Rosszul emlekeztem... az Alzheimer elso tunetei...

Tobb forras egybevago adatai szerint a mitokondrialis Evarol szolo
cikkek ugy 10-12 eve tunedeztek fel a szaklapokban, pionirkent tobben
is a Nature 1987 januar 1-i szamat emlitik. A csimpanz mitokondrialis
DNS-e kb 25-szor tavolabb all az embertol, mint az embereke egymastol.
Igy szetvalasunk felteheto idopontja 5-9 millio ev.

A mitokondrialis os korat statisztikai modszerekkel hataroztak meg,
meglepoen keves (100-150) egyed mtDNS-enek elemzesevel.

Egy eleg jo iras a mitokondrialis Evarol es az ezzel kapcsolatos
felreertesekrol:
<a href="http://www.apologeticspress.org/rr/rr1989/r&r8904a.htm">
"WHO IS THIS EVE?"</a> by T. Major.

Udv///Laci

Udv!

Attila kerdezte kb.egy hete:

> Ugy hallottam, hogy az USA-ban nagyenergiaju reszecskekkel
> akarjak a nagy felezesi ideju atommagokat gyorsan lebomlo
> atommagokka alakitani es igy megoldani a radioaktiv hulladekok
> problemajat.
> Allitolag tobb milliardot akarnak ilyen celra kolteni.
> Tud valaki reszleteket a tervrol?

Az ATW-eljaras (Accelerator driven Transmutation of Waste) lenyege a
kovetkezo lenne: Az elhasznalt futoelemeket elektrokemiai uton
tisztitjak, azaz elvalasztjak az urant a transzuranoktol es a
legveszelyesebb hasadvanyoktol. Ezeket intenziv neutronsugarzasnak
teszik ki un. szubkritikus egetokben, melynek soran atalakulnak, kozben
pedig hasznosithato energia szabaul fel. A neutronsugarzast linearis
protongyorsito segitsegevel allitjak elo. Szamok: A Los Alamos-i 1,7 GeV
protongyorsito 5 db szubkritikus egetot lathat el, amelyek egyenkent
3000 MW termikus teljesitmenyt adnak le a transzuranok atalakitasa
soran. Evente kb. 600 tonnanyi kiegett futoelem dolgozhato fel igy. 
Egy tonna futoelembol kb. 40 kg hasadvany kerulne taroloba, ezek donto
tobbsege kb. 300 even belul lebomlik. A saccolt beruhazasi koltseg kb.
12,5 milliard dollar. Ezt az osszeget a
hulladektarolok csokkent koltsegeivel es a megtermelt villamosenergia
ertekevel szamitjak kompenzalni. (Pl az USA teljes hulladekanak
befogadasahoz elegendo lenne egyetlen geologiai tarolot epiteni) A
fajlagos beruhazasi koltseg kb. 2400 dollar/kW, kb. a konnyuvizes
reaktorok koltsegevel egyezo nagysagrendu. Az USA Energia
Miniszteriumanak 1998-2002 kozotti koltseg-eloiranyzata e celra 10-20
milliard dollar/ev.

En persze nem magamtol vagyok ilyen okos, magyar nyelven eleg jo
osszefoglalo van a Fizikai Szemleben (1998/1. szam)
Frissebb infom nincs.

Jano

Kedves Janos!

Koszonom a valaszodat. Golyo ugyben kaptam erdekes magan e-
mailt is ami meggyozott, hogy itt egy lokeshullam terjedeserol van 
szo ami nyilvanvaloan hangsebessseggel terjed. Ezt belattam. A 
valaszom viszont az volt, hogy emlekeim szerint akar gazokban, 
akar szilard testekben a hang (itt = lokeshullam) terjedesenek 
torvenyszerusegei levezethetok egy elemi cella rugalmassagi 
tulajdonsagaibol (is). Ezt meg a fizikus *latta be*. Gondolom, hogy 
mint egyszeru vegyesz ezzel a rugalmassagi dologgal nem is 
keresgeltem olyan rossz helyen :)))). 

