> Aszongya: "Akar tetszik, akar nem, a tudomany valamifele "vilagi
vallassa"
> valt. A tudomany muvelt papsagot nevelt ki maganak azzal az
elojoggal, hogy
> csak ok ferhetnek hozza az ezoterikus (titkos, rejtett)
ismeretekhez. Ez a
> rend teszi torvenyesse a politizalast es allit fel viselkedesi
normakat. A
> "szent iratok" itt az elmeleti es kiserleti kutatok tanulmanyai."

a dolgok nem mukodnek egyszeruen. ahhoz, hogy megertsuk oket, sokat
kell tanulni es dolgozni. de tevedes lenne a fizikat ezoterikus
ismeretek halmazanak nevezni. egyebkent meg a tudomany igenis
torekszik arra, hogy eredmenyeit minel szelesebb reteghez eljuttassa.

> Laszlo Ervin  szerint az ujabb tudomanyos kutatasok fenyeben az
univerzum
> letrejotte, mint valami veletlen esemenylancolat eredmenye,
elvetheto.
> "Minden, ami letrejott, egy nyitott kimenetelu, de megsem
veletlenszeru
> onteremtes bamulatos folyamatanak eredmenye. Semmi olyan, ami valaha

> letrejott, nem letezik elkulonulve a tobbitol. Minden dolgok
osszefuggenek,
> minden egy atfogo, szerves egyseg resze."

hadd szogezzem le en is csak laikus vagyok a fizika teren, mint ahogy
te is (legalabbis ugy tunik). par konyvet olvastam a temaban, de egy
ket dolog igy is vilagossa valt szamomra. (csak azert hangsulyozom,
hogy nehogy azt mond, elhittem, amit irtak.) szoval komoly problemat
jelentett az osrobbanas elmeletevel foglalkozok szamara, hogy az
osrobbanas egeszen korai szakaszaban, a rendkivul gyors tagulas
kovetkezteben a (mintegy focilabda meretu) univerzum iszonyu sok
egymastol teljesen fuggetlen reszre esik szet. tehat mivel minden
hatas max. fenysebesseggel terjedhet, es a tagulas sebessege ezt
meghaladta, letrejottek egymastol fuggetlen teruletek. ehhez kepest a
ma megfigyelheto univerzum tulsagosan homogen. aztan ezt az
ellentmondast feloldottak a felfuvodas elmeletevel, de hogy hogyan
arra mar nem emlekszem...
mindezt csak erdekessegkeppen...

> Kezdo sZkeptikusok ugy odavannak a nagy bummtol. Hat nehany kerdes
> (Laszlo Ervin segitett :)
>
> 1. Mi lehetett elotte? Es mi lesz az altala beinditott folyamat
> befejezodese utan?

az osrobbanassal keletkezett az anyag (energia) es a terido. a kerdes,
hogy mi volt elotte ertelmetlen, ugyanugy, ahogy az utana is. valahogy
ugy kell ezt elkepzelni, mintha az eszaki sarkon allva megkerdezned,
hogy mi van meg eszakabbra (nem en talaltam ki a hasonlatot, de jo,
nem?).

> 2. Hol a magyarazat a kozmikus hattersugarzasban felfedezheto
> "ujjlenyomatokra"?

itt konkretan mire gondolsz? egyebkent a felfuvodas elmelete apro
inhomogenitasokat megmagyaraz.

> 3. Mi a helyzet a vilagegyetem "hianyzo tomegevel"?

keresik :))

> 4. Es vajon milyen mechanizmus kapcsolta be (es fogja kikapcsolni
majdan) a
> nagyon korai vilagegyetem "felfuvodasi folyamatat".

eloszor is a felfuvodasi folyamat _nagyon hamar_ lezarult a kezdete
utan. hogy mi tortent valojaban, arra nagyon pontos magyarazat van, de
sajnos nem emlekszem ra. de igerem, hogy holnapra utananezek es leirom
neked. addig is kitartas...ha pedig esetleg magara a tagulasra
gondolsz (de akkor miert nem ezt mondod?), akkor ket lehetoseg van:
vagy a Nagy Reccs, vagy pedig a Hohalal. (a ... na, hogy is hivjak?...
ajaj ... na mindegy, nem jut eszembe a neve... szoval X az Utolso
harom perc c. konyveben azt irja, hogy mindket esetben megvan a
lehetosege, hogy _vegtelen_ sokaig fennmaradjon egyfajta
intelligencia.)

