Ezt az irast nem moderatori minosegemben irom, hanem mert nem tudom megallni,
hogy hozza ne szoljak. Tekintsetek iroi tevekenysegem reszenek :-)
Szabalyos cikk formajaban kuldom tehat, vallalva a minden cikknek kijaro 
kesedelmet :-(

 Torok Peter idezi a VITA #34-ben Szekely Zolit a kopernikuszi fordulatrol:

>>Bocsass meg, a kopernikuszi fordulat lenyeget nem
>>jol ertetted meg. Mikor Kopernikusz anno bejelen-
>>tette, hogy:
>>- Holgyeim es Uraim, kopernikuszi fordulattal be
>>  kell jelentenem, hogy a Nap van kozepen es a
>>  Fold kering korulotte,
>>...
>>Lehet, hogy nem pont szo szerint tortent igy, de
>En mindenesetre e'lek a gyanuperrel ezugyben...:-) O" pl. biztos nem hasznalta
>a 'kopernikuszi fordulat' kifejezest! Mar csak azert sem, mert a kopernikuszi
>fordulat nem abban a pillanatban kovetkezett be, amikor o" ezt bejelentette
>(konyvben megirta), hanem a rakovetkezo evszazad folyaman, amikor a kozgondol-
>kodast is athatotta az uj eszme.

 Peternek teljesen igaza van, nem ugy tortent. A "fordulat" kifejezes komoly
 leegyszerusitese a tortenteknek, amint persze az "athatotta az uj eszme" is 
 csak kb. adja vissza azt, ami tortent. Legjobb tudomasom szerint Kopernikusz 
 1492-ben iratkozott be a krakkoi Jagello Egyetemre, ami igen lenyeges idopont 
 es helyszin. Ugyanebben az evben ert el Kolumbusz Amerikaba es nevezte el 
 visszavonhatatlanul indianoknak az ottani oslakosokat (nevezzuk talan ujabb 
 fordulatnak, amikor kiderult, hogy meg nem is ert korbe a Foldon? Vagy talan
 akkortajt meg megiscsak lapos volt a Fold?).
 
 A krakkoi egyetem akkor Europaban a szellemi elet (egyik?) legfontosabb 
 kozpontja volt, affele szellemi gyujtohely. Habar akkor meg nem volt minden
 egyetemre bekotve az email, igy nem biztos, hogy Kopernikusz tudott Kolum-
 buszrol, de hogy a dolog "benne volt a levegoben", az biztos. Benne kellett, 
 hogy legyen, hiszen sohasem volt egeszen kinn belole. 

 A "kopernikuszi fordulatot" nevezhetnenk akar ptolemaioszinak is, ha az 
 eredeti copyrightot keressuk. Az sem veletlen, hogy a "heliocentrikus" szoban
 a Nap bizony gorogul van benne. Az persze mar mas kerdes, hogy errol az ugyrol
 a Tekintely, Arisztotelesz, mast mondott. Marpedig ha o mondja,...

 Viszont az emberiseg "kozos tudataban" benne volt az alternativa, a heliocent-
 rikus vilagkep. A vilag joval tagasabb, mint Europa, a katolikus vilag es 
 vilagkep kozpontja. Ha nem is a gorogoktol fennmaradt irasokbol, de innen-
 onnan erkezhettek eltero szellemisegu hirek. Amerikat mar joval Kolumbusz 
 elott felfedeztek a vikingek (akik meg mindig europai lakosok voltak), sot, ha
 
 hihetunk Heyerdahlnak, nem valoszinutlen, hogy egyiptomi/foniciai hajosok is 
 jartak arra.
 
 Nem foldrajzi ertelemben, de viagnezetileg a Nap-kozpontusag meghatarozo volt
 a vilag igen jelentos, raadasul egymastol terbelileg tavol elhelyezkedo 
 kulturaiban: az aztekoknal, az osi Egyiptomban, Japanban Nap-Isten volt 
 (es nem Fold-Isten). Mindezzel csak annyit akarok jelezni, hogy a kopernikuszi
 "fordulat" utolagos kreacio, semmi koze ahhoz, ami valoszinuleg tortent. Nem 
 az, mint Marxszal, aki "fejerol a talpara allitotta" Hegelt egy hirtelen 
 fordulattal (rossz nyelvek szerint kozben kirazta a zsebebol a penzt).
 
