> Olvasgatom mar egy ideje a finnugor ugyeket, egy
> gyanutlan kerdest szeretnek feltenni. Tudja-e valaki
> mi a finnek velemenye minderrol. Ok hogyan kozelitik
> meg a rokonsagunkat?

Tagadjak, de erotelejsen. Persze meglepodnek, ha valaki a tejrol, meg a
perszerol beszel.

udv
Csaba

Kedves Takacs Feri !
  Sulyos leveledet megkaptam, megis azt hiszem, hogy ha
alaposabban atgondoljuk az altalad felsorolt ellenerveket,
talalni kiutat.
   A problemak nagyobb resze talan abbol szarmazik, hogy mint
korabban irtad, nem vagy egeszen otthon ezen a teruleten, de
erdekel. Talan tudsz arra szanni egy kis idot, hogy nehany
tovabbi szempontot is figyelembe vegyel a kerdes
tanulmanyozasakor. Az lenne a legjobb szerintem, ha olyan
sorrendben haladnek, mint ahogyan Te megfogalmaztad
ellenveteseidet.
    Nem tudom hanyszor olvastad levelemet, de en az abszolut
terrol, csak annyit mereszeltem megallapitani, hogy az abszolut
nyugalomban levo testek sokasaga, mintha azt is sugallana, de a
lenyeg inkabb a radiron volt, melyet abszolut nyugalom
helyzetebe lehet hozni az ismertetett okok miatt, modszerek
mellett.
     Az  a problemad, hogy csak egyszeru merleg van es
ezert eltekintesz a radir kezbeveteletol, es itt elnezest kerek
hogy annak  kezbentartasara buzditottalak, fontos erv. De a
fizikaban gyakran alkalmazunk un. idealizalt mereseket, amikor
csak egy problema elvi megkozeliteset targyaljuk. Ezt azert
szoktuk alkalmazni, mert gyakran eldontheto vele egy kerdes
igazsaga, anelkul, hogy tobb millios kiserletet vegeznenk,
tovabba iranyt mutat arra nezve, milyen meres felel meg a
celnak a gyakorlatban. Bizonyara nem adtad volna fel ilyen
konnyen a radirral valo kiserletedet, ha  Einsteint ideztem
volna, latom nagy hatassal van Rad is, aki, ha jol emlekszem
1923-ban a Solvay konferencian, egyetlen fotont rakott a rugos
merlegre fuggesztett dobozba, es annak a  sulyos tomege volt a
kiserlet jelentos resze. (Egy radirbol azert jelentos szamu foton
kietelne.) Ezen a jelenlevo Nobel-dijas fizikusok nem akadtak
meg, mert mind mondottam ez a modszer elismert a fizikaban
es nagy elonyokkel bir.
    Hatarozatlansagi elv. Mint bizonyara a mindennapi
tapasztalatodbol tudod, ennek a rendkivul fontos
megallapitasnak talan inkabb a termeszet kicsinysegeinek
birodalmaban van igazan jelentosege es nem egy radirnal. De
tegyuk fel, hogy hogy a radirt az abszolut  nyugalom helyzetebe
tudod hozni 0,000.000.000.1 m/s bizonytalansaggal. Ebbol
valoban az kovetkezne, hogy el kell vetni a merest? Ennel
sokkalta nagyobb turessel merunk, es nem akadt meg a
felfedezesek sora.Velemenyem szerint ket megallapitast kell
tennunk, az egyik az lenne, hogy abszolut nyugalomba hozni egy
testet elvi lehetoseg, a masodik ezt a meresi lehetosegeink
ilyen es ilyen pontossagig teszik lehetove. De a hangsuly azert
az elso megallapitason van. Minden bizonnyal utodaink
torekedni fognak arra, hogy a szukseges mertekben minel
pontossabban  elvegezzek a  merest. Itt a szuksegessegen van a
hangsuly.
       Nem igazan fuzodik Einstein nevehez a tomeg, hosszusag es