> 5. Egyaltalan mennyi idos az univerzum?

10-20 milliard ev.

> A Nagy Fal ugyanis nemcsak Kinaban letezik, hanem kb. 500 millio
> fenyevnyire odakint, ez egy gigaszi galaktikus szerkezet, tobb is
van
> belole, ezek kb 150 parszekenkent ismetlodnek - egyes
asztrofizikusok 63
> milliard evre teszik
> azok korat.

errol meg sosem hallottam. forras?

> "Kinos ugy - irja Laszlo Ervin. - Mikent lehet, hogy egyes galaxisok
a
> vilagegyetemben oregebbek, mint maga a vilagegyetem?"

ha tenyleg igaz, akkor valoban nagyon kinos

> Hoyle es masok leporoltak egy regebbi elmeletet, ebbol lett a QSSC
(a
> latszolagos allando allapot kozmologiaja) ez egy tobbciklusu
kozmologia, a
> korabbi ciklusokbol ittmaradt anyag egyutt letezik az ujabb
robbanasbol
> szarmazoval.

valoban leteznek kulonfele ("tobbciklusu") modellek, bar vannak veluk
problemak (nem sulyosak, szoval akar meg igazak is lehetnenek). az
mindenesetre biztos, hogy nem maradhat meg anyag egy korabbi
ciklusbol. vagy pedig nem ugyanarrol beszelunk...

> Osztan van itt egy masik elmelet Prigorine, Geheniau es masoktol,
akik
> megint mast mondanak. Es van meg szamos, engedelmetekkel nem
untatlak
> veluk. Mindenesetre ennyit a tudosok kozotti egyetertesrol.

termeszetesen (es halistennek) nincs egyetertes, de nagyon keves olyan
elmelet van, amelyik a legjobban megmagyarazza a valosagot. ezeket
szoktuk a tudomany
jelenlegi allasanak hivni...

> No es a masik kinos kerdes a Brandon Carter-fele "anthropic
principle". Meg
> 73-ban levezette, hogy a Foldunkon ismert eletnek igen szigoru
feltetelei
> vannak az univerzumban. SZERENCSERE a kozmosz hatasertekei eppen
illenek az
> elethez.
> Szoval nemcsak az eletfolyamatok igazodtak a kozmosz fizikai
felteteleihez,
> hanem a kozmosz fizikai jellemzoi is finoman ra vannak hangolva
azokra a
> feltetelekre, amelyek kozott az elet kifejlodhetett. (pl. a
> vilagmindensegben letezo anyag mennyisege es eloszlasa, a
kolcsonhatasokat
> szabalyozo egyetemes erok es allandok ertekei, amelyeknek aprocska
> elteresei is alaposan atrendeznek az univerzumot - mellesleg
totalisan
> lehetetlenne teve az elet altalunk ismert formait).
> A termeszet ilyen mervu "talalekonysaga" kisse probara teszi az
ember
> hiszekenyseget. A rejtely tehat: Hogyan tudta megsejteni a
vilagegyetem az
> osrobbanas pillanataban megteremtett feltetelek reven, hogy
milyennek kell
> lennie tiz- vagy meg tobb milliard ev mulva?

