Sziasztok,

Nem tudom lehetseges-e az, hogy a 2-es es 3-as tartalyban azonos legyen a
nyomas, es a homerseklet is. Ugyanis a 2-es tartalyban egyaltalan nincsen
gozfazis. Ez pedig azonos nyomas eseten alacsonyabb homersekletet
feltetelez. 

kzoli

Balazs,

>A matematikaban azt a valoszinuseget, amely meghaladja a 10 a 50-diken
>nagysagrendet, a soha meg nem torteno esemenyek koze soroljak.
Gondolom, 10 a minusz 50-edikenre gondolunk mindketten.


Nos, leirok neked egy otvenjegyu szamot:
128374653411552736546726152840050005473825123473648
Hogy epp ezt irom le, ennek a valoszinusege epp 10 a minusz 50-ediken
(minden jegy valasztasaban 0.1 a relativ gyakorisag).
Az esemeny megis megtortent.

A fenti persze nem allasfoglalas az evolucio mellett vagy ellen, csak egy
tenymegallapitas.


Tartalyvita:

Az, hogy a bevezeto szovegben azt mondjak "tulnyomas" van, igen fontos
informacio, mert ez teszi egyertelmuve a feladatot, csak sajnos messze van a
szoveg tobbi reszetol, ezert csunya a kerdesfelteves.
Tulnyomas hianyaban pld. a harmadik tartalyban lehet szobahomersekletu viz,
felette vele egyensulyt tarto, legkorinel kisebb nyomasu vizgoz, vagy szaz
fokos viz, 1 legkori nyomasu vizgozzel. Fel se robbanna.

Ha viszont egyertelmuen tulnyomas van, akkor ebbol nem kovetkezik, hogy az
elso es a masodik tartaly meleg. Tehat azok nem biztos, hogy igazan
veszelyesek. Viszont egyertelmu, hogy a harmadikban tulhevitett viz van. Igy
kiderul, hogy tenyleg ennek kell a legveszelyesebbnek lenni.

A kerdes tehat korrekt lehet, de nem igazan korrekt a felteves modja, mert a
targyhoz nem tartozo, az atlagosnal tobb fizikai ismeretet tetelez fel a
megfejteshez, es meginkabb a kerdes helyes ertelmezesehez.

Janos

[Text 2770751 from COM]

Tema: math-ematika
(Nemeth Petertol)

Kedves Math!

