Sajnos ezt az irasomat a szokasos Pgdn helyett ujra el kellett olvasnom (2x
is), mert kimoderaltak.
(A moderatorhoz: Ez azert maradhat ugye?)

De most jojjon a SHOW! Az unalmasabb reszeket benthagytam:

Monostori Attila >

>>Melyik teremtmenyevel fogja kezdeni a nepirtast?
>
>Hogy melyik teremtmenyevel? Az emberrel. Ugyanis anno a Vizozonkor
>igeretet tett, hogy az ember miatt az allatokra nem hoz felesleges
>pusztulast.

Az allatoknak tett igeretet?
Vagy nekunk embereknek tett igeretet, hogy nem bantja tobbet az allatokat.
("Ez volt az utolso hibam Fiaim")
Ilyen tipusu igereteket a tyukpiacon szoktam kapni.
(Az eredeti verzio szerenyebb volt  :))

>Es itt is a pelda. Nem is olyan hihetetlen, hogy
>elpusztul a gonosz vilag, mert Noe idejeben egyszer mar megtortent.
>Megjegyzem, hogy ott is csak azok pusztultak el, akik nem hallgattak
>az evtizedekig tarto figyelmeztetesre.

Ha jol emlekszem, majdnem mindenki elpusztult.(Maradt 8 ember Noe barkajan :))
Isten kemenyen szelektalt.

>Az erdeklodes  pedig ha lett volna, ennyi ido alatt es az olvasottak kapcsan
>mar reg megmutatkozna.

A HIX-et jelenleg (meg) nagy szamban olvassak ertelmes emberek. Ha nem tudtad
elvetni az erdeklodes csirajat, az a vallasod, es a Te hibad!

>Es en a meddo vitat nem tekintem erdeklodesnek.

Akkor bezony nincs erdeklodes. Vissza az elozo megallapitasomhoz.

>Egy kis lexikalis ismeret:
>Jehova az az Isten szemelyes neve.

Igen?!

>Ugy lettem Jehova Tanuja, hogy annak idejen az en ajtomon is
>kopogtattak es elmondtak, amit akartak.

Ismeros eset.

>Meghallgattuk oket es kertuk,
>hogy reszletesebben is beszeljenek nekunk minderrol.

Itt van a mi nagy utkeresztezodesunk. En a Terito urat alig birtam leallitani.

>Az amit mondtak meggyozott arrol

Ez is egy roppant erdekes kerdes.
Ha jol emlekszem, a Terito ur megprobalt ram esz ervekkel hatni. Kis tulzassal:
Logikusan epitette fel a szoveget.
Rad ez hatott. Ram nem. Annyira nem, hogy azzal az elvakult 40 eves forma
ferfival meg vitatkozni sem volt kedvem. De ez ot nem zavarta. Csak nyomta,
nyomta, nyomta a joslatokat es egyetlen lehetosegemet a megmenekulesre.
Szerinted en csinaltam valamit rosszul?
Nem fogtam fel a szovegben rejlo zsenialitast?

>En ugy szoktam volt mondani, hogy szamomra akkor esett le a tizfilleres,
>akkor kerultek helyukre a dolgok az elmemben.

A tizfilleres mindig az elen all. Barmitol eldolhet...
Ujra felallitani nehezebb.

>csak a sajat vallasom
>szempontjabol es a tobbi is csak azert, mert naponkent szembekerul az
>ember az ajtok elott kulonfele vallasu emberekkel es jo dolog
>megtalalni veluk a kozos nevezot.

Te is kopogtatsz?

>Egyebkent evangelikus vallasunak kereszteltek meg anno,
>de mint irtam sem en nem torodtem vele, de a pap (vagy lelkesz?) sem
>azzal, hogy miert nem jarunk templomba, stb.

Jol megjarta. Egy barannyal kevesebb.


>Remelem Dzsoki valamelyest kielegitettem az erdeklodesedet.

