Jozsef
>Olvastam egy kiserletetrol (Terry Clark, Sussex), ahol nagymeretu,
azonos
>kvantumallapotu objektumot hoztak letre, kb 5 mm-es meretu
szupravezeto
>gyurut egy szukulettel a keresztmetszetben. (az ilyen elrendezes nem
uj,
>Josephson otlete volt) Az ilyen gyuru menten kialakulo hullam egyetlen
>kvantumreszecskenek tekintheto. A leiras szerint ha a gyuru
kvantumallapota
>billen, akkor egyszerre billen ez egesz. Nem sikerult kimutatni, hogy
ehhez
>barmifele terjedesi ido tartozna. Szinten a leiras szerint a kiserlet
>alkalmas lett volna arra, hogy kimutassa, ha a billenes terjedese
>fenysebesseggel tortenik. De nem mutattak ki terjedesi idot, az
eszlelesi
>pontossagon belul egyszerre billent at. Probalkoznak egeszen nagy,
m-es
>kiterjedesu ilyen objektum letrehozasaval is. A billenes kivalthato
lenne az
>objektum egyik vegen, es detektalhato a masikon.

Kerdes, hogy van e "egyik oldal" es "masik oldal".
Mert ha a billenes nem valthato ki, csak akkor, ha az egesz rendszerre
kell hatnia a billento hatasnak, akkor nincs  nulla terjedesi ideju
informacio tovabbitas.

>Ebben nekem az az erdekes, hogy serulni latszik az egyik legalapvetobb
>tetel, az oksag elve.Ha ez egy az egyben igy lenne, akkor informaciot
>lehetne c felett atvinni, ami tisztan serteni latszik az oksag elvet.

Csak az elktromagneses hullamhoz tudok visszaterni.
Elektronugras A pontban, energia ki a terbe, ct sugaru gombhejon.
Energianyeles valahol a ct sugaru gombhejon, ettol mindenhol eltunik az
iment kibocsatott elektromagneses hullam, az elnyeles helyetol 2ct
tavolsagban is. Ez sem jelent azonban lehetoseget a 2c sebessegu
informacio tovabbitasra.



Sandor levelehez:
>Viszont azt honnan tudod hogy nem letezett iszonyu szamu hamvaba holt
>vilagegyetem-kezdemeny amelyek pontosan a parameterek rossz erteke
miatt
>pusztult el? Milliard es milliard elvetelt "kiserlet" lehet mogottunk,
>es az egyetlen amelyben te felteheted ezt a kerdes termeszetszeruen az
>ahol racsodalkozhatsz a parameterek pontossagara - mivel ez az egy
>fejlodott odaig hogy ertelem alakulhasson ki. Tehat teremto akarat
>bevezetese nelkul is tokeletesen magyarazhato a parameterek
pontossaga.
Sot, jelenleg is allandoan keletkeznek vilagegyetemek, nem "tulelheto"
parameterekkel.
Vagy sem.
 Kolcsonhatast a jelenlegivel nem latunk, a feltetelezes nem ad
tobbletet a jelenlegi vilag magyarazasahoz, igy nem igazan szukseges a
kerdessel foglalkozni.

Janos

Kedves Jeszy,

> >Nem mindegy,
> >hogy ugy zarjuk ki az ismeretet, hogy emlitest sem
teszunk
> >rola vagy ugy, hogy azert utalunk ra es megadjuk a
> >gyereknek a lehetoseget a fakultativ ismeretszerzesre.
> Az iskola csak alapismereteket nyujthat. A gyerekek igy is
> rettenetesen tul vannak terhelve. Ha mindenre csak
utalast tennenek,
> akkor is "szetrobbana a gyerekek feje".
Ez ertheto. Ugyanakkor ez esetben elfogadhatatlan. Az, hogy
piramisok VILAGSZERTE vannak es ami ebbol kovetkezik, hogy
talan az osapaink talan mar sokkal tobbre is vihettek mint
mi (tekintve, hogy mi nem tudunk EGYETLEN piramist sem
epiteni, ok pedig GLOBALISAN tobb szazat epitettek), ez
semmi masnak nem nevezheto, KIZAROLAG alapismeretnek,
meghozza talan az egyik legfontosabb alapismeretnek.

Endre

Sziasztok!

Csaba irta
>  [Hungary]
> Re: piramis - Kinaban is
> >Es akkor ne karomkodjak egyet,
> >hogy miert nem tanultam roluk, miert csak az egyiptomi
> >piramisokkal etet minket a kozoktatas.
>   Hogy ismerjuk a Marsot, ha a Fold titkait sem tudjuk? :-
)
:)) Hat ja. :-)

> Azert nem panaszkodhatunk, ha nincs is lehetosegunk a
Foldet koruljarni,
> nagy szerencsenk van, hogy elvezhetjuk a tehnika
szolgalatat, mely
> igenyeinket mertekben kielegiti.
Igen, es eppen ez az, amivel lathatoan _nagyon_ nem tart
lepest az oktatas, az ismeretek atadasanak proceduraja.

