Aki ismeri a fenti jatekot, mar tudja, mire akarok kilyukadni. Unalmas
utazasok kozben lehet jatszani. A jatekos a fenti fogalmak kozul gondol
egyet, B jatekos megprobalja kitalalni. Ha elsore nem sikerul, meg egy-
szer, meg egyszer (ha negyedszerre sem sikerul, akkor imbecillis). Egy-
mast jol ismero emberek sorozatban 25%-ot jelentosem meghalado eredmenyt
(= B elsore kitalalja a A gondolatat) tudnak produkalni. Egy srofra jar
az agyuk, mondta Yozi.

                ***

Hatlabu beka: csak pontositas; a SciAm cikk szerint a bekakutato az el-
mult evtizedek alatt OSSZESEN ket vegtag-mutans bekat talalt, es ezt
hasonlitotta ossze a tavalyi ketszazzal. Egyebkent egy virtualis beka-
ugyi konferencian volt errol szo.

Udv/Laci

> Felado : Gagyi-Palffy Zoltan

>  Felhoztam egy ervet, miszerint peldaul a filozofia nem tekinti onmagat
> tudomanynak. Amennyiben ez az allitasom igaz, akkor megis inkabb az en
> kerdesem megalapozottab, amely azt firtatja, miert tekintik masok _ennek
> ellenere_ tudomanynak. Amennyiben ez az allitasom hamis, akkor ervenyes
> marad a fent leirt kerdesem, melyben erdeklodom tevedesem mivolta felol.

Amennyire en tudom, a gorogok hataroztak meg ugy, hogy a filozofia maga a
tudomany. A filozofusok persze massal is foglalkoztak, pl. matematikaval,
fizikaval vagy gyogyaszattal stb., de mind foallasu filozofusok voltak.
Kb. ugy, mint ahogy az egyiptomi tudosok papok voltak. Persze a mai
filozofia relativen kevesebbet fejlodott a gorogokhoz kepest mint mondjuk
a fizika, de ez nem ok arra, hogy a filozofiat kirekeszuk a tudomanyok
kozul.

Necc Elek (az ezermester)