Erdeklodessel olvastam ketsegekkel teli leveledet, s most szeretnek reagalni
ezekre.
1, Ha egy kicsit jobban megfigyelned, akkor Te is eszrevenned, hogy tenyleg
sajtohubarol volt szo, hiszen a 'dadhi' szoban levo 'da' 8-t, míg a 'dhi'
9-t jelent.
2, Raadasul sikerult elnezned a veget is, mert a Meszaros Laci altal adott
PI pontosan egyezik a vedikussal, az osszes kulonbseg csupan annyi, hogy a
Lacie egy jeggyel kevesebbet tartalmaz.
3, A kodrendszerrel kapcsolatban felmerult ketelyeidre a kovetkezo a valasz.
Sajnos ez nem egy kitalalt kod, ami erre a kis versikere lett megalkotva a
Janos Vitezbol, hanem a szanszkrit ABC rendszeret hasznalja fel, s raadasul
ez a vedikus Irasok sok ezer versenel hasznalatos. (Ha erdekel, megadhatom
azt is.)
4, Ez az emlitett vers az 5000 eves Vedak azon reszeben talalhato (Atharva
Veda), ahol kifejezetten matematikai jellegu eredmenyek vannak bemutatva, es
a celja eppen az, hogy a PI memorizalasat segitse ebben a verses formaban.
Ezert ugye Neked is egyertelmu, hogy nem veletlenul kerult eppen oda?
Sok másik hasonlo, meglepo eredmeny kozul az egyik, amely a Surya Siddhanta
cimu muben talalhato, a sinus fuggveny sorfejtesenek megadasa utan a szogek
sinusanak 6 tizedesjegyig pontos erteket sorolja fel szinten verses
formaban.. De ezt a verses format altalanosan hasznaltak, hogy minden
esetben segitse a memorizalast.
5, Most pedig szeretnem peldakeppen bemutatni Neked az Apollonioszrol
elnevezett tetel Apollonioszt megelozo bizonyitasat. (sajnos a negyzetre
emeles jele helyett kenytelen vagyok szorzast hasznalni)
Tetel: Barmely ABC haromszogben, ahol a 'D' a BC oldal felezopontja fennall,
hogy AB*AB+AC*AC=2*(AD*AD+BD*BD)
Biz.: Legyen az 'O' pont a BD szakasz azon pontja, melyre AO meroleges BD,
és jelolje m:=BO, n:=OD, p:=AO. Ekkor BD=DC=m+n. Innen:
AB*AB+AC*AC=(p*p+m*m)+(p*p+m*m+4*m*n+4*n*n)=2*p*p+2*m*m+4*m*n+4*n*n=
2((p*p+n*n)+(m*m+2*m*n+n*n))=2*(AD*AD+BD*BD). Ezzel igazoltuk a tetelt.
Mar csak megjegyzes szintjen emlitem, hogy a Pithagorasz-tetelre 5-fele
egyszeru bizonyitast sorolnak fel a Vedak nemcsak Pithagoraszt (aki csak
megfogalmazta a tetelt), de Euklideszt (aki kesobb bizonyitotta) is
megelozve. Itt sajnos nem sejtesekrol es talagatasokrol van szo, ahogy azt
valaki alaptalanul gondolna, hanem pontos es egzakt bizonyitasrol.
6, Felsorolaskeppen megadnek nehany temat, amik a szakavatott olvaso szamara
jelzik a vedikus matematika fejlettseget: homogen masodfoku kifejezesek
szorzatta alakitasa, kobos kifejezesek faktorizacioja, polinomok legnagyobb
kozos osztojanak meghatarozasa az euklideszi algoritmusnal egyszerubb modon,
tobbismeretlenes egyenletrendszerek megoldasa, masodfoku egyenlet és
egyenletrendszer megoldasa, harmad- és negyedfoku egyenletek megoldasa,
tetszoleges szammal valo oszthatosag eldontesenek modszere, hatvanyozasi
modszerek, negyzetgyok, kobgyok,I kiszamitasa, linearis es masodfoku
diofantikus egyenletek, sik- es terbeli trigonometria, gombi trigonometria,
szamtani es mertani sorozatok osszegkeplete, differencialszamitas,
integralszamitas,I
Mindezek utan mar meg sem merem emliteni, hogy vannak olyan modszerek a
Vedakban, amelyeket sajnos a nyugati matematika talan eppen azert nem
birtokolhat, mert nem a megismeres tudakozodo hangulataban kozelit fele,
hanem hasonloan ahhoz, ahogy azt Te is tetted eddig.
Koszonom a kedves figyelmedet.

Tisztelettel: Németh Péter

Hosszabb kenyszeru technikai szunet utan ismet elerheto a nottingham-i
egyetem Meteosat-szerverenek magyarorszagi tukrozese. A rendszer az ELTE
Alkalmazott es Kornyezetfoldrajz Tanszekenek Iris nevu gepen fut, s
hianyat sokan panaszoltak az utobbi hetekben. Kulonos jelentoseget epp
ezekben a napokban kapnak a felorankent keszult infravoros ill. a nappali
orakban a vizualis tartomanyban keszult felhokep-felvetelek. Ugyanis a
Leonidak meteorraj nov. 16-17-18-ara vart nagy hullocsillag-zaporanak
megfigyelesi helyszinet a felhozet alakulasa ismereteben kell megterveznunk.

A hazai szerver szerepe tobb, mint egyszeru tukrozes. A felorankenti
infravoros felvetelekbol helyben keszul folyamatosan az elmult 24 ora
animacioja (mpeg formatumban), amely szinte egyedulallo internetes
szolgaltatas Kozep-Europaban!

A Meteosat-tukrozes jelenleg a Magyar Csillagaszati Egyesulet honlapjan
keresztul erheto el:
                            http://www.mcse.hu

Egyebkent informaciok a Leonida-meteorhullasrol:

                            http://leonidak.mcse.hu

                                                                Tepi

Szasztok!

Balazs ) irta:

>1. A feltetelezesek szerint az oslegkor redukalo volt. Ezzel szemben
>vannak olyan adatok, amelyek oxidalo legkor jelenletet bizonyitjak:
>- 3,5 milliard evesnel idosebb kozetekben oxigentermelo lenyek nyomait
>fedeztek fel;

Oxigentermelo az lehet, de nem fogyaszto! Ez nem bizonyitja az oxigen
jelenletet.

