Sziasztok,

A HVG mostani szamaban (szeptember 5.) van egy cikk Lovelock-rol es a
Gaia hipoteziserol.
Ajanlom mindenki figyelmebe!


Uvd,
--
     NagyAnd
                                     "En mindent elviselek...
                                            csak a fajdalmat nem" :-)

Hellosztok!
THa van a vonalban pokszakerto, arulja mar el, hogy az ugynevezett fekete 
ozvegy europai vagy amerikai pokfaj. Amikor kinn jaartam az USAban, West
Virginiaban mindenki a fekete ozvegyektol parazott, arrafele allitolag eleg
gyakori. Ugyanakkor nemregen olvastam valahol, hogy dalmaciaban is nagyon
sok van. Behurcoltak volna oket? Mennyire veszelyesek? Es menyire veszelyes
a hazai buvarpok csipese?
Gazember

{Petroleum ether}.......
mi ennek a rendes magyar neve?
hol lehet venni? higgítóként is funkcionál  ugye? hogy lehet letisztítani ha
ráfolyik valamire?

Sziasztok!

Eloszor is koszonom szepen az olvasmany tippeket, ime egy rovid
osszefoglalo:

Typotex kiado: http://www.vision.euroweb.hu/typotex - itt erdemes
bongeszni  szerint)
Termeszet Vilaga c. folyoirat - ezt erdemes kovetni
 szerint)
Stephen Hawking: Az ido rovid tortenete, es az iro egyeb muvei-
 szerint,  szerint)
Richard Dawkins: Az onzo gen -  szerint)
Csanyi Vilmos: Az evolucio altalanos elmelete -
 szerint)
Francis Crick: Az elet mikentje -  szerint)
Ganti Tibor: Az elet mivolta -  szerint)
Vilag - Egyetem sorozat a Kulturtrade kiadotol - (Meszaros Laszlo
tudomanymoderator, , 
szerint)

Szoval megegyszer nagyon koszonom a fenti embereknek, es ha vkit
kifelejtettem, attol bocsanatot kerek. A mostanaban itt sokat
emlegetett Gaia elmelettel kapcsolatban is van vmilyen alapmu, amit
erdemes elolvasni? (Egyebkent ez a gondolat Asimov Alapitvanyaban is
elofordul, bar ott egy kicsit maskepp...)

Mas. Egy dolgot meg mindig nem ertek. Miert kesik idoben a gravitacio
hatasa? En annyit hallottam a dologrol :)), hogy a gravitacio a ter
gorbulete. Ahol gorbult ott gorbult, nem? Nincs szukseg idore. Hogy is
van ez valojaban?

Megint mas:
>Masreszt animalt GIFrol hallottam de animalt JPG-rol nem.

En pedig ugy tudom, hogy az mpeg tomorites elve lenyegeben a jpg-re
epul, tehat az animalt jpg az az mpeg. Ha nincs igazam, javitsatok ki.

>Tenyleg, ti milyen definiciot adnatok arra, hogy mi az elet, milyen
>kriteriumoknak kell eleget tennie annak, ami el? De ne lehessen
belekotni!

Mi a gimiben tanultunk vmi olyasmit, hogy az eletnek van egy kb. 8
pontbol (8 kriterium) allo definicioja. Mar nem emlekszem ezekre, ha
vki tudna errol vmit, az megirhatna. De gondolom, hogy ez nem terjed
ki a jovoben esetleg megismerheto uj es ismeretlen eletformakra, tehat
nem olyan szandekkal alkottak ezt meg, hogy segitsegevel el lehessen
donteni vmi idegenrol, hogy elet-e vagy sem. Egyebkent ezzel
kapcsolatban lenne egy kerdesem: azokba a becslesekbe, amik arra
vonatkoznak, hogy mekkora esellyel van az Univerzumban (vagy akar a
Tejutrendszerben) rajtunk kivul intelligens eletforma, abba vajon
belekalkulaljak-e azt, hogy ez olyan legyen, hogy mi ra is jojjunk,
hogy ez az. Ezek a becslesek mindig arra lyukadnak ki, hogy nagyon
magas ennek a valoszinusege, de nem lehet, hogy sokkal kisebb lesz az
esely akkor, ha csak "hozzank hasonlo" eletformakat keresunk?

