Sziasztok!

1. A jogtisztasagrol.
Minden szerzoi jogvedelem ala tartozo termek vagy szolgaltatas
hasznalata (hallgatasa) utan jogdijat kell fizetni. Ez nem annak a
kerdese, hogy uzletszeruen vegzed-e vagy sem.
A hangkazettaknal es az MD-nel ezt mar megoldottak: az ar meghatarozott
hanyada szerzoi jogdijakra megy.
Amugy CD-t nem feltetlen kell boltban vasarolni (en sem ott veszem). Az
arkulonbseg rekordjat a Virgin tartja (amely egyebkent csak neveben az,
valojaban Fotex): szimpla(!) CD-n 1800 forintos arkulonbseg volt. (Ha
valakit erdekli, hogy lehet ezt megsporolni, irjon szemelyes levelet!)

2. A CD masolas modjarol.
Hat igen. En ismertem olyan embert, aki oda-vissza alakitgatta a hangot
az SB Pro-n keresztul. Ugy egy eve.
Ettol fuggetlenul az egy-az-egyben masolassal nincs akkora gondom.
Egyszeruen csak nem tetszik a masolt lemez hangzasa (megjegyzem, tobb
eredetinek sem).
A VHS osszehasonlitast a kovetkezokeppen ertettem. Biztosan lattatokmar
masolt VHS kazettat, es hasonlitottatok ossze az eredetivel. Megvaltozik
a szintelitettseg, a kontraszt es az elesseg. Kb. ilyen valtozasokat
erzek a masolt CD-ken.

3. Regi magyar bakelitrol van szo. Addig nem adhatjak ki a CD verziot,
ameddig az eredeti lemez forgalmazasi joga le nem jar (kiadovaltas
miatt). Amugy 3 eve sehol sem lehet kapni, dehat ilyenek a szerzodesek.
:(

4. Direkt valaszok
>A sajat 3000 Ft-os hangkartyammal is meg lehet ezt csinalni.
>A lenyeg az, hogy 44kHz 16 bit stereo legyen a hangkartya.
>(Mar csinaltam is egy oreg Frank Sinatra lemezzel)
Haaaat. Ami egy zenesz ismerosom Kozel 80 rongyos rolandjabol kijon,
minden csak nem szep, pedig annak minden tulajdonsaga jobb, mint egy
zacskos SB klonnak.
El kellene mar felejteni, hogy a mintavetelezesi es savszelesseg
ertekeknek alig van kozuk a minoseghez. Csak ossze kell hasonlitani
egy-ket hangkartyat, es mindenki rajon, hogy ugyanazokkal a
beallitasokkal milyen kulonbsegek vannak.

>Aruld mar el, hogy nezted meg, engem is erdekelne. Valami progival, vagy hogya
n?
Egy haverom nezte meg egy CD ellenorzo szoftverrel (kb. mint a
ScanDisk). Ha erdekel, megkerdezem a nevet (az meg DOS-os volt).

>A sorround nem hifi tema. Mozi tema. Semmi koze a hifihez. Meg a zenehez.
Haaaat. Az audiofil hi-fihez valoban nincs sok koze. A kommersz
(igenyes, de felig-meddig tomeg) hi-fihez viszont mar annal inkabb.
A ketkedok probaljanak keresni egy jo helyet, ahol egy teljes Dolby
Sorround, THX vagy AC-3 rendszeren meghallgathatnak egy jo minosegu
zenei CD-t. A kovetkezo utjuk egy boltba fog vezetni, ahol ilyen
erositoket arulnak, es minden gondjuk az lesz, hova tegyek a ket
szatellit hangfalat...
Bar az is igaz, hogy egy szepen kiepitett rendszer sztereo tere is
bosegesen eleg (sot, jobb) lehet.

>Co, co... Az hogy mennyibe kerult, az nem jelent semmit!
Valo igaz. Az ar nem minden. Neha az olcsobb a jobb. Erre en is tobb
peldat tudok szinte minden technikai-muszaki temabol.
>Es ez a digitalis kotyvasztas meg tetszik? Akkor mibajod a CD-vel?
Konkretan semmi. De fejhallgatoval nem fogom hallgatni, mert csak ideges
lennek a sok cicergestol meg zuzogestol (van rajta, meghallgattam).
Most eppen amiatt kellett, mert bakelites rendszert nem tudok hova rakni
(mar a szimpla hangrendszert is kenytelen vagyok "bedobozolni" egy
szekrenybe, es inkabb huteni.

