> > > 30,000 Celsius fokra), es ennek a robbanasszeru kilovellese hajtja
> > > a jarmuvet.
> >
> > Es hogyan mukodik legritka terben ?
>
> Kb. 30 km magassagtol kezdve kisegiti magat folyekony hidrogennel. A
> szamitasok szerint az 1 kg-os raketa tovabbi 1 kg folyekony hidrogen
> felhasznalasaval feljutna Fold koruli palyara.
Vilagos. A raketaelv tehat marad, egyedul a kiaramlas sebessegenek novelese
nyugszik a lezeren.
Zoltan
> T=eleg hosszu ido utan arra a kovetkeztetesre kell jussanak, hogy
> mivel a foldi emberke egyfolytaban 1g-vel gyorsult mig a holdi csak
> 0.17 g-vel, a foldi mar elegge meg kellett kozelitse a fenysebesseget
Persze. Csak a vonzoero altal okozott gyorsulas ki van kompenzalva a talpon
hato erovel okozott gyorsulassal.
Igy az eredo gyorsulas 0.



> A ket kondenzator kozotti osszekottetes bontasa mint munkaigenyes folyamat
> nekem nem meggyozo.
Pedig a dolog igy mukodik. Ha egy toltott rendszer kapacitasat a rendszer
geometriai atrendezesevel csokkenteni akarjuk, akkor ehhez epp annyi
mechanikai munkat kell befektetnunk (a vonzoerok elleneben), amennyi a
csokkent kapacitason megnovekedett feszultseg kovetkezteben kapott energia
novekmeny.
(Igy mukodnek a parametrikus erositok.)


> inkabb ott lehetne kereskedni, hogy bontas utan a rendszer hatarozatlan
> helyzetbe kerul, nem ismert, melyik felebe kerult az elektron. (ez nem
> megfejtesi kiserlet, csak egy szempont a tovabbi gondolkodashoz)
Ebben az iranyban is lehet menni. Es persze az elektron kT
energiabizonytalanasagaval szamolva kijon a kondenzatorzaj. Energiat nyerni
tovabbra sem lehet.

> Valaki felhozta, mi tortenik, ha ket kulonbozo feszultsegre toltott (most
nem
>  egy elektron, hanem nagyban)  kondit parhuzamosan kotnek.
> Gyakorlatban egy nagyot szikrazik, elmeletben meg az ellenallason ho,
> valamint az aramlokes es feszultsegvaltozas miatt szetsugarzo
elektromagneses
>  hullam formajaban tavozik az energia.
Igy van.
Ha megnezzuk a hatareseteket:
1.  nagy ellenallason lassan (vegtelen ido alatt :-) sutjuk ki, akkor a
deltad/dt eltolasi aram igen kicsi, az energia az ellenallason hove alakul,
2. 0 ellenallason 0 ido alatt sutjuk ki akkor egy elektromagneses dirac
impulzussal tavozik az energia a terbe.


Vaskalap (Janos)

Kalman, koszonom a reszletes beszamolot.
Ugy tunik, erdemes meg 80 evet elni, mert
a kovetkezo jobbnak, hosszabbnak igerkezik.

Egeszseges eletmodot mindenkinek,
Attila

> termeszetesen a mezonkiserletet idodilatacio nelkul a kovetkezokeppen
> magyaraznam: az ido nem dilatalodott, a nagy sebesseg mellett a mezon
> bomlasa lassult le. A ket hipotezis tapasztalatilag ekvivalens. 

Ja. De egy masik rendszerbol nezve a mezonnak mas a sebessege. Honnan
tudja a mezon, hogy en honnan nezem, hogy mennyire "lassuljon le a
bomlasa?" Es ha eppen tobben nezzuk egyszerre?

> Kerdes meg, hogy hogy nezne ki egy ilyen alaprol elkezdett, tapasztalatilag
> ekvivalens teljes hipotezis, 

Meg kene magyarazni az osszes tobbi jelenseget is, ami ellentmond az
abszolut idonek.
Szerintem kar a gozert.

Udv:
Jano

Hello!

> Tobb mint ket het telt el a napfogyatkozas ota es hal'istennek nem lehet
> hallani embertomegek megvakulasarol, amint azt a vedoszemuveg gyartok
> hireszteltek.

Talan eppen a rengeteg szemuveg miatt...