Szadai Jozsinak mindig vannak bamulatosan erdekes
kerdesei, igazi toprengo tipus lehet, ezert egyikre, a ze-
neire mint hivatasos muzsikus megprobalok valaszolni.
    Mint bizonyara Te is tudod J.S.Bach megirta ket kotetes
muvet a "Wohltemperiertes Klavier" -t, azaz kotetenkent 
huszonnegy preludiumot es huszonnegy fugat. A kroma-
tikus skalaban, ahol "fe'l " - hangonkent emelkedik a 
hangsor letraja 12 hang van, Bach mindenikre irt dur 
valamint moll preludot es fugat, igy bizony kotetenkent
48 gyongyszemmel ajandekozta meg a vilagot!
    Bach "Jo'ltempera'lt  Zongora'ja" ami e mu magyar cime
lehetne alapjaban ve've vitairat. Bach koraig ugyanis a
zongorakat es a billentyus hangszereket altalaban a
Jozsi altal is emlitett "kitevo" szerint hangoltak, vagyis az
adott felharmonikus rezgesszamokat matematikai uton 
bontottak le. Es most jon az akusztikai "csoda", vagy ha
ugy tetszik miszterium! Az igy, matematikailag egesz
szamu tobbszorosokre epult rezgesszamu hangok zon-
goraja HAMIS volt! Zenei nyelven szolva: a zongora "pitch"-e
szetment. Az oktavok minel jobban tavolodtak egymastol 
annal hamisabbak lettek!. Hamar rajottek, hogy az ok
abban rejlik, hogy az ugynevezett "tiszta" hangkozoket, 
tehat az "1-4"-et, azaz kvartot,  az "1-5"-ot, azaz a kvintet
es az 1-8-at azaz az oktavot becsuletesen es korrektul
"tiszta'ra" hangolta'k! 
     Ekkor valaki jott Columbus tojasaval: "szu"kre" kell
hangolni a "tiszta" hangkozoket! Azaz: "temperalni" kell
oket! "El kell lopni" az egesz szamu felharmonikusokbol
par rezgesszamot! 
     Akkoriban meg nem volt "Tudomany" lista, igy a terv
ellenzoi szajrol szajra adtak velemenyuket, mely szerint
ez egy marhasag! Mint ahogyan az "N-harmonia" is az,
ugyanis irva vagyon, hogy nem mindegy az,  ha en egy
egesz hangrol - peldaul "C"-rol - egy felhangot felfele'
intonalok, es C#-ra lepek, vagy a szomsze'dos egesz
hangrol, a "D"-rol lefele lepek egy felhanggal, a Db-re!
A billentyus hangszereknek tehat kell hogy kegyen fel
hangot felfele es fel hangot lefele intonalo billentyuze-
te! A kardoskodok a hegedumuveszekre es opera ene-
kesekre hivatkoztak akik tenyleg kulonbseget tesznek
a kromatikus skalan felfele ma'sza's es lefele eresz-
kedes soran keletkezo hangok intonalasanal!
    Amikor bemutattak Bachnak az ujszeru, "szuk" 
kvartra-kvintre-oktavra hangolt billentyus hangszert ahol
a legmelyebb es legmagasabb - hetedik, nyolcadik -
oktavok is ragyogo osszhangban voltak es az "N-har-
monia" torvenye alapjan azonositottak valamely alulrol
felfele intonalo "felhang"-ot a felette levo lefele intonalo
felhanggal, azzal, hogy ezeknek csak skala beli nevuk
mas, hangzasuk azonban azonos akkor Bach nemcsak
azonnal magaeva tette az ujszeru principumokat, de 
neki ult es papirosra kente a barokk muzsika talan leg-
csodalatosabb "kia'ltva'nya't", a " Joltemperalt Zongorat".
    Megtagadnam onmagamat ha csendes mosollyal nem
jegyeznem meg, hogy ha a Bach elotti osszhangzattan 
matematikusai a zene "asztronomusai" voltak, akkor a
temperalt hangszer rendhagyo de akkusztikusan perfekt
otletenek eletrehivoi a zene "asztrologusai". Vicces, hogy
NEM a matematikusok krealta rend maradt eletben...
    Nemde?...
    
    -pagony-

> Es a legfontosabb kerdesem mara: a finomszerkezeti allando
> erteke nagyjabol (1/137). Miert ilyen fontos ez a 137-es szam?

  Azert, mert nincs dimenzioja. Azaz tokeletesen mindegy milyen
mertekegysegeket hasznalsz (SI, CGS, angol, kobol/miatyank, stb.)
a finomszerkezeti allando 1/137 lesz. Kerdes miert. Nincs konnyu
valasz, mint peldaul a fenysebessegnel, hogy az igazabol egy,
csak elbenaztad a meter es masodperc definiciojat (ha meg egy
az allando, akkor azt is mondhatod, hogy nincs, csak mertekegyseg
konverzio kell a 'tavolsag=1*ido' egyenletbe).
  Hasonloan erdekes a pi, e, stb.

Gyula

A magyarazat szerintem igen egyszeru: Az egesz feladvany egy hamis
allitason alapszik, megpedig hogy mindket teglalap ugyanabbol a negy
sikidombol lenne osszeallithato. Konnyen meggyozodhetunk errol ha a bal
oldali abraban a "ferde" szakaszok iranytangenseit vesszuk figyelembe:
A 8x3-as haromszog eseteban ez 3/8, a trapezok eseteben 2/5. Azaz, az
idomokat _nem_ illeszthetjuk egymashoz, a jobb oldali kep egyszeruen
becsapas, azon alapszik, hogy 0.375 es 0.4 eleg kozel allnak egymashoz
ahhoz, hogy _jo vastag vonalakkal_ a megfelelo illuziot kelthessuk.

