1. |
Bathori Gyorgynek (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
2. |
Nehany kozbevetes... (mind) |
73 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Egy fax a kalapnak. (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
4. |
A New York Times (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
5. |
Roman-magyar kibekules (mind) |
66 sor |
(cikkei) |
6. |
Orban Viktor es Nagy Sandor (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
Rubin Gy.nek Olorin cikkerol (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
8. |
Az allam es az egyen (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
9. |
Lajosnak (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
10. |
Az allamrol, utoljara (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
11. |
Egtajakrol vitatkozunk (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
12. |
ki vette eszre? (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
13. |
ki tud rola? (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Bathori Gyorgynek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Bathori Gyorgy !
Utobbi leveledben foglaltakkal teljesen egyetertek, vagyis a parbeszednek
igen negy szerepe van a ket nemzet megbekelese erdekeben, amit az un.
1989-es romaniai forradalmat kovetoen a romaniai magyar kisebbseg
kepviseloi tobb alkalommal - tobbe-kevesbe sikerrel - kezdemenyeztek,
roman reszrol pedig kedvezo fogadtatasra talalt, de megallapodas nem
szuletett.
A soven eszmek hirdetoi - amint mindnyajan tudjuk - 1990 marciusaban,
nehany honappal a roman-magyar barati osszeborulast kovetoen ezt
megmetelyeztek. Eredmenye tobb magyar nemzetisegu halott, Suto Andras
pedig szinte teljesen megvakult.
A Demokratikus Konvencio, amely az osszes romaniai demokratikus politikai
partokat tomoritette, cserbenhagyta az RMDSZ-t amikor az a teruleti
autonomia-elkepzeleset nyilvanossagra hozta. A romaniai torvenyhozasban
felvetodott az RMDSZ, tehat egy olyan hivatalos politikai part betiltasa,
melynek kb. 1 millio 500 ezer tagja van.
Iliescu elnok - a kozelgo valasztasok remenyeben - legutobb a Roman
Nemzeti Egysegpartot (!!!) koalicios partnerenek fogadta, ami azt
jelenti, hogy a sivinizmus tomegbazissal rendelkezik. Mindaddig amig a
kepviselok, szenatorok nem visszafogott hangot utnek meg, a joindulat
hianya tapasztalhato es nem hajlandok kompromisszumra a magyar kormannyal
es a romaniai magyarok kepviseletevel, addig sajnos minden kozos
nevezovel valo probalkozas sikertelen annak ellenere, hogy az OSHONOS
lakossag koreben nem mertekado a nemzetisegi hovatartozas !!!
Egy igen fontos jelenseg, amelyrol kevesbe, vagy egyaltalan nem szolunk
az un. altalanos muveltseg szinvonala. Amig emberek szazait nyilvanos
helyen reszegre lehet itatni a soviniszta celok megvalositasa erdekeben,
addig csak probalkozhatunk es remenykedhetunk a megbekeles erdekeben.
Elso lepes - szerintem - amely a megbekelest szolgalna az a kovetkezo: az
1990-es marosvasarhelyi pogromot kovetoen tobb magyar nemzetisegut
hoszzab-rovidebb idore eliteltek. Ok mar szabadok. A pogrom egyetlen
eliteltje, aki meg ma is bortonben van es teljes vagyonelkobzasra
iteltek, az Cseresznyes Pal. 1999-ben szabadul bortonebol. Az o
szabadonbocsatasa szolgalna az elso lepest a megbekelesre. Igy irt rola
Nits Arpad, az RMDSZ ugyvezeto elnoksege folyoiratanak, a SZOVETSEGNEK
felelos szerkesztoje hozzam intezett utolso, nyilvanos leveleben:
>> (...) Az osszeg "nagyobbik" felet, a 480 555 lejt utaltuk a
Cseresznyes-folyoszamlara, mert errol az 1990-es marosvasarhelyi
esemenyek mas karvallottjait is segelyezik. Es ezt a folyoszamlat
gondosan taplalni kell, nehogy az "aldozatnak", Cofariunak (a
zoldpuloveresnek) a havi karteritest ne legyen mibol fizetni, mert akkor
elkobozzak a Cseresznyes lakasat. Az osszeg "kerek" felet, a 400 000 lejt
osztottuk szet az ot elarvult csaladnak. (...) <<
[Cseresznyes Pal megsegitese celjabol, itt Edmontonban, mintegy 450 US$-t
gyujtottunk, amit mar elheleyztek szamlajara. Erre utal a fenti
levelidezet is. - 1 US$ = 2000 lej].