 Mit is csinalt Kopernikusz? A "fordulat" forrasa Kopernikusz hiteben van.
 Kopernikusz melyen vallasos ember volt. Ez teljesen athatotta a gondolkodasat.
 A dolog szep pelda arra, hogy amikor egy tudos modelleket alkot, a vilagneze-
 te milyen mertekben befolyasolhatja. Kopernikusz hosszu evek munkajaval 
 megirta 10 kotetes latin nyelvu muvet "Az egi palyak korforgasarol" (ha ugy 
 tetszik, ez benne a fordulat - a cimben a "revolutio" szo szerepel).
 Muvenek eloszavat a papahoz irta. Ebben elmondja, hogy meggyozodese, hogy 
 Isten csak tokeleteset tud alkotni. Marpedig tokeletes a geometriaban az, ami
 a legegyszerubb. Mindaz a bonyolult magyarazat, ami a foldkozpontusagbol az
 ujonnan felfedezett bolygok mozgasara kovetkezik, csak tokeletlen lehet, 
 hiszen az epicikloisok es hasonlo alakzatok biztosan nem juthattak Isten 
 eszebe. Ami a legegyszerubb es legtokeletesebb, az a gomb es a kor. Ebbol
 vezeti le a heliocentrikus kepet, a kor alaku bolygopalyakkal es a gomb alaku
 Folddel. Az eloszoban Kopernikusz keri a papat, hogy hirdesse ki: az Istenben
 igazan hivok ezentul ezt hirdessek, es ne azt a sok tevtant, amit eddig.

 A tortentekrol csak annyit tudok, hogy a murol nem tudott senki, kb. 30 evig
 pihent a szerzo iroasztala melyen. Hogy elkuldte-e a papanak, aki szepen
 elfektette az iratai kozott, vagy baratai eleve lebeszeltek errol, nem
 emlekszem. Mindenesetre maglyagyujtasrol, amire Szekely Z celzott, szo sem
 volt.

 A nagy mu mar joval a szerzo halala utan kerult csak be a koztudatba. Kepler 
 biztosan ismerte. Pont ebben van egyebkent Kopernikusz csapdaja: Kepler
 mar azt is tudta, hogy a bolygok nem kor, hanem ellipszis alaku palyan
 mozognak. Szerencsere kesobb elt, s nem talalkozhatott Kopernikusszal. Ha 
 kiderult volna, hogy Isten megsem a legtokeletesebbet alkotta meg, akkor 
 szegeny Kopernikusz nagy bajban lett volna: vagy meg kell tagadnia Keplert
 es kikialtania eretneknek, vagy, ha jobban hisz a tenyeknek, komoly vilagne-
 zeti valsagba kerulhetett volna.

 (Ha a nagymamamnak kereke lett volna...)
 Radnai Tamas

Ez lenne a taxi rendszama? 

Az altalad emlitett kivanalom valoszinuleg nem elegendo, ugyanis a 3 ill. 4
felirhato harom illetve negy kobszam osszegekent. Azt hiszem meg tovabbi 
megszoritasra van szukseg. Peldaul, hogy ketfelekeppen legyen felirhato.
Ami az 1729-et illeti, o a legkisebb olyan szam, mely ketfelekeppen irhato
fel ket kobszam osszegekent: 1729 = 1^3 + 12^3 = 9^3 + 10^3
De lehet, hogy a tortenetben valamelyik masik szam szerepelt, es valami
mas volt a megszoritas. (En a tortenetet nem ismerem.)

De ha mar itt tartunk, van-e a vonalban valaki szamelmelet-tudor? Regi
nagy problemam: Sain Marton "Nincs kiralyi ut" matematika-torteneti kony-
venek 729-ik (=9^3 <--szammisztikusok figyelik-e? (:-)) oldalan megadjak
a legkisebb ellenpeldat Euler egyik tetelere. Euler ugyanis megprobalta
altalanositani Fermat tetelet, es azt mondta: N-nel kevesebb N-edik hat-
vany osszegekent nem irhato fel N-edik hatvany. 
Bizonyitania nem sikerult.
A konyv pedig megad 4 darab szamot, melyet 5. hatvanyra emelve es osszead-
va 5. hatvanyt kapunk. Na es itt jon a problemam: a pelda nem jo !!! 
(Zsebszamologeppel leellenorizheto.) Hogy vannak a szamok helyesen?
Nyomdahibara gyanakodva megprobaltam nehany variaciojat a szamjegyek-
nek, de nem jott ossze. 

