Peterkem!

A szubjektiv ido gyorsulasaval kapcsolatos fejtegetesed nemcsak 
matematikailag frappans de rendkivul erdekes is. Talan nem fogsz
"lenezni" miatta, ha a filozofia oldalarol is municiot hozok a szamodra.
Ezzel NEM cafolni, hanem ellenkezoleg: alatamasztani szeretnem
az igazadat!
      Most anelkul, hogy beskatulyaznam magamat barmelyik idea-
lista vagy materialista filozofiai iranyzat taboraba,el kell hogy mondjam,
hogy egyetemista koromnak egyik legnagyobb elmenye Horvath
Sandor (akit kesobb mindenfelenek lehordtak, Hitler barattol kezdve
opportunistaig, vagy amit akartok...) filozofiai jegyzete volt! Azota sokat
olvastam nalanal nagyobb fejektol, mint pl. Bohmtol, Malnasi Bartok
Gyorgytol, stb.Engelstol (Anti Duhring) Kanttol es Lenintol de maig is 
vallom, hogy az o jegyzete "jegyezett el" egy eletre a filozofiaval...
      O elemezte az idealis filozofia hitvallasat, mely szerint Ter es Ido
szubjektiv kategoriak A ter es ido letezesenek oka az, hogy csak
egyetlen, mindent alfatol omegaig atfogo elme - mondjuk isten - kepes
mindent, azaz torteneseket es valtozasokat amelyek a vegtelenseg
es hatartalansag szempontjabol ugy idoben mint terben egyszerre
jelentkeznek az ELME szamara - appercipialni. 
      A milliardnyi reszletekre feldarabolt "kis elmek" - az embereke' - 
ke'nytelenek besorakoztatni mindezeket egy bonyolult kartote'k 
rendszerbe ahoz, hogy szemugyre vehessek es megismerhessek
oket! (lasd Bohm projektiv szellem filozofiajat) 
      Tehat: 1.) Mivel a "kis elme" nem kepes MINDENUTT jelen
lenni, meg kellett alkotnia a TER kategoriajat. 2.) Mivel azonban
arra sem kepes, hogy a ter kartotekjaiba beskatulyazott dolgo-
kat EGYIDEJULEG megszemlelje, egymasutan kellett hozzajuk
elballagnia, igy megalkotta az IDO kategoriajat is.
      Ez a filozofia hangsulyozza, hogy a "vegtelen es hatartalan"
elme szamara minden egyszerre tortenik es igy teljesen szukseg-
telen, sot oktondi peldaul a Vilagegyszetem korarol elmelkedni.
      Marmost mint minden elmeletnek ennek a rendszernek is lehet
hibas vegkovetkeztetese, de a "kis elmet" bombazo megismeresi
funkciok zsufolodasa es ezaltal a szubjektiv ido gyorsulasa nagyon
tetszetos parhuzam a Te matematikaddal!
      Ha emlekeztek, a Csardaskiralyno operettben azt eneklik a
fiuk ( "A lanyok..a lanyok...a lanyok angyalok" - ban) hogy Gyerunk
gyerunk,gyerunk, mert GYORS AZ E'LET! "
      Pedig nem az e'let a gyors, hanem  szubjektiv idoerzekunk a ludas
amely bizonyos mennyisegu terhelo befutas utan nem kepes a dolgok 
egymasutanisagat pontositani, hanem elvesziti vagy elmejenek
melyere loki a sorrendiseget szamontarto, hangtalan, idoerzeket
jelento "zseborajat!"
       
