1. |
Re:Alvasi ido (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
2. |
holdbefogas (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
3. |
legyek a csillar alatt (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
4. |
alvas (mind) |
98 sor |
(cikkei) |
5. |
utopiak (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
6. |
cimek Balazsnak (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
7. |
alvasrol (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
8. |
Elo"-pia'k (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
9. |
Hurvasut javitas (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
10. |
Permutacio (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
11. |
Re: Meg mindig kozmologia (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
12. |
inflacio a megoldas, kedves Elek (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
13. |
nyelvek (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
14. |
hurvasut (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
15. |
Re: nyelvek (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
16. |
alvasdeprivacio (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re:Alvasi ido (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Nyers Ga'bor irta:
>Ha jol emleszem van valami elmelet a biologiaban, miszerint az alvasra
>elvileg nem is lenne szukseg. Azt mondja a teoria, hogy az alvas egy
>evolucios tulelesi strategia. Meg a dinoszauruszok idejen az emlosok
>teljesen ki voltak szoritva a nappali eletbol kulonben a dinok
>elobb-utobb elfogyasztottak volna oket. Csak naplemente utan, mikor a
>hullok aktivitasa lecsokkent, johettek elo az emloso taplalkozni.
Ez szamomra eleg furcsa elmelet lenne, mert ez a nappali alvasunkat
tamasztana ala.
En egy masik verziorol hallottam:
Ugye az elso idokben az oseink (o:s-sejtek) meg fotoszintezissel inteztek
energia-gondjaikat. Ez termeszetesen ejszaka nem mukodott, ekkor ezek a
sejtek elmerultek a tengerben, majd reggel ujra feljottek es folytattak
ahol abbahagytak. Ilyet ugy ket napja, egy a meduzak eletevel foglalkozo
filmben is bemutattak: este a meduzak elsullyedtek, reggel emelkedtek a
felszinre. Ezt amiatt csinaltak, mert a taplalekot szolgaltato
elolenykekhez alkalmazkodtak.
Szoval este ez az osi dolog az alvasra kenyszerito ero. Talan ez
magyarazza azt is, hogy miert kevesbe pihenteto a nappali alvas (en
legalabb is ezt tapasztaltam). Persze 'eleg regi' dolog ez, de ha a
sejtjeinkbol ennek a beidegzodesnek meg tudnank szuntetni a hatasat, talan
nem is lenne szuksegunk alvasra. Ez nagyon sokaknak tetszene szerintem
:-).
Csao: Petya. mailto:
|
+ - | holdbefogas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Erdekelne kozelebbrol a holdbefogas problemaja. Az azt hiszem teljesen
nyilvanvalo, hogy ez ket testtel nem megy, foleg ugy, hogy az egyik
tomege elhanyagolhato a masikhoz kepest. Ebben az esetben ugyanis (a
karambolt leszamitva) ellipszis, parabola, vagy hiperbola palya
kepzelheto el. Ezek a palyak nyilvan nem irjak le a befogast. tobb
tesnel viszont azt tartom gyanusnak, hogy a leendo hold es a befogado
bolygo tavolsaga lenyegesen kisebb, mint a tobbi zavaro bolygo es a hold
tavolsaga, ezert aztan nehezen tudom elfogadni, hogy azok hatasa
jelentosen befolyasolhassa az esemenyeket. Forditsuk meg kepzeletben az
idot ! Ettol kezdve a hold szepen kering a bolygo korul, majd egyszer
csak a tobbi bolygo hatasara kiszakad a palyalyarol, es mondjuk Nap
koruli palyara all. nehezen tudnam elkepzelni az ilyesmit. Ez az arapaly
dolog szinten belejatszhat, de en valahogy ezt sem erzem eleg
meggyozonek. Varom, hogy valaki eros ervekkel alatamassza a holdbefogas
lehetoseget.
>Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
>mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara. Igy
a
^^^^^^^^^
>Hold tavolodik, (kimertek lezertukrokkel) a Fold forgasa lassul. A
>dolognak leginkabb gravitacios oka van. (eleg bonya levezetni hogy
>mukodik)
Velemenyem szerint, ha a Hold energiat nyerne, akkor kozelednie kellene
a Foldhoz, energia-vesztes eseten pedig tavolodnia. A mozgasegyenlet
szerint ugyanis m*v^2/r = k*m*M/r^2. Ebbol azt kapjuk, hogy v^2*r
allando, azaz E*r allando. (E a mozgasi energia) tehat ha E no, akkor r
csokken... Ha csak eliras volt, akkor bocs, ha pedig en latok valamit
rosszul, akkor ramfer a letolas.
Udv:
Smodics Bela
|
+ - | legyek a csillar alatt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Vadludak es dongok utan jojjenek a legyek.
Gondolom Ti is megfigyeltetek, hogy a legyek szeretnek szoba kozepen
levo csillar/lampa alatt korozni. Ezek tobbnyire kismeretu legyek, es
sajatos, "hangtalan", furcsan szaggatott palyan koroznek, tobbnyire ugy
1 meterrel a csillar alatt. Ez a jelenseg fuggetlen attol, hogy a
csillar be van-e kapcsolva (beszeljunk most a kikapcsolt, kihult
allapotrol).
Tud valaki valami ertelmes magyarazatot adni erre a jelensegre?
Olah Sanyi
|
+ - | alvas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Olvasok!
5. eve tanulok pszichologiat az ELTE-n, es habar az alvas nem igazan
az en temam (es nem is ismerek itt senkit, aki ezzel foglalkozna),
fuznek nehany megjegyzest az eddig leirtakhoz. Mindezt idohianyban
es fejbol, tehat nincs garancia, hogy amit leirok, az hibatlan,
ugyhogy aki jobban tudja, javitson. Egyebkent ajanlom Halasz Peter:
Alvas es alvaszavarok c. konyvet (azt hiszem, Medicina Kiado, 80-as
evek, de ezt is pontosan megnezhetem, ha erdekel valakit).
Az alvas mintazata: kb. 90 perces ciklusokban alszunk. Elalvaskor
leesik az arousalszint (most hadd ne magyarazzam, mi ez, aki nem
tudja, utananezhet pl. Atkinson et al.: Pszichologia vagy Adam-
Feher(szerk.): Elettan I- II.), es az agykergi aktivitas is
megvaltozik.
En most errol az utobbirol szeretnek beszelni, ugyanis tobben irtak
ilyesmiket, hogy:
> > egy pasit
> > teleaggattak drotokkal es a "pihenteto" alvas alatt magasabb agyi
> > aktivitast mertek mint ebren.
> Amerikai kutatasok alatt, megfigyeltek, hogy az agy, bizonyos
> allapotokban, bizonyos sugarakat bocsajt ki magabol.
> Kulonbozo meresi eredmenyekre jutottak egy ember megfigyelese
> alatt:
> ebrenlet ( tehat teszed a minddennapi dolgodat ) ==> BETA allapot.
> alvas ill. mely gondolkodas ==> ALFA allapot.
> egyre melyebb alvas ==> GAMMA, DELTA ill. THETA allapot.