Otleted, illetve masok otlete a megbekelest illetoen erdekelne.
Varom a hozzaszolast.
B.Zs.
U.I. Olvasd tovabbra is a LEVELEK-et.
|
+ - | Nehany kozbevetes... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Fischer Gyuri es Tapolyai Mihaly rendkivul hasznos esmefuttatasai
plasztikusan szemleltetik azt a valoban onpusztito eletmodot, amely
hazankat szomoru egeszsegugyi es szocialis statisztikak ellovasava
teszik. Fischer cikke mint forras a kesobbi vitakhoz is ertekes. Viszont
Gyuri cikke legeslegvegen odabiggyesztett egy mondatot, ami arra utal,
hogy a sved foleny az emlitett eletmod (es taplalkozasbeli) teruleteken
csokkenoben van. Jol ertettem? S ha igen, miert? Erdekes lenne ha
megvilagitanad!
Mihaly, Te miben latod a magyarsag ketsegtelenul onpusztito
tendenciainak lelaktani vagy tarsadalmi okait? Csak politikai feszult-
segek es elkeseredettseg nem igen johetnek szamitasba, hisz a nemzet
tortenelme soran szamos, a jelenleginel is dramaibb megprobaltatason
ment keresztul s ezek a megprobaltatasok talan inkabb megkemenyitettek
es elni akarobba tettek, mint a mostani. Nyugati es rosszul ertelmezett
atvetelu befolyasok? A "szabadsag " fogalmanak olcso, apropenzre
valtasa ugynevezett domping ereju es erteku eszmek adoptalasaval?
Nincs az az erzesed, hogy az elmult 45 ev nem suhant el nyomtalanul
a tarsadalmi tagozodasban ,s hogy maga a politiai visszautas szisztema
es az onpusztito trend "egy liliom ket hajtasa"? Itt en termeszetesen
- es epen ez a plane benne...- NEM tudatos egymasrahatasra gondolok,
hanem a lelki felulet alatt vegbement valtozasokra, a "Na de Meltosagos
Urtol" a "Dohanyon vett kapitanyon" keresztul a "Gurulo kovekig", ahol
zenek es muzsikusok nevet csak allegorikusan ertelmezem!
Roppantul kivancsi vagyok (mindig igen ertekes) velemenyedre.
Lehet, hogy osszertelemben az Egyesult Allamokban dohanyozok
szama csokkent sot csokkenoben van, ezt a globalis statisztikat nem
ismerem, es mint olyan sohsem erdekelt, mert az igazi problemat
az Allamokban az iskolaskoruak s azon belul is a 8-9 eves dohanyzok
szamanak felelmetes aranyu novekedese jelenti. Ez a megdobbento
jelenseg Clintont szinte rovidzarlatu intezkedesre kesztette, amikor
az orszag gyogy es kabitoszereit ellenorzo szervere az FDA-re
ruhazta a jogot, hogy a dohanyzast kabitoszerhasznalatnak minositse
s az uj torveny megszegeoivel szemben aszerint jarjon el. Igenam,.
de az FDA egy tipikus sohivatal, ahol evekig is eltarthat amig erdemi
dontest hoznak hasonlo kerdesekben, marpedig MOST, AZONNAL
kell tenni valami, fokent az iskolak koreiben, raadasul a hatalmas
anyagi hatterrel es igen befolyasos tamogatokkal rendelkezo dohanyipar
alkotmany sertesre hivatkozva fordul a legfelsobb igazsagszolgaltatasi
szervekhez, igy ezen a teruleten a boszniaiehoz hasonlo (es kimenetelu)
hosszas haborura kell szamitani.