idotartam valtozas, ezek legalabbis reszben jo neheny evvel
korabban mar a fizikusok erdeklodesenek volt kiteve. Gondolj a
Lorentz-Fitzgerald kontrakciora, vagy a Lorentz
transzformaciora, amelyet Einstein is idez. Einstein mas
megkozelitesben targyalta, mint pl. Lorentz 1904-ben lekozolt
rel.elmelete. (A tortenetet reszletesebben megtalalod Simonyi:
A fizika kulturtotenete cimu konyvben. Itt talalod meg, az
E=mc2-rol, amelyet az impulzusmegmaradasbol vezetett le
Poincare, mar 1900-ban, tehat ot-hat evvel Einstein elott mar
eloadast tartott. Ezek persze a radirkiserletet nem erintik, csak
mint eredekesseget irom, ugy latom a tortenelmi vonatkozasok
is befolyasoljak ertekiteletedet.)
     Mint megallapitod, a kiserlet inkabb elvi jellegu. Azt  hiszem
megprobaltam ezt en is hangsulyozni, arra gondolva, hogy
eloszor megerteni kell a javaslat elvet, es utana lehet
elmelkedni azon, milyen technikai jellegu lehetosegek johetnek
szoba. Van termeszetesen jo nehany lehetoseg, de jo okom volt
ra, hogy azokat ne irjam itt le.
     Ha lesz egy  kis idod megkernelek, ird meg nekem, hogy
mire hasznalhato a rel.elm. a mindennapi gyakorlatban. En csak
egy-ket ilyen lehetoseget ismerek, de azok is tavol allnak a
mindennapi alkalmazastol.
     Megertelek, hogy szivesebben foglakozol a Neked tetszo
problemakkal. Hogy az altalam felvetett meres mennyire
hipotezis, ahhoz valoban celszeru lenne elovasni egy korabbi, jo
hosszu irasomat, amelyre mint irtad, nincs idod. Abbol csak
annyit emelek ki, hogy amennyiben az E=mc2 igaz, akkor a
radirkiserlet is igaz, vagy az E=mc2 el kell vetni es akkor a
radirkiserlet sem lesz ilyen formaban fenntarthato.
      A harom egypeteju iker esete nagyon erdekes. (Ahogy vegig
gondoltam, a Te elvi kiserleted potossagat sem befolyasolja  a
hatarozatlansagi elv, tehat elsore furcsa eredmenyed eseteben
sem errol van szo.) En csak egy olyan kiserletet tudok, ez az a
repulogepes - atomoras kiserlet, amely alatamasztja a Te
altalad levezetett eredmenyt, vagyis az orak jarasa  fugg terbeli
sebesseguktol.  Ugy emlekszem ennek a cikknek az ismertetese
keltette fel a figyelmedet. Ezert, ha elgondolkozol azon, hogy a
radirban egy zsebatomora van, akkor lehet, hogy ezen az uton
rajossz, hogy mindketten egy dologrol beszelunk, azzal a
kulonbseggel, hogy Te a rel.elm.-en belul akarsz maradni akkor,
az abszolut mozgas onmagaban szamodra nem elegendo,
amikor az eredmenyek kivulre mutatnak. Az en velemenyem az,
hogy atomoraval is az abszolut nyugalomhoz jutsz.
    Ugyancsak praktikus javaslat, hogy ezentul uj elmeletet csak
akkor lehet majd terjeszteni, ha az mar teljesen ki van dolgozva,
hiszen holnap bejelentjuk: Tankonyvcsere! es siman, foleg
gazdasagosan mennek a dolgok. De nem tudom, Newton kibirt
volna-e meg 150 evet, ha raeroltetik? Talan egy titkos,
tobbgeneracios tarsasag a megoldas? Einstein esetet sem
szoktak ugyan biralni, egy kis onkentes nemzetkozi csapat
dolgozott egyut, igaz nem titokban, igy eshetett meg, hogy
sokan beleszoltak.
      Tisztelettel   B. Janos