Pupak

Ezzel nem erthetek egyet

Kedves Fiser!

Igy reagalsz egyik folvetesemre:

> Sz.Z. > a ferfi homo-x viselke-
>>desert a felelosseget bizonyos "tudomanyos"
>>eredmenyekre hivatkozva sokan egy bizonyos
>>agyi dudorra/kinovesre haritjak. (...)
>>Allitolagos liberalis, vagyis szabadsagelvu fol-
>>fogasuk dacara a tarsadalom egy reszet ele-
>>ve megfosztjak a szabad valasztas lehetosege-
>>tol es mindenfele onallo donteshozatalra kep-
>>telennek nyilvanitjak. Ez mar csak filozofia-
>>ilag sem stimmel.

> F.A. >
>Ha valaki gyengeelmejukent jon a vilagra, akkor az nem sajat valasztasa
>(sajnos) ,hogy e'peszu legyen, hanem adottsag, ami hianyzik belole, ill. 
>a genkeszleteben serult az adott egyen.
>(((((((((((((a pelda kivalasztasa teljesen otletszeru volt))))))))))))

Nem tudom elfogadni, hogy a homo-x viselkedest
a gyongeelmejuseggel, az elmebetegseggel kap-
csold ossze. Noha az idegrendszer bizonyos be-
tegsegeinek kialakulasaban ketsegtelenul szere-
pet jatszhatnak abnormalis szexualis kesztete-
sek, illetve az ezeknek valo engedes - rendki-
vul ismert pelda Jeffry Dahmer lelkibeteg kej-
gyilkos esete - maga a homo-x onmagaban semmi-
keppen nem tekintheto elmebetegsegnek. Legalab-
bis az eddigi tudomanyos kutatasok (egy bizo-
nyos agyi dudornak homo-x-eknel valo gyakoribb
kialakulasatol eltekintve) nem tamasztjak ala
semmifele olyan agyi szerkezeti elteresnek a
foltetelezeset, ami alapjan a  homo-x viselke-
dest a kozponti idegrendszer betegsegenek kel-
lene tekintenunk.

Sajat velemenyem szerint eppen ezert beszelhe-
tunk egyaltalan a homo-x-ek torveny elotti e-
gyenlosegerol. (Ha elmebetegek lennenek, annak
jogi kovetkezmenyei is lehetnenek.)  

A homo-x-ekkel szembeni allado oppozicionak is
azert van ertelme, mert ezzel, pl., lehetoseget 
adunk homo-x kesztetesekkel kuszkodo embertarsa-
inknak arra, hogy folismerjek helyzetuk megha-
ladhatosagat, s ez egyuttal biztatast is jelent:
tegyel erte, hogy meghaladd helyzetedet es csat-
lakozz ujbol a jozanul elok tobbseghez. Mindez
nem volna lehetseges, ha valamifele korrigalha-
tatlan elmebajjal azonositanank a homo-x-et.

Udvozlettel:                      Szekely Zoli

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Hadd tegyek fel egy kerdest: nincs a vonalban veletlenul egy szakember, aki 
roviden eligazitana bennunket az elmebetegseg/idegbetegseg/lelkibetegseg 
kozotti kulonbsegekrol? Az az erzesem, hogy ez a tovabbi vita erdekeben
igencsak hasznos lehetne...
Radnai Tamas (moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Nem tudom megallni, hogy ne mondjak ellent Fary Endre eszreveteleinek
'Holdraszallas' cimu cikkeben.

        Az IGAZSAG az, hogy CSAK Armstrong ment FEL a holdraketaval. A holdon
talalkozott valakivel, akit a CIA kesobb nevezett el Aldrin-nak es azt a
"lenyt" kenyszerrel hozta le magaval. Az, hogy Aldrin azota is szanatoriumban
van, az egy mese. "Lakhelye" Arlington, Virginia es NEM o" volt a nemregi 
25-eves TV visszaemlekezesen, hanem Elvis Prestley Aldrin-nek alcazva.

        Vegul, meg kell ugyancsak cafolnom a mondatod:

"...a Holdraszallas filmen allitolag eredetileg lathato volt
egy villanasnyira az UFO, de azt kesobb kivagtak belole..."