Valamelyest igen.

>> Felado :  [Hungary]
>
>> En Tamassal ertek egyet. Isten szerintem nem gondolt semmifele elrendezesre,
>> mert o teremtette az embert, igy tole szaramznak a hibaink is.
>
>Ha hiszel Istenben, akkor meglehetosen gyenge, es esetlen az az
>isten, akirol te kepet alkotsz.

Bocs, de ki teremtette a hibainkat? Mi nem lehettunk, mert nem vagyunk istenek!
Vagy ha igy jobban tetszik: Ki teremtette a hibazas lehetoseget.
Ezek aztan mar tenyleg nem mi emberek voltunk!!!

>Ha nem vagy vallasos, akkor meg minek az egesz vita?

Nem hozzam szol a kerdes, de amirol vitatkozunk, az fuggetlen egy-egy ember
nezetetol. Ha  nem egy vallasos email-cim, attol meg
Isten ugyanugy VITA targya, mintha  vallasos lenne.



Ivan Marinov >

>Hogyan beszelhetsz igy egy Jehova Tanujaval? :-))) Az o vezetoseguknek
>(Brooklyn) _mindig_ igazuk van, akkor is, ha tevednek.

Melyik vallas nem ilyen?
Legfeljebb ovatosabb...

>Eddig mar
>kiszamoltak, hogy a vilagvege 1914-ben, 1918-ban,1925-ben, 1975-ben lesz.

Imadom a szamitasokat. Mi is a vilagvege keplete?

>Azota a jehovista kulcsszo
>a "hamarosan"... :-)))

Ez nekem is feltunt, (mint a szerencsetlenul jart palyakezdo tuzolto)
ELEG _Hamar_


szasztok,
dzsoki

Cserny Pista irja:

>Az Egyiptombol valo kivonulas idopontja vitatott, de a legvaloszinubb
>idopontja Merenptah (i.e. 1224-1214) idejeben vagy II. Ramszesz (i.e.
>1290-1224) uralkodasanak masodik feleben lehet. Ekkortajt a "tengeri nepek"
>vandorlasa megdontotte a hettita allamot, s regi hatarai moge kenyszeritette
>Egyiptomot (csokkent az egyiptomi befolyas Sziria es Palesztina folott).

A tengeri nepek invazioja III. Ramszesz 8. eveben tortent. II. Ramszesz
egesz eleteben ervenyes volt a vele kotott bekeszerzodes, halalakor
(Merenptah) a hettita birodalom meg ep, meg nem roskadt ossze. Datumot
lasd kesobb.

>E korbol valo az elso forras is, amely a zsidosagot emliti: Merenptah farao
>"Izrael-sztele"-jen (sztele=emlekoszlop) megemliti, hogy Kanaan foldjen
>lakik sok mas neppel egyutt Izrael nepe is. Tehat a zsido honfoglalas a
>vaskor elejen jatszodhatott le.

Ez stimmel. Az viszont nem, hogy Merenptah idejeben lehetett a kivonulas, 
mert a neki tulajdonitott stele mar nepkent emliti izrael nepet. A neppe
szervezodeshez azonban ido kell.

>>Salamont es Davidod ebbol a korszakbol nem lehet kimutatni.
>Valaki csak egyesitette az eszaki es a deli orszagreszt, s Jeruzsalemet
>(melyet 200 evig nem sikerult bevenni) is csak elfoglaltak. Peldaul: "Azon
>a napon David azt mondta: 'Aki legyozi a jebuzitat, es a csatornan at
>felhatol, az foember es vezer lesz.' Joab, Ceruja fia kapaszkodott fel
>elsonek, es o lett a vezer." (1Kron 11,6) Charles Warren kapitany 1867-ben
>megtalalta ezt az fuggoleges aknat.
  