Erdekes meglatas az osszefugges a dohanyzok es muveltsegi, vagy
iskolazottsagi foka kozott, habar ezekkel a kifejezesekkel foleg Amerikaban
nagyon csinjan kell banni, mert sehol annyi szakbarbart nem talalsz es
itt tavolrol sem mindenki muvelt aki iskolazott. Sot! E teren melyrehato
valtozasok tanui vagyunk, utban a komputer hunok es cybernetikus
besenyok nomad hordainak betorese fele, amelyek felkezzel fognak
csinalni Rodin "Thinker"- ebol "Stinkert", es musoros kazettam cime,
amelyet estenkent a hallgatoim kozott talalt gyongyszemeknek
szoktam ajandekozni ez: " BEETHOVEN (not just a dog...)" emlekeztetve
hosszuhaju s rovideszu hallgatoimat, hogy a ket szukakutyarol keszult
Beethoven I. es II. filmen TULMENOLEG, volt egy ven, suket nemet
csibesz ezen a neven, aki olyanokat kovetett el mint a Moonlight Sonata,
amibol a Great Dane, Victor Borge "novere" meg "Happy Birthday" melodiat
is konstrualt, s csak azon kuncogok, hogy az oregur kozonsegenek szazai
meg ezrei nem veszik eszre hogy a "gag" kozben Victor majmot csinal
beloluk, hanem lelkesen tapsolnak!
Szoval ez az a bizonyos itteni "ertelmiseg" ahol alkalmasint egyre
kevesebben dohanyoznak, nem azert mert egeszsegtelen, hanem
mert nem sikkes, mert nem "in", hanem "out" pillanatnyilag, kiveve
a szivarozast ami a folenyes jolet szimboluma. De ha jonne egy Barry
Goldwater formaju fiatal elnok-ficko, aki tortenetesen dohanyozna,
megnezhetnetek a statisztikakat!
Mar most is! Emlekeztek, hogy a nok majdnem elnokke valasztottak
szavazataikkal az akkor glamorozo, jokepu Goldwatert? A ma reggeli
hirekben mar olvashattad, hogy a NOK KOREBEN erosen lemaradt
az elemedett DOLE President Clinton mogott, a jovo evi valasztasok
prospektiv jeloltje gyanant a POLL-ban ( a ferfiak normalisak voltak)
es gondoljatok el mi lenne itt, ha FABIANT jelolnek elnoknek. Tudjatok?
A hosszuhaju, felmeztelen guyt a komputerrel krealt sweetheart "regeny"
sorozatok cimplapjairol, Supermarketekben kaphatolag!
Nehogy gondolkodjatok rajta! Nem szokas!...
- lajcsi -
|
+ - | Re: Egy fax a kalapnak. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bocsanat hogy beleteszem az oromat valamiben, aminek nem tudom
az elozmenyeit, de Rubin Gyorgy atirta Olerin egyik mondatat
a kovetkezo kepen.
>>Azt a kritikat kaptam, hogy miert irtam azt, a magyaroktol felnek az emberek,
>>amikor egyenesen gyulolik oket. De erre csak azt tudnam felelni, hogy az
>>ember akkor gyulol amikor fel. A felelmet (es ezen kivul az ellenszenvet es
>>gyuloletet) erositi az orokos trianonozas.
es kerdezte, hogy tetszik? Hat a velemenyem, hogy nem tetszik, de
tobbnyire igaz.
Engem egyaltalan nem zavar, ha fenti mondatot, vagy magyar, vagy
roman/szlovak ujsagban olvasom. Foleg nagyon szeretnem, az
utobbiakban olvasni, mert ez mar egy lepes lenne a javulas fele.
(t.i. nem masban keresni a hibat, de magunkban.)
Talan a hiba csak ott van benne, hogy az ember tud gyulolni,
felelem nelkul. De a felelem, vagy irigyseg, sokszor kivaltja a
gyuloletet.
Habar nekem nehez elkepzelni hogy lehet akarkit gyulolni. Ellenfelnek
tekinteni igen, gyulolni nem.
Sandor.
|
+ - | A New York Times (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindossze csak roviden egy korrekciot, nehogy valaki valoban azt higyje, hogy
a New York Times valami heti formedveny! A New York Times egy vilaghiru
napilap, megpedig az Egyesult Allamok legismertebb es legkivalobb ujsagja.
Vele mindossze a Chicago Herald Tribunet, a Washington Postot, a Wall Street
Journalt es meg egy-ket napilapot lehet csak osszehasonlitani. A (londoni)
Times-hoz, vagy Europa hires ujsagjaihoz lehet csak hasonlitani. Ha peldaul a
New York Timesban megjelenik egy elmarasztalo "editorial," mint peldaul
nemregen Szlovakiarol, az illeto orszag vezetoi feltetlenul felfigyelnek.