>  Delamerikaban is fedeztek fel indianok keszitette
piramist es van is
> akkora mint az afrikai.
Igen, ezeket azert nem hangsulyoztam, mert ezek lepcsozetes
piramisok. Az egyiptomi, illetve mostmar tudjuk, hogy a
kinai piramisok is pedig nem lepcsozetesek, azonos a
stilus, pedig tobbezer kilometerre vannak egymastol.

>   Vajon csak egy divatrol lenne szo?
:) Hat meg mi sem vagyunk annyira fejlettek, hogy divatbol
piramisok szazait emeljuk. Vilagszerte. Pedig ma
elmeletileg civilizaltabbak vagyunk, jobban egyutt tudunk
mukodni, es van telekommunikacio. Akkor mindez nem volt.
Legfeljebb atkiabalhattak egymasnak... :)

> pl temetkezesi hely, vagy kincs iletve egyeb ertekek
elrejtese.
Ma mar tudjuk, hogy temetkezesi hely nem lehetett. Amikor
epitettek, meg nem volt kidolgozva a mumifikacios technika,
tehat nem lehetett temetkezesi hely. Az mas kerdes, hogy
kesobb beletemetkeztek.

>   A kutatok abban remenykednek, hogy ertekes leletekre
bukkanhattak.
>   Ki tudja? Meg a rejtelyes frigylada nem kerult elo.
Talan lesz meg mogotte 5 ilyen ko? :) Tudjatok: het
pecset.. :DDD

Udv: Endre

>      Udv. Csaba.

Sziasztok!

Voros Jozsef irta:
> A leiras szerint ha a gyuru kvantumallapota
> billen, akkor egyszerre billen ez egesz. Nem sikerult
kimutatni, hogy ehhez
> barmifele terjedesi ido tartozna. Szinten a leiras
szerint a kiserlet
> alkalmas lett volna arra, hogy kimutassa, ha a billenes
terjedese
> fenysebesseggel tortenik. De nem mutattak ki terjedesi
idot, az eszlelesi
> pontossagon belul egyszerre billent at.
> Ebben nekem az az erdekes, hogy serulni latszik az egyik
legalapvetobb
> tetel, az oksag elve.Ha ez egy az egyben igy lenne, akkor
informaciot
> lehetne c felett atvinni, ami tisztan serteni latszik az
oksag elvet.
Oszinten szolva en soha nem ertettem, hogy milyen
oksagelvet sertene az, ha az informacio a fenynel
gyorsabban halad. Ezt felvezettem anno Mizsei Janosnak es o
sem tudott ra valaszolni, most akkor tisztazni kene ezt,
nem? :)

Pontosan MILYEN oksagi elvet sert ez, es HOGYAN? Hogy most
minden tiszta legyen.

Udv: Endre

Kedves Lista!

Nagyon szepen koszonom a valaszokat!

> > Milyen elolenyben van 4n, 6n kromoszomakeszlet? Tudtok ajanlani
> > valami konyvet, amiben az ilyen sejtek szaporodasarol van valami
> > info? Van magasabbrendu eloleny, amiben ilyen kromoszomakeszlet van?


On 26 Sep 2002 at 8:33, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Gogy

> A "nemesitett" novenyek, ha jol emlekszem. (gabonanovenyek?)
> A vaskosabb genetika tankönyvekben biztosan emlitik oket.
> Immunologiaban ilyenek a hibridomasejtek, mikor 2 sejtet "fuzionalnak
> ossze" mestersegesen (pl. egy ellenanyag-termelo B sejtet egy B sejt
> eloalaknak megfelelo immortalizalodott sejttel).

Koszi! Ezt megertettem. A gametak osszeolvasakor ilyenkor 2n, 3n
kromoszoma keresi parjat, amiben 2, illetve 3 kromoszoma ugyan az.
Ilyenkor a 4 (illetve 6) kromoszoma hogyan "simul ossze" a crossing-over
elott? Tok veletlen szeruen? Azaz elofordulhat, hogy a sajat gametajabol
jovo kromoszomak simulnak ossze?


On 25 Sep 2002 at 18:50, Jakab Gabor wrote:

> Ilyen pl a buza: az osibb durumbuza 4n, a manapsag altalanosan
> termesztett kenyerbuzak 6n kromoszoma szamuak.
> A magasabbrendu novenyeknel gyakori ez a jelenseg, poliploidia-nak
> hivjak. Nemesitesnel is gyakran elofordul, a burgonya pl. 4n.

Koszi! Alatoknal elofordul ez?

