Tisztelt Forum,

>>November 24-en modomban volt jelen lenni a Magyar Igazsag es Elet Partja
>>Veszprem megyei szervezeteinek Ajkan megtartott nagygyulesen.
>
>De jo lehetett.
>
>>A megbeszelesek utan Csurka Istvan,a part elnoke tartott hatalmas sikeru
>>eloadast es lakossagi forumot.
>
>Eljen!Tapsot kerunk!
>
>>A Nagy Laszlorol elnevezett Muvelodesi Kozpontban csurig telthaz volt,
>>tekintelyes megyei Kisgazda es Keresztenydemokrata vezetok is jelen
>>voltak.
>
>Tekintelyes?-ez jo!:-)Te nem a Mokaba akrtal irni?

 lathatolag nagyon heves erzelmeket valtott ki mada
 (Temakor: MIEP-gyules Ajkan) cikke. Ez azonban nem menti f
el ot az alol, hogy ilyen frocskoloen es rosszindulatuan kommentalja ezt az ira
st. A politikai beallitottsag minden ember maganugye es vitatkozni ezzel pedig 
ugy lehet felnott modon, ha erveket helyez ervekkel szembe, illetve kulturaltan
 kifejti sajat velemenyet - kulonben csak sajat magarol allit ki szegenysegi ve
lemenyt. A szo belefojtasat az emberekbe hasonlo modon mar volt alkalmunk az el
mult 40 evben, es biztosan az elott is tapasztalni.

Czoma Balazs

>>t

Kedves madaik!

Azt hiszem, a "holocaust aldozatai" kifejezes nem a "haboru aldozatai" 
kifejezes szinonimaja. Ne vedd egy kalap ala a haboruban elesett magyar 
katonak tragediajat es a halaltaborokban meggyilkolt zsidoket. 
Ez nagyjabol olyan, mintha a Wermacht katonait osszemosnad az SS legenyekkel.

A haborunak egyebkent NEM 600.000 magyar aldozata volt, hanem 1.200.000. 
Az, hogy tobb, mint a felenek a vallasa izraelita volt, mas kerdes.

De kinek kellene bocsanatot kernie tolunk a magyar aldozatokert? Mi 
leptunk bele egy addigra mar elvesztett haboruba 1944. vegen. Tudom, nem 
volt mar mas valasztasunk. Nemetorszag rank kenyszeritette ezt a lepest. 
Nalam okosabbaknak kellene eldontenie, hogy lett volna-e Magyarorszagnak 
(akar korabban) eselye ezt elkerulni.

Viszont a zsidok (semelyik europai allam lakoi) nem uzentek hadat 
Nemetorszagnak, sem masnak. Nem fegyverrel a kezukben estek el a fronton, 
hanem meggyilkoltak oket. Nem mondom, hogy az egyik nagyapam sorsa 
tragikusabb lenne a masikenal, csak azert, mert egyikuk (katolikus 
vallasu magyar) az oroszok ellen harcolt, fogsagba esett, es fel labbal 
tert haza, a masik viszont (nem vallasos, de izraelita magyar) 
munkataborbol szokott meg, es elte tul a haborut, a csaladjabol 
egyedulikent. De bar az egyen szempontjabol mindket tragedia sulyos, 
azert lassuk be, van kozte minosegi kulonbseg.

> Hitlerrol majd akkor targyalok,ha elolvastad a Mein Kampfot,mert annak
> ismerete nelkul azt hiszem te is elfogultan vitatkoznal rola.
> OK?
Tudod mit, ha tudsz, szerezz nekem egyet magyarul. Ha legkozelebb otthon 
jarok, elmegyek erte, es el fogom olvasni. (Kb. februar.) Lehet, ugye, 
hogy addigra elkapkodjak... De azt sajnos nem igerem, hogy utana nem leszek 
elfogult.