>- 3,5 milliard evnel regebben mar oxidalt asvanyi kepzodmenyek jottek
>letre;

Ha valami termelte az oxigent, ahogy fent irod, az mindjart meg is
kotodhetett.

>- A viz fotodisszociacioja (feny hatasara toteno bomlasa) reven
>szinten oxigennek kellett megjelennie.

Nem hinnem, hogy igy nagy tomegben keletkezne oxigen. Ami igy
keletkezett az mindjart meg is kotodott.

>Igy egyre
>gyarapodnak azok a bizonyitekok, amelyek arra utalnak, hogy a korai
>Fold es legkore oxigent tartalmazott.

Ezzel tovabbra sem ertek egyet. A #916 szamban leirtam, hogy szerintem
mik a redukalo oslegkor kezzel foghato bizonyitekai. Az egyik, hogy
prekambriumi kozetek gazzarvanyaiban nem talalak oxigent. Meg azzal sem
lehet vedekezni, hogy az oxigen elillant valahogy az evmilliok soran,
mert akkor a kimutathato argonnak is el kellett volna illanni. Oxigent
ezzel szemben nem tudtak kimutatni. A masik, a legosibb
bakteriumcsoportok mind oxigenmentes kornyezetben eltek.

>Emiatt a
>szobajovo vegyuletek koncentracioja tul alacsonnya valt volna a
>"kemiai evolucio" megfelelo merteko elorehaladasahoz.

>A letfontossagu
>elovegyuletek a vizekben csupan kicsiny egyensulyi koncentraciot
>erhettek volna el (aminosavak eseten ez 7-10M)

Ez igaz lehet, eppen ezert divatosak manapsag azok az elmeletek, melyek
valamilyen katalizatorhoz kotik az aminosavak polimerizaciojat, pl.
agyagasvanyokhoz. Vagy olyan helyekhez, ahol beparlodas utan tomeny
koncentracioban fordultak elo ezek a vegyuletek.  Kiserletek
bizonyitjak, hogy ilyen esetben magas homersekleten (140-200 C )
megindul a polimerizacio.


>Ezek utan felvetodik a valoszinuseg problemaja.
 ...
>A bonyolult feherjemolekulak
>atlagosan 300 db, meghatarozott sorrendben kovetkezo aminosavbol
>allnak. Az elovilagban a feherjeket 20-fele aminosav epiti fel. Ha azt
>feltetelezzuk, hogy az oslevesben az aminosavaknak veletlen reakciok
>eredmenyekeppen kell felepiteniuk egy adott feherjet, akkor ennek a
>valoszinusege 20 a 300-adikon. Mivel a tudosok ramutattak, hogy van
>egy keskeny sav a 300 aminosavegyseg meghatarozott sorrendjeben, amely
>nem okoz zavart a feherje mukodeseben, ezert a kialakulas
>valoszinuseget nagylelkuen vegyuk le 10 a 150-dikenre. Ezutan
>gondoljunk bele, hogy ha a legegyszerubb sejtekben is legalabb 400
>kulonbozo feherje van, akkor ez a valoszinuseg felelmetesen nagy lesz.
>A matematikaban azt a valoszinuseget, amely meghaladja a 10 a 50-diken
>nagysagrendet, a soha meg nem torteno esemenyek koze soroljak. Az
>evolucionista tudosok szerint mindez a veletlen muve volt.
>Ehhez
>annyit fuznek meg hozza, hogy a 400 feherje ilyen modon torteno
>kialakulasa annak valoszinusegevel egyezik meg, hogy egy forgoszel
>osszerak az alkatreszeibol egy Boing 747-es repulogepet.

Az ilyen valoszinuseg-alapon torteno cafolasi kiserletek szamomra igen
halovanyak. Ilyen alapon azt is lehetne mondani, hogy pl. a Hold nem
alakulhatott ki magatol, mert annak igen kicsi a valoszinusege , hogy
pont ekkora legyen a merete es ekkora a tomege. Milliardnyi mas meret is
kialakulhatott volna, miert pont ez alakult ki. Hat valamelyiknek ki
kellett alakulnia, es pont ilyen lett, na bumm.

Udv,
Nagy Andras

Kedves Balazs!