-----

Egy kis kozvelemenykutatas soran sugja meg mindenki, hogy milyen
melysegben foglalkozik a "hang"-gal (kommersz, szimpla zenehallgato,
audiofil, muszaki zseni), mert akkor ugy ertekelgetem a hozzaszolasokat.
Eddig nem volt egeszen vilagos.

Jolet!

Tomi

Tiszteletem!

HH> Asszem tenyleg kisse rozsaszin adatokat irtam (a konkret szamokra sajna
HH> nem emlekszem). A lenyeg csak annyi akart lenni, hogy irt CD-t
HH> drasztikusan rosszabb minosegben bir leolvasni.
OK. nem ertek hozza egyebkent!

>> Nem olvashato tobb hibaval, legalabbis elmeletben. Sajna eleg
HH> De akkor mi alapjan tesz a gyar (Philips) ilyan kijelenteseket (l. fenti
HH> parameterek)?
Szerintem az alapjan, hogy a CDR-ek tobbsege szar. A Philips
gondolom ezzel akarja megelozni, hogy a drive-rol panaszkodjanak
amiatt, hogy nem olvassa rendesen a CDR-eket. (de nem ertek
hozza!!)

>> Egy 63 perces Mode1 vagy Mode2 biztonsagosabb mint a 74 perces Mode3.
HH> Ez kodolas-beli kulonbseget jelent?
Jah tobb helyet szannak hibajavitasra. Egy Mode3-ra kb. 750 mega
fer. Mode 2-re 650 mega/63 perc. Mode1-re 550 mega/szinten 63
perc.


HH> Ez a legrosszab. Belejon ugye a tobbszori A/D atalakitas (CD-rol
HH> hangkartyan at HDD-re, aztan onnan vissza). Ezt nem is elemzem.
Miert _tobbszori_??? Csak 1x kell, a hangkartyanal!! Es lehet azt
a CD-t grabbelni is, nem csak digizni.

HH> Arulja mar el nekem valaki, hogy melyik CD iro prg. kezeli ezeket a
HH> mode 1,2,3 formatumokat?!
HH> Hol van konkret leiras roluk?
Az EasyCD elvileg kezeli, de csak _elvileg_. Nekem mindent
Mode3-ban rak.


HH> 1. Ki mit hasznal CD irasra?
EasyCD.

HH> 3. Ha tenyleg van kulonbseg a Mode 1,2,es 3 kozott, akkor ezt a
HH> 'mezei' CD jatszo hogyan veszi eszre? En ugy tudom, hogy eleg jol
HH> korulirt dolog aminek a CD-n kell lenni, es nem sok valtoztatast visel
HH> el.
Tobbnyire audiora Mode3-at, adatnak Mode2-t hasznalnak. De a
driveok kompatibilisek az elozoekkel is. Eloszor volt a Mode1,
aztan a Mode2, a Mode3-at pedig legutobb talaltak ki. Eredetileg
a Mode3 foleg adathordozo lett volna de sokat hibazott. Viszont
sok fer ra ezert arra nyomjak a zeneket.

                    Mico /Niedermayer Miklos/
                        
                   IRC nick: MiC0 (m-i-c-zero)
          ============================================
          G   A   B  B  E R   TiLL   D E  A  T   H   !

Udv!

HH> Csak egy egyszeru igen/nem valaszt szeretnek a kovetkezo kerdesre:
HH> En meg csak mp3-hoz grabbeltem cd-t... Ha a karcos cd-rol recseges 
HH> lesz a wav-ban, azt audio-cd-re visszairva kijavitja majd az 
HH> audio-cd-jatszo interpolatora, vagy sem?
Miert javitana ki? A recseges a WAV-ban is ugyanolyan jel, mint a
tobbi. Zajszurest nem vegez!
Karcos CD-tol nem recseges lesz. Szerintem inkabb a jitter
korrekcio hianyarol beszelsz.

HH> Na a harmadik proba alkalmaval az SCSI iroval elotte legrabbeltem az anyago
t vi
HH> nyora, es mivel munkahelyen hangkartya nincs, hallgatas nelkul felirtam a W
AV-o
HH> t CD-re. Otthon pedig szidtam a gyartot (hardwaret es softwaret egyarant) m
ert 
HH> az egesz ugy pattog, mintha nem lenne hibakorrekcio. (lehet, hogy nem is vo
lt :
HH> -(
Jitter korrekcioval grabbeltel? Mert ha nem akkor tenyleg ugy
pattog.