> Felado : Varga Jo'ska  'jo'-szte't.edu
> E-mail :  [United States]
> Temakor: Tachyonok es a Darxtar Project ( 111 sor )
> Idopont: Tue Mar 31 20:18:49 EST 1998 TUDOMANY #381

Reszlet a #381-es TUDOMANY fejlecebol:

>  From:                "HIX TUDOMANY" >
>  Date:                Wed, 1 Apr 1998 01:47:28 EST
                             =====
>  Subject:             *** HIX TUDOMANY *** #381

Mielott valaki komolyabban belemerulne a Nemezis csillag
problematikajaba... Bar, ki tudja, ez talan jobb izu "gumicsont"
lenne a szelautonal.

Pozsgai Csaba

Nagyon jo!
	Milyen nepek voltak az:
1. Uzok.
2. kabarok
3. besenyok
4. kunok
5. jaszok
6 vannak meg?
				Horvath Pista

RADIO: Tavaly volt a Kossuth radioban egy beszelgetes ket finn nyelvesszel,
akik kifejtettek, hogy barminemu rokonsagi kapcsolat megalapozatlan. Mind
nepileg, mind kulturkorileg, mind nyelvileg. A legfrissebb ottani kutatasok
szerint par ezer eve ok ugyanott helyezkedtek el, ahol ma.
Tehat az aktualis idopontban, amikor nyelvi rankhatast gyakorolhattak volna,
akkor epp nem voltak ott. Voltak egyeb erveik is, de nekem meg kellett
szakitanom a radiozast.

NEPSZABADSAG: Sajnos az ilyen tudomanyos musoroknak nincsen
sajtoviszhangjuk, csak az olyan Radanovics professzoroknak a nepszavaban,
akik reg lejart es megdolt erveket kepesek felhoznia rokonsag mellett. (marc
17.) Az atfogobb ervelo muveket mar nem merik szoba hozni a firkaszok
elott, mivel ott mar gondolkodoba kellene esni. Egyebkent a cikkre varhato
hamarosan a cafolat.

Laszlo Gyula: megallapitotta, hogy a finnugor oshaza nem ugy letezett, ahogy
azt ma tanitjak, mivel az esedekes idoben egy magyar nem sok, de meg annyi
sem volt az un. finnugor oshazaban (Ostortenetunk 1978.)

Tehat ugy allunk, hogy a nyelvet ugy vettuk at, hogy egyik fel sem volt
jelen...

Ket nyelv osszehasonlitasat vegzik egyebkent a finnugor nyelveszek,
hogy bebizonyitsak mennyire hasonlo az a - folyvast fogyatkozo - bizonyos
szokeszlet. Egyebkent egy magyar nyelvesz mar jo reg kidolgozta a
poligonalis modszert, amivel tobb nyelvet hasonlit ossze egyszerre. Az
eredmeny mutatos a turk, sumir kapcsolat iranyaba, minimalis eredmennyel
a finn iranyba.
Az a bizonyos hasonszoru szokeszlet hamarosan nullara fog csokkenni, aki
pedig okvetlenul most akar megbizonyosodni, annak elkuldhetem ennek a
konyvkiado altal is kiadott szakdolgozatnak a cimet, szerzojet, de eleg
ritkasag. Talan a Szechenyiben.

Sir John Bowring angol nyelvesz: "A magyar nyelv egyetlen darabbol allo
termesko, melyen az idok viharai karcolast sem ejtettek. Nem az idok
valtozasatol fuggo naptar. Nem szorul senkire, nem kolcsonoz, nem trafikal,
nem ad es nem vesz senkitol. Ez a nyelv a nemzeti onallosagnak, a szellemi
fuggetlensegnek a legfenyesebb emleke." (The Poetry of Magyars 1820.)
ld. belso szokepzes
Erveket is felsorakoztat, de arra itt nincs hely.
Nagyon szomoru, hogy most mi itt a XX.szazadban a tudatlansagbol,
multatlansagbol kiindulva akaratlanul, oda nem figyelve, de elsorvasszuk
ezt az egyedi, egyedulallo nyelvet. Kerdezzunk csak meg akar egy
odafigyelo, muveltebb magyartanart...

Bjo:rn Collinder nyelvesz es Stockholmi tanar: "A finnugor hangkeszletbol
hianyoznak az alabbi fonemak: a' e' cs gy i' ly ny o' o" sz ty u' u" zs,
tehat osszesen 14 hang, es a finnugor nyelvekben nincsen igekoto es
hatarozott nevelot sem hasznalnak." (Comparative Grammar of the Uralic
languages 1960.)

Henrik - 
UI: Nincs meg valakinek Brada'k Ka'roly: Fehe'rva'r - fehe'r folt c. konyve?
PS: Eppen ideje volt megtalalni a tachyonokat! Oriasi lepes, de nagyon
    megvaratott, legalabbis engem.

> Felado :  [Hungary]

> teljesen a relativitas talajan. Ugyanis az ikerparadoxon neven ismert
> szimetria problema eppen a reletivitas elvevel ellenkezik. Hogy egy kicsit
> erthetobb legyek, kifejtem ezt a problemat, talan masok is erdekesnek

Az ikerparadoxon reszletes, nagyon jol ertheto, rajzokkal ellatott
feloldasat Horvath Pista egy korabbi vita kapcsan reszletesen leirta.
A leiras megtalalhato a relativitas honlapon.

