[Text 2627018 from COM]

Tema: kerge eger, kerge medve

>A fiamnak vannak egerei egy ketrecben, es az egyik "megkergult",
>vagyis egesz nap korbe-korbe rohan egy kb. 10 cm atmeroju kor
>menten mar napok ota.

> ...az egyik jegesmedve hasonlo tuneteket produkalt.
> Azon a kb. 2x2 meteres helyen, ahol szegenykek maszkalhatnak, o csak
> korbe-korbe jart. Nagyon siralmas latvany volt !

Olvasmanyemlekeim szerint ezt a jelenseget Konrad Lorenz "kalitkas
elhulyules"-nek nevezi. Ugyanis nem csak emlosoknel fordul elo, hanem
kalitkaba zart madaraknal is. Hosszu eveken at egy meghatarozott terben
mozognak, es meg ha ki is veszik oket onnan, akkor is csak ugyanakkora
teruletet vesznek igenybe, es soha nem repulnek fel, meg ha fizikailag
alkalmasak is lennenek ra.

Szerintem (kivetelesen nem "a Vedak szerint") a jelensegnek psziches okai
vannak, igy fertozonek nem tekintheto.

Talan kicsit tavoli asszociacio, de az alabbi kerdes vetodott fel bennem.
Vajon a neveltetesunk es oktatasunk soran elsajatitott tudasunk, es az evek
soran kialakult vilagnezetunk nem jelent-e ehhez hasonloan egy
"gondolkodasbeli kalitkat", amin egy ido utan nem lehet tullepni?

Csermely P.-Gergely P.-Koltay T.-Tóth J.:
Kutatás és közlés a természettudományokban (Osiris kezikonyvek, 1999.)
Ebben a konyvben olvastam peldaul a megismeresi folyamatrol es a megismeres
csapdairol (31-32. old.):
"Van nehany olyan gondolkodasbeli csapda, amelybe a megismeres folyaman
konnyen beleeshetunk:
 ...
- komfortcsapda: Az ember hajlamos figyelmen kivul hagyni minden olyan
adatot, amely a benne kialakult egyseges kepet megzavarna.
- orientacios csapda: A felnott emberben kialakult megismeresi technikak
befolyasoljak, hogy milyen strukturaju informaciokra fogekony az agya.
- a tetszetosseg csapdaja: Hajlamosak vagyunk a tetszetos, frappans vagy
meghokkento elmeleteket fenntartas nelkul elfogadni."

En ugy latom, hogy ezek a csapdak nagyon jol mukodnek az elet kialakulasaval
kapcsolatos nezetek eseten is.
- A hipotetikus, de egyseges kepet megzavaro eszreveteleket sokan hajlamosak
figyelmen kivul hagyni;
- a nem evolucios strukturaba rendezett elkepzelesek elutasitasra kerulnek;
- a materialista nezopontbol tetszetos (de bizonyitatlan) elmeleteket pedig
gyakran fenntartas nelkul elfogadjak.

Isvara

 wrote:

> Hello
> Visszaterve Janos "minden elektron azonnal erzi egymast, a vilag nulla
> kiterjedesu szamukra" gondolatahoz (oldalrol nezett falra festett ordogehez
> :) mi lenne, ha inkabb "csak" egy vegtelen sebessegu hatason filoznank. Igy
> maradna a hatasok negyzetes csokkenese, maradna az idofogalom, nem borul(?)
> a kauzalitas.

Ha veszunk egy fenynel gyorsabban terjedo jelet, az egy megfeleloen
valasztott masik rendszerbol nezve az "idoben visszafele halad". A
vicc az, hogy ebben a rendszerben persze nem az idoben haladna
visszafele a jel, hanem ugy latszana, hogy szinten a fenynel
gyorsabban, de az ellenkezo iranyba halad. Tehat ha A uzen B-nek a
fenynel gyorsabban, az egy masik rendszerben ugy nez ki, hogy B uzen
A-nak. Hat ez nem tunik tul kauzalisnak. 

