> Felado :  [Hungary] irta:

>Az altalad emlitett allvanyok vagy csillapitasi kombinaciok csillapitasi
>kepessege nagyon gyer, tobbnyire ugyesen elhangolja a keszuleket,
>szerencses esetben eltuntet durva hibakat. Altalanosabban fogalmazva
>nem igazan szerencses megoldas az amikor egy meglevo hibat egy
>"ellenhibaval" szuntetunk meg. Termeszetesen egy ilyen megoldas is
>hasznos lehet, nagy valoszinuseggel ennek hallod a pozitiv hatasait.

Az a gondom, hogy eppen a mi kettonk legfobb szempontja azonos.
Legalabbis, ha az "akusztikus informacio atereszto kepesseg" szlogenedre
gondolok. [Bar ettol meg mast is erthetunk alatta. _Lehet_, hogy Te mas
hangot preferalsz ezen szempontbol, mint en] Szoval Manan a Linnbol
sokkal informativabb, reszletgazdagabb hangot hallok, mint mas
allvanyokra helyezve. Leszed rola egy kis "maszatot", ami elkeni a
legfinomabb reszleteket. A hangszerek hangja erosen kozelit az
eredetihez. Nem csak egy
hangszere, mindegyike. Persze fel lehet tetelezni, hogy ezt nem hatasos
rezgeselvezetes okozza, hanem valami "kenkoszagu" dolog. De ennek
eldontese engem nem nagyon izgat. En biztos vagyok benne, hogy itt nem
"ellenhibarol", "elhangolasrol" van szo. Azzal valoban nem lehet jo
hangot csinalni.

Van egy olyan erzesem, hogy Te "elmeleti" szempontjaid alapjan
"gyer"ezed le a Manat. Mert el sem tudom kepzelni, hogy akarki, aki
valoban kituno hangu rendszerebe illeszti be, ne szerelmesedne rogton
bele. Egyik baratom mondta mar nekem azt, hogy "mit veszkodsz Te a
highend hangert, amikor nincs is Manad?" Azaz a Mana elengedhetetlen a
kituno hangminoseghez. Es meg is tudom erteni, azzal a kiegeszitessel,
hogy azert naluk meg
Mana nelkul is meglehetosen jo volt a hang. [De Manaval hatarozottan meg
jobb]

>De miert ne lehetne eleve jol megtervezni rezgescsillapitasi szempontbol
>a keszulekeket.

Lehetne. De nem feltetlen celszeru. 8-) Lehetne mondjuk a lemezjatszot
rogton hozzatervezett allvannyal gyartani, es arulni. Bar azt is le
lehet gyerezni, sot hallottam mar "szakertoktol", hogy a Linn egy pocsek
lemezjatszo, szegeny nem hallott meg jol beallitott Linnt, es raadasul
nem o szerezte meg az importjogat. 8-) Ez nem igazan celszeru. A hifiben
altalanos az egyes eszkozok "szetvalasztasa". Receiver nem hiend temek.
Tehat vehessen csupasz Linnt az, akinek nincs plusz harom-negyszazezer
forintja allvanyra. Hasznalhassak azt olcsobb Soundorgon, fusi balsafa
allvanyon, vagy akar toronyra rakva is. Meg van az az elonye ennek, hogy
ha jobb allvanyt talal az ember, akkor azt kulon kicserelheti. Es az sem
elhanyagolhato, hogy modot ad az aprankenti vasarlasra is. Tehat lehet
eloszor Linn Basicot venni, kesobb, ha gyulik a penz lehet hozza jobb
pikapot, jobb kart, Lingo elektronikus motortapegyseget, es az addiginel
jobb allvanyt is venni. De vannak azert akik odafigyelnek a keszulekek
gyartasanal. A Convergent nyolcadcollos [3,15mm] vaslemezbol kesziti az
eloerositoje dobozt, es belul teljesen "kitapetazza" speci, 4mm vastag
rezgescsillapito anyaggal. Ha a levett doboztetot meg akarod kopogtatni,
akkor az nem sikerul. Illetve nem rezeg, nem kopog. Mintha a
Gellerthegyet kopogtatnad. Es nagyon lagy speci rezgescsillapito
"gumi"labakon all. 8-)

>>Viszont az sem ketseges, hogy
>>kozlekedestol tavol, mondjuk az Alpok eldugottabb helyen a sziklahoz
>>nagyon mereven lecsavarozott trafo nem nagyon rezeg.