nagyon mokas, hogy pont ma reggel ertem Stanislaw Lem Az emberiseg egy
perce c. konyveben ahhoz a reszhez, ami az antropikus elvet erinti. es
micsoda veletlen, hogy o is _nagyon_ felreertette a dolgot. az
antropikus elv csak annyit mond, hogy amikor a vilagegyetem
keletkezeset es mukodeset kutatjuk, ne felejtsuk ki azt a szempontot,
hogy csak olyan dolgok tortenhettek, amik lehetove teszik, hogy mi itt
legyunk, hiszen itt vagyunk. ennyi.
nevetseges azt gondolni, hogy a vilagegyetemnek "meg kellett sejtenie
vmit" avagy a "kozmosz fizikai jellemzoi hangolodnak az elet
felteteleihez". nincs itt semmifele rejtely, csak vegre le kene
szallni a magas lorol, es elfelejteni a nagyon torz antropocentrikus
megkozelitest. az ember, a tudat, az elet nagyon jol meghatarozhato
fizikai folyamatok reven alakult ki, meg az is lehet, hogy veletlenul.
pl. Lem azt irja a fentebb emlitett konyveben, hogy a foldi elet
kialakulasa annak koszonheto, hogy az a "gazhalmaz" (nem tudom, hogy
hivjak hivatalosan), amibol a naprendszer majdan kialakult, epp a
megfelelo pillanatban lepett be a tejutrendszer egyik karjaba palyaja
soran, epp a megfelelo pillanatban ertek kulonbozo
szupernovarobbanasok hatasai, majd a megfelelo pillanatban hagyta el a
kart (immaron mint szuleto naprendszer). azt irja, hogy nem lehet
megmondani, hogy ez mennyire veletlen, vagy mennyire szokvanyos>esemeny.
tehat maguk a fizikai folyamatok nagyon jol meghatarozhatok,
de azok lancolata (hogy idoben sorban ezek _valojaban_ hogyan
tortentek) mar egyaltalan nem. na mindegy, a tanusag az egeszbol
annyi, hogy ahol eppen vagyunk onnan nyilvan ugy latszik, hogy minden
ami eddig volt, az effele tartott. pedig ez nem igy van. ilyen
peremfeltetelekkel, ilyen korulmenyek kozt es a veletlen szabalyozta
esemenylancok hatasara ez lett. es ezekben a feltelekben benne
foglaltatik az az altalad emlitett szennel kapcsolatos rezonancia. ha
az nem lenne, most nem lenne elet. ha a szilicium viselkedne igy, most
szilicium alapu elet lenne stb. ettol meg nem "haladunk egy cel fele".
felejtsuk el ezt a finalizmust (az evolucio kapcsan is!!!!).

> A fajok eleteben letezik egy un. hatarozatlansagi elem. Annak
ellenere,
> hogy egy adott faj kibontakozasa vagy elhalasa nem josolhato meg,
letezik,
> egy mindent atfogo elorelatas, amely bolygonkon az evolucio
menetevel van
> kapcsolatban. Az evolucio valamilyen meghatarozott iranyban halad.

na most ezt honna veszed? lehet, hogy holnap kiderul, hogy tolunk par
fenyevre felrobbant egy szupernova, s az lesodorja a fold legkoret,
minden kipusztul, s kezdjuk ujra a bakteriumoktol.

> Itt van azutan Dawkins, akit e forumon mar tobben istenitettek, es
"vak
> orasmestere". Michael Denton, Darwin egyik kritikusa, azt kerdezte,
hogy
> statisztikailag megmagyarazhato-e a hihetetlenul bonyolult
rendszerek
> veletlenszeru megjelenese? Szerinte a termeszetes kivalasztodast
> befolyasolo veletlen mutaciok megmagyarazhatnak bizonyos variaciokat
az
> adott fajokon _belul_, de aligha indokolhatjak a _kozottuk_ levo
fokozatos
> variaciokat.

az az igazsag, hogy nem csak veletlenrol van itt szo. erre mondta vki
(megint nem jut eszembe a nev), hogy vannak bizonyos "onszervezodo
folyamatok", amiknek az osszessege egy a vilagegyemre altalanosan
jellemzo bonyolultsag iranyaba mutato tendencia. talan az elet
kialakulasat is ezzel lehet magyarazni, kizarva a veletlent. sajnos
most peldat megint nem tudok mondani, de holnapra ennek is utananezek.