A fenynel gyorsabban terjedo jelet fel lehetne hasznalni arra, hogy
sajat magunknak uzenjunk a multba. Szoval A kuldjon egy c< jelet a B
pontba, az meg ellenkezo iranyba ismetelje meg ezt szinten c< jelet
kuldve, ekkor ez a jel A multjaban fogja metszetszeni az o
vilagvonalat, tehat A sajat multjaba uzent. Ez ket dolgot jelenthet:
Vagy serul a kauzalitas, vagy nem, de akkor A nem donthet szabadon
arrol, hogy milyen jelet kuldjon maganak (hiszen megtehetne, hogy mast
kuld mint amit kapott, es ez ugyebar ellentmondasra vezet).

Es meg egy fontos korulmeny: Bebizonyitottak, hogy a QM effektusait
nem lehet felhasznalni a fenynel gyorsabb kommunikaciora, nem
csinalhato olyan kiserlet, amivel direkte serthetnenk a kauzalitast.
Ez azert erosen azt engedi sejtetni, hogy akkor ezek a bizonyos c<
jelek nem is leteznek, csak a mi fejunkben. Meg egyebkent is, ki
gondolja azt komolyan, hogy a reszecskek uzengetnenek egymasnak, akar
meg a fenynel lassabban is?

SB

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
>
> De igen, altalaban oda illene (ha lenne ilyen rovat). Most azert kapott
> helyet a Tudomanyban, hogy az evoluciorol szolo vitaban segitsen Isvara
> allaspontjanak megismereseben. Nem tervezzuk az osszes nagy vilagvallas
> teremtestortenetenek ismerteteset.
> Udv///Meszaros Laci (engedekeny moderator)
>

A newsgroup neve tudomány, s nem természet-tudomány, vagy valami hasonló.
Következésképp a "hittudománynak" is lehet tere, nem?

--
Üdvözlettel:

Dávid András

ICQ: 36800900

Udv!

|fejlesztesere. A kerdesem a kovetkezo: Nincs valamilyen megoldas a mozgasi
|energia rovid ideju tarolasara es a hamarosan bekovetkezo gyorsitaskor valo
|felhasznalasara. El tudok kepzelni mondjuk villamos tarolast esetleg toltes

Vanni eppen akar lehet is, soot. Kicsit pontosabban: sokan foglalkoznak
vele, az eddigi (szerintem) nyero megoldas egy olyan kombinalt hajtasu
auto, amiben van belsoegesu motor, es villanymotor is. A gyorsitasnal a
belsoegesu motor dolgozik foleg, mig ha csak tartani kell a sebesseget,
besegit a villanymotor is (a belsoegesu nem all le teljesen, csak
alacsony fordulatszamon megy)(igen bonyi az osszekapcsolas...sajna)
fekezesnel eldonti a kis computer, hogy epp mennyira akarunk fekezni,
es ha jonak latja, akkor ugy megy az egesz, mintha a dinamoval
fekeznenk a biciklit (csak az elv azonos, mielott a fejemet veszitek).
Hatranyok: bonyolult fekek, kell egy plussz akku, persze a ket specin
osszekapcsolt motor. Ezek igy egyutt eleg nagy helyet foglalnak el, es
nehezek is, de van mar megepult peldany, raadasul nem is valami
kiserleti csodabogar, hanem egy akar_szeriaauto_is_lehetne peldany. A
Nissannak vannak igen elorehaladott allapotu kiserletei. A fo
problemajuk az, hogy ennek akocsinak is eladhatonak kell lennie. Ugy
masfel eve olvastam rola utoljara, es akkor ott tartottak, hogy durvan
ketszer annyiba kerul, mint egy ugyanazokat a menettulajdonsagokat
mutato benzines, de csak 1,6 l/100km a fogyasztasa varosban. (trukkos,
de ha nincs elore feltoltve, akkor majd 4 litert eszik a cucc
orszaguton :) )

byte

madjoe

"Beware
 Of entrance to a quarrel, but, being in,
 Bear't that the opposed may beware of thee."		(-Hamlet I:3)

Sziasztok!

>A minap lattam egy erdekes cikket egy nagyon regi Delta lapban, tobbek
>kozott azzal foglalkozott, hogy hogyan lehetne az autok motorjat jobban
>kihasznalni. A lenyeg az, hogy a kozlekedes sajatsagaibol adodoan az autok
>kenytelenek folyton felgyorsitani es lelassitani es ez nagyban ....

