I. Koncepcios per vagy jogos kozbeavatkozas?
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Az IGAZSAGUGYMINISZTER szerint a kormany eddigi ket legnagyobb eredmenye:
1. A szovjet csapatok kivonulasa.
2. Gombar es Hankiss eltavolitasa.
Az en eszrevetelem:
A TV vezetoi elleni eljarasok nem prekoncepcios ugyek.
Ugye?

II. Nepszavazas
^^^^^^^^^^^^^^^
Mi jelent nagyobb veszelyt a demokratikus jogallamra?
1. Esetleg fel evvel elorehozott parlamenti valasztasok miatt felborul a
   parlamenti partok tervezett menetrendje, es kisebb zurzavar alakul ki.
2. Az antidemokratikus es a jogot sarba tipro kormanytobbsegnek ez a fel
   eve is megmarad hatalma orokos megszilarditasanak elokeszitesere.

A rejtveny helyes megfejtoi kozt sorsolassal rendet teremtunk.

III. Makutyi dumak
^^^^^^^^^^^^^^^^^^
1. Andrasfalvy: A muveszeteket nem lehet rombolasra felhasznalni, am megis
   vannak ilyen torekvesek. ref: EZERT ERTI MEG A MUZULMANOK KAMPANYAT, AMELYET
   Rushdie ELLEN INDITOTTAK.
2. Csurka: Senkit nem bantunk, de akarunk negy olyan evet, amikor MAGYARNAK
   MAGYAR LESZ AZ ELLENZEKE.
3. Boross: 1992-ben valasztasok lesznek, es A SZUKSEGESNEL tobb ellenseget
   ne nevezzunk meg. (Edo: vajon mennyi a szukseges? es nyilvan tobb van annal,
   csak a tobbit nem szabad megnevezni.)
4. Balsai: A magyar kormany a szovjet csapatok kivonulasa ota nem konyvelhetett
   el ilyen eredmenyt. (Gombar, Hankiss)
5. Szekelyhidi: A Magyar Ut az a mozgalom, amely a koalicio tamogatoit, az MDF
   szavazoit egyesiti.
6. Kosa: (a magyar sajto melyponton van, hiszen) meg borostas alvilagi
   gyilkosok jarnak, allandoan kinyitott borotvaval. (Kosa Csaba, a MUK elnoke,
   a Magyar Forum foszerkesztoje)
7. Benedek Isvan: A szovjet csapatok kivonulasa a miniszterelnok szemelyes
   eltokeltsegenek koszonheto.
8. Fekete Gyula: Ilyen cinikusan, ordenare modon sem a Rakosi-, sem a Kadar-,
   sem a Horthy-korban nem hazudott a sajto, mint most.

IV. MDF
^^^^^^^
A januar-vegi MDF-gyulesen meg az elso napon meg kivanjak valasztatni az uj
elnokseget. Csurka elpanaszolta, hogy program nelkul jeloltek elnokoket. Ezzel
indokolta hogy "ezt a jelolest visszautasitja". Kivetelesen tokeletesen igaza
van, es meg taktikailag is jol lep. Mindenesetre az MDF Csurka nelkul sem lesz
sokkal jobb, ugyanolyan modszerekkel mukodik, mint a volt MSzMP.

Udv
Edo

Kedves Findler Miki,
legutobbi szosszeneted alapjan ugy tunik, mintha helytelenitened
a "bear" szo hasznalatat a Disclaimer szovegeben. Kerlek, ne
hagyj bennunket, tortangolt nyogdecselo kontinentalis barbarokat,
a sotetseg homalyaban! Mi lenne a helyes?
Udvozlettel: Kecskes Csaba
Ui.: En az "assume"-ra tippelnek, de nem vagyok nyelveszprofesszor,
ugyhogy ezert nem tudom vallalni a teljes felelosseget. (so much
for the full responsibility)

Kalman Laci a demokraciarol:
 
> Azzal egyetertek, hogy a demokra1cia-definicio, amit adtam, nem
> elegseges semmire -- inkabb csak szo-tortenetrol, mint igazi
> definiciorol van szo. De a korabbi otletemet (a nem-tobbsegi
> szavazasrol) rosszul ertelmezted (egyebkent nem biztos, hogy az
> enyem a copyrightja, lehet, hogy valakitol -- Kornai? -- hallottam):
 