Hogy a Biblia az egyesitest emliti, az egyaltalan nem jelenti azt, hogy az  
a fuggetlen zsido allam eleteben tortent. III. Tutmozis (figyelj! Tut= a
szent madar, mozis= utod, orokos, fiu, Tut egyiptomi irassal: twt, az
egyiptomi->heber atirasnal a t->d, az e->o-ra fordul, ergo twt==dwd) ter-
jesztette ki Egyiptom "hatarit" a Nilus es az Eufratesz koze. Ezek a hata-
rok dedunokaja, III. Amenhotep idejeig voltak ervenyben. Ekhnatonnal mar 
az Eufratesz vagyalom volt. A legkozelebbi archeologiai adat egy Nilus
es Eufratesz kozotti hatalomrol az asszirok idejebol valo, i.sz.e. 700
korulrol. Kozben nincs. Ha a kivonulas a XVIII dinasztiat koveto idoben
volt (korabban nem lehetett, mert a XIX dinasztia idejen jelennek meg a
foniciaiak), akkor mikor lehetett David es Salamon kiralylasa? Az akna
az meg van, csak kerdes, hogy valojaban ki epittette? Nincs rajta emelek-
tabla, hogy aszongya: "Epittette David, egyesitett Izrael es Juda kiralya".
 
>  "Salamon epitkezesenek nyomait egesz Palesztina teruleten megtalaltak"
> - irja Gerhard Kroll. Akkor miert nem mutathato ki?

Kroll honnan veszi, hogy Salamon epitkezett ott es akkor? Van irasos emlek?
Vagy egyszeruen csak abbol a korbol valo epitkezeseket emlit, amikorra o
Salamont teszi. D. Rohl is ezt veli de az epitkezeseket a kosepso bronz
korra teszi (III. Tuthmozis-III. Amnhotep koze).

>Melyik dinasztiaban lattal Te David es Salamon nevu faraokat?!

S melyik korabeli dokumentacioban talalkozol Salamon es David kiralyok
neveivel? Az egesz korszak grafoman. Minden legyzummogest is foljegyeztek,
stelekbe faragtak es David es Salamon valahogy nem olvashato rajtuk.

>S ha a vaskorban eltek (lasd pl. fontebb) akkor hogy elhettek a
>bronzkorban (is)? Lelekvandorlassal?

Egyszeruen. Kolcsonvettek a nagy szomszedtol. A kolcsonzes jogos volt,
hiszen ahogy mar megpenditettem, maga Mozes is egyiptomi farao volt
(Ekhnaton), ergo az o geneologiaja nyugodtan atveheto. Nem az elso es
nem az utolso "kolcsonzes" a tortenelem soran. Egyebkent, ha visszalapozol
Mozes 1. konyvere, akkor olvashatod, hogy mind Izsak, mind Jakob Harran-
bol kellett, hogy feleseget hozzanak maguknak, marpedig Harran a huritak 
allamanak, Mittaninak volt egy fontos kereskedelmi varosa ebben a korban.
Mit tesz Isten, IV. Tutmozis dinasztikus felesege, azaz III. Amenhotep
anyja es annak dinasztikus felesege mittani hercegnok voltak. Igaz, vegul-
is III. Amenhotep igazi es faraokat nemzo felesege egy mezopotamiai foem-
ber (Yuya, nagyon jozsefes a hangzasa ;-)) lanya Tey volt, akitol az
eretnek, a szigoru egyistenhitet parancsolo farao, Ekhnaton szuletett.
Mint nem dinasztikus utodnak lapulnia kellett, csak 14 evesen kerul be 
az egyre erosodo hatalmu anyja vedelmeben a farao udvaraba. Nem erde-
kes? Ekhnatont az egyeduli uralkodasa 7. eveben eluldozik. 25 ev mulva
I. Ramszesz puccsal szerzi meg a tront Horemheb halala utan. Vajjon miert?
Foltehetoen azert, mert a papoknak az akkor mar idos (60 eve folott jaro)
Ekhnaton bemutatta a farao szimbolumait (10 csapas) es visszakovetelte a 
tront, mint jogos orokos (mosis). Nos, ekkor tortenhetett az exodusz. De 
nem emberek szazezreivel, hanem csak az amarna papsaggal. Seti meg el sem 
temeti az apjat, amikor kivonul es a Jordan kornyeken "rendet" csinal a 
lazado shasu torzsek kozott. Ekkor olheti meg Ekhnatont Nebo hegyen, a 
Piszga tetejen.