Udvozlettel,
	Voros Jozsef

Tisztelt Vegyesz kollegak (foleg),

mondjatok meg nekem, hogy a Nernst egyenletben

(RT/z) ln ( a )

szereplo  ( a ) aktivitas (nagyon) fugg-e a homerseklettol, ha igen mi
ennek az oka ?

Erdey - Gruz nem ad vilagos valaszt.

Sok, elore is elkuldott koszonettel:  Janos

Aktualis:

> Nos, amilyen elkepeszto otletnek latszott eloszor, olyan mertekben voltak
> sikeresek mindjart az elso probalkozasok. Az a nehany atlagon feluli
> erzekenysegu psychic es Silva fele mind control-os guru, akit detektor
> gyanant hasznaltak, figyelemre melto pontossaggal tudta azonositani a
> veletlen idopontokban nagy tavolsagbol elsutott tachyonagyu loveseit.

 ........irja a TUDOMANY aprilis elsejen. 

Vaskalap.  (Janos)

> mi a finnek velemenye minderrol. Ok hogyan kozelitik
> meg a rokonsagunkat?

Nagyjabol ugy, ahogy mi. Szamontartjak, kutatjak, vitatjak, szoval
foglalkoznak vele. 
Janos

Attilasz! Nekem a finnek velemenyerol azt mondta gimis koromban a tori
nanarom, hogy a FINN Tudomanyos Akademia (vagy mi...) kinyilvanitotta,
hogy a finn nep nem finnugor eredetu. Jellemzo, hogy a tanarom mondta
aztan, hogy o szemely szerint nem hisz a finnugor elmeletben, de ne
terjessze senki, mert kirugnak ot.
 Ezen el lehet gondolkozni, de szerintem meg jo lenne ennek utananezni,
mert azota se hallottam senki mastol ezt a dolgot (kb ket ev).
Meglepodtem, hogy milyen elenk reagalast valtott ki a tema, de, vegulis a
baszk tema is "talalt", a szarmazasunk pedig legalabb rolunk szol. Most a
nyelvrol HP irasara reagalva mondok valamit. A magyar tori eloadast tarto
tanarom (aki szinten nem hisz a finnugor szarmazasban, ahogy a
szeminariumi magyar tori tanarom sem) felvetett egy gondolatot, amit ugy
adott elo, amin el lehet gondolkozni, mint lehetosegen, de persze nem
biztos. Az teny, hogy a pusztai nepeknel gyakori volt a "ket nyelvuseg".
Ezt nem a mai ertelemben kell erteni. Egy adott terulet nepei, hogy
megertsek egymast, egymas kozt egy koztes nyelvet beszeltek, ami a
tersegben elo legerosebb nep nyelve volt (ez vegulis a mai idokben is igy
van, azert beszelunk neha magyar helyett is angolul ugy, hogy szep magyar
szavaink helyett angolt hasznalunk akkor is, amikor nem kellene, es
ukunokaink talan mar magyarul se fognak tudni), amit idovel a nepek
atvettek sajat nyelvkent. Ezt a nyelvet nevezik egyesek kozlekedo nyelvnek
is. Mivel a legerosebb nep altalaban a legnagyobb
lelekszamu is volt, a nyelv atvetele utan megkezdodhetett a kisebb nepek
beolvadasa is, bar ez mar ritkabban ment vegbe, hisz a nomadizalo eletmod
miatt a nepek nem kotodtek annyi idejig egy terseghez, hogy ez az utolso
fazis is bekovetkezzen. Az is teny, hogy, mikor Levediaban voltunk (sot,
talan mar akkor, mikor Magna Hungariaban, bar mostanaban ketseges, voltunk-e
ott egyaltalan), kiterjeddt fennhatosagunk az ugor nyelvet beszelo
nepek zomere, es a tersegben a mi lelekszamunk volt a legnagyobb. Talan
lehet mar sejteni, milyen kovetkeztetesre jutott a tanarom. Szerinte nem a
mi nyelvunk finnugor, hanem a finnugoroke magyar, hisz az adott idoben
valoszinuleg a mi nyelvunket hasznaltak kozlekedo nyelvkent, bar ezt ugye
irasos forrasok hianyaban bizonyitani lehetetlen. Ez persze egy
feltetelezes, amit a tanarom is ugy mondott el, hogy ne vegyem
szentirasnak. 
Na, ezennel zarom soraim:
Zsolt VAGY(!!!!!) antigocsi

> Olvasgatom mar egy ideje a finnugor ugyeket, egy
> gyanutlan kerdest szeretnek feltenni. Tudja-e valaki
> mi a finnek velemenye minderrol. Ok hogyan kozelitik
> meg a rokonsagunkat?