A demokracia-definicio lehetetlenseget altalaban emlitettem, nem a Te 
valtozatod elegtelensegekent :-); a szo-torteneti megjegyzesed egyebkent 
egy nagyon is lenyegi problemara vilagit ra: akik ugy hiszik, hogy van 
konnyen-gyorsan alkalmazhato leiras azok altalaban elfelejtkeznek rola 
(vagy figyelmen kivul kell hagyjak), hogy a mintapeldakent emlegetett 
tarsadalmak egy szuk reteg uralmat jelentettek. A tobbsegi helyett mas 
esetleges frakcio gyozelmet eloiro javaslatodat nem hiszem, hogy 
felreertettem volna (persze meggyozhetsz arrol, hogy tevedek ;-(): Te ugy 
latod, hogy a despotikus onkeny ellentete a demokracia, barhogy is 
vesszuk ezt az ellentetet - es az elkepzelesedben fontosabbnak tartod a 
manipulalhatosag kikuszoboleset mint az emberek onrendelkezesenek 
biztositasat. Szerintem viszont nincs demokratikus modszer arra, hogy az 
embereket megve1dd onmaguk befolyasolhatosagatol! Sot talan kisse 
eltulozva azt is mondhatom, hogy az igazi demokracia a befolyasolas 
magasiskolaja: ha magadra kedvezo kozossegi dontest akarsz elerni, akkor 
meg kell gyozni a tobbieket...
 
> Ezzel persze egyetertek. Egyebkent a te definiciod (mindenkinek
> legyen beleszolasa a rola szolo dontesekbe) szinten finomitasra
> szorul: a BTK irasaba be kell vonni a bunozoket is?
 
Termeszetesen, megpedig tobb okbol is A bunozo fogalma eppugy nem eleve 
adott, a tisztabb szferakbol hozzank alaszallt kategoria, mint a 
jogallame, hanem az adott tarsadalom altal definialt: torvenybe utkozo 
az, amit a hatalmon levok annak nyilvanitak. A vilag sok magat 
normalisnak, sot elenjaronak tarto helyen ez magaba foglal olyasmiket, 
mint ha nem jelented a hatosagoknak hogy gyermeked kendert noveszt a 
konyhakertjeben, ha hazassagon kivuli nemi eletet folytatsz (netan 
hazassagon belul de a torvenyhozok altal elitelt testhelyzetben), avagy 
ha allami unnepnapon nyitvatartod az uzletedet. Amig nincs meg a 
torveny, addig nincs definialva a bunozo - es ha meg is van a torveny, 
annak vitatasabol kizarni az altala sujtottakat nem demokratikus. A 
torveny ne azert legyen olyan ami megved azoktol akik engem meg akarnak 
karositani, mert hozzam hasonloan jo szandeku egyenek hozzak meg a 
rosszaknak iteltek kizarasaval - hanem mert megegyezunk abban, hogy 
mindenkinek a sajat maga es tulajdona vedelmere formalt igenye fontosabb 
mint nehanyaknak az ezek megsertesere iranyulo szandeka. Miutan 
tarsadalomban elunk, a mindenkinek maga folotti rendelkezesbe valo 
beleszolasba beletartozik a masok folotti rendelkezes korlatozasa - 
eppen ezert mely en antidemokratikus es zsarnoki lehet barmekkora 
tobbseggel elfogadott dontes is ha az a kisebbseget erinto ugyben annak 
rovasara tortenik.
 
A biztositasrol:
 
>>A balesetet okozok/szenvedok dijat nem azert
>>emelik, mert rossz viselkedesukkel kivivtak a biztosito
>>ellenszenvet, hanem mert emelik a folmerulo koltsegeket es
>>novelik az elosztott kozkazatot - ha a dij nem emelkedne,
>>akkor a tobbi biztositott es/vagy a biztosito fizetne ra!
>Ezt se vitattam. De ha magadra vallalod a fizetest, azzal
>nem csokkented az elosztando plusz *kockazatot* (amit igenis
>a balesetet okozo viselkedesed jelent, a jovoben is, mivel
>aki balesetet okoz, az a jovoben is nagyobb valoszinuseggel
>fog balesetet okozni), csak a felmerulo koltsegeket. Tehat
 
A zarjeles kitetel vitathato, de nem igazan lenyeges; itt a *baleseti* 
kockazatra hivatkozol (ami egyaltalan nem biztos, hogy magasabb az 
egyszer mar balesetben szerepeltek eseten, pl. tobbnyire egyaltalan nem 
vilagos, hogy ki okozta az esemenyt). Viszont a biztositonak a *fizetesi* 
kockazat az erdekes - ot csak az erdekli amiert fizet, ha atvallalod a 
koltseget azt csinalsz amit akarsz.
 
