> Felado :  [France]
> 
> Es amikor a vonaton utaztunk (megfelelo hatterzaj mellett), csak a nyelv
> zenejere figyelve azzal szorakoztam, hogy elkepzeltem, hogy magyarul
> beszelnek. Egeszen jol ment, ilyen korulmenyek kozott hasonlo a
> hangzasa. Szamomra.
> Szamukra meg az Operaban volt hasonlo az elmeny (nem olasz opera
> volt...).

Hasonlo velem is elofordult. Egy koppenhagai kocsmaban a neheny asztallal
tavolabb beszelgetoket veltem magyaroknak. Meg mertem volna eskudni ra. 
Aztan kisult, hogy finnek. Aztan tobb mas alkalommal is elofordult
hasonlo. Nagy hatterzaj, tavoli beszelgetes foszlanyok, a finn beszed
teljesen magyarnak hangzott. De mindig csak a finn, sose csapott be mas
nyelv.

Ez persze teljesen amator megfigyeles, de - ha masokkal is elofordult
ugyan ez - talan nem veletlen.

Necc elek (az ezermester)

Cseh Tamas írja:

> A desztilalt-viz fogyasztasa csak az asvanyi anyag bevitelt es az izerzetet
> befolyasolja.

A tartos desztviz ivas eppen az asvanyi anyagok hianya miatt, 
_tudtommal_ gyilkos dolog. Felborul az ionhaztartas es a sejtek 
mukodeskeptelenne valnak -> halal.   
Jo lenne, ha orvos is hozzaszolna. Hallo doktorok!

Cser Gabor

Az abszolut ter cimu level szerzojenek nem okoz kulonosebb
nehezseget, hogy egyidejuleg tartsa fenn a relativitas-
elmelet jelensegeit es igy keresse az abszolut mozgas
kovetkezmenyeit. De ha alaposabban vegig gondoljuk, akkor
azt erezzuk, hogy egymasnak ellentmondo allitasok nem surun
szerepelnek a fizikaban, ezert talan kozelebb kerulunk az
altalanosabb szemlelethez oly modon, ha azt kerdezzuk, hogy
melyik a helyes?

    A level ket fontos kovetkeztetest tartalmaz:
    1 "A relativitaselmelet is "perturbalja" a klasszikus
mechanikat, ennek effektusai merhetok, es bar kicsik, de eddig
meresi hiban belul a valosaggal megegyezo eredmenyt adnak."
    2. Az abszolut mozgasrol: " Hogy megsem latjuk az
effektust, annak oka nyilvan az, hogy nincs ;-)" ...  (vagy az
egyik kezeben szorongatja azt, amit a masikban keres!)
    Ezen masodik allitast tahat ugy kellene helyesen ertelmezni,
ha egyidejuleg a ket allitas (- relativ mozgas - abszolut
mozgas-) nem lehet helyes, akkor ha van egy jelenseg, amelyet
az  alt.rel. elmelettel is lehet igazolni, de lehet az abszolut
mozgas kovetkezmenye is, el kell eldonteni, melyik az igaz.
    Hogy az abszolut mozgasnak a bolygomozgasokra
hatassal lennie kell, azt a level szerzoje kozelito szamitassal
is igazolja. (A Fold tengelykoruli forgasanak eves periodikus
ingadozasat - fel evig gyorsul, a masik feleben lassul, mintha
letezne az abszolut mozgas, - most hagyjuk.)
    Roviden: Van egy jelenseg, amely az abszolut mozgast
igazolna, ha a relatvivitast elvetnenk. Az abszolut mozgast
tovabba igazolja az ugyancsak tapasztalatokkal ellenorizheto
E=mc2, amelybol -tobbek kozott- a tomegvaltozas jelensege
kovetkezik az abszolut terben torteno mozgas
kovetkezmenyekent.