Nem idezem tovabb... Nehany szoban osszefoglalom a feltart es lehetseges
modszereket:
 - villamos tarolas: kondezator (kicsi), akkumulator (lassu a toltese)
 - lendkerek: nagy a tomeg, nehez fordulni (igyekszik a forgasi sikot
              megtartani), surlodas miatt vakuum kell vagy hidrogen.
 - hidroszkopikus tarolas: viztartaly fennt es lennt, fekezeskor felszivjuk 
              a vizet a fenti tartalyba, gyorsitaskor leengedjuk.
              Egyebkent mechanikailag az egyik legjobb megoldas (gyors,
              egyszeru), csak hat a tomeg es a hatasfok.

A fo baj az, hogy fekezeskor 2-3 mp alatt kell nagyon sok energiat elvenni.
Szamoljunk: kocsi tomege 1000 kg, sebesseg 15 m/s, 
            Mozgasi energia: 112.500 kg*m2/s2
Ezt az energiat kell 3mp alatt atalakitani mas energiava. 

A fekbetet hove alakitja, szokott is izza(d)ni bele :-)

Probalj meg egy akkumulatort feltolteni ennyi ido alatt,
vagy csinalj egy kondit amely ennyi energiat el tud nyelni.

A lendkerek nem rossz megoldas, de bonyolult a fokozatmentes
attetel (csokkeno kerek-szogsebesseg, novekvo lendkerek-szogsebesseg).
Persze ezt lecserelheto elektromos motor-generator parosra. Milyen
motort is lehet hasznalni? Soros gerjesztesu egyenaramut. Hogy
kell atkapcsolni ezt a motort generator uzembe, hat eleg bonyolultan.
Persze ma mar olcsobb a szabalyzo elektronika.

A masik jarhato ut meg a viztartaly lenne, csak hat sok helyett es 
tomeget foglal el. Viszont cserebe egyszeru, es tisztan mechnanikai
uton is tud mukodni. Teszt uzemre aj'szem egy Fiat500 epitettek be
(kis polski elodje), ha jol emlekszem 20% fogyasztas csokkenes lett
az eredmeny.

Meg egy gond ezen megoldasokkal: nem lehet allora fekezni a kereket,
(cserebe kapunk egy ABS-t :-)))

Udv: Nemeth Zoltan

Zoli,

a kondi paradoxonok altalaban abbol adodnak, hogy a rendszer
atrendezesere forditott mechanikai munkat, vagy az eltolasi aramot,
vagy a kisugarzott energiat kihagyjuk a szamitasbol.  a tied meg
annyival bonyolultabb, hogy osszekeversz egy koncentralt parameteru
elemet (kondi) es egy elosztott parameteru elemet (a vezetek, elvagva
dipol).  Az ilyen keverek halozatok gyakran prudukalnak paradoxont, ha
nem a megfelelo szamitasi modszereket hasznaljuk.  Itt az a korrekt
modszer, hogy a teljes geometriara megoldjuk a hullamegyenleteket,
tehat a kondit is modelezzuk, mint az elosztott parameteru halozat
reszet.  ebbol valoszinuleg kiderul, hogy az energia honnan jon, es
hova megy.  Pld.  mekkora munkat kell ahhoz befektetni a ter elleneben,
hogy a zart hurokbol szakadast csinalj.

Janos

 wrote:
[...]
> Az oszinte ujsagcim az lenne, hogy "Tovabbra sem tudunk eletet csinalni".
> Alcim: "Es azt sem tudjuk, hogyan keletkezett".
Egyszerubb lett volna megadni hogy melyik ujsag melyik szamaban jelent
meg. Amit leirtal semmit nem mondott nekem, pedig erdekesnek tunt. Ha a
Dagens Nyheterrol lenne szo, akkor felejtsd el!

> Az altalam kepviselt (vedikus) elmelet igy irhato le:
> 
>                 *Az elet nem az anyagi elemek kombinaciojaval jott letre,
>                 s nem is hozhato azaltal letre. Az elet nem mas,
>                 mint a lelek jelenletenek tunete az anyagban.*

Ezzel a kijelentessel (elmeletnek semmikeppen nem mernem mondani) ket
problemam van:

1. Mit ertesz elet/eloleny alatt? (Ha csak olyasmit ertesz eloleny alatt
mint a kutyus vagy a cicamica, akkor jobb ha nem is vitazunk tovabb.)