- pagony -

Kedves Gyula
     
Nem szeretnem ha Te vagy barki felreertene elozo levelemet amiben
kisse tobb temanyitogato perspektivara buzditottam. Itt van pl.
a 60.ik szam, amely maris nagyot lepett a tobboldalusag fele.
Engem pl. a csillagaszat nagyon erdekel, a nagy tercekkel
pontosan ugy vagyok mint Te magad: mint tema engem sem
erdekel tulsagosan de arrol is el lehet vitatkozni egyszer-
egyszer tudomanyos alapokon. 
    Neked is csak azt tudom mondani amit Horvath Pistanak, aki
magan levelben rosszalta a cikkemet. Szeretem az astronomiat
es a szilvasgombocot is, de mindegyikbol sok husz darab. Ha pl.
a csillagaszok osszefognanak es szerkesztenenek egy HIX 
listat "Goncol szeker" cimen, akkor - velem egyutt - tobben
a kovetkezoket tennek:
    1.) Lemondanak a TUDOMANY elofizeteset
    2.) Ugy minden otodik heten az INTERNET Gopheren
belekukkantananak a "Goncol szekerbe" hogy mi fozicskelodik
ujabban ott?
     Ugyanakkor - es most jon az erdekes poe'n - a zulukaffer 
astronomiai szovetseg valamint a celebesi oserdei observatorium
igazgatosaga E-mailen kovetelne' a Jozsitol, hogy a HIX egy
ilyen szigoruan veve szaklapot zulukaffer valamint a celebesi
indonez nyelvjarasra leforditva is publikalja, mert ok is lepest
akarnak tartani az astronomia legkimagaslobb eredmenyeivel!
     Aki azt hiszi, hogy ez csak vicc az meg nem szerkesztett
ujsagot. Meg egy olyan szaklapnak is mint a TUDOMANY is
sokretuen osszefonodo olvasoi hatterenek kell lennie ahoz,
hogy tekintelyre es kozerdeklodesre tegyen szert! Az idevonat-
kozo tapasztalatlansag olte meg a HIX Szalont es a Vitat is, 
mi nehanyan ezt honapokkal - ha nem evekkel - elore lattuk
es mikent azt Mikes (akit itt Ma'jksznak ejtenek, es auto-
alkatresz uzlete van...) igy irta Rodostobol Rakoczi halalarol:
    " Amitol feltunk, az bekovetkezett!..."
    Most kerdezlek benneteket: ha't kell ez nekunk? Ugye nem?

    - pagony -

Tisztelt TUDO MANY & Zsenialis Few! 

Most, hogy gyururol es gravitaciorol folyik a szo, 
talan erdemes elgondolkodni a kovetkezo, szorakoztato peldan: 

Egy torusz alku, tomor vasbol keszult urALLOmasnak 
raallsz a belso egyenlitojere. Milyen iranyba huz 
a gravitacio? "Lefele", vagy epp ellenkezoleg, 
a torusz kozeppontja fele? 

Udv, 

Varga Joska

TT! 

> A masik jelenseg teljesen meglepo viszont, es nem igazan latom at a
> magyarazatat:
> A monitorom kozepetol tavol is megjelennek foltokban kevesbe poros
> tartomanyok. Ezek lassan novekednek idoben es ekozben a kozepuk ismet
> beporosodik. Novekedes kozben a szeluktol ujabb, novekvo, kevesbe poros
> foltok jelennek meg. Olyan, mintha a szulo folt bimbozna.
> A folyamatok idotartama hetekben merheto.
> 
> Van valaki aki talalkozott hasonlo (valoszinuleg nemlinearis)
> jelenseggel, vagy valamilyen magyarazattal tudna szolgalni?
> 
> Fraktalos konyvekben lehet hasonlo novekedesi (lerakodasi) problemakrol
> olvasni, de nem vagyok ebben jartas.
> Koszonom, ha valaszoltok.
> 
>                         Telegdy Attila
 
Attila!

Lehet, hogy csak egy lepessel viszem elorebb a kerdest. A fraktalos
reszrol tudok egy picit.
Az ilyen noveszteses fraktaloknal a lenyeg, hogy az uj pont (porszem)
kialakulasat pozitivan hat a szomszedos pontok meglete. Mivel a
porlevalas a lerakodashoz kepest inverz jelenseg, azt lehet mondani,
hogy a porszem levalasat elosegiti szomszedos porszemhiany. Ez
magyarazza a bimbozasos jelenseget. A konkret jellegzetessegek a konkret
osszefuggesekbol adodnak: hany szomszed eseten, milyen valoszinusegek
vannak.
A pontos fizikai magyarazathoz nekem sincs gozom.

