Hello tudosok!

Egy kerdest tennek fel nektek.
_Miert nem lehet egy PB gazos autot hidrogennel meghajtani?_
Vagy meg lehet?
Probaltam utananezni, de a kemiai konyvekben a hidrogenrol, a muszaki
konyvekben a motorokrol kaptam csak infot.  Lehet, hogy csak en nem
tudom ezt osszerakni, de nem ertem.  A PB egheto, csakugy mint a H.
Levegovel keverve robbanoelegyet alkot mindketto.  Egyik sem
szivaroghat szamottevoen a tartalybol, tehat a biztonsagi eloirasok sem
lehetnek masok.  Hallottam mar H-es robbanomotorokrol (mar lattam is
egy H meghajtasu buszt), es H-bol elektromos aramot eloallito
szerkentyurol.  Az utobbit ha jol tudom a japanok csinaltak, az
elobbiben a nemetek vannak az elen.  Mindketto elve erdekel, de az is
nagy segitseg, ha az elso kerdesre valaszt kapok.

A LINDE-nel 42 Ft-bol megvan egy liter H, de otthonra is lehetne csinalni H
fejlesztot. Szerintem megerne a beruhazas. Ha egyszeru a dolog, akkor egy
ev alatt megterulhet, utana ingyenbe kerul az uzemanyag.

Koszonom!
Szabo Szabolcs
mailto: 

Az E'let, a Vilagmindense'g  meg Minden.....
Hogyan is kezdodott ez a  PARA-ba a'tmeno"  vita?
- lu:ke torve'ny valahol az USA-ban (a torzsfejlodes elmelete nem 
bizonyitott)
Sokan es kitunoen valaszoltak: ez az egyetlen elmelet amelyre bizonyitekok 
garmada'ja le'tezik. Tkp. fuggetlen attol, hogy az ELSO e'lo"le'ny hogyan 
keletkezett.
1. csusztata's: -hogyan jott letre az elso eloleny?
Aki nem hisz az Isteni Szikra'ban az gya'rtson eletet mert hanem az elmeletei
fabatkat sem ernek!
2. csusztata's: - mi az e'let? Mitol e'lo" az anyag?
A le'lekto"l - mondja ISVARA. Arra viszont nem valaszolt, hogy mi a helyzet a
Pistabacsi a'tultetett vese'je'vel? Meg is ertem mert ez egy fogo's kerdes 
volt! ;-)
Tkp. az a ke'rde's, hogy ha egy lelkes le'nyt (pl. Pistabacsi)  e'lo" 
(tova'bbe'lo") alkatre'szekre darabolunk  kozben mi tortenik a lelkevel?
A " le'lektelen " felteves, miszerint a termeszeti torvenyek bo"se'gesen 
elegendoek az elet megmagyarazasara eppen a "folytonos" atmenetet 
hangsulyozza.
Vigya'zat! Ezt nem egy adott e'lo"leny feldarabola'sa'ra ertem hanem a mind 
egyszerubb (kevesebb alkatreszbol allo) e'lo"le'nyek sorozataban eszlelheto 
folytonossagra. A sorozat vegen ugye a virusok es a prionok allnak. Az 
egyiket meg ugyahogy elfogadjak elonek (virus) a masikat mar nem!
Szvsz. ez a folytonossag a legjobb bizonyitek a 'materialista' felfogas 
mellett.
(a materialista szot ugy elkoptattak, hogy mar csak idezojelben tudom leirni)
3. csusztata's: -mi a le'lek? ha't a belso" la'ta's? e's maris a PARA listan 
vagyunk

Na nekem ebbol eleg!
A tudomany ma mar nem  csak a torzsfejlodest es az elet keletkezeset probalja
megmagyarazni hanem az ege'sz, e'szlelheto" vilagegyeteme't.
La'sd: o"srobbana's, Hawking stb.
Viszont az is nyilvanvalo, hogy a hivo" embereknek ettol meg NEM kell feladni
a hituket. De le kell mondaniuk esetleg a Bibliarol mint az E'letet, a 
Vila'gmindense'get e's Mindent megmagyarazo konyvrol.