HH> A CD-n (audio es adat egyarant) spiralisan van a jel, miert lenne az egyes 
trac
HH> k valamely resze mondjuk a tizes track adatai kozt (vagy nem igy ertitek az
t, h
HH> ogy: _elszo'rtan_)?
Nem igy ertjuk :))) Par kilobyteos adatok ossze vannak mixelve,
igy ha egy kis resz megserul, az a hiba eloszlik sok kis hibara,
es javithato.

HH> Valaki probalta mar atfurni a CD-t? En kicsit pesszimista vagyok.
Atfurni sokkal veszelytelenebb, mint ha spiralisan van rajta egy
alig lathato karcolas! Akkor lesz baj, ha kb. 2.5 mm folytonosan
hibas egy spiralis savbol.

HH> versampling (tulmintavetelezes) ugye azt jelenti, hogy elore beolvas x maso
dper
HH> cet. Autohifiben lattam ilyet, arra jo, hogy ha godorbe hajtasz, akkor legy
en i
HH> deje a cuccosnak visszaternie az elvesztett savra a CD-n.
HH> Mi koze ennek a jel/zaj viszonyhoz? Szerintem semmi.
HH> Vagy rosszul te'vedek?
Oversampling::: (grrrr!) a digi jelbol tobbszor is eloallitunk
egy jelet, majd "dithereljuk". Pl. lesz egy 96khz-es jel, amibol
nekunk csak a 48khz kell, ekkor osszevetjuk a kettot, es
"atlagoljuk". Amirol te beszelsz az egy sima buffer, ha letevedne
a palyarol a lezer, amig nem talal vissza, legyen mit jatszani.

>> hangkartyaval, plusz egy-ket okos progival kiszedtek belole az ugrast es
>> az allando sercegest.
HH> A sajat 3000 Ft-os hangkartyammal is meg lehet ezt csinalni.
HH> A lenyeg az, hogy 44kHz 16 bit stereo legyen a hangkartya.
Kiraz a hideg ezektol a hangkartyaktol.
Tudod-e hogy egy AWE32-re is 44khz 16 bit stereo van irva?
Sot az AWE64-re is? Es megis zug.

HH> Azert pattog, mert nem tud a 'fej' rafokuszalni az helyre, es a hibajavito 
resz
HH> t helyenkent adatnak veszi. Szerintem.
Ja, felteve hogy van hibajavito resz. De ha rosszul fokuszal,
akkor nem olvas jelet, erre valo a "kesel-prizma". Inkabb arrol
lehet szo, hogy ha gorbe a CD, iraskor eleg "furan" kerulnek fel
a pitek, gyengebben, erosebben, lejatszaskor pedig nem birja az
elektronika a strapat.

HH> Aruld el, hogyan tudod te a rontott sessiont lazarni (Fix It gomb), mert ne
kem
HH> mindig kinyitja a fiokot es nem csinal semmit.
Nalam ugyanez...

HH> Ehhez nem kell feltetlenul ket CD egy gepbe.
HH> Aztan mar nehogy osszefollyon a jel????! Hogy lehet ezt a VHS masolathoz
HH> hasonlitani?
Szerintem olyan masolatrol van szo, amit az altala emlegetett
modszerrel masoltak: CD, majd hangkartya, es onnan vissza
CD-re...

HH> probaval is), akkor talan csak azt olvasta le amit kell nem? Viszont egy
HH> szarabb IDE olvasoval leolvasva mindig mas tartalmu file-t kapsz.
Nem feltetlenul, vannak jo grabberek, csak marha lassu, ha minden
elterest ujra kell olvasnia (nekem a 4x Sony 0.3-0.4x-esen olvas
igy...)

HH> Nem hinnem, hogy a CD-R Audio disc-eket jobb technologiaval csinalnak.
HH> Szerintem ez egyszeruen csak uzlet, de nem jobb minoseg...
Probald ki. Mondom, meg csak egyet probaltam. Ja, es hallgasd
meg 10x-20x.

