol a teljes egyedig vezeto ut "hardver" igenye.
> Gondolom mindenkinek attol borsodzik a hata, ami a sci-fi horrorokban
> lathato, hogy kekes-lilas vizihullak lebegnek nagy uvegtartalyokban.
> A csirkek szamara talan mutojast letre lehet hozni, de gepi muanyat az
> emlosoknek?... 
> 
minek? sokkal olcsobb az igazi. nem olyan nehez kialakitani egy alvemhes
nostenyt. egyebkent a tojassal lenyegesen tobb problema van, mert azt
forgatni kell. 

a klonozast csak olyan esetekben erdemes elvegezni, ahol az megterul.
skociaban a rosslin intezet tartja a vilag legertekesebb nyajat, az
anyajuhok ugyanis orvosilag fontos anyagokat termelnek a tejbe. pl
veralvadasi faktorokat. 4 juh ossz termelese lefedi a nagybritanniai
igenyeket, a tobbi allat mar exportra termel. ezeket az allatokat
bioreaktoroknak is hivjak. ugyanakkor nagyon nehez a juhokbol
transzgenikus allatot eloallitani, tehat, ha egy sejttenyesszetbol lehetne
kiindulni, az nagyon meggyorsitana a munkakat. igy keszult Sally.

tehenek eseteben foleg a tejosszetetelen szeretnenek valtoztatni, ugyanis
az egyik tejfeherje (kappa kazein) emelt szintje a sajtminoseget javitja.
ugyanakkor van olyan feherje, amire kialakulhat kiskorban tejallergia.
mielott most mindenki elkezdene tejport felvasarolni, kozlom, hogy az
ilyen tejjel biztosan nem fogunk a boltokban talakozni, illetve onnan
lehet majd megismerni, hogy sokkal dragabb lesz a normalisnal.

ennel lenyegesen kisebb beharangozasa volt annak idejen az embrionalis
sejtkulturaknak, amivel viszont tenyleg realis esely van akar az ember
klonozasanak is; ehhez mindent technikai hatteret megteremtett az elmult
evek kutatasa es a nogyogyaszat fejlodese.


> En sajat szememmel lattam a teveben azt a filmet, amiben bekat bedobtak
> a folyekony nitrogenbe (a nitrogen egy darabig erosen forrt), kesobb
> kivettek es bedobtak a langyos vizbe, ott hamarosan rugdalozni kezdett,
> utana vidaman uszkalt. Megdobbento es hihetetlen latvany. Jo regen,
> talan a "Mindenki Iskolaja" c. sorozatban lattam. Bocsanat a bele-
> kotyogasert, udv: Meszaros Laszlo

passz. 
ef

> VAti:

> A fo problema az lenne, hogy lehetne ujraeleszteni miutan felolvadt,
> mivel agyhalott lenne a szerencsetlen.
> Ugy tudom ez az elvi problema mert sehol nem jottek ra hogyan lehet
> reboot-olni az agyat ha egyszer leallt. Emiatt ez a halal tuti
> kriteriuma minthogy innen meg tenyleg senki nem jott vissza. A beka agya
> hogyan tud ujraindulni a folyekony nitrogen utan?
> Szerintem nagyon erdekes tema, bioszosok irjatok !

U:dv!

A fenti ide'zet legfo"bb e'rdekesse'ge, hogy az idegrendszer e's agy
mu"ko:de'se't a neumanni sza'mito'ge'p alapja'n cso"la'tja.

Ba'r nem vagyok bigyolo'gus, de nagyon_valoszinusitem, hogy az agy
egya'ltala'n nem u'gy mu"ko:dik. A be'ka agya sima'n ujraindul, amit
sok kiserletben is la'thattak sokan.(egyebkent nem ugra'lna fo:lenge-
de's uta'n!) Az ember e's a be'ka agymu"ko:de'se ko:zo:tt sokkalta
kisebb a ku:lonbse'g, mint 'barmelyiku:ke' e's a sza'mito'ge'p ko:zo:tt.

A 'neura'lis-ha'lo-mu"ko:de'su" szge'p-kutata'sok se fognak - szerintem
- egyhamar oda'ig jutni, hogy elfogadhato'an hasonlitson a mu"ko:de'su:k
az e'lo"le'nyek agymu"ko:de'se'hez. (Sajnos: igy ma'r e'n sem sza'mit-
hatok arra, hogy egy ilyen sza'mito'ge'ppel megfejelt robotba a'tko:l-
to:ztetve a 'tudatomat' -  tu'le'lhessem biolo'giai le'temet.)