Udv: go'be'

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: gombkondenzator ( 25 sor )
> Idopont: Tue Sep 21 07:40:22 EDT 1999 TUDOMANY #885

> Nem tudok rajonni, hogy egy kettosfalu gomb - mint 
> kondenzator kisutesekor mikent alakul a magneses ter.

> Lehet, hogy ezzel megiscsak sikerult krealnom egy paradoxont ?

Kedves Zoli !

paradoxon elektrodinamikaban nem hagyja magat konnyen krealtatni.
Ha minden gombolyu, akkor nem lesz semmi magneses ter. Azert sem,
mert gombszimmetrikus magneses tere csak monopolusnak lenne.

A kerdes, amitol a magneses tered fugg az, hogy pontosan hogyan is
tortenik a kisutes, hogyan megy a drot. Ha ragaszkodunk a gombolyu-
seghez, es gondolom szeretnenk ragaszkodni, akkor ez ugy tortenhet
peldaul, hogy a ket gomb kozotti reteg nem tokeletes szigetelo es 
atcsordogal a toltes. Ebben az esetben egy csepp magneses teret sem
kelt. A jobbcsavar torvenyre nincs is szukseg, de ha akarjuk, ugy 
is nezhetjuk, hogy a radialis elemi aramok  altal keltett terek 
pontosan kioltjak egymast. 

---------------

Mas: Istvan fenykardja lehetne plazma kard. Pozitronok helyett eleg
egy jo forro plazma, mint a Napon van, amit valahogy ugyesen (nagyon
ugyesen ;-)) magneses terrel kell helybentartani. A plazma nem szeret
atmenni magneses teren. Az egyik kard igy is felfoghatja a masikat, 
vilagithat is, vaghat is. Idaig meglennenk.. ;-) 

udv 
kota jozsef

> Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> vagy a matrixban, ahol letoltheto direktbe a tudas, esetleg meg lehet
> csinalni, hogy eleve a genetikai kodba be lehessen tenni bizonyos
> alapismereteket, esetleg mindent ? Tehat megszuletunk -> tudunk
> olvasni -> nyelveket beszelunk stb., stb? Lehetseges ?
Nem lehetseges. (legalabbis jelen idoben).
A genetikai memoria ma meg a mitoszok targykorebe tartozik.
A "letoltheto memoria" pedig egyenesen lazalom. Kepzeld el, micsoda 
visszaelesekre adna alkalmat. Csak elaltatnak, ramteszik a csillogo 
hobelevancot raadjak a naftat, s mikor felebredek, semmi ketsegem afelol, 
hogy Szaddam Husszein a vilag legjosagosabb embere es nekem az a feladatom, 
hogy ot szolgaljam. Brrrr!
Szerencsere, ilyesmire remeny se lehet, amig meg halvany lila
f...ogalmunk sincs arrol, hogy valojaban hogyan mukodik maga az agy.
Kedves listatarsak: nincs koztetek veletlenul egy neurofiziologus?
Nagyon kivancsi vagyok, hogy mi a legfrissebb elmelet arrol, hogy hogyan 
tarolodik a memoriank.
Utolso informaciom szerint (min 3 ev) a szinaptikus kapcsolatokon keresztul 
letrejovo aramkorokben keringo gyenge aramok tartjak fenn az emlekkepeket 
es a csatlakozasok hatalmas szama boduletesen nagyszamu (akar egymast 
atfedo) aramkor kialakulasat teszi lehetove.
Ez meg mindig igy van, vagy van ujabb teoria?
(Szamkedveloknek: az emberi agyban levo szinapszisok szama 10^13  - 
neurononkent 10^4 szinapszissal szamolva)

Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

 (Sz. Attila) irta:

> Az ember celja, totalis uralom a kornyezet felett.
> Az emberiseg celja, totalis uralom a vilag felett. stb...

Ezt most komolyan gondoltad vagy valami felresikerult vicc volt?
Vigyazz! Hitler is valahogy igy kezdhette!

> Mivel ez az ujsag a tudomany, igy ezt most nem is vesezem tovabb, de
> visszakanyarodnak a vallasossag kerdesehez abbol az apropobol, hogy a
> cikkem alapveto celja volt, hogy a lelekrol szolo megkezdett disputa ne
> fulladjon bele a kolcsonos mellebeszelesbe.