Zoli

Gyula irta szombaton:
> Ismertek-e egymast a parok, es lattak-e egymast?  Ha lattak, akkor
> lehet, hogy picit maskepp tartotta a kartyat a jeltol fuggoen, es a
> masik ezt mar megtanulta. Lehet, hogy ha nem is latta, az hogy mennyi
> ido alatt
> 'kuldte el' a gondolatot (azaz az, hogy mikor szolt valaki, hogy az
> 'ado' kesz van informaciot hordoz). Azaz kulon szobaba kell rakni oket,
> ne lassak egymast. Minden (mondjuk) 60 masodpercben huz az ado egy
> kartyat, es a vevo ez utan 10 masodperccel probal venni. Igy elliminalod
> az osszes masodlagos kommunikacios csatornat. Igy is elvegeztek a
> kiserletet?

    Termeszetesen kulon szobaban voltak. Tovabbi reszletekkel mar
igazan nem tudok szolgalni. Remelem, hogy Vassy Zoltan megidezese sikerrel
jar, es vegre elso kezbol kapjuk az informaciokat.
    Megnyugtatastok vegett kozlom, hogy nem csak a levegobe azaz a
HIXbe beszelek, hanem irtam neki e-mailt is, es allitolag mar olvas is
bennunket.
    Csak nem allom meg, hogy a legfontosabb dolgot el ne aruljam.
Bizonyos esetekben (nem tudodm pontosan mikor) nem kellett egy idoben
kuldeni es venni a jeleket. Lehetett kesobb is, sot elobb is. Innen jott
az otletem, hogy a lottoszamokat kellene leadni ezzel a modszerrel. Ha ez
valaha sikerulni fog, en megelegszem 5% reszesedessel.

Horvath Pista

Mivel ugy latszik a kovetkezo het a rejtvenyek jegyeben fog
eltelni, hat en is kuldok egyet. A hozzaszolasaim az eddigi rejtvenyekhez, 
kovetkezo irasban lesznek.

    Karpit problema.

Van egy 9x12 -es szobank (tetszoleges egysegben). Van ket padloszonyeg
darabunk. Egy 1x8 -as, es egy 10x10 es. Feladat: Be fedni a szoba padlojat
a ket karpittal. Kikotes: csak egyet szabad vagni. Vagyis csak az egyik
karpitot lehet darabolni es azt is csak ket reszre.

Horvath Pista

>Masik kerdes ami zenei (es fizikai): miert 2^(1/12)-en a
>temperalt skala hangkoze? miert pont 1/12 a kitevo?

Amennyire en tudom, az eredeti skala ful vonalon mukodott, azaz a hangkozok
nem pont ekkorak voltak. Viszont a frekvenciahallasunk logaritmikus volta
miatt az oktav (ketszeres frekvencia) egy termeszetesen adodo lepcso.
Azt hiszem Bach volt az, aki egy kicsit addig toszigalta a hangokat,
amig teljesen temperaltta valtak, azaz egy darabot barmely alaphangon
kezve el lehet jatszani es ugyanazt a zenei elmenyt nyujtja.
Ehhez az kell, hogy ha a zongoran mindent egy billentyuvel feljebb jatszol,
minden hang az elozo verziotol ugyanakkor szorzoval kulonbozzon, vagyis
a hangok egy logaritmikus frekvenciaskalan legyenek. 
Mivel (tortenetileg) az oktavon belul 12 felhangot hataroztak meg,
a logaritmikus kovetelmenynek az tesz eleget, ha a hangok kozotti
relativ szorzo 2^(1/12). Persze ez csak olyan botfulueknek kielegito,
mint pl. en, akiknek nincs abszolut hallasuk :-)

>Es a legfontosabb kerdesem mara: a finomszerkezeti allando
>erteke nagyjabol (1/137). Miert ilyen fontos ez a 137-es szam?
>Allitolag erre nincs meg magyarazat.