Mint ahogy a szlovak kormany is felfigyelt!
Balogh Eva
|
+ - | Roman-magyar kibekules (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nagyon nagy orommel olvastam Bathori Gyorgy irasat a roman-magyar
kibekulesrol, kulonosen azert, mivel ez a tema igen kozel all a szivemhez. Fo
erdeklodesi korom egyike a nemzetisegi kerdes a Habsburg Monarchiaban es
azutan. A masik, magyar kulpolitika 1919 es 1945 kozott. Mindket temarol tobb
tanulmanyt is irtam, mig disszertaciom Magyarorszag kulpolitikajarol szolt
1919-1920-ban.
A Horthy-rezsim kulpolitikaban ket tendenciat lehetett felfedezni: az egyik
arra torekedett, hogy egyik vagy masik nagyhatalmat megnyerje a bekes revizio
szamara; a masik a szomszedok egyikevel valo megbekelesre torekedett. Karolyi
peldaul, nem tulsagosan sikeresen, de megprobalt a jugoszlavok fele
orientalodni, mig kesobb o, es mas liberalis politikusok, Csehszlovakiat
tartottak a legmegfelelobb partnernek. Friedrich Istvan, Magyarorszag elso
miniszterelnoke Kun bukasa utan, ugyancsak a jugoszlavokat probalta megnyerni
Magyarorszag szamara. De Friedrichet nem kedvelte az antant es ezert mennie
kellett. Azutan lassan visszatertek azok a politikusok, akik ellene voltak a
szomszedokkal valo kiegyezesnek es mindossze a nagyhatalmakra akartak
tamaszkodni. Az elso kulpolitikai "siker" a titkos magyar-francia targyalasok
voltak 1919 decemberetol 1920 marciusig. De persze a titok nem maradt titok
sokaig es ezeknek a targyalasoknak az egyenes kovetkezmenye a kisantant lett!
A kisantantot eppen azert kovacsolta egybe Benes csehszlovak kulugyminiszter,
mivel attol felt, hogy Magyarorszagnak sikerul meggyoznie Franciaorszagot
(Angliat nem nagyon kellett meggyozni), hogy Magyarorszagot oriasi
igazsagtalansag erte a bekekonferencian. Tehat eredetileg legalabb is a
kisantant nem annyira Magyarorszag ellen iranyult, hanem inkabb a
nagyhatalmak ellen. Persze a "titkos" targyalasok osszeomlottak, csakhogy
addigra mar ott volt a felig kesz kisantant (Csehszlovakia es Romania), es
1921 aprilisa utan Jugoszlavia is csatlakozott a kisantanthoz. Mindez azert
tortent, mivel a magyar kulpolitika addigra mar mindossze a nagyhatalmak
joindulataban bizott. Igazan soha nem probalt megertest talalni
szomszedaival. Kulonosen nem Romaniaval.
Nekem mindig az volt a velemenyem, hogy a liberalisok vonzodasa
Csehszlovakiahoz hibas volt. Benes irtozatosan magyarellenes volt es nem
hiszem, hogy a cseh politikusok hajlandok lettek volna barmifele kozeledesre.
A masik szomszed, akivel Magyarorszag kacerkodott Jugoszlavia volt. Veluk a
megertes nem volt kizart, de ugyanakkor a jugoszlaviai magyar kisebbseg
aranylag kisszamu volt; sot, helyzetuk a harom szomszedos orszagokban elo
magyarokhoz hasonlitva Jugoszlaviaban volt a legjobb. Romaniaval ellenben
soha senki komolyan nem akart kiegyezni, kiveve Bethlen Istvant 1941-ben,
amikor mar Bethelen mindossze egy politikai megfigyelo volt. Pedig, legalabb
is szerintem, ez lett volna az a szomszed, akivel a legerdemesebb lett volna
kiegyezni. A magyar kisebbseg itt volt a legnagyobb (2.5 millio), es ezeknek
legnagyobb resze Erdely kozepen elt, tavol a magyar-roman hatartol. A
Romaniaban elo magyarok helyzete sokkal rosszabb volt mint azoke, akik
Csehszlovakiaban vagy Jugoszlaviaban eltek. Bathori Gyorgy megemlitette, hogy
volt szo perszonalis uniorol. Valoban volt, 1919-ben, Budapest roman
megszallasa alatt. Sot volt egy-ket magyar politikus akkoriban, aki hajlott
is volna az ilyenfajta megoldasra, beleertve Bethlent, aki tobbszor targyalt
a roman targyalofelekkel. Ellenben a nagyhatalmak ellene voltak mindenfele
magyar-roman megegyezesnek, es tudtara adtak a magyaroknak, hogy ha
lepaktalnak a romanokkal, akkor semmifele segitseget nem fognak kapni.