Sajnos, nekem az a tapasztalatom, hogy eppen az altalam emlitett hit vs. 
tudomany miatt keptelenseg NEM mellebeszelni.
Lehet, hogy nem vag pontosan ide, de minduntalan ez a kep villan fel 
bennem:
Egy ipse all a vitorlashajojan a szelcsendben es teli tudovel fujja a 
tulajdon vitorlajat.

> Markans pelda: -Latvanyos ongyogyulasi folyamatok.
> Egy vallasos ember ugyanis (szemben a vallastalannal) sokkal tobbet
> foglakozik a EN-jevel, a lekevel.

1. Nem vagyok vallasos
2. Mult heten megvagtam az ujjam
3. Nem mentem orvoshoz
4. Az ujjam mostanra latvanyosan onmeggyogyult
5. Az EN-emmel sokat foglalkozom (Hiaba... nem tudom kikerulni - allandoan 
itt ul velem)
6. Mivel a hit vs. tudomany vitaban ugy latom, eleg elesen ket taborra 
valtunk, azt hiszem, lassan csihadni kellene. (Ui: Lassan mindket tabor 
tulajdon nyitott kapuit dongeti - inclusive en :-)

Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

 [Hungary] irta:

> Nagyon otletszegenyek vagytok etikai problemak felhozasaban,
> igy segitek.
> A klonozas jellegebol adodoan rengeteg "mellektermekkel",
> sikertelen egyed letrehozasaval jar, amiket a folyamat alatt
> elpusztitanak. Ember klonozasa eseten ez rengeteg meggyilkolt
> embert jelent, amig sikerul egy nekunk megfelelot letrehozni.

Kerdes, hogy hany sejttol lehet "ember"-kent kezelni a trutymot.
A problemakat viszont mar nagyon koran ki lehet szurni.

DE:
Van egy ervem a klonozas ellen:
A sejteknek (altalaban) egy nagyjabol meghatarozott szamu osztodasra van 
lehetoseguk.
Amint feleltuk ezt az osztodasszamot, a szerv/szovet kioregszik, meghal (es 
vele mi is - sajnos)
Ha egy 40 eves emberbol klonoznak, akkor a "megszuleto" gyerek 40 eve 
hasznalt kromoszomakat kap.
Jo esetben megeri a 35-40 eves eletkort. Ez mar nem tulsagosan szivderito. 
Hm?

Biro Zsolt 

http://www.extra.hu/GRAMMA

 [Hungary] irta:
> 
> Szerintem te is fogalmi zavarban vagy. Eloszor megismeresrol, aztan
> problemak megoldasarol beszelsz. Nagy kulonbseg. Problemat ugy is meg lehet
> oldani, ha nem a valosagot ismered meg.

Es te ezt hogy csinalod? En is mindig erre vagytam, de eddig nem jott ossze 
egyszer sem :-))

> 
> >"Az emlekezes, kepzelet, ertelem stb. folyamatainak osszefuggo egesze, az
> > ember belso valosaga."
> Ez a tudat.
A Magyar Ertelmezo Szotar ( 5.valtozatlan kiadas, I. kotet 840. old) 
szerkesztoi szerint ez a lelek
Ha gond van, akkor inkabb veluk kellene felvenni a kapcsolatot....

Biro Zsolt 

http://www.extra.hu/GRAMMA

Szia!

>... Ha 100 szazalek a hatasfok, ami persze nem igaz, akkor a
>lendkerek energiaja is 200.000 J. A TETA = 2 kg*m2 a fenti adatok alapjan.
>Az OMEGA pedig 447 1/s-ra adodik, amibol 71 fordulat/s vagyis 4270
>ford/perc, ami szerintem nem olyan oriasi, hogy elkepzelhetetlen legyen.

Szerintem szamolj tovabb es probald meg meretezni szakitoszilardsagra is...
Gyanitom az acel keves ehhez.
Egy 20KW-os motor mar kozel akkora (soros gerjesztesu egyenaramu), mint maga
a benzin motor, es neked ketto is kell belole. Es hova tenned az autoban?

>a lendkerek forgastengelye legyen fuggoleges, hogy ne akadalyozza a 
>kanyarodast.