Az viszont nem mindegy, hogy mit ertesz impulzus alatt? Ha azt 
amit a golyok utkozesenel kozepiskolaban tanultunk 
M1xV(2)1=M2xV(2)2,  akkor az energetikailag igaz ugyan, de a 
terjedes mikentjerol nem mond semmit. Ezert erdmes a 
rugalamssagi tenyezot (vajtfulueknek a lokeshullamot) figyelembe 
venni :))))).  

Udv,

b.i.

> Ha a golyok erintik egymast, akkor helyettesithetok egy, a golyosorral
> egyenlo hosszusagu ruddal. Az pedig a benne terjedo hangsebesseggel
> adja tovabb az elejere mert utest. (A hangsebesseg tartalmazza a
> rugalmassagot, meg meg sok egyebet) .
> 
> Ha nem erintkeznek a golyok, akkor a kerdesnek nincs ertelme, mert meg
> kell mondani, milyen messze vannak egymastol a golyok. Ha nem erintkeznek,
> de eleg kozel vannak egymashoz, hogy a kiteresuk soran a felfele valo
> elmozdulas elhanyagolhato legyen, akkor az impulzus (egyenlo tomegu
> golyokat feltetelezve) a kezdo golyo sebessegevel terjed tova.

Tisztelt urak es urholgyek!

Erdekes dolgot hallottam egy ismerostol, de elso es tobbszori hallasra
is oly furcsanak tunt, hogy nem nagyon birtam elhinni!

Pontosabban az uvegvagasrol volt szo. Allitolag (ok csinaltak) viz alatt
egy mezei olloval el lehet vagni az uveget.?! Ok, ha jol tudom egy
borosuveggel jatszottak el ezt, am elotte kiutottek az aljat (3/4-eig
feltoltik vizzel es utana egy nagyot csapnak az uveg szajara: ez meg
hiheto is, ismerve egy csoppet a fizikat). Tud valaki valamit errol az
ollos tortenetrol?

Koszonottel:

Lific

HIX TUDOMANY wrote:

> Udv///Laci
>
> P.S: ugy hallottam az ember-gorilla keresztezodes ma sem kizart,
>      kozelebbi rokonok vagyunk mint a lo es a szamar.

Ez azert erosnek tunik. Ha nem lenne kizart, akkor (ismerve mindket faj
kivancsisagat) a dolog (es a gorillalany) mar meges(hete)ett volna. :-)

> Maskor definialni kellene valahogy a valaszok _melysegenek_ szint-
> jet, kulonben meg veszekedes is lehet belole   8:-)) Udv:HF

Az soha! 
(A veszekedest aszimptotikusan kizarolag UFO es
"energia a semmibol" kerdesekben kozelitem:-)

Egyebkent en rogton ertettem a kerdezo felteteleit, mert ez a golyosoros
kiserlet meglehetosen szokvanyos. Az persze jo, hogy egyeb korulmenyeket
is kikotunk, mert ezzel lehet a megoldast teljesen egyertelmusiteni.

Pld. azt irtam, hogy nem erintkezo golyok eseten a megloko golyo sebessegevel
megy vegig a lokeshullam. Ez csak kis lokosebessegekre igaz. amig az utkozes
pillanatszerunek tekintheto. A hangsebesseg kornyeken mar nehezebb a szabatos 
leiras, en ugy erzem, hogy hangsebessegnel gyorsabban nem tud egy szilard
testben informacio terjedni. Gyakorlati problemak is vannak: a nagy sebessegu
utkozestol szetmegy (megolvad) a golyo...stb

Vasgolyo, vagyis Vaskalap. (Janos)

Udv Mindenkinek !

A most folyo erdekfeszito beszelgetes kapcsan tennek fel
egy kerdest :

a viz alatti atomrobbantasoknal a vizzel mi tortenik?
Felforr, az biztos. De mennyire? A robbantasok melyseget
nem ismerem, ugyhogy nem tudom, milyen nyomas uralkodhat.
A viz egyaltalan letezik meg olyan allapotok kozott?
Szeteshet hidrogenre es oxigenre? Ha igen, akkor azokkal mi
tortenhet?

Tudna ezekre a kerdesekre valaszt adni? vagy egy cimet...

Elore is kosz !

Tomi

Sziasztok!