mikolaj

> X
>X  = 32
>> Felado :  [Hungary]
>>egy transzcendens egyenlet, megoldasa egy 3-nal kicsivel nagyobb szam.
>>Mondjuk az X=lg32/lgX egyenlet fokozatos kozelitesekkel valo megoldasa
>>tetszoleges pontossaggal megadja a gyokot.
>>Janos
>
>Koszonom, es egyuttal kerdezem  - ez a valtozat nyujt e valamilyen
>elonyt a megoldas kereseseben az eredeti formulahoz kepest ?
Milyen eredeti formulahoz kepest ? Az eredeti formulabol csak talalgatni
lehet. 


>Hiszen az eredeti egyenlet eseten is lehetne kozelitessel probalkozni.
A fokozatos kozelitesek modszere x=f(x) alaku egyenletek megoldasara jo. 
A megoldas akkor kozelit a gyokhoz, ha f(x) derivaltja a megoldas kozeleben
kisebb, mint egy. Ezert celszeru neha atrendezni a megoldando egyenletet. 

>Egyuttal elgondolkodtam azokon a kijelenteseken, melyek a
>kulonfele foku, egyvaltozos algebrai egyenletek megoldasi
>lehetosegeire szoktak tankonyvek allitani.
>A harmadfoku egyenletnek nincs zart alaku megoldokeplete.
De van. 

>Otodfoku felett, pedig altalaban csak kozelito eljarasok
>alkalmazhatok.
>Mindig furcsallottam e kategorizalast, hiszen a masodfoku
>egyenletek megoldasaban a gyokvonas szinten kozelito
>eljaras. 
Nem mindig. Van amikor pontosan kijon a gyok. 
Es a kerdesnek elvi jelentosege van (marmint annak, hogy az osszes gyok
megadhato egyetlen formulafal). 

>Ugy tunik, hogy a matematika hatekony talalgatasi modszerek
>gyujtemenye. Az iskolaban viszont tuzzel-vassal irtottak
>a talalgatast.
>_Fiacskam, ezt a megoldast igy nem fogadom el, ez csak
>talalgatas !
Ha a talalgatas szisztematikus, es a szisztema alapjan bizonyithatoan a
megoldashoz vezet, akkor az mar matematika. 

_
>Kiserleteztem mar maganak a matematikanak a definialasaval is.
>Egyszeru definiciot nem talaltam.
>Van egyaltalan elfogadott definicioja ?
A konkretumoktol elvonatkoztatott mennyisegekkel foglalkozo tudomany. 

Janos

Szia,

A Gaia elmelettel mas a baj. A minap irtal (vagy mas?) egy jo
hasonlatot, amikor a tobbsejtu leny behuzodik az eresz ala az
eso elol. A Gaia nem ugyanez. A tobbsejtu lenyeknek van egy
iranyito mechanizmusa, az agy. Az eresz ala valo behuzodas egy
viselkedes ami vagy bedrotozott genkent vagy memkent vagy a '
rugalmas, korulmenyekhez alkalmazkodo viselkedesre valo
kepessegkent oroklodik. Az ilyen tudast nem hordozo egyedek
megaznak tudogyuszit kapnak es elhunynak. A Gaia eseteben az
evolucio hasonlo formaja fel sem merulhetett. Az evolucio
tautologia.

Tehat ha van is valamilyen homeosztatikus rendszer, az sem
valamilyen magasabb rendu szervezodes, hanem az evolucioval
kornyezetukhoz (=egymashoz) alkalmazkodott elolenyekbol all.
Ahogy az evolucio nem kepes tervezni, csupan alkalmazkodni,
egy ilyen rendszer sem. Mar arra is gondoltam, hogy a Gaia
elmeletet a kornyezetvedelmi intezkedesektol tarto ipari lobby
szulte, ezzel viszont az ipari vezetokrol tetelezek fel tul
sokat...

Udv///Laci

> Felado :  [United States]

> Mar masodsor olvasom, hogy a vonat kozepen allo pofa nem egyszerre latja
> felvillanni azt a ket lampat, amit akkor kapcsolnak be, amikor o pont a
> lampak kozott, feluton jar. (Laikus vagyok, de muszaj beleszolnom). Ha igy
> lenne, el lehetne donteni, melyik rendszer mozog, melyik all!!