Es mi van a bukkanokkal, ott belefurodik az orra a betonba. De kanyarodassal
is baj van, mert az auto kanyarban bedol. Aztan ott van a biztonsagtechnika:
ha robban a lendkerek, akkor a darabok keresztul szaguldhatnak az utasterben 
is (ebbol a szempontbol a mai keresztben elhelyezett motorok sem idealisak,
a legjobb a hosszaban elhelyezett motor).

>A plusz, ami kell a kocsiba egy 100 kg-os lendkerek, ket generator es
>nemi elektronika, meg vastag kabelek. Osszesen akar 200-300 kg-ot is
>kitehet...

100 Kg sulynovekedes akar 5-10%-kal is novelheti a fogyasztast.
Persze ekkor novelni kell a lendkerek energiajat, ami ujabb sulynokedest
okoz. Es igy tovabb :-)))

Udv: Nemeth Zoltan

Sziasztok !

 :

>Valoszinuleg a gravitonra gondolsz. De a graviton nem a tomegert
>felelos, o csak kozvetiti a gravitacios kolcsonhatast aszerint az
>elmelet szerint mely megprobalja a gravitaciot is leirni a tobbi
>fizikai kolcsonhatas eseteben jol bevalt kvantum terelmelet
>segitsegevel (egyelore ez meg nem sikerult!).  

Kedves Istvan !

Koszonom a rendteremto szandekot es faradozast.

A nagy egyesitessel kapcsolatban felmerulo konkret nehezsegek 
mibenleterol ritkan esik szo.
Csak feltetelezem, hogy nagy tomegu, koncentralt anyagok gorbult 
tereben a kvantumfizikai jelensegek matematikaja mas kell legyen,
es ha vannak is e nehezseg lekuzdesere vonatkozo probalkozasok, 
megkozelitesek - a kiserleti ellenorzes lehetosegenek hianya
akadalyozza a hatarozott elorelepest.

Emellett a kvantumvilag paradoxonjai arra utalnak,
hogy a kvantumfizika eleve a jozan esz hatarain tuli 
kapukat kenytelen dongetni.
A kapuk orzoje pedig szeszelyesen nyitogat, csukogat.
Csak veletlenszeruen megnyilo reseken at lehet betekinteni, 
es a kiszurodo fenyek torzitva mutatnak sokmindent. 

Ha e szeszelyesseg helyett determinaltsag ervenyesulne, 
elkeserito lenne a tudat, hogy sajat sorsunk es
tudatunk is determinalt, es a rendszerben a kezdettol 
benne volt, meg volt irva, hogy ki es mikor fejti majd meg 
a titkait.

Hogy ez nem igy van, szamomra azt mutatja, hogy
jol ki van ez talalva !  :)

Udv: zoli

>>Magneses monopolust sem sikerult talalni, igy ez a
>>reszecskek iranti va'gy szamomra igen titokzatos.

Kedves Janos !    
>Ez szerintem e szimmetria utani igennyel magyarazhato.
>Ugye van elektron, ez korbeveheto egy felulettel, es akkor a feluleten
>integralva a tererot, megvan a bezart toltes. Ugyanez van a tomegre.
>Hat hianyoljak a magneses terre is.

Ennek analogiajara hianyolhato egy gravitacios hullammal
egybefonodo tovabbi kolcsonhatas is.

S nehogy barki ramfogja, hogy kifogytam a 
paradoxonokbol, ime a kovetkezo:

Amennyiben igaz, hogy az elektronnak tomege van,
ugy 0 Kelvinen is sugaroznia kellene az atomnak.
Ha nem is elektromagnesesen, hat ar-apaly kelto modon
a kornyezetere hatva.
Az orokke mozgonak tartott tomegebol adodoan.

Ezt a problemat biztosan tisztaztak mar, de szamomra
paradoxonnak tunik.

>Ha jo az ido, a tomeg lemegy a terre...

Ilyenkor a tomeg szinte hullamzik, s csak valoszinusegi
alapon lehet megjosolni, hogy ki merre megy.

Milyen erdekes, hogy az emberek mozgasara makroszkopikus
mivoltuk ellenere szinten valamifele hatarozatlansagi 
relacio ervenyes.