"Most pedig nezzuk meg azokat a pontokat, amelyek egyertelmuen ketsegbe
vonjak, hogy az elet megjelenese valoban igy tortent volna."
1) Mi az, hogy egyertelmuen ketsegbe vonni? Lehet cafolni, es lehet ketsegbe
vonni. A cafolat erdekel, a ketsegbevonas erosen szubjektiv. Irasod pontosan
ilyen dolgokat tartalmazott. Meglehetosen elavult, elnagyolt szempontokat
fejtesz ki, amelyek kozul nagyon sokat megcafoltak mar, vagy van alternativ
megoldas. Es akkor roviden a konkretumok:
2)"A feltetelezesek szerint az oslegkor redukalo volt. Ezzel szemben
vannak olyan adatok, amelyek oxidalo legkor jelenletet bizonyitjak:"
kerdes, hogy akkor most oxidalot vagy redukalot fogadjunk el?:) kerdes
tovabba:
- mennyi volt valoban a legkor oxigentartalma?
- milyen folyamatokat es emnnyiben rontott ez le?
Amennyiben tul nagy volt az oxigentartalom, akkor meg mindig nyitva all
szamos ut a prebiotikus evolucionak. Peldaul a feluleti anyagcsere
elmeletnek mindegy, hogy milyen az oxigentartalom.
3) "Az "osleves" vitatott letezese. " Nem tudom, hogy az az osleves milyen
tomenysegu, igy nem tudom, hogy jogosak-e az elvarasaid. Mindazonaltal van
mas elmelet is, nemcsak osleves elmelet.
4) "A letfontossagu elovegyuletek a vizekben csupan kicsiny egyensulyi
koncentraciot erhettek volna el (aminosavak eseten ez 7-10M). "
- mennyire biztos ez az adat?
-  ez a koncentracio maximuma vagy atlaga?
- az elet kialakulasahoz elegseges, ha egyetlen helyen jon letre a szukseges
koncentracio
5) "Ez viszont nem kedvezne az aminosavak es nukleotidok polimerizaciojanak,
mert ezek a reakciok vizkilepessel jaro reakciok,
amelyek nehezen mokodnek vizes kornyezetben. "
Ezt megoldja a feluleti anyagcsere hipotezis.
6) ". Ez azt jelenti, hogy a polimerizacios reakciok lezajlasa rengeteg
energiat igenyel - kerdes, hogy honnan vettek ezt a rengeteg
energiat." Na ehhez nem tudok igazan hozzaszolni. Rengeteg otletet fel lehet
sorolni, de nem tudom megitelni, hogy melyik jo, melyik nem. Mindenesetere
joval pontosabb megfontolasokra lenne szukseg, mint amit leirtal.7)
7) "Ezek utan felvetodik a valoszinuseg problemaja. " A valoszinuseget tul
egyszeruen es elnagyoltan kezeeld. Egyaltalan nem biztos, hogy jogos
felvetni a valoszinusegeket oly modon, ahogy te es a kreacionistak felvetik.
Pontosan meg kell mutatni, hogy mennyi a valoszinuseg, es ennek mi a
jelentosege. Egy kis valoszinuseg lehet jelentosegteljes is, es lehet
jelentes nelkuli is, attol fugg, hogy milyen az egesz valoszinusegi
eloszlas, azaz milyen esetek vannak, es milyene seteket tekintunk, es
jogos-e kiragadni azokat az eseteket. Valoszinuseg alapjan nem mindig jogos
ilyen iteleteket mondani.
8) A D es L konfiguraciot gondold at, nincs ott semmi gond, csak
ertetlenkedsz.
9) "Ezeknek a rendszereknek az "egyszerusithetetlen bonyolultsag" elnevezest
lehet
adni. Ezt a fogalmat Michael Behe vezette be, az amerikai Lehigh
Egyetem biologiatanszekenek docense. Az olyan rendszereket nevezte el
igy, amelyek egy bizonyos minimalis szamu, kolcsonosen egymasra hato
alkotoreszt kovetelnek meg. Ezek kozul egyet sem lehet elvenni a
rendszer mukodesenek leallasa nelkul. Az ilyen rendszerek nem
alakulhattak ki az evolucionista elkepzeles szerint, az egyes alkotok
veletlenszeru, lepesrol lepesre torteno kombinalodasaval - hiszen a
kozbulso allapotokban e rendszerek nem mukodokepesek."
Ebben tulajdonkeppen majdnem minden hamis:
a) Nem Behe vezette be a fogalmat
b) Behe es masok sem mutattak be valodi redukalhatatlan rendszereket az
elovilagban
c) Redukalhatatlan rendszerek letrejohetnek az evolucioban bonyolultabb
rendszerekbol egyszerusodessel

Nem tudom, hogy miert kell a kreacionizmusnak makacsul es ertetlenul mindig
ugyanazokkal az elavult es elnagyolt ervekkel elojonniuk. Irasod nem cafolja
a prebiotikus evoluciot egyetlen helyen sem.

math

Kedves HIX TUDOMANY!

