Kedves Szocs,

> Felado :  [Romania]
> konyvnel. Olvastam a Pista irasait is, de nem vitt elobre. Meg valaki, itt
a
> hix-en azt mondta, hogy az Einstein konyvet olvasta el tobbszor is, s nem
> tudott elobre jutni.Az is lehet, hogy itt van a felfogasom vegso
korlatja?!.

Ha elakad valaki, az szokott lenni a problema, hogy egyedul olvasva a
konyvet, egy ponton felreerti. Attol kezdve minden tovabbi ertelmetlennek es
vudu varazslasnak tunik, igy nem jut elore, amig nem tisztazodik a
felreertes.

Nalad ennel ravaszabb a helyzet. Szerintem elore elhataroztad: ez egy
nyilvanvalo hulyeseg, marpedig nyilvanvalo hulyeseget nem hiszek el. Igy ha
veletlenul kozeledsz ahhoz, hogy megertsd Einstein gondolatmenetet, bekattan
a veszjelzod: baj van, pillanatokon belul atvernek, vissza kell lepni egy
korabbi pontra, hiszen nyilvan atleptem egy hibat...  :-)))

> Honnan van a kepletben a negyzetgyok alatt az egy minusz v negyzet per c
> negyzet. Most tudom, hogy a fenysugar keresztagagbol szarmazik, csakhogy
en

Legutobbi vitankat ezert adtam fel. Levezettem neked, rovid, vilagos
egyenletek, es _nem hitted el_.

Most nem akarok ezzel bizonyitani semmit, csak meg szeretnem mutatni, hogyan
jon be a gyokos kifejezes, az altalam ismert legegyszerubb peldan.
Tetelezzuk fel egy rovid idore, hogy "a feny minden rendszerben merve
300.000 km/mp sebesseggel halad". Tudom, hogy ezt nem fogadod el, nem baj,
most csak azt szeretnem megmutatni, hogy mibol jon ki a negyzetgyok.
Vegyunk egy egyszeru szerkezetet, a fenyorat. Ez egy 150.000 km hosszu rud
(gondolatkiserlet nem koltsegerzekeny), egyik vegen villanolampa, masik
vegen tukor. Villan egyet, feny el, tukorrol vissza, ahogy beer, megint
villant egyet. Ilyenforman mp-enkent fog egyet villanni. Mivel a feny minden
rendszerben 300.000 (ideiglenesen elfogadva!), ez egy jol hasznalhato ora
minden inerciarendszerben. Na most , ket ilyen oram van. Egyiket megtartom,
azzal merem az idot. Masikat felrakom egy vonatra, fuggolegesen, mert baromi
nagy. A vonat megy v sebesseggel. (Fold lapos, nem forog stb...) Nezem,
hogyan mer vele a kalauz. Villan a lampa, a feny megy ferden felfele,
termeszetesen 300.000-rel. Eleri a tukrot, megy ferden lefele. Megint
300.000-rel. Befutja egy nagy egyenlo szaru haromszog 2 szarat. Ez "t" ido
alatt jatszodik le. Kiszamolom, mennyi a t:
Haromszog alapja v*t, magassaga 150.000km, szara c*t/2 (mert t ido alatt c
sebesseggel 2 szarat futott be a feny)
Pitagorasz tetelt felirom az egyik felere a haromszognek, es megoldom t-re:
(v*t/2)^2 + 150.000^2 =(c*t/2)^2
(c^2-v^2)*t^2 = 300.000^2
t = sqrt (300.000^2/(c^2-v^2))
t = sqrt (1/(1-v^2/c^2)
Megvan tehat a t, ami annal nagyobb, minel nagyobb a v, pl. v=0.8c eseten t=
1.6666 mp

A kalauz meg azt mondja: pont eltelt az 1 mp, most ert vissza a feny...
:-)

> valamint a feny a lehetseges maximalis sebesseg a termeszetben. Azt mar
> maskor is megkerdeztem, hogy milyen meggondolasbol vonta le Einstein ezt a
> kovetkoztetest. Nem kaptam valaszt, a konyv sem irja. Kijelento mondat!

Arrol, hogy mi lehetseges, mi nem, nem szeretnek vitatkozni, Bibliarol se,
inkabb maradok foldhoz ragadva.
- sose figyeltunk meg semmit, aminek c feletti lett volna a sebessege
- tomeget ugy tunik, gyorsitassal nem tudunk c-re vagy fole juttatni, mert
no a tomege, es egyre nehezebb gyorsitani (arra, hogy no a tomege, a
gyorsitok alig megkerdojelezheto bizonyitekot szolgaltatnak)
- informacio c feletti terjedese: ha a specrelt elfogadjuk, az informacio c
feletti terjedese serti az oksagi elvet, nemreg ezt reszletesen leirtam. Az
oksagi elv eleg alapveto.
Fenti harom dolog miatt c-t hatarsebessegnek tekintjuk mindaddig, amig jo
okunk nincs ettol elterni. Nem dogma, ha tortenik valami, csinalni kell uj
fizikat. Ez igy eleg vilagos es elfogadhato erveles?