Errol fogalmam sincs, viszont van egy kerdesem:
az epszilon-0 es a mu-0 (a vakuum dielektromos allandoja es permeabilitasa) 
ismereteben kiszamolhato a fenysebesseg. A harombol csak ketto lehet
valodi termeszeti allando, a harmadik szarmaztatott. Melyik lenne az ?

Zoltan

> Felhoztam egy ervet, miszerint peldaul a filozofia nem tekinti onmagat
>tudomanynak. Amennyiben ez az allitasom igaz, akkor megis inkabb az en

Mondjuk ugy, hogy vannak filozofusok, akik ezt allitjak. Vannak, akik
az ellentetet.

>kerdesem megalapozottab, amely azt firtatja, miert tekintik masok _ennek
>ellenere_ tudomanynak. Amennyiben ez az allitasom hamis, akkor ervenyes
>marad a fent leirt kerdesem, melyben erdeklodom tevedesem mivolta felol.

Talan a valodi kerdes az, hogy mi a 'tudomany' definicioja (ha van neki).

Zoltan

Itt az integral:
int(r d(phi) dr)
    A kecske van az origoba kotve. r es phi a ket koordinatad. Az
eredeti kor sugarat veheted akarminek (akar egy K parameternek is), de
celszeru egysegnek valasztani. A keresett kotel sugarat elnevezed R-nek.
Elvegzed a kettos integralt, majd az eredmenyt egyenlove teszed az eredei
kor teruletenek a felevel. Megoldva az elsofoku egyenletet kapod R-t.
    Remelem ez alapjan ertheto az egesz. Annak aki utal integralni,
meg mar ez is tul sok.

    Tegnapi leveledben koszonom, amit a klonrol irtal. A dolog igy
remiszto. Ugyanis bizonyosan fognak klonozni barhogy is tiltsak a
kormanyok. Masreszt viszont mint szulonek igen erdekes kihivasnak tartanam
sajat magam felneveleset (persze csak egy peldanyban, a tobbi gyerekkel
egyutt). Viszont nem ertem teljesen a genatikai hibakat. Ha jol emlekszem,
azert is jo a ket szulo, mert az egyik genetikai hibai helyett a masik fog
mukodni. Viszont a ket egyforma genom-nal mi javitja ki a hibas
szekvenciat? Tudja valaki?
    Szerintem Maxwell nem biztos, hogy olyan nagy fizikus lenne. Az en
teoriam szerint sok minden amit ma oroklottnek hiszunk, az elso egy-ket
evben alakul ki. Vagyis nem veleszuletett hanem szerzett dolog.

    Az 1848-as rejtvenyed meg mindig nem jo. Itt egy trivialis
megoldas:
9*9-9+(9/9)+ . . . = 1848
    Pontositsad legy szives a feladatot.

    A finom szerkezeti allandorol csak nagyon roviden. Minden allando
altalaban egy skalazasi faktor. Durvan szolva peldaul a fenysebesseg
mondja meg, hogy 1 meter az hany masodperc. A gravitacios allandotol is
sok minden fugg. Pl a hangya vigan tul eli, ha testmeretenek 100
szorosarol leesik. Az ember a meretenek megfelelo 10 szeres magassagbol
leejtve igen kis esellyel marad eletben. Egy elefantot mar eleg, ha csak a
sajat testmagassaganak a ketszereserol leejtesz. Nem igen eli tul.
    Viszont a Holdon az ember ugralhat 10-15 meter magasrol, ha akar.
Az ember a Holdon majdnem ugyanugy esik mint a hangya a Foldon. Ha egy ido
skalazast is beleraksz akkor tulajdonkeppen ugyanugy. Vagyis, ha a
hangyarol keszitett video felvetelt lelassitod, akkor majdnem ugyan azt
latod mint az eredeti holdbeli ugrabugralasnal.  Ezeket
a skalazasokat sokaig lehet folytatni, de vegul eljutsz az 1/137-hez. Ez
eppen lehetne 1/1377 is. Csak akkor a vilag maskeppen nezne ki. Vagyis ez
a szam egyfajta skalaja a mi vilagunknak. A Vilag tobbekkozott azert ilyen
amilyen, mert a finomszerkezeti allando 1/137.
    Errol a temarol lehet sokkal szebbeket irni, mint amiket en irtam.
Remelem valaki ad majd irodalmat hozza.