On 11 Nov 99, at 3:02, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

Elkovettem par hibat. Most javitok:

> A 2-es nyilvanvaloan rossz. Mi tortenik a robbanaskor? A viz kiszabadul. A
> terfogat valtozasa 0-nak veheto, mivel osszenyomhatatlan. Mekkora munkat
> vegez? Kozel 0-at. Tehat a tartaly kinyilik es ott is marad.

Igazat adok abban, hogy ha tulhevitik a dugig tele levo tartalyt, akkor 
kicsivel tobb munkat fog vegezni. A fele-fele tartaly megis nagyobbat fog 
(szerintem), mert ott meg a goz is ossze van nyomva, ami a felrobbanaskor 
segit kitagitani a likat. Ez hianyzik a 2.-es esetben. Erzesem szerint a 2-es 
esetben eleinte lokalis marad a repedes hatasa, mert a keletkezo goz nem 
engedi hirtelen leesni a tartalyban a nyomast. A 3.-esetben ez mar elbol 
adott...

> W=-allando*ln(l1/l0)
> 
> Ha a kiindilasi allapot 1 atm nyomasu, 1 m^3 terfogatu levego, akkor az
> allando=10^5 N/m^2*1 m^3=10^5 Nm. Ha a gaz nyomasat tizszeresere noveljuk,
> akkor (vesztesegeket elhanyagolva) a befektetett munka

Itt egy kicsit kevertem az ln-t es a 10-es alapu lg-ot. Szoval eleg ha a gaz 
nyomasat e-szeresere noveljuk.

> W=10^5 Nm*ln(10)=10^5 J. No ez a robbanaskor fel is fog szabadulni. Mivel
> a tartaly szerkezete eleve meggyengult, ezert jol fel is fog robbanni.

Ekkor W=10^5 Nm*ln(e)=10^5 J. Bocsika...

Udv From:, a hibahatar

> Igy egyre 
 > gyarapodnak azok a bizonyitekok, amelyek arra utalnak, hogy a korai 
 > Fold es legkore oxigent tartalmazott. Igy egyre titokzatosabba valnak 
 > az elet kialakulasanak kerdesei.

Nem szuksegszeruen, az eubakteriumos elmeletet a legkor osszetetele 
jo kozelitessel teljesen hidegen hagyja. Gould egy jo nev a temaban.
O egyebkent Dawkinssal nem tud kiegyezni, de Darwinnal joban van.
 
 > allnak. Az elovilagban a feherjeket 20-fele aminosav epiti fel. Ha azt 
 > feltetelezzuk, hogy az oslevesben az aminosavaknak veletlen reakciok 
 > eredmenyekeppen kell felepiteniuk egy adott feherjet, akkor ennek a 
 > valoszinusege 20 a 300-adikon. Mivel a tudosok ramutattak, hogy van 
 > egy keskeny sav a 300 aminosavegyseg meghatarozott sorrendjeben, amely 
 > nem okoz zavart a feherje mukodeseben, ezert a kialakulas 
 > valoszinuseget nagylelkuen vegyuk le 10 a 150-dikenre. Ezutan
 > gondoljunk bele, hogy ha a legegyszerubb sejtekben is legalabb 400 
 > kulonbozo feherje van, akkor ez a valoszinuseg felelmetesen nagy lesz. 
 > A matematikaban azt a valoszinuseget, amely meghaladja a 10 a 50-diken 
 > nagysagrendet, a soha meg nem torteno esemenyek koze soroljak. Az 
 > evolucionista tudosok szerint mindez a veletlen muve volt. Ehhez 