> ugy allapitottem meg, hogy ha a szemitranszparens tukor nem lenne
negyvenot
> fokkal elforditva, akkor igaz lenne, de igy a beeso es viszzaverodesi ut
> nem valtozik a sebesseggel. A visszavert fenypont a tukron eltolodik,
> rovidul, de a visszavert feny utja annyival hosszabodik vagy forditva, a
> mozgasi iranytol fuggoen.

Nem tolodik el a tukron a fenypont. Ez egesz egyszeruen tevedes. Ha
eltolodna, kesz is lenne az abszolut sebesseg meroje: egy lezer egy dobozban
vilagit a szemkozti falra es nezzuk a fenyfoltot. Keresztiranyu sebessegnel
eltolodna a fenyfolt, mutatna a sebesseget. Nem lenne Galilei relativitas
elve, meg kevesbe lenne specrel.
_Nem tolodik el_.

Mivel latom, hogy ez problemad, koruljarom kicsit. Kepzelj el egy csovet,
belul matt fekete, belul egyik vegen egy villanykortevel. Ami feny falnak
megy, elnyelodik a fekete festekben. Ki fog jonni a csobol a feny? Ki.
Amikor kiert, arra megy, amerre a cso mutat? Arra. Csak nem fog elkanyarodni
ahogy kiert a csobol. Akkor is kijon a feny a csobol, ha oldalt mozgatod a
csovet? Nyilvan. Olyan feny fog kijonni, amirol egy allo azt mondana,
persze, mert ferden indult. Ha a cso bele van szerelve egy dobozba, elmozdul
a fenyfolt a szemkozti falon? Nyilvan nem. Ha egy pillanatra megkisert a
gondolat, hogy talan megis, gondolj arra, mi van, ha _eler odaig a cso_.
:-)

> Most megcsinalom ugyanezt, ket fenysugarral. Mit tudok merni? Semmit. Sem
a
> Foldrol vagy Holdrol, meg kevesbe a fenysugarrol. Csak szamolok, az adatok

Dehogynem. Leirtam, tele kell rakni az utat megfigyelokkel. Olyan surun,
amilyen pontos akarsz lenni. Szinkronozott orakkal. Neznek, jelentenek,
minden pontosan osszeall a jelentesekbol. Ez egyebkent a gyakorlatban is
mukodhet, kiszamolod, hova erdemes tenni a megfigyelot, oda raksz egy
detektort, es ellenorzod, bejon-e a szamitasod.

> Azert kerdeztem, hogy adjatok egy olyan kiserleti leirast, amely egy
> allofenyforras es egy mozgo vmero-vel lett megcsinalva. Amit startes ir,
az
> a MM kiserlet. Akkor talan tovabb lepek.

Megdonthetetlen bizonyitekok vannak arra, hogy allo es mozgo fenyforras
fenye pont ugyanolyan gyorsan terjed. Legalabb 3-szor szobahoztad, mindig
elmondtam, egy ido utan figyelmen kivul hagyod. (Egy ilyen megfigyeles:
egymast kerulgeto kettoscsillag, mindkettot latjuk, baromi messze vannak. Ha
a kozeledo csillag fenye icipicit is gyorsabb lenne, mint az epp tavolodoe,
ez a hosszu uton ugy felgyulne, hogy nem egymast kerulgeto csillagokat
latnank, hanem egy osszevisszasagot. Szabalyos kerulgetest latunk) Gondold
ezt at, ird fel magadnak valahova, mint letudott gondot...   :-)
Ha most ezt belattad, miert erdekes a tovabbiakban, allo vagy mozgo-e a
fenyforras? Ha mindegy, miert feszegeted?

Figyelemre melto kiserletek:
1.Szaloptikan mertek egy iranyban feny terjedesi sebesseget. Lenyege: nagyon
hosszu szal, kb 30 km. Mindket vegen atomora, szinkronozva. Mivel nem egy
helyen vannak, a szinkronozas kerdeses, de ez mint latni fogod nem szol bele
a tovabbiakba. Az atomorak eleg stabilak idoben ahhoz, hogy a kivant
felbontasig ne csusszanak szet 1 nap alatt. Megmerik a feny futasi idejet.
Varnak egy kicsit, a Fold elfordul, megmerik megint es igy tovabb. Ha fujna
eterszel, es ez befolyasolna a feny sebesseget a szalban, akkor azt latnak.
A Fold nap koruli keringesi sebessegenek megfelelo eterszel esetleges
hatasanal tobb nagysagrenddel kisebbet is ki tudnanak mutatni. Ha az orak
nem jol vannak szinkronozva, van egy kis eltolodas, az nem szamit, a
valtozasnak attol meg latszania kell. A a jaras sebessege kelloen egyforma.
Az eredmeny _negativ_, hibahataron belul semmi se valtozik.
2. GPS rendszer. A helymeghatarozo rendszer mukodik, nyujtja a vart
pontossagot. A rendszert a relativitaselmelet kepleteivel szamoltak ki.
Newtonnal szamolva itt nagysagrendi hibak lennenek.
3. MM jellegu kiserlet, csak most nincs oda-vissza fenyut, helyette ket
merolegesen szerelt lezer, fenyuk interferal egy kozos ernyon. Eredmeny
negativ.