> Van itt meg erdekesseg boven, csak gyozzetek olvasni.
> W. Gehring svajci biologus es munkatarsai felfedeztek, hogy az
elok
> birodalmaban mintegy 30-40 fele szemnek kozos az eredete. A legyek
> osszetett szeme, az egerek es emberek latoideghartyas fenyerzekelo
szerve
> azonos alapmintabol szarmazik, mert kifejlodesuk ugyanabba a
"vezerlo
> genbe" van kodolva. A szem genetikai mechanizmusa tehat teljesen
eltero
> fajok kozott is felcserelheto - egy eger "szemgenje" egy legy
szemenek
> novekedeset valthatja ki.
> Mindennek kb 500 millio evvel ezelott kellett kialakulnia. Azota
negyven
> kulonbozo torzsfejlodesi ag, rovar- es allattipus alkalmazta. De
hogyan
> szereztek meg ezek a kulonbozo fajok a latoszerv kiepitesehez
szukseges
> azonos informaciokat?

ha tenyleg olvastad Dawkins-t, akkor magad is hamar rajossz, hogy
badarsagot irtal. a szemben az az erdekes, hogy az a nemtudom hanyfele
kulonbozo szem egymastol teljesen fuggetlenul alakult ki. egyebkent
meg pont Dawkins irja le azt a kiserletet, amikor egy szamitogepes
szimulacio segitsegevel modelleztek, hogy mennyi idore van szukseg
arra, hogy egy egyszeru fenyerzekeny sejtekbol allo szovetbol mondjuk
egy emberi szem kialakuljon. az eredmeny megdobbento volt. olvasd el:
Folyam az edenkertbol (minden kreacionistanak ajanlom egyebkent, hogy
ne kelljen mar folyton mindig ugyanazokat az erveket megcafolni).

leveled tovabbi reszevel kapcsolatban pedig csak ennyit: no comment.
(javaslom, hogy indulj az 1 milkoert)

> mint mondod, mert gazdagga tudnalak tenni titeket. Ugyanis, tobbek
kozott,
> van egy dij, az amerikai Sceptical Society altal (1 000 000$)
barkinek,
> aki  barmilyen paranormal jelenseget kepes reprodukalni megfigyeles
alatt.

udv,

mikolaj

A 224-ben felmerult, hogy mi koze egymashoz a vizeletivasnak
es a Telaponak, most egy rovid zanza a Telapo letezesenek ab-
szurdsagarol:

> > A Telapo legenda
> >
> > 1. Egyetlen fajta ismert renszarvas sem tud repulni. DE tobb mint
> > 300.000 fajta elo organizmus letezik, amely meg besorolasra var es bar
> > ezek tobbsege izeltlabu vagy bakterium, nem zarhatjuk ki  teljesen annak
> > a lehetoseget, hogy a Telapo megis repulo renszarvasok vontatta szanon
> > kozlekedik.
> >
> > 2. A vilagban 2 milliard gyerek (18 even aluli) van. DE minthogy a
> > Telapo (szemmel lathatolag) nem torodik a mohamedan, hindu, zsido vagy
> > buddhista gyerekekkel, igy a munka 15%-ra merseklodik - 378 milliora (az
> > ENSZ Nepessegugyi Hivatala szerint). Haztartasonkent atlagosan 3.5
> > gyerekkel szamolva ez 91.8 millio otthont jelent. Feltetelezzuk, hogy
> > mindben van legalabb egy jo gyerek.
> >
> > 3. A Telaponak, hala a kulonbozo idozonaknak es a fold forgasanak, 31
> > oraja van feladata elvegzesere, ha feltetelezzik, hogy keletrol nyugatra
> > halad (ami logikusnak tunik). Igy 822.6 latogatast tesz masodpercenkent.
> > Ez azt jelenti, hogy minden jo gyerekkel rendelkezo kereszteny otthon
> > eseten 1/1000 masodperce van, hogy leparkoljon, lepattanjon a szanrol,
> > beugorjon a kemenybe, megtoltse a zoknikat, a maradek cuccot szetszorja
> > a fa alatt, fogyasszon a kitett csemegekbol, felmasszon a kemenyen at,
> > vissza a szanra es atmenjen a kovetkezo hazhoz. Feltetelezve, hogy az
> > emlitett 98.1 millio megallo egyenletesen oszlik el a fold felszinen
> > (ami persze nem igy van, de szamitasainkhoz ez is megteszi), ket haz
> > kozott atlagosan 1.2 km tavolsag adodik, a teljes utra pedig 117 millio
> > km, nem szamolva azokat a megallasokat, amikre mindnyajunk raszorul
> > legalabb egyszer minden 31 oraban, plusz a taplalkozas, stb.
> >
> > 4. Ez azt jelenti, hogy a Telapo szanja mintegy 1000 km/s-os sebesseggel
> > mozog, a hang sebessegenel mintegy 3000-szer gyorsabban. Az
> > osszehasonlitas kedveert a leggyorsabb emberalkotta szerkezet, az
> > Ulysses urszonda, mindossze 44.6 km/s-mal vanszorog, egy hagyomanyos
> > renszarvas pedig 25 km-t tesz meg orankent - ha nagyon siet.
> >
> > 5. A szan rakomanya egy ujabb erdekes elem vizsgalodasunkban. Felteve,
> > hogy egy gyerek sem kap tobbet, mint egy kozepes lego jatekot (1kg), a
> > szan mintegy 321,300 tonnat szallit, nem szamitva a Telapot, aki igy
> > tulsulynak minosul.
> > A foldon egy hagyomanyos renszarvas maximum 150 kg-ot tud elhuzni. Meg
> > ha feltetelezzuk is, hogy a repulo renszarvas (vo 1. pont) 10x ennyit
> > huz, a szan nem mozdul 8, de meg 9 renszarvassal sem. 214,200-ra van
> > szukseg.
> > Ez megnoveli a sulyt (ha magat a szant nem is szamoljuk) 353,430
> > tonnara. Csak az osszehasonlitas kedveert, ez negyszer annyi, mint a
> > vilag legnagyobb hajojanak a Queen Elizabeth-nek a sulya. (A hajot a
> > Titanic kataszrofaja utan epitettek, 1962-ben vontak ki az
> > Atlanti-Oceani forgalombol, most Los Angeles-ben all.)
> >
> > 6. Ha 353,000 tonna 1000 km/s sebesseggel halad, az nagy legellenallasba
> > utkozik - ez felmelegiti a renszarvasokat, kb ugy, ahogy az urhajok
> > felmelegednek, amikor visszaternek a fold legkorebe. A ket
> > vezer-renszarvas 14.3 milliardszor egymillio (osszesen  14300000000000)
> > Joule energiat nyel el. Masodpercenkent. Mind a ketto. Vagyis szinte
> > azonnal kigyulladnak, felgyujtva maguk mogott az egesz fogatot, mikozben
> > fulsiketito robaj
> > hallatszik. Az egesz renszarvassereg 4.26 ezremasodperc alatt eg el.
> > Ekozben a Telapo 17,500-szor akkora centrifugalis eronek van kiteve,
> > mint a fold gravitacioja (ez 17 ezer g). Egy 120 kilos Telapo (ami
> > rohejesen kicsi), mintegy 8,207,123 kilogrammos erovel preselodik majd
> > szanja hattamlajanak.
> >
> > Osszegezve - Ha a Telapo valaha is megprobalt karacsony ejszakajan
> > ajandekokat kihordani, mostanra biztos halott szegeny.