Azt hittem, hogy ezen a dolgon egyszer tuljutottunk ? Dobokocak,
ilyesmik ? Ezen felul pedig a fenti erv elfelejt valamit. Az, hogy ma
egy adott sejtbeli folyamatot egy mondjuk 200 tagu enzim katalizal,
nem jelenti azt, hogy ugyanezt vagy egy hasonlo folyamatot ne tudna
(esetleg kevesbe hatekonyan) katalizalni mintegy gigzillion egyeb
aminosav elrendezes. Esetleg az egesz korfolyamat rendszer lehetne
mas, tok mas enzimekkel es atalakulasi lancokkal.
Ajanlatos Kauffman ur muveit olvasgatni, ahol erre vonatkozo 
erdekessegek talahatok a tudomanyok kulonfele agazataibol. Megjegyzem, 
el tudod kepzelni, hogy mekkor kicsi valoszinusege volt, hogy mondjuk 
en ezt itt irom neked ? Hogy a szuleimnek pont talakozni kellett, hogy 
az o szuleiknek is meg azok nagyszuleinek is es igy tovabb,
evezredeken at ? Amennyiben nem tevedek, ezen esemenyek bekovetkezesi 
valoszinusege is meglehetosen kicsi volt, oszt hogy, hogy nem, csak 
megtortentem.

Amugy meg, gondolkodtal mar azon, hogy mennyire kicsi a valoszinusege 
annak, hogy egy olyan univerzum alakul ki, ahol a kvantumfizika olyan, 
amilyen, es ezen belul a hidrogen es az oxigen egy olyan viz nevu
anyagot alkot, ami ha nem lenne, ki sem birnank talani, es ezek utan
pont akad egy galaxisban egy csillag aminek pont van egy olyan
bolygoja amin a kornyezeti feltetelek pont olyanok, hogy a veletlenul
nagyobb mennyisegben jelenlevo viz az abszolut nulla es a plazma
homerseklete kozotti tartomanynak pont azt a nagyon keskeny savjat
talaja meg, ahol eppen folyni kegyeskedik, az egyebkent veletlenul
pont jo gravitcio, legnyomas (veletlenul epp van legkor) es a bolygo
anyagat alkoto kozet (veletlenul pont kozet volt itt) osszetetele
mellett. Mindemellett jelentos szenkeszlet is van, nem is beszelve a
nitrogen, ken, foszfor es tarsaik jelenleterol kello mennyisegben.
Szerencsere femek is vannak, nem tul sok, nem tul keves, pont jo. Jo
sok szilicium is van, szerencsere oxidalt, igy aranylag kevesse szol
bele aktivan a kemiaba, viszont jo katalitikus felszint tud alkotni,
mino szerencses osszejatszasa a valoszinutlensegeknek. Pedig ha ezek 
kozul barmelyik is nem igy lenne, akkor mi most ugye nem vitatkoznank.

Csinaljal egy fenykepet a Galaxisrol. Szamold ki, hogy mekkora a
valoszinusege, hogy egy, a galaktika tomeget tartalmazo felhobol
pontosan ilyen tomegeloszlassal es fizikai elhelyezkedessel alakul 
ki az a tudomisenhanymillio csillag, ami a Galaxist alkotja. 
Annyira kicsi szamot fogsz kapni, hogy a fenykepet szet is tepheted, 
mert biztos, hogy hamisitvany, lehetetlen, hogy pont ez kialakuljon.

Ez az egesz csak jatek a szamokkal, ami csak arra jo, hogy az
egyebkent semmilyen modon nem bizonyitott allitasokat, mint hogy "a
szunyog jobb elso labanak alakjanak veletlen kialakulasa annyira
valoszinu, mint hogy egy ausztral torzsfonok eldobja a bumerangjat es
a szelek pont ugy kapjak fel, hogy 5 ev mulva a foldet koreberve ot
fejbevagja" meg hasonlo marhasagokat tudomanyos kontosben talalhassa.

 > annyit fuznek meg hozza, hogy a 400 feherje ilyen modon torteno 
 > kialakulasa annak valoszinusegevel egyezik meg, hogy egy forgoszel 
 > osszerak az alkatreszeibol egy Boing 747-es repulogepet. 
 
Ez egy nagyon szep metafora, (azt hiszem) Dawkinsnak is tetszett, de 
o egy kicsit szamolt is, es neki kijott, hogy a Boeing kialakulasa 
joval valoszinubb :-) Nem a valasz a rossz hanem a kerdes.
 