> A MM kiserletbol, valamint az aberacios jelensegbol, szamomra az is
adodik,
> hogy meg lehet , legalabb is elvileg, merni az abszalut sebesseget, mert;
a
> fenysugar egyenes vonalban terjed, az ot szalito kozeget nem befolyasolja
> semmi, mert nincs. A mai tudas szerint csak a nagy gravitacios ter teriti
> ki, egyenesvanalu mozgasabol. Ha egy, a fenysugarra merolegesen mozgo test
> sebesseget, meg tudom merni a fenysugarhoz vonalahoz viszonyitva, kesz az
> abszalut
> sebesseg.

Ez megint csak tevedes. Feljebb irtam a dobozolt lezerrol. Nem mukodik. Amit
igy meg tudsz merni, az a mozgo test sebessege a _fenyforrashoz_ kepest.

Udv, Jozsef

Kedves Szgyula,

Ma kotozkodos kedvemben vagyok. Megint igazad van, es meg sincs...   :-)

"1. Igen, mert 'szabalyos' szamotos kihuzasanak valoszinusege kicsi.
2. Nem, mert minden szamotosnek ugyanaz a valoszinusege.

Itt a helyes valasz a masodik."

Amit irsz, az ugy igaz ahogy leirtad. Megis, az adott esetben nagyon nem celsze
ru egymast koveto szamokkal jatszani. Ugyanis van egy csomo ember, aki eloszere
tettel jatszik egymast koveto szamokat, marpedig nincs nagyon sok ilyen egymast
 koveto csoport... Ha ezt jatszod, es nyersz, osztozhatsz egy csomo emberrel a
nyeremenyen. Erre van bizonyitek, egyszer ha jol emlekszem a 2,3,4,5 es meg val
ami jott ki, mar nem emlekszem az otos vagy hatos lotton. Es ezerszam voltak ne
gyes talalatok, legtobb az 1,2,3,4,5-ot jatszoktol...   :-)))

Udv, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: koros-7.dialin.datanet.hu)

Azt hiszem, az igazi erdeklodes akkor terne vissza, ha sikerulne egy jo hajtomu
vet kesziteni. A mostani kemiai energiat hasznosito hajtomu nyilvanvaloan nem a
lkalmas tomeges urutazasra, a Naprendszer bolygoinak gazdasagi es turisztikai c
elu bejarasara. Mint csucsteljesitmeny, nagy nehezen meg lehet csinalni egy-egy
 expediciot, de a jelenlegi modszerrel komoly haladas nem varhato.

A 70-es evekben biztosra vettem, hogy 2000-re koloniak lesznek a Holdon, es leg
alabb a Marsra leszallnak. Gondolom, masok is igy lehettek vele. Aztan sehol se
mmi.

Ha sikerul atomenergiaval hajtott urhajokat csinalni, akkor nyilvan hirtelen me
gint erdekesse valik az urkutatas.

Udv, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: koros-7.dialin.datanet.hu)

Jozsef

>Kerdes, hogy mennyire vagyunk szorossszivuek. Mert a sikeres
>valtozatot megelozoen valoszinuleg sok-sok millio olyan val-
>tozat is szuletik, amiben csak 1-2 karakter hiba van. Ha
>minden szazadik karaktert rontanak csak el, akkor meg mindig
>boven felismerheto... hacsak nem minosul ez onkenyes szubjek-
>tiv iteletnek :))


azt hiszem igen jo gondolatot vetett fel az evolucioval kapcsolatban.
Mert hiszen az ilyen "vak orasmesteres" valoszinusegi kerdesek mogott
az ertelmes elet kialakulasa, mint igen valoszinutlen esemeny van.
Tovabbgondolva a dolgot, a helyes modelezes erdekeben be kell epiteni
egy figyeloszolgalatot. Ez a veletlenszeruen leutott betukombinaciokat
osszehasonlitja az eredeti Shakespeare szoveggel, es ahol megegyezes
van, ott mondjuk egy egeszen kicsit nagyobb valoszinuseggel tartja meg
az elozo verzioban szereplo karaktert. Na ezt modelezzetek
szamitogepen. Nyakamat ra, hogy sokkal gyorsabban kijon az eredeti, nem
is beszelve arrol, ha oldalankent egy sajtohiba mutaciot meg el is
turunk.