 A modszert transzmutacionak nevezik. A 'kiegett' futoelemben levo anyag 3
reszbol all: 
-legnagyobb resze ugyanugy marad, ahogy beleraktak (U-238),
-felhalmozodnak hasadasi termekek (100 koruli tomegszamu beta+gamma -bomlok)
-transzuranok (az uranmag befogja a neutront, es beta-bomlassal atalakul
neptuniumma, plutoniumma,stb, amik termeszetesen tovabbi neutronokat tudnak
befogni).
 Az elsovel van a legkevesebb gond, a masodik csoport nehany szaz, max ezer ev
alatt gyakorlatilag veszelytelenne valik, az igazi gond a transzuranokkal van:
pl. a Pu-239 felezesi ideje tobb mint 24000 ev, es a szervezetbe kerulve
beepul a csontokba (azaz gyakorlatilag nem urul ki), alfa-bomlasa 20x
pusztitobb, mint a beta. 
 A transzuranok hasadokepesek ugyan, de a lancreakcio a kiegett futoelemekkel
elegge problemas a felhalmozodott 'mergek' (neutronbefogo hasadasi termekek)
miatt: a transzuranokat ki kene vonni, futoelemkazettat csinalni belole,
tervezni meg epiteni neki reaktorokat (megkuzdeni a kornyezetvedokkel...) etc.
 Az otlet az, hogy rakjunk be a reaktorba (vagy a hulladekmegsemmisitobe) a
kiegett anyag koze egy nagy hozamu neutronforrast, igy mindegy, hogy rengeteg
neutron 'pocsekba' megy, a lancreakcio mukodik, raadasul gombnyomasra
leallithato (hiszen a rendszerunk szubkritikus: onmagaban nem kepes 
onfenntarto lancreakciora).
 Ez a neutronforras a spallacios forras. Ha egy nagy tomegszamu atommagba (pl.
olom) belelovunk egy nagyenergiaju protont (1 GeV), az atommag 'szetfroccsen':
onallo protonokra es neutronokra bomlik, amelyeknek szinten kepesek rombolni a
tobbi targetmagot. Egy reszuk meg kijut a kornyezetbe. Konnyuszerrel lehet
olyan spallacios forrast csinalni, aminek a neutronfluxusa sokkal nagyobb,
mint egy sima reaktornak.
 Keszitunk tehat egy protongyorsitot, beleteszunk egy olomtombot a reaktor
kozepebe, rairanyitjuk a sugarat es mehet.
 A legszebb az egeszben az, hogy a hasadasok miatt ugyanugy energiat termel a
szerkezet, mint egy normalis reaktor: legalabb tizszer annyit, mint amennyi a
gyorsito mukodtetesehez kell. Tehat energiat nyerunk a veszelyes  hulladekok
megsemmisitese mellett.
 
 	Csige Andras

Hali mindenkinek!

Volna egy problemam es azt hiszem ti tudnatok segiteni.
A szitu a kovetkezo:
Kaptam egy feladatot, hogy keszitsek beszamolot az elmult ev
legsikeresebb filmjeirol.
Ezert kellene nekem a tavaji ev filmes rangsorolasa.
Ezalatt ertem az Oszkart, es minden egyébb dijkioszto gálat.
A lenyeg hogy szempontok szerint legyenek felosztva.
Ha nem tudjatok akkor egy olyan  cim is jo ahonnan
ezeket megtudhatom.
Mindent elore is koszonok!

Andor

A leveleket ha lehet maganban!


@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Ezt a inkabb HIX TIPP-re kellett volna kuldeni... de oda
mar nem tudom atrakni. Mindenesetre ha Andor, nem kapsz
valaszt, probald meg holnap a TIPP-en. Udv///Meszaros Laci

>Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)

>mitokondrialis ora szerint valamelyik foemlos majom (talan a gorilla)
>es az ember mitokondriumgarnituraja kozott is csak kb 250 ezer ev
>kulonbseget talaltak. Namost vagy olyan friss a rokonsag (nem tudom,
>hogy mas, feherje-mutacios orakkal is tudtak-e ezt igazolni), vagy
>csak valamelyik osunk felrelepett es azert szo~ro:s a mellkasunk...