>Nagyon rossz pelda az alpesi szikla. Teljesen mindegy mekkora tomeg
>van egy trafo alatt, ha a szikla anyaga nem kepes abszorbealni kello
>mertekben a rezgeseket. Marpedig nem tudja.

Abbol a szempontbol viszont kituno [es emiatt irtam], hogy kevesbe tud a
trafo egyaltalan rezgesbe jonni. Tehat nem a meglevo rezgest kell
elvezetni. Ez is egy modszer. A tomeget novelni, a gerjeszto ero
valtozatlansaga mellett. Egyesek homokkal+olomsorettel toltott
muanyagzacskot tesznek a keszulekek fenek, sot fedellemezere.

Udv, Peter.

****************************************************************
 irasai valaszt nem erdemelnek!

****************************************************************

> Felado :  [Hungary]

>raaldozni. Es az emberek altalaban akarhany lemezuk is van, mindig a
>favorit egy-ketszaz darabot hallgatjak. A tobbit csak megvetel utan,
>vagy nagyon ritkan. En is igy vagyok vele. Es a technikailag gyengebbek
>valahogy sohasem kerulnek sorra. A kiveteles geniuszoktol eltekintve.
>hiendes ismerosom, akinek nincs talan negyszaz lemeze sem, mert a
>gyengeket rogton eladja. De barmihez nyul, tokeletes elvezetben van
resze. Egyre inkabb kezdem megerteni. Minek foglalja a helyet es a penzt
>a sosem hallgatott lemez?

  Nagyon igaz, csak az a baj, hogy sokszor kivancsisagbol is vesz az ember
lemezt, es csak otthon jon ra, hogy rossz vasart csinalt. Ilyenkor jon
az ideges kapkodas, hogy hol lehetne elnyomni.
 Sajnos nekem is osszegyult egy rakas LP-m, amelyektol szivesen megvalnek.
 Vannak barataim, akik csak masok karan tanulva vesznek lemezt, azaz csak
a jol bevaltakat gyujtik. En is javareszt igy teszek, de neha nem tudok
engedni a kisertesnek.


>****************************************************************
 irasai valaszt nem erdemelnek!
>
>****************************************************************

  Nem lehetne mar abbahagyni ezt az ertelmetlen vitat! Az ilyen
szegyentablas modszerek nem igazan fernek ossze pl. a hix filozofiajaval
(ha letezik ilyen). 

>Hogyan vizsgaljak a cso hangzasat? Erositobe epitve. Korulotte
>soktucatnyi egyeb alkatresszel, amik legalabb annyira befolyasoljak a
>hangot, mint a cso maga. Egyebkent sokfele gyartmanyu 300B kaphato, a
>"guruk" szerint nem is egyforman szolnak. Legszebb, neutralis hangzsu
>cso? Meg senki nem epitett komplett RIAAs erolkodot csupa 300B-vel. Kell
>meg eleje jopar egyeb tipus is, amelyek mind rajtahagyjak a hangon a
>labnyomukat. Meg a kimenotrafo, ellenallatok, kondenzatorok, drotok.

  Ebbol a valaszbol szerintem csak az derult ki, hogy vagy nem ismered
egyaltalan a 300B-s cuccokat, vagy valami okbol ellenszenvet erzel iranyukba.
Ez nem baj, csak a valaszt nem tartom korrektnek. A cel szerintem az kellene
hogy legyen a listan, hogy minel inkabb elfogultsag mentes valaszokat
adjunk a feltett kerdesekre. Vagy ha nem megy, nem valaszoljunk.

   Udv. Durbints Sogor

Hello HANGosak!

   Viletel Istvan levelere reagalnek, bar mar sokaktol hallottam
ilyeneket.  Nem kell osszekeverni a gyartok megnevezeset - itt a listan
- a kereskedelmi radiok izlestelen dolgaival.  A ketto kozott csak az a
kozos, hogy mindketto besorolhato az 'elektronikus media' kategoriaba.
Ott meg valamennyire ertheto, hogy nem reklamozhatnak mindenfelet
ossze-vissza, de az elet osszes tobbi teruleten igenis kell a reklam.
Regen is azt mondtak, hogy "Jo bornak nem kell ceger".  Ez csak akkor
lehet igaz, ha tudjuk is, hogy melyik az a jo bor.  Mindig is a legjobb
reklam a remek minosegu termek, es ennelfogva az elegedett vevo.  Es ha
a vevo elegedett, akkor igenis meselje el masoknak is.  Az ilyen gyarto,
termek megerdemli.  Arrol nem is beszelve, hogy mi is megerdemeljuk,
hogy tudjunk rola.  Arrol szinten nem is beszelve, hogy ha senki nem
dicserte volna itt Istvan orageneratorat, akkor - sokak utan - en sem
mennek el majd atalakittatni a CD-met.