(Mintha enelkul kaptak volna!) Erre a magyar fel ijedteben beszuntette a
targyalasokat a romanokkal. A dokumentumi anyag az 1919-es magyar-roman
targyalasokrol nem teljes, de meg igy is sikerult nekem rekonstrualni a
targyalasok menetet. Bizonyos hatarvaltoztasokat akartak a romanok
eszkozolni: bizonyos magyar teruleteket visszaadtak volna, ha mi bizonyos
teruleteket atengedtunk volna nekik. Ugyanakkor azt ajanlottak, hogy az
orszag lepjen egy perszonalis uniora Romaniaval. Bethlen terve pedig az volt,
hogy a ket orszag egyesuljon megpedig a kovetkezo modon: legyen egy teljesen
roman Regat, legyen egy teljesen magyar Magyarorszag es legyen egy Erdely,
ahol az erdelyi romanok es az erdelyi magyarok teljesen szabadon inteznek
helyi ugyeiket. Termeszetesen mindket nyelv hivatalos lett volna. Persze mint
ahogy nagyon jol tudjuk mindebbol semmi sem lett.
Balogh Eva
|
+ - | Orban Viktor es Nagy Sandor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hidas Pali irja:
>A mai Hirmondora azt tudtam mondani, hogy Jezus, Maria !
Marmint Orban Viktor velemenyerol Nagy Sandor minisztersegerol. Ennekem is
majdnem elallt a lelegzetem. A negy lehetosegbol en a negyedikre szavazok:
>(4) Orban szegeny meghibbant.
Balogh Eva
|
+ - | Rubin Gy.nek Olorin cikkerol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Rubin Gyorgy irja Olorinnak:
> Attol tartok Olorinkalap, hogy fogalmad sincs arrol, hogy mit is irtal le
> a fenti soraidban, es milyen annak hangulata, uzenete. Ugy tunik nekem, hogy
> ez amiatt van, mert meg nyomokban sem talalhato benned empatia. Hogy
> szamodra, es a magadfajtak szamara segitsek a fonti szoveg uzenetenek
> felfogasaban, egy egyszeru tranformaciot hajtok vegre rajta: a zsidot
> magyarral, a holocaustozast trianonozassal helyettesitem.
NAGYSZERU OTLET !!!
> Elore szeretnem
> leszogezni, hogy az igy letrejott szoveggel nem ertek egyet!
> ...
> Azt a kritikat kaptam, hogy miert irtam azt, a magyaroktol felnek az emberek,
> amikor egyenesen gyulolik oket. De erre csak azt tudnam felelni, hogy az
> ember akkor gyulol amikor fel. A felelmet (es ezen kivul az ellenszenvet es
> gyuloletet) erositi az orokos trianonozas.
Kedves Rubin Gyorgy!
1.) Elhiszem, Neked el, hogy Te ezzel a szoveggel szemelyszerint nem ertesz
egyet.
2.) Ugy erzem, hogy ratapintottal a lenyegre! Ugyanis EZT, pontosan ezt a
szoveget --vagy a Te szavaiddal elve: "hangulatot, uzenetet"-- bofogte az
akkor ellenzeki Magyar TV es Magyar Radio amikor az
Antall Kormany a magyarsagrol aka'r egy szot is emlitett, amikor a magyar
nep erdekeit probalta kepviselni es ervenyesiteni! Kepzeld, a sajto is ezt
az undorito szoveget frocsogte! Pont ez volt az allasfoglalasa a
"szabadelvuen demokratikus" magyarorszagi partoknak az elso szabad
kormannayl szemben, hogy "allandoan magyarkodnak" meg, hogy mennyire
"gyuloletes" az, hogy a magyarok "orokosen trianonoznak"! (ezzel erveltek
az MSzP mellett is a liberalis-kommunista partok az MDF-KDNP-FKgP
elleneben az utolso valasztason!)