>effektive megveszed a biztositotol azt a szivesseget, hogy
>a kovetkezo biztositod elol elhallgatja ezt a kockazati
>tenyezot, eppen ugy, mintha megfizetned az orvosodat, hogy
>ne emlitse a sulyos betegsegedet a biztositonak keszitett
>jelenteseben. Penzert sok mindent meg *lehet* venni, de nem
>mindent *etikus* megvenni (illetve arulni). Gondolj csak a
>zsarolasra, azt meg a torveny is tiltja.
 
*** BZZZZ *** HAMIS ANALOGIA!
Az osszevetheto cselekmeny az lenne, ha a beteg vallalna, hogy az apolas 
koltseget magara vallalja - amely esetben nincs ok a dijtetel emelesere 
(sem a betegseget titokban tartani kivanot nyilvanossagra hozatalra 
kenyszeritesre). De itt mar lekanyarodtunk arrol a vaganyrol, amin en 
haladni gondoltam - az eredeti kerdes az volt, helyes-e hogy aki fizet 
az megvalthatja magat a magasabb dijtetel alol; hogy baleset-, bun- vagy 
ko1r-tortenetebol mennyit tarthat titokban, az egy teljesen kulonbozo 
(bar nem erdektelen) dolog. Egyebirant a kovetkezo biztosito levedheti 
magat akar az elole elvileg elzart adatok megszerzesevel /;-(/, akar pl. 
olyan szerzodesi kitetellel ami ujabb baleset eseten a balesetet okozora 
haritja a felelosseget amennyiben az visszaeso, akkor is ha a korabbi 
baleset tenye egyebkent nem veheto szamitasba. Mindenesetre a biztosito 
dolga nem az etikai biraskodas, hanem a biztositas (piaci korulmenyek 
kozott nyeresegesen). A veszteseg csokkentesere pl. nem egy esetben 
hajlandok engedni (burkoltan) zsarolasnak is, ha ugy szamitjak hogy a 
valtsagdij + a jovobeni zsarolasi kockazat egyuttesen kevesebbe kerul, 
mint a zsarolasi kiserlet elutasitasa...
 
> Udv -- Kalman L.
 
-- Zoli

A "The Wall Street Journal" 1992 dec 29-i szamaban "Hungary Fears Right-Wing
Violence Is Tarnishing Nation's Stable Image" cimmel egy meglehetosen hosszu,
kozepesen erdekes cikk van kis hazankrol, Ernest Beck tollabol.
(Elkezdtem bepotyogni, de egyreszt a ketujjas technikammal ez eonokat vett 
volna igenybe, masreszt ugye divat lett ujra a feljelentosdi, es itten 
mindenfele erthetetlen szerzoi jogok vannak, ugyhogy menet kozben meggondoltam.)
Udv Erdelyi-Szabo Miklos

Kedves Szalontarsak,
visszajottem teli (reszben kenyszer-) szabadsagomrol, ezt mindenki
tekintse kedve szerint jo vagy rossz hirnek. Hogy azert az
utobbiak szamara is irjak egy jo hirt: marcius 31-en valoszinuleg
hosszabb idore hazamegyek (a reszvetnyilvanitasokat csak marcius
kozepen kernem). 