    (Nem irigylem Einsteint! Szegeny feje egyetlen fotont sze-
retett volna merlegen megmerni, nem egy egesz radir tomeg-
valtozasat. Hogy mit kapott volna ezert a Tudomanyban!)

    Tisztelettel   B.Janos

A lapzarta kicsit mas, mint az en Napzartam, igy egy napra
ket level is jut.
Tisztelelt HP !
      A Soldner eset, mint egykor "merhetetlen" kovet-
keztetesre volt pelda. Lehet, hogy elfelejetetted mar
mit kerdojeleztel meg? Ugyanis mar rendszeresen mast
talalsz az irasomban, mint amirol beszelunk. (Pl. Einstein
meresenel kvantumfizikarol, szakacskonyvrol irsz.) Igy
valoban sorlimit zavarba lehet kerulni.
     De ha mar kielemezted Soldner kovetkezteteset, mert
nem tunt fel az, hogy a pelda azt jelkepezte, a meresi
lehetosegek fejlodesevel mindig szamolni kell, es tudatosan
is fejlesztheto, erdekes lenne tudni, merre fejlodott volna a
fizika a mult szazad elejen? Relativitaselmeletet allitottak
volna fel, a Nap legkorere gyanakodtak volna, vagy mar
akkor  felfedeztek volna a porgyurut, stb?
    Olyannyira erobol ervelsz, mondhatnam duhos vagy,
mert nem ertem meg egyszeru  megallapitasodat, amely
szerint a merlegeles nem jarhato ut, hogy elobb utobb
meghatralok, de nem ervelesed elott, hanem feltem a
Tudomany olvasoit.
     Muszaly visszaternem arra, amire rendszeresen
hivatkozok, az E=mc2 meresekkel alatamasztott eredmeny.
Ebbol egyenesen kovetkezik az abszolut mozgas. A
relativista ezt kikeruli, amikor ervenytelennek mondja ki, es
szellemes erveles kisereteben uj definicokat hoz letre es pl.
azt jelenti ki, hogy az egyenesvonalu egyenletes mozgas
egy csodalatos kivetele a termeszetnek, mert itt es csak is itt
nem ervenyes az E=mc2, illetve talan ervenyes, de nem ugy
ervenyes stb.
     Ezt viszont en cafolni kivanom, amihez olyan
eszrevetelekhez kellett eljutni, mint pl. az abszolut
nyugalomban levo test tomege minimum erteket mutat stb.
Tehat targyalasi alapot kellett letrehozni,amelynek
lenyege, hogy kiiktassuk a megfigyeloktol valo fugges
kerdesenek vizsgalatat es helyetteaz anyag fizikai
parametereinek vizsgalatara terjunk at. Ez a szemlelet tavol
all a rel.elm.Einstein-fele megkozelitesetol.
    De ismetlem, meresi eredmenyekkel alatamasztott
kijelentesrol van szo. Visszateroen arra hivatkozol, hogy
nem lehet merni, tehat nincs alapja az abszolut mozgasnak.
Itt azonban kitartoan elkeruli a figyelmedet, hogy igenis
van meresi alapja.
     Tekintettel arra, hogy nyilvan ezt eddig  nem vetted
eszre, es ezert igen szabadon ervelsz:
"Te most a Nobel-dijjal takarodzol, mint tekintellyel... tehat
Einstein tevedese (o sem tevedhetetlen).." Einstein ha
tevedett is, ebben a kiserletben nem tette. Lehet, hogy en
Einstein kiserletenek reszletet is felhoztam peldanak, de ha
vegig olvasod leveledet, Te mindjart az egesz vilagra
hivatkozol, "a vilag ugy gondolja, hogy...".  Hol van itt a
meres??  Nem lenne bolcsebb elkerulni az ilyen ervelest??
Te ugy gondolod, a relativistak ugy gondoljak, a vilag ugy
gondolja, hogy abszolut mozgas nincs. Ezek az ervelesek
azonban nem jelentenek semmi mast, mint felig
megalapozott joslatot. Miert? Mert az altalam megjelolt
E=mc2 kovetkezmenyei nincsenek meresekkel megcafolva.
Vannak meresi eredmenyek, amelyek a relativitas mellett
szolnak, de az E=mc2 ellene szol! Itt kiserletekkel donteni
kell, ma vagy holnap. Ezt az is jelentosse teszi, mert az
osszefugges a fizika egesz teruletet erinti, es ha a relativitas
miatt az E=mc2-t el kell vetni, akkor is egy uj fizikat kell
irni! A leendo uj fizika, legyen az relativista, vagy abszolut,
uj jelensegek megismeresehez fog vezetni. Ha a fizika celja
a termeszet megismerese, akkor mielobb erofesziteseket
tesz a kerdes eldontesere, merleggel, vagy mas modon.
Osszefoglalva: Takarom az E=mc2!
   Tisztelettel  B. Janos