HH> Szerintem azt, hogy mode 1,2,3 ebben az esetben ne nagyon kever az irok
HH> altal tamogatott mode1,2-vel, mert az mas. Errol meg en sem hallottam, de
HH> lehet, hogy meghatarozza az Auido kodolast/hosszat, viszont akkor az iro
HH> biztos, hogy ismeri a mode3-at, hiszen akkor nem tudna 74 percet irni..??
Hoppa! Mivan ha azert szaraxik mert az irom nem tud Mode2-ben
audiot irni?? De olvasni biztos hogy mindegyik tudja a "regi"
formatunokat.

HH> az hogy a masolt bulgar cd-k miert olyanok amilyenek azt nem tudom.
HH> nem kene anyara rossznak lenniok megis azok. itt lehet hogy a gyartas 
HH> soran romlik a minoseg , de ezt valami "szakerto"  tudna csak megmondani,
HH> tenyleg nem tudja esetleg valaki?

Gyartasnal "nyomjak" a CD-t, nem egetik. A nyomasra hasznalt
eszkoz minosegetol nagyon sok minden fugg, es eleg draga, a
hamisitok nem hiszem hogy megveszik a jobb fajtakat.
Nyomas utan kerul ra a muanyag vedoreteg, ezt sem mindegy hogy
hogyan rakjak fel, ezt is lehet "bovli" modon, mint ahogy az
aluminium felparologtatasat is.

HH> CIRC    grebbeles    CD-R    es meg egyeb roviditesek a temaban ?

CIRC: Cross Interleave Redsolomon Code - keresztkodkepzes, a CD-k
hibajavitasa ezen alapul.

Grabbeles: a CD-n levo audio (vagy nem audio) szektorok
lemasolasa mas hordozora, pl. vinyo. Legtobbszor atalakitas is
tortenik, (pl. szektorfejek levagasa), meg ellenorzes, jitter
korrekcio.

CD-R: CD-Recordable

Ennyi, udv.

                    Mico /Niedermayer Miklos/
                        
                   IRC nick: MiC0 (m-i-c-zero)
          ============================================
          G   A   B  B  E R   TiLL   D E  A  T   H   !

Hello

Tudna valaki meselni valamit a CD TEXT funkciorol?

Üdv:   Szüts Gyula

Hello,
 -nak:

nem.


UI.:
Az a recseges a tovabbiakban mar a zene resze, amit nem lenne jo kiszurni,
mert ugye akkor masra is sor kerulhetne, pl. magara a zenere is :-)

UI2.:
en  neha grabbelgetek, de nem recsegett soha semmi..... max megallt az
olvasas par reread utan. 5.5, 6 szoros sebesseggel, ill. 2,5-3.5 szeres
sebesseggel porgok ha szinkronizaltatok. Ha egybol MP3, akkor csak(?)
1,6....

NZoli              mailto:
  ICQ center: http://wwp.mirabilis.com/12420521
http://www.geocities.com/siliconvalley/bay/3467

Hello,
 wrote:

>Az Oversampling (tulmintavetelezes) ugye azt jelenti, hogy elore beolvas x
>masodpercet. Autohifiben lattam ilyet, arra jo, hogy ha godorbe hajtasz,
nem igy van. amire te gondolsz, az egy puffer, amit razkodas elleni
memorianak neveznek.
>akkor legyen ideje a cuccosnak visszaternie az elvesztett savra a CD-n.
>Mi koze ennek a jel/zaj viszonyhoz? Szerintem semmi.
nagyon is sok koze van. Az oversampling azt jelenti, hogy lejatszaskor a
beerkezo mintak koze ujabb mintakat szamolnak ki. Ennek a D/A atalakitasnal
van nagyon fontos szerepoe, mert olyan lesz a jelfolyam, mintha magasabb
lenne a mintaveteli freki, azaz a mintaveteli torvenyek alapjan a kimeneti
integralo szuro magasabb frekvenciakon mukodik, kisebb hatassal az eredeti
savhatar kornyeken. Tehat a szuronek nem 22k-n kell total vagnia,
nagysagrandekkel feljebb. A kimeno jel maga nem tartalmaz(hat) 22k-nal
magasabb osszetevot, igy itt eleg csak egy laposabb szuro alkalmazasa. A
vegeredmeny: a kimeno jel jobban kozelit az eredeti benemojel alakjahoz (az
integralas utani jel kisse szoros, amit az alulatereszto simit ki) es
ezaltal javul a jel/zaj viszony.