Azt persze gondolom, hogy nem erre vagytok elsosorban kivancsiak,
hanem az otthoni helyzetre. Egy mondatban: a gazdagok gazdagodnak,
a szegenyek szegenyednek (vagy jobb esetben "szinten tartjak magukat",
pl. nyolcvanegynehany evesen is dolgoznak, nem eppen a lekuzdhetetlen
tettvagy miatt). Ez aligha volt egy nagyon eredeti megallapitas,
de azt azert nem art tudni, hogy ha eleg sokaig erre megyunk tovabb,
akkor nem Europaba fogunk megerkezni, hanem Braziliaba. Ezen a probleman
otthon is sokan toprengenek, egyebek kozott reszben ez ihlette
Csurka Istvan (csak visszaertem a gumicsonthoz) legujabb tanulmanyat is
("Keseru Hatorszag", megjelent az ev vegi Magyar Forum szamokban).
Maga a tanulmany szokas szerint jo hosszu, es kulonben sem en vagyok
a hivatott annak begepelesere (tessek a HIX Forum haziszerzoihez 
fordulni). A januar 9-i Nepszabadsagban megjelent ra egy valasz-
cikk, ennek elso es utolso bekezdeset viszont az alabbiakban
begepeltem (szokas szerint engedely nelkul). Ha van ra igeny, akkor
beirhatom a tobbit reszet is. Csurkat szerintem nem celszeru
lebecsulni, tobb ertelmisegivel is talalkoztam, aki jo velemennyel
van rola (az illetoket eddig nem nagyon politizalo es a radikalis
eszmektol inkabb huzodozo embereknek ismertem). A mediaelnokok
lemondatasa is nagyon arra utal, hogy az MDF "kemeny vonala" csak
most kezdi majd megmutatni, mire kepes.

Udvozlettel minden Szalon-olvasonak: Kecskes Csaba

---------------------------------------------------------------------

Feher Ferenc - Heller Agnes:  Magyar-Szomalia fele?
(Gazdasagi-szociologiai kommentarok a "Keseru Hatorszagrol" es
Csurka Istvan javaslatairol)

Ha valaki meg akarja erteni Csurka radikalis es jobboldali
antikapitalizmusat (melynek leiro reszeben tanulsagos modon olvad ossze
Trockij jobb- es baloldali gyermekeinek politikai szokeszlete), nagy
augusztusi programado tanulmanyanak most megjelent masodik reszenek
kovetkezo kulcsmondatat kell tanulmanyoznia: "Messze van meg a magyar
kozvelemeny annak felismeresetol, hogy a vilagban - pontosabban az
eszaki felteken, a feher ember vilagaban - nem ket realitas volt,
egy szovjet nem kapitalista es egy nem szovjet, de kapitalista, hanem
egy szovjet-amerikai, kelet-nyugati realitas, amelynek volt egy napos
oldala meg egy sotet oldala, de ez a ketto egymast feltetelezve, egymas
fuggvenyeben letezett, es a nyugatnak sohasem volt az a celja - nem is
lehetett -, hogy a napsutest atloje keletre." A tomor mondat ujra-
fogalmazza francia es amerikai trockistak es "poszttrockistak" azon
ismeretes tetelet, mely szerint letezett egy egyseges kapitalista
vilagrendszer ket alrendszerrel, amelyek inkabb kiegeszitettek egymast,
mintsem harcoltak egymassal. Ez az elmelet most kulonos funkcio-
valtozassal szemlatomast alapjava valik a mob jobboldali szocializmusanak.

.....