Az nem egy UFO volt, amit kivagtak a kepbol, hanem az "Aldrin" hazaspar szep,
felig hold-alatti haza. A feleseg is vele akart tartani a foldre, de a CIA
olyan veszekedosnek tartotta, hogy ott maradt es me'g mindig kis holdjat (egy
holdnyi) muveli.

        F. Miki

Zoli,

Ez volt a szovegkornyezet:

 >> A "be nem avatkozas" elve kenyelmes megoldas, mely altalaban azok szamara
kedvez, akik mar eleve relative jobb minosegu eletet elnek.  A problema az,
hogy noha eredeti szandekai szerint a konzervativ (mert az adott allapotot
konzervalo) liberalizmus semleges kivan maradni, a letezo gyakorlat befa-
gyasztasaval ellenkezo hatast er el, mivel vegeredmenyben preferal bizonyos
retegeket - es eppen nem a jobban raszorulokat.  A konzervativ liberalizmus
szerint akkor jarunk el helyesen, ha az igazsagossag (fairness) kriteriumanak
az egyen szabadsagat tetelezzuk.

    Az igazsagossag kriteriuma azonban nemcsak a szabadsag lehet, hanem a
szolidaritas is.  Ha az emberek kozotti szolidaritast egyetemes alaperteknek
tekintjuk, akkor jogi erzekenysegunket serti bizonyos emberek es csoportjaik
tartosan hatranyos helyzete.  Bizonyos szocialliberalis jogfilozofusok, mint
peldaul John Rawls vagy Ronald Dworkin, ugy gondoljak, hogy te'ves szemlelet
a tarsadalmat homogen, monolit egysegnek kezelni es azt gondolni, hogy ha az
egesz tarsadalom helyzete javul, akkor minden egyes tagjanak eletminosege is
javul.  Eppen ezert Rawls azt javasolja, hogy minden idopillanatban az eppen
a legrosszabb helyzetben levo egyeneket es csoportjaikat tamogassuk, ennek
eredmenyekepp ugyanis a tarsadalom egesze is nyer.  Ezzel mar el is erkeztunk
a pozitiv diszkriminacio elvi megindoklasahoz. <<

Ezt ragadtad ki belole:

 >> Az igazsagossag kriteriuma azonban nemcsak a szabadsag lehet, hanem a
szolidaritas is. <<

Ezek utan pedig gyakorlatilag elismetled, amit a fenti szovegkornyezet elso
bekezdeseben  m a g a m  is mondtam es (meglepoen osszeszedetten) kifejtesz 
egy tipikusan szocialliberalis allaspontot.  Mar kezdtem azt mondogatni 
magamban, hogy "nocsak, nocsak, mibol lesz a cserebog...," amikor ratertel 
erre az onhiba-dologra, es ismet elobujt beloled a jo oreg konzervativ
homofo'b.

    Tovabbra is az empatia teljes hianyarol arulkodik, ahogyan a melegekhez
kozeledsz.  Ezert ezuttal utoljara teszek kiserletet arra, hogy belattassam
veled:  a homoszexualitas az esetek tulnyomo tobbsegeben nem szabad valasztas
eredmenye.  Lehet genetikai oka, lehet neveltetesbol eredo oka, lehet sokaig
kenyszerusegbol elnyomott hajlam hirtelen felszinre torese.  Ezek kozul egyik
sem onhiba, elsosorban azert, mert mindegyik meghatarozott mozgasteret jelol
ki, masodsorban azert, mert a homoszexualitas onmagaban se nem hiba, se nem
ereny.  Elismerem, vannak olyan esetek is, amikor valaki ugy dont egy meleg
avagy leszbikus kapcsolat mellett, hogy egy kis erofeszitessel maskeppen is
donthetett volna.  De ez is csak azt jelzi, hogy a homoszexualitasnak szamos,
sot zavarbaejtoen sokfele oka van.

    Az okok sokfelesege pedig megfontoltta kellene, hogy tegyen teged is:
a homoszexualitas jelensegebol me'g nem kovetkezik a megitelese.  A megiteles
kulturafuggo, es most figyelj, a "hatranyos helyzet" is egy adott kulturalis
kornyezetben hatranyos. Abban, hogy te ennyire irtozol a melegektol, bizonyos
kulturalis determinizmusok is kozrejatszanak.  A te allaspontodat is eppugy
befolyasoljak ideologiak, vilagnezetek, gondolkodasi hagyomanyok es ezek
propagandisztikus kifejezodesei, mint barki maset.  Az is a (viktorianus)
propagandanak koszonheto, hogy nincs tudomasod a kereszteny es az ortodox
egyhazak homoszexualis hazassagi szertartasokban hasznalatos liturgiairol.
(cf. John Boswell: Same Sex Unions)

    A hatranyos helyzet tehat akkor alakul ki, ha az intolerans erenycsoszok 
nem tagitanak a sajat maguk kulturalisan konstrualt "normalitas" fogalmatol, 
es ezzel pedig a homoszexualitast abnormalizaljak es kriminalizaljak.