Szoval: embernel az agykereg el. aktivitasat ugy merik, hogy
elektrodakat raknak a v.sz. (rov. vizsgalt szemely) fejere, es
elvezetik azt az aramot (eleg gyenge, ugyhogy fel is kell erositeni a
jelet), ami az agya tevekenysegebol a koponya masik oldalan (itt
kint) foghato. Ez azt jelenti, hogy ott, az elektroda alatt egy
bizonyos agyi teruleten sokmillio idegsejt dolgozik egyszerre, es
amit az elektrodan merni lehet, az tkp. a sok sejt mukodesenek
valamifele "atlagat" jelzi. Tehat az agy nem bocsat ki magabol
"sugarakat", hanem egyszeruen elektromos tevekenyseg folyik benne,
amit merni lehet. Az az EEG, amit a fej kulso reszerol lehet
elvezetni, eleg durva, sokmillio sejt mukodeserol ad informaciot, es
inkabb ugy az agy egeszere, az altalanos mukodesi elvekre lehet
kovetkeztetni belole. Pl. pszichologusok kedvence az un. "esemenyhez
kotott potencial", vagyis az, amikor vmilyen kulso inger hatasat meg
lehet figyelni az EEG-gorbeben: milyen ingerekre, milyen helyzetben
lep fol, az agy mely teruleterol vezetheto el, milyen a gorbe
lefutasa stb. Pl. a figyelmet szoktak ezzel vizsgalni - konyvajanlat:
Czigler Istvan: Figyelem (mostanaban jelent meg, es nemcsak jo, hanem
- legalabbis en azt hiszem - egy okos laikus szamara is kozertheto -
kulonben mar leszigorlatoztam Cziglernel, es azota Debrecenben tanit -
ha netan valaki hizelgessel gyanusitana :-)). Finomabb modszerekkel
is lehet vizsgalodni, pl. ha egyetlenegy sejtbe szurnak elektrodat
(allatkiserleteknel vagy agymuteteknel).
Mindezt az alfa, beta stb. miatt kellett leirnom, ugyanis ezek a
nevek az agykereg elektromos aktivitasmintazatait jelentik. Betanak
nevezik a kis amplitudoju, nagy frekvenciaju hullamot - ez
elsosorban valoban az ebrenletre jellemzo, bar vannak agykergi
teruletek, ahonnan eber allapotban is alfa hullam vezetheto el, es
az alvasnak is van olyan szakasza, amelyre a beta jellemzo. A kis A,
nagy f magyarazata pedig az, hogy ilyenkor az elektroda kornyeken
levo sejtek mind dolgoznak, nyuzsognek, es az eppen kisulo es nem
kisulo sejtek (ezt megint nem magyarazom, IV. osztalyos gimnaziumi
biologia-anyag) potencialjai nagyjabol kiegyenlitik egymast. Az
alfara nagyobb A es kisebb f jellemzo, a thetara es a deltara meg
inkabb. Ezeknel az aktivitasmintazatoknal az idegsejtek
szinkronizaltabban mukodnek, tobb sejt sul ki vagy marad csondben
egyszerre. Hogy mindez miert van, azt most meg nem mondom, de
utananezhetek.
Szoval: eber allapotra foleg a beta aktivitas jellemzo, alfa
aktivitas jellemzi a relaxalt allapotot (es nem a "mely
gondolkodast", bar nem tudom, Laci mit ertett ezen), theta es delta
az un. "mely alvast". Ez a mely alvas az alvas nagy reszet teszi ki,
es nem jar vele alom. Viszont minden kb. 90 perces ciklusban van egy
un. REM-fazis, amikor az agy alvas kozben beta aktivitast produkal.
(REM = rapid eye movement, a szem mozgasairol kapta ez a fazis a
nevet.) Ilyenkor almodunk - azaz _mindenki_ almodik, legfeljebb nem
emlekszik ra - de ha a mindenlebenkanal pszichologusok vagy
neurofiziologusok lesik a szemet meg az EEG-jet es ilyenkor
felebresztik, akkor el tudja meselni, hogy mit almodott. REM-fazisban
a mozgasok le vannak gatolva, nyilvan azert, hogy ne hajtsuk vegre
mindazt, amit almunkban csinalunk. Macskaval vegzett kiserlet:
valahogy kiiktattak az allatban a gatlo idegsejteket, a macska pedig
az alvas REM-fazisaban az agy beta-aktivitasmintazata mellett
vegrehajtotta a zsakmanyszerzes mozdulatsorat (hogy kik csinaltak es
mikor, es pontosan hogy is volt, azt nem tudom, mert a kiserletrol
csak eloadason hallottam).