A naprendszer kb egyenletes mozgasahoz kepest a belso bolygok palyamenti
sebessege eleg jelentos ahhoz, hogy - ha letezik - abszolut tomegvaltozast
okozzon a palya ket atellenes pontjan (amikor a palyamenti sebesseg es a
naprendszer haladasi sebessege osszeadodik ill kivonodik). Az elteres
1e-7...1e-6 nagysagrendu lehet a bolygo nyugalmi tomegere vonatkoztatva
tekintve. Csillagaszati meresekkel ki lehet mutatni ekkora tomegvaltozas
hatasat? A nagybolygok feltetelezett tomegvaltozasa [aranyaban] sajnos
kisebb.

			***

Olyan hihetetlennek tunik, hogy asvanyi-anyag bevitelunk donto reszet
kizarolag a vizivassal fedezzuk. Ugy erzem, egy turos sztrapacskaval
tobb kalciumot szerzek, mint egy liter csapvizzel.

A csapviz kemenysege (nemileg korrelal az asvanyi so tartalommal) az
orszagon belul is jelentosen eltero. Van ahol az 5 nemet kemenyseget
sem eri el, van ahol 20 folott van.

Allatkiserlet: be fogok szerezni nagyobb mennyisegu ioncserelt vizet
(a rakospalotai hulladekegeto ioncserelt vizenek fajlagos vezeto-
kepessege - legalabbis amikor eloallitjak 0.1 uS/cm alatt van!!!) es
nyaron egy szarazabb idoszakban, amikor pocsolyakhoz nem fer hozza, a
kutyank ivovizkent ezt fogja kapni. Mellette persze a rendes kajajat.
Tipikus nyari szarazsag egy honapig tart. Az eredmenyro beszamolok.

Udv///Laci

A megboldogult Tudomany 86/9. szamaban egy Jack O. Burns nevu
szerzo irt egy cikket, "A vilagegyetem nagyon nagy lepteku alakzatai"
cimmel. Ebbol a kovetkezok derulnek ki: A galaxisok nagyjabol gomb
alaku galaxishalmazokba csoportosulnak. Ezek mindegyike galaxisok
szazait, vagy ezreit tartalmazza. A galaxishalmazok is csoportosulnak,
ugynevezett szuperhalmazokat alkotnak. Ezek altalaban nehanyszor tiz
darab halmazbol allnak, es nem is gomb alakuak, inkabb gyongysorszeruen
helyezkednek el. Az egyes szuperhalmazokat a sajatjuknal tobb
szazszor kisebb surusegu "uregek" valasztjak el egymastol.
Az addig felfedezett legnagyobb szuperhalmaz hosszara egymilliard
fenyevet ad a szerzo (a Perseus es Pegasus csillagkepek iranyaban).
A megfigyelesek alapjan az az elkepzeles is felmerult, mintha az
"uressegek" es a surubb anyag buborek, vagy szivacs szeru
szerkezeteket rajzolnanak ki, ahol a "buborekok" falat alkotjak a
szuperhalmazok. Az egyes viszonylag ures tartomanyok atmeroje akar
100-300 millio fenyev is lehet. Bar a nagylepteku inhomogenitasok
letezese bizonyosnak tekintheto, a szerzo szerint '86-ban meg nem
lehetett eldonteni, hogy a buborekmodell ervenyes-e.