Tenyleg nem egyszerre latja felvillanni, de erre jo magyarazata is van:
nem egyszerre (nem azonos idopontban) kapcsolta be az a masik a lampat. Ami
az egyiknek egyideju, az a masiknak nem - az egyidejuseg nem Lorentz-
invarians. Szerencsere az oksag elvet ez nem serti - olyan esemenyek 
sorrendje, amelyek idobeni es  terbeli tavosaguk alapjan egy rendszerben
oksagi kapcsolatban allhatnak, ezeknek sorrendje barmely mas rendszerben is
azonos.

Udvozlettel
	Jozsef

> Felado :  [Hungary]

> A modositott kiserlet:
> Tegyuk fel, hogy egy mozgo jarmu villanyoszlopok mellett
> halad. Mi ket oszlop kozott, pontosan kozepen allunk.
> A kocsit mozgasaban figyelve - azt latjuk, hogy az eleje es

Nem idezem be az egeszet, csak megprobalom azt kiemelni, ami miatt szerintem
zavarossa valt szamodra a kep.

A kozeppont mint olyan nem fugg a megfigyelotol, az allo es mozgo
megfigyelo is egyetert ebben. Ott tevesztetted el, hogy feltetelezted,
a lampak felvillanasa egyideju mind az allo, mind a mozgo megfigyelo
szamara, ebbol mar valoban kovetkezett volna, hogy ha a villanasokat
nem egy idoben latjak meg, akkor nem lehet mindketto kozepen.

Helyesen: mindket megfigyelo joggal kozepen tudja magat, egyik a
vonaton, masik az oszlopok kozott. Ha a felvillanasok egyidejuek az
allo megfigyelo szamara, akkor o egyszerre is latja meg oket. A mozgo
megfigyelo szamara viszont nem egyideju felvillanasok ezek, a
menetiranyba esot picit korabban kapcsoltak be, igy ezt elobb latja
felvillanni.

Kicsit fokozta a zavart, hogy neha mintha ugy kerested volna a
kozeppontot, hogy nem szamoltal volna a sebesseggel, mintha egy a
foldon maszkalo vasutas egy lassan mozgo vonat kozepet lepeseinek
szamolasaval keresne, ugy, hogy kozben a vonat is docog...  Helyesen
vegezve a kiserletet, ezzel adott esetben szamolni kell.

A kiserlet tulajdonkeppen az osi alagutas problema: be lehet-e
szormenten, satu nelkul zarni egy mondjuk 110 m hosszu vonatot egy 100
m hosszu alagutba ugy, hogy mindket vegen zarjuk a kapukat, mikor a
hosszkontrakcio miatt mondjuk 90 m- es vonat pont belul belul van?  A
latszolagos paradoxon, hogy a bakter szerint persze, 100 m az alagut,
90 a vonat, sima ugy. A kalauz szerint kizart dolog, az alagut meg
megallva is rovid lenne, igy meg hogy megyunk meg ossze is
huzodott...   :-)

Az ellentmondas csak latszolagos:  Ha a bakter megis bezarja
szerencsetlen vonatot, akkor szamara a kiserlet sikeres, a felteteleket
betartotta. A kalauz arra a rovid visszalavo idejere ami maradt szamara
a baleset miatt, ezt ugy latna, hogy a bakter becsukta elotte az ajtot,
aztan megvarta mig beer a vonat vege is az alagutba, aztan, tehat nem
egyidejuleg, csukta be mogotte a masik kaput.

A relativitas honlapon nagyon jo osszeallitas olvashato, amibol konnyen
megertheto az egesz problemakor, beleertve a ravaszabb ikerparadoxont,
amit reszletesen is kifejt.

Udvozlettel
		Jozsef

> Felado :  [Hungary]


> Eltalalja-e  az impulzus az ellenoldali erzekelot ?
> Igy is mukodnie kell a keszuleknek, hiszen, ha igy nem mukodne,
> akkor az ellenor cafolni tudna a relativitas elvet.
> Nem ertem, hogy mukodhet.