Meg bonyolitja a helyzetet, hogy a XIX. dinasztiat kovetoen van egy nagy
sotetnek tuno korszak, ami a Manetho kiralylistai alapjan valo abszo-
lut idoszamitas eredmenye. Manetho listait egymast koveto uralkodasnak
fogtak fel, holott a XXI-XXV dinasztia parhuzamosan uralkodott. Ezert
az abszolut idoszamitast 250 evvel le kell szallitani, ergo II. Ramszesz
nem 1290-1224, hanem 1040-974 kozott uralkodott. A bibliai Shishak pedig
III. Ramszesz lehetett. El tudod kepzelni, hogy II. Ramszesz idejen ural-
kodjon David es Salamon a nilustol az Eufrateszig? En nem.

Hogy mindez esetleg fantazia? Lehet. Megis tobb adattal tamaszthato ala,
mint a bibliai adatok egy-az-egybeni ertelmezese.

>Csak azt ne mondd, hogy ezek is igy kezdodnek: "Halld Izrael!" ;-)))
>Amire Te gondolsz, az bizonyara az obirodalmi korszakban kialakult
>"intelmek" irodalma, melybol Ptahhotep muve maradt fenn. Ez nem
>a Tizparancsolattal, hanem a Bolcsessegek Konyvevel rokonithato.

Nem ugy kezdodik es a 10 parancsolat ERKOLCSI mondandoja vegulis a 4.-nel
kezdodik. Eppen ezert erdekes osszehasonlitani a kettot. Egyiptomi Book
of Death-ben az egyuttelesi szabalyok betartasa a fontos, a Biblia 10
parancsolataban a legfontosabb az Isten elismerese, hodolata es felelme. 

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Hogyan johet vissza 3 nap mulva egy a VITAra kuldott level?

---------- Forwarded message ----------
Date: Sun, 10 Nov 96 18:34:17 EST
From: Mail Delivery Subsystem >
To: 
Subject: Returned mail: Cannot send message for 3 days

   ----- Transcript of session follows -----
250 mgfe.nyaf.hu via internet... 250 Deferred

   ----- Unsent message follows -----
Return-Path: >
Received: from olympos.astro.psu.edu by nexus.astro.psu.edu (4.1/Nexus-1.3)
	id AA05966; Thu, 7 Nov 96 17:38:29 EST
Received: by olympos.astro.psu.edu (4.1/Client-1.3)
	id AA13758; Thu, 7 Nov 96 17:37:21 EST
Date: Thu, 7 Nov 1996 17:37:20 -0500 (EST)
From: Istvan Horvath >
To: 
Subject: Kedves Arpad, (fwd)
Message-Id: >
Mime-Version: 1.0
Content-Type: TEXT/PLAIN; charset=US-ASCII



Date: Thu, 7 Nov 1996 17:36:29 -0500 (EST)
From: Istvan Horvath >
To: 
Subject: Kedves Arpad, 

	irod:
> az o"si irasokban is ke'telkedik: megne'zi mit ir a masik Szt.
> Iras, egyezik-e ,e's ha nem e'rti sem mondja de'moninak!

	Mit kellene Szent Irasnak tartani a Biblian kivul?

> Te'ged *csak* annyiban e'rint a Krisna-tema,Hinduizmus, hogy (talan
> konnyelmuen) ugy hiszem nem sokat tudsz eme masik vilagvallasrol!