Desmond Morris irja, hogy a him gorillanak erektalt allapotban
is csak 5 cm a penisze. A csimpanznak pedig meg ceruzavekonysagu is.
:-))) Szoval nehez ugy :)))

Az elegge meglepne, ha csak 250000 ev lenne a kulonbseg, en millio
evekrol olvastam.

>P.S: ugy hallottam az ember-gorilla keresztezodes ma sem kizart,
>     kozelebbi rokonok vagyunk mint a lo es a szamar.

Hol hallottad? Biztos hogy nem viccbol irtak?

udv: VAti

>Felado :  [Hungary]

>Amennyire en tudom az atomfegyver mint tomegpusztito fegyver
>gyakorlatilag csak elrettentesre hasznalhato igazan, eppen a
>karos mellekhatasai es az ara miatt. Harcaszati erteke
>minimalis ezert is nem vetettek be a II. VH ota.

Hmmm... Az egy eufemizmus, hogy minimalis lenne a harcaszati
ertek, sokkal inkabb az eszkalaciotol valo felelem (precedens)
miatt nem vetettek be.

>Harcaszati celpontok ellen gyakorlatilag semmit sem er, mert
>pl. egy tankhadosztaly megsemmisitesehez irrealisan nagy
>robbanotoltet szukseges, ami oriasi teruletet beszennyez,
>azaz hasznalhatatlanna tesz par evtizedig, raadasul szabad
>terepen, plane hegyek kozott pusztito ereje nincs is igazan,
>ezert varosok ellen lehet csak bevetni tomegpusztitasi cellal.

Nem, nem a taktikai fegyvereket eppen a nagyszamu, kicsi toltet,
pontos celzas, jol megvalasztott hatas jegyeben terveztek.
Ez utobbi pont az, hogy az irrealisan nagy robbanotoltet (es a
vele jaro pusztitas) helyett olyan bombat konstrualnak, amibol
az energia nagy szazalekban nem ho es feny, hanem neutronsugarzas
formajaban jon ki.
Ez a robbanaskori "neutronvillam" az, ami a celzott hatast kifejti:
Eleg maceras arnyekolni, nagy teruleten harckeptelenne teszi az
embereket (vagy azonnal megoli, vagy megvakitja, vagy siman kiutik oket
a heveny sugarbetegseg tunetei - persze kesobb ez utobbiak nagy resze
is meghal)
Ami a hegyes terepet illeti, a neutronfegyvert az NSZK hatarai felol
az Atlanti-ocean fele nyomulo orosz pancelos ekek ellen talaltak ki,
kompenzalando a Varsoi Paktum oriasi folenyet hagyomanyos fegyverekben.
Annyira hegyes terep pedig arrafele nincs, a tankokat nem is hegyvidekek
elfoglalasara talaltak ki.
(A Varsoi Paktumbol egyedul nekunk, magyaroknak kellett volna -ongyilkos
modon- az Alpokban tamadni haboru eseten :((((( )

>A sugarszennyezodessel pedig oriasi bibi van katonai szempontbol,
>ugyanis igaz, hogy rengeteg ember meg fog halni, de nem AZONNAL,
>es raadasul meg jo sokaig (evekig) bevethetoek maradnak, azaz
>harcertekuk megmarad (arrol nem is beszelve, hogy a biztos halal
>tudataban meg duhosek is lesznek, azaz harcertekuk nohet is)

Nem, nem!
Igen hamar meg lehet halni sugarzastol, ha az eleg intenziv.
Akar masodpercek alatt is, (feherje kicsapodasok, atalakulasok)
megvakulni is meg lehet elso tunetkent azonnal, ezzel a kivant
hatas, a harckeptelenseg mar elo is allt.
A heveny -es sulyos- sugarbetegseg azonnal fellepo tuneteit
meg szamitasba se vettuk (vegleges megvakulas, emelyges, hanyinger,
erzekelesi zavarok, fejfajas, igen-igen rossz kozerzet, stb.)
pedig ezek is kiutik az ellenseges katonat annnyira, hogy nem fog
tovabb masirozni a tankkal.