> Sokan lehetnek olyanok (magam is tudok jo parrol, raadasul nem "proszto",
> hanem iskolazott emberrol), akik a teljesseg sa'vja'ban ki sem mertek menni
> a szabadba, nehogy valami bajuk essen. Ok aztan igazan sajnalhatjak, hogy
> bedolve a profithajhaszo szemuveggyartok riogatasanak, 

Na neeee. Melyik szemuveggyarto javasolta ezt??? Egyebkent az ilyeneket
en nem tekintem iskolazott embereknek (akik a masodik evezred utolso
_elotti_ eveben a szobaba menekulnek a napfogyatkozas karos sugarzasa elol)

> Az is egyfajta tudomany, hogy mikent kell embertomegeket indokolatlanul
> megfelemliteni.

Ezt en egy kicsit maskent latom. Szvsz, itt szo nem volt
megfelemlitesrol. A totalitas kozeledtevel ohatatlanul is egyre tobb
ember pislantott volna direkt a Nap fele, hogy "no, van-e mar valami?"
Ebben az esetben bizony jo, ha ezt valami rendes szuron keresztul
teszik. Hogy a tomeg felfogja ennek a fontossagat, ahhoz bizony el kell
tulozni a kampanyt. Ha pl. csak mindossze ketszer szerepelt volna a
radioban egy-egy csillagasz, meg szemorvos, az meg se hallatszott volna
a kereskedelmi-kozszolgalati larmaban.

Engem sokkal inkabb felduhitett az a hihetetlen mennyisegu
saman-boszorkany-csillagjos-tomeg, akiknek a jelenletsurusege az
ugynevezett kozszolgalati musorokban is az eget verdeste. Legszebb pelda
az akkori vasarnapi "A Het" c. musor, amelynek a napfogyatkozasrol szolo
osszeallitasaban ket asztrologus adott reszletes elemzest az akkor
szuletett stramm kis leanygyermek kilatasairol, meg a horoszkopban
lathato apokaliptikus kereszt hamarost tapasztalhato kovetkezmenyeirol.
A Naprol egyetlen kepet se mutattak. 1999, Magyarorszag.



Evezred vege: teljesen igazad van!
Egyebkent az oriasplakatok szerint egy magyar allampolgar szuletesehez
21 honap szukseges. (Aki messzebb lakna: keresik a 3. evezred elso
magyar allampolgarat. A plakat szovege szerint: "Mar megfogant!")
Csodalkozunk, hogy fogytan a nepesseg?

Udv:
Jano

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Azert javasolnam, hogy lehetoleg inkabb 
tudomanyrol   beszelgessunk.   /Attila/
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Eloszor a 2081-es fogyatkozasrol:

Kedves Attila,
a 838-as Tudomanyban kerdezted:

>Tudja valaki, hol lesz a kovetkezo
>magyarorszagi napfogyatkozas nyomvonala?

(Idoadatok UT-ben.)
2081. szeptember 3-an a holdarnyek az Atlanti-oceanon talalkozik
a Folddel 07:31-kor, kb. feluton Newfoundland es Del-Anglia kozott.
s mar utja elejen tobb, mint ketperces napfogyatkozast okoz. Kevesebb,
mint 7 perc alatt eri el Franciaorszagot a lassulo, de meg igen sebes
arnyek, Le Mans lakoi mar haromperces fogyatkozast elvezhetnek, a Nap
magassaga 21 fok. Par perc mulva sotetbe borul Zu:rich. Tirol kovetkezik,
majd a Jugoszlav utodallamok: a Virovitica-Eszek-Ujvidek-Pancsevo
vonalon menten lesz a totalitas kozepvonala. Eszeken 07:50-tol
4 perc 21 mp-es lesz a fogyatkozas, a Nap magassaga 36 fok.
A totalitas eszaki hatara a Ko:rmend-Tapolca- Kalocsa-Szeged vonal,
(Siofokot ezuttal elkeruli a totalitas, Pecs viszont most belekerul)
a deli pedig Banja Luka-Szofia. Ezutan Romanian, a Fekete-tengeren,
Torokorszagon, Irakon fut vegig az arnyek. A leghosszabb ideig az
Arab-obolben tart a fogyi, kozel az Arab Emirsegek partjahoz (09:07).
Itt a totalitas hossza 5 perc 33 mp, a Nap horizont feletti magassaga
70 fok. Ezutan az arnyek partra lep, atszeli Omant is, majd az Indiai-
oceanon folytatja most mar gyorsulo utjat. 10:13-kor atszeli a Maldiv-
szgk-et, majd folytatva az oceani futamot 10:42-kor Indonezia lakoi
fogyatkozva latjak a Napot lenyugodni. 