Tibi

Igeretemhez hiven folytatom a tegnapi temat, az "ingyenes"
gyogykezelesrol az idosebbek szamara az Allamokban. Hogy
jobban erzekeltessem, egy kis "gag"-el kezdem, szorul-szora
igaz!
      Sebesz foorvosommal kituno humorerzeke miatt nagyon ossze-
baratkoztunk. A napokban egy ellenorzo vizsgalatra behozta s bemu-
tatta "Mike"-t, ujdonsult asszisztenset akinek elfogdottsagan latszott,
hogy most szalasztottak ki az egyetemrol!
      Par perces cseveges utan, halalos komolyan sohajtottam (sebeszem
maris gyanakvoan s kajlan pislantott ram oldalrol...) es Mikehez fordultam
      - Hej, Mike, tudod mit csinalnek ha ujra kezdhetnem az eletemet?
      - ????
      - Nem mennek orvosi egyetemre, hanem vasarolnek valahol Califo-
niai "egyetemi" orvosi diplomat ( te'ny # 1) , azzal nyitnek egy u.n.
"Family Doctor" rendelot, ezeknek ugysincs legtobbszor semmilyen
tehnikai felszerelesuk ( te'ny #2) s aki hozzam jon s nincs komoly baja
az ugyis meggyogyul, ha meg egy kicsit gyanus rogton korhazba
kuldenem, kivizsgalasra (te'ny #3) E'S MOST JON A JAVA!
      - Amig a korhazban van, operaciok, miegymas, sokszor 10-15 napig
MINDENNAP MEGLATOGATNAM egy percre, megkerdeznem hogy van, 
kezetraznek vele, majd ha elhagyta a korhazat kuldenek neki a
napi latogatasokrol egy 5-600 dollaros szamlat, a borsos, sokszor
15-20.000 dollaros korhazi szamlan FELUL! Hogy en eg vilagon semmit
sem tettem a kezeleseert? Kit erdekel az? Meg a MEDICARE is fizet
egy darabkat belole, a tobbit meg kifizeted te! (te'nyek: #4 es #5)
      - Ha csak 5-6 paciensem fekszik igy a korhazban, rohogve megcsi-
nalok ke't kilo't naponta anelkul, hogy az ujjamat kellene megmozdita-
ni! Mi a francnak tanulni? Erkolcsi meg diagnosztikai felelosseget val-
lalni, amikor igy gondtalanul lehet penzt keresni?
      Baratom, a sebesz meroen a szemembe nezett majd ezt mondta:
      - Szerencsere en egy szot sem ertek az egeszbol...
      - Biztos?...- kerdeztem.
      - Aha!..- mondta es pajkos mosoly jelent meg a szeme sarkaban.
      Az ujsutetu orvoska meg csak ult es nezett s arcan latszott, hogy
meg messze van atto'l, hogy megertse a vila'got!

     - pagony -

Tisztelt Forum!

Madai Krisztian irja:
>hogy Csurka Istvanbol a nagy magyar gonosz Mumust krealjak meg.

Bar nem tartom Csurkat okos politikusnak (talan nem eleg sunyi), es
nem is ertek egyet vele, ebben azert igazat adok Krisztiannak.
Nehany o"skomcsibol atvedlett cucialista meg szuperliberalis most
megprobalja osszemosni Csurkat a Szabo Alberttel. Talan a mubalhe
kedveert, hogy senki ne azzal foglalkozzon, amit ok a 40 ev alatt
ide bepiszkitottak.

Milyen szep is lenne -gondolja Stirlitz- , ha Pavlov kutyaja a "Csurka"
szo hallatan szaladna megnyomni a "nacifasisztahungarista" gombot.

Csak nem mindenki hiszi ezt el rola, meg azok a haborut tulelt zsido
emberek sem, akik megkonnyeztek Csurka "Hazmestersirato"-jat!
Vagy talan elsosorban ok nem.