Hadd irjak le egy sztorit amit Mag Paltol hallottam magfizika laboron:
A II. vilaghaboru idejen (Manhattan project) egy uzemben ami a dusitott
urant allitotta elo, tortent egy csunya baleset. Egy nagy kadban
keverte egy gep az uranvegyulet-oldatot (valami kicsapatas urugyen)
es egy munkas alldogalt a kad folotti hidon.
Amikor hirtelen leallt a keveres, a kad fenekre leulepedo urancsapadek
szuperkritikus lett, es beindult a lancreakcio. Persze rogton felforrt
az egesz trutymo es viszonylag hamar leallt a hasadas, de neutron-
sugarazas jocskan keletkezett: a fent alldogalo munkas aki a legnagyobb
dozist kapta, ott helyben megvakult (atlatszatlanna valt a szemlencseje
es az uvegtestje) oklendezve meg eppen lebotorkalt a lepcson, majd
osszesett es szornyu kinok kozepette nehany perc alatt kiszenvedett.

A sugarzas annyira felaktivalta a holttestet hogy hetekig(!!!) nem
lehetett
a kozelebe se menni, azutan valahogy osszeszedtek ami maradt belole es
tobb reteg olomkoporsoba zartak.
Csunya dolog ez a neutronsugarzas. 

>Ebbol is latszik, hogy katonai szerepe csak a neutron fegyvereknek
>lehetne, a gond csak az, hogy "tiszta" neutron fegyver nincs,
>azaz a jelenlegi atomfegyverek mindegyike erosen szennyezi
>hosszutavon is a kornyezetet.

A neutronsugarzas talan a legkartekonyabb valamennyi sugarzas
kozott, mert a kornyezetet is aktivalja.

Amikor a 70-es evek vegen ezeket terveztek, a haborus strategaknak nem
volt szempont, hogy mi lesz a terulettel az elkovetkezo 30 evben.
Meg az se nagyon, hogy mi lesz a polgari lakossaggal.
Csak az volt szempont, hogy ha megindul Nyugatnak a Varsoi Paktum
15000 tankja es 4 millio katonaja akkor mi a fenet csinaljanak.
Egyes forgatokonyvek szerint a ruszki pancelosok 3 nap mulva mar ott
alltak volna a La Manche partjan...
Hagyomanyos atombombak nem jok, mert akkor pusztul az infrastruktura
is, az pedig a felvonulo NATO-seregeknek is kellett.

Valoszinu megiscsak van harcerteke a neutronfegyvernek, kulonben
nem oltek volna annyi penzt bele es nem allitottak volna hadrendbe.
Az is erdekes de ertheto, hogy az oroszok meg se probaltak
kifejleszteni. Pont azert, mert nem nekik kellett, hanem ellenuk.
Ki is hasznaltak propagandanak, hogy bezzeg mi nem csinalunk ilyen
csunya fegyvereket...

>--------
>Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
>
>Nem jo jatek az atombomba.  91-ben szaddam husszein vegyi fegyverekkel
>fenyegetozott, de nem merte kiprobalni, mert az usa ott allt az
>atombombakkal megrakott b52 bombazoival. Az iraki haborut is egyszeru
>lett volna megoldani atombombakkal (talan meg olcsobb is, de nem
>mertek; persze ez sokretu dolog, nemzetkozi visszhang, precedens stb).

Ez a nem merte volna kiprobalni erdekes. Igazabol szaddam kenytelen volt
vegignezni olbe tett kezzel, hogy az USA fel evig(!!!) felvonultatja a 
technikajat, es varni hogy minel gyorsabban veszitsen. Mert ez az igazi
csapda: aki olyan ellenfellel haboruzik, akinek atomarzenalja van,
annal jobb minel hamarabb veszit: az ellenfelnek vegso megoldaskent -ha
rosszra fordulna a helyzete- meg mindig ott az atom.
 Kivancsi vagyok mit lepett volna az USA, ha Irak gondol egyet, es 
lerohanja Szaud-Arabiat a nyugati felvonulas kozben, amikor meg csak par
ezer-tizezer USA katona van ott, komoly csapasmero kepesseg nelkul
(elfoglal
egy csomo bazist, kinyir sok ezer amerikait, szerez egy rakas technikat
es 
foglyot)? Vagy Izrael mit csinalt volna, ha azok a franya Scudok egy
kicsit
pontosabbak?