 > szintezise, a fotoszintezis, az elektronszallitas stb. Ezeknek a 
 > rendszereknek az "egyszerusithetetlen bonyolultsag" elnevezest lehet 
 > adni. Ezt a fogalmat Michael Behe vezette be, az amerikai Lehigh 
 > Egyetem biologiatanszekenek docense. Az olyan rendszereket nevezte el 
 > igy, amelyek egy bizonyos minimalis szamu, kolcsonosen egymasra hato 
 > alkotoreszt kovetelnek meg. Ezek kozul egyet sem lehet elvenni a 
 > rendszer mukodesenek leallasa nelkul. Az ilyen rendszerek nem 
 > alakulhattak ki az evolucionista elkepzeles szerint, az egyes alkotok
 > veletlenszeru, lepesrol lepesre torteno kombinalodasaval - hiszen a 
 > kozbulso allapotokban e rendszerek nem mukodokepesek.

Ez mar egyszer volt nemregiben, es akkor az volt a valasz, hogy de
igen, egyik minimalrendszerbol a masikba at lehet menni bovites majd
redukalas utjan. Az az allitas, hogy a szakadek egyik partjarol nem
lehet atmenni a masikra, mert nagyon mely azonnal ervenyet veszti, ha a 
szakadekot meg lehet kerulni vagy ha itt-ott hidak ivelnek at felette.

Megjegyzem, Behe egyik cikkeben a kovetkezot irja:

"The rotary nature of the flagellum has been recognized for about 25
 years. During that time not a single paper has been published in
 the biochemical literature even attempting to show how such a machine 
 might have developed by natural selection. Darwin's theory is 
 completely barren when it comes to explaining the origin of the 
 flagellum or any other complex biochemical system. "

Kar, hogy nem olvasta azt a cikket, amely a flagellumnal joval
bonyolultabb szem kialakulasanak szimulaciojarol szolt. Kialakul.

Zoltan

Haho mind,

> A feladatot olvasva arra gyanakodtam, hogy a homersekletrol 
> szandekosan nem szoltak, hogy le'pre csaljak azokat, 
> akik a suritettlevegos es hidegvizes nyomasprobak 
> vilagara gondolnak, s majd utobb renduljenek meg az egyeb 
> lehetosegektol.

Ebben a vonatkoztatasi rendszerben (biztonsagtechnika, ipar stb)
a viz/goz, vagyis a kazanrobbanas a helyes valasz. Fizikaversenyen
talan a forroviz (de nem biztos: hany fokra is lehet tulheviteni
a vizet...?)

> Kulon remes a tulhevitett folyadekos tartaly eseteben,
> hogy egy csap megnyitasa is veszelyes lehet

igen: hozzaragad a bo~ro:d...

>> evolucioval keletkeznek.   Meszaros Laci (volt vegyipari alkalmazott)
> Ez baromira tetszett! :-))))))

Koszonom az elismerest, de a szmajlik utan emlekezzunk egyperces nema
felallassal az evolucioban vesztesekre (akikbol nem lett szakember).
Ha 1985-ben(?) mar letezett volna a Charles Darwin dij, valoszinuleg
a philips pasadenai polietilengyaranak egyik kezeloje kapta volna.
A gyarban ket (kb 40 meter magas, U alaku) csoreaktorban szuletik a
polietilen, izobutan oldoszerben. A ket reaktor altalaban ossze van
kotve. A baleset idejen az egyik reaktort karbantartas miatt felig
szetszereltek, az osszekoto tolozar csukva volt, a reaktor kornyeken
hegesztok dolgoztak (tuzveszelyes munkavegzesi engedellyel).
Feltehetoen az tortent, hogy bejott a valtas kezelo, nezi a muszerfalon:
miert van csukva ez a tolozar, hiszen mindig nyitva szokott lenni. A helyi
sajto szerint meg 20 km-re is talaltak a gyarbol szarmazo darabokat.
A Tiszai Vegyi es Kombinatban mukodik egy, a pasadenaival megegyezo gyar
(tenyleg, fenykepen csak a hatter alapjan lehetett oket megkulonboztetni).
A baleseti elemzest kezhez veve hamar beepitettek a tolozar veletlen
nyitasat megakadalyozo kiegesziteseket. Ilyen (nagy) balesetek persze
nem tul gyakoriak, evente max 1-2 tortenik. De a tizevenkenti nuklearis
balesetekkel sokkal hatekonyabban lehet riogatni a pornepet.

Uff///Laci

PS: az "oxigen, olajveszely!" feliratokat is a csonkolt alkarbol
csopogo verrel irjak.