Mi hat ez a hires program, a szocialis forradalom tervezete, az utmutatas
az igazi rendszervaltashoz? Nehez elkepzelni nagyobb szakadekot, mint
amely Csurka tarsadalomelemzesenek gyulolkodo-atkozodo, reszletezo ereje
es semmitmondo javaslatainak uressege kozott tatong. Amennyire latni
lehet, az Uj Rend Nagy Terve osszesen harom pontbol all. Eloszor:
tavolitsuk el a kozgazdaszokat a politikabol. Egy johiszemu ertelmezesben
ez jelenthet csupan annyit: forditsuk le politikai alternativakra a
kozgazdasagi szakma javaslatait, hiszen emberek eletformai nem
fogalmazhatok meg tisztan szakmai megfontolasok alapjan. De eleg ok van
azt hinni, hogy Csurkanal ez inkabb azt jelenti: futyuljunk arra, amit
a kozgazdasz szakma, a "szallascsinalok" ezen legjobban megfizetett,
leglelkiismeretlenebb es legkartekonyabb csapata, a Nyugathoz valo
felzarkozasrol tanacsol. Ne zarkozzunk fel tehat a "vilagszinvonalhoz",
a Nyugathoz! Epitsuk az Uj Rendet! Masodik pont: epitsunk iskolavarost
(mibol?) a XXI. szazadnak, amelyben Kodaly-rendszeru zeneoktatas folyik.
Harmadik pont: ne engedjuk a magyar foldet kulfoldi cegeknek eladni
(esszeru javaslat, csak nem ujitas, a Csendes-oceani szigeteken 99 eves
berletre adjak a foldet). Ha osszevetjuk e javaslatok tatongo uresseget
azzal a tartalmasnak elorejelezheto felfordulassal, amelyet a Csurka-
fele tarsadalmi forradalom es elitcsere sejtet, megkerdezhetjuk:
maradt ebben a politikaban egy szikranyi felelossegerzet az irant a
Nep irant, amelynek neveben ejt nappalla teve veri a nagydobot?
Ezert kulcskerdes a Nyugathoz, a "vilagszinvonalhoz" valo felzarkozas
ugye. A fogyasztoi vilagpiac minden indokolt kritikajaval egyutt
(amelynek csurkai pontjaihoz a magunk szereny javaslatait is hozza-
adhatjuk) ki kell mondani: a felzarkozas tekinteteben nincsen
alternativa. A jatekszabalyokat sokszorosan ujra kell irni, a sajat
helyunket, reszveteli modunkat a Nagy Jatszmaban magunknak es a magunk
modjan kell megszabnunk, de ez csak akkor teheto meg, ha csatlakozunk
a klubhoz es reszt veszunk a jatekban. Termeszetesen a legegyszerubb
megfigyeles is tanusithatja, hogy Csurkanak lesznek sikerei es nem is
kisszamu partoloi, amikor meghirdeti a "Ne zarkozzunk fel!" jelszavat.
Mert eltunt az allamszocializmus nagy kenyelme, az inkompetencia, a
hozza nem ertes ervenyesulesi lehetosege es kudarctol valo vedettsege
a politikai engedelmeskedes csereerteke elleneben. Mindazok, akiket
ez fajdalmasan erint, most nem akarnak felzarkozni. Ezt lehet buszken,
"eszmei batorsaggal" tenni: igy teszi Csurka Istvan is, akinek nincs
szuksege az inkompetencia onatmentesere. De az "eszmei batorsag" mogott
egy ma mar hosszu, sok evtizedes "harmadik vilagbeli" - afrikai es
latin-amerikai - tortenelem all, tele verrel kudarccal es megbanassal.
Szinte pontrol pontra tudjuk kovetni a jol ismert forgatokonyvet.
Elso lepes: buszken hadat uzenni a fogyasztoi vilagkapitalizmusnak.
Masodik lepes: elkergetni vagy kiutalni a hozzaerto szakembereket, mert
azok a "centrum" ugynokei. Harmadik lepes: mikor kifutottunk minden
hasznalati cikkbol, mikor elertuk, hogy nincs egy ut, amelyen az
autok szaladhatnak, nincs egy kocsi, amelynek az alkatreszeit potolni
lehet, nincs egy korhaz, ahol vakbelet tudnak operalni, akkor
bevezetjuk a politikai terrort. Mikor pedig mar, az utolso szakaszban,
kenyer sem lesz, akkor csak azokra a tengereszgyalogosokra varhat a
lakossag, akik naszadokrol a Dunan partra szallva szetverik az
elelmiszermaffiat es kiosztjak a gabonat. Akkor tehat megvalosult az
uj rend es megerkeztunk Magyar-Szomaliaba.

Kedves Laszlo (Kalman):
 
> Ezt se vitattam. De ha magadra vallalod a fizetest, azzal
> nem csokkented az elosztando plusz *kockazatot* (amit igenis
> a balesetet okozo viselkedesed jelent, a jovoben is, mivel
> aki balesetet okoz, az a jovoben is nagyobb valoszinuseggel
> fog balesetet okozni), csak a felmerulo koltsegeket.
 
Ha valaki fizet a biztosito helyett, abbol azt a kovetkeztetest is
le lehet vonni, hogy maskor is nagyobb valoszinuseggel fog fizetni.
 
Arrol nem is beszelve, hogy szerintem akik kifizetnek egy-egy
kart, azok pontosan a balesetmentes vezetok, akik hosszu eveken
at "kuzdottek fel" magukat a legjobb kategoriaba. A biztositasi
szisztema (legalabbis itt NJ-ben) egyebkent olyan, hogy kisebb
karokat valoban erdemes kifizetni, mert egy $501-os kar utan a
biztositas $1470-ral emelkedik harom evre elosztva.
 
Jozsi.

Kedves Ka'lma'n Laci!