Attila

>=======================================================
Molnar Miklos:

>Finnorszaggal es az ures kirakataival ervelni a magyar publikumnak az
>USA-bol maganvelemenyem szerint erkolcstelen. Az uzeneted egy kicsit
>erdesebbre forditva azt jelenti : fogjatok be a pofatokat otthon, elobb
>melozni tessek, mint mi itt a muvelt nyugaton, aztan tessek arrol gondolkodni,
>hogy kell-e nyugdij, meg lehet-e...

        Kedves Miklos, egy ilyenfajta uzenetet kiolvasni az irasombol csak a
legnagyobb erofeszitessel lehet. En mindossze azt mondtam--ketszer is--,
hogy a gyakran emlegetett jolleti allamok sem egyik naprol a masikra "eltek
jol." Igen szegenyen kezdtek az eletet 1945 utan es hosszu evekbe kerult,
amire idekerultek. Finnorszagot azert emlitem, mivel Finnorszagot sokan es
gyakran emlegetik a Forumon: Finnorszag 1938-ban Magyarorszag mogott
kullogott gazdasagilag (marpedig Magyarorszag is igen szegeny volt 1938-ban)
es lassatok--mondjak az emberek--, hogy mive lettek. A helyzet az, hogy
Magyarorszag lemaradasa, relativ szamokban, meg nagyobb lett a letezo
szocializmus evei alatt.

        Ami pedig az erkolcstelenseget illeti--ezzel sem ertek egyet.
Tisztara mindegy, hogy az ember az Egyesult Allamokban, Franciaorszagban,
vagy pedig Magyarorszagon tesz bizonyos megallapitasokat. Ezek a
megallapitasok vagy helytalloak vagy nem, teljese fuggetlenul foldrajztol.
En is mondhatnam, de nem mondom, hogy Molnar Miklos erkolcstelenul
viselkedik, amikor Franciaorszagbol sirja vissza a Kadar-korszak szocialis
halojat es gazdasagi eredmenyeit.

        Balogh Eva

Torok Miklos:

>     Ugyanakkor a 89 ota folyo gazdasagpolitika is teljesen elhibazott: egy
>csecsemot nem lehet a boxmeccsen az areneba bedobni. Meg kell varni, mig
>felno es megerosodik.  Az elmaradott ipart nemlett volna szabad azonnal
>sokkszeruen kitenni a versenynek:  az uj helyzetben kezdetben nagyon eros
>iparvedelmi rendelkezesekkel kellett volna vedeni, amelyeket csak
>fokozatosan lett volna szabad leepiteni.

        Teljesen egyetertek Veled a letezo szocializmus "tervagazdasagaval"
kapcsolatban. Abban ellen nem, hogy iparvedelmi politikat kellett volna
bevezetni 1989-90 utan. Vedvamok es egyeb gazdasagi modszerek altalaban a
vartnal pontosan ellenkezo eredmenyt hoznak. Erre jo pelda az amerikai
autogyartas. Az amerikai cegek, vedovamok moge bujva es befektetoik
varakozasainak eleget teve, egyszeruen nem fektettek be eleg toket es nem
modernizaltak gyaraikat. A vegeredmeny: egyszeruen keptelenek voltak a japan
kocsikkal versenyezni. Ugyanez volt a helyzet az aceliparral. Ha
Magyarorszag vedvamokkal probalta volna vedeni az amugy is teljesen elavult
iparat, akkor a mai helyzet meg sokkal rosszabb lenne. Marmint az orszag
valoszinuleg, Ukrajnahoz es Bulgariahoz hasonloan, csodhelyzetben lenne.
Szerintem is elhibazott volt a gazdasagpolitika, de nem azert mivel nem
vedtek a magyar ipart, hanem azert mivel a privatizacio igen lassan haladt.
Ugyanis, a privatizalt gyarak adjak ma mar exportunk 75 szazalekat es vegre
valahara a magyar export rata kezd felfele kuszni. Lasd az oktoberi es
novemberi szamokat.