Borbely Gabor

Tavaly összeállítottam egy cikket a Hifi Piac kérésére, amelyet ők le is közölt
ek, mintegy tizenöt oldal terjedelemben. Tárgyalja a jitterkérdést, a mechanika
i rezgések problémáját, a túlmintavételezést, az interpolációs és hibajavító te
chnikákat, szóval mindent. Ha valakinek az újság nincs meg, és megelégszik a ké
ziratformátummal, szívesen elküldöm neki, de itt közzétenni terjedelme miatt le
hetetlenség lenne. Amúgy az újság még utólag megrendelhető a HP-tól
Azután ha valakinek van olyan kérdése, ami az írásban nincs benne, szívesen utá
nanézek.

Tisztelettel

Komáromi Zsombor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.183)

Sziasztok!


  >Es az emberek altalaban akarhany lemezuk is van, mindig a
  >favorit egy-ketszaz darabot hallgatjak. A tobbit csak megvetel utan,
  >vagy nagyon ritkan. En is igy vagyok vele. Es a technikailag gyengebbek
  >valahogy sohasem kerulnek sorra. A kiveteles geniuszoktol eltekintve.
  >Mindig talalok a jok kozott is a hangulatomnak megfelelot. 8-) Van egy
  >hiendes ismerosom, akinek nincs talan negyszaz lemeze sem, mert a
  >gyengeket rogton eladja. De barmihez nyul, tokeletes elvezetben van
  >resze. Egyre inkabb kezdem megerteni. Minek foglalja a helyet es a penzt
  >a sosem hallgatott lemez?
Orulok, hogy nem csak en vagyok "hibas" 8-). Ugyanis az elmult evek soran
a ma meglevo lemezeimnek kozel fele't kitevo darabszamu lemezt adtam el 
(pedig nem is vagyok hiendes 8-)), sokszor eleg nagy rafizetessel. Nehany 
esetben sikerult egy-egy felvetelt jobb minosegu kiadasban megszereznem,
ezeknek nagyon orultem. A tobbi szamomra *fontos* lemez maradt a 
gyengecske kiadasban, de ezek tenyleg ritkabban kerulnek elo. Egyetertek 
azzal, hogy valoban _rengeteg_ jo zene (es jo felvetel) letezik, lehet 
beloluk valasztani (pl. legszerenyebb szamitasaim szerint is vagy 200 
lemezcimem van, amit *mindenkeppen be kell szerezni*). Nyilvan, mindez
nem segit azokon, akik kimondottan olyan zeneket szeretnek, amiket csak
nehany eloado muvel. 
Mindettol fuggetlenul csodalom azon ismeroseimet, akiknek ezres nagysag-
rendu gyujtemenyeik vannak -- de tovabbra sem ertem, hogy tudjak elvezni
maradektalanul ennek elonyeit.


  >a legkellemetlenebb hangú konstellációk azok, amelyek HDCD dekódolást
  >is tudnak. Kötelezően(??) ugyanis nem HDCD felvételeket is "feljavít"
  >a beépített és kikerülhetetlen chip.
illetve
  >(a HDCD) Ugyanabba a kategoriaba tartozik mint az osszes olyan tipusu 
  >ujitas(fejlesztes) ami hallhatoan nem okoz javulast, sot ebben az 
  >esetben hallhatoan rosszabba valt.
Valoszinuleg rosszul tudom, de eddig azt hittem, a HDCD chip nem-HDCD-
kodolasu lemez eseteben mindossze szurokent funkcional. Es mint szuro,
sok gyarto velemenye szerint egyike a legjobbaknak. Ez, persze, semmit
sem jelent -- viszont en me'g nem talalkoztam olyan kritikaval (ami,
persze, megint nem jelent semmit! 8-) ), miszerint a PM chipje (akar
kodolt, akar nem kodolt CD eseteben) kifejezetten *artana* a hangnak.
Kerdesem tehat: mire alapozzatok a velemenyeteket? Amennyiben szub-
jektiv tapasztalat, meghajlok elotte (bar ez esetben egyenerteku azzal,
mintha barki azt allitana, hogy a PM chip -- tapasztalata szerint -- 
_sokat javit a hangzason_).