>Vagy rosszul te'vedek?
ja ;-)

> lenyeg az, hogy 44kHz 16 bit stereo legyen a hangkartya.
vegul is... elvileg, csakhogy altalaban a 16 bitbol 3-4-5 ot elvisz a zaj, a
nemlinearitas, hofugges, jitter (mintaveteli idopontok szorasa=~zaj). Plusz
a bemeneten semmifele (ertekelheto minosegu) antialiasing szuro nincs.
A kimeneten meg plane..... Jol(...) szol mindaddig, mig ossze nem hasonlitod
valamivel. Igaz ez (szinte) monden (kommersz) PC-s eszkozre. Koztuk a
20-20kHz-s atvitelu, 500W PMPO hangfalakra 5 ezerert. Miert vennek hasonlo
adatokkal buszkelkedo ProAc Reference 4-et 4 millioert.....?


NZoli              mailto:
  ICQ center: http://wwp.mirabilis.com/12420521
http://www.geocities.com/siliconvalley/bay/3467

Haliho!

HH> En meg csak mp3-hoz grabbeltem cd-t... Ha a karcos cd-rol recseges
HH> lesz a wav-ban, azt audio-cd-re visszairva kijavitja majd az
HH> audio-cd-jatszo interpolatora, vagy sem?

Meg nem probaltam ki, de szerintem nem.

Pa:Magic                            mailto:

Haliho!

HH> elso ilyen eset alkalmaval cd-rol cd-re masoltam teljes cd-t. Sajna a sourc
e egy
HH> IDE, a target egy SCSI volt igy nagyon ugralt (ertem ez alatt azt, hogy a s
zam kozepen
HH> (vagy random helyen) kimarad egy masod perc). Kulonben minosegbeli romlas m
nem volt koztuk.

Ott valami mas gond volt. En egy 8x-os IDE CD-ROM-rol grabbelek, ill.
masolok CD-t, es a buffer allandoan 100-95 % kozotti telitetseget
mutat iras kozben, es semmi gon nincs vele. A hiba nalad szerintem az,
hogy nagyobb sebessegen probaltal masolni, mint amit az adott rendszer
elbir.

HH> Igy mukodott, azota is hallgatom a lemezt, csak ezzel a modszerrel nem tudo
k tr
HH> ack-eket valogatni.

Hat akkor 1enkent keszits wav file-okat, majd ezeket ird ki.

HH> nyora, es mivel munkahelyen hangkartya nincs, hallgatas nelkul felirtam a W
AV-o
HH> t CD-re. Otthon pedig szidtam a gyartot (hardwaret es softwaret egyarant) m
ert
HH> az egesz ugy pattog, mintha nem lenne hibakorrekcio. (lehet, hogy nem is vo
lt :-(

Nem mindegy mivel grabbolsz! Erdemes kiserletezgetni a parametereivel
is.


HH> A CD-n (audio es adat egyarant) spiralisan van a jel, miert lenne az egyes 
trac
HH> k valamely resze mondjuk a tizes track adatai kozt (vagy nem igy ertitek az
t, h
HH> ogy: _elszo'rtan_)?

Azert annyira nincsenek elszorva az adatok :-)) Kepzeld el micsoda
tancot razna az olvasofej az ide-oda rohangalasban. Ez a szetszoras
nehany mm hosszu.

Pa:Magic

Haliho!
>>> HH> de masolt CD eseten csak 64x oversampling, 96dB jel/zaj (ez is csak Az 
O
HH> versampling (tulmintavetelezes) ugye azt jelenti, hogy elore beolvas x maso
dper
HH> cet.Vagy rosszul te'vedek?

Bizon rosszul tudod. Az oversampling tulmintavetelezes. Ez azt
jelenti, hogy a ket minta kozott n szer kiszamolja a ket minta kozotti
ertekeket, es ezzel relative megnoveli a mintaveteli frekit.

HH> Tevedsz, mert a CD iraskor a forras anyag HDD-re keruleskor nem megy at sem
mi a
HH> talakitason, mivel digitalis jel, nem is kell mit alakitani rajta ahhoz, ho
gy H
HH> DD-re ird. Ezutan szinten atalakitasok nelkul megy vissza nyers CD-re.

De szep is lenne igy. Az a baj, hogy ezen sokat ront a kulonbozo
hibajavito, ill. jitter fokozat minosege.