Reszemrol ennyi,
Miklos.

Kedves !
Lenyegeben egyetertek az irasod mondanivalojaval, de egy-ket helyen szeretnem
kiegesziteni sajat kommentarjaimmal.
>A szexualis oszton hajtoerejet szellemi tevekenysegekbe forditani valoban a
>lelket nemesito cselekedet.  Erdekes, hogy a taoizmus is hasonlo eletvitelt
>javasol azoknak, akik az eletuk minoseget nem az elfogyasztott anyagi javak
>mennyisegevel kivanjak merni.  A protestans etika es a puritan aszketizmus
>tehat mas vallasokban is eroteljesen jelen van.
Szerintem lenyeges kulonbseg van a puritanizmus es a taoizmus kozott. A puri-
tanizmus, ha nem is torvenyszeruen minden szituacioban, de az esetek tobbse-
geben a szexualitas elfojtasat eredmenyezte, nem pedig a felszabaditasat es
az energiak tudatos felhasznalasat, mint a taoizmus.

>    A taoizmus azonban arra is tanit, hogy ha mar az elvezetekre forditjuk
>energiainkat, akkor elvezzunk jobban, mivesebben, onkiteljesitobben. Vagyis
>a fogyasztas is lehet lelket nemesito.  Errol szeretnek par rendezetlen
>gondolatot kozzetenni.
>[...]
>"A romantikus etika es a modern konzumerizmus szelleme."  Ebben Campbell azt
>allitja, hogy a puritan aszketizmus mellett letezett egy hedonista etika is,
>mely a romantika termeke volt.
Lenyeges kulonbseg taoizmus es puritanizmus kozott a megkulonboztetesek lete
es kezelese. A keresztenyseg altal befolyasolt europai kulturaban van
valami lathatatlan, de nagyon is szigoru valasztovonal "munka" es "elvezet"
kozott, ami joreszben eppen a szexualitas tabukent valo kezelesebol ered.
Ebbol aztan kovetkezik az egymas ellenteteit jelento kategoriak letrejotte is,
ugymint puritanizmus es hedonizmus. A taoizmus nem ismer ilyen megkulonbozte-
test, nagyon hatarozottan ramutat, hogy a vilag effajta kategoriakra osztasa
a tudatunk termeke, es a valosagban nincs jelen. Emiatt a tao kovetojeben
nincsen jelen ilyen meghasonlas onmagaval, nem kenyszerul ra, hogy kulonva-
lasztva kezelje eletenek egybetartozo reszeit.

>    A hedonizmust ezert hiba elitelni, mivel az a szemelyiseg megnemesiteset
>es epiteset szolgalja.  Hasonlokeppen a fogyasztasnak a nyers es gyakorlatias
>szuksegletkielegitesen vagy a tarsadalmi statusz szimbolikus megjelenitesen   
>kivul egy harmadik funkcioja is lehet:  nevezetesen az egyeni karakter
>kreativ kialakitasa.  Es mivel a karakter egyenisegehez peldaul materialis   
>javak valogatott felhalmozasa is hozzajarulhat, azt lehet mondani, hogy az   
>anyagi fogyasztas is lehet kifinomult szellemi teljesitmeny.
Itt nagyon is helyenvalo a felteteles mod hasznalata, en az elso mondatbol is
hianyolom. Bar vegeredmenyben valoban igaz, hogy barmit tesz az ember, az a
szemelyisege epuleset szolgalja (akarmit is jelentsen ez :-) ), de azert azt
hiszem, eleg vilagos a kulonbseg a szemelyiseg tudatos fejlesztese, illetve az
ezelol valo menekules kozott.
Amit a megfogalmazasodban nagyon pongyolanak erzek, az a 'fogyasztas' osszeke-
verese azzal, amit talan 'felhasznalasnak' vagy 'elvezesnek' lehetne nevezni.
A fogyasztas a 'fogyasztoi tarsadalom' alapja, aminek a lenyege nem abban van,
hogy mit csinal az egyes ember azzal, amit megvesz, hanem hogy megveszi a
dolgot - fogyaszt. Igy a fogyasztas onmagaban teljesen kozombos az ember
fejlodese szempontjabol, ez pusztan a tarsadalmi elvarasok teljesitese. De az
egyen szempontjabol egyaltalan nem mindegy, hogy hogyan hasznalja fel, ami az
ove - beleertve ugy az egyeni kepessegeit, mint az altala osszegyujtott anyagi
es szellemi javakat. Ennek modja mutatja meg igazan az illeto kvalitasait.