Egy forwardolt levelben kaptam. 
Remelem mindenki jol mulatott ;-)
Msmester
--
MsMester's Postboxes:

Sziasztok!

Elfogadlak olyannak, amilyen vagy. Nem _akarlak_ megvaltoztatni,
a valtozas a Te sajat ugyed. Tiszeteletben tartalak, s tiszteletben 
tartom tudasod, tapasztalataid. Megismeresi vaggyal fordulok Feled,
hogy megerthessem mi az, amirol beszelsz. Szemlelokent tekintek Rad, 
mint egy rajtam kivul allo, s velem egyenrangu rendszerre.

Nem kivanlak meggyozni sajat igazamrol, mert tisztaban vagyok _igazam_
lehetseges illuzio voltaval, lehetseges hamissagaval. Meg szeretnem erteni,
hogy miert gondolod azt, amit gondolsz, mert tudom, hogy Neked is megvan
erre az okod, mint ahogy a sajat gondolatvilagom is okok, tapasztalatok
kovetkezmenye. Az en tapasztalataim nem jobbak, s nem rosszabbak a
Tieidnel, csak masok.

Szamomra a Vita arrol szol, hogyan ne ertsuk meg egymast, hogyan ne
fogadjuk el egymast olyannak, amilyenek - akar a veletlen folytan, akar
valamilyen okok kovetkezmenyekent - vagyunk. Magam szamara nezve
hasznosabbnak es kovetendobbnek tartom a beszelgetest, a velemenycseret,
lenyed megismereset, megerteset es ateleset.

Nem szemben, nem alattad, nem feletted, nem ellened, 
hanem Melletted, s Veled vagyok...

TCsaba

Sziaszztok

JualiusE:
>1. Mi lehetett elotte? Es mi lesz az altala beinditott folyamat
>befejezodese utan?
Mi volt Isten elott?? S mi lesz Isten utan?
(Mielott valaszolnal olvasd vegig levelem!!!)

>Barmennyire kicsi a valoszinusege, hogy a szen, a helium, a berillium es az
>oxigen energiaszintje eppen a szukseges mertekig van finoman osszehangolva,
>megis ez a helyzet.
Nezd, csodalkozni mindenen lehet. Je! Kobgyok pi negyzet eppen egyenlo
a gyok 2 logaritmusaval!! (Ok, tudom, hogy nem egyenlo, csak mondtam
valamit.) Szoval ugyanugy lehetne csodalkozni, ha nem a helium, szen
stb. energiaszintje lenne osszahangolva, hanem mase. Sot! Csodalkozni
azon is lehetne, ha nem lennenek osszehangolva! (Hat ezek meg hogyhogy
ilyen szabalyos tavolsagra vannak egymastol??)

>Fred Hoyle ramutatott, hogy a DNS veletlenszeru kialakulasanak kb olyan a
>valoszinusege, mint annak, hogy egy roncstelepen atszaguldo hurrikan
>mukodokepes repulogepet allit ossze. Konrad Lorenz is megerositette, hogy a
>Foldon a biologiai fejlodesre rendelkezesre allo 4 milliard ev nem lehetett
>eleg az egysejtuekbol a mai bonyolult es rendezett szervezetek
>letrejottehez.
Nezd, barmennyire is tisztelem ezeket a tudosokat, nem voltak a
legujabb eredmenyek birtokban. Ha kivanod adok meg forrasokat, melyek
a darwinizmust igazoljak. Ma mar az elismert s komoly tudosok egyike
sem kerdojelezi meg a darwinizmust es az evoluciot, max. egyes nyitott
s apro kerdeseken vannak meg kerdojelek. Ertsd: sokezer _bizonyitek_
van a torzsfejlodes mellett. (Kezdve annal a nyilvanvalo
bizonyiteknal, hogy az egyed az ontogenezis soran atmegy a
filogenezisen).