Roviden atfogalmazva:
Hha egy fokuszalt fenysugarral megvilagitanak egy pontot a falon (mint mostanab
an kulonbozo macskaevok teszik ezt lezerrel a moziban), elmozdul-e a fenypont k
ulonbozo inerciarendszerekbe atterve? Nyilvan nem, sertene meg Galilei relativi
taselvet is, nemhogy Einsteinet. Analog a helyzet a tavcsovek parallaxis letolo
dasaval: a csillag nem pont ott latszik az ernyon, mivel a folddel egyutt a tav
cso keresztiranyban eltolodik, mig a foton keresztulfut rajta. Par eve egy TIT 
eloadas kereteben egy eloado uj alapokra helyezte a terelmeletet ebbol kiindulv
a, mondvan megis csak van abszolut mozgas, csak merni kell a parallaxist, maris
 tudjuk a tavcso abszolut sebesseget...   :-)))

Vegyunk eloszor egy egyszerubb esetet, a pontsugarzo legyen egy hosszu ures bel
ul fekete cso, egyik vegeben a fenyforras. Allo es mozgo megfigyelo egyerant eg
yetert abban, hogy a cso meghosszabbitott tengelyeben lesz fenypont a falon - e
gyetertenek, nincs baj. Amiben esetleg vitatkozhatnak, hogy melyik a jo foton, 
amelyik nem megy bele a cso falaba. Az allo (csohoz kepest allo) megfigyelo azt
 fogja mondani, termeszetesen az, amelyik pont a cso tengelyiranyaban megy. A m
asik meg azt, hogy nem az a jo, hanem amelyik kisse elore tart, hiszen a cso ma
jd odebbmegy a futasa kozben. Szerencsere mindketten ugyanarra a fotonra mutoga
tnanak, csak az egyik meroleges, a masik ferden futo fotonnak nezne...

Ha a fenyforras egy reflektor, akkor jopofa vegigkovetni a hullamfrontokat allo
 es mozgo rendszerben. A reflektor arrafele vilagit, amerre egy allando fazisu 
front alakul ki egy kb csoszeru iranyban. A fenyforrasbol kiindulo feny a mozgo
 rendszerben szin, hullamhossz stb tekinteteben iranyfuggo, a tukorrol visszave
rodve pedig szepen osszaall megint.  

Udvozlettel
	Jozsef

Kedves Sailor!
A megszamlalhatosag nem jelenti azt, hogy valami nem lehet
tetszesszerinti nagy veges. Ezt arra mondom, hogy biztosan ugy tudod
(helyesen), hogy nincs olyan nagy szam, aminel nem letezne akar 1-gyel,
akar masik tetszesszerinti nagy szammal nagyobb. Ha nem volnanak a
szamok megszamlalhatoak, mit gondolnal a kovetkezorol:
Ugyebar az vitathatatlan, hogy a paratlan es a paros szamok szamossaga
egyenlo nagy,  mert parokba rendezhetoek. Akkor az osszes szamok
szamossaga eppen ketszer akkora, mint a parosoke, vagy a paratlanoke. Ez
csakis ugy lehetseges, hogy megszamlalhatoak, de tetszesszerinti nagy
vegesek, azaz a megszamlalast befejezni nem  tudjuk.

Udv.  La'ng Pa'l

(Mizsei)
>> A masik bukfenc, hogy a vegtelen szamu lehetoseg nem jelenti azok
>> automatikus megvalosulasat is.

>Sajnos 
Miert sajnos ?  :-)

>igen:  ha a vegtelen vilagegyetemben valamely esemeny
>bekovetkezesenek a valoszinusege nem nulla, akkor az az esemeny be is
>kovetkezik, meghozza vegtelenszer. 

Szamomra nem nyilvanvalo, bar ilyesmi az en fejemben is tobbszor megfordult. 
A vegtelen nagyon ravasz mennyiseg. Pld. a vegtelen/vegtelen tort hatarerteke l
ehet veges szam, 0, vagy vegtelen is, ugyanez all a 0*vegtelen szorzatra. (Ld. 
L Hospital) Egy felkor pontjainak szama (szamossaga) ugyanakkora, mint egy vegt
elen hosszu egyenese. 
Egy veges gomb feluleten meg "tobb" a pont, mint egy vegtelen hosszu egyenesen.
 


Szoval en vigyaznek a pongyolan bevezetett valoszinusegelmeleti vegtelen fogalo
mmal valo jatszadozassal. Ez egyertelmu azzal a feltetelezessel, hogy a vegtele
n kicsi es a vegtelen nagy szorzata automatikusan 1. 