Kosz && udv From:, a kromatikus

Udv,
A spektrumon volt egy musor ahol ismertettek az adatokat amely szerint
kolumbusz elott is talaltak szifiliszre utalo csontelvaltozasokat. Kesobb
ugyanabban a musorban megemlitettek, hogy a lepra is hasonlo elvaltozasokat
okoz :-(...
Tehat inkabb egy tudomanyos bloffrol van szo (komoly hirertek, keves vagy
szemmi bizonyitek), semmint bizonyitott tenyrol.
Ilyen peldaul a ujbol es ujbol megjeleno 'fenysebessegnel' nagyobb
sebessegek kiserleti megvalositasa, teleportacio stb (holott mindenki tudja,
hogy nem igazi mozgasrol van szo, csak a fazis valtozik gyorsabban mint a
feny (amit akar egy zseblampa mozgatasaval is elo lehet allitani...)

Mas:
Ha valakit az eletestudomany cikknel melyebben erdekel a sejtek tanitasa es
az alkalmazott eljaras akkor itt talal rola eredeti anyagot:
http://online.kitp.ucsb.edu/online/neuro01/goda/
Melesleg ez egy jo kis hely (http://online.kitp.ucsb.edu/online/), mert
talalhato itt a nanotechnologiatol a quantumoptikan keresztul a
neurobiologiaig minden: ppt, mozi, hang... Szoval erdemes megnezni, mert
tenyleg csucsminosegu eloadasok vannak fent online!
Minden jokat
Laci

A valtozatossag kedveert most Nagy Csabanak.
Kisse szokatlanul es pongyolan is fogalmazol a lezeres
valaszod egyes reszeiben.
>  Tudjuk, hogy a Laser fenynyalab popularizalt fotonokat kepvisel,
>  melyek egyiranyusitottak.
A popularizaltat itt Mo-n nemigen hasznaljak a lezerekre, inkabb
monokromatikusnak es koherensnek mondjak.
> Barmilyen tavon mert idotartalom viszont megegyezik a fenyforras altal
> kibocsajtott fotonok idotartalmaval.
Ezen nyilvan azt erted, hogy az ut (avagy oda-vissza ut) megte-
telehez szukseges ido a tavolsagtol fugg, es nem attol, hogy
kozben esetleg ki-be kapcsolgatjuk a fenyforrast.
>Lenyegeben az erdekel, hogy a kibocsajtott fenyimpulzus,
>kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is?
>  Termeszetesen, olyannyira, hogy nem veszit a sebessegebol csak a
> hullamhossza valtozik.
Ez a valaszod felreertheto - mert ennek alapjan az kovetkezne,
hogy a kikapcsolas miatt kellene a mar kisugarzott feny-
impulzus hullamhosszanak megvaltoznia. De ez nem igaz.
A feny hullamhossza persze valtozhat, de nem ezert, hanem
pl. akkor, ha a fenyforras es az eszlelo egymashoz
viszonyitva eleg nagy sebesseggel mozog (kozelednek
egymashoz vagy tavolodnak egymastol) - ez a doppler
effektus.
 Nemreg futott le a HIX-en hasonlo tema hogy meg
> azok a fotonok is jelen vannak korulottunk a terben melyek kozvetlen
> az osrobbanas utan eloszor johettek letre. Szabad szemmel
> termeszetesen mar nem latszik, muszerek segitsegevel bemutathato, es
> tokeletes informaciokent szolgal a 'keletkezesrol'.
>       Udv. Csaba.
A tokeletes informacio egy kisse tulzas. Ez a hattersugarzas
egyreszt bizonyitek az osrobbanasra, masreszt a kulonbozo
iranyokban merheto elteresek alapjan az akkori vilagegyetem
inhomogenitasara lehet kovetkeztetni. Udv.: S. Zoli

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Kiserlet

<<<<Tetszik az otlet, habar nem vagyok biztos benne, hogy
nem
kiserleteztek-e mar vele masok is. Tisztesseges beszed-
tapintas
atalakitashoz biztosan tobb csatornara lesz szukseg.
Amire vigyazni kellene, hogy a borfelulet ingerlese ne
okozzon
seruleseket a boron! A Braille-iras sokkal egyszerubb
szituacio.
Ha van ra idod, energiad, esetleg felvehetned a kapcsolatot
valamilyen
"hallasserult-egyesulettel", biztosan akadnanak olyanok,
akik reszt
vennenek a kiserletekben, es az egyesulet valoszinuleg
segitene
valamifele anyagi tamogatast is szerezni a folytatashoz.>>>>

Ezt a kiserletet vagy tiz eve csinaltam es kozoltam a
Termeszet Vilaga folyoirattal es nem tudtak hasonlo
kiserletrol, de nem kozoltek, mert nem szamoltam be
fejlesztesrol (erheto). Nem tudok rola, hogy lenne hasonlo
kiserlet., es eppen azert kozoltem, hatha valaki ismer
ilyesmit. Kapcsolatot is probaltam felvenni, de nem mentek
bele ilyen “nem magas helyrol” szarmazo ajanlatba. Ahol
folytak kiserletek, ott mas iranyt kovettek.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Hallaspotlas

<<<Azt hiszem a teljes suketseg okozta informaciocsere
nehezseg sokkal
egyszerubben javithato (lesz) a mar ismert technologiak
egyszeru
kombinalasaval. Beszedfelismero hardver es szofter letezik,
mar csak a
felisnert beszedet kell Braille irasba attenni, amit a
delikvens az
ujjaval online olvas.>>>

Ez a technologia helyhez koti a delikvenst. Annak is meg
van a sajat elonye es hatranya. Ezenkivul tudni kell, hogy
a beszed es olvasas sebessege negyon eltero. Foleg a
Braille olvaso nem tudja kovetni, a termeszetes beszedet.