Horvath Pista

>>Van egy kor alaku legelo. A legelo peremen (a kor egy pontjan) kikotnek
>> egy kecsket. A legelo sugara ismert. (r). Kerdes: Milyen hosszu legyen a
>> kotel, hogy a kecske a legelo teruletenek felet legelhesse le?

:
>Valasz: a kotel hossza tetszolges!
>Vegy meg egy kecsket es engedd azt is a mezore, igy egy kecske pont a felet tu
d
>ja lelegelni. Ha a pontossag nem kielegito, vegy nagyon sok kecskepart es ugya
n
> annyi legelot. Az  egy kecske altal leleglt teruletek atlaga egyre pontosabba
n
> kozelit a terulet felehez!
>Lajos
>(biologus, nem matematikus)

Akkor egy kis matematika.

Egy legalabb tizenot eve megjelent ujsagcikkbol:

"Mi lenne, ha tortenetesen egytrillio tizfillerest dobnank fel, s utana
kivalogatnank fej es iras zerint? Az eredmeny rendkivul furcsa lenne: nehany
penzdarab elteressel feltrillio fejet es feltrillio irast talalnank."

A valodi elteres a szamitasok szerint kb egymilliard.

A baj az, hogy a Nagy szamok torvenye nem a gyakorisagra, hanem a relativ
gyakorisagra vonatkozik.


A problema egzakt megoldasa (a "dinamikus" megoldas):

Merjuk meg a kecske "legelesi sebesseget" ( m^2/sec ). Kossuk ki 2r
hosszusagu kotellel, es engedjuk (r^2*pi/"legelesi sebesseg") / 2 secundum
ideig legelni.

Pontosan a legelo felet fogja lelegelni

A megoldas finomithato. Ha a kecske legelesi sebessege aranyos az
ehsegerzettel (gyomorterfogat minusz lelegelt mennyiseg), akkor a problema
megoldasat egy differecial egyenlet adja. Hogy ennek lesz-e egzakt
megoldasa, azt inkabb most nem probalom ki.

Peter

Sziasztok!

Horvath Pista Penn State wrote:
> 
> Mi kulonbseg van a klonom es a gyermekeim kozott?
> Mennyivel hasonlit a klon jobban hozzam mint az utodom?
> 

Klonod: ugyanaz a genetikai allomanya mint neked, tehat a DNS-e 100
%-ban azonos a tieddel. Fizikailag teljesen hasonlo, felteve, ha minden
kornyezeti hatas is azonos. Szemelyisege azonban mas, alapveto
tulajdonsagokban hasonlok, pl idegesseg, felenkseg, stb.
Az egypeteju ikrek klonoknak tekinthetok. Sajat klonod elkeszitesere
tudomasom szerint meg nincs mod. Ehhez ismerni kellene az emberen azt a
technikat, amit a birkan most megcsinaltak. Ennek leginkabb etikai
korlatai vannak, lesznek. Sajat velemenyem szerint jogosan kell
korlatozni a human kiserleteket, a lehetseges visszaelesek miatt.

A gyereked az csak felig hasonlit rad, hiszen genetikai anyaganak fele
az anyjatol szarmazik. Raadasul ezek egymassal kombinalodnak, ezaltal
lesznek elteroek a gyerekeid.