Ha ki akarom forditani a dolgot: a vegtelen vilagegyetem annyi osszes lehetsege
s esetet jelent, hogy az egyes esetek valoszinusege zero. Ez alapjan annak is o
rulhetunk, hogy egyaltalan letezunk. Szo sem lehet tobb, ne adjisten vegtelen s
zamu peldanyrol !

Vegtelen tisztelettel:

Vaskalap
(Janos).

Tisztelt Kollegak

Olyan szamitogepes adatbazisra (CD vagy halozat) lenne szuksegem, melyben
megtalalom a fontosabb gyogyszermolekulak pKa-jat.

Köszönettel,

Borosy András

Takacs Ferenc wrote:
> 
> >> eroter erossege is modositja. A nagyobb eroterben levo ora lassabbnak
> 
> >> latszik. Sot a feny sebessege is valtozik, a feny utja pedig nem....
> >                 XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX      ????????????????????
> >
> >Nana! Nananana! Mihez kepest? 8:-)) Mar megint elolrol_kell_kezdenem
> >tanulni a fizikat??            HF
> 
> T. HF!
> 
> Csak ezert nem kell  elolrol kezdeni. (Persze mint a kozmondas is
> tartja: ismetles a tudas anyja.)
> De ha mar korabbi tanulmanyaid alapjan ugy gondolod, hogy a fenysebesseg
> allando, es tudod azt is, hogy miert, akkor mar csak folytatni kell a
> fizikaval valo ismerkedest. Ugyanis, - mint nyilvan tudod - a
> fenysebesseg allandosagabol kiindulva alkotta meg Einstein 1905-ben a
> specialis relativitas elmeletet. Ugyancsak Einstein - ha jol emlekszem
> 1916 korul - kitalalta az altalanos relativitas elmeletet, es ebben a
> fenysebesseg altalaban veve mar nem allando, csak lokalisan. Eppen ezert
> mint mar annyian megtettek masok is itt a TUDOMANYon, en is ajanlhatom
> figyelmedbe Albert Einstein: A specialis es altalanos relativitas
> elmelete c. konyvet. Ez egy nagyon jol kovetheto iromany, nem targyalja

Igaz, hogy en ezt a konyvet nem olvastam, de a Hawking-Ellis konyvben nem
talaltam a fenysebesseg nem allandosagara utalo nyomokat.

> a bonyolult matematikai reszeket, es kizarolag a kozepiskolai anyagra
> epul. Ez egy alapmu. Ennek az elmeletnek a tovabbi  reszbeni

Alltalanos relativitaselmeletrol szerintem differencialgeometria nelkul nem
lehet komolyan beszelne (persze lehet, hogy Einsteinnek sikerult ...).  Es
en speciel nem tanultam diferencialgeometriat a kozepiskolaban.

> kidolgozasaval - ami persze egy hatalmas anyag - nagyjabol le is zarul a
> klasszikus fizikanak nevezett fejezet. Ez utan megszuletett az ettol
> nagyreszt fuggetlen kvantummechanika, amely miatt a klasszikus fizikai
> alapelvek torvenyszerusegeinek tovabbi kutatasa kiment a divatbol. Eppen

De nem szunt meg.  Sok-sok matematikus foglalkozik ezzel.  (lasd pl.
Matolcsi Tamas: Spacetime without reference frames cimu munkajat)

> ezert, mivel az ez iranyu alapkutatas leallt, van szukseg arra, hogy a
> mostanaban irt leveleimben az altalanos relativitas elmeletenek helyes
> ertelmezesevel foglalkozzak. A korabbi temakban szereplo fekete lyuk
> letezese ugyanis az elmelet hibas ertelmezesen alapszik.

Biztos ez?


ImRe
-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

 wrote:
> Fekete lyuk: ahogy en tudom minden test gravitacios hullamokat bocsat
> ki ennek eredmenye a gravitacio. Namarmost a fekete lyuk hogy bocsat-
> hat ki ilyen hullamot ha onnan a feny se johet ki ?
> Egyaltalan biztos hogy fekete lyuk az amit annak hiszunk?