Udv: BM

Hala Istennek sok szalon fut a kozmologia. Gyula irta:
>   Tobben mondtak, hogy az ekvivalencia elv (gyorsulas es gravitacio
> nem kuloboztetheto meg) csak lokalisan igaz. Nekem anno azt mondta a
> prof aki alt. rel.-t tanitott, hogy ez tetszoleges, de *rogzitett*
> terdarabra is igaz. Ezert mertem mondani, hogy lefuggonyzott szobabol
> nem tudod eldonteni forogsz-e. Eddigi indoklasok mind vegtelen
> nagy szobarol szoltak. Mi a helyzet *veges* szobanal?

    Szerintem is igy van. Nem is ertettem miert mentek annyian neked.
A kutya ott van elasva, hogy ha van (vagy lehet) a tartomanyon kivul
valami, akkor oda raksz tomegeket es karhogyan begorbitgeted a teret.
Ezert szoktak elmenni a vegtelenbe es ott nezni a gorbuletet. Veges 
tomegekkel nem lehet vegtelen nagy tartomanyra latszolag olyanna tenni a
teret, mintha gyorsulas (vagy forgas) okozna a ter gorbuletet.
    Az igaz, hogy tokeletesen csak egy pontban tudod a teret olyanna
tenni amilyenne akarod. Egy veges terfogaton belul az elteres veges
lesz. De ha kelloen ugyes a kiserletezo, akkor az elteres epszilonnal
kisebbe teheto, vagyis nem lehet majd kimerni a kulonbseget.
    Egyebkent az alma megnyulasanak merese helyett van egy sokkal
egyszerubb modszer. Tessek csak varni, es neha megmerni a gyorsulas
merteket. Ha orakon keresztul nem valtozik a gyorsulas, akkor vagy gyorsit
valami, vagy jo messze toled jo nagy tomegek vannak.


    Fulop Geza kettot is irt:
> Egy rovid hirben valami olyasmit
> olvastam, hogy valaki bebizonyitotta,
> hogy leteznek meztelen szingularitasok
> bizonyos tipusu fekete lyukak eseten.

    Hol olvastad? Erdekelne engem is.

> Tehat van egy kituntetett rendszer a vilagban, amihez
> kepest a hattersugarzas "nyugalomban" van.
> Ezt es az ehhez kepest egyenletesen mozgo
> rendszereket nem tekinthetjuk valamifelekeppen
> kituntetetteknek? Tudom, hogy olyan vadak
> illethetnek most engem, hogy a hatsoajton
> vissza akarom hozni az abszolut teret.
> Akarja a szosz! De mi van, ha visszajon 
> magatol? Vagy a ketto nem ugyanaz?

    Szerintem is igy van. Megpedig pontosan amiatt, hogy a Mach-elvet
nem elegiti ki az alt rel. Most kicsit kutyulni fogok, de most mar par
dolog be lett adagolva, hogy nemileg ertheto legyek.
    Szoval a Mach elv szerint, ha
1. Ket gombod van folyadekbol, es semmi mas. Akkor a szimmetria miatt nem
tudod megallapitani, hogy melyik forog.
2. Csak ket tomegpontod van es semmi mas. Egymashoz kepest (na mi mashoz
kepest ha semmi mas nincs rajtuk kivul) gyorsulnak. Akkor a szimmetria
miatt nem tudod megallapitani, hogy melyik gyorsul.
    Ez most csak ket egyszeru pelda. Newton szerint es sajnos Einstein
szerint is :(, meg lehet mondani melyik forog (gyorsul), es mennyivel.
    Vagyis a gravitacio mindket elmelete nem elegit ki igen egyszeru
szimmetria relaciokat. Lenne egy harmadik elmelet ami a Mach-elvre epulne,
de meg nincs.
    A baj csak ott van, hogy soha nem tudjuk kiserletileg (legalabbis
a fenti ket pelda eseteben) megmondani a harmadik elmelet-e a helyes.
Ugyanis nincs olyan terunk amiben csak ket tomegpont lenne. Mindig ott
lesznek a tavoli galaxisok. Vagyis a Mach elv szerint a tavoli tomegek
okozzak a tehetetlenseget (tomeget) es a tehetetlensegi eroket.