Udv: Tamas

Hello,

 [Hungary] wrote:
>Mintavetelezesrol:
>Zoli, kerlek, magyarazd ezt el reszletesebben:
>> A tulmintavetelezes noveli az elvi mintaveteli frekvenciat es
>> lehetoseget ad a felbontas latszolagos novelesere.
>En me'g ott tartok, hogy masodpercenkent 44100 mintat vesznek - ez a
>mintaveteli freki, nem? (Marmint a CD-szabvany szerint.) Hogyan van
>az a tul-... ? (A ne'p nyelve'n, please...)
tudomasom szerint az egesz mintavetelezesbol (ma mar) csak annyi igaz, hogy
44.1 kHz es 16bit-tel _rogzitenek_ a CD-n. Ma mar olyan A/D-k is vannak,
amik ennek a tobbszorosevel mukodnek (studiotechnikaban 48 kHz, es
felharmonikusai a szabvany), es a kapott anyagot az ismert formatumra
konvertaljak. Zajformalnak a bemeno jel spektruma alapjan, HDCD kodolnak
stb.stb. Mind-mind egy matematikai eljaras, ami vesztesegmentes (-nek
tekintheto egy 44.1 kHzs mintavetelezohoz kepest) a maga nemeben. Az tuti,
hogy egy CD eredeti felvetele 48 vagy 96kHz (or more:-) mintaveteli frekivel
es 20-24 biten felbontassal keszult valamikor. A CD masteringnel aztan
atkuldik egy DSP-n.
Azt szerintem batran ki lehet jelenteni, hogy NEM az emlitett konverzio
csapja agyon a CD-hangot. Maga a CD formatum es a keveres/mikrofon a szuk
keresztmetszet.

A tulmintavetelezes szinten egy matematikai eljaras (oversampling) ami (a mi
esetunkben) lejatszasnal mukodik. Lenyegeben a beerkezo mintak alapjan
kitalalunk par kozbulso mintat, mintha az is a CD-rol jonne. A D/A-ra juto
jelfolyam az atalakitas utan lehet elvileg 88,2kHz-s, 24 bites jel. Ugyan
osszessegeben tobb informacionk nem lesz az eredeti jelet illetoen, de szuk
idotartamban nezve az atalakitas folyamatat, sokkal tobb informacionk van.
Idoegyseg alatt nem 1, hanem pl. 8 adat erkezik, a kivant jelet jobban
megkozelitve. A mintaveteli tetelek, melyek egzaktul levezethetok (Shannon
tetel), eloirjak, hogy a mintaveteli frekinek a maximalis freki duplaja kell
lennie, es a bemeno jel NEM tartalmazhat ennel magasabb osszetevot.
Visszaalakitas soran pedig a lepcsozetesen ugralo kimeneti jelet szurni
kell, hogy az ugrasok altal keltett elvileg vegtelen szamu felharmonikust
kiszurjuk. Lejatszas oldalon a tulmintavetelezes kovetkezteben a kimeno jel
legmagasabb osszetevoje ezek szerint pl. 4x-es tulmintavetelezes alapjan ugy
80 kHz lehet. Eddig kell a szuronek mukodesbe lepnie. Ugye egy nagy
meredeksegu es josagu szuro fazisviszonyai tonkre tehetik a HANG-ot. A
hasznos jel persze nem fog (csak zaj) 20kHnal magasabb osszetevot
tartalmazni, mivel nem is adtunk be. A keletkezo zaj, ami a kiszamitott
mintak es az eredeti szinusz (tegyuk fel) kozotti elteresbol adodnak, siman
kiszurheto. Az egy bites atalakitoknal a szuro egy sima RC tag parhuzamosan,
mint adott idoallandoju integralo tag.

Hat ez igy eleg pongyola, de talan a nep nyelven is ertheto :-)

Tudjatok, hogy a mintaveteli freki miert annyi amennyi?
anno a fejlesztes soran a jelet meg nem DAT-ra rogzitettek :-). Talan meg
VHS-sem volt. Csak a videomagnok tudtak a megfelelo savszelessegben
rogziteni. Innen ered a 44.1 kHz. A PAL rendszer (torz) szulottekent. Ha
NTSC lett volna a Philipsnel, akkor ma (ha jol emlekszem..) egy kicsit
kevesebbrol beszelgethetnenk....