Most pedig az 1999-es fogyatkozasrol:

Kedves Karoly,
en is ugy latom a helyzetet, ahogy leirtad. Csak harom mozzanatot
teszek hozza:
1. Radioriporter, aug. 11-en, meg azelott: "A szemuveget totalitaskor sem
szabad levenni." Ezt par perccel kesobb Horvath Andras csillagasz 
ugyanabban a musorban cafolja. (Kossuth radio)
2. Par oraval a fogyatkozas utan. A riporterno (onjelolt asztrologus),
azt kerdezi a szuleszeten a kismamatol: "Tapasztalt-e valamit a nap-
fogyatkozas karos hatasaibol?" Nem tapasztalt. (Petofi radio)
Jo, a szemuveggyartok csusztattak kampanyukban a profitert. De
ezek a riporterek miert ilyen dorek?
3. Tegnapelott meg azert bosszankodtam, mert megtudtam, hogy
kamaszkoru ismerosomnek nem engedtek, hogy a teljesseg savjaba
utazzon. "Megnezzuk a TV-ben, ott is jol fog latszani." mondtak neki.
Javaslatom: 2081-ben legyen adasszunet a mediumokban a fogyatkozas
idejen, s az esti musorokban se emlitsek. Az akkori gyerekek erdekeben.

Udv,
Kalman

Sziasztok!

Zoli, koszonom az erdekes sztorit.

: es atmenetileg ugy lehetett elharitani, ha hozzaerintettem
: a merozsinort a tranzisztorok valamelyikehez.
: ( Ez mar szinte kezrateteles gyogyitas :)

Elkepzelheto, hogy a tranzisztoroknal valami RC-idokonstans szamit, ami a
tranzisztor reszleges szetegese miatt R-csokkenest szenvedett, amit
merozsinor C-vel kompenzaltal? Jobb otletem sajna nincs.

##

Milikan ugyeben valahol olyat olvastam valahol (vagy lattam a nemet
tv-ben), hogy nem egy elektront vitt fel az olajcseppre, hanem azt
talalta, hogy egy kis szam ege'ssza'mu' tobbszorose jott neki mindig ki a
csepp toltesere (az olajcsepp sulyaval tartott ellent az elektrosztatikus
ero). Az otlet valoban zsenialis, am allitolag a meresi eredmenyeket igen
erosen korrigalta M. Ugyanigy, amikor Einstein szolt, hogy
napfogyatkozasnal latszik, hogy a csillag mashol van, mert elhajlik a
feny. Valamikor a szazad elejen (talan 1912-ben) ki is vonult a siserehad
az eppen aktualis napfogyatkozashoz, es addig mericskeltek, amig azt
mondtak, hogy E.-nek igaza van. Igy utolag mintha kiderult volna, hogy
akkora hibaval mertek, hogy a nem elhajlas is benne volt a pakliban. ;)


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

[Text 2588526 from COM]

Tema: Nem teremtettek eletet!

 [Hungary] idezte:

> "Nemet tudosok eletet  teremtettek  mestersegesen, laboratoriumi
> korulmenyek kozott."

Szo sincs rola. A Nature 1998 nov. 19-i szamaban lehet olvasni errol a
kiserletrol: A.Luther, R. Brandsch, G. von Kiedrowski: Surface-promoted
replication and exponential amplification of DNA analogues (245-248 pp).

A cikk vegig kemiai rendszerekrol beszel, "sablonok"-nak nevezi oket.
Befejezeskent azt irja, hogy hosszabb tavon (!) ezek variacioi onnfentarto
kemiai rendszerekhez vezetHETnek.

Jellemzo, hogy a hiradasokba mar lazan ugy kerult be ez a hir, hogy a
tudosok eletet teremtettek - mikor meg ok sajat maguk sem allitottak ezt.
Ujabb adalek a tudomanyos mitoszok keletkezesenek mechanizmusahoz.

Ezert persze nem a TUDOMANY-t hibaztatom, csupan a tudomanyt kisajatitani
igyekvo evolucio-tant biralom.