Attol tartok mind a ket esetben az usa vagy izrael atomfegyvert vetett
volna
be. Szaddamnak attol kezdve nem volt eselye, hogy az usa eldontotte a
beavatkozast.

>A neutronbomba tavolrol sem tiszta. Valoban sokkal kevesebb radioaktiv
>szemetet szor szet mit a sima atonybomba de a neutronok feltupirozzak a
>kornyezetunkben levo stabil izotopokat magasabb tomegszamu es altalaban
>instabil izotopokka. 

Igen, igy van.

>Cseberbol vederbe. Azt hiszem a koncepciot el is
>vetettek.

 A koncepciot azert vetettek el(?), mert veget
ert a hideghaboru es az orosz tankok hatrebb mentek 800 kilometerrel.
>
>A bomba (hiroshima nagaszaki etc) egyik fontos resze volt a tobb tonnas
>pancelzat, hogy a hasadoanyag eleg sokaig egyutt maradjon ahhoz, hogy
>tenyleg mindel tobb u235 bomoljon es sok energia szabaduljon fel.
>Kulonben a lancreakcio kezdeten felszabadulo energia olyan gyorsan
>szetfroccsentene a magot, hogy a hasadoanyag legnagyobb resze gyorsan
>kivul kerulne a hatekony hasadast elindito eros neutronaramon. A szep
>gombszimmetrikus robbantas meg jobb, de ez tenyleg eleg bonyolult
>feladat. Repulorol le lehet dobni egy tobb tiz tonnas pancelzatba
>burkolt bombat, raketafejbe (foleg tizesevel) nem lehet beepiteni.

Lehet csinalni azt is, fokuszaljuk egy kisebb bomba n-sugarzasat,
a neutronfegyverben is ez van. Mivel nem lehet tobb tonna
pancelzatot ratenni, olombol egy ellipszoid ureg van benne, egyik
fokuszban egy kis kurium bomba masik fokuszban a fo toltet
ezek jol beinditjak egymast mielott szetrepul az egesz. (de gondolom,
itt is vannak berobbanto toltetek(?))

udv: VAti
>

Miert pont hangsebesseggel terjed a hatas?

Olah Sanyi

Haliho!

>Felado :  [United States]
>SZU-ban a plutonium kritikus tomeget.

Errol nics infom.

>Egyebkent az amik is hasonlo modszerekkel kiserleteztek:
>egy tudos ugrott oda es 'kezzel(!)' szethuzta a felgomboket...

Ebbol meg konyvet is irtak (Dexter Masters: Baleset). A kritikus
tomeget hatarozgattak meg eppen, es egy fiatal fizikus tenyleg benyult
az atomma'gja'ba, es szetgurigatta az oda tologatott (asszem) uran-oxid
rudakat. Par napig szenvedett mielott meghalt, a tobbiek tuleltek... 

     Frank O'Yanco

___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.

Nincs ideje? Adja el a mosomedvejet. :)

Sziasztok

:

>Ha meg erdekel valakit az atombombazas zajaban, most ugrott be, miert
>is okozott nagy zsivajt par eve a mitokondrialis ora. Nem csak arrol volt
>szo, hogy kb 150 ezer eve volt egy kozos anyank, hanem arrol is, hogy
>a mitokondrialis ora szerint valamelyik foemlos majom (talan a gorilla) es
>az ember mitokondriumgarnituraja kozott is csak kb 250 ezer ev
>kulonbseget talaltak. Namost vagy olyan friss a rokonsag (nem tudom,
>hogy mas, feherje- mutacios orakkal is tudtak-e ezt igazolni), vagy csak
>valamelyik osunk felrelepett es azert szo~ro:s a mellkasunk...
>Udv///Laci
>
>P.S: ugy hallottam az ember-gorilla keresztezodes ma sem kizart,
>     kozelebbi rokonok vagyunk mint a lo es a szamar.