Mivel a., a cikk mar tobb mint tiz eves, b., addig (86-ig) az
univerzum terfogatanak csak kb. egy szazalekat -a fold par milliard
fenyev sugaru kornyezetet- mertek fel, c., az azota eltelt idoben
a Hubble vagy mas jo kepessegu teleszkopokat is felhasznalhattak
a megfigyelesre, kivancsi volnek a temaban elert uj eredmenyekre.
Van valami informaciotok errol?

Pozsgai Csaba

Hi!

Van egy problema ami foglalkoztat egy ideje.
Nevezetesen, meg lehet-e allapitani egy targy abszolut sebesseget az
univerzumban.
Vegyunk peldakepp ket egyforma tomegu es egyforma (de ismeretlen)
Vx sebesseggel halado targyat (egymastol fuggetlenek). Semmi egyeb
viszonyitasi alap nincs.
Az egyik targyon legyen harom kordinata iranyban hasznalhato raketahajtomu
(x,y,z iranyok) amellyel bizonyos energiamennyiseget tudunk kozolni (es ez
az energiamennyiseg teljes mertekben a gyorsitasra forditodik).

Ha mondjuk x iranyban relativisztikus sebesseggel (Vx~=c) haladunk,
ugyanakkora energiaraforditassal a masik targyhoz viszonyitva kisebb
sebesseggel indulunk-e el x mint y vagy z iranyba? Hiszen x iranyban
igyekezve novelni a sebesseget gyorsan noveljuk az abszolut
sebessegvektort, y es z iranyban pedig csak meroleges komponenseket adunk
hozza ami csak kis mertekben noveli a vektor abszoluterteket. Az okozna az
egysegnyi energiara adott sebessegek eltereset hogy a sebesseg novelesevel
a targy tomege is no, nagyobb tomeget ugyanakkora energia csak kevesbe
gyorsit.

A kerdes hogy jol gondolom-e es hogy meg is lehet-e hatarozni azt a
bizonyos abszolut sebesseget.

A masik kerdes hogy meg lehet-e hatarozni egy targy sebesseget ha nincs
semmifele viszonyitasi pont (amihez kepest merhetem a sebessegemet). 

____________________________________________________________________________

e-mail :         

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: vizko megint ( 11 sor )
> art neki, de hogyan? Apam azt mondta, robbanasveszlyes lesz. Miert? Az
> egyetlen dolog akkor robban, ha a futoter es a viz/goz tartaly kozott
> atszakad a fal, es akkor elszall a muhely, mint a gyozelmi zaszlo. De:
> hogyan csokkenti a fal erosseget a vizko? -- G

A vizko belulrol bevonja a tartaly falat. Hoszigetelo, igy a tartaly fala
nagyon felmelegedhet, ami mar onmagaban sem hasznos. Vegkepp pedig akkor
intezi el a tartalyt, ha a vizko megreped. Ekkor a nagyon forro tartalyfalat
hirtelen eleri a sokkal hidegebb viz, es a hirtelen lokalis hutes rendkivuli
modon igenybe veszi a falat.