A jelenlegi redukcionista, mechanisztikus szemleletbol eredeztetheto az az
elkepzeles, hogy a jovoben a tudomany eletet fog letrehozni. Sokan az
elolenyeket csak bonyolult kemiai gepezeteknek tekintik. Abban biznak, hogy
ha a tudomany kepes lesz az anyag ilyen bonyolultsagi fokat reprodukalni,
akkor az elni fog. Ugyanugy, ahogy mondjuk egy auto mukodokepesse valik,
mikor minden alkatresze a helyere kerul.

Mindeddig azonban semmi ilyesmit nem sikerult gyartania a tudomanynak,
vagyis az az elkepzeles, hogy eletet *lehet* letrehozni, nem tobb mint hit.
Meghozza materialista hit, s ez azt jelenti, hogy a biologia - legalabbis ez
az aga - igencsak nem ideologiamentes.

Az is problemat jelent, hogy az eddig letrehozott bonyolult kemiai
rendszereket iranyitott, ellenorzott, laboratoriumi korulmenyek kozott
alkottak meg - magyarazat nelkul arra, hogyan juthatott volna el a
bonyolodas akar erre a fokra is az egyaltalan nem steril, termeszeti
kornyezetben.

A tudomany nem lehet eleve, immanensen ateista. Vagyis a teista elmeleteknek
eppolyan joggal kellene indulniuk a versenyben. Ha ezt nem tesszuk lehetove,
akkor a tudomany egy bizonyos filozofia kiszolgalojava valik.

Tovabbra is fennall tehat az a lehetoseg, hogy az elolenyek nem spontan
modon, az anyagbol jöttek letre, hanem egy felsobb intelligencia tervezte
meg oket. Az eletet pedig okozhatja egy nem anyagi tenyezo - lelek - is, ami
tudattal hatja at es mukodteti a testeket. A halott testek kemiailag
eppolyan osszetettek mint az elok, megsem elnek. Ez is elkepzelhetove teszi,
hogy az elet, a tudat jelensege nem csupan az anyagi elemek kombinaciojanak
koszonheto.

Ideje lenne a politikai pluralizmus utan bevezetni a pluralizmust a
tudomanyba is. Ha egy adott jelensegcsoportnak tobb lehetseges ertelmezese
van, akkor ne favorizaljanak egyet ezek kozul - elutasitva a tobbi
alternativat - pusztan csak azert, mert a legtobb kutato vilagnezeti
axiomaival jobban egybevag.

Isvara

Szia!