        Balogh Eva

Tisztelt FORUM!					1996 Dec 6

Amerikai egyetemista vagyok.  Engem nagyon erdekelnek a magyar egeszsegugyi
reformok es most irok egy dolgozatot ezzel a temaval kapcsolatban.
Szuksegem van a velemenyetekre! Halas lennek ha valaszolnatok ezekre a
kerdesekre es visszakuldenetek nekem ) 1998 Jan
elott. A velemenyeitek lesznek egy nagyon fontos resze a dolgozatomnak. A
segitsegeteket elore is koszonom!

1. A velemenyed szerint, szukseg van-e az egeszsegugyi reformokra? Miert
vagy miert ne?

2. Erzed-e mar a reformok pozitiv(vagy negativ) hatasat? Mikeppen?

3. Ha lehetoseget kapnal, min valtoztatnal vagy min modositanal az
egeszsegugyben?

4. Mik azok a dolgok amiket nem kell valtoztatni?

5. Milyen a magyar mentougy?

Megjegyzesek:

*****Ha valaki esetleg tud olyan helyet az Interneten (e-mail, WWW, stb.)
vagy akarhol ahol a magyar mentougyrol tobbet lehetne megtudni szivesen
vennem ha kuldene a cimeket! KOSZI!******* 

						Koszonettel,
						Charlotte Rosen

tisztelettel:

>>Vegyunk egy skalat:
>>1.Nemetek, 2.magyarok, 3.romanok.
>>1. Meg sem probaltak leallni a remenytelen helyzetben.
>>2. Megprobaltak leallni...
>>3. Nemcsak leallni, de atallni is tudtak.
Ez a ket sor lett volna hivatva kivedeni a kerdessel kapcsolatos
tovabbi vitakat:
>>(A fentiekben a helyzetet tulzottan legyszerusitettem, csak a
>>fanatizmus fokozatainak szemleltetesere celozva.)
Nem sikerult. 

>En most egy masik skalat veszek:

>(copy 1. sor)

>1. Kotelessegtudat es kovetkezetesseg.
(Rossz uggyel kapcsolatban is?)
>2. Toketlenseg
(Hat ez, sajnos, telitalalat !)
>3. Megbizhatatlansag
...errol meg nem is beszelve !

>Azonkivul a nemetektol a haboruban egy atallast szamonkerni tenyleg kisse fura
>lenne. Merthogy melyik oldalra?
Azert irtam leallast (ld. fentebb.)

>Felreertes ne essek, 
Nem esik.
>nem A (igy, nagy betuvel) nemeteket vedem.  
Legalabbis nincs szandekodban.
>Csupan azt
>kivannam mondani, hogy az a magatartas, hogy a kozossegemet csak akkor
>vallalom ha jol megy nekei es a bajban "le- vagy atallok" nem feltetlen
>egy szimpatikus magatartasforma. 
Szamomra viszont egy szimpatikus magatartasforma, hogy a kozossegem
hosszutavu erdekeit felismerve es figyelembeveve a bajban "leallok", 
sot "atallok" , es cserbenhagyom (gazember) vezetoimet, nem a kozossegemet,
ld. a cimem veget: ott is elek, ahol mutatja. 

>Nem ertem, hogy miert az Ein Krampf a vilag szellemi mocskanak a targyiasult
>megfeleloje. 
Kar. En ertem.
>Es meg ha az is 
Na ugye !
>miert bun azt elolvasni. 
Nem bun. Az elso adando alkalommal el fogom olvasni. 
>Azonkivul nem ertem, hogy
>hogyan lehet partosan egy idegennyelvu szoveget forditani.
Remekul. 
A modszerek: 
1. A forditas alapjaul szogalo szoveg megvalasztasa. (Mondjuk, azt a kiadast
valasztja a fordito, amelyben a rank, magyarokra vonatkozo, es nem eppen
hizelgo kitetelek nincsenek benne.)
2. A terjedelmi korlatokra valo hivatkozassal egyes szovegreszek kihagyasa.
3. Szohasznalat. Mindket nyelv igen gazdag szokinccsel, rendkivuli valtozatos
stiluserteku kifejezesekkel dolgozik. Tendenciozus valogatassal pld. a
szovegbol konnyen aktualis politikai program faraghato. Termeszetesen minden
szoveg torzithato az ellentetes iranyban is. 