2. Mi az a lelek? 

Udv,
Gogy

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Gogy kerdesere ("ISMETELT CIKK, MINDEN PELDANY TOROLVE"): azt jelenti,
hogy ha egy cikket bitre azonosan ketszer kuldesz be a HIX *barmely*
ujsagjara, az a cikk nem fog megjelenni. Ez a trukk eleg jo hatasfokkal
kiszuri a spam-ot a listakrol (a spammelok cimlistain altalaban egynel
tobb ujsag szerepel), a tisztesseges hozzaszolokat pedig arra keszteti,
hogy dontsek el: hova szanjak a cikket (es ne kuldjek be tobb rovatba).

Veletlen ketszer kuldes eseten (ekkor is ugyanez a valaszuzenet erkezik)
azt a megoldast tudom javasolni, hogy harmadik probalkozasra at kell irni
a cikkben egy-ket szot (vagy kijavitani gepelesi hibakat :-)

Remelem ertheto a felhomalyositas.  Udv///Meszaros Laci

A nyitott kapuk esete Toth Marival.

Tehat a problema ismert, megoldasi probalkozasok vannak, amelyek azert
nem terjedtek el szeles korben mert olcso a benzin (USA-ban literenkent
60-100 forint, amit raadasul havi $2000 fizetes tukreben kell nezni).
Ennek ellenere vannak benzines/elektromos hibrid autok, amelyek jobban
ki tudjak hasznalni a fekezeskor elveszo energiat, de a tiszta villany
hajtas hatranyaitol (reszben) mentesek. Egy (talan tavalyi) autoselet
ujsagban (?) olvastam egy cikket nehany nagy autogyar hibridjeirol, a
Ford Escort, a Nissan (?) es meg legalabb egy tipust ismertettek, az
eltero muszaki megoldasokat vazolva. Ugy remlik mintha a japanok mar
a sorozatgyartasnal tartananak.

A fekezeskor torteno energiavisszanyeres egyebkent nem olyan egyszeru
feladat. Egy csuklos ikarusz emberekkel megtomve kb 20 tonna. Ha 1m/s2
lassulassal (bar ez eleg eros fekezes) kezd lassulni otvenrol, akkor a
fekezes elejen tobb mint 200 kilowatt teljesitmenyt kellene elnyelnie
az energiatarolo rendszernek. 200 V feszultsegu akkumulatortelepnel ez
1000A toltoaram (es a hozza tartozo vezetekek, transzverterek stb).

Egy Rosen Motors nevu ceg probalkozott egy nagysebessegu, kis meretu
lendkerekes energiatarolo kifejlesztesevel, amely csucsban 100+ kW
teljesitmenyt tudott leadni/felvenni. Sajnos a ceg tul lenduletes volt
am nem eleg alapos, a jelek szerint azt hittek hogy egy zsenialis otlet
azonnal mukodni fog es megvaltja a vilagot. Mar a zinternetes hompezsuk
sem mukodik. A lendkerek egyebkent viszonylag kis meretu, kb 40 cm
atmeroju szerkezet volt amit ugy alakitottak ki, hogy gomb alaku (par
mm vastag acelfalu) hazban ult, amely gomb egy masik gomb alaku hasonlo
hazban tudott valamennyire szabadon elmozdulni. A lendkerek maximalisan
kb 1000/sec fordulattal porogott -- ha igaz; mert ez mar a kevlarral
erositett mugyanta (ugy remlik ebbol volt a szerkezet) szilardsaganak
is igencsak a hataran lehetett, ami a sorozatgyartast kritikussa teszi.

Udv///Laci

Kedves Isvara,
Koszonjuk a cikk magyarazatat, vegre tudhatjuk, hogy mirol is van szo.

Az eletelmeletedhez ket dolgot fuznek hozza.

1.  Tudomanyos elmelet az is, hogy a Holdon kicsi
zold emberkek elnek. Ez is eppen olyan nehezen cafolhato mint az, hogy az
elethez az szukseges, hogy a lelek beleszalljon az anyagba.