<<<Bar nem soprom le helybol a szurok es egyeb analog
dolgok segitsegevel
elkepzelt megoldast, de a digitalis technika ezt jobban
csinalja, ezert
sokkal perspektivikusabbnak tunik.>>>

Ebben igazad van, hogy minden technologia a digitalizalast
helyezi elonybe, de az eloszervezet, habar ott is egy
digitalizalasi forma letezik, nem azonos az ipari
digitalizacioval. Az informacio nem kering becsomagolva
Byte-okba, parhuzamosan. Nincs szinkronizalt adatforgalom,
idoleosztas, informacio atrendezes, sebessegnoveles, stb.
Most hirtelen nem tudom elkepzelni, az elvemnek a
digitalizalasat, mert a tapintasi receptorok (es mindegyik
tipus is) analog erzekelok, es azok digitalizalnak, mar
amennyire digitalis jelnek lehet nevezni az eloszervezeti
informaciokat. Ezert a keszulek kimenojele analog kell,
hogy legyen. Hogy lehet digitalisan a frekvenciaszurest
megoldani?  Nem allitom, hogy lehetetlen, de nem tudom.
Milyen elonye lenne az analoggal szemben, ebben az esetben?

Udv. szocs

Udvozletem!

Nemregiben folyt a termeszetgyogyaszatrol egy polemia. Meg rendszeresen
felmerul az Evolite mint gyogyaszati szekoz hasznos vagy csak "artani
legalabb nem art" volta. Nos talaltam rola muszaki adatokat (amelyek
ismereteben egyszeruen fel nem foghatom azt a pimaszsagot, ami a 999
Euros arat indokolhatna).

Nos nezzuk:

20 W teljesitmeny
480-3400 nm-es hullamhossz
95%-nal jobb polarizaltsag, az 590-1550 nm-es tartomanyban.
2.4 J/cm^2 energiasuruseg percenkent
40 mW/cm^2 teljesitmeny suruseg

Tukorrel polarizalja a fenyt. A kifejezesek a reklambol idezettek,
akkor is ha ertelmetlenek vagy erdektelenek...


Itelje meg ki-ki, hogy van-e valami tudomanyos magyarazata, illetve
azt, hogy a meghirdetett ar toredekebol nem lehet-e kihozni ugyanezt
hazilag.

(tenyleg: a fent megadott hullamhosszak milyen szinu fenynek felelnek
meg? Nem ertek hozza...)

-- 
				SaGa

"Nem ertem, mibol gondolod, hogy a gh-k-nak ossze kene roskadniuk?? Az eg
vilagon semmi alapjat nem latom ennek a kovetkeztetesnek vagy
feltetelezesnek."

Na, akkor nézzük. Az egyszerűség kedvéért induljunk ki egy tökéletes
gömbalakú halmazból, mely ugye egy tengely körül forog. Legyen a tengely a
függőleges irány, megintcsak az egyszerűség kedvéért. A tengelyre merőleges,
a halmaz tömegközéppontján átmenő vízszintes síkot nevezzük el fősíknak. A
körpályán haladáshoz ugye centripetális erő kell, melyet itt a gravitáció
biztosít. Valamint azt kell még tudnunk, hogy valamennyi csillagra
valamennyi többi csillag gravitációs vonzást gyakorol. Az egy csillagra ható
gravitációs erők eredője - továbbiakban egyszerűen Fe - pedig a halmaz
tömegközéppontja felé mutat. A fősikban keringő csillagok esetében Fe a
keringési síkban fekszik. A halmaz méretétől, anyagsűrűségétől és forgási
sebességétől függően ez az erő vagy elég a körpályán tartáshoz, vagy kevés -
ekkor a halmaz vízszintes irányban szétkenődik -, vagy sok, ekkor a halmaz
vízszintes irányban összeroppan. Azokra a csillagokra viszont, amelyek nem a
fősíkban keringenek, a keringési síkjukból kifelé mutató Fe hat. Ennek az
erőnek a vízszintes komponense tartja őket körpályán (már ha elég nagy), a
függőleges komponense pedig a fősík felé vonza a csillagokat. És ez utóbbi
erőnek nincs ellenereje, ezért a gömbhalmaz előbb-utóbb függőlegesen
öszeroppan.