 Janos

Sziasztok!
Kedves Jozsi,

Utanajartam az MM-kiserletnek es ha jol ertem, akkor ugye
kilonek monjduk Nyugat felol egy lezersugarat egy 45 fokban
beallitott fenyatereszto tukorre, ami egyreszt elteriti egy
normal tukorre Del fele, es atereszti egy normal tukorre
Kelet fele, majd a ket tukorrol visszaverodik az Eszakon
elhelyezett fenyerzekelore. Tehat:

          ---
          | | Receptor
          ---
           |
           |  / Felatereszto tukor
           | L
Agyu       |
>----------/----------|  Tukor
           |
           |
           |
           |
           -  Tukor

Itt azt kellene merni ugye, hogy mivel az egesz kiserlet
tobbtiz km/sec-kel halad (egeszen osszetett palyan, de
mindegy, szoval kozmikus sebesseggel mozog), emiatt ugye
szineltolodasnak kellene jelentkeznie, ami
interferenciakent lenne merheto a receptoron. De a kiserlet
lenyege, hogy egyaltalan semmilyen interferenciat nem mer.

Kerdesem: kontrakcio, dilatacio: mennyivel, milyen keplet
szerint valtozik a nagy sebesseg miatt a kiserlet elemei
kozotti tavolsag, es mennyivel es milyen keplet szerint
lassul az idejuk.

Arra akarok kilyukadni, hogy ha ezt nem szamoltak bele,
talan ez ellensulyozhatja a feny keseset/sieteset ebben a
kiserletben, aminek koszonhetoen eppen fazisban erkeznek be
a receptorba.

Mit mutatnak a kepletek? (Tenyleg mik azok? Hasznos lenne,
ha minden lenyeges relativitas-keplet itt egy alkalommal
egy helyen szerepelne.)

Udv: Endre

Sziasztok Mindenki!

Ram jar a rud, mert iszonytato jo felvetelek kerultek a
birtokomba. Ezeket a cuccokat rajtautesszeruen feltoltottem
a kovetkezo helyre:

http://donarac.fw.hu/cuccok/

Van itt az egyeb erdekessegek kozott egy felvetel egy
repcsirol, ami korul erdekes kupszeru kepzodmeny jon letre,
ahogy elhuz a tenger folott. Szerintetek is azert csinalja
ezt, mert a hangsebesseg kornyeken jelentkezo legnyomas-
zavarok soran valahogyan hirtelen kicsapodott a tenger
folotti paratartalom (talan kozel 100% volt?). Jol sejtem,
hogy a kup szogebol konnyen le lehetne merni a repcsi
hangsebesseghez viszonyitott sebesseget?

Ugyanitt talalhato ket levitacios felvetel is, enyhen
brutalisak. Nem vettem eszre rajtuk csalasra utalo jelet,
ezert raktam fol (amugy kihajitottam volna a Recycled Bin-
be). Csamcsogjunk ezen egy kicsit.

Ezen kivul talalhattok ott nagyon szep gabonarajzolatokat.
A 132. kepen jo pelda arra, hogy bizony nem lehet mind a
parezer gabonakorre rahuzni, hogy hamisitvany, ezzel tehat
vigyazni kell, mert csak hulyet csinalunk magunkbol. A 132-
es tokeletes, teljesen pontos geometriaval rendelkezik, kb.
300 meter atmeroju es osszesen 209 gabonakorbol all. Ezt
igy keptelenseg leces-taposasos modszerrel, tehat meg
kellene ezeket vizsgalni, nehogy aztan bolondot csinaljunk
magunkbol.

Aztan az UFO kategoriaban szenzacios ufofelvetelek
lathatoak, a roswelli boncolas talan meg hianyozni fog, nem
volt hajlando az elobb elfogadni a szerver. Megtalalhato
itt a WTC-s felvetel vagatlan, nem DivX-es verzioja,
valamint egy masik, talan meg szenzaciosabb felvetel, ahol
az ufo elhuz a kamera folott, mikozben haladtaban
megvilagitja a hazat, elotte a kerttel. Ezen lathato, hogy
kb. 100-150 meteres monstrum. Igen latvanyos. :) Es me'g
egyeb etceterak. :))

Udv: Endre

Sziasztok!