Udvozlettel
	Jozsef

>Ezzel a szeliranyban +/- 90 fokos tartomanyban kozlekedo jarmuvek
>szeliranyu sebesseg-osszetevojenek a korlatjaul a szelsebesseg adodik.
>
>hjozsi
Ezzel azt akarod mondani, hogy a hatszelre, illetve a bal-jobb oldalszelre
igaz a szelsebesseg, mint felso korlat ? 
Janos

On Mon, 6 Apr 1998, Cseh Tamas wrote:

>>Ontozni lehet, ivasra nem ajanlom, mert a szervezetben nagy lesz az
>>ozmotikus nyomas a desztillalt viz es a szomszed sejtek koztt, ami tul
>
>Hol? A gyomorban? Vagy a szajban? Ha ez az ozmotikus nyomas olyan nagy
>problema lenne, akkor nem is ehetnenk jol megsozott etelt (igaz itt a
>sejtek kiszaradasatol kellene tartanunk). Az ozmozisnyomas hatasat
>egyebkent jol erzekelhetjuk, ha a viz alatt kinyitjuk a szemunket. Ebbe sem
>halt meg bele senki. Szerintem a desztillalt viz nem csipi sokkal jobban a
>szemet, mint a tiszta viz.

A gyomorban, belekben, vagy eggyel beljebb a felszivodas soran, olyan
helyen, ahol intenziv a sejtek kozotti anyagcsere.
Ajanlom megfontolasra azt a tenyt, hogy a hajotorottek a tutajban szomjan
szoktak halni. Nemcsak azert mert rossz izu a tengerviz, hiszen a
gulyasleves is sos kb. annyira. Azaz mondjuk egyel meg egy kg sot,
es meglatod (nehogy megedd !) ;-) Ha tul sos az etel, amit megettel
(es soha nem eszel nehany evokanalnyinal tobbet), utana kinzo szomjusag
tor rad, mert a szervezet segitsegert kialt.

Nem tudok melyen belemenni a fiziologiaba, de a torzsfejlodes soran az
uszas szokasos tevekenyseg volt, ehhez a vedekezes ki tudott fejlodni.
A szemhartya azert valoszinuleg tobbet bir mechanikailag, kisebbek a
resek, amin a viz kozlekedni tud, hiszen ez ott nem cel, de a belso
sejtek kozott igen, mert ez kell az anygacserehez. A szemhartyanak is
van anyagcsreje persze, de belulrol ;-).

A halak szeme sokkal strapabirobb pl., a szemhejuk le van nove, azon
keresztul latnak, tehat a szarazfoldi allatokhoz kepest extra vedelme
van a szemuknek.

>>gyorsz felszivodashoz es talan "sejtrobbanashoz" is vezethet. Ez persze
>>csak kiados ehezes utan elfogyasztott nagyobb mennyisegu viz eseten lehet
>
>Kiados ehezes utan is van gyomorsav es egyeb emesztonedv a gyomorban, amit
>nehezen lehet felhigitani a sejtekben talalhato nedveknel higabbra.

Miert ne lehetne ? Persze a sejtrobbanas talan tulzas, de talan
nem, orvostol, biologustol hallottam. Azonkivul lattam nagyon feltuno
demonstracios kiserletet szemipermeabilis hartyaval. A sohaztartas
felborulhat, vegzetes modon, de ez ugyanaz.

>Egyebkent a gyomrot pont az ilyen szelsoseges hatasok elviselesere talaltak
>ki.

A termeszetben azert nincs nagy mennyisegu desztillalt viz, az esovizet
az allatok pocsolyabol isszak, ahol az mar nem vegyi tisztasagu H2O.

>A desztilalt-viz fogyasztasa csak az asvanyi anyag bevitelt es az izerzetet
>befolyasolja.

Kis mennyisegben, de mindent el lehet tulozni.

HP

Kedves Feri,
On Mon, 6 Apr 1998  wrote:

>De engem megis nagyon zavar ez a nemkivant asszimetria. Megprobalom egy kicsit
>maskepp megfogalmazni az ellenveteseimet.
>A spec. rel. nem igazan tunik relativitas elmeletnek. Bar azt allitja, hogy az
>inerciarendszerek egyenertekuek, ez megsem igy van. Megkulonbozteti az allo es
>a mozgo rendszert, es a ketto nem felcserelheto. Newtonnal ilyenrol szo sincs.