    Einstein bacsi szepet alkotott ugyan, de az abszolut ter fogalmat
neki sem sikerult kikuszobolnie. Tudom! A hattersugarzas altal kifeszitett
koordinata rendszer nem pont ugyanez, de hasonlo.

Horvath Pista

Boethy Zsolt irta:

> Nem vagyok tajekozott a problemakorben, de ugy gondolom az ilyen
> feketelyuknak ugy kell "megvalasztani" a szogsebesseget es a gyuru
> sugarat, hogy a perdulete megmaradjon, a centripetalis ero pedig
> megegyezzen a gyurut a kozeppontba roppantani "akaro" gravitacios
> erovel.

    Alt rel-ben nem szokas ilyesmiket mondani. De, ha nagyon akarod,
akkor persze, hogy a perdulet megmarad, illetve a centripetalis eronek meg
kell egyeznie a gravitacios erovel, hiszen kulonben nem lenne stabil a
helyzete. Mozognia kellene.

> Azt meg el is tudom kepzelni (mar amennyire egyaltalan egy feketelyukat
> el lehet kepzelni!), hogy letezik ilyen stabil allapot. Viszont arra
> kivancsi lennek, hogy hogyan jon letre. Esetleg egy fekete lyukka
> osszeroppano nagyon gyorsan porgo (ezert nyilvan lapult) csillag mar az
> osszeroppanas idoszakaban a kozepen kilyukad, es ez a gyuru roppan
> tovabb feketelyuk gyuruve ? Vagy egy "normal" feketelyuk egy nagyobb
> tomeg elnyelese kozben perduletet kap, es elkezd gyuruve alakulni?
 
    Mikor mar kilyukad, akkor mar semmikeppen nem nevezheto
csillagnak. Mar csak a merete miatt sem, ugyanis 3-4 km a "sugara".

> Masreszrol hetkoznapi esszel ugy gondolna az ember, hogy minden
> feketelyuk
> orokol, vagy idovel az elnyelt anyagtol kap valamekkora perduletet.
> Viszont akkor csak kisebb-nagyobb sugaru gyuru-szingelaritasu
> feketelyukak letezhetnek, pont szingularitasuak meg csak elmeletben ???

    Tulajdonkeppen igen. De a kerdes csak elmeleti. A szingularitas
valoban nem pont hanem gyuru, barmilyen kicsiny perdulet eseten. Viszont
az esemenyhorizont ala ugyse latunk le. Ez esetben az esemenyhorizont egy
olyan forgas-ellipszoid amely a gombtol alig kulonbozik. Tehat nehez
megmondani, hogy teljesen gombszimmetrikus-e a megoldas avagy nem. Az
ide vonatkozo meresek a spin-spin kolcsonhatasra alapulnanak, ha vegre mar
elvegeznek oket. Ugyanis az altrelben a spinek kolcsonhatnak, mig
Newtonnal termeszetesen nem.
    Letre jonni a lyukas fekete lyuk valoban ugy tud, hogy a majdnem
gomb lik nyeli az anyagot, noveli a sugarat, kozben pedig lapul befele.
Majd kilyukad. Ha szep nagy a perdulete (a tomeghez kepest), akkor a
kozepen vigan at lehet maszkalni. Nem kell hozza raketa, csak a kozepebe
kell ugrani felulrol.

Horvath Pista

Pista irja:
>Petertol is kernem, hogy a ket folyadek gombos Einstein cikk adatait irja
>mar be legyen szives.

A cikk cime:

The Foundation of the General Theory of Relativity
By A. Einstein

A. Fundamental Considerations on the Postulate of Relativity
2. paragrafus: The Need for an Extension of the Postulate of Relativity

>   A problemat en a Mach elvnel hallottam, de nem vagyok benne
>bizonyos, hogy nem-e Einstein talalta ki. Az, hogy Einstein a cikkeben nem
>hivatkozik senkit, az nem mond semmit. Neki ez megrogzott rossz szokasa
>volt.