Kedves Kalman, elnezest kerek, atsiklottam a Te leveleden
is, #1981-ben:

> > Milyen ero tartja hat allva a bugocsigat, tudja ezt
valaki?
> Milyen ero dontene fel? :) Mechanikailag zart rendszerben
a perdulet
> megmarad, hasonloan az impulzushoz, tomeghez, mechanikai
energiahoz.
A perdulet megmarad, de a tengely attol meg felfordulhat: a
csiga eldol.
Mondom, a keringo reszekre hat egy centrifugalis ero, ami
szet akarja tepni a bugocsigat. Ez minden iranyban kifele
hat, aminek az eredoje zerus csakugy, mintha allna a
bugocsiga. A centrifugalis ero tehat megsem igazan hat ra,
el kellene dolnie.
De ha el mereszel dolni, akkor fellep az a bizonyos
vektorszorzat jelensege, amirol mar volt szo, amikor x-
tengelyen forgo tarcsat y-tengelyen elforditva elfordul z-
tengelyen is; a bugocsigara atultetve a dolgot: porog x-
tengelyen (fuggoleges), de amikor elindul a dolese, akkor
gyakorlatilag egy y-tengelyen kezd elfordulni, aminek azt
kellene okoznia, hogy a meroleges z-tengelyen is elfordul,
tehat meg kene gyok2-szoroznie sajat doleset, ami eppenhogy
a csiga gyors eldoleset eredmenyezne kepzeletbeli
nyomonkovetesem szerint. Ennek ellenere az bugocsiga ingo
mozgasa a forgas soran eppenhogy csillapodik, amig nem
lassul le annyira, hogy eldoljon.

Osszefoglalva: a perdulet megmarad, de ez nem azonos azzal,
hogy a perdulet tengelyenek iranya is megmarad. A
centrifugalis erok kioltjak egymast, a vektorszorzatnak
pedig el kellene dontenie a bugocsigat, de nem teszi:
eppenhogy csillapodik az ingas.

> > Errol jut eszembe, ugye 2D-ben nincs elforgatas, csak
akkor
> > ha egy 3. tengelyt is ertelmezunk, de az akkor mar 3D?
> Miert ne lenne? Mivel 2D, a tengely helyett pont koruli
elforgatasrol
> beszelhetunk.
Vilagos, errol megfeledkeztem. Koszi. :)

> > kristaly-agon? Tehat elkepzeljuk, hogy szepen
> > bekristalyosodik a sok vizmolekula, de hogyan orzik meg
> > egymastol relative tavol eso kristaly-agak az hatos
> > szimmetriat, miert nem kulonboznek jelentosen a
hokristaly
> > agai.
> A kristalyok bizonyos iranyokban gyorsabban novekednek.
Pont azert
> kristalyos, mert abban a kornyezetben az a legalacsonyabb
energiaju
> allapota annak az anyagnak. Ha a feltetelek egyenletesek,
a kristaly
> meretenek nagysagrendjeben homogennek tekinthetok, akkor
a kristaly
> novekedese ilyen szep szabalyos lesz.
Vilagos, koszonom. :)

> > A kozepso fo csillag a Polaris, a Sarkcsillag, es
mellett
> > minden ismert, a Cassiopeia gyorsan folismerheto. Az
abra
> > szinten torzult, mintha egy nem tul tavoli, de masik
> > naprendszerbol lehetne igy latni.
> > Tevedes, ezer eve a Foldrol is mashogy neztek ki a
csillagkepek.
> Nem kell ahhoz elutazni, csak maskor kell elni. Tizezer
ev mulva a
> Goncolszeker mar nem lesz felismerheto. Amit ma latunk,
csak egy
> pillanatnyi allapot.
Ertem. Ezek szerint tobbezer eve mar rendelkeztek
kifinomult tavcsovekkel, hogy az osszes feltuntetett
csillagot lathassak? :)

http://free.x3.hu/terembura/arlem16.gif

Mikor volt a fenti abran lathato elhelyezkedesben ez
a "csillagcsoport". Tudnad ezt ellenorizni valamelyik
programmal? A Skyglobe alkalmas erre?

Koszonom, udv: Endre

T. Lista!

egy erdekes kerdes vetodott fel a minap a munkahelyemen:
Mi a veszélyesbb? A pontos agyu vagy a pontatlan?

Udv: ks

Ugy latom, itt nem teljesen tiszta, hogy fuggetlen esemenyekrol van-e szo,
vagy felteteles valoszinusegrol, vagy egyebrol. A kovetkezo gondolatok talan
segitenek tisztabban latnunk:

A nekeresdfoldi lottoban a fogado 15 db "x"-et tehet a 90 szam-ra, megpedig
ugy, hogy egy szamra akar tobb, de legfeljebb 3 x-et tehet. Termeszetesen
teheti a 15 x-et 15 kulonbozo szamra is. A huzas ugy tortenik, hogy kihuznak
5 szamot, visszadobjak, kihuznak ismet 5-ot, megint visszadobjak, vegul
harmadszor is kihuznak 5-ot. Az igy kapott 15 szam - melyek kozul ugye
lehetnek azonosak - kepezi a huzas eredmenyet. Megjegyzendo, hogy az, hogy a
visszadobas es a kovetkezo huzas kozott varnak-e egy hetet, vagy sem, nem
jelent lenyegi kulonbseget.

Es most tegyunk fel 2 kerdest:
1. Mi a valoszinusege annak, hogy a 15 szam 1,2,3,4,5,   1,2,3,4,5,
1,2,3,4,5 lesz?
2. Mi a valoszinusege annak, hogy a 15 szam 23,65,12,87,23  15,28,39,51,32,
86,74,62,31,44 lesz?