A demokra'cia azt jelenti, hogy a bizonyos elo"re tiszta'zott szaba'lyok szerint
kiva'lasztottak - pl. minden felno"tt szabad fe'rfi polga'r, pl. i'ra'studo',
saja't tulajdonnal rendelkezo" felno"tt a'llampolga'rok, pl. parlamenti
ke'pviselo"k - elo"i'rt to~bbse'ge a'ltal hozott do~nte's mindenkire ko~telezo"
to~rve'ny. Belee'rtve azt is, hogy a va'laszta'si e's szavaza'si szaba'lyokat
is megva'ltoztathatja'k to~bbse'gi do~nte'ssel. Nem re'sze az alkudoza's, so"t.
Athe'nban a Perikle'sz sorsa'ro'l tartott csere'pszavaza's ugyanu'gy nem volt
alku ta'rgya, ahogy Sva'jcban a ko~zo~s-piaci ne'pszavaza's eredme'nye, vagy
Amerika'ban Clinton megva'laszta'sa. Ugyanakkor diktatu'ra'ban is lehet
alkudoza's. Pl. a legkeme'nyebb szta'linizmus gazdasa'gi elemze'se'nek egyik
kulcsfogalma a tervalku. Persze lehet mindenfe'le bonyolult szaba'lyokat
mega'lmodni arro'l, hogy is to~rte'nje'k pontosan a do~nte's, de nem vila'gos,
mie'rt lenne jo' ese'llyel jobb a ma'sodik legne'pszeru"bb javaslat, mint a
legne'pszeru"bb. Amerika'ban ennek alapja'n most Bush va'lna elno~kke'?
Szerintem u'gy lenne'nek csak hatalmas manipula'cio'k. E's ele'g szu~kse'g-
szeru"en. Gondolj pl. az abortuszto~rve'nyre: ott a Te o~tleted alapja'n nem a
megengedo", hanem a tilto' va'ltozat lenne a to~rve'ny. Ennek elkeru~le'se're
nem 2, hanem legala'bb 4 varia'cio' ko~zu~l va'lasztottak volna. Mi e'rtelme?

A joga'llam azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlo" joga van, rendelkezik olyan
alapjogokkal, amik nem veheto"k el to"le to~bbse'gi do~nte'ssel, pl. az
e'lete't, vagy a to~rve'nyesen szerzett vagyona't illeto"en. Mindenki
inte'zme'nyesi'tett ve'delmet kap, fu~ggetlenu~l atto'l, e'ppen to~bbse'gben,
vagy kisebbse'gben van-e. Me'g a definia'lt to~bbse'g sem hozhat aka'rmilyen
do~nte'st, a szaba'lyokat nem va'ltoztathatja meg o~nke'nyesen. Athe'n
demokra'cia volt, de nem felte'tlenu~l joga'llam:  to~bbse'gi do~nte'ssel
ba'rmely szabad polga'r sza'mu"zheto" volt.

Pe'lda'ul a Lex Ze'te'nyi-Taka'cs egy to~ke'letesen demokratikus do~nte'se volt
az orsza'ggyu"le'snek, hiszen megszavazta a to~bbse'g. A do~nte'sre az
alkotma'ny szerint jogosult szerv, a parlament ennek ellene're elfogadta, hogy
e'rve'nytelen a do~nte'se, mert se'rti a joga'llamot.

Kedves Fekete Zoli!

A joga'llam, mint a fenti pe'lda is mutatja, nem azt jelenti, hogy aka'rmilyen
to~rve'ny e'rve'nyes. E'pp a demokra'cia korla'tja: bizonyos dolgokat hia'ba
szavaz meg a to~bbse'g, nem le'phetnek e'rve'nybe, mert jogot se'rtenek. A Te
jogod a biztonsa'gos e'lethez. E'pp erro"l van szo': joga'llamban inte'zme'nyi
garancia'ja van annak, hogy ne mondhassa a to~rve'ny, hogy a ke'kszemu"ek
jogfosztottak.

Kedves Pataki Istva'n!