No, azert ne legyunk igazsagtalanok vele szemben! Einstein a cikkben
megemliti Machot, csak abban kodosit, hogy kie az otlet:

"In classical mechanics, and no less in the special theory of relativity,
there is an inherent epistemological defect which was, perhaps for the first
time, clearly pointed out by Ernst Mach. We will elucidate it by the
following example:..."

("A klasszikus mechanikaban, es nem kevesbe a specialis relativitas
elmeletben, van egy benne rejlo ismeretelmeleti hianyossag, melyet - talan
elso izben - Ernst Mach mutatott ki vilagosan. Ezt a kovetkezo peldaval
fogjuk megvilagitani:...")

Szoval itt csak ez a fejedelmi tobbes a zavaro. Szerintem ez a megfogalmazas
azt probalja sugallni, hogy a konkret otlet Einsteine.

Peter

Kedvenc Zeneszemnek:
Lajcsi,
elgondolkoztam.Ket megallapitasra jutottam.
Az elso, hogy furcsa fogalmaid vannak az u.n. tudosokrol, akik az elefantcsont 
t
oronyban ulnek...stb.
Magam nem tartom magam tudosnak, de sok tudossal beszelgettem, kerultem kapcsol
a
tba. Legnagyobb reszuk a koznapi elet dolgait is az atlagosnal sokkal jobban er
t
i. Szoval a toronyrol szo sincs.
A masodik, hogy a tudomanyt nem a targya, hanem a modszerei minositik. A "para"
 
targykorbe tartozo kijelenteseknek (melyekbol te is tettel boven) tudomanyos sz
e
mpontbol nincs ertelmuk. A tudomanyos kijelentesnek ugyanis olyan tenyeken, vag
y
 elgondolasokon kell alapulnia, hogy igazsaga minden korulmenyek kozott ellenor
i
zheto legyen. Tehat lehet az asztaltancoltatast tudomanyos szempontbol elemezni
,
de akkor az osszes korulmenyt gondosan fel kell jegyezni (surlodasi tenyezok a 
l
abaknal, az asztal tomegeloszlasa...)
Szoval: "paraek" "tudomanya" bizony legfeljebb buveszet. Annak szorakoztato.
Udvozollek: Janos

Mielott letorlitek a kepernyot, hogy jobban lassatok, erdemes ovatosanujjal meg
kozeliteni. Villamos kisules (nem az elektromos samli!) atrndezi a kepernyo por
ates csodaszep alakzatokat produkal. 

jo szorakozast: Janos

Tisztelt Tudos Tarsasag!
Kerdesem csak annyi, hogy hol tartanak ma a gravitacios hullamok eszle-
lesenek gyakorlataban? (Milyen elve(ke)n mukodo eszleloberendezest
hasznalnak/terveznek?) Milyen (elvi) lehetosegei vannak az eszlelesnek?
Hol, milyen elven mukodnek jelenleg olyan berendezesek, amelyek az 
eszlelesre alkalmasak?         Koszonettel:HFeri

A perdulet-vitat Pistaval maganlevelezesben tovobb folytattuk, s kozben mas
teruletekre is elkalandoztunk. A felmerult temak kozt akadt egy, amelyrol
ugy veltuk, talan kozerdeklodesre tarthat szamot, es kivancsiak lennenk a
tobbiek velemenyere is. Ezert - Pista hozzajarulasaval - most kozlom az
eddigi vitank kivonatat:

Peter:
Orulok a fekete lyukakkal kapcsolatos informacioidnak. Ezek valoban
egyertelmu bizonyitekoknak tunnek....Azert meg egy kicsit gondolkodok
rajtuk, kulonosen a "lyukas" fekete lyuk eseten, mert azert ez egy kicsit
vadul hangzik.

Pista:
Vannak ott meg cifrabb dolgok is.... pl a kauzalitas megserul.

Peter:
 ...Ez eleg logikusan feloldhato: bizonyos perduletnel tobbel rendelkezo
csillagokbol nem lesz fekete lyuk.

Pista:
Ezt ugye Te talaltad ki? Mert miert lenne igy? Mondj egy fizikai
ervet erre legy szives!