Gondolom, egyetertunk abban, hogy a ket sorozat valoszinusege egyenlo. Ha
esetleg nem, exact cafolatot varok.

Tegyunk fel masik ket kerdest:
1. Hanyfelekeppen fordulhat elo, hogy a masodik ot szam megyegyezik az elso
ottel, es a harmadik ot szam is megegyezik az elso ket szamotos
mindegyikevel?
2. Hanyfelekeppen fordulhat elo, hogy a masodik ot szam kulonbozik az elso
ottol, es a harmadik ot szam is kulonbozik mindket elozo szamotostol?

A masodik kerdesre jelentosen nagyobb szam a valasz, mint az elsore, igy azt
kell mondanunk, hogy joval valoszinubb  a 2. eset.
Ezekutan, ha valaki az elso eset bekovetkezte utan csodalkozik, vagy
csalasra gyanakszik, am tegye, ez sziv- es maganugye, de semmikeppen nem
tartozik a tudomany teruletere.

Varom az egyeterto vallveregeteseket, vagy pedigleg a cafolatokat.
Anyazasokat kerem egybol a kukaba (meg elkuldes elott).

Arpi

>Pld Pista azt irja a MM kiserletrol, hogy egy keszulek amellyel megmertek a
>fenysebesseget, tobb helyen es kulonbozo idokozokben es egyformanak
>talaltak. A MM kiserlet egy fenysebesseg komparator es nem sebessegmero,
>velemenyem szerint.
Igaz, de Te is irod:

>A MM kiserletbol, valamint az aberacios jelensegbol, szamomra az is adodik,
>hogy meg lehet , legalabb is elvileg, merni az abszalut sebesseget, mert; a
>fenysugar egyenes vonalban terjed, az ot szalito kozeget nem befolyasolja
>semmi, mert nincs. A mai tudas szerint csak a nagy gravitacios ter teriti
>ki, egyenesvanalu mozgasabol. Ha egy, a fenysugarra merolegesen mozgo test
>sebesseget, meg tudom merni a fenysugarhoz vonalahoz viszonyitva, kesz az
>abszalut sebesseg.

Az MM keszulek a Fold es a Naprendszer sebessegevel _egyutt_ meri az
egyik agan a fenysebesseget, mig a masikon csak onmagaban - es a ketto
kozott nem jelentkezik kulonbseg. Ebbol kovetkezik a fenysebesseg
allandosaga.

>Irigylem azokat, akik hisznek az elo, mindenhato Istenbenben, mert azok
>megertik a Biblia irasat is! En meg csak ellentmondasokat olvasok ki belole.
Nem vagy egyedul. De ugye, az eredeti (legkorabbi, amelyik fennmaradt),
oheber peldanyt tanulmanyozod? Plusz megnezted a korabeli es regebbi
egyeb irasokat is, amelyekbol a Biblia keszult? Ha csak a mostani magyar
peldanyt olvasod, abbol tobbet tudsz meg a kozepkor gondolkodasabol,
mint az eredeti gondolatokbol.

>Te azt mondod, hogy a meterrudas torpek, barmilyen sebesseggel haladnak a
>fenyhez viszonyitva, mindig ugyan azt merik. En ha ezt elhiszem, akkor mar
Ha follosz egy atomorat, akkor pontosan ugy fog lassulni, ahogy
szamolod.

Misi!

Velemenyem szerint; a kiterjedes nelkuli pont, az atmero nelkuli vonal, a
2D-s targyak, csak konvencionalisan elfogadott fogalmak. Nem leteznek a
vilagban. 3D-s anyagi formakat talalsz csak es ha meg akarod hatarozni,
mondani, hogy hol is van, akkor a negyedik dimenziot is kell hasznald, mert
maskep hiaba keresed.
Azt hiszem ilyen a vegtelen kicsi es a vegtelen nagy is- konvencio. Foleg a
matematika segedeszkoze, mind a nulla is.

Udv, szocs


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

> Egely! Miert nem ezzel kezdted! Akkor biztosan igaz! :)))

  Pedig az is lehetne. Egelynek volt egy korszaka (kb. 1990 korul), amikor
gombvillamokat kutatott (ertsd ment minden esethez, amit lehet osszegyujtott).
*Akkor* tudomanyos modszerekkel csinalta. Azota iranyt valtott...

Gyula

Kedves Math!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: RE: sejtes... ( 44 sor )
> Idopont: Wed Oct 23 14:33:15 CEST 2002 TUDOMANY #1985

> 1) Ahogy en fejtettem ki a megismerest, annak az az elonye, hogy az
erzekelesbo
> l indulok ki, es a letezok nem szukseges dolgok, legfeljebb a vegen
mellekesen
> jelennek meg.