Árpi

"Ez az ugynevezett eros antropikus elv. Viszont baj van vele. Ha a
parameterek nem jok, akkor mint irod, a kezdodo vilagegyetem nem
fejlodik oda hogy ertelmes leny feltehesse maganak ezt a kerdest.
Viszont azt honnan tudod hogy nem letezett iszonyu szamu hamvaba holt
vilagegyetem-kezdemeny amelyek pontosan a parameterek rossz erteke miatt
pusztult el? Milliard es milliard elvetelt "kiserlet" lehet mogottunk,
es az egyetlen amelyben te felteheted ezt a kerdes termeszetszeruen az
ahol racsodalkozhatsz a parameterek pontossagara - mivel ez az egy
fejlodott odaig hogy ertelem alakulhasson ki. Tehat teremto akarat
bevezetese nelkul is tokeletesen magyarazhato a parameterek pontossaga."

Ezzel egyet kell értenem. Viszont lenne itt még más is. Jó, lehet, hogy volt
x^y-on "elfuserált" világegyetem (ill. tán van is), és van egy - vagy több -
ami stabil. Akkor is itt van az élet, és az entrópia kérdése. Nekem
legalábbis azt tanították - hú, de rég volt :( -, hogy az entrópia
világegyetemszerte csak növekedni szeret. Ezzel szemben egy kezdeti kaotikus
állapotból szépen galaxisokká, naprendszerekké, stb. rendeződött az anyag.
Ebből a szempontból számomra még érthetetlenebb az élet - főleg a magasan
szervezet, értelmes élet - "spontán" kialakulása. Számomra úgy tűnik hogy az
élet élni "akar", létre "akar" jönni, és persze ez sikerül is neki, amint
látjuk. Ez pedig hatalmas entrópiacsökkenés, ugyebár. Az őskáoszhoz képest,
ami ma látszik csak itt a földön, egyszerűen csodálatos, és érthetetlen,
hogy hogyan jöhetett létre "magától, véletlenül". Ahhoz túl bonyolult, túl
magasan szervezett, túl tökéletes (itt most nem az emberi intellektusra
gondolok). Szóval hogy is van ez?

Árpi

"tegyuk fel, hogy tegnap a kovetkezo lottoszamokat huztak ki: 4, 23, 31, 52,
75. Tudod, mennyi az eselye, hogy _pont ezeket_ fogjak kihuzni ??? Kevesebb,
mint annak, hogy agyoncsap a villam, ha holnap elmesz a lottozoba.
Most megis kihuztak! Hat nem "csodalatos" ?"

Nem, ez nem az. Ugyanis az egyes lottószámötösök kihúzási esélye egyenlő. Az
esemény valószínűsége azért oly piciny, mert sok lehetőség van. Viszont ezek
közül egynek be kell következnie. Bármilyen lottószámokat húznak is ki,
egyformán nem csodálatos. Az lenne a csodálatos, ha ezek között lenne olyan,
melynek jóval - nagyságrendekkel - kisebb a valószínűsége, mint a többié, és
mégis kihúznák.

"Ez igaz az allatok es a novenyek _nagy_ reszere is. Ha valamilyen eloleny
valamilyen modon vigyaz a kornyezetere, az vagy az utodja, vagy mas miatt
fontos neki."

Az emberen kívül nem ismerek más olyan élőlényt, mely saját fajtársának
rovására/életének veszélyeztetésére olyan javakat szerez be/tulajdonít
el/állít elő/halmoz fel, melyekre nincs is igazán szüksége. Aztán meg
kidobja.

"mit szolnal egy _majdnem_ tokeletes vilaghoz ? Ott meg vannak nem vegleges
dolgok es fejlodes, de mar nincsenek komoly hibak. En szivesen elnek ilyen
vilagban."
Ja, én is. A'sszem, néhány ezer (millió...) évvel korábban születtünk...

"Ez egyik sem feltetlenul jelenti a tokeletesedest."
Nehéz a tökéletességet definiálni, így aztán a tökéletesedés is nehezen
megfogható dolog. Arra gondoltam, hogy a világban működnek bizonyos erők,
szabályok, törvények (függetlenül attól, hogy közvetlenül
tapasztaljuk/felismerjük-e azokat, és persze itt nem az ember által alkotott
törvényekre gondolok), és hosszú távon a világ ezek szerint változik, mint
ahogy a golyó is lefelé gurul a lejtőn. Mivel nincs egy abszolút
viszonyítási alapunk, jobb híján ezt neveztem tökéletesedésnek. Egyszerűen
bízom benne, hogy az erők "jó" irányban hatnak :)

"Lehet kesziteni olyan dolgokat, amelyeknek nem celja az ember kiszolgalasa,
nelkule is kivaloan mukodnek es a maguk modjan tokeletesek."

Hát igen, ez igaz. Bizonyára számtalan naprendszer van, amelyikben
fennállása során egyszer sem jelenik meg az élet. Ketyeg szépen, de minek?
Vallom, hogy az élet ad értelmet a világegyetemnek.

"Emberen gondolom nem (csak) a sajat fajunkat erted, hanem az osszes
ertelmes eletet a Vilagegyetemben. Vagy csak a legertelmesebbet ? Akkor a
tobbi mire jo es mi legyen veluk ?"