2.  Ha megis sikerulne mestersegesen eletre lehelni egy darab anyagot,
ez sem cafolna meg a te elmeletedet, mivel azt mondhatnad,
hogy egy lelek alaszallt a mennybol es belekoltozott eme darab anyagba,
hasonlokeppen, mint amikor uj allat szuletik. 

En ugy latom,hogy te azt hiszed, hogy a tudomany tagadja a lelek
letezeset. Nos, ez nem igy van. Csupan csak eleddig meg nem talaltak
lelket. 
Tehat a kerdest ugy lehetne eldonteni, pozitivan, hogy sikerul talalni
valamit, amit elnevezhetnek leleknek. Amig ez nincs meg, addig a te
elmeleted inkabb csak hipotezis, hasonlokeppen a zold mutymutyok
letezesehez.

Talan csak azt lehetne a tudomany szemere vetni, hogy ahelyett, hogy 
a lelket keresne, inkabb mesterseges eletet probal teremteni. Ezt
viszonylag konnyu megmagyarazni: azert van, mert fogalmuk sincs arrol,
hogy a lelket hol kell keresni, mig a lombikozas es kevergetes mar egy 
regota alkalmazott technika. 

Laci

Tisztelt Mindenki!

Ugy 7-8 honappal ezelott kezdtem el - oriasi erdeklodessel - olvasni a
Tudomany-t, azzal a remennyel, hogy itt a legkulonfelebb tudomanya'gak irant
erdeklodok is elobb-utobb talalnak szamukra erdekes es Tanulsagos irasokat,
amelyekhez - aka'r laikuskent is - hozza is szolhatnak, kerdezhetnek,
javasolhatnak, stb.

Nos, az eddigi tapasztalataim nem igazan a varakozasomnak megfeleloen
alakultak.

Tul sok a specrel, a misztikus, a valamilyen (altalaban ismert) termeszeti
torvenyt, vagy hata'st  figyelmen kivul hagyo tuda'lekos, vagy ertetlenkedo
i'ra's. Gyakori a mesterseges, vagy mesterke'lt problema felvete's.
Mint muszaki ertelmisegi, elso sorban a ta'rgyszeru, gyakorlatias dolgok
irant erdeklodom, de a ta'rsadalomtudomany temakorebe vago, konstruktiv
irasokat is szivesen olvasnek.

Vagy pl. a termeszettudomany teruleterol: mondjuk arrol, hogyan tajekozodnak
az allatok. Egy pelda: Szomszedom, megsajnalva, hogy az allat a lakasba
bezarva szenvedve el, elvitte kedvenc macskajukat (a kocsi csukott
csomagtartojaban) a mintegy 15 km-re levo munkahelyere, egy gabonaraktarba,
hiszen ott van ege'r szep szammal, jo dolga lesz a cicusnak. Ke't he't mulva
gyalog hazajott!!

A madarak eseteben meg csak elkepzelheto valami Fold-magnesseg szerinti
tajekozodas, no de a kanyargos uton elvitt cicanal? Hogyan talalt haza?
Ugy erzem nem lenne haszontalanabb a valos elet minel jobb megismeresere
forditani az energiankat (es a rovid eletunkbol rendelkezesre allo idonket),
mint a kulonbozo elvont, es nem ritkan altudomanyos dolgokon toprengeni.
Van me'g vagy egy tucat kerdesem talonban, de  ma'sokat is arra szeretnek
kerni, hogy ujabb tipusu temak felvetesevel szinesitsuk kedvenc
Tudomany-unkat.
Udvozlettel: Karoly

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Orulok az elegedetlenkedesnek. A Tudomany arrol szol amit mi beleirunk.
Az tartja eletben, hogy vannak kivancsi (kerdezo) emberek es vannak akik
szeretnek magyarazni (raebredven arra, hogy tudas azon keves dolgok koze
tartozik, amelyek nem fogynak azzal hogy masokkal megosztod). Udv///Laci

Sziasztok !

Kedves Laci !   

>De vizzel ez nem fog menni. A viz kvazi osszenyomhatatlan, ha az
>aramlo  viz utjaba gyorsan egy keresztmetszetszukitest raksz, a
>csorendszerben akkora lokeshullamok alakulnak ki hogy szetesik.