Nem kulonbozteti meg egyik sem, csak mas transzformacios kapcsolatot allit
fel kozottuk. A lenyeg, hogy nem szabad csak ugy atugrani, midenrol
elfeledkezve, hanem szbalyos tarnszformaciot kell vegezni, ami bizony
a spec.rel.-ben nem olyan trivialis az idore, mint a
klassz(;-).mechanikaban. Nemcsak azonos kepletekrol van szo, hanem arrol
is, hogy ezek a kepletek egymasba is transzformalodnak konzekvens modon
az atteres soran.

Az ikerparadoxon eseten a mozgo testver visszafordulasakor suba alatt
rendszert valtunk, ezt pedig nem tehetjuk meg ovatlanul. Csak egy
rendszerben mert adatokat szabad osszeadni, ga ugy tetszik, erre
a paradoxon is figyemeztet, kulon rendszerben mert adatok kozott
pedig a Lorentz-trafo ad kapcsolatot. Az egesz
spec.rel. elentmond hetkoznapi (ertsd jozan paraszti) tapasztalatainknak,
agyunknak, ezert oavtosnak kell lennunk. Az egyidejuseg akkor holtbiztos,
ha egy helyen is vagyunk, egyebkent lehet egyidejuseget definialni minden
rendszerben, de fenysugar kikuldesevel szinkronizalni kell az orakat.
Ami biztos (posztulatum), az az hogy minden rendszerben c a fenysebesseg.
Az egeszben egyebkent ez az allando c az, ami a "leghihetetlenebb", de
kiserletileg igazolhato, ez ez kenyszeriti ki a relativitaselmeletet.

Horvath Pista (HOI) azt irta, kar belevenni az alt.rel.-t a targyalasba,
ami abbol a szempontbol igaz, hogy a spec.rel. kiadja a jo eredmenyt, sot
azt is megmondja, melyik rendszerben kell szamolni. Vegig egyetlen
inerciarendszerben kell maradni, es ez az allo testver rendszere.

Bele kellene gondolni, hogy a mozgo testver rendszerebol megis ki lehet-e
buveszkedni a spec.rel-lel az eredmenyt, kerdes, mond-e valamit a
spec.rel. magara a transzformacio folyamatara, hiszen amig boostolunk,
addig rendszerunk nem inerciarendszer. Az a gyanum, hogy az elmeletnek
ez szinglaris pontja, amely szingularitast ezen belul nem is lehet
feloldani, csak az alt.rel-ben. Persze leht, hogy tevedek.

HP

Tobben figyelmeztettek egy bakira, az I^2-es, U^2-es fugges miatt az
ezerszeres feszultseg nem ezred, hanem milliomodreszere csokkenti
termeszetesen a veszteseget.

Koszonom es bocsanat,

HP

Tisztelt tudosok!

Nem tudom, ki alkotta meg az ikerparadoxon problemajat, de gondolom mar
nagyon sok eve lehet annak.  Horvath Pista altal is emlitett nepszeru
Einstein konyvben meg nincs benne, de valoszinuleg az ido tajt
lehetett.

Most mar majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy hibasan lett
levezetve, es mivel ezt a hibat ugy latom senki nem vette eszre, ez a
hiba sok kart okozott a fizikai ismeretek elterjeszteseben. Magam
peldajan tapasztaltam, hogy mar evek ota nem tudom megemeszteni ezt a
kerdeskort, nagyreszt ennek koszonhetoen.

Nemi mas jellegu hiba javitasa utan ideznem 98. januar 10-i levelem egy
reszletet:
> A specialis relativitas elveböl az kovetkezik, hogy a mozgo ora
> lassabbnak latszik, mint az allo.
> Ugyanakkor a mozgo oraval egyutt mozgo megfigyelo a vele mozgo orat
> latja gyorsabbnak.
> Vagyis az orak sebessegfuggo jarasa, az idok kulonbozo mulasa
> latszolagos, szimetrikus jelenseg.
> Valojaban mindegyik ora a sajat idejevel egyforman jar, csak kozben
> egymashoz kepest mozognak.