Nem egyszerre indulunk, és nem egyszerre érkezünk meg, ennyi az egész. Aki
nem pusztítja ki magát, végigér. Egyébként vannak olyan vélemények is,
miszerint az idő csupán itt az anyagi világban tapasztalható illúzió, a
valóságban "odakintről" nézve minden egyszerre történik. Ezt nem egészen
értem világosan, így nem is nagyon kardoskodnék mellette... Egyébként
Einsten óta galaktikus méretekben az egyidejűség, ill. egymásutániság sem
értelmezhető olyan egyszerűen... Állítólag egyidejű események nem
egyidejűnek is látszódhatnak, és fordítva, illetve az események
megfigyelhető sorrendje is függ a megfigyelőtől. A legegyszerűbb azt
mondani, hogy minden egyszerre van :)))

"Egyebkent mar hallottam olyan elmeletet is, hogy mostantol nem szamit a
biologiai evolucio, mert:
- elindult a mesterseges (genterapia, pl. ujfajta ember letrehozasa),
- elindult a gepi (embernel intelligensebb gepek)
 ...es ezeknek a fejlodese gyorsabb, mint barmi mase, tehat minden mast ki
fognak szoritani."

Ez egyszerűen emberi nagyképűség. Egyesek Istent akarnak játszani. Ahhoz még
túl bölcsödések vagyunk, hogy egyetemi dolgokkal foglalkozzunk...
Tökéletesebb testeket talán összehoznak párszáz év múlva, de a test nem
számít. Arra, amire kell, jó az, ami van. A lelket meg úgysem lehet
nemesíteni ilyesfajta manipulációkkal, amelynek eredményeire tuti a hadsereg
teszi rá elsőnek a kezét.

"Mi ertelme van ennek ? Ha ez lenne a celja, az elso teremto mindezt
megtehette volna maga is."

Éppen _MOST_ teszi.

"Nem errol szol a Biblia, sot kifejezetten tiltja az ilyen akciokat (t.i.:
az isteni hatalom kozelebe
kerulest)."

Ha már itt tartunk, az Ótestamentum szerint Isten maga mondja: "Megmondtam,
ti is istenek vagytok...".
Amúgy a Bibliában mindent, és mindennek az ellenkezőjét is meg lehet találni
(pl. fordítsatok hátat a gonosznak, és elfut tőletek ---><--- szálljatok
szembe a gonosszal...).
Amiről te beszélsz, azt már a papok találták ki, hogy saját, nép feletti
hatalmukat megőrizzék. Van egypár ilyen szép húzásuk, az biztos.

"Technikai kerdes - megoldhato, hogy kibirja."

Persze, például, ha 1000 év alatt maga jön rá :)))

"Nem ha figyeljuk, hanem ha olyan helyzetben vannak, hogy lehetne figyelni.
Letezni leteznek, de nem tudhatod, milyen allapotban (csak
valoszinusegeket mondhatsz rola). Dinamikus egyensulyban vannak a
kornyezettel es nem szegik meg a termeszeti torvenyeket."

Köszönöm a pontosítást.

"Hallottal a szolipszimusrol (=csak en letezem) ill. lattad a Matrixot ?

Igen, és igen. Óriási ötlet mindkettő, és szerintem a kitalálói nem jártak
homlokegyenest ellenkező irányban a valóságtól... (ld. még "Álmomban két
macska voltam, és játszottam egymással.")

"En biztos, hogy letezem (es eleg bonyolult vagyok, hogy gondolkozzak),
csak az a kerdes, hogy milyen fizikai formaban. Ugyanezt elmondhatod Te
is."

Bocs, itt félreérthető voltam. A testünk anyagára gondoltam.

>álmodja a világegyetemet. Psszt.... Nehogy felébresszük...
"Ez jo volt :-)"
Jó ez még most is... :)

Üdv : Árpi

Kedves Arpi!

>Olvastam valahol pl., hogy ha a gravitacio nem
>pont a tavolsag negyzetevel forditott aranyban csokkenne, mar egesz kis
>elteres eseten is instabil lenne a vilagegyetem.