>Honnan jonnek a teljesen egyetemes erkolcsi ertekelesi szempontok, amikor a
>halal torkaban allo emberek elott lepereg az eletuk?
Talan onnan, hogy ezt szamtalanszor halljuk, ezert elvart, hogy ez
tortenjen. Sok dolognak sokkal egyszerubb a magyarazata, mintsem ahogy
tulbonyolitjuk.

>Hogyan kepes nemcsak a fizikai kornyezetenek minden apro rezduleset,
>hanem a kozelben (nemritkan a tavolban is) levok gondolatait erzekelni?
Nem tudom. Erdemes lenne kiserletileg is vizsgalni ezeket.

>Neumann Janos szamitasai szerint elete soran egy ember korulbelul 2,8 ×
>10^20 (2,8 szaztrillio) bit informaciot gyujthet ossze. Hol van ennyi hely
>atlagosan 1300 kobcenti agysejtben?
Ezt Te sem kerdezheted komolyan. Csak matematika kerdese az egesz.

Elnezesedet kerem, hogy csak reszlegesen ideztem Toled, de a tobbire
is hasonlo valaszt tudnek adni. Termeszetesen sok olyan dolog van s
mindig lesz is, amire az aktualis tudasszintunkon nem tudunk valaszt
adni. Ez azonban nem implikalhat onmagaban semmifele
"termeszetfelettit", max. azt, hogy nyitottak legyunk a kutatasi
iranyok szamara.

Am ez a filozofia, ezert feltennek egy kerdest, mely az utobbi idoben
felmerult bennem (a VITA-n mar feldobtam, am nem sikerult oly valaszt
kapnom, mely tetszett volna).

Azt hiszem Te voltal, de valaki feldobta, hogy definialjuk Isten
tulajdonsagait.
A kozhiedelemben elterjedt hit, hogy mindenhato es orokkevalo (azaz
halhatatlan). Nos, a ketto kolcsonosen kizarja egymast, hisz ha
mindenhato, akkor kepes ongyilkossagra is (tudom, hogy nem teszi meg,
de _kepes_). Ezeltal nem lehet halhatatlan. Vagy ha nem kepes, akkor
meg nem mindenhato. Fel tudja valaki oldani ezt a paradoxont?
(Nekem sikerult - igaz elegge bena modon, ezert varok elobb jobb
megoldasra :)

Mellesleg, most hasonlo paradoxon gondolkozok a szabad akarattal
kapcsolatban - meg nincs kidolgozva, de valami olyasmit akarok
kihozni, hogy nem lehet szabad akaratunk, csak akkor ha istenek
vagyunk, ugyanis csak egy istennek lehet _szabad akarata_.
Ehhez azonban pontosan kellene definialni a szabad akaratot.
Egyelore 3 kulonbozo definicio jutott eszembe:
1. szabad akarat az, hogy _szabadon_ akarhatunk barmit. Hogy aztan be
is teljesul-e, az mar mas kerdes. Igy ertelmezve, akarminek lehet
szabad akarata, a kutyamnak, a dobokockamnak, barminek.
2. szabad akarat az, amit szabadon akarhatok, s be is kovetkezik. Ez
szerintem nyilvanvaloan csak _isteni_ hatalommal egyutt lehet.
3. szabad akarat az, amit szabadon akarhatok, s lehetosegeimhez kepest
be is kovetkezik. Itt a "lehetosegeimhez kepest" a kulcs, s ebben
szinte mindent el lehet rejteni.
(Megkoszonok minden segitseget!!! :)

Sziasztok,
Juan

Sziasztok.