Na, ugy latom, kifutok a sorlimitbol, ugyhogy a tobbit talan majd
holnap. Addig is: az agykontroll "csodas" eredmenyeirol szivesen
latnek kiserleti bizonyitekot is Jose Silva anekdotikus beszamoloin
kivul is (magam is vaskalapos volnek); aki pedig tudja, hogy mi az
alvas es az alom funkcioja, az surgosen jelentkezzen Stockholmban a
Nobel-dijert.
Meg egyszer: csak egy egyszeru hallgato vagyok, fejbol irtam, ami
eszembe jutott, es nem is teruletem, ugyhogy aki tobbet tud, irjon.
Udv: Mihaly
|
+ - | utopiak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Balazs,
nezz korul a
http://www.ibcusa.com/conf/nano/
helyen. A cimekbol ugy latszik, nagyon sok utopia nagyon kozel all a
megvalosulashoz. Ne tevesszen meg a helyzet. A tudomany sok teruleten
nagyon elorehaladt, de a hangzatos cimek mogott gyakran csak a problema
felvetese a valos, gyakorlati erdmeny meg nem szuletett. Valahogy ugy, mint
a kis dinokrol irtam nehany szammal elobb: valami elindult, de en nemigen
bizom abban, hogy valaha is megkostolhatnam a dino-burgert (ha egyaltalan
valamifele burgerre gusztusom lenne:-).
Udv.: Janos (a szkeptikus es optimista vaskalapos...)
|
+ - | cimek Balazsnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
...nem biztos, hogy elered az elobb megadott cimet, ezert idekopiztam egy
kis utopiamintat:
Scanning Probe Microscopy
DNA Nanotechnology
Using Crystalline Bacterial Surface Layers As Patterning Elements in
Molecular Nanotechnology
Protein-based Volumetric Memories
The Nanobiological Strategy for Construction of Nanodevices
Molecular Evolution of Novel Proteins
Application of Chemistry to Proteins Through Total Synthesis
Dendrimers: Macromolecular Nanoscopic Scaffolding
Amphiphilic Core-Shell Nanospheres As Mimics of Biological Agents
Site-specific Ligation of Macromolecules
Local, Targeted Delivery of Protein Pharmaceuticals
An In-situ Sensor System to Monitor Antibody Production
Molecular Filtration in Nanotubule Membranes -- Sorting Molecules on
the Basis of Molecular Size
A DNA-based Nanofabrication Technology for Assembly of Electronic and
Photonic Component Devices
A Nanobiological Device for Gene Transfer and Future Prospects for
Other Nanobiological Devices
Near-Term Feasibility of the Nanobiological Approach: A Work Plan
Janos
|
+ - | alvasrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Mivel nem vagyok szakertoje a dolognak/csak elvezoje/, nezzetek el nekem a
beleszolasomat:
regebben eszrevettem en is a leirt jelenseghez hasonlot, 5-10 perc
szundikalas utan sokkal frissebben ebredtem fel, mint ahogy lefekudtem es
tovabb birtam. Akkor azt hittem, a nem-alvas egyszercsak felhalmozodik es
egyszer "elajulok" es 10-12 orat fogok aludni egyhuzamban.Mivel nem tortent
meg, es azok koze tartotzom, akiknek bizonyos idoszakonkent a 24 ora keves
egy napban, nem olyan regota tudatosan csinalom. Eleg nagy ero kell viszont
ahhoz, hogy faradtan ne arra gondoljak, hog ymost egy oriasit alszom,hanem
az lebegjen a szemem elott, hogy nagyon kipihenem magam.Nalam ez a ketto
dolog elvalt es mar nemcsak a "nagy alvas" jelenti a pihenest, sot! A
hagyomanyos ertelemben vett alvasbol nekem azota-eleg kb 4 ora.
Erdemes kiprobalni: amikor en eszrevettem ezt a jelenseget magamon/altalaban
a tv elott aludtam el/ arra ebredtem , amikor magasabb hangot hallottam.
Most szandekosan allitom be az orat 20-25 percre, mert beleszamolom az
elalvasig eltelo idot is.