Pillanatnyilag nincs kila'ta's olyan - emberi 'dimenzio'kra' is alkal-
mazhato' fizikai effektusra, amivel kello" gyorsasa'ggal lehetne (a test
belseje'bo"l is) elta'volitani a ho"energia't (hogy a je'gtu"k e's
oldatkoncentra'cio'-okozta fehe'rje-denatura'cio' stb. ne gyilkolja le
sejtenke'nt a zembert).

(Ha a be'ka tu'l is e'li a mutatva'nyt, nem hinne'm, hogy az uta'na
va'rhato' e'lettartama ugyanaz lenne, mint a megtisztelo" kise'rlettel
nem_-illetett ta'rsa'e'.)
                                         Tisztelettel:HFeri

A "Tudomany" #323. szamaban megjelent  "Mit is eszunk valojaban" cimu 
cikk sok tevhitet terjeszt, amire nem allom meg hogy ne reagaljak.
	Azt allitja: "Zoldseggel es gyumolccsel vegzett tapanyag elemzesek
kimutattak hogy 1991-ben  atlagosan 22% -al kevesebb volt az asvany es
nyomelem szint az 1939-ben mertekhez kepest." 1939-ben meg olyan analitikai
modszerekkel dolgoztak, amelyek sem kvalitativ, sem kvantitativ modon nem
hasonlithatok ossze az 1991-es modszerekkel. A modern modszerek sokkal
megbizhatobbak es az elteresek az 1939-es es 1991-es adatok kozott
semmifele modon sem ertekelhetok, legkevesbe olymodon, hogy "22%"-kal
kisebb ma az asvany es nyomelem szint. Ennek tudomanyos alapja nem lehet.
	A mutragyak hasznalata nem akadalyozza a novenyek anyagfelvetelet a
talajbol, hanem elosegiti. Semmifele tudomanyosan referalt folyoiratban nem
talalhatunk adatot ami ezt cafolna.
	"A finomitott liszt es cukor elveszti nyomelem tartalmat", allitja a
szerzo. A finomitott cukorban valoban keves van, hiszen tenylegesen
atkristalyositassal finomitottak: gyakorlatilag 100%-os cukor. A liszt
finomitasanal pedig a nyomelemek mennyisege nem valtozik gyakorlatilag.
	Annak az allitasnak, hogy van a piacon olyan narancs, vagy akarmilyen
citrusgyumolcs, amelynek nincsen C-vitamintartalama, semmi alapja nincsen.
A hovel kezelt, konzervalt aruban lehetseges, de a nyers gyumolcsben
megmarad az aszkorbinsav.  Inkabb annak kellene orulnunk, hogy a
mezogazdasag es szallitastechnika lehetove tette, hogy gyumolcsot es
zoldseget fogyaszthassunk egesz evben olyan videkeken is, ahol kulonben
egyaltalan nem lenne.
	Valoban vannak kulonbsegek a nyomelem-ellatasban 1939-as es a mai
taplalkozasban: de ezek a kulonbsegek hasznosak, nem pedig karosak. Igy
peldaul a fejlett orszagokban jodot tesznek a konyhasohoz: ezzel
kikuszoboltek a regebben sok millio emberben elofordulo jodhianybol eredo
golyvat es az igen gyakori kretinizmust. Ezenkivul az ivoviz fluorozasa
ritkabba tette a fogak szuvasodasat, kulonosen gyermekeknel. Ezek jol
bizonyitott tudomanyosan es statisztikailag ellenorizheto tenyek.

Mindezeket csak azert irtam, mert az egyebkent magas szinvonalu es sokszor
mulatsagos "Tudomany" rovatotokbol szeretnem ha ki lehetne valahogyan
szurni az egyre terjedo, szenzaciohajhaszo, es a napisajtoban is gyakran
elofordulo tudomanytalan allitasokat. Es figyeljetek meg: az ilyen cikkek
mindig negativ dolgokat szeretnek hangsulyozni es a modern ipart es
mezogazdasagot okolni a kepzelt, vagy valodi bajokert. Van eleg baj a
vilagon, nem kell meg kepzelt dolgokat hozzatenni.

							Dr. Sandi Emil
 Az Orszagos Elelmezes es Taplalkozastudomanyi Intezet nyugalmazott
         			   kutatoja
 Department of Health and Welfare,Canada, Food Directorate, Division of
Toxicology, Section Head, retired

A Kemiai Tudomanyok Kandidatusa,  MTA