Szep is, emberileg ertheto is egy ilyen kiindulas. Am ettol meg
elofelteves, azaz igazolas-bizonyitas nelkuli prekoncepcio,
megpedig nagyon is szubjektiv, antropocentrikus prekoncepcio.
Arrol nem is beszelve, hogy nem is altalaban az erzekelesbol
indulsz ki, hanem annak egy alaposan leszukitett, (hol minden
emberre, hol egy megfeleloen kivalasztott csoportra, hol 'csak' a
tobbsegre) vett metszetre ertett erzekelesbol indulsz ki. Most
akkor melyik ember mely erzekelesei tartoznak bele a megismeres e
lancaba, es melyik ember mely erzekelesei nem tartoznak bele?

Fentiek miatt tisztazatlannak tunik, mi is az altalad ilyen
megismeressel felallithato modell es az 'objektiv valosag' kozotti
kapcsolat. Letezik-e egyaltalan, es interszubjektivve teheto-e?

Az idealizmus egyes formai szamara a kerdes nem erdekes, sot, a
szolipszizmusnak egyenesen jol jon egy ilyen jol meghatarozott
erzekelesalapu vilag-meghatarozas, hiszen teljesen adaptalhato
szamara. Am, ha nem vallalod az idealista jelzot, akkor furcsa egy
ennyire tudattol, szubjektumtol fuggo kiindulas. Hogyan hatarozod
meg akkor az 'objektiv valosag' jelenteset, es hogyan teheto ez
mindenkire ervenyesse? (Mert gondolom, hogy az 'objektiv valosag'
Szamodra sem lehet annak fuggvenye, hogy ki a megismero szemely --
ezzel ugyanis nyilvan fel kellene vallalnod temerdek olyan
kovetkezmenyt, amelyet tagadni szoktal.)


> 2) Masreszt pedig jol tudom definialni, ha valaki megis rakerdez: letezonek
len
> ni az en keretemben azt jelenti,h ogy szerepelsz az elmeletben, amely
elmelet k
> onzisztens, es prediktivan sikeres. Tehat letezo egy empirikusan
megismerheto,
> konzisztens, allando valami. Es semmi tobb.

Es ennek a Te felfogasodban mi a kapcsolata az 'objektiv
valosaghoz'?


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: okok es torvenyek ( 26 sor )
> Idopont: Wed Oct 23 14:43:50 CEST 2002 TUDOMANY #1985

> > ha ez neked megeri azt a par szaz forintot,
> > akkor a _racionalis_ dontes az, hogy megis lottozni
> > kell.
> pontosabban: ha a jatek oromet, stb. szamszerusiteni tudod, es azt be tudod
sza
> mitani a varhato ertekbe, es ugy a jatekbol varhatoan nyereseges jatek lesz,
ak
> kor a racionalis dontes szerint jatszanod kell.

Nem ertem, mikent gondolod ezt. Hogyan szamolod at az alkonyatot
forintra? Milyen tudomanyos es/vagy objektiv es/vagy logikai
eredmeny mondja meg Szamodra, mi modon kell szamszerusiteni a
jatek oromet? Hogyan lehet nem egymashoz merheto dolgokat
osszehasonlitani? Ez nem epp egy olyan illegalis manipulacio
volna, amiket eloszeretettel 'ertelmetlen kerdesek' cimkevel
szoktal ellatni?!


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valszam ( 61 sor )
> Idopont: Thu Oct 24 11:53:32 CEST 2002 TUDOMANY #1986

> Nos, 1) Ha feltesszuk, hogy a huzasok egyenleetes eloszlasuak,es egymastol
fugg
> etlen valoszinusegi valtozok, akkor bizony valoszinusegi alapon nincs
nagyobb o
> kunk csalasra gyanakodni ismetlodo eredmeny eseteben, mint nem ismetlodo
eseteb
> en. A huzasok fuggetlensege pont azt jelenti, hogy az egymasra kovetkezo
huzaso
> knak semmi kozuk egymashoz, azaz az elso huzas utan a masodik huzasban
ugyanann
> yi "joga" van ugyanannak az eredmenynek kijonni, mint barmelyik konkret
masikna
> k. Az ismetlodo eredmenyen valo csodalkozas pont a ket huzas kozotti
valamilyen
>  osszefuggest feltetelez, a fuggetlenseg "szimmetriajat" serti, ellentmond
azza
> l.

Koszonom ezeket a sorokat -- ugy tunik, ravilagitottak arra, mi
az, amit nagyon nem ertesz e temaban.