	Ja ezek szent iratait? Na ne! Ha te ezt komolyan gondolod, akkor 
egesz eletedben csak tanulmanyozhatod a vallastortenetet. Meg akkor is ha 
mondjuk csak a 3-4 szaz evet legalabb megelteket veszed. (Volt egy par 
civilizacio a tortenelem soran.) Igy gondolod?
	Persze valamelyest szukseges ismerni mas vallasokat is, de 
konyorgom, az eletben mukodni is kell. Vegul is ez szamit. Mit teszel. Ez 
a lenyeges, a tobbi csak duma.

> Ertheto ma'r, mit ertek szkeptikusok szkepszissel fogadasan?~

	Sajnos meg mindig nem.

> Tudtad-e Horvath Pista a B.G. e fejezete'nek cime't?

	Nem, nem tudtam.

> Re'szemrol a va'lasz ke'rde'sedre: "Janos Mennyei Jelene'sei"
> Szerintem ugyanolyan nehezen ertheto ez is az is!

	Az nagyon valoszinu.

> Ma'sre'szro"l e'n ke'telkedem abban van-e ilyen meccs !!
> Ahhoz a'lljak aki kevesebb golt lott ?? Ugyan ma'r !

	Ebben egyezik a velemenyunk.

Pista

Sziasztok!

Valaszoltam Dzsoki kerdesere, hogy mikor is jon el Armageddon, amibe 
Max termeszetesen belekotott, de ez nem volt varatlan, egyebkent is 
neki ez a dolga, hiszen sajat bevallasa szerint az egyik 
vallasszervezet, mely ellen neki es tobbeknek is harcolnia kell az 
eppen Jehova Tanui. Neki tulajdonkepp nem is szol a valaszom, hiszen 
kb. egy eve maganlevelben mar jo alaposan megvitattuk a temat, 
kulonbozo aspektusokbol.
Mindenesetre mindketten kifogasoljak a szohasznalatot, a nem 
egyertelmu es konkret idomegjelolest.

Arra a megjegyzesre, hogy volt mar teves varakozas Jehova Tanui 
torteneteben, annyit tudnek fuzni, hogy a Peldabeszedek 4:18 szerint
"Az igazak osvenye olyan, mint a hajnal vilagossaga, mely minel 
tovabb halad, annal vilagosabb lesz a teljes delig."
Magyarul ahogy egyre kozelebb jutunk a veghez, annal vilagosabban 
latszik, hoogy mi micsoda, mi mit jelent es minek kell meg tortennie.

Arrol, hogy nincs megadva idopont es egyertelmuen ilyenkor nem lehet 
mast hasznalni, csak azt hogy "kozel", "hamarosan", nemsokara":
Akik behatoan tanulmanyozzak a Bibliat tudjak, hogy a jelentos 
profeciaknak ket beteljesedese van. Egyszer "kicsiben" idoben nem 
tul tavol az jovendoles elhangzasatol, a masik nagyobb beteljesedes, 
pedig kesobb kovetkezik. 

Amikor Jezust, tanitvanyai arrol kerdeztek, hogy mi lesz a jele az o 
eljovetelenek es a vilag vegenek, Jezus ket dologra utalt, 
mindkettore hasonlo jeleket alkalmazava. Az egyik a jeruzsalemi 
templom pusztulasa volt, a masik a "vilag vege".
Egyiknel sem adott meg konkret datumot, csak jeleket, amikre ha a 
kovetoi figyelnek, elkerulhetik a pusztulast.
Hangsulyozom, idopont nem volt.

Az apostolok es a tobbi tanitvanyok amikor nyilvanosan es hazankent 
predikaltak csak azt mondhattak az erdeklodoknek, hogy vigyazzanak, 
orkodjenek, mert nem lehet tudni, mikor kovetkezik be a veg. Csak a 
megadott jelek teljesedesere hivhattak fel az emberek figyelmet.