hmmm. latom, kemeny dio vagy.:)
"Nos ez teljes mertekben tevedes. Szamtalan olyan tudomanyos konyv, cikk
jelenik meg napjainkban, ami az evolucioelmeletek bizonyitatlan, hipotetikus
voltara es a bennuk rejlo buktatokra hivja fel a figyelmet. "
Csak megjegyzem, hogy ebbol az egyetlen tenybol ugye nem szabad
kovetkezteteseket levonni. Merthogy minden elmeletnek szuksegkeppen vannak
kritikai, ellenzoi. De terjunk ra a kerdesekre, mivelhogy szerencsere te is
ratertel ezekre.
Illetve elotte meg egy alatalanos megjegyzes. Szamos olyan ellenvetest
sorolsz fel a kovetkezokben, amelyek ugymond "cafoljak" az evoluciot.
Valojaban csupan olyan problemakat sorolsz fel, amelyek az evoluciokutatas
hianyaira mutatnak ra. Szo sincs arrol, hogy barmelyik felhozott kiserlted,
vagy megfontolasod cafolna az evolucioelmeletet. Mindegyik eszreveteled
tulajdonkeppen azon alapul, hogy a kutatasok a kemiai evoluciora vonatkozoan
szuksegkeppen hianyosak, kezdeti stadiumban haladnak, es nehezen jutnak
elore, a kerdes nehezsege miatt. Ugye, amire a hipotezis szerint a Foldnek 1
milliard evre volt szuksege, azt nehez par evtized alatt szuk laboratoriumi
keretekkozott rekonstrualni.
vegyuk eszre, hogy az az erv, amit pont az evolucio ellen szoktak felhozni,
hogy bizonyos feherjek veletlenszeru megtalalasanak iszonyuan kicsi az
eselye, bar az evoluciot nem cafolja, hisz az evolucio ezt nem
veletlenszeruen hozta letre, azonban pontosan azt mutatja, hogy a lehetseges
reakciok, anyagok, reakciociklusok kozul azoknak a megtalalasa, amelyek
eppen a megfelelok a TUDOSOK szamara igenis szinte lehetetlen, nekik ugyanis
valahogy nem akarjak megadni sem az 1 millio evet, sem az egesz oceant, mint
kiserleti laboratorium. Tehat, ha a tudosok 1000 millio ev mulva talalnak
meg pont azt az osszetetelt, ami az eletet adja, azon sem lenne mit
csodalkozni.
Olyan ez, mintha a nyomozo korlatos kepessegei miatt annak hipoteziset
ketsegbevonnad.
"professzoranak setbiologiai kutatasai olyan kooperativ alrendszerek
csoportjat tartak fel, amelyek komplexitasa nem csokkentheto: vagy
tokeletesen egyszerre alakultak ki, vagy a teljes rendszer (a sejt) nem
mukodokepes. "
biztos vagyok benne, hogy ezeknek a kutatasoknak a vegso kijelentesei nem
veglegesek. konnyen lehet, hogy valamit nem vettek figyelembe, vagy nem
ismernek. masreszt ez a kijelentes akkor kap sulyt, hogyha mellekeled az
emlitett rendszer spontan osszeallasanak valoszinuseget.
"Sokfele kiserlet volt azota is, am vegeredmenyben a darwini elmelet
szuletese ota eltelt 140 evben a tudomanynak nem sikerult bebizonyitania,
hogy az elet pusztan az anyag onszervezodesevel, magasabbrendu iranyito ero
vagy intelligencia beavatkozasa nelkul jott volna letre. "
Gondold meg, hogy az ezalatt a szaz ev alatt vegzett erofeszitesek alapjan,
es a kerdeses tema nehezsegei alapjan mit vartal volna a tudosoktol?
Allithatod-e azt tiszta szivvel, hogy a kutatas azert folyik ilyen
vontatottan, mert az evolucios hipotezis nem helyes? Vagy pedig te is
belatod, hogy ez a korulmenyek, technikai lehetosegek, nem utolsosorban
penzugyi nehezsegek, es elsosorban a kerdes komplexitasa miatt van? Csak
akkor hiszed el az evoluciot, ha egy teljes sejtet egyben rekonstrualnak,
vagy kesz vagy egy hipotezist akkor is elfogadni, ha meg nincs minden
reszlet tisztazva?
btw.Miller 1953, Fox 1977. Szoval a 140 ev nem lehetett  a kemiai evolucio
kutatasara forditani. Az utobbi evtizedekben jonnek elo az ujabb es ujabb
reszhipotezisek a kemiai evoluciot illetoen. Nemcsak az osleves hipotezis
van kepben peldaul.
"no es gondolni sok mindent lehet, attol az meg (igazolo kiserletek,
megfigyelesek
hianyaban) nem valik tudomanyos tennye. "
Itt hianyossagok mutatkoznak nalad a tudomanyfilozofiaban. A tudomany nem
ugy mukodik, hogy "bizonyitja" az elmeleteit, hanem ugy mukodik, hogy olyan
elmeleteket gyart, amelyeket lehet cafolni, es lehetsegesek olyan
kiserletek, amelyek igazoljak. Azonban akarhany igazolo kiserlet sem
bizonyitja az elmeletet, viszont egy cafolat cafolja. Az evolucionak van
nehany igazolo kiserlete. Nincs, egyetlen cafolo kiserlete sem, emiatt
elfogadott elmelet. Az, hogy keves kiserletet hajtottak vegre a kemiai
evolucio teruleten, illetve, hogy ott maga a hipotezis sincs reszleteiben
kidolgozva, nem jelenti, hogy az evolucioval barmi gond lenne. Ezek
technikai nehezsegek, mint ahogy az elmeelti fizikabanis van ilyen,megsem
beszel senki az elmeleti fizika valsagarol.
"O maga nem vallasos, semmit nem tud ajanlani az evolucio helyett. "
Nos, ha csupan az evolucio kidolgozatlan reszleteit hianyolja, es nem tud
felmutatni jobb elmeletet (mint emlitettem, szerintem cafolni az evoluciot
nem tudja), akkor ez a munka egy ertekes kritika lehet, de semmi okunk nincs
emiatt az evolucioval kapcsolatos nezeteinket elvetni, vagy az evolucio
valsagarol beszelni.
"A kiserlet egyaltalan nem bizonyitja, hogy egy ilyen egyszeru folyamat
komplex sejtalkotokat és
mechanizmusokat is kepes letrehozni. "
Mint ahogy semelyik evolucios elmelet nem is feltetelezi, hogy a bonyolult