Udv: zoli

math!

>"Az igy letrehozott emberek sokak szerint (talan meg alkotoik
>szerint sem) nem lennenek emberek, ami ujfajta rasszizmust,
>rabszolgasagot, esetleg szervtenyesztes celjabol letrehozott
>embereket jelentene."
>Hulyeseg. A klonozott emberek elvileg egypeteju ikrek. Ez mar nem erkolcsi
>kifogas, hanem rasszista propaganda.

Van egy fogadasom ra, hogy az elso sikeres peldanyok sokkal
csekelyebb ertelmi kepessegekkel fognak rendelkezni,
esetleg egyeb lathato testi kulonbsegeik is lesznek.
Amit irtam abban nagyjabol biztos vagyok, mert igy viselkednek
az emberek (lasd tortenelem).
Amugy a valosagtol sokkal elrugaszkodottabnak tartom az olyan
kifogasokat, mint: az emberiseg homogenizalodasa,
zsenitenyeszto,stb.

>"A klonozas jellegebol adodoan rengeteg "mellektermekkel",
>sikertelen egyed letrehozasaval jar, amiket a folyamat alatt
>elpusztitanak. "
>technikai kerdes, ami remelhetoleg megoldhato.
Nem megoldhato. Ugyanis az eljaras resze ugyanugy, mint
a mesterseges megtermekenyitesnel, ahol tobb petesejtet
termekenyitenek meg, majd kulonbozo stesszeknek teszik ki
oket es csak a legeletkepesebbeket probaljak beultetni,
a tobbit kidobjak. (Az eletkepesnek nyilvanitottakat sem
mind ultetik be, egy reszet lefagyasztjak kesobbi felhasznalasra,
beultetni pedig eleve tobbet ultetnek, mint amennyire szukseg
van es ha mind beagyazodik, akkor a "folosleget", ha nem
hal meg magatol, akkor szinten megolik. Ez pedig mar a
bejaratott, finomitott technika, azaz nem fog valtozni.)
Te csak a vegeredmenyt latod, a tudomany diadalat:
egy megszuletett embert. Az viszont nem latszik, hogy ez mibe,
hany megfogant eletbe kerul.

> egyebkent a termeszetes
>reprodukcio is nagyon kis hatasfokkal mukodott regen, csakis az orvoslas
>fejlodesenek koszonheto, hogy ma mar nem sok a "mellektermek".
Ez nem igaz. Egyszeruen csak latvanyosabb volt a halal, mert szuletes
utan tortent az esetek tobbsegeben. Ma mar ez nincs igy.
Nagysagrendekkel rosszabb a 18 eves kort elertek szama a foganasokhoz
viszonyitva.

>tudod-e peldaul, hogy a megtermekenyitett petesejtek kis hanyada
>tapad meg a mehfalon?

Nem tudok rola, es ketelyeim vannak ezugyben. Ugyanis ez nagyreszt a
fogamzasgatlo szerek mellekhatasa (tudtommal). Ilyen szereket
nem hasznalo noknel (pl Afrika, India) a megfogant petesejtek
tulnyomo tobbsege beagyazodik.
Ha lesz egy kis idom szivesen irok az ember szuletesenek folyamatarol,
ami talan jobban illik a tudomanyba.

>pontosabban nekem mindegy, nem vagyom kulonosebben klonozasra. nem jo
>kulonosebben semmire.

Dehogynem: szervtenyesztesre.  (A pillanatnyilag hasznalt modszer, ami
az abortalt magzatok es a balesetben meghalt emberek szerveinek
felhasznalasa ugyanis nem nyujt elegendo mennyiseget.)
Sajnos ez sem valosagtol elrugaszkodott otlet!

Tisztelettel: Akos

[Text 2650111 from COM]

Tema: Nyitott tudomany

 irta:

> A tudomany erdeme pont a nyiltsag.

Egyetertek, az ideak szintjen. A valosagban sajnos nem mindig (ritkan)
valosul meg. Thomas Kuhn ravilagitott ("A tud. forradalmak szerkezete"),
hogy az uralkodo tudomanyos paradigmaknak ellentmondo megfigyeleseket,
adatokat, elkepzeleseket altalaban elutasitoan fogadja az uralkodo
paradigmaban gondolkodo tudomanyos kozvelemeny.