Ugy, hogy "nem jon ki".  csak a geometria valtozik a fekete lyuk
kornyezeteben.
Amit en hallottam a gravitacios hullamokrol, ott a hullamegyenlet az altrel
linearizalasabol jott ki.  Tud valaki valami olyan megfogalmazast, ahol
megmarad az altrel eredendo nonlinearitasa?

ImRe

-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

Torok Peter irja:
>Itt mintha egy kicsit figyelmetlen volnal; szerintem helyesen:
>"prokariotak" es "eukariotak", 'n' nelkul. Masfelol, ha jol tudom,
>ezeknek nincs koze a tobbsejtuekhez. A prokariotak a sejtmag nelkuli
>egysejtuek, mig az eukariotak mar rendelkeznek sejtmaggal, de meg nem
>szuksegkeppen tobbsejtuek.

Utana neztem, mindkettonknek igaza van (ezt te is megtehetted 
volna mielott figyelmetlenseggel vadolsz). A Termeszettudomanyi 
Kisenciklopedia eukariontat ir, az Akademiai Kislexikon 
eukariotat. A multkori levelemben emlitett Eorsy eloadason is 
eukarionta szerepelt, ezert hasznaltam ezt, amugy pedig egyforman 
jok.

Tokeletesen igaz amit az eukariotakrol es prokariotakrol irsz, 
ezekkel en is tisztaban voltam (megint tudatlannak felteteleztel).
Ha nincsenek eukariontak, nincsenek tobbsejtuek sem, 
prokariontakbol nem jottek letre tobbsejtu szervezetek. Marpedig 
itt a tobbsejtueken van a hangsuly, ok jelentik az evolucio 
masodik igazi merfoldkovet, mely a fejlodes tovabbi lehetoseget 
rejti magaban. Es en elozo levelemben arra utaltam, hogy nem 
juthattunk volna el ehhez a merfoldkohoz, ha nincsenek eukariotak.

>Jol van, semmi kifogasom az ellen, hogy higgyel vagy ne higgyel
>dolgokban. De hitvitakba nem szallok be. 

Jaj ne, ennek igy mar nem sok ertelme. En leirtam, hogy miert nem 
hiszek a Gaia-ban, ez pedig nem hitvita. Inkabb az erveimre 
reagalj (mondhatod hogy nem voltak, ez mindig egy jo valasz). De 
azt hiszem igazad van, mindketten leirtuk mar az erveinket, en azt 
hangoztatom, hogy semmi sem garantalja a Gaia letezeset, te meg 
azt, higy Gaia letezik. Ez patthelyzet, amibol csak ugy tudunk 
kitorni, ha mondasz valami eros ervet, pl. majd leirod a Nap 
felmelegedessel kapcsolatos effektus Gaia interpretaciojat. Addig 
pihentessuk a dolgot, addigis meg valaszolok nehany dologra. Meg 
valami: Az, hogy semmi sem garantalja Gaia letezeset, meg nem 
zarja ki, hogy Gaia valoban letezik. Letezik, ugyanolyan esetleges 
modon, mint ahogy pl. tobbsejtuek is leteznek. Van egy nagyon 
altalanos elv, az evolucio, de van egy nagyon esetleges mezsgye, 
melyen haladnia kell, es melyet a strukturalis kenyszerek jelolnek 
ki. Ezekrol a kenyszerekrol nem sokat mondhatunk, es valoban nincs 
ertelme arrol vitazni, hogy mi lehetseges, es mi nem. 

>Ahogy mar korabban emlitettem, pl. a legkor oxigentartalmat a nagymeretu
>elolenyek (esetunkben a fak) kevesbe befolyasoljak, mint a
>mikroorganizmusok tomegei, amelyek eletciklusa viszont nagyon rovid,
>populacioik lelekszama ennelfogva gyorsabban kepes valtozni a kulso
>korulmenyek hatasara, es mellesleg nagyon osiek, tehat nemigen bukkan
>fel manapsag uj joveveny a korukben.

De akkor meg azt nem ertem, hogy mi koze ezeknek a fakhoz? Azt 
mondtad, azert 21% az oxigentertalom, mert magasabb erteken 
leegnenek a fak. Mit erdekli a mikroorganizmusokat, hogy ki eg le 
a szarazfoldon? Persze letezhet malamilyen legkori kolcsonhatas, 
ugye errol van szo?

Udv.: Sebestyen Balazs