A fentiek kizarolag sajat allaspontom jobb megvilagitasat szolgaljak, es 
nem banto szandekkel irodtak.

Udvozlettel: Janos

Kedves Tamas,

Nagyon tetszett az irasod es alkalmat latok benne, hogy par gondolatomat
  en is melletegyem. Elsosorban magarol az ujsagirasrol szolnak, de igerem
  rovidre fogom.
Ezt mar sokszor megvitattuk, megis annyit meg hozzatannek, hogy (talan epp
  az altalad is ismertetett helyzetbol adodoan) az ujsagiras manapsag egeszen
  maskent mukodik, mint akarcsak par tiz evvel ezelott. Ezt en semmikeppen sem
  neveznem fejlodesnek, legfoljebb divatvaltasnak: ami akkor jo ujsagirasnak
  minosult, az velemenyem szerint ma is jo ujsagiras lenne, csak eppen manapsag
  mas szelek fujnak, mas tetszik a szerkesztoknek.
Tisztelet a kivetelnek, persze. En ertekes es foleg hasznalhato kordokumentum-
  nak tartom az ujsagot - nyilvan csak akkor, ha ezt a szerepet kepes betol-
  teni. Magyaran: azt tartom jo ujsagirasnak, amely lekepezi valamilyen forma-
  ban az adott kort. Elsosorban nem azt ertem ezalatt, hogy tudosit az eseme-
  nyekrol, tehat pusztan datalja az egyes torteneseket. Ez majdnem semmitmon-
  do lenne - termeszetesen csak ha osszehasonlitjuk az olyanfajta kordokumentu-
  mokkal, mint Mikes Kelemen levelei, vagy Wesselenyi Istvan naploja 1703-bol.
     Persze ma is akadnak ilyen maradando korke'pet festo publicistak, mint
amilyen Gabriel Garcia Marquez, aki 56-ban budapesten volt tudosito, vagy azok
a nevtelen emberek, akik szerencsejuk vagy tehetseguk miatt kepesek a valosag
hu kepet felmutatni es orok idokre maradandova tenni. Az ilyen ujsagiro azonban
nem merul el abban, hogy stilusa vagy szemelye felaldozasa aran probaljon meg-
felelni holmi csupan akkor es ott ervenyes izles-, vagy politikai-elvarasbeli
kovetelmenynek. A ketto (szerintem) kizarja egymast es a mai ujsagiras eppen
azt az elvet koveti, hogy kiszolgalja az izlest, eladhatova tegye a lapot, azt
mutassa az embereknek, amit latni akarnak - ahelyett, hogy azt mutatna meg,
amit latni kell. Az ujsagiras ma elsosorban nem hirkozlest, hanem manipulaciot
jelent (pejorativ ertelemben). Egy ujsagiro ma tudja, hogy mit kell leirnia
ahhoz, hogy az olvasobol kivaltsa azt, aminek a kivaltasaval megbiztak. De
ez csak az ujsagiras egyik lehetseges felhasznalasi terulete, megha manapsag
talan csak az egyetlen kurrens palya is. Tisztelet a kivetelnek.             OK