Azutan a zsidok lazadasara valaszkent i.sz. 66-ban a tizenkettedik 
romai legio Cestius Gallus vezetese alatt bevonult Sziriabol, 
feldulta Galileat es Judeat, majd megtamadta a fovarost es meg annak 
felso reszet is elfoglalta.
A varosba rekedt huseges keresztenyek visszaemlekeztek Jezus korabbi 
szavaira "Amikor azert latjatok Jeruzsalamet hadseregtol korulveve, 
tudjatok, hogy elkozelgett az o pusztulasa." Meg azt is mondta, hogy 
ekkor a hegyekbe kell menekulniuk. De hogyan, hiszen a varos korbe 
volt zarva? Nos Gallus maig tisztazatlan okokbol a siker elotti 
pillanatban visszavonta csapatait es tavozott. Pedig ha tudta volna, 
hogy a bent levok kozott mar ehinseg tombolt es nem sok kellett volna 
a gyozelemhez...
Mindenesetre ez a tavozas lehetoseget biztositott a keresztenyeknek, 
hogy engedelmeskedjenek Jezus utasitasanak es elmenekultek a Jordanon 
tulra, Pella hegyei koze. Az azt koveto negy evben semmi sem tortent.
Gondoljatok bele negy evig eltek nomad korulmenyek kozott, telen 
nyaron barlangban. Biztos kicsufoltak oket az emberek, hogy "Ugyan 
mar mitol rettegtek! A romaiak elmentek. Nem lesz itt semmi baj."
Nem nekik lett igazuk...
Titus hadvezer vezetesevel a romaiak i.sz. 70-ben visszatertek es 
iszonyatos pusztitast vegeztek. A romai gyozelem idejere 1 100 000
zsido halt meg. A 97 000 tulelo kozul egyeseket azonnal kivegeztek, 
masokat rabszolgaknak adtak el banyakba vagy az arenakba. Vegso soron 
az o reszuk is a halal lett. Mennyire ertekelhettek a keresztenyek, 
hogy engedelmeskedtek Jezus felhivasanak! 
Megegyszer, idot ok sem tudtak es amikor predikaltak, biztosan sokan 
kinevettek oket. A lenyeg akkor is az volt es most is az, hogy 
ebernek kell lenni, figyelni kell. Olyan beallitottsaggal, mintha mar 
ma este eljonne a veg. Csak igy lehet megorizni az eberseget.
Annak idejen 37 ev kellett, hogy beteljesedjen a profecia. De ezt 
akkor ok nem tudtak. I.sz 33-tol, a jovendoles elhanzasatol a 
keresztenyek ugy eltek a napjaikat, mintha mar aznap, vagy masnap 
eljonne a veg. A tortenelem tanulsaga szerint ok cselekedtek helyesen.
Hat ennyit a "hamarosan"-rol.

Attila

 VITA #621
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>Cserny Pista (volt az elso aki a B.Gita-bol fejezet/vers sza'mokat
>idezett,ez nagyszeru, igaz csak valakitol idezve !!) irta :
>B.G. XI.32.-34. milyen nyilta'n harcola'sra felszo'lito/buzdito'.
>A Biblia vs Bhagavad Gita meccsen :-)  0-0 (null-null) ma'r nem lesz,
>,de Mozes V. 2.24.-26. e's 3.2.-6.helyekkel stilszeruen 1-1(egy-egy).

Ovast jelentek be! :-)))  Van egy szepseghibaja a fonti osszehasonlitasnak,
ugyanis a korai zsidosag harciassagat mar majd' 2000 eve felulbiralta Jezus.
Tehat ha "up to date" akarsz lenni, akkor az o tanitasat legy szives
figyelembe venni az osszevetesnel! Igy sportszeru... ;-))

 (VITA #620)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>A tanitas lenyege (szerintem) abban all, hogy oly modon eljunk
>(takarekoskodva a felhasznalt eroforrasokkal), hogy minel kevesebb
>szenvedest, pusztulast okozzunk az elolenytarsainknak. (Eroforrasnak,
>korforgasban levo energianak szamitanak a szenvedes, fajdalom, az orom, a
>boldogsag is; mig az elobbiek negativak, az utobbiak pozitivak).