Ha u'gy tetszik, egy demokratikus parlamentben mindig hatalmi marakoda's folyik:
az ellenze'k nem altruizmusbo'l akarja megbuktatni a korma'nyt, hanem a hatalmat
akarja megszerezni. Ez a parlament terme'szetes mu"ko~de'si rendje. De a magyar
parlamentben ta'volro'l sem csak marakoda's van. Rengeteg mindent eldo~nto~ttek,
hosszu' ta'vra meghata'rozta'k az orsza'g fejlo"de'si ira'nya't. Ma's ke'rde's,
hogy szerintem gyakran rosszul. Ezt a rosszalla'somat majd ki is fogom fejezni a
szavazatommal. De ezek a do~nte'sek alapveto"en meghata'rozza'k a ko~zemberek
sorsa't. Egy parlamentben Kova'cs Ja'nosro'l mindig csak ko~zvetve lehet szo'.

Egy ho'napig otthon voltam. Budapest viszonylag szege'ny re'sze'ben laktam
(Csika'go' hata'ra'ban). La'ttam a -10 fokban fe'lo'ra'ig-o'ra'ig ingyenkonyha
elo"tt toporgo' sza'zakat. Tudom, mi van. ERRO"L nem a parlament tehet.
A politikusokat lehet szidni e'rte, de nem e'rdemes. Igaza'n nem lelkesedem
a korma'nye'rt. Felteszem, Kis Ja'nos sem, akito"l a szocia'lis populizmus
lei'ra'sa't ide'ztem. Nem a korma'ny tehet arro'l, (e's nem is a parlament)
hogy sokaknak most le'nyegesen rosszabb az e'lete, mint amilyen volt. Azt
gondolom, arro'l ma'r sokkal inka'bb tehet, hogy o~t e'v mu'lva sokaknak
rosszabb lesz az e'lete, mint amilyen lehetne.

A mostani, megleheto"sen titokzatos, e's gyakran korrupt privatiza'la's, ha nem
a'lli'tja'k le, hosszu' ta'von me'g mindig keve'sbe' rossz, mint amilyen az
ingyenes vagyon-osztogata's lenne. I'gy do~nte'ske'pes tulajdonosi vezete'se
lesz a privatiza'lt va'llalatnak, u'gy meg nem, teha't senki sem ke'nyszeri'ti
a va'llalatot arra, hogy nyerese'gesebben dolgozzon. A nemzeti o~sszterme'k nem
a privatiza'cio' ko~vetkezte'ben cso~kken, hanem a piacveszte's, a gazdasa'gi
viszonyok va'ltoza'sa, a nehezen zajlo' alkalmazkoda's ko~vetkezte'ben.

Kedves Bagyinka Csaba!

Nem elso"sorban azt mondtam, hogy a parlament el tudja hu'zni az ido"t, a'mba'r
persze az is megeshet, bizonyos hata'rok ko~zt arra is mo'dja van. A szeptemberi
a leheto" legkora'bbi va'laszta's, ha gyorsan kii'rja'k a ne'pszavaza'st,
e'rve'nyes, e's a parlament feloszlata'sa'ra szavaz a to~bbse'g. E's a
legkora'bbi e'rtelmes ido"pont is, mert nya'ron ce'lszeru"tlen lenne
va'laszta'st tartani, nagy valo'szi'nu"se'ggel e'rve'nytelen lenne, ami
senkinek sem jo'.

E'n egye'bke'nt egy e'rve'nytelen ne'pszavaza'snak sem felte'tlen o~ru~lne'k.
Egyete'rtek azzal, hogy a parlament feloszlata'sa'ra kii'rt ne'pszavaza's jo'
ese'llyel e'rve'nytelen lenne. De ha nem, akkor biztos, hogy a feloszlata'snak
lesz to~bbse'ge, mert elso"sorban az ele'gedetlenek menne'nek el szavazni.

Abban igazad van, hogy szerintem nem lesz fe'l e'vvel ke'so"bb sem olyan
mostani parlamenten ki'vu~li ero", ami bejuthat. Jelenleg u'gy ne'z ki, hogy
Palota'snak lehet erre ne'mi ese'lye, de az az e'rze'sem, ki fog pukkadni.
Viszont, ha a ne'pszavaza's feloszlatja a parlamentet, automatikusan sokkal
nagyobb tere lesz a szocia'lis demago'gia'nak. E's a LAE'T-et, meg hasonlo'
program ne'lku~li konteszta'lo'kat katapulta'lhat a parlamentbe, e's ezzel
megnehezi'theti az orsza'g ira'nyi'ta'sa't a va'laszta'sok uta'n.