Kivancsi lennek, kiprobalja-e valaki es ha igen mi lesz a velemenye
errol.Azert kivancsi lennek egy neurologus velemenyere is:)
udv
Istvan
Ismetlem: nem rendszeresen csinalom, tehat ennek is szerepe lehet abban,
hogy atmenetileg pihentet a keves alvas is. Hosszabb tavon biztosan
karosodna az agy, vagy a sziv, vagy valami.
Szakertok !!!
|
+ - | Elo"-pia'k (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A fuzios reaktort elobb-utobb meg fogjak csinalni. Az energia ennek
ellenere nem lesz lenyegesen olcsobb (a villanyaram araban mar most
is igen szereny reszt kepvisel a szen, gaz, uranium). Viszont a fuzio
energiatermelese melegiteni fogja a Foldet. Szamoljuk ki, mennyire
(mondjuk a beeso napsugarzas szazalekaban).
A molekularis epitkezes: reprodukalasra (feltehetoen) kepes elolenyeket
mar en is hoztam letre az otthoni laboratoriumunkban. Az elso kiserleti
alanynak Ma'te', a masodiknak A'gota nevet adtunk (de ezek valojaban egy
hosszu es bonyolult elnevezes roviditesei). Egyelore mindket kiserleti
alany jol fejlodik, a kozelmultban vegeztunk ket kiserletet az ontanulo
immunrendszeruk hatekonysagara vonatkozoan. Egyszerubb tamadasokat (RNS
feherjeburokban) mar onalloan kepesek voltak lekuzdeni, egy osszetettebb
prokariota szervezet bevitelet kovetoen azonban olyan sulyos tunetek je-
lentkeztek, hogy klavulansavas amoxycillin alkalmazasara is sor kerult.
Udv///Laci
|
+ - | Hurvasut javitas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Amint a fejlecbol is lathato volt a Hurvasutas megoldast ketszer kuldtem el
es sajnos pont a jo torlodott ki.
A vegeredmenybol hianyzik igy egy Pi azaz a jo eredmeny 41 perc korul van.
(Sose tudtam rendesen szamolni...)
--
Peter Szaszvari
Institute for Applied Physics - ETH Zurich
phone: (41) 1 633 21 26
fax : (41) 1 633 11 05
http://iap.ethz.ch/users/szp/szp.htm
|
+ - | Permutacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Segitsegeteket szeretnem kerni abban, hogy hogyan lehet ravenni
arra egy Pascal progit, hogy ne csak kiszamolja a permutaciokat
/faktorialist szamolni nem nehez/, hanem ki is irja a lehetseges
eseteket.
Pl: N=3, permutaciok szama: 6,
lehetseges esetek: 123, 132, 213, 231, 312, 321
Minden segitseget megkoszonok.
Valaszokat csak MAGAN E-mailben.
Koszonettel: Vadasz
|
+ - | Re: Meg mindig kozmologia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Peter,
Bar joreszt egyetertek Veled, azert egy ponton engedd meg, hogy
vitatkozzak. Irtad:
> Semmi csodalatos nincs abban, hogy egy embert lehetove tevo
> univerzumot vizsgalunk. Slussz. Ne tegyunk fel olyan kerdeseket, hogy
> "az azert kulonosen erdekes, kulon vizsgalodast erdemelne, hogy a
> tagulas uteme miert _pont_ akkora"
Hat pedig Alan Guth eppen ezt tette 1981-ben. Ugyanis az
inflacios modelleknek ket oriasi elonyuk van.
1. Megoldjak a horizont problemat, azaz miert egyeletes a
hattersugarzas.
2. Helybol kijon beloluk, hogy ro_valos= ro_kritikus. Azaz k tobb
tizedesjegyre =1, vagyis a ter "nagyon jol" Euklideszi.
Vegul a tagulas centruma vitahoz egy megjegyzes.
Igen dicseretes lenne, ha odafigyelnetek arra amit a masik mond.
Tipikus vita amit ez ugyben folytattok. Tipikus abban, hogy nem
figyeltek oda kellokeppen a masik mondokajara, csak hajtjatok a
magatok igazat.