En eddig csak olyannal talalkoztam (es ez azutan abszolut nem
reprezentativ minta), aki pozitivan erdeklodott, sot lelkendezett,
mennyire hasonlo a ket nyelv zeneje.

HP

> Szerintetek miert hagyja edesanyam a viragontozo vizet par
> napig allni egy nyitott uvegben mielott a viragra locsolja?
>
> Ez alatt kiparolog a csapvizbol valami karos klorgazszeru
> ize, vagy esetleg kiulepeledik belole valami karos dolog?

A vizko egy resze kiulepedik, amitol jobban hasonlit az esovizhez, ami
lagyabb es jobban oldja a talajban levo novenyeknek szukseges
tapanyagokat. Ez mondjuk csak az en szereny velemenyem, de en ezert
csinalom. Meg talan az sem jo, ha a vziko a gyokerekre ul ki.
Esetleg a PH ertek is fontos lehet ?

HP

> Persze az sem zarhato ki, hogy nem megfeleloen probalom alkalmazni a
> kepleteket, illetve maga az ikerparadoxon problemaja nem illik bele a
> specialis relativitas elmeletebe. De sajnos ehhez a rendelkezesre allo
> tankonyvekbol nem tudtam kiokosodni. Talan valaki a segitsegemre siet, es
> kivezet ebbol a csapdabol.

Horvath Pistat kell nogatni, mert a megoldas a gravitacioban es az
altalanos relativitaselmeletben van.

HP (nem HOI ;-)

Talan a radioban hallottam jo regen egy riportot arrol, hogy Kodaly 
Zoltan kutatasai szerint a finn es a magyar nepdalnak semmi koze 
egymashoz, de annal inkabb rokonithato a magyar es a torok 
nepdal. Utana tudna-e nezni ennek valaki, igaz-e? S ha igaz, 
milyen kovetkezteteseket lehet ebbol levonni?
Egyik huzamosabb ideig torokorszagban dolgozo ismerosom pedig azt 
allitja, hogy a torok gyerekek azt tanuljak az iskolaban, hogy a 
magyar es a torok nep rokon.

Czettele Gyozo

On Tue, 31 Mar 1998 20:18:49 EST,
 
(Varga Jo'ska 'jo'-szte't.edu) wrote:

> Varga Joska

Korszakalkoto felfedezes. Ajanlom mindenki figyelmebe Varga Joska
mail cimet, valamint a tudomanyban valo megjelenes datumat. Tachionos
idozites! :-)

Czettele Gyozo

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Finnek a finnugorokrol. ( 14 sor )
> 
> Olvasgatom mar egy ideje a finnugor ugyeket, egy
> gyanutlan kerdest szeretnek feltenni. Tudja-e valaki
> mi a finnek velemenye minderrol. Ok hogyan kozelitik
> meg a rokonsagunkat?

Valtozofelben van a megkozelites. A regebbi, a nyelveszeti alapokon
torteno megkozelites azt vallja, hogy mink valamikor egyutt koboroltunk a
Volga melleken, vagy hol.

Ujabban (kb 3-4 eve), genetikai vizsgalatok eredmenyekent inkabb azt
mondjak-feltetelezik, hogy a finnek valojaban nem is keletrol, hanem
nyugatrol erkeztek a mai finnorszag teruletere, igen kis szamban. Lehet,
hogy csak nehany csalad... A nyelvuk indoeuropai volt, de hamar atvettek a
lappok (sza'mik) finn(ugor) nyelvet (ilyesmire tobb pelda van a
tortenelemben, ld. vikingek-normannok). Katonailag es gazdasagilag
sikeresebbek voltak, mint a lappok, akik valaha egesz Finnorszag teruleten
renszarvaskodtak, most mar inkabb csak eszakon, eppen a finnek
terjeszkedese kovetkezteben.

Ez az elmelet inkabb a nagyobb lapok hetvegi szamainak a kulturalis
mellekleteben es nehany konyvben van csak jelen, tudomasom szerint az
iskolaban nemigen tanitjak.