Amikor ezt leirtam, foleg a  megerzeseim vezettek, amelyekre gyakran
rabizom magam.  Ez a megjegyzesem vitat robbantott ki, amelynek soran
alkalmam volt ujra vegiggondolni a dolgot.  Kozben sok olyan
feltetelezesemnek is hangot adtam, amelyek nem voltak helytalloak.
Azonban a fent idezet soraim igazak.

Mint ismeretes a specialis relativitas elmeletet Einstein ket
posztulatumra alapozza.  Az egyik a fenysebesseg sebessegenek
allandosagat es vonatkoztatasi rendszertol valo fuggetlenseget mondja
ki.  A masik pedig a vonatkoztatasi rendszerek relativitasara,
egyenertekusegere vonatkozik kijelentve, hogy az abszolut mozgas
eszlelhetetlen.

Ebbol a kettobol mar kovetkezik az altalam megfogalmazott allitas
helyessege.

Ha a posztulatumokat elfogadjuk igaznak, akkor minden, ami erre epul,
pusztan matematikai problema.  Barmilyen allitasnak, ami a specialis
relativitas kereten belul marad, csak annyiban lehet koze a valosaghoz
amennyiben a posztulatumoknak koze van a valosaghoz.

Miert hibas az ikerparadoxon hagyomanyos levezetese?
Mert a posztulatumokkal ellentetes eredmenyre vezet.

Miert hibas az ikerparadoxon hagyomanyos levezetese?  Az ikerparadoxon
eseteben nem egy, hanem tobb vonatkoztatasi rendszeren keresztul
kovetjuk a pontok mozgasat.  Viszont amikor atterunk egyik
vonatkoztatasi rendszerrol a masikra, akkor figyelembe kell venni, hogy
a sebessegvaltozas iranyaban felvett tengely menten csak egyetlen
koordinataban (celszeruen valasztva a nullaban) levo pontra vonatkozoan
lehet az idoket osszeadni. Mas koordinataknal korrigalni kell az
idoadatokat a nulla pontol valo tavolsag, es a vonatkoztatasi
rendszerek sebessegkulonbsege aranyaban (x*v/(c*c)). Mivel ket
koordinata rendszerrol van szo az atteresben, az elobbi mondatban a
"mas kordinataknal" kifejezes nem egyertelmu (van x, de van x' is). A
korrigalas ezert megsem olyan egyszeru, mint leirtam, de ennek
taglalasaba nem akarok belemenni.

Amit azonban a korrigalas eredmenyetol varok, az nagyon egyszeru, es
esszeru. A ket iker eletkora mindig egyforma, valahanyszor ugyanabba a
vonatkoztatasi rendszerbe kerulnek. A posztulatumokbol eredoen ennek az
eredmenynek kell kijonnie. Bar tudom, hogy ha megadnam a szukseges
idokorrekciot, sokkal kenyelmesebb lenne mindenkinek, de azt hiszem
ennelkul is megertheto, hogy mi a lenyeg.

Megjegyzem, hogy ennek fenyeben az egesz specialis relativitas uj
megvilagitasba kerul, es nagyobb szerepet kaphat a fizikaban.

Udvozlet mindenkinek: Takacs Feri

Mit gondoltok, kedves Tudostarsak, ha esik az eso es a szel is 
fuj, merre erdemes menni, hogy a legkevesbe azzak meg? Vagyis 
szellel szemben, vagy hatszellel, hogy a leheto legkevesebb 
esocsepp aztassa at a ruhamat? Teggyuk fel, hogy mindenkeppen 
azonos tavolsagot kell megtennem, mondjuk ket metromegallo 
kozott. 
Gondolatkiserletek elonyben, bar az utobbi napok idojarasa 
alapjan a gyakorlatban is kiprobalhattam volna. De sajnos tul 
hamar borig aztam.

dada