Kedves Tamas,

Nagyon tetszett az irasod es alkalmat latok benne, hogy par gondolatomat
  en is melletegyem. Elsosorban magarol az ujsagirasrol szolnak, de igerem
  rovidre fogom.
Ezt mar sokszor megvitattuk, megis annyit meg hozzatannek, hogy (talan epp
  az altalad is ismertetett helyzetbol adodoan) az ujsagiras manapsag egeszen
  maskent mukodik, mint akarcsak par tiz evvel ezelott. Ezt en semmikeppen sem
  neveznem fejlodesnek, legfoljebb divatvaltasnak: ami akkor jo ujsagirasnak
  minosult, az velemenyem szerint ma is jo ujsagiras lenne, csak eppen manapsag
  mas szelek fujnak, mas tetszik a szerkesztoknek.
Tisztelet a kivetelnek, persze. En ertekes es foleg hasznalhato kordokumentum-
  nak tartom az ujsagot - nyilvan csak akkor, ha ezt a szerepet kepes betol-
  teni. Magyaran: azt tartom jo ujsagirasnak, amely lekepezi valamilyen forma-
  ban az adott kort. Elsosorban nem azt ertem ezalatt, hogy tudosit az eseme-
  nyekrol, tehat pusztan datalja az egyes torteneseket. Ez majdnem semmitmon-
  do lenne - termeszetesen csak ha osszehasonlitjuk az olyanfajta kordokumentu-
  mokkal, mint Mikes Kelemen levelei, vagy Wesselenyi Istvan naploja 1703-bol.
     Persze ma is akadnak ilyen maradando korke'pet festo publicistak, mint
amilyen Gabriel Garcia Marquez, aki 56-ban budapesten volt tudosito, vagy azok
a nevtelen emberek, akik szerencsejuk vagy tehetseguk miatt kepesek a valosag
hu kepet felmutatni es orok idokre maradandova tenni. Az ilyen ujsagiro azonban
nem merul el abban, hogy stilusa vagy szemelye felaldozasa aran probaljon meg-
felelni holmi csupan akkor es ott ervenyes izles-, vagy politikai-elvarasbeli
kovetelmenynek. A ketto (szerintem) kizarja egymast es a mai ujsagiras eppen
azt az elvet koveti, hogy kiszolgalja az izlest, eladhatova tegye a lapot, azt
mutassa az embereknek, amit latni akarnak - ahelyett, hogy azt mutatna meg,
amit latni kell. Az ujsagiras ma elsosorban nem hirkozlest, hanem manipulaciot
jelent (pejorativ ertelemben). Egy ujsagiro ma tudja, hogy mit kell leirnia
ahhoz, hogy az olvasobol kivaltsa azt, aminek a kivaltasaval megbiztak. De
ez csak az ujsagiras egyik lehetseges felhasznalasi terulete, megha manapsag
talan csak az egyetlen kurrens palya is. Tisztelet a kivetelnek.             OK

A hosszu, langyos oszt, november vegere, hirtelen nedves ido valtotta fol,
  aztan a borultsagos napok egybefuggo szomorusagat, kezdte meg-megtorni a
  derult eggel vegyes, borzongtato hideg. A szurkeseg neha eppolyan hirtelen
  tort meg, mint amilyen nagy valtozassal omlott szet a feny: a komor, sotet
  egen, nagy, fenyesseges ablakok nyiladoztak, fenykeveket szorva szet a
  homalyban es a turkizkek eg alatt fenylo, feher felhogomolyagok kepet tartak
  fel az amulo szem elott.
Szel tamadozott mindenutt, meg-megiramodva, borzolva pocsolyak vizet, hideget
  es telet hordozva szarnyain. Igy mult el a langyos osz, hirtelen, keklo fel-
  hoablakokbol leszakado szelekkel es fenyes esokkel. Aztan ujra komor felhok
  alltak ossze az egen, csendes varakozast sugallva es megdermedt fagyot szo-
  ritva a varosra. A derengo fenyben, rezduletlen, hideg levegobol egyszercsak
  feher pelyhek valtak ki, pilinkezve, lassudan, gyeren hullottak lefele.
Megeredt a ho de hamarosan ujra mozdulatlan lett a taj - amig, masnap reggelre
  kelve, szakado hoeses nem erkezett, hogy mindenutt feher pelyheket szorjon
  az ablakok elott.
Azota suru kod ereszkedett a varosra. Hajnalban, meg a felhomaly idejen, az ut-
  cai lampa fenyeben kezdett kavarogni, szeltol hajtva aradni lefele. Azthiszem
  talan eppen az en ablakom elott ego lampa melle erkezett meg, bekoszont hoz-
  zam, megmutatta magat nekem, hogy aztan mostantol rola is irjak valamit.
    Hat van is mit: mindenutt vizpermet szall, nedves nyirkot, hideg komorsagot
lopva meg a hazak melyere is. A halovany nappalok fenyeben, galambok tornaznak
a fak vekony again egyensulyozva, ugyetlenul, hogy elerjek a koronaban csungo
magvakat, masutt buskomor varjak uldogelnek, mintha eltoprengtek volna. Minden
almosito egyhangusagba zuhant.                                              OK