Par napja kovetem az Isten-vallas vitat, es tudom, hogy visszatero motivum.
Ezekrol a dolgokrol nem kell, mert nem lehet beszelni. ("Amirol nem lehet 
beszelni, hallgatni kell"). Miert? Azert, mert az egesz kerdest csak a 
sajat fogalmi korunkbol tudjuk megkozeliteni, es a dolog lenyege eppen 
az, hogy az ember, vagyis emberi fogalmak folott van. Tehat lehetetlen 
igaz kijelenteseket vagy elmeleteket folalitani, akarhogyis nemtetszik, 
ez van. A kerdessel folosleges foglalkozni (tudom, hogy erdekes, engem is 
sokat foglalkoztatott), de ezzel bajlodni abszurd. talan erezni lehet, de 
szavakba onteni nem. Eppolyan ez, mintha egy ketdimenzios vilagba egy 
haromdimenzios testet teszunk: a ketdimenzios leny nem foghatja fol, hogy 
mi all az utjaban, csak tudja, erzi, hogy van ott valami.

Yours,

Istvan Modi.

 ***********************************************
*  Gondolkodom, tehat nem biztos, hogy leszek.  *
 ***********************************************

HIX-en.
eloszor is, tulsagosan is a keresztenysegre koncentraltok, ami legyen bar az
europai
kultura egyik alapkove, korantsem takarja a vallas altalanos fogalmat
leteznek olyan vallasok is, amik ha nem is tagadjak az isten/ek letezeset ,
vilagteremtonek 
megsem tartjak oket. Buddhizmus.

masodsorban ugylatom itt nem is igazan filozofiai eszmecsere folyik, hanem
hitek utkoznek
hit a vallasban illetve hit a tudomanyban Magam reszerol mindkettot
hasznosnak tartom, csak
nem ugyanarra. 

harmadsorban ne feledjetek Hamlet szavait, hogy tobb dolog van foldon s
egen, mintsem bolcselmetek
felfogni kepes.

Izigpinn

Udv mindenkinak!

Paljan temajaban:
    Teljesen egyetertek a gondolat alapjaival. Szerintem is fenyegetik az
emberiseget olyan beteksegek amalyeket mar regen elfeledhetonek hittunk.
Az en velemenyem talan kisse faragatlanul hangzik, de (mivel az enyem)
igaznak velem: Az embereket ebbol a szempontbol egy tultenyesztett kutyara
tudnam hasonlitani. Nem kell mast csinalni csak egy-egy agyon tenyesztett
kutyara gondoljon mindenki es megerti mire gondolok.
 Manapsag ha szeretne valaki egy kolyok kutyat venni akkor az elsok kozott
soroljak fel, hogy mennyi es milyen vedooltasokat kapott. Ezek nelkul
elpusztulnak s meg ezekkel egyutt is fennall az egyszeru betegsegbol adodo
pusztulasuknak a veszelye.
Azt gondolom, hogy az emberek is valahogy ide jutottak.
Csak korbe kell neznem a sajat kornyezetemben es alog talalok kevesbe beteg
embert.
Azt gondolom jo pelde lehetek magam is a "tultenyesztesre".
Nekem asztmam van ami csecsemo koromban egeszen sulyos volt s kesobb
kinottem. Ugy kb.: 8 eve ujra kifejlodott megpedig allergiabol. Azota egyre
sulyosabb.
Tudjatok mi a leg szornyubb erzes, (s ezzel nem szeretnem a tobbi
betegsegben szenvedoket "lekicsinyiteni") hogy ha mondjuk egy haboruba
bonyolodna az orszag mi lenne velem? Nem hiszem, hogy az lenne a
legfontosabb, hogy en megkapjam a gyogyszereimet. Most ha nem kapom meg a
napi gyogyszeremet akkor masnap alig kapok levegot s így tovabb egyre
rosszabb. Az AIDS rosszabb, nekik a beke sem az igazi BEKE.

> ----------------------------------------------------------------------------
------------------------------
Mult-jelen-jovo

Szerintem van mult (jelen) jovo, de talan azt kellene megvizsgalni mi van a
harmadik dimenzio utan. Van-e tobb dimenzio? Ha erre valaki megtudna
felelni, akkor egy csomo dologra valaszt kaphatnank.

Tisztelettel:
                        OTTO