3.) Latod, van egy kozos nevezo a gyulolettel szemben: a Holocaust es
Trianon. Az a sajnalatos egyedul, hogy egy ilyen fortelmes, es
igazasgtalanul elszenvedett tragedia az ami osszekot! Ugy gondolom, hogy
a Holocaust tragediaja tagadhatatlan, es sajnos a trianoni tragedia
ugyszinten. Egyik sem volt nagyobb vagy igazsagtalanabb mint a masik, es
egyikkel sem lehet versenyezni, hogy kinek fajt (vagy faj) jobban!
Udvozlettel:
Tapolyai Mihaly
|
+ - | Az allam es az egyen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zsigmond kerdese: Az allam van ertem, vagy en vagyok az allamert, egy nagyon
lenyeges kerdes. Ugyanis, tobbek kozt, ez kulonbozteti meg a Common Law alapon
mukodo jogrendszereket, mint Nagy Brittania es egykor hozza tartozo allamokat
mint Canada, Ausztralia, Uj Zeeland es az Egyesult Allamok, a Napoleoni Code-r
a
alapozott orszagok jogrendszeretol, mint Europa tobbi reszet, beleertve
Magyarorszagot.
Mig az elsokben, ertekrendileg az egyeni szabadsag all az eloterben (az allam
van ertem) . Peldakepen felhozva a Habeas Corpus-t, a zsuri rendszert es az
elvet, hogy artatlan vagyok, mig nincs bizonyitva bunossegem, addig a
masodikaknal az allam stabilitasa (Law and Order) a legfontosabb cel. Ez pedig
gyakran az egyen jogainak es szabadsaganak karara tortenik.
En mind ket rendszerben eltem, de szemely szerint az elso irant erzek
preferenciat.
Mas. Tapolyai Mihaly irasat kitunonek talaltam.
Lazar edmund
|
+ - | Lajosnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
a Mar megint kover vadludak c. irasodban megprobalsz
"segberugosdit" jatszani tobbek kozott velem is, a kovetekezoket allitvan:
" Gaal Tamas es Biro Zsiga egyszeru paraszti eszre es epen ezert
folenyes logikara epult cikkei sajnos ujra tapot adnak a mar tobbszor
megemlitett " ha fenekbe rugnak is, de nevem kozszajon forog" US
publicity trukknek amivel egyesek a felreinformalas utjatol sem riadnak
vissza, csakhogy mint legy a tejfolbe, mindenbe
belemasszanak feligazsagokat vagy mar a forrasoknal elferdult
tendenciakat hirdetve.
Mint jelenlegi US oregsegi jarulekot (Social Security) elvezo, es..."
Mielott meg nagyobb lenduletet vennel a rugashoz, ajanlom olvasd el az
emlitett temarol irt megjegyzesem. En ugyanis K A N A D A R O L es a
CPP-rol (Canadian Pension Plan), nem pedig a great US-rol es a Social
Security-rol irtam. Most akkor ki ferdit Lajoskam ?
Nevem kozszajon forgasarol csak annyit: nekem erre nincs szuksegem, mint
"egyeseknek" a FORUM-on.
B.Zs.
|
+ - | Az allamrol, utoljara (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Balogh Eva irja, hogy:
>> en nem valami komoly politikai filozofiara gondoltam, amikor ezt a
kerdest felvetettem. <<
En csupan a FORUM-ban irottakat es nem gondolatokat olvasok.
Tovabba igy folytatja:
>> Mindossze arra, hogy ha az allam mindossze a lakossag munkajanak
adojabol tarthatja csak fenn magat es az orszag lakosait, akkor mikeppen
merulhet fel az a kerdest, amit Zsigmond feltett:
>az allam van ertem, vagy en vagyok az allamert.
Akkor ezzel a kijelentessel valami komoly baj van. <<
Igen Eva. Nagyon komoly baj van ! Hogy mi, az nezopont kerdese !
B.Zs.
|
+ - | Egtajakrol vitatkozunk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lajcsi Batyam!