HH> Aruld el, hogyan tudod te a rontott sessiont lazarni (Fix It gomb), mert ne
kem
HH> mindig kinyitja a fiokot es nem csinal semmit.

Altalaban sehogy. A trukk szerintem az, hogy meg betudja fejezni az
aktualis track,ill. file irasat. Ha ket 'iras' kozott szakad meg,
akkor lezarja. Viszont eppen az iras kozepen szakad meg a folyamat.
Azt is elkepzelhetonek tartom, hogy mas prg.-vel megoldhato lenne a
dolog.


Pa:Magic                            mailto:

Haliho!

HH> Ordogi talalmany, de jo. Vagy megis a celgepeket kellene
HH> elonyben reszesiteni ?  Mit gondoltok ?    Udv, Agoston

Hat ezeket a celgepeket meg nem ismerem, viszont ha az iMac-re
gondoltal, akkor csak tamogatni tudom az otletedet. Nekem mar evekota
van gepem, es unom az intel platform allando 'elavulasat'. lasd: ujabb
proci, megtobb ram stb....
Viszont a MAC az mindig MAC! Es ez az iMac (200eFt.es minden van benne
ami kell) megingatott.

HH> nehany fogalom, amit el kene magyarazzatok: Mi az a :
HH> CIRC    grebbeles    CD-R    es meg egyeb roviditesek a temaban ?

A CIRC nem grebbeles, hanem egy hibajavito kodolasi eljaras.
A CD-R pedig ujrairhato CD.

Pa:Magic

Es bocs mindenkitol , hogy kulon levelben valoszoltam a levelekre.

>     1. Nem veszek semmifele CDirot. Vegyen mas. Avuljon el
>neki a cucc. Keresek egy megbizhato jo helyet es megiratom
>a szukseges anyagokat DAT-rol. Hatranya, hogy nincs keznel.

Ez szerintem 100 oranal nagyon sokba fog kerulni. nekik kell hogy legyen
datjuk. szuper hang kartya etc. ennek meg fogjak kerni az arat.
az idejuket is megfizettetik. szerintem ez nem lesz jo.

     2. Veszek egy szamitogepet, profi hangkartyat, CDirot
es programokat. Jol szerkeszthetek, de iszonyu draga,
nalam amortizalodik es terepre nem viheto.

gep max 200e iroval. ajanlgatnak itt 45ert hp irot. 150e-ert meg mar
jo gepet birsz venni pcben. hang kartya is van mar jo 20e fttolde szerintem
50e-rt nagyon jot bisrsz venni.


     3. Veszek egy PIONEER PDR4-es CDirot, amin van analog es
digitalis bemenet, allitolag jo a minosege is. Az ara szamlaval
es modifikacios panellel, ami lehetove teszi az olcso CD-re
valo irast is, 167OOO HUF. Az ar kesobb nyilvan csak jobb lehet,
es ha kulfoldrol hozom be, a sarc sincs rajta. Tovabba egyetlen
kompakt egyseg, olcsobb bele a media mint a DAT-ba, stb.:

vegulis igen, de a pc az pc avval mast is birsz csinalni es azert
azt is lehet cipelni ha kell.

udv zoli

Sziasztok!

YikeSS irta:

> megmarad a CD pontos szerkezete (trackek kozti szunet hossza, indexek,

> stb.), es a masolat masodpercre ugyanaz lesz, mint az eredeti.

Ha az eredeti pl. koncertlemezt, ahol nincs (hallhato) szunet a szamok
kozott,
akkor a masolaton sem lesz?

Mas.
Tudna valaki olyan helyet, ahol a Hang korabbi szamai megtalalhatoak?
Nincs esetleg meg valamelyikotoknek az osszes?

Koszi,
Gyula

<HTML>
<BODY TEXT="#000000" BGCOLOR="#FFFFFF" LINK="#0000EE" VLINK="#551A8B" ALINK="#F
F0000">
Hello !
<BR>Valasz SZGYULAnak:
<BLOCKQUOTE TYPE=CITE> 