NZoli    uin:12420521 mailto:
http://www.geocities.com/SiliconValley/Bay/3467/

Tisztelt Hangosok!

> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Bitek meg hasonlok... ( 27 sor )
> Idopont: Wed Jan 27 05:16:41 EST 1999 HANG #325
>
> > Mivel indoklod, hogy a rezgesek miatt az idozites megvaltozik? Es miert
> > valtozik a hangzas ha kulonbozo anyagbol keszult de azonos csillapito
> > kepessegu anyagokat hasonlitunk ossze???
>
> Az elso kerdesre a valasz az, hogy az lenne a megdobbento, ha nem
> valtozna. Az olvasofejrol levett jel egy komparatorra kerul, ha rezeg a CD
> is, meg a fej is, az lenne a meglepo, ha a komparator mindig ugyanott
> billenne. Kolonbozo anyagok: reflexiovaltozas, es meg ki tudja mi.

En ugy gondoltam a szervo szabalyozasi rezgesei boven elfedik a puszta
forgasbol adodo rezgesek hibajat, de valoszinuen igazad van. Igazabol a
masodik kerdes az izgalmas. Reflexiovaltozas nem lephet fol valami mas
az ok.
>
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: tegnapi dolgok ( 81 sor )
> Idopont: Wed Jan 27 08:29:02 EST 1999 HANG #325

Kedves Zsolt!

> Hangzasjavito trukkok vitajahoz:
> Attila, ne haragudj, de nem ertelek, mit kekeckedsz ismetelten
> Zozoval. Ha van olyan berendezes, aminek a hangzasan effektive
> javitott a ferritgyuru (vagy barmi mas), akkor johet barki barmilyen
> tudomanyos elmelettel, hogy ez miert nem lehetseges. A puding
> probaja az eves, nem pedig az, hogy mennyire tartja be a szakacsno
> a technologiai fegyelmet. Ki kell probalni, hogy az adott helyen
> ki mit hall, es aszerint alkalmazni vagy nem alkalmazni. Kicsit ugy
> viselkedsz, mint amikor nyar vegen valaki megmagyarazta itt a listan,
> hogy a digitalis kabelek kozott _nem lehet_ kulonbseg, mert csak a
> 0-k es 1-ek rohangasznak rajta. Vagy hogy regebbre menjek vissza,
> egyesek szerint a fizika torvenyeinek mondott volna ellent olyan
> repulni kepes szerkezetet epiteni, ami a levegonel nehezebb. Ha egy
> tetelre van ellenpelda, akkor rossz a bizonyitas, barmilyen jonak
> latszik is.

Eloszor is eszem agaban sincs senkivel kekeckedni. Nem leszoltam a
szurot csak eppen nem tartom igy helyesnek az alkalmazasat. Te
most egy alapveto kerdest vetettel fel azzal, hogy jobbnak hallod vagy
halljatok ferrittel a kabelt. En azt nem is vitatom, hogy jobbnak
halljatok megsem mondhatom azt, hogy igazatok van. Megcsak
nem is hangizlesbeli kulonbsegre gondolok  ami kozottunk lehet.
Bovebb kifejtesere itt terjedelmi okok miatt nem vallakozhatom,
ha erdekel elkuldom.

> Es szerintem ezek a dolgok nem ugy mukodnek, hogy "ha a CD-ratet jo,
> akkor a tobbi terme'k sem lehet rossz" (ha jol idezem a korabbi
> szavaidat). Ez nem logikai uton eldontendo kerdes. Vagy talan ha egy
> vevod erolkodot keres, akkor a CD-ratetet hallgatja meg helyette?

Sok esetben a kiegeszitoink megdobbento hatekonysaga kesztette
az embereket arra , hogy az egyeb dolgainkat is meghallgassak.
De nem errol van szo. Te sem figyeltel arra ellegge ami az elozo
mondatban volt. Mi annyira egyseges koncepcio alapjan keszitjuk a
termekeinket ami a lanc minden elemeben megjelenik. Barmilyen
furcsa a CD ratet "mukodesi" mechanizmusa pl. az erositok kapcsolas
technikajaban is benne van.
>
> > Nem vagyunk hajlandok mindenfele folosleges szurot,
> > arnyekolast, es egyeb trukkos megoldast rasozni a vasarloinkra
> > csak azert mert az egy jo uzlet.
> A vevo erdekeinek figyelembe vetelet igen tiszteletre meltonak
> tartom. Mindamellett a masok bevalt trukkjei is mukodhetnek, akkor
> is, ha Te nem forgalmazod a hozzajuk tartozo bizgentyuket. Es ha
> hatastalansag eseten visszaveszed a cuccot, akkor "rasozas" sincs.