Korabban felvetodott az a kerdes, meg a teremte'srol vitatkozva, hogy az
elet nem keletkezhetett magatol, mert informaciot hordoz. Aki a problemat
felvetette, nem reszletezte a dolgot. A jelen termeszettudomanyos ismereteink
alapjan talan az alabbi modon fogalmazhatjuk meg a problemat.

A vilag a fizikai vakuumbol pattant ki kb 17 milliard eve. A kezdeti
pillanatban az Univerzum egy rendkivul forro gaztomeg volt. Ez a plazma
semmifele emlitesremelto strukturat nem tartalmazott, legfeljebb bizonyos
nagyon kicsiny fluktuaciokrol beszelhetunk. Benne volt-e mar ebben az
allapotban, hogy mi tortenik kesobb? Merthogy ebbol az oskaoszbol idovel
egyre osszetettebb rendszerek alakultak ki, kb a Foldon 3.7 milliard eve
megindult az elet fejlodese. A fizika alapveto torvenyei, a negy alapveto
kolcsonhatasnak megfelelo erotorvenyek, mozgasegyenletek igencsak egyszeruek.
Ezeknek a vak eroknek a hatasakent, az ugyancsak egyszeru elemi reszekre
gondolva, hogyan alakult, alakulhatott  ki mindaz, amit ma ismerunk,
erre keressuk a valaszt.

A vilagegyetem evoluciojat a modern termeszttudomany nagyon szepen, ha nem
is teljes egeszeben, le tudja irni, a kezdeti semmitol egeszen maig. A leiras
elsosorban a reszfolyamatok egymas utani targyalasat jelenti, a kulonbozo
diszciplinak meglehetosen pontos magyarazatokkal szolgalnak. Sokmindent persze
nem tudunk, talan nem is fogunk pontosan tudni, mi hogyan tortent, a
termeszettudomanyos modszereknek is megvannak a maguk korlatai, errol maskor.
Most azt  szeretnenk csak megerteni, hogy a vilagban tapasztalhato novekvo
rendezettseg magyarazata megkovetel-e valamilyen tudomanyok feletti
magyarazatot. A kezdeti kerdest kielezve, vajon az informacio tapasztalt
novekedese megmagyarazhato-e a termeszettudomany keretein belul.

A vilagmindenseg, bar ezt nem szoktuk igy mondogatni, de ezzel hallgatolagosan
mindenki egyetert, szepen rendezett harmonikus egeszet alkot. Raadasul a
leginkabb osszetett rendszerek komplexitasa idovel novekszik. Ezert elso
pillanatra az Univerzum nem viselkedik ugy, mint ahogy azt egy zart rendszer
eseten varnank. Ekkor az entropia novekedesenek megfeleloen ki kell mondani,
hogy egyre rendezetlenebbe kell valnia. A vilag pedig, esetleg a kezdetektol
fogva, nem igy viselkedik, azaz nem viseli magan a novekvo rendezetlenseg
jegyeit.

Erre azt mondhatjuk, hogy a szervezettseg jegyeit csak a tomeggel rendelkezo,
lathato anyag jeleniti meg, es ez az Unverzium egeszenek csak egy toredeke.
A sugarzas viszont egyre rendezetlenebbe valik es vegul igy az Univerzum
entropiaja megiscsak novekszik. Jo volna, ha errol tudna valaki valamit
reszletesebben mondani. A valaszt neheziti az is, hogy nem sokat tudunk arrol,
mekkora igazabol az Univerzum teljes tomege, igy pontosan nem vilagos, milyen
formaban van jelen az anyag a vilagban, gondoljunk a sotet anyag mibenletenek
rejtelyere.