Tibi


-- 
___________________
Nagy Tibor              

>>benzin jobban eg, tobb energiat ad stb, akkor azt lehet varni, hogy a
>>jol merheto alapjarati fordulat megno. Hiszen egyszeru, nem elektronikus
>>modon vezerelt alapjaratu motor eseten a bearamlo benzin mennyisege
>>allando, ha ebbol tobb energia lesz a magnes miatt, novelnie kell az
>>alapjarati fordulatot.
>Ez kituno meggondolas. De a fordulatszam novekedese tenyleg nem
>pasziroz be tobb benzint a motorba ?

Dehogynem! De szerintem itt nem az a lenyeg, hogy no-e az elegetett benzin 
mennyisege, hanem az, hogy a fordulatszam emelkedese megindulhat. 
Termeszetesen ha visszaveszzuk az alapjaratot az eredeti ertekre, akkor az 
elegetett benzin mennyisege valoban kevesebb lesz. A megallapitas szerintem 
azon alapul, hogy ha hideg levego helyett meleg levegot engedunk beszivni a 
motornak, akkor is emelkedik a fordulatszama,  s azt tudjuk, hogy a 
hatasfok itt no.

A magneses fogyasztascsokkento modszer ily modon torteno tesztelesevel 
tehat teljes mertekben egyetertek.

udv. Tomasz

Erdekes konyvet vettem a kezembe a minap:
Hargitai Karoly Haduzenet a halalnak

A konyv olvasmanyosan vezet be a Q10 hatasmechanizmusanak rejtelmeibe.
A 60. oldalnal letettem a konyvet. Sok mindent bevesz az ember elsore, de 
ezt mar nem tudtam elfogadni, hiszen hasonloan az eletero elmelethez, 
tulajdonkepen azt allitja, hogy a Q10 atomjai masok, mint a tobbi, hiszen a 
Q10-et csak ebbol lehet felepiteni!

Idezek a konyvbol (60.oldal alja):
"Az ember szamara termeszetesen az a jo, ha olyan taplalekot fogyaszt, 
amelyben bosegesen talalhato Q10. Am az sem baj,ha az adott taplalekban 
masfajta Q van, mert az emberi maj ezt a masfajta Q-t at tudja alakitani az 
ember altal egyedul felhasznalhato Q10-ze. Ezt oly modon teszi, hogy a 
Q-sorozat egyeb tagjait teljesen az atomokig lebontja, es  a felepiteset 
onnan kezdi meg."

Beraktam a konyvet a fiam mesekonyves polcara.

Tomasz

Nagyon halas vagyok azert, hogy felvetetted a temat. Mar eppen en is
ezen voltam, ugyhogy ma hazamegyek, osszeszedem a konyveim a temarol,
mert nagyon sok kerdesem van ezzel kapcsolatban.

Bende

Jozsi:
>Mizseinek letra ugyben:
>
>Egyszer mar lattam ezt a problemat. Explicite megoldhato, 4-ed foku
>egyenlet jon ki es baromi sok levezetes kell hozza.
>Nekem mar nincs meg. De teljes 4-ed foku egyenlettel megoldhato, annak
>meg ugye me'g van megoldo keplete.
Ahogy irod. Magam a fokozatos kozelitesek modszeret gyorsabbnak talaltam.
Az eredmeny 2.6 korul van. 
A szepseg az a dologban, hogy egyszeru megfogalmazassal bonyolult kerdes
vetheto fel.
Janos

Szervusztok, mindenkinek!
   
   Elnezest, hogy ilyen keson reagalok az erdeklodesre, de ujabban 
aranylag ritkan jutok Internet-kozelbe, olyan zsufolt nalunk a 
halozatba kapcsolt gepek beosztasa.
   Kulonben is, az utobbi napokban tobben hozzaszoltak a telepatia-
kiserletek temajahoz, es tobb dolgot leirtak, amit magam is akartam. 
Ezert most csak osszefoglalom a fo modszertani kovetelmenyeket.