E'n azt hiszem, hogyha beadja'k az ala'i'rt indi'tva'nyt, e's az alkotma'ny-
bi'ro'sa'g a'lla'st foglal, akkor beleszo'l, aka'rhogy is do~nt. A magyar
va'laszta'si rendszer logika'ja az, hogy a parlament manda'tuma ne'gy e'vre
szo'l, nem to~bbre e's nem kevesebbre. A ne'pszavaza's ezt va'ltoztatna'
meg uto'lagosan. Az is nagyon keme'ny beleszo'la's, ha ennek utat nyit az
Alkotma'nybi'ro'sa'g. Hasonlo' az amerikai va'laszta'si rendszer; nem hiszem,
hogy ott lehetne arro'l ne'pszavaza'st tartatni, hogy feloszlassa'k-e ide'n
o"sszel a kongresszust, noha sok ke'rde'sben Amerika'ban is do~nthet
ne'pszavaza's. Sok helyen feloszalathato' a parlament ido" elo"tt is. (De
olyanro'l nem tudok, ahol ne'pszavaza'ssal.) Elvben lehetne ma's is a
va'laszta'si rendszer logika'ja, de nem la'tom, ez mie'rt nem jo'? 100000
ala'i'ra'st a parlament feloszlata'sa'ra ma'r ke't e'vvel ezelo"tt is o~ssze
lehetett volna szedni, csak senki sem a'llt neki szervezni. E's aka'rki
nyer is a ko~vetkezo" va'laszta'son, egy e'ven belu~l garanta'ltan o~ssze lehet
gyu"jteni ennyi ala'i'ra'st az u'j parlament sze'tvere'se're. Eze'rt vesze'lyes
ez a ne'pszavaza'sosdi, mert lehetetlenne' teheti a parlament folyamatos 
mu"ko~de'se't, megke'rdo"jelezi a magyarorsza'gi (parlamenti) demokra'cia 
alapinte'zme'nye'nek legitimita'sa't.

Vila'gos, hogy aze'rt kezdte'k most a parlament ellen az akcio't, mert
ado'to~rve'nyro"l nem lehet ne'pszavaza'st ke'rni. Teha't az ege'sz egy mandiner
akcio', a'lsa'gos szo~vegekkel fu"szerezve.

Persze, a parlament rosszul mu"ko~dik. Egyre'szt, mert 85%-ban amato"ro~kbo"l
a'llt o~ssze. De ezt akkor is tudtuk, amikor megva'lasztottuk o"ket. Ma'sre'szt
mert rengeteg ido"t e's energia't elto~lto~ttek olyasmivel, amivel nem kellett
volna: igazsa'gte'tellel, ka'rpo'tla'ssal. Igazsa'gte'telro"l a mai e'rtelemben
a va'laszta'si harc sora'n egyik parlamentbe keru~lt pa'rt sem besze'lt, e's
ka'rpo'tla'sro'l is csak a kisgazda'k. Az MDF pl. a va'laszta'si harc sora'n
me'g keme'nyen eli'te'lte mindke't javaslatot, csak beleke'nyszeru~lt, e's
azta'n internaliza'lta. Ezzel a ke't dologgal a parlament tarto's ka'rt okozott.
Mint ahogy azzal is, hogy a privatiza'cio't, az a'llami vagyon kezele'se't
ne'ha'ny titkolo'zo' korma'nyhivatalnok keze'be adta ahelyett, hogy az
orsza'ggyu"le's nyilva'nossa'ga elleno"rizne'. De ez me'g mind nem indok a
parlament sze'tzavara'sa'ra.

Persze, a parlament feloszlata'sa'ro'l tartott ne'pszavaza's me'g nem vezet
egyenesen Bosznia'hoz. De ott nem erre a ke'rde'sre va'laszoltam, hanem arra,
hogy a'ltala'ban mie'rt fontos a stabilita's. A ku~lo~nbo~zo" uszi'ta'sok
hata'sa'ra jo'l e'rezheto"en cso~kken a stabilita's az orsza'gban, e's ennek
ugyanu'gy re'sze ez a kampa'ny, mint a pofoszosoke', Torgya'ne' vagy
Csurka'e'ke'. Bosznia reme'lheto"leg tu'lza's, polga'rha'boru' vesze'lye tala'n
te'nyleg nem fenyeget. De biztos vagy benne, hogy pogromoke' sem? Mert
ebben pl. a ciga'nyok egya'ltala'n nem biztosak...

Ko"ro~si Ga'bor