Udv, MF

Hi!

 wrote:

> Eddig rendkivul elegedett (es foleg meglepodott) vagyok, hogy legalabb nem
> kerdeztem hulyeseget! Na de most biztosan sikerulni fog:
> 
> Milyen a "bolygokezdemennyel rezonancian levo anyag" es mit csinal es miert
> van rezonancian es hogy van rezonancian? Legy szives magyarazd el ezt a
> rezonancai dolgot!

A lenyeg az, hogy az egi machanikai perturbacio szamitas szerint, a egy
bolygo (Pl Jupiter) azokat a probatesteket (kisbolygokat) perturbalja
legjobban, amelyek keringesi ideje olyan, hogy a bolygo es a kisbolygo
keringesi idejenek hanyadosa kis egesz szamok hanyadosa, pl 3/2 ,2/1 5/3
stb. Az, hogy melyik rezonancia stabil es melyik nem, elmeletileg meg ma
sem igazan eldontheto. Kiserletileg azonban a Jupiter altal perturbalt
kisbolygo ovben, ezonban megfigyelheto ezen rezonanciak hatasa, egyes
felnagytengely-eknel teljesen kiurul a kisbolyo ov (Kirkwood zonak), mas
rezonanciaknal meg eppen sok kisbolygo van.
	A Naprendszer kialakulasanak elejen, az ilyen rezonanicak, foleg a
3/2-es rezonancia okozta, a gyors bolygokepzodest. A protocsillagba
behullo anyagot, a legelso veletlenszeruen kialakulo bolygokezdemeny
perturbalta, a 3/2-es rezonancianal ujabb surusodes alakult ki, ami
azutan mar vonzotta a kornyezo anyagot, es igy tovabb.  

> "Ez lenyegeben egy Titus Bode szabaly magyarazata is." -- Mit csinalnak a
> Titus Bode szabalyok (a mondatbol ugy veszem ki, hogy tobb is van)?

Nem csak egy volt. Amikor kezdtem a egyetemet(5 eve), akkor meg Marik
tanar ur, mint a szammisztika iskola peldajakent emlitette a
rezonanciakon alapulo bolygokeletkezesi elmelet, azonban szinten valami
hasonlot mond, vagyis, hogy a felnagytengelyek mertani sort alkotnak, a
szabaly azert nem pontos, mert a legutolso nagy utkozesek kiloktek a
bolygokat a keletkezesi helyukrol.
Eppen egy ilyen utkozes volt, ami a Venusz retrograd forgasat okozza.
Feltehetoleg egy nagyobb kisbolygoval utkozott nem centralisan, es ez
ami miatt elvesztette az impulzus momentum nagy reszet.
A Fold pedig a Fold es Mars kozott letezett bolygokezdemennyel utkozott,
igy alakult ki Fold-Hold rendszer.

> Koszi.
>                                __o
>               __o             -\<,
>              -\<,  __________O / O
>  __gabor____O / O

Bye : Yeti

Tisztelt Tudomany!

	Az elozo szamban elhangzott egy kerdes a finnek rokonsaggal
kapcsolatosa felfogasat illetoen. Nos jomagam tudok finnul, eltem is ott
egy jo darabig (ezenkivul apam finnugor nyelvesz - ami vszleg nehany ember
szemeben megkerdojelezi az objektivitasomat:-))))) ugyhogy valammennyire
ismerem a finn velemenyt.
	Nos ok a nyelv szempontjabol egyertelemuen a rokonaiknak tartanak
minket - genetikailag bonyolultabb a problema. Ez egyben azt is cafolja
(szerintem), hogy finnugor eredetet a Habsburgok eroletettek volna rank
(vagy az O kezuk Finnorszagig is elert). 
	Egyebkent a rokonsag temakort szerintem nem lehet nemi
pszichologiai ismeret nelkul megitelni - leirom, hogyan ertem ezt. Apamek
sokszor kapnak leveleket, melyben nyugdijas tanarok, es kulfoldre szakadt
hazankfiai bizonygatjak, hogy a magyar nyelv a sumer rokona, vagy hogy a
szkitae stb. Altalaban megfigyelheto, hogy olyanok fordulnak az ilyen
"egzotikus" elmeletek fele, akik a sajat megoldatlan eletukre, vagy az
identitas problemaikra akarnak megoldast talalni azzal, hogy valami
titokzatos, fejlett kultura leszarmazottjanak tartanak minket.
(Termeszetesen kivetelek itt is akadnak). A fentiek miatt sajnos az ilyen
rokonsag vitak mindig heves indulatokat generalnak es a tudomanyos ervek
sokszor elsikkadnak.

					Udv		Xux