aminosavak teljes veletlenszeruseggel jottek letre. A bonyolultabb
amonisavak elott mar beindulhatott az evolucio, amelynek termekei ezek a
bonyolultabb aminosavak.
Ajanlom: a Ganti Tibor: Az elet mikentje cimu konyvet ezugyben.
"Fox ugynevezett protosejtjei pedig szerkezetileg nem voltak tobbek mint
kicsi, ures zselepottyok, amelyek alkalmatlanok arra, hogy molekulakat
hozzanak be a kornyezetukbol az anyagcsere folyamataba, es annak sem
mutattak jelet, hogy bonyolultabbakka tudnanak alakulni. "
Spontan, gyenge katalitikus aktivitast mutattak (nem baj, ido volt, boven :)
eszterolizist, foszfatolizist, dekarboxilezest, dezaminalast, oxidacio es
fotokemiai dekarboxilezest katalizaltak. Katalizaltak rovid oligopeptidek
kepzodeset, igaz, ez meg messze van az onreprodukciotol. Tehat kerdesek meg
termeszetesen vannak.
"(Letrehozasukhoz pedig 280 Fahrenheit=137,7 Celsius fokra kellett
melegiteni a szaraz
aminosavakat, ami a termeszetben nehezen elkepzelheto.)"
En 120C-rol olvastam, de mindegy. Namost a SZARAZ aminosavakat ekkora
homersekletre peldaul vulkankitores hevithette, ugyhogy el lehet kepzelni.
"A biologiaoktatas "csusztatasa", hogy egy teljesen teoretikus hipotezist
altalaban biztos igazsagkent
mutatnak be."
Nem biztos igazsagkent, hanem a legjobb olyan hipotezisnek, amelyet egyuttal
szamtalan kiserlet igazolt mar, es egyetlen kiserlet sem cafolt. A jelenleg
letezo messze legjobb hipotezis, es senki mas nem tudott kozel egyenrangu
mas hipotezist elohozni, igy teljesseggel jogos, hogy ettol a hipotezistol
varjuk a megoldast, es a jovoben is ezt kutatjuk, amig pedig nem cafolodik,
addig ezt fogadjuk el.
"hogy az informaciok olyan hatalmas tarhazanak, mint ami
a legegyszerubb sejt DNS molekulaja menten fel van jegyezve, *intelligens*
oka kell hogy legyen."
Nos ez viszont egy helytelen allitas. Nagy mennyisegu informacio johet letre
onszervezodes altal, intelligens tervezes nelkul. Lasd az onszervezodessel
foglalkozo matematikai-informatikai tudomanyokat. Hogy egy peldat mondjak, a
genetikus algoritmusokban hasonlo modon, spontan, nagy mennyisegu informacio
gyulik ossze, onszervezodessel, azaz NEM A PROGRAMOZO rakja be ezeket az
informaciokat.
lasd: Richard Dawkins: A vak orasmester cimu konyvet, ahol ezt a
kijelentesedet, (amely nem tudom melyik mult szazadi pap talalmanya),
vilagosan cafolja.
"Az evolucio nem teny, csupan egy elmelet, amely napjainkra meglehetosen
nagy nepszerusegre tett szert. "
Olyan ertelemben nem teny, amilyen ertelemben egyetlen elmelet sem
bizonyitott szigoru ertelemben. Minden elmelet csak legjobb, az adott
pillanatban elfogadott elmelet lehet. Minden elmelet fejlodik, a tudomanyos
modszertan egy nyitott modszertan.
Masik oldalrol, mivel igazolt elmelet, es nem cafolt elmelet, tovabba
magyarazza a termeszet egy csomo kerdeset, es mivel egyetlen hasonlo
kvalitasu elmelet nincs, ezert meltan nepszeru, es meltan tanitjak az
iskolaban. Amikeppen a Ptolemaioszi naprendszermodellt is teljes joggal
tanitottak a maga idejeben.
"Ha egy elmeletet ennyi ido alatt nem sikerult kiserletekkel igazolni - sot
meg olyan reszletesen kidolgozott,
elmeletileg labon allo hipotezis sincs, amit mindenki elfogadna -, akkor azt
hiszem el kell gondolkodnunk mas lehetosegeken is."
Fentebb irtam, de megismetlem, hogy az elmelet olyan reszletesseggel van
kidolgozva, ahogy azt a korulmenyek megengedtek, az ebbeli hianyossagok nem
utalnak a hipotezis hamis voltara. Elgondolkodni, kritizalni lehet, tessek
szolni, amikor megvan az evolucioelmelettel egyenrangu elmelet, vagy
legalabb egy ismeretelmeleti szempontbol kifogastalanul megfogalmazott
hipotezis. Addig az evoluciot ne probaljuk lejaratni, mert nem viszi elore a
megismerest. A megismerest a jobb elmelet felmutatasa viszi elore.
"Konnyen lehet azonban, hogy az evolucioelmelet nem tobb, mint egy
tudomanyosnak alcazott mitologia."
Ilyeneket ne allits, az evolucioelmelet normalis tapasztalati tudomanyos
elmelet, es a modszertan kulonbozteti meg a mitologiatol. Kerlek nezz utana
a tudomanyos elmelet mibenletenek, es a mitologia mibenletenek, es ne allits
ilyen pongyolasagokat! Retorikai fogasokat VITAforumon ne alkalmazzal,
tisztesseges, gondolkodo ember ilyet nem tesz!
Konkluzio: a kemiai evolucio, es ezzel az elet materialis keletkezeselmelete
nem lezart, nem tisztazott, nyitott, sok reszleteben nem kidolgozott
elmelet, nincs kesz, ez teljesen jogos.
Kulonosen hianyzik az a resz, hogy az aminosavakbol, cukrokbol hogyan, es
mely autokatalitikus rendszereken keresztul jutott el a tortenet az RNS-DNS
orokitoanyagu, peptid enzimes lipides sejtig, valamint, hogy egyaltalan a
lipidek hogyan keletkeztek.
De melyik konyvben olvastad, vagy melyik tanartol hallottad, hogy az
evolucio egy lezart elmelet?
De ugye nem tulzas ebben a turelmedet kerni? Es ugye az sem csusztatas, ha
szegeny nebuloknak, es nepszerusito irodalmat olvaso, a szakmaba
belemelyedni nem kivano kozonsegnek nem mutatjak be a prebiotikus evolucio
reszleteit, es kidolgozatlan kerdeseit? Ugysem fognak fel...:)