Az antropologusok ma azon az allasponton vannak, hogy az ember es a
csimpanz fejlodesi vonala 5-7 millio evvel ezelott valtak szet, a
gorilla pedig regebben valt le (talan 8-9 millio eve). Ezt molekularis
biologiai adatokbol szamitottak ki, konkretan nem tudom, hogy milyen
feherjekbol. Sajnos ezekbol az idokbol egyetlen ertekelheto afrikai
emberszabasu fossziliat sem talaltak eddig (ha jol tudom, aki mast tud,
irja meg!), azonban a kesobbi 5 millio evnel fiatalabb hominin
(emberfele) fossziliak ezt a szetvalasi idopontot latszanak
alatamasztani (ember-csimpanz 5-7 millio). A fent emlitett
mitokondrium-kovetkeztetes eleg meresz, hogy azt ne mondjam hajmereszto.
A tudosok meg azon is vitatkoznak, hogy a Homo sapiens tudott-e
keveredni a Homo neanderthalensissel (ugy 35-100 ezer eve), amely nem
volt kozvetlen ose a mai embernek. Az emberszabasu majmokkal valo
keveredes meg szinte bizonyosan kizart.

Udv,
Nagy Andras

Egy erdekes eset (talan ezt emlitette VAti, bar tobb hasonlo is tortent):

  30 December 1958
  A nuclear criticality accident occured from a solution in a plutonium
  recovery operation at Los Alamos Scientific Laboratory in New Mexico.
  The operator died later of acute radiation sickness. The March, 1961
  Journal of Occupational Medicine printed a special supplement devoted
  to the medical analysis of this accident.

De ez meg szaftosabb:

  3 January 1961
  A reactor explosion at the National Reactor Testing Station in Idaho
  Falls, Idaho, killed one navy technician and two army technicians, and
  released radioactivity "largely confined" to the reactor building. The
  three men were killed as they moved fuel rods in a "routine"
  preparation for the reactor start-up. One technician was blown to the
  ceiling of the containment dome and impaled on a control rod. His body
  remained there until it was taken down six days later. The men were so
  heavily exposed to radiation that their hands had to be buried
  separately with other radioactive waste, and their bodies were
  interred in lead coffins.
  (nyersforditas: az idaho falls-i Nemzeti Reaktor Tesztelo Allomason
  feltehetoen szabotazs miatt bekovetkezett robbanas harom technikus
  halalat okozta. A kiszabadult radioaktivitast nagyreszt felfogta a
  reaktor epulete. A harom ember akkor halt meg, amikor az uzemanyag-
  rudakat a reaktor inditasahoz helyeztek be(?). Az egyik technikust a
  robbanas a reaktor domjahoz vagta, ahol felnyarsalodott egy szabalyzo
  rudra es ott is maradt amig hat nap mulva le nem szedtek. Az emberek
  olyan mertekben szennyezodtek, hogy a kezuket radioaktiv hulladekkent
  kellett kezelni, a testuket olomkoporsoban temettek el.)

Vannak meg ilyenek, irjam?

Tanulsag: vigyazni kell.

De azert mielott megkongatjuk a veszharangokat, ne feledjuk, hogy
evente tobb ezer ember fullad meg ugy, hogy torkan akad a falat...

Rosszul emlekeztem... az Alzheimer elso tunetei...

Tobb forras egybevago adatai szerint a mitokondrialis Evarol szolo
cikkek ugy 10-12 eve tunedeztek fel a szaklapokban, pionirkent tobben
is a Nature 1987 januar 1-i szamat emlitik. A csimpanz mitokondrialis
DNS-e kb 25-szor tavolabb all az embertol, mint az embereke egymastol.
Igy szetvalasunk felteheto idopontja 5-7 millio ev.

A mitokondrialis os korat statisztikai modszerekkel hataroztak meg,
meglepoen keves (100-150) egyed mtDNS-enek elemzesevel.

Egy eleg jo iras a mitokondrialis Evarol es az ezzel kapcsolatos
masfajta felreertesekrol:
<a href="http://www.apologeticspress.org/rr/rr1989/r&r8904a.htm">
"WHO IS THIS EVE?"</a> by T. Major.

Udv///Laci