Nem tipikus viszont, hogy speciel most mindkettotok helyesen
ervel. Szoval tessek megerteni azt, hogyan lehet igaz amit Te mondasz
es ugyanakkor az is igaz amit a masik mond.
Horvath Pista
|
+ - | inflacio a megoldas, kedves Elek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Necc Elek (az ezermester) kerdezi:
> Mi a realitasa ekkora pontossagnak?
1981-ig semmi, utanna 1. Remelem eljutunk az inflacios elmeletekig
is egyszer. Egyelore szerintem kezdjuk a kurzust specrellel. Mivel a diakjaim
kikoveteltek keszitettem egy file-t spec.rel.-bol. Sajnos angol. Ha valaki
elvalalja a forditast (jo gyakorlas lenne relativitasbol), akkor megigerem,
hogy folytatom magyarul. Persze johet a mar beigert specrel osszefoglalo is.
Javaslom nezzetek meg a Physics Today szeptemberi szamanak a 68.
oldalan levo konyvismertetest. H. Kragh: Cosmology & Controversy. Princeton
U.P. 1996. 500pp $35. A Hoyle, Bondi, Gold fele stady-state is boncolva van
benne. Kozben eszembe jutott, hogy a 40-es evekben csak a nukleoszintezist
dolgoztak ki. A kozmologiai modell termeszetesen korabbi. 1922 Friedmann, majd
1934-35 Robertson es Walker. Eppen ezert egy idoben Robertson-Walker metrikanak
hivtak, majd Friedmann-nak. Manapsag aki nagyzolni akar az Friedmann-Robertson
-Walker megoldasnak nevezi. A franciak meg Le'matriet is beleteszik, mert o
is fuggetlenul talalta meg a megoldast.
Horvath Pista
|
+ - | nyelvek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A koreai is altaji nyelv. Nekem hangzasra meg rokon is lehet.
De kedves Janos! Honnan lehet erezni a kozos gyokereket? Mondjuk a finn
vagy az eszt nyelvvel honnan erzed a kozos gyokereket?
Egyebkent tenyleg neha hasonlonak velem a magyarhoz a koreait.
Neha viszont tok olyan mintha roman lenne.
|
+ - | hurvasut (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Koszi mindenkinek (de foleg Szaszvari Peternek, aki megertette a kerdest :-))
a valaszokat. En is ezt mondtam az ismerosomnek, hogy mindig csak a nalunk
beljebb levo tomeg gravitacioja szamit, de nekem nem hitte el. A fizika
hazifeladatokbol sajna mar eleg regen kinottem :-).
Balazs
(Montreal)
|
+ - | Re: nyelvek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mizsei Janos irta Horvath Pistanak (#226):
>Az Urali a Finn-Ugor. Azt mondjak, van kozuk egymashoz. En japanul meg nem
>tanultam, ha lesz idom, majd elkezdem. Kb. a tizedik lecke utan mar lehet
>erezni a kozos gyokereket, ha vannak.
Egy fizikus ismerosom, aki szinten erdeklodott a nyelvek irant, valami
olyan
keleti nyelvet akart megtanulni, amelyik nagyon kulonbozik a magyartol.
Megtanult japanul, es csalodottan mondta, hogy nagyon hasonlit
nyelvtanaban, logikajaban a magyarhoz. Utolag felettebb sajnalta, hogy
nem kinaiul kezdett tanulni.
Udv
Attila
|
+ - | alvasdeprivacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Olvasom az alvas ido csokkenteset celzo modszert es eszembe jutott
par evvel ezellotti tapasztalatom.
Visszaerve Magyarorszagrol Japanba, a 'biologiai oram" csodott mondott.