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: Majdnem pontatlan forditas!  ( 51 sor )
> Idopont: Thu Dec  5 09:38:27 EST 1996 FORUM #2194
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> vagy "forras valtas"...vagy valami hasonlo. A dolog hatulutoje az,
> hogy konnyebben elhinnem, hogy "szegeny" Sostakovics  nagyobb
> zeneszerzo mint Beethoven mert tobb szimfoniat irt, mint azt, hogy
> az egesz "cross posting" tilalomfanak barmilyen ertelme lenne es
> nem csupan egyesek otoltek ki, akiknek a dolog esetleg kenyelmetlen.

Tolem biztosan nem hallottal ilyesmiket.

Egyreszt azert nem, mivel Beethoven a kedvenc zeneszerzom, masreszt az en 
elso FORUM-os irasom is (ciganyugyben) tulajdonkeppen egy cross-posting 
volt. Es az ember azert megse itelje el sajat magat! :-)

>      Ez a "ne cross-postingoljal, mert ugy maradsz!" berzenkedes meg
> a regi, totalitarius media gondolkodas atavizmusa amely hallgatolagosan
> kimondta: "Amit ma megirsz a Szabad Nepben azt nem irhatod meg

Ehhez azert hozzatennem, hogy szerintem ilyesmit csak nyomos okkal es nem 
csak ugy l'art pour l'art szabad elkovetni. Es a nyomos okot illik az 
erintett forumon is ismertetni.

En peldaul ugy gondolom, hogy egy bizonyos szintet meghalado bunkosagot 
nem szabad szo nelkul turni, es ilyen esetben (kisebbik rossz elven) 
nyugodtan lehet cross-postingolni. De azert meg kell probalni - amennyire 
lehetseges - kulturaltan csinalni.
 
En peldaul a MOKA-ba kuldtem egy rovid hirt, amiben (elnezes keres mellett)
kozoltem, hogy a ciganyugyben megszolaloknak a FORUM-on fogok valaszolni,
azert, mert (nyomos ok!) a MOKA-ba ez az iras (marmint az enyem) nem 
valo. (Mas kerdes, hogy az ovek meg kevesbe, de ez az o bajuk.) 

Ugy gondolom egy cross-postingolasnal azert elvarhato, hogy az
erintetteknek legalabb tudomasara jusson a dolog. Igy, ha nem is tudjak a
masik levelezocsoportot olvasni, meg mindig lehetoseguk van egy maganlevelben
az "elkovetotol" elkerni a "bunjelet". 

Szoval altalban tartozkodjunk a cross-postingtol, de azert bizonyos 
kulonleges helyzetekben mar a regi romaiak is azt mondtak:

       "Cross-postare necesse est."

(Sajnos ezt a szolast nehany uneducated kozepkori hitfilozofus tevesen
Pilatusnak tulajdonitotta, es ugy ertelmezte, hogy Krisztus urunk
keresztjehez ort kell allitani, nehogy feltamadjon. Ebbol lettek aztan a 
nagy vallashaboruk !!!) 

   Vagy te'vedne'k ???
                                        Beothy Zsolt

Hi Guruk !!

Ismer valaki a subject mezoben emlitett software-t ?