math

b.i. irja:

> Regota foglalkoztat az a kerdes, hogy a vilagegyetem kialakulasat,
> a naprendszer kialakulasat, a biologiai “evoluciot”, az ember
> kialakulasat,stb. hogyan lehetne valami kozos gondolatra felfuzni,
> egyazon folyamat reszekent tekinteni. Szerintem valami olyasmin
> kellene gondolkodni, hogy ezek a folyamatok fokozatosan
> elvezetnek oda, hogy az anyagi vilag felismeri, megismeri es "leirja"
> vagy mondjuk elemzi onmagat.  :)) De senki ne gondolja, hogy azt
> hiszem mindez nekem jutott volna eszembe eloszor.

Igen, nagyon jo a gondolat, de valoban nem neked jutott eszedbe eloszor! 
Eszebe jutott peldaul Csanyi Vilmosnak, aki Az evolucio altalanos
elmelete, ill. az Evolucios rendszerek c. konyveiben mindezt reszletesen
kifejtette, rendszerelmeleti alapokon. Az utobbi konyv egyik fuggeleke az
evolucios folyamatokat lenyegeben a megismeres fogalmat alapul veve
modellezi. A megismeres olyan funkcio, aminek segitsegevel egy rendszer
valamely komponense kepes onmaga fennmaradasi valoszinuseget novelni a
rendszerben. A megismeres eredmenyekeppen a megismero komponensben valami
megvaltozik, letrejon az ismeret, igy a megismeres targya ezutan mar egy
megvaltozott rendszer, es a megismeres folyamata sokszorosan
visszatukrozodve halad tovabb, az ismeretek mennyisege egyre halmozodik es
a rendszer egyre komplexebbe valik. Tehat az evolucio mint a vilag
onmegismeresenek folyamata valoban egy nagy magyarazo ereju modell. Nincs
hely itt most arra, hogy bovebben kifejtsem Csanyi Vilmos elmeletenek
lenyeget, de akit erdekel, elolvashatja az Evolucios rendszerek c. 
konyvrol irt reszletes recenziomat, amely a
http://www.enzim.hu/~szia/konyvek/evolrend.htm cimen talalhato. A konyvet
melegen ajanlom. 

Szilagyi Andras