Tetelezzuk fel, hogy majd, ha elegendo sokat tudunk a sotet anyagrol,
megvalaszolhatjuk azt a kerdest is, hogy a vilagegyetem osszentropiaja hogyan
viselkedik. Talan az is megvilagosodik, hogyan lehetseges az, hogy a protonbol,
neutronbol, elektronbol allo, lathato anyag entropiaja folyamatosan csokken,
hogy valoban csokken-e, vagy csak nekunk tunik igy. Kerdes lehet azonban, hogy
hogyan kell az entropiat ilyen vilagegyetemnyi rendszerre definialni.

Az entropiat, ezen a teruleten csak tanulmanyaimra emlekezhetem, nem vagyok a
terulet muveloje, lehet definialni a fizikaban idealis gazokra meg egyeb
egyszeru rendszerekre. Hogyan lehet entropiat definialni osszetettebb,
nemlinearis rendszerekre, errol nem tudok. Ezekrol szokas azt mondani, hogy a
rendszer egeszenek a viselkedese tobb, mint az alkotoreszek viselkedesenek
egyszeru osszege. Ha most a rendszer ilyen, akkor azt elemeire
bontva es az elemekhez tartozo ertekeket osszegezve nem kaphatjuk meg a
teljes rendszerre jellemzo entropiat vagy informaciot, ahogy tetszik.
Erre vegyuk a DNS-szeru molekula peldajat.

Nezzuk peldaul az ablakom alatt nyavogo kismacska DNS molekulajat jellemzo
informaciot. Ezt redukcionista modon leirhatjuk ugy, hogy minden
egyes bazisparra megadjuk, hogy a negy lehetoseg  kozul  melyikkel van dolgunk.
Megkapva ezt a kb. 10^9 elemu vektort (elnezest, nem tudom, jo-e a
nagysagrend) mit kepezhetunk belole? Ami a DNS-ben rejlo, szamomra
informacionak tekintheto valami, az leginkabb maga a macska eletnagysagban.
Olyan-e a DNS, hogy valoban macska DNS molekulaja-e, milyen macskanak felel
meg stb. Kulonben a szamok lehetnek barmely polimer jellemzoi. Hogyan tudhat
a 10^9 elemu vektor a macskarol? Ehhez me'g kell a sejtre, mint kornyezetre
vonatkozo informacio is, merthogy az ilyen onszervezodo rendszer nem lehet
meg a kornyezete nelkul. Aztan kell a kornyezet kornyezete is , nemlinearis
rendszerek leirasanal kerulheto ki.

A problema talan szemleletesebb, ha a Shannon fele definicio felol kozelitjuk
a kerdest, azonban ez a kozelitessel sem egyszerubb a helyzet. A valoszinusegi
ertek hozzarendelese ugyanis szubjektiv folyamat. A kommunikacio
elmeleteben, ahol informaciovesztesrol es hasonlokrol beszelunk, ez nem okoz
komolyabb gondot, a hagyomanyos valoszinuseg fogalma elegendo. Ha azonban
a valos vilag egy darabjarol beszelunk, minek alapjan rendelunk
valoszinusegeket mikhez? A modellektol fuggoen rendelhetunk kulonbozo
esemenyekhez kulonfele valoszinusegeket, ahogy nekunk alkalmas, ez pedig nem
nevezheto tudomanyosan megalapozott definicionak. Ezt ertjuk azon, azt hiszem,
amit Kocsi Zoltan is irt, hogy az informacio szubjektiv fogalom.

Visszaterve a tomeggel rendelkezo anyag idovel novekvo szervezettsegere, azert
ha az entropiava kapcsolatos aggodalmakat el is tunnek, marad a kerdes, miert
a szervezodes. Erdekes dolgokat mondhatunk. Peldaul azt, hogy a gravitacio mar
magatol is szervez. Teljesen homogen anyageloszlas nemigen fordul elo. Mar kis
inhomogenitasok eseten is csomosodik az anyag, kovetve a kicsi csomo nagyot
kivan elvet. A gravitacio a gazbol galaxisokat, azokban csillagokat teremt.
Ez resze-e valamilyen altalanos onszervezodesi elvnek, ezen gondolkodik peldaul
Paul Davies. Vannak-e az elemi reszek fizikajanak alapveto un. hardver
torvenyein kivul, kulon a szervezodest leiro szoftver torvenyek, amelyek
fuggetlenek a hardver torvenyektol? Ez a nagy kerdes.
 Minden jot kivan mindenkinek
                           Laszlo