Sziasztok!
Kedves S.Zoli!

Celszerunek latszik nehany szot szolnom nemely fizikai torveny jellegerol,
es szereperol. Kozben erintem a kozben megfogalmazodott masik kerdest is a
vilag perduletevel, es a relativitassal kapcsolatosan. Persze nem vagyok a
tema szakavatott ismeroje, vagy tanitoja, igy mashol masoktol sokkal
szinvonalasabb megkozelitesekkel is talalkozhattok.

A megmaradasi torvenyek (impulzus, perdulet, toltes, energia, stb.) nem
egyszeruen tapasztalati torvenyek, hanem matematikai ertelemben vett
axiomak, vagyis az erre vonatkozo meresek sem nem cafoljak, sem nem
bizonyitjak ezeket a torvenyeket. Ezek a torvenyek a fizikai elmeletek
kemeny magjat alkotjak, es nincs is ertelme a cafolatukrol beszelni. Ha egy
adott rendszerben olyan meresi erdemenyhez jutunk, amelyben egy megmaradasi
torveny ervenytelennek latszik, akkor biztosak lehetunk benne, hogy a
meresben figyelmen kivul hagytuk a rendszer olyan osszetevoit, amelyek
felelosek a megmaradasi elv seruleseert. Az eddigi tapasztalatok szerint
minden ilyen rejtelyes esetben sikerult megtalalni azokat a korabban
ismeretlen tenyezoket, amelyekkel meggyogyult a megmaradasi torveny. Vagyis
a negativ peldakat mindaddig nem tekinthetjuk a fizikai elmelet cafolatanak,
amig a negativ pelda magyarazatara adott uj tenyezo kenyelmetlenne, vagy
korulmenyesse nem teszi az elmeletet egy ujabb alternativ elmelethez
viszonyitva. Termeszetesen az uj alternativ elmelet is csak akkor valhat
elfogadotta, ha a korabbi meresi eredmenyek, amelyek a regi elmeletet
erositettek, az uj elmeletben is kenyelmes, es esszeru magyarazatot nyernek,
jolehet az uj alternativ elmelet megszuletesekor ilyen magyarazat altalaban
nem latszik, sot eppenseggel a regi magyarazatok az uj elmelet cafolatanak
tetszenek. Arisztotelesz idejeben ugy gondoltak, hogy ami mozog, az
lelassul, es a folyamatos mozgas fenntartasahoz erore van szukseg (soniba is
ezt gondolja a forgasra). Sajnos, ezt az elvet azonban nem lehetett
matematikailag is alatamasztani, es Gallilei, aki megis megprobalkozott
ezzel, eppenhogy egy masik elvet talalt celszerubbnek, a tehetetlenseg
elvet, es bevezette a surlodast, hogy az eddig tapasztalt lassulasokat
megmagyarazza. Ez az elv Newton torvenyeivel kiegeszulve hihetetlen karriert
futott be, jolehet kozben nem csak az arisztoteleszi mozgasi elveket, hanem
a ptolemaioszi vilagmodellt is fel kellett rugni. Az egyszeru elvekre epulo
torvenyek kiegeszitesekent bevezetett kiegeszito tenyezokre, mint pl. a
surlodasra csak nehezen alkalmazhato tapasztalati torvenyek, illetve
terjedelmes szamtablazatok adodtak, ezzel egyutt egy uj vilag tarult fel az
emberek elott, az elvben kiszamithato vilag modellje. Talan sohasem sem
talalhatunk olyan fizikai meresosszeallitast, amelyben tiszta formaban
ervenyesulnek a megmaradasi torvenyek. A gyakorlatban szinte mindig olyan
esetek fordulnak elo, amelyben sok tenyezot kell figyelembe venni, es
amelyben emiatt csak valtozo mennyisegeket merhetunk. De a megmaradasi
torvenyeket ettol fuggetlenul mindig tokeletesen ervenyesulo torvenyeknek
tekintjuk, mondhatni definicio szerint. A megmaradasi torvenyeket mar jo
nehany evtizede szoros osszefuggesbe hozzak kulonfele matematikai
szimetriaelvekkel, amelybol mondhatni levezethetok, es amelyrol mar irtak
masok is, es amelyrol en nem akarok most irni (sokat nem is tudnek), csupan
jelzem, hogy ezzel a megmaradasi elvek matematikai szerepe tovabb
hangsulyozodik, jelezve, hogy nem egyszeruen tapasztalati torvenyekrol van
szo, hanem axiomatikus alapelvekrol.

A relativitas eleg regi fogalom lehet, en most csak Archimedeszig mennek
vissza, aki efele keppen buszkelkedett: Adjatok egy szilard pontot, es
kiforditom helyebol a vilagot! Ebben a felkialtasban az erohatasok emelovel
valo transzformalhatosagan tul meglapul az az allitas is, hogy nincs (nem
mutathato ki) a vilagban abszolut nyugvonak tekintheto pont. A matematika
fizikai alkalmazasait nagyban elosegitette Descartes koordinata geometriaja,
es vele szinte azonnal megszuletett a gallilei fele relativitas elv is, ami
valojaban Archimedesz gondolatanak alkalmazasa: nincs kituntetett abszolut
koordinatarendszer, minden hely, es mozgas csak egy masik helyhez
viszonyithato. Ezzel egyben valaszt adhatunk arra a kerdesre, hogy van-e az
univerzumnak impulzusa. Ez nem merheto, es nem is viszonyithato semmihez, es
igy termeszetesen nem is lehet ennek semmilyen erezheto hatasa az
univerzumon belul. Ha felteteleznenk, hogy az univerzumnak megis csak
ertelmezheto impulzusa, akkor ezzel szuksegkeppen kivalasztanank egy
abszolut nyugvo teret, amelyben az univerzum nyugszik (amelyhez viszonyitva
impulzusa nulla). Ez az elkepzeles szuksegkeppen veges kiterjedesu
univerzumot feltetelez, amelyben az univerzum anyagainak elhelyezkedese
terben korlatozott, es igy sulypontja meghatarozhato. Erre semmilyen
csillagaszati megfigyeles nem utal. A veges kiterjedesu univerzum veges ido
alatt osszeomlana, vagy egyetlen egy lapos galaxishalmazza zsugorodna (veges
perdulettel), amit a valosagban nem lehet megfigyelni, tehat a newtoni
torvenyek szerint az univerzum szuksegkeppen vegtelen.