Egyszeruen nem tudtam aludni. Valamikor hajnali 2-3 ora kozott egy fel ora -ora
sikeredett csak. Es ez igy ment hetekig. Eleinte meg orultem is neki, mivel hi
hetetlenul sok idom lett. Vegig dolgoztam a napot, hazamentem, elolvastam egy k
onyvet, megneztem az esti meg ejszakai filmeket, programoztam rengeteget (akkor
tanultam belelegy uj fejlesztorendszerbe)
Szoval csodalatos volt es igazandibol meg faradt sem voltam. Igaz,
elfordult hgy napkozben elbobiskoltam egy par percet, de az sose tartott
10 percnel tovabb. Viszont, egy jo honap utan egyszeruen megutaltam a konyveket
, nem tudtam mar ranezni a szamitogepre, rohadtul feszult lettem
es az egesz abban csucsosodott ki, hogy egy delutan, beszelgetes kozben hirtele
n eltunt a beszelgetotarsam fel arca meg a bal valla...
Puff, volt nincs. Nagyon kiserteties latvany volt, egyszeruen kiesett a
latomezom egy resze.
No, ettul ugy megijedtem hogy este elaludtam mint a tej.
Szoval az hosszu alvasdeprivacio azert megse jo.
Elsosorban az volt a bajom vele a motivaltsagom megvaltozott es a hagyomanyos "
birkatermeszetem" semmivel lett, ingerlekennye valtam tole.
Azota marad a napi 4-6 oras alvasciklus ami meg mindig sok ebren
toltott orat jelent a mellekhatasok nelkul.
A melatonin pedig segit atallitani a biologiai oramat jovet menet.
>Ha jol emleszem van valami elmelet a biologiaban, miszerint az alvasra
>elvileg nem is lenne szukseg. Azt mondja a teoria, hogy az alvas egy
>evolucios tulelesi strategia. Meg a dinoszauruszok idejen az emlosok
>teljesen ki voltak szoritva a nappali eletbol kulonben a dinok
>elobb-utobb elfogyasztottak volna oket. Csak naplemente utan, mikor a
>hullok aktivitasa lecsokkent, johettek elo az emloso taplalkozni.
Az hogy az alvasra megiscsak szuksegunk van az biologiai teny.
Az hogy az emlosok valasza a dinok veszedelmes jelenletere ketlem,
mert eleg ha ranezel a papagalyokra meg este a kertbol hazatero tyukokra, mind
jart latod hogy bizony ok is alusznak, bobiskolnak, sot, meg hortyognak
is (legalabb is volt mar almaban szortyogo tyukunk ;-)
Van olyan velemeny hogy az alvasnak regeneralo funkcioja van (ezt eleg
nehez megerteni, hogy is mukodne, mivel az eeg aktivitas nem azt mutatja, hogy
cond lenne az agyban alvaskor, de igazandibol azt sem igen tudjuk mibol ered a
z eeg... azon tul hogy az az agy elektromos aktivitasa...
A masikelkepzelse hogy az agy ilyenkor rendezi ossze a napi
tapasztalatokat amolyan adatbazirendezo idoszak. Az almok talan ennek a folyama
tnak a feltutados elemei. De ha ez igaz lenne, akkor meg azt nemtudjuk miert ke
llene ilyen fazis belepiteni az agyba, hiszen komolu handicappet is jelenthet.
Peldaula tengeriemlosok mmegfulladnanak.
Nemteszikmivel ok egyszerre csak az egyik agyfeltekejukkel laszanak...
Szoval az alvas meg minding rejtelyes dolog, es amig az agyrol magarol tobet ne
m tudunk, addig az alvasrol sem igazan tudni micsoda.
Az adatok egyebkent azt mutatjak hogy nincs az agyban "alvascentrum", tobb agyi
struktura (raphe nucleus (innen gyakorlatilag az egesz agyba eljutnak az idegv
egzodesek),a locus ceruleus, formatio reticularis egyuttesen vezerli; illetv
e a korabban feltetelezett 5 hydroxy triptamin (vagy valamelyik prekurzora) mel
let meg mas mediatorok (norepinefrin, acetylcholin, histamin) is reszt vesznek
az ebrenlet-alvas ciklusok vezerleseben. Szolva: csuda bonyolult folyamat. Foga
lmunk sincs rola mi miert es hogyan tortenik benne.
udv:Lajos
|
|