Peter:
Nem en talaltam ki, itt van a Landauban:

"a>r/2 eseten a metrika jellege gyokeresen megvaltozik, fizikailag nem
megengedheto, az oksag elvet serto tulajdonsagokat vesz fel. Az a teny, hogy
a Kerr-metrika a>r/2 eseten ertelmet veszti, azt jelenti, hogy 
        amax=r/2,       Jmax=mr/2 
ertek a fekete lyuk impulzusmomentuma lehetseges ertekeinek felso hatarat adja.
"

Landau II. 418. old. 2. bekezdes.

Rosszul ertettem valamit?

Pista:
Nem, nem ertetted rosszul. Landau veszi tul komolyan a filozofiat.
Ugyanis a kauzalitas elvere nincs fizikai torveny. Vagyis aki erre
hivatkozva allit valamit az csak filozofal.
    Semmi fele fizikai torveny nem tiltja, hogy J nagyobb legyen mr/2
-nel. Vegig kell nezni egy jo gyorsan forgo csillag kollapszusat. Meg
nezni mas processzusok mennyit visznek el a perduletbol. Ha nem birjak a
felesleget elvinni, akkor marad egy szep Lyukas Kerr. Tovabb nem
folytatom, mert lassan a kozmikus cenzor birodalmaba jutok.
    
Peter:  Valasz kulon cikkben.

Peter

Pista irja:
>   Nem, nem ertetted rosszul. Landau veszi tul komolyan a filozofiat.
>Ugyanis a kauzalitas elvere nincs fizikai torveny. Vagyis aki erre
>hivatkozva allit valamit az csak filozofal.
>   Semmi fele fizikai torveny nem tiltja, hogy J nagyobb legyen mr/2
>-nel. 

Tehat a soraidbol en ugy veszem ki, hogy szerinted a fizika torvenyei
erosebbek (mervadobbak, hitelesebbek, stb.), mint a filozofia bizonyos
torvenyei, nevezetesen az oksag torvenye.

Maskeppen fogalmazva azt mondod, hogy a fekete lyuk (forgo fekete lyuk)
belsejeben effektive megserulhet a kauzalitas torvenye.

Sot, azt is mondod, hogy a kauzalitast nem mondja ki semmifele fizikai elv.

Nos, mindkettovel vitaba szallnek. Az elso allitasoddal azert, mert a
kauzalitas szerintem nem filozofiai kategoria, hanem az emberiseg egyik
legosibb, legegyetemesebb tapasztalatanak megfogalmazasa, amely alol meg
senki sem talalt kivetelt.

A fizika sem mas, mint a tapasztalatokbol leszurt elmelet, es pusztan azert
fogadjuk el, mert nem mond ellent (tobbnyire nem mond ellent) a tapasztalatnak.
 

Ha ilyen ertelemben hasonlitjuk ossze a kauzalitast es a fizikat, akkor
egyertelmuen a kauzalitas kerul ki gyoztesen, mert mig a fizika elmeletei a
szazadok soran sorra omlottak ossze vagy valtoztak meg, addig az oksag
torvenye soha nem valt vitathatova.

Ha elvetjuk az oksagot, akkor tulajdonkeppen magat a logikat vetjuk el, ami
egyebkent minden tudomanyos elmelet alapja, igy a fizikae is.

A masodik allitasod, mely szerint a kauzalitas nem fizika, szerintem szinten
teves. Igaz, hogy nincs olyan torveny, amely explicite kimondja, hogy az
oknak meg kell eloznie az okozatot, de valojaban az egesz fizika errol az
elvrol szol. A fizika megfogalmazasaban a kauzalitas torvenye igy hangzik:

"A termeszetben lezajlo folyamatokat differencialegyenletek irjak le."

Lehetne ennel szebben megfogalmazni a kauzalitast? :-)

Udv:    Peter

Kaczmarek Edva'rd wrote:
> 
> Par hete keresett valaki szocialpicologiai konyveket. Mivel mas nem irt,
>

Na, en is irok egyet.

Elliot Aronson: A ta'rsas le'ny

c. kve szerintem a legolvasmanyosabb - es nepszeru-tud. jellege ellenere
is magas szinvonalu - osszefoglalasa a subjectben jelzettnek.

Most adtak ki (sokadszor); draga. De *alapmu"*.