Miert gondolod, hogy stabil a vilagegyetem? Az altalanos relativitas
elmeletre tamaszkodo jelenleg leginkabb favorizalt hipotezisek eppen hogy a
nagy bummrol, es a nagy puffrol, vagyis a terido kitagulasarol, es
osszeomlasarol szolnak. Csak a klasszikus newtoni fizikaban ervenyes a fenti
osszefugges teljes pontossaggal az elmeletbol kovetkezoleg. Es ennek a
tavolsagosszefuggesnek is viszonylag egyszeru matematikai magyarazata van.
Ugyanis tetszoleges zart feluleten belul adott mennyisegu tomeg gravitacios
terenek a fluxusa allando, vagyis teljesen fuggetlen attol, hogy ez a
felulet, es vele a kozrezart terfogat mekkora. Ennek, es a ter 3
dimenziojanak kovetkezteben peldaul egy koncentrikus (gombszimetrikus)
elrendezesben a ketszer nagyobb sugaru gomb feluleten a fluxussuruseg
negyedere csokken, mivel a ketszer nagyobb sugaru gombnek negyszer nagyobb a
felulete. A gravitacios erotorveny ugyanennek egy masik megfogalmazasa. A
fluxust az elektrosztatikaban az elektromos ter kapcsan szoktak targyalni,
de a klasszikus fizikaban a gravitacios terre is ugyanez vonatkozik, mint
ahogyan az elketromos vonzo, illetve taszito erok tavolsagfuggese is
ugyanilyen. A fluxus megmaradasa maskeppen azt jelenti, hogy az eroter
forrasa a tomeg (illetve toltes), es ezt semmi sem nyeli el, tovabba
vegtelen hatotavolsagu. Csak a XX szazadban felfedezett voroseltolodas utott
komoly rest ezen a megmaradasi elven, bar a Merkur perihelium vandorlasanak
felfedezese is komoly fejtorest okozott a klasszikus fizika szamara, amely
az eroterek hatasat egy kozvetlen, es azonnali kolcsonhataskent irta le,
mignem a XX szazad elejen kiderult, hogy a valosagban ezek a hatasok
fenysebesseggel terjednek. De mar a XIX szazadban is szulettek ma mar majd
elfeledett elmeletek a Merkur periheliumvandorlasanak leirasara, es eppen az
erotorveny tavolsagfuggeset valtoztattak meg ennek erdekeben (lasd Simonyi
Karoly: A fizika kulturtortenete cimu konyvet).

>Szoval igenis nagyon jol "ki lett talalva" ez az egesz, a jelentos
>szamu parameter "csodalatos" egyezese teremto akaratot sejtet
>nemcsak a hivok szamara.

A fentiek fenyeben en leginkabb a tudosok, es filozofusok teremto akaratat
latom, akik legalabbis szerintuk majdnem tokeletes elmeleteket gyartanak
nemcsak a hivok szamara.

Udv: Takacs Feri

Kedves Arpad,

>Szerintem a világ igenis tökéletes - már ami az anyagi-
>energetikai megnyilvánulásait illeti. Olvastam valahol
>pl., hogy ha a gravitáció nem pont a távolság
>négyzetével fordított arányban csökkenne, már egész kis
>eltérés esetén is instabil lenne a világegyetem.
>Általánosságban szólva, van egy csomó természeti
>állandó, amelyik ha nem _PONTOSAN_ annyi lenne,
>amennyi, akkor nem létezhetne a világegyetem. Szóval
>igenis nagyon jól "ki lett találva" ez az egész, a
>jelentős számú paraméter "csodálatos" egyezése
>teremtő akaratot sejtet nemcsak a hívők számára.
Ez az antropikus erv, amivel tobb baj is van:
1) Valoszinusegbol es egy esetbol nem lehet megalapozottan kovetkeztetest levon
ni.
2) Nem eleg, ha egy eset kis valoszinusegu ahhoz, hogy kovetkeztetes vonjunk le
, hanem csak az, ha egy esemenyter egy a tobbinel kisebb valoszinusegu esete ko
vetkezik be:
Pelda: amikor valakinek lottoban otose van, akkor az egy hihetetlen kis valoszi
nusegu esemeny, megis torvenyszeru, hogy sok huzasnak van ilyen. Mellesleg akar
mit is huznak, egy kis valoszinusegi esemeny kovetkezik be.
3) Ha a parameterek masok volnanak, akkor mas volna a vilag, de eleg nehez voln
a meghatarozni, hogy abban a vilagban milyen elet alakulhatna ki, az biztos, ho
gy olzyan nem, mint a minek. De masmilyen miert ne? Nemigen tudjuk ezt elkepzel
ni, vegigjarni. Tehat az az allitas, hogy nem alakulna ki elet hasrautes, nem m
egalapozott. Igy az egesz erv is az.

4) Az elet, mint a vilag kituntetettsege egyebkent sem objektiv dolog. Miert ne
m azt nezzuk, hogy hogyhogy nem ebben a mi univerzumunkban nincsenek banan alak
u napok, pedig azok hat mennyira gyakoriak mas univerzumokban? Isten ezt az uni
verzumot nagyon elrontotta, azt hiszem.:)

5) Amikor racsodalkozol, hogz van elet a vilagban, akkro mar elofeltetel az, ho
gy van. Ez olyan, mintha racsodalkoznal arra, hogy "nahat, milyen furi, en gond
olkodok, miert pont en (a kerdezo) gondolkodok vajon?".

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

sziasztok

tomoren, nevek nelkul, altalanossagban reagalnek, mert ezt
a szalat csak most neztem at.