<P>Hello

<P>>> HH> de masolt CD eseten csak 64x oversampling, 96dB jel/zaj (ez is
csak Az O
<BR>versampling (tulmintavetelezes) ugye azt jelenti, hogy elore beolvas
x masodper
<BR>cet. Autohifiben lattam ilyet, arra jo, hogy ha godorbe hajtasz, akkor
legyen i
<BR>deje a cuccosnak visszaternie az elvesztett savra a CD-n.
<BR>Mi koze ennek a jel/zaj viszonyhoz? Szerintem semmi.
<BR>Vagy rosszul te'vedek?
<BR> </BLOCKQUOTE>
    Nem, jol tevedsz, az oversampling egeszen mas! Itt ugyanis
arrol van szo, hogy a mintavetelezett jel ket egymast koveto mintaja koze
egyenlo tavolsagra (idoben) beszurnak meg 7, 15, 31, 63 vagy 255 interpolaciova
l
eloallitott mintat. Ennek kovetkezteben csokken a ket szomszedos minta
ertekenek kulonbsege, azaz ezt a kulonbseget kevesebb biten lehet abrazolni.
A legszelsosegesebb eset az, amikor 256X-os tulmintavetelezest alkalmaznak,
itt ugyanis a ket szomszedos minta kozotti kulonbseg mar  1 biten
is abrazolhato : ez az 1bites DAC mukodesi elve. Az eredmeny: A konverterben
kevesebb tranzisztor, kevesebb disszipacio,  kevesebb kivezetes, tehat
egy lenyegesen olcsobb tok. Na es a hangja? Az olyan amilyen......  &
nbsp;
Egyebkent probald ki, hogy egy 1 bites DAC-kal szerelt CD-jatszoba (pl
discman) tegyel be egy  irott audio CD-t. Ha halassz valamit, akkor
a CD-jatszo 256X-os tulmintavetelezessel dolgozza fel az anyagot.
<BR> 

<P>Valasz NZOLI-nak:
<BLOCKQUOTE TYPE=CITE>>Center:
<BR>>Egyelore nem is olyan fontos, meg amugyis csak osszegezni kell a ket
<BR>>csatornat.
<BR>ez sajnos nem igaz. ez a csatorna (ProLogic center) a ket csatorna
kozos
<BR>jeleit tartalmazza, azaz a (csak a) jobb ill. bal oldalra szant infot,
es a
<BR>surround jelet nem. Ha siman osszegzed, mindez benne lesz.</BLOCKQUOTE>
Sajnos EZ nem igaz! Ugyanis ha a center csatornaban osszegzed a jobb es
bal csati jeleit, akkor a +90 es -90 fokkal  eltolt (azonos amplitudoju)
surround informacionak kutya kotelessege kiontani egymast, mivel faziselteresuk
egymashoz kepest 180 fok, amplitudojuk egyenlo. (egyebkent az egyenlo amplitudo
k
beallitasa miatt kell bele egy autobalance fokozat is!)
<BLOCKQUOTE TYPE=CITE>>De csak menjunk tovabb. Kell egy 7 khz-s alulatereszto
szuro. De mar itt
<BR>>problemaba utkoztem. Ha csinalok valamit, akkor az jo legyen, de ra
kellett
<BR>>dobbennem, hogy nem talaltam normalis szurot. A fazismenetuk egyszolvan
<BR>>katasztrofalis.
<BR>ezert vannak a jo ProLogic dekoderek egy DSP-vel megvalositva. A valosagban
<BR>nem szamit a "surround" savszuro es az egesz hatso lanc minosege.</BLOCKQUO
TE>
    Minden Dolby Suround Pro Logic dekoder DSP-vel van megvalosi
tva.
Az analog dekodereket siman  Dolby Suround dekodernek nevezik Egyebkent
szerintem muveleti erositos aktiv szurovel igen jo eredmenyt lehet elerni.
<BLOCKQUOTE TYPE=CITE>>Ezutan kesleltetni kell a jelet, de nem talatam
semmit. Es meg kellene</BLOCKQUOTE>
    Nezd meg egy-ket elektronikus visszhangosito kapcsolasi
rajzat (Radiotechnika, Urban Istvan), az egyik megoldas a vodorlancos kesleltet
o
IC.
<BLOCKQUOTE TYPE=CITE>igen am, de L es R informacio (L+R) nem jon ki matekozass
al!
Itt jon egy DSP
<BR>:-((</BLOCKQUOTE>
    Fabol vaskarika..... Mondd, mi a DSP, ha nem tiszta
matek? A tudomany mai allasa szerint digitalis jelfeldolgozas = matematika
!!!!!
<BR> 

<P>Udv.: Z.O.L.I.
</BODY>
</HTML>