Most viszont egy pozitiv peldat irnek. Bebesi Gyorgy-B. Turi Katalin:
Tortenelem 40 tetelben (Az egyetemes es a magyar tortenelem rendszerezo
attekintese, kiadta a Nemzzeti Tankonyvkiado, 1997-ben) - ebben a konyvben
olvashatjuk az 1., "Az emberiseg oskora" cimet viselo fejezetben:

"Az ember szarmazasara vonatkozoan ket alapvetoen kulonbozo elkepzeles all
szemben egymassal. Az egyik a *teremtes*, amely azt vallja, hogy a vilag es
benne az ember, termeszetfolotti ero (erok) altal teremtetett. Ezt tukrozik
a kulonbozo vallasok es kulturak teremtestortenetei. A masik az un.
evolucios elmelet vagy fejlodeselmelet, amelyet felvilagosodas kori
elozmenyek ismereteben a mult szazad kozepen dolgozott ki Charles Darwin."

Ezutan persze az ember szarmazasarol szolo hagyomanyos evolucionista
forgatokonyv olvashato, de a szerzok hozzafuzik:

"Megjegyzendo azonban, hogy az ember es az emberszabasu majmok kozos osenek
megjelenesetol a ma elo ertelmes ember kialakulasaig tarto folyamat az
elokerult regeszeti leletek alapjan nem kovetheto: nagyon sok a "hianyzo
lancszem", a bizonytalansag. Peldaul a kulonfele emberelodok nem biztos,
hogy egymasbol fejlodtek ki. Bizonytalan a tagolt beszed es a tuzhasznalat
megjelenesenek idopontja is."

Szerintem ilyen szintu oszintesegre lenne szukseg az elet keletkezesevel
illetve az egesz evolucioval es a tudat termeszetevel kapcsolatban is.
Ahelyett, hogy egyes bizonyitatlan, ideologiai elofeltetelezeseken alapulo
hipotezist sulykolnanak a diakokba, be kellene mutatni az elmeletek gyenge
pontjait es az alternativakat is.

Meg az is lehet, hogy a nebulok igy magolas helyett gondolkodni is
megtanulnanak...

Isvara

tl: 

elfogadom a meglatasaidat. egy ket tovabbi gondolat:

"Az exponencialis ido pedig azt jelenti, hogy a gyakorlatban
ezek az algoritmusok alkalmazhatatlanok, fuggetlenul attol,
hogy mennyire lesznek gyorsak a jovo szamitogepei."
1) nem epen fuggetenul, de legalabbis a sebesseg novelesevel csak
logaritmikusan novekszik az elerheto feladatnagysag
2) elvben a kvantumszamitogepek uj eselyt adnak

"Az  esetek tulnyomo reszeben viszont sokkal gyorsabban (polinomialis
idoben) eredmenyre jutnak, mint a determinisztikus modszerek."
hm ez az osszehasonlitas nem eppen jogos, ugyanis a determinisztikus
algoritmusok is birnak ezzel a tulajdonsaggal. mondok egy peldat:
linearis programozas, szimplex algoritmus, ami exponencialis, de a
gyakorlati feladatokban mindig polinomialis es gyors. van egy olyan erzesem,
hogy ahol a veeltlen probalgatas eleg jonak tunik, ott akar a
determinisztikus is ugyanolyan jo lehet.
"Egy ilyen algoritmust hasznalo, nagyon bonyolult feladatokat megoldo AI
idonkent teved, altalaban viszont gyorsan es helyesen  valaszol, azaz
hatarozottan emberi modon, 'intuitivan' reagal."
Csak megjegyzem, hogy hatarozottan ilyen a genetikus algoritmus.

"100%-os biztonsagot pedig egyebkent sem tudunk sehol elerni, az AI
tevedesei
egyszeruen a meg vallalhato merteku kockazatok sorat fogjak gyarapitani,
cserebe kivaltjak az emberi tenyezobol eredo kockazatot."
Amit en allitottam, hogy a biztonsag a cel, es ez ellentmond az intuicionak.
Szerintem a szempontjaid ellenere, az AI-ben a biztonsag a jovoben is
fontosabb lessz, mint az intuicio.