1) Kifurkeszhetetlenseg. Szerintem ismeretelmeleti
keptelenseg, hogy a vilag magyarazatara egy olyan
elkepzeles szulessen, amelyben kifurkeszhetetlenseg van. A
megismeres azt jelenti, hogy megprobaljuk kifurkeszni a
dolgokat, ha ezt egy olyan elgondolassal probaljuk meg,
ahol a kifurkeszhetetlenseg szerepel, akkor ez
onellentmondas, hajmereszto szelhamossag.
Egy jo megismeresi folyamat bizonyos jelensegek
magyarazatara es predikciojara ad egy modellt, amelynek
pont annyi az erteke, amennyi jelenseg pontosan
levezetheto, illetve megjosolhato belole.
Egy megismeresbeli modell tehat pont annyira jo, amennyire
kifurkeszheto, es pont annyira rossz, amennyire nem
kifurkeszheto.
A kifurkeszhetetlenseg, mint magyarazat abszolut ad hoc
jelleget ad a magyarazatnak, teljesen tartalmatlanna valik,
igaza van annak, aki azt irja, hogy a veletlennel
ekvivalens, vagy azzal a magyarazattal, hogy "csak".

Szerintem lenyeges, hogy egyertelmuen tisztazzuk ezeket a
dolgokat, es leszogezzuk, hogy a kifurkeszhetetlenseg
bizony a vallas kudarcanak jele a megismeresben. Az igaz,
hogy egy atlagos vallas reszben tartalmaz tudomanyoshz
hasonlo metodikat, es ismeretet, es csak reszben ilyen
episztemologiailag keptelen elemet. De nem szaba a nem
tiszta esetekkel sem visszaelni: tisztazni kell a
komponenseket, es kijelenteni: ami a vallasban rendben levo
megismeresi folyamat, az teljesen tudomanyos, vagy
tudomanyosan meg jobba is teheto, ami pedig nem tudomanyos,
az ertektelen. A vallas tehat valami olyan
szferaosszekavarodas, ami a zavaros vizben probal halaszni.
A zavaros vizben van tiszta resz, amit tiszta formajaban
tudomanynak hivunk, emi nem, az emg piszkos. Semmi uj es jo
nem johet ki ebbol.

2) Mindenhatosag: a mindenhatosag ugy ahogy van paradox
fogalom, tehat logikai okokbol eleve lehetetlen. Tovabba
egy mindenhato istennek semmivel nem lehet semmifele
hosszutavu celja, hiszen barmely celt 0 ido alatt el tud
erni.
Amennyiben isten celja az, hogy "a vilag pont olyan legyen
amilyen", akkor ez egy tisztan ad hoc magyarazat. A vilag
olyan, amilyen, es mierrt? Hat "csak".
Minden mas cel eseteben erthetetlen, hogy isten miert nem
kozvetlenul eri el.
Mellesleg soha senki nem mondta meg egyertelmuen isten
celjat, marpedig egy valamirevalo magyarazat mindig
egyertelmu feltevesekbol indul ki. Ha nem egyertelmu az
elmelet, akkor rossz.

3) Ellentmodasossag. Torok Peter valami olyasmit ir, hogy
ami szamunkra ellentmondasos, az "egy magasabb egysegben
feloldodik". Ez hulyeseg, nem jelent semmit.
Masreszrol egy logikai ellentmondashoz barmifele ujabb
magasabbrendu elveket is teszunk hozza, az nem oldodhat
fel. A logikai ellentmondast csak premisszak elvetelevel
lehet feloldani, nem hozzaadassal. Kivetel az
alparadoxonokat, de azt meg logikai elemzessel tisztazni
lehet.
Tovabba felhivnam a figyelmet, hogy ha egy elmelet logikai
ellentmondast tartalmaz, akkor abbol barmi levezetheto. Ex
falso quodlibet. Tehat egy egyetlen ellentmondast
tartalmazo elmelet magyarazoereje automatikusan 0, hiszen
barmit meg tud magyarazni, es barminek az ellenkezojet is.

math

>Felado : Takacs Ferenc
>E-mail :  [Hungary]

>Egy (talan bodzabel) golyot logatnak le cernaszalon. Egy eros magnest
>kozelvisznek hozza, amit a magnes taszitani fog, leven a golyo permeabil
>itasa kisebb a levegonel. Ezutan az egeszet leontik parafinolajjal,
>amelynek a golyonal is kisebb a permeabilitasa, ugy, hogy az teljesen
bel >epi a magnest, es a golyot, igy ezutan a magnes vonzani fogja a
golyot.
    Kivancsisagbol el fogom vegezni a kiserletet, mely nem igenyel nagy
befektetest. Nem all fenn a golyocska minimalis elektrosztatikus
toltodese altal idezett taszitas?
  Ha a medium permiabilitasat valtoztatjuk, mennyire befolyasolhatja a
valtozo (mozgo) magneses ter altal kifejtett energia atadasat?
 Peldaul novelne e hatasfokat egy parafinolajban mukodo villanymotor
{leszamolva az esetleges megnovekedett surlodasi tenyezoket)?
     Udv:Csaba