Egy idoben epp a viz osszenyomhatatlansagara alapozva 
filoztam azon, hogy jo lenne _forro drotot_ letesiteni
a felettunk lakoval, aki miatt gyakran beaztunk.

Arra gondoltam, hogy amikor az illeto otthon kinyitja
a csapot, akkor nalam  egy vizvezetekbe beepitett
hangszoro a kovetkezo  uzenetet sugarozna neki:

_ A CSO''meNET hire: Emelik a vizdijat ! 
Ne hagyja nyitva a csapot...Ne hagyja nyitva a csapot..._

( Ha ez a hang mosaskor a mosogepbol kezdene duborogni -
  egeszen megrazo elmenyt nyujtana.
 Az eloltoltos mosogepek belsejenek utozengese 
 valami fantasztikus.  Ki van probalva. 
 Ha belekiabalunk, tokeletesen utanozni
 lehet egy vizora-akna akusztikajat.)

A vizvezeteken folyo remisztgetes nem old meg minden problemat.
Pl. ha netan elaludtak odafent a kadban, 
es megint csurogni kezdene hozzank a vizuk, akkor jo lenne
lentrol automatikusan elzarni.

Regebben kigondoltam ra egy megoldast.
Beazaskor a fuggoleges fovezetekben egy zaro-dugo 
zarna el a vizet belulrol, ott, ahol a lakonal 
a T-elagazas van.

Kellekek: Szukseges egy specialis, bronzbol ontott 
szerelveny, melyet lent nalunk a felmeno vezetekbe 
kell beepiteni.

Benne egy - damillal beallithato magassagig felszallni kepes 
gumilabda , melyet egy kivulrol magnessel mukodtetheto 
reteszeles old ki a helyerol szukseg eseten.
Pezsgotabletta erzekeli a belvizet.
A tabletta a falra van rogzitve, kb. ott, ahol a 
viz le szokott csurogni hozzank.
A tabletta egy ra'kotott madzagot tart feszesen. 
Amint elpezseg a tabletta, elengedi a madzagot,
s kiold a reteszeles. 
A labda ekkor felmegy a csoben ameddig a damil engedi, es
Quelle lakotarsnal a lyukra cuppanva zarja a vizet.

Ugy akartam ezt megoldani, hogy amikor kihivjak
a vizszerelot es a rejtely felderitese miatt lezarjak az 
egesz haz vize't, akkor a leuriteskor a labda szepen 
jojjon le, es huzodjon vissza az eredeti buvohelyere - 
abba a bizonyos bronz szerelvenybe, melybe a nyomasallo 
piezo-hangszorot is epitettuk.
( Persze ilyenkor jobb, ha a hangszoro mar nem uzemel,
nehogy a vizszerelo lefulelje a kaloz-adast.)

Mindez csak szep alom maradt, mert addig-addig halogattam 
ezt a projectet, amig idokozben elkoltozott folulunk
az aluszekony Quelle csalad. Uj vizekre eveztek.

Talan jobb is igy, mert azota rajottem, hogy tuzvedelmi
szempontbol felelotlenseg mas vizet alattomosan elzarni, 
hiszen hogyan oltsanak tuzet, amikor a haz ura a furdokadban 
fustszagra ebred, mert a feleseg elaludt a TV-nel,
es kigyulladt a konyhajuk a gazon felejtett vacsoratol ?

Udv: zoli

 :
>Az autok altalaban fekezeskor a nagy nehezen megszerzett 
>mozgasi energiat igen nagyvonaluan elpazaroljak a 
>fekberendezesek koptatasara es nemi ho fejlesztesere. 

>A kerdesem a kovetkezo: Nincs valamilyen megoldas a mozgasi
>energia rovid ideju tarolasara es a hamarosan bekovetkezo 
>gyorsitaskor valo felhasznalasara. 

Kedves Levy !

Volt egy erdekes lendkerekes megoldas, melyet regen
a Delta is kozolt, es az oroszok kiserleteztek vele.

A lendkerek felcsevelt hosszu, szeles, hajlekony femszalag volt, 
mely tengelyre feltekeredve lendkerekkent mukodott.