Tenyleg nincs sok okunk a vitara (de hat megirtam, hogy most nincs bicska)
:-) mert a fontos kerdesekben egyetertes van kozottunk. Az inflacioval
kapcsolatban azonban egy kicsit felreertettel, s most egy kicsit
vitatkozhatunk az egtajakrol:
>Nekem ujnak tunik amit az 1945-os inflacio felgyorsulasaval
>kapcsolatban a nyugatiak intenziv nyomasarol irsz, mi akkor inkabb
>ugy ereztuk - es ez volt szobeszed targya is -, hogy az inflacio
>gyorsitasa az index szamok kozotti hacsak rovid idoszakokra
>korlatozott eltolodas miatt is - a "Nepgazdasag" erdeke volt.
Nos, en 1945 kapcsan KELETI egtajra mutattam (mar mint innen
nezve...). A bankopresrol irott soraiddal egyetertek, biztosan
ez volt a fo oka. Vitazni azon lehet, hogy a szovjet megszalloknak
volt-e (es milyen) szerepuk ebben? Mondanom sem kell, hogy a
tortenelemkonyvekbol nem olvashattunk errol, s a csak "meg nem
erositett forrasbol" szarmazo informaciok megerositesre vagy
cafolatra varnak (torteneszek - felhivas keringore).
A NYUGAT (USA, Kozos Piac) szerepet a kesobbi idoszakkal
kapcsolatban (mondjuk az olajvalsagtol kezdve) ertettem.
Ezen is erdemes vitatkozni, tenyleg "feleltuk-e a kolcsonoket",
vagy pedig a ket vilaghatalom kozotti vetelkedelkedes aldozatai
vagyunk, s eladosodasunk ellenere bennunket szipolyoztak ki
mindket oldalrol? Hat tessek, erdemes vitatkozni, mert a
jelenlegi sulyos valsag ("Unokaink is latni fogjak")
megoldasa strategiajanak szempontjabol nem mindegy, hogy
"leha, bunos nemzet vagyunk", akiket meg kell fenyiteni,
es meg van oldva a problema, vagy "szerencsetlen aldozatok"
akiknek maskor ugyesebben kell lapitani a bokor toveben,
hogy az egymassal birkozo "nagyok" ne tapossanak a tyukszemere.
Ma a politikaban keveredik a ket felfogas, de vajon a Forumon
van-e egyetertes ezugyben?
>Ezert nem muszaj olyan johiszemuen elfogadni mint okot azt
>a nyuglodest, hogy az inflaciot a kulfold altal gyakorolt nyomaszto
>terhek hajtjak a magassagos egekbe! Lehetnek, sot vannak ott
>mas kozrejatszasok is, ebben te is en is biztosak lehetunk!
Igen, a kozrejatszasok (sot osszejatszasok) ugyeben egyetertunk.
Vegul egy olcso poen:
>... mintha nem is magyar hanem legalabbis Mars lako lennel...
Le vagyok leplezve! Tenyleg magyar marslako vagyok, mert van user account-om
a Mars gepen is , SZTAKI, Budapest, Hungary).
Szeretettel udvozol:
Cserny Pista MTA Atommag Kutato Intezete )
WWW homepage http://esca.atomki.hu/~cserny
|
+ - | ki vette eszre? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Forum!
Az Erdellyel foglalkozo irasimban van egy targyi hiba.
Sajnalattal latom, hogy meg senki nem vette eszre.
Bathori Gyorgy
|
+ - | ki tud rola? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Forum!
Az alabbi hir a TV teletextjeben jelent meg tegnapelott:
"Statisztikailag nem bizonyithato, hogy az IMF ajanlasok teljesitese
sikerre viszi egy orszag gazdasagat - jelentette ki a Vilagazdasagi
Kutato Intezet igazgatohelyettese.
Csaky Gyorgy egy brit gazdasagi tanulmanyra reagalt. A dolgozat
szerint a fizetesi merleg egyensulyara valo torekves vegso soron
visszafogja a gazdasag fejlodeset.
A kutato hozzatette: a kelet-europai orszagoktol nem kovetelheto meg
az az ortodox gazdasagi szigor, amelyet a valutaalap a fejlett
allamoktol var el"
Azota annyit sikerult megtudnom, hogy felthetoleg egy Economist
cikkrol van szo es a keleteuropai orszagok helyzetet is elemzi.
Hasznos lenne errol egy recenzio a Forumon. Magam is megtennem, de
nem jutok hozza az Economisthoz (plusz azt sem tudom, melyik szamot
keressem). Ha valaki tobbet tudna a cikkrol mondani megkoszonnem.
Bathori Gyorgy
|
|