Ha valamirol biztosan tudom, hogy nem jo azt nem fogom eladni.
Semleges anyagok, megoldasok nincsenek az audioban.
>
> A marvanylapos sztori se kutya, hiaba gondolod ugy, hogy Zozot
> elragadta'k az indulatai. Kivulrol ez mashogy nez ki. Ugyanarrol a
> kerdesrol egyazon levelen belul haromfelet irtal, ezek _egyutt_ nem
> lehetnek igazak ebben a formaban. Kar csodalkozni azon, hogy jott
> ra valasz... Ez nem otven oldal szakmai anyag atnezesen mulik,
> legalabbis szerintem.
> Hnagsulyozom, nem akarlak bantani. Szerintem mindenki nagyon orul,
> hogy sok hasznosat irsz nekunk a listara. Talan szakmai artalom,
> hogy a kelletenel erzekenyebb vagyok a logikai ellentmondasokra.

A logikai bukfencnek tuno valaszaim legfeljebb nyelviek lehetnek ha
paradoxnak tunik a tartalma az a fenti problema miatt van.

Kedves Zozo!

Neked is ugyanazt mondhatnam mint Zsoltnak es kuldom az anyagot.

Üdvözlettel Bese Attila

Tisztelt Hangosok!

Van-e valakinek egy folosleges ST 70-be valo
halozati trafoja. Rossz is megfelelne.

Üdvözlettel Bese Attila

Tisztelettel jelentem, elertuk a _naprakesz_ allapotot.

http://w3.datanet.hu/~zdevai/HIX_hang/

DeZo

Ps: nem nagyon mutatkozott erdeklodes a SZERZOK reszerol...

Kedves Hangosok!

>> Felado :  [Hungary]

>> Ha valaki csak felszines szakmai ismeretekkel rendelkezik az
>> ne probaljon a sajat szintje fole emelkedo, nyilvanvaloan hibas
>> magyarazatokat adni, raadasul azzal vedekezni, hogy nem
>> elegge ert hozza.

Ezt a többször idézett tanácsot szeretném most nagyon megszívlelni,
de akkor is, ha nem vagyok (még) digitális guru, bocsáttassék meg
nekem is, ha nem sikerül...

Bartha Ágoston írja (engem citálva):

>> Tapasztalatom szerint nem változik meg a CD-rátét hatására -ép felületű
>> CD-k esetében- a bitsorozat. Egy KENWOOD (keményen kommersz) játszót
>> kötöttem a digitális kimenetén a PC digitális kártya bemenetére és
>> elindítottam többször is. CD rátéttel, anélkül, ráragasztgatott
>> cellux-szal, különböző digitális és nem-digitális kábelekkel,
>> fényszálas
>> összekötővel és méregdrága jitterkiller-rel is. A bevezető véletlenszerű
>> néhány byte-tól eltekintve az állományok mindig azonosak voltak.
>> A hangzásbeli különbség (akár a digitális kártyáról visszacsatolva,
>> akár közvetlenül a KENWOOD-on hallgatva) ennek ellenére széles skálán
>> mozgott.

> Amikor a kiserlet igazolja az elmeletet :)
> Marpedig ha egyszer a bitek egyformak, csak az idozites marad...

... ha a bitek egyformák, akkor -soros, handshaking nélküli átvitel
esetében pláne- az időzítésnek is azonosnak kell lennie! A legkisebb
korrigálhatatlan eltérés is az adattartalom rovására ment volna. Igaz,
hogy a készülékek (a PC hangkártya, a fénykábel - coax átalakító stb)
elektronikái gondoskodnak(?) a jelformák refresh-eléséről (Schmidtrigger).
Csodát ők sem tudnak azonban művelni, de a legfontosabb: Hangilag releváns
bitek először egy pufferen kell, hogy keresztülkűzdjek magukat. Itt
pedig a kvarckristály igencsak ráerőlteti az "időzítését" a bitekre.
Milyen elméletet igazoltam tehát? Mi maradt még...? Talán azt hogy van
"élet" a 0-ás és az 1 es bitek között. Ha nincs így, akkor az
idézetet lásd fent.