1.  A ket resztvevot minden szempontbol el kell szigetelni egymastol. 
Az emberek, kulonosen az osszeszokott parok, zsenialisan olvasnak 
tudattalanul olyan jelekbol, amiknek altalaban meg a letezeserol se 
tudunk. Ismertem egy part, akik az itt is emlegetett Zener-kartyas 
modszerrel 1/5 helyett 1/2 koruli eredmenyeket ertek el, de csak 
akkor, ha lathattak egymast. Mikor rabeszeltem oket, hogy probaljak 
meg ket kulon helyisegben, a talalatarany rogton lement a veletlenre. 
(Azon persze lehet vitatkozni, hogy ebben esetleg az is szerepet 
jatszott, hogy igy mar nem hittek annyira a sikerben. A megszallott 
hivok mindig erre hivatkoznak, mikor a mutermekek lehetoseget kizarva 
a hatas is megszunik.)
2.  A leadott abrak sorrendjet valami objektiv veletlen esemennyel 
kell meghatarozni. Regebben veletlenszam-tablazatot alkalmaztak, ma 
egy PC veletlenszam-fuggvenye a legegyszerubb. De itt is vannak 
hatulutok, mert nemelyik algoritmus elkepesztoen elter a 
veletlenszerusegtol. Emlekszem, ugy 12-13 eve egy ZX 80 (vagy 81?) 
random fuggvenyet sikerult ugy kitapasztalnom, hogy rutinszeruen 
ra tudtam hangolodni a binaris "veletlen" szamaira 78-80%-ig.
3.  Elore rogziteni kell, hogy a kiserletben hany proba lesz. A 
statisztikus csalas tipikus modja, hogy ott allnak meg, ahol az 
eredmeny veletlenul szignifikans. A pszichologiaban mar elfogadott 
0.05-os szignifikanciaszintet realis idon belul elobb-utobb 
veletlenul is eleri a sorozat. (Elvileg barmekkora 
szignifikanciaszintet eler, csak minel kisebb a szint, annal hosszabb 
varhato ido alatt.)
4.  Ha elofordulhat, hogy bizonyos probakat kihagynak az 
ertekelesbol, azt mindig akkor kell megtenni, amikor az eredmenyuk 
meg nem ismert. Peldaul a "telepatikus vevo" neha ugy erzi, nincs 
formaban, es fel, hogy most epp nem talalt; annak erdekeben, hogy a 
kulonben esetleg igeretes vegeredmeny ne higuljon fel, ezeket ki 
lehet hagyni, de aki a kihagyasrol dont, annak semmi modon nem szabad 
informacioval rendelkeznie az illeto proba egyedi eredmenyerol.

   Nyilvan vannak meg mas kovetelmenyek is, de tobbnyire eleg 
nyilvanvaloak, ugyhogy jozan esszel tapasztalat nelkul is ki lehet 
oket talalni. Persze igazabol a fentieket is.
   Ha valekit erdekelnek a statisztikus kiertekeles reszletei, kulon 
beszelhetunk roluk.
   Vazul

Egy matekfeladat

A KOMAL-ban olvastam. Lobbiztam mar mindenfele, aruljak mar el a megoldast,
de eddig senki sem oldotta meg nekem.

Adva van egy n elemu halmaz, es ennek m darab reszhalmaza ugy, hogy egyik 
sem reszhalmaza valamely masik ketto uniojanak. Bizonyitsuk be, hogy
  n>=m  

Udv.:   S. Balazs

Sziokak!

Egy sracnak ez a signaturaja:

 +--------------------------------------------------------------------+
 | REALITY.SYS is either corrupt or missing!                          |
 | Reboot Universe (Y/n)?                                             |
 +--------------------------------------------------------------------+

Szerintem oriasi:)
Jozsi