Annyiban igazad van, hogy ahol lehetetlen a teljes kereses, ott
megelegszenek egy intuitiv keresessel is. De ahol lehetseges lessz, ott
mindig is vegig fogjak csinalni a telejs keresest. Namost szerintem az
emberi gondolkodas ennel sokkal intuitivebb, lustabb, kevesbe
biztonsagosabb, olyan kerdesekben is talalgat, ahol vegignezhetne az osszes
esetet, de lusta.
Vegyunk peldaul egy masodfoku egyenletet, egesz egyutthatokkal. Ahelyett,
hogy megoldokepletet hasznalnank, megprobaljuk az egesz szamok kozul
kitalalni a megoldast (ugye ez egy oszthatosagi feltetelt kielegito halmaz
kozotti veletlen talalgatas), es ezt intuicionak mondjak. A feladat
szisztematikusan megoldhato lenne, de lustak vagyunk, es intuitivek. Viszont
egy szamitogeptol ezt sosem fogadnak el.

math

Arpi:
"A lelek vitahoz csak annyit, hogy par szaz evvel ezelott Galilei azt
allitotta, hogy mozog a Fold. Akkor nem hittek neki.
Most az az allitas, hogy van lelek..."
Azonkivul, hogy pontatlan az allitasod, a ketto dolog kozott lenyegi
kulonbseg van.

Galilei (vagy Kopernikusz) hipotezise olyan volt, ami tudomanyos, azaz
tapasztalatilag ellenorizheto, kutathato. Allitasat egy dogmatikus kozosseg
elleneben tette, es ezert nem hittek neki.
A lelek hipotezis viszont (amennyiben valamilyen transzcendens
szubsztanciarol van szo) tudomanytalanul megfogalmazott, ellenorizhetetlen,
kidolgozatlan hipotezis, amelyet egyes dogmatikus csoportok szeegznek a
nemdogmatikus tudomany ele. Es a tudomany azt mondja, hogy ebben ilyen
formaban nem lehet erdemben foglalkozni, igy ezt a akerdest ilyen formaban
ne terjesszuk!

math

Kedves Szabolcs!

Ha alaposan meggondolod a kerdesedet, rajossz, hogy ellentmondasos a
kerdesfeltevesed:

"elobb-utobb el fog kovetkezni az az ido, amikor a tanulasi folyamat
olyan hosszu idobe telik (alapkutatas), hogy egy szimpla emberelet nem
elegendo valami uj dolog letrehozasahoz "
tehat tanult dolgokrol van szo.

", esetleg meg lehet csinalni, hogy eleve a genetikai kodba be lehessen
tenni bizonyos alapismereteket, esetleg mindent ?"
megis genetikailag akarod orokoltetni.

nyilvanvalo, hogy ket teljesen tavol allo dolgot akarsz osszehozni, tehat
elegge lehetetlen.
a tanult dolgok nyilvanvaloan azert tanult dolgok, mert genetikusan nem
orokoltethetoek. (ha azok lennenek, akkor az evolucio nem hagyna ki
alehetoseget, es orokoltetne).

tehat szerintem, az otleted az emberi genom alapos ismeretet, a genetika
hatalmas fejlettseget, es a genom drasztikus valtozasat jelentene. szerintem
az otletet csak ugy lehet megvalositani, hogy ezzel az emberi test/agy
felepiteset alapvetoen (szembeszokoen) megvaltoztatjuk, mondhatnonk, mar nem
is emberekrol van szo.

egy kis neurobiologiai alatamasztas: genetikailag az agyban csak alapveto
struktura meghatarozott, oriasi onszervezodes van, es nagyfolu tanulas. az
is relytejes kicsit, hogy egyaltalan hogy lehet azt genetikailag kodolni,
ami nyilvanvaloan kodolva van, az agy alapveto strukturaja. nagyon
elrugaszkodott otletnek latszik, hogy genetikailag kodoljunk magasszintu
tudast, hisz ez szinaptikus kapcsolatrendszerek  pontos kodolasat
feltetelezi. ez ellentmondo a genetikus kodolas jelenlegi alapmukodesevel.

math