Bartha Ágoston kérdezi:
>Ugyancsak Gyori Janos tett ugyanebbe a DATomba egy ugyes panelt,
>ami kiszedi a digitalis jelfolyambol a tilto biteket felveteli es akar
>lejatszasi oldalon. Mivel ezen atmegy a jelfolyam, nem gondoljatok,
>hogy esetleg ronthat a hangon ?

A PC-mbe tett DIGITAL ONLY kártyát úgy építettük ki, hogy a chipeket
(74LSXX) lehessen cserélgetni. Mivel ez filléres kísérlet egy félévet
idegesítettem az alkatrészkereskedőket különböző gyártmányok
kikeresgetésével. Mert úgy látom itt szeretnek a "profik" titkolózni,
bosszantásukra elárulom, hogy a legvacakabbul a Thomson-ok, Tungsramok
szólnak,
legjobban pedig a ... Á, mégse' árulom el! Elég az hozzá, hogy produkáltam
egy CD-t amin az eredeti chip-settel berögzített Track volt, majd a legjobb
három, majd ismét az eredeti. (Erre az ismétlésre azért van ilyenkor
mindig szükség, mert gyanúsítják a lézer szervoelektronikáját, hogy a CD
különböző régióin az eltérő sebesség miatt eltérő hangot/zavart
produkálnak.)
A Track-ek -eltekintve a bevezető nulláktól- digitálisan teljesen azonosak.
Kivéve természetesen az első és utolsó track-et. Hangilag sajnos nem
azonosak...

A válasz tehát: Ha Thomson, Tungsram, stb típusú a beépített chip, akkor
igen, ha a legjobb hangú, akkor nem sokat ront, de hogy nem javít az biztos.
Aki hasonló kísérletet szeretne végezni, azt javaslom, hogy ne váltogassa a
merevlemezeit (C:,D: stb) és ne futtasson defragmentálást közben. Különbözö
SCSI kártyák és különböző lemeztípusok eltérő hangminőséget produkálnak.

/ zsolt írja

>Leirok egy sztorit....Itt a lenyeg az, hogy a gizmo es
>a lampa _is_  _jol mukodott_. Akinek van ideje es turelme, az
>kikiserletezheti, melyik konnektorba dugva melyik lampat hany wattos
>egovel milyen szogbe allitva kell hasznalnia a jo hanghoz, akinek
>meg ehelyett inkabb 300 dollarja van, megveszi a gizmot.

Teljesen reménytelen ilyen módon kísérletezgetni, mivel itt radiesztéziás
effektusokról van szó. Nem tudom melyik fórumon vannak ők, de sokat tudnának
erről mesélni. SZŐKE LAJOS-TÓTH TAMÁS: BÉRLET A III. ÉVEZREDHEZ című könyve
részletesen foglalkozik az effektussal, sőt ötleket is ad a
készüléképítőknek.
Az általam kipróbált radiesztéziás "manipulációk" valóban hallható
eredményeket hoznak, de különösen instabilak. Némelyikük csak néhány órát
tart, mások csak órák múlva kezdenek el hatni. Ez a 300$-os "gizmo" is
minden bizonnyal azonos kategóriába tartozik a P.W.Belt termékcsaládjával.

Azok igazán a jó High End készülékek, amelyek konstrukciójuknál fogva
immunisak a föld- és vízérsugárzásra és azok manipulációjára.

/Peter  irasai
valaszt nem erdemelnek!...***  írja:

>Van egy hiendes ismerosom, akinek nincs talan negyszaz lemeze sem, mert a
>gyengeket rogton eladja. De barmihez nyul, tokeletes elvezetben van
>resze. Egyre inkabb kezdem megerteni. Minek foglalja a helyet es a penzt
>a sosem hallgatott lemez?

Hát igen. Én is elkövettem már ezt a "hibát", vagyis azt, hogy
eladtam/ajándékoztam
az "elfekvőből" valamit. Aztán egy év múlva meghallgattam a CD-boltban és
újra
megvettem... És azóta imádom őket. (Pl. Verdi:Requiem/R.Shaw Atlanta S.O,
Betty Carter Feed the Fire, Garbarek/Hillard:Officium stb...)

Sok szeretettel: Claus Neumann