Fekezeskor tekercselodott at folyamatosan egyik tengelyrol egy 
masikra. Ez folyamatosan novekvo nyomatekot biztositott, s
igy nem lephetett fel  _utes-szeru_ igenybevetel.
Az attekercselt szalag-henger szabadon porgott, mikozben 
a jarmu allt, majd feltehetoen kuplunggal segitett ra 
az indulasra.
Az alkalmazasanak a nehezkessege az volt - ugy emlekszem, 
hogy menet kozben vissza kellett helyezni a mar alig porgo 
felcsevelt szalagot az eredeti tengelyere.
Tomegkozlekedesi jarmuveknel kivantak volna alkalmazni.

Nem hiszem, hogy tul sok elonye lett volna a nagy
cipelendo tomege miatt.

Szerintem a robbanomotorok alacsony hatasfoka
jelenti inkabb az energia kihasznalatlansagat.

Fekezes nelkuli folyamatos haladasnal is
az uzemanyag energiajanak tobb mint a fele
veszendobe megy.

Ha a hutorendszer energiajat menetkozben 
valamilyen hoigenyes termek eloallitasara
lehetne hasznalni az akar egy uj uzletag
elterjedeset is jelenthetne, fokepp, ha
az energiaarak egyszer jelentosebben megugranak.
Pl. az utkozben - motor melegevel kisutott pogacsakert a 
benzinkutnal uzemanyagot lehet majd kapni. :) 

Udv: zoli

Sziasztok!

Csongradi Peter irta:
: > Egy baratom gorogorszagi, teleobjektivvel keszitett fotoin (a nagyon
: eros
: > napsutes miatt?) a sarkok besotetedtek. (Mind a negy sarok.) Mitol
: lehet
: > lehet ez? Azt hiszem, linearis szurot hasznalt.

Ezt nemetul Vignettierung-nak hivjak. Arrol van szo, hogy a filmkocka
teglalap alaku, viszont az objektiv kerek. Ha tehat az objektiv
"latoszoge" eleg nagy, akkor az egesz teglalapra jut feny. Ha viszont
csokken a latoszog, akkor eloszor a sarkokba nem jut eleg feny. A latoszog
csokkenesenek tobb oka van: nem megfelelo ellenfeny-blende (?) (ez az,
amit az objektivre elol rateszel, hogy az oldalrol jovo napfeny ne jusson
a lencsebe), ill. fenyszurok hasznalata. Egy szuroben altalaban van egy
belso menet meg, hogy a kovetkezo szurot is ra lehessen csavarni. Nezd meg
jol a fenykepeket, ha a szuro a ludas, tobbnyire kiveheto a menet a kepen.

Nalam ez olyankor szokott elofordulni, ha az UV szurot lusta vagyok
levenni az objektivrol, es erre teszem fel a polarszurot [28-105 mm zoom
objektiv, de csak a 28 mm-es allasban gond a 2 szuro egymason]. Hasonlo a
jelenseg, ha automata fenykepezogeppel szobai felvetelt keszitunk vakuval.
Ezek az objektivek eleg szeles latoszoguek, a vaku viszont nem az, igy
csak a kep kozepe lesz viszonylag korrektul megvilagitva, a sarkok
sotetek.

Egy masik lehetseges ok egy konvertergyuru hasznalataban rejlik. Ha pl.
egy bajonettzaras objektivet egy M42-es hazzal akarsz hasznalni,
akkor a bajonett -> M42 konvertergyuru miatt is fellephet ez a jelenseg.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

U.I.: meg egyszer elnezest a technikai pontatlansagok miatt, de magyarul
egyszeruen nem ismerem a fogalmakat.

Sziasztok!

Zoli, itt az alkalom, hogy megepitsuk! :) Nekem meg eszembe jutott, hogy a
membranrol lecsorgo vizet szivaccsal kellene felfogni, hogy a csobogas ne
zavarjon. ;) 

Ha mar membran: egy kvarckristalyt csak az onrezgesi frekvenciajan ill. a
felharmonikusain(*) lehet rezegtetni. A hangszoro membranjat viszont
"barmilyen" frekvencian. Mi az elvi kulonbseg a ketto kozott?

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

(*) tudom, hogy mindenfele ravasz dolgok miatt nem pontosan a
felharmonikusokon rezeg, hanem kicsit alatta, de nem ez a lenyeg