Amennyiben az Altalad vazolt modon tekintjuk fuggetlennek az
egymast koveto huzasokat, akkor valoban tautologia, hogy semmi
kapcsolat nem lehet kozottuk, es igy nincs miert csodalkozni az
ismetlodesen. Csakhogy ez esetben, ha ennyire nincs kozuk
egymashoz az egymast koveto huzasoknak, akkor szinte meg emlekezni
sem emlekezhetunk a korabbi huzasokra, igy nincs is miert
csodalkozni azon, hogy nem csodalkozhatunk... :-)

Nezzuk precizen: amirol Te beszelsz, ott nem arrol van szo, hogy
harom fuggetlen valoszinusegi valtozo van, hanem egyetlen. A Te
nincs-min-csodalkozni szemleletedben az n. huzas elott tartunk.
n>1 eseten is az a helyzet, hogy a korabbi huzasok eredmenye
biztos, nincs tehat semmifele valoszinusegi valtozo -- n=1 eseten
sincs bizonytalan korabbi huzas, hisz egyaltalan nem volt meg
huzas. A soron kovetkezo n. huzas kimenetele termeszetesen minden
erteket egyforma valoszinuseggel ad.

Am nincs is min meglepodni, hiszen egyetlen egy huzasrol van szo e
kepben, annak pedig termeszetes, hogy egyenletes az eloszlasa! Itt
nincs is mit csoportositani, mert mar megtortent korabbi huzasok
biztos kimenetele van kezunkben, es/vagy meg meg nem torten, de
addig nem is vizsgalt (igy erdektelen) huzasok. (Amikor egyet
lepunk elorebb a huzasokban, semmi nem valtozik azon kivul, hogy
az aktualis huzas megtortent biztos kimeneteluve valik, a
kovetkezo meg nem tortent pedig aktualissa.)

Ebben a rendszerben tehat fel sem allithato a valoszinusegi
valtozok olyan rendszere, amely ismetlodest tudna leirni. Igy
valoban igazad van, a huzasok lepesenkenti vegrehajtasat tekintve
nincs min csodalkoznunk, hiszen mestersegesen ugy szeparaltuk
(olyan fuggetlenne tettuk) a huzasokat, hogy nem is lehet koztuk
kapcsolat, kvazi nem is szabad emlekeznunk a korabbi huzasokra --
nincs a huzasoknak egyuttes valoszinusege, hiszen vagy mar
megtortent, vagy meg nem is aktualizalt huzasrol van szo... Nem
legalis tehat az egyedi huzasok valoszinusegi valtozoibol
kombinaciot osszeallitani.


A mi van-min-csodalkozni szemleletunkben viszont eloszor is az
elso huzas elott allunk. Masodszor nem egyesevel tekintjuk a
huzasokat, hanem egyutt, egyetlen esemenynek. Igy emlekeznunk is
szabad, osszehasonlithatok az eredmenyek is. Itt mindegyik huzas
valoszinusegi valtozoja 'aktiv', tehat helye van az egyuttes
valoszinusegek vizsgalatanak. Igy helye van az ismetlodes
vizsgalatanak is. Helye van tehat olyan valoszinusegi valtozot
osszekombinalni a harombol, amely az ismetlodesek szamanak (mint
elemi esemenyeknek) valoszinuseget adja meg. Es ekkor bizony
igazunk van, hogy meglepodhetunk, ha a kisebb valoszinusegu elemi
esemeny valosul meg. (Termeszetesen csalast nem bizonyit, hiszen
nem lehetetlen esemenyrol van szo, de alaposan indokolja a
meglepodest, akar a gyanut is...)


Mindez talan masok mellett Neked is erthetobbe teszi, miert is
beszelunk csodalkozasrol. Talan erdemes felfigyelned arra, hogy a
jelexerint Kota Jozsi is lat okot a csodalkozasra...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Szgyula,

"Ezt lehet szemleltetni is: ha hangya elidul eszaki sarkrol,akkor lehet, hogy e
lfele megy, de kozben no
a gomb is, igy a szogben(kozeppontbol nezve) mert tavolsaga a saroktol *csokken
*. "

Szerintem ez nem volt a legszerencsesebb pelda...   :-)

Csak a poen miatt irok, mert a lenyeget tekintve igazad van. Amit mondani akart
al, az igaz. Ha a gomb eleg gyorsan tagul, akkor a hangya centiben egyre tavola
bb kerulhet az egyenlitotol. De a szogre ez nem igaz...

Ha a hangya megall a lufin, akkor tartja a szoget, mert ami mogotte van, az is
tagul. Ha megy, noveli a szoget. Ha a gomb tul gyorsan tagul, akkor sajnalatos
modon esetleg ez a szog egy fix ertekhez tart.

A te peldad egy az eszaki sarkhoz rogzitett tutajhid epitesere vonatkozna egy t
agulo vizgombon.

Erdekes, hogy a gomb tagulasanak modjatol fuggoen az is lehetseges, hogy egy da
rabig meg bejarhato, tobbszor korbeer a hangya, csak aztan akad el.

Mindez persze felfujhato lufira vonatkozik. Hogy a VE eseteben ez hogy van, arr
a inkabb passzolok. :-)

Udv, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: koros-7.dialin.datanet.hu)