Ugy tudom, hogy az energia fogalmat a fizikaban es a kemiaban vezettek be, s
van neki definicioja, mertekegysege, ahogy illik. Nem kellene ezt a fogalmat
kiuresitve, mas dolgokra (fajdalom, szenvedes) rahuzni, mert csak zavar
lesz belole. (Persze, ha eppen ez volt a cel, akkor most Papjancsi modjan
beletrafaltam... sorry!)

>Az allatokat azert helyezi a novenyek folebe, mert szerinte az allatok nem
>csupan letelemmel es az erzekeles kepessegevel vannak megaldva (mint a
>novenyek), hanem lelkuk is van, es igy egy magasabb szintu, fajdalomtelibb
>szenvedesre karhoztatjuk oket.

Egy korabbi vita soran mar tisztazodott a novenyek "erzekelese". Nem leven
sem erzekszervuk, sem idegrendszeruk, sem idegkozpontjuk, nehez elkepzelni,
hogyan erzekelnek fajdalmat (netan oromot is?) Akkor (es ezt mar Demeter
Petertol is kerdezem) miert bu"n a novenyek "megolese" (pl. a gabona
learatasa, vagy a cukorrepa felszedese)?

Cserny Pista   MTA Atommagkutato Intezet, Debrecen (mailto:) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny

Sziasztok!
Par megjegyzes:
- Szabad akarat, veletlen:  Egyetlen radiokativ atomrol nemtudjuk
megmondani mikor bomlik el. Ezert azt allitjuk, hogy ez tok 
veletlen. csak ez alapjan allitjuk? Attol meg lehet determinisz-
tikus, csakhat mi vagyunk butak.
- Ido kvantumos jellege: A fentiek alapjan ugyanolyan realitasa 
van annak a kijelentesemnek, hogy az ido is kvantumos. Az
idokvantum neve kronon. <--- jo mi? :)
Ez az az ido ami alatt a feny egy fotonatmeronyi utat megtesz <--
ez is szuper! :)
- A vilagyegyetem nem csak gravitacios hanem termodinamikai 
rendszer is. Igy nem lehet a sugara 0 (nem eshet szingularitasba)
Idezet:                                                  
"A vilagegyetem idealisan vesztesegmentes gravitacios es 
termodinamikai rezgorendszer, amelyet pulzalasi periodusonkent, a
maximalis kontrakciokor felszabadulo, majd a tagulas folyamata 
alatt potencialissa visszaalakulo energia tart orok mozgasban."