-- 
____________________________________________________________________
     ____          |   Rakoczi Istvan Peter,       Bekescsaba 
    /    )  . ___  | 
   /----(  / /___) |  SOROS - SofTin tarsasag
  /      \/ /      | 
           /       |                   
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

>fenysebesseg mindenben nagyobb mint a vakuumban, ezert pl uvegszalban,
> "napszelben" boven utolerhetne a gravitacio az elol "szalado" ...

Lajos! Ez epp forditva van. A vakuumban a legnagyobb a feny sebessege, a
vakuumbeli fenyseb. az un. hatarsebesseg.

A Kossuth radio Reggeli kronika cimu musoraban hallottam 4. ho 11.-en, hogy

a Nasa allitolag bejelentette, a Jupiter Europa nevu holdjan valoszinuleg 
ELET van! Ezt arra alapozzak, hogy a Galileo szonda legutobbi felvetelein 
egy jeges ocean lathato, amelyben az elet feltetelei adottak! Majdnem 
biztosak ebben! 
A temarol cikk olvashato a Nepszabadsag 4. ho 11.-ei szamaban!

Egy ledobbent radio hallgato:
Kiszely Andras

     ;;;;;
    ;  ;  ; 
   ;   ;   ;
 ;    ;;;    ;
;    ; ; ;    ; 
 ;  ;  ;  ;  ;
   ;   ;   ;
    ;  ;  ; 
    ;;;;;;;
    Make Love, not War!
    
    
    
UI.:Persze en sem vettem ezt keszpenznek, majd ha egyertelmuen bizonyitjak!

KedvesKedves matekosok !

    A feladat, amelyre megoldast szeretnek  kapni a kovetkezo. 
    Ha a Foldet az Egyenlitonel korbe veszem egy kotellel, majd egy
     meterrel  megtoldom a kotelet, s elhuzom  egy pontban a kotelet a Foldtol,
     mennyi lesz a tavolsag a Fold es a kotel kozott . Talan kiszamolhato.
     Elore is koszonom.
            Mihaly

>  Tobben mondtak, hogy az ekvivalencia elv (gyorsulas es gravitacio
>nem kuloboztetheto meg) csak lokalisan igaz. Nekem anno azt mondta a
>prof aki alt. rel.-t tanitott, hogy ez tetszoleges, de *rogzitett*
>terdarabra is igaz. Ezert mertem mondani, hogy lefuggonyzott szobabol
>nem tudod eldonteni forogsz-e. Eddigi indoklasok mind vegtelen
>nagy szobarol szoltak. 

Ez azert nem egeszen igy van. Tobbek mellett en is emlitettem a
Coriolis-erot, ami "kis szobaban" is fellep forgas eseten. Ez az ero
"explicite" tartalmazza a sebesseget, meghozza egyenesen aranyos vele, es
szerintem ez az, ami miatt nem lehet valodi gravitacios terrel
helyettesiteni. (Valoszinuleg a centrifugalis erot sem, de ezt nem mertem
hatarozottan kimondani, mert meg valaki kepes lett volna, es beir egy olyan
anyageloszlast, ami a centrifugalis erohoz hasonlo, a tavolsaggal linearisan
novekvo eroteret produkal :-) ).

Gyakorlati megvalositasra tovabbra is a Foucault-fele ingakiserletet tudom
leginkabb elkepzelni: Fuggessz fel egy ingat a szobaban, lendisd ki, es varj
turelemmel. Ha az inga lengesi sikja elfordul, akkor a szoba forog. 

Peter

Sziasztok !

Bizonyssra hallotsstok azt a hort, miszerint az Eur<=pssr<=l k^nld/tt fotok
alapjssn a Nasa feltUtelezi, hogy nem kizssrt az Ulet a bolyg<=n. 

A nemrUgiben a Marsr<=l "j/tt " jUgt/mb is tartalmazott foszolisskat.

Nem gondoljsstok, hogy gyanusan sok mostanssban az effUle "horecskUk" ?

Csak nem kiakarnak valamit  "kib/kni" a hat<=sssgok ?

Vssrom vUlemUnyeteket.

    Tisztelettel : Sank<=