Ezt kapjatok ki (varom a kritikakat):
Ismeretes, hogy a Vilagegyetem maximalisan kontrahalt allapotaban
uralkodo magas homersekleten a reszecskek sugarzaskent viselked-
nek es a termodinamikai egyensulyban a teljes energiamennyiseg az
elektromagnesesenek n-szerese, ahol n a szamitasba veendo 
reszecskek fajtaszama. Mivel a Vilagegyetem ekkor mar inhomogen
mert a gombszimmetrikus gravitacios rendszer kozeppontja fele a
homerseklet es a nyomas is a suruseg is novekszik s ezert 
mindenfele reszecseke jelen van es szerepet jatszik: a fotonok,
leptonok, hadronok. Osszesen n=34 fajta elemi reszecsket veszunk
figyelembe. A neutrinokat pedig nyugalmi tomeg nelkulinek 
tekintjuk, mivel nyugalmi tomeguk csak valoszinusitve van, de 
ketsegbevonhatatlanul bizonyitva nincs. De ha nyugalmi tomeguek
lennenek az sem okozna lenyeges valtozast a Vilagegyetem to-
vabbiakban kiszamitott jellemzoiben.
Az N reszecskeszam fajtankent kb egyenlo volt a fotonok szamaval 
es igy az osszes reszecskeszam tehat n*N es a termodinamikai
egyensulyban mindegyikre ugyanannyi szamitando, vagyis fajtankent
E0/34. Ez az energia valtoztatta az egesz Vilagagyetemet 
sugarzassa (elektromagneses, neutrino es korpuszkularis 
sugarzassa).
Mivel a 34 fajta reszecskebol 5 fajta nyugalmi tomeg nelkuli 
(fotonok, elektronneutrinok, muonneutrinok es antireszecskeik)
a Vilagegyetem gravitacios tomegenek felet anyagi reszecskek 
alkotjak, 29 fajta, a masik felet pedig energia, mert a relati-
vitaselmelet alapjan az is gravitalo tomeggel egyenerteku.
Ez egyenloen oszlik el a nyugalmi tomegu es a nyugalmi tomeggel
nem rendelkezo reszecskeken, a termodinamikai egyensulyban.
Kiszamitjuk a Vilagegyetem osrobbanaskori homersekletet, az
emlitett 34 fele reszecske alapjan, de szamitasunk olyan, hogy ha
a ma ismeretes, tobb mint 300 fele elemi reszecskevel szamolnank,
az sem valtoztatna lenyegesen a kiszamitott jellemzokon.
M/2=29N*m(a), ahol m(a) a 29 fajta es egyenlo szamu anyagi 
reszecske tomegenek szamtani kozeperteke, vagyis egy atlagos
tomegertek. Ezt most elektronvoltban szamoljuk.

        12801*10^6*1.1602*10^-12
   m(a)=--------------------------=7.865*10^-28 kg
                29*9*10^20
A fajtankenti reszecskeszam az anyagi reszecskek alapjan 
szamithato:

              M             2.18*10^53
        N= --------- = --------------------- = 4.78*10^78
           2*29*m(a)     2*29*7.865*10^-28

Az osszes reszecskek szama:
                N0= n*N = 34*4.78*10^78=1.626*10^80
Az egy reszecskere juto E(a) atlagos energia:
        
               E0    9.81*10^69                     3
        E(a)= ---- = ----------- = 6.036*10^-11 J = - k*Tr0
               N0    1.626*10^80                    2

Ennek alapjan az osrobbanaskori atlagos homerseklet:

               2E(a)   2*6.036*10^-11
        Tr0 = ------ = -------------- = 2.914*10^12 K
               3k      3*1.38*10^-23
Ezzel a homerseklettel ugyan nem jar egyutt - latszolag- olyan
nagy energiaju gamma sugarzas amelybol proton-antiproton par ke-
letkezne, de ez a homerseklet csak atlagertek, mert a 
gombszimmetrikus rendszer kozeppontja fele novekszik, tehat ott 
van a hadron korszak a kozepponttol kifele a lepton korszak es
legkivul a sugarzasi korszak zonaja egy idoben.
Most mar az osrobbanaskori atlagos nyomas erteke is szamithato,
amelyet a gaznyomas es a sugarnyomas egyuttesen fejt ki, de ezen 
a homersekleten teljesen sugarnyomasnak tekintheto:
p=(aTr0^4)/3 = (7.56*10^-26*(2.914*10^12)^4)/3= 1.823*10^34 Pa
A VILAGEGYETEM LEGKISEBB OSROBBANASKORI MERETET EGY EGYSZERU
TERMODINAMIKAI FORMULA SZABJA MEG ES NEM AZ ALTALANOS 
RELATIVITASELMELET SZINGULARITASRA VEZETO TEREGYENLET RENDSZERE:       
E0=aTr0*V, ahol V=(4*pi*r0^3)/3, ahonnan a gombi sugar erteke:
r0=(3E0/(4*pi*a*Tr0^4))^(1/3)= 7.55*10^11 m
Ez a sugarertek kicsit tobb, mint a Nap-Fold tavolsag otszorose.