A perdulet esete bonyolultabb, hiszen a testek egy veges rendszere maskeppen
mozog, ha perduletet adunk neki. Igy egy rendszerben belulrol is latszik,
hogy az forog, vagy nem forog. Emiatt Newton, bar nem vitatta a gallilei
fele relativitas elvet, megis feltetelezett egy abszolut teret. Valojaban
elegendo egy olyan ter feltetelezese, amelynek perdulete adott erteku, bar
impulzusa nem meghatarozott. Ket tomegpontot perdulet nelkul magara hagyva
veges idon belul egymasba zuhannak a gravitacios vonzas hatasara. Ha a ket
pontnak perdulete van, akkor kupszelet gorbeket irnak le a pontok palyai. Ha
mas viszonyitasi alap hianyaban a pontokat osszekoto (egyenetlen sebesseggel
forgo) egyenest vesszuk kordinatarendszerunk alapjaul, az egyik ponttal az
origoban, akkor itt a masik pont vagy all (korpalyanal), vagy rezeg
(elipszispalyanal), vagy a vegtelenbol jove egy ido utan lelassul, megall,
majd tavozik a vegtelenbe. Ez utobbi esetben persze a koordinata tengely
soha nem ir le egy teljes kort, mivel a vegtelenbe tavozo pont vegtelen nagy
perduletet kepvisel annelkul is, hogy kimutathatoan elfordulna. Ha ezt
figyelembe vesszuk, akkor pontosabban is ertelmezhetjuk Newton elkepzeleset.
Vegtelen kiterjedesu univerzumot feltetelezve ugyanis az univerzum perdulete
vagy nulla (ha a szogsebesseg nulla), vagy vegtelen (ha a szogsebesseg nem
nulla). Tehat ahhoz, hogy az univerzumnak nullatol kulonbozo szogsebessegu
perdulete legyen vegtelen nagy erore van szukseg. Mivel ilyen erohatas
feltetelezese nelkuloz minden realitast, a vegtelen nagy univerzum
perduletet nullanak tekinthetjuk. (Mint fentebb mar irtam, veges
univerzumnal viszont lenne egy kituntetett iranyunk, es egy hatarozottan
ellaposodo univerzumunk.) A perdulet definialasaval azonban (kozelitoleg)
meghataroztuk az inercialisan mozgathato ter megmozdithatatlan
(elfordithatatlan) egyenes iranyait. Minnel tavolabbi csillagot nezunk,
annal inkabb a nyugvo iranyhoz kozel levonek tekinthetjuk azon felteves
mellett, hogy a kulonbozo csillagok mozgekonysaga csak korlatozottan ter el
egymastol.

Ez egy elegge kulonos, es sokakat zavaro vilag, amelyben az egyenes vonalu
mozgasok relativak, de amelyben az elfordulas abszolut. Mach ket
folyadekcseppen probalta ertelmezni a problemat. Az egyik nyugvo, es gomb
alaku, a masik forgo, es sarkain belapult forgasi ellipszoid. A
folyadekcseppeken elo elolenyek minden bizonnyal maguk is meg tudjak
allapitani sajat vilaguk forgasallapotat, hiszen a szabalyos gombon elok
tere izotrop, mig a forgo cseppen elok teret a Coriolis-erok deformaljak.
Ennek megallapitasahoz termeszetesen kiserletezniuk kell a cseppeken eloknek
ahogyan azt fold-gombunkon elo eleink is tettek, es elobb utobb felfedeznek
az inercialis mozgasokat, amelyben nem kell szamolni a Coriolis-erovel. A
Mach fele problema nem oldhato meg statikusan, koordinatatranszformacioval,
kizarolag a folyadekcsep alakjanak elemzesebol kiindulva, mindenkeppen
mozgaselemzesekre van szukseg, hiszen Newton mozgastorvenyeibol kovetkezik
ez a felig relativ, felig abszolut vilag. Az inercialis mozgas erotol, es
hatasoktol mentes, igy ezek a mozgasok relativak, a forgatasok (vagy
gyorsulasok) ero hatasra tortennek, az erohatas viszont abszolut (bar
kolcsonos), igy a forgatasok (gyorsulasok) is azok. Igy Newton fizikai tere
nem csupan egy ures, tetszolegesen transzformalhato 3-dimenzios euklideszi
ter, hanem a lehetseges tehetetlen mozgasok altal determinalt nulla
perduletu euklideszi ter.

Az alt.rel. matematikai aparatusa lehetove teszi veges terfogatu, es veges
anyagtartalmu, de hatarok nelkuli univerzum leirasat is. Az univerzum
impulzusanak, vagy perduletenek ertelmezesenel igy mas szempontokat kell
figyelembe venni, bonyolultabb feltetelrendszerben. Nem nulla impulzusnak,
vagy perduletnek feltetelezese azonban itt is olyan terido-beli anizotropiak
es univerzumon kivuli hatasok feltetelezesevel jarna, amelyekre eleddig
semmi okunk nem volt. Igy a fo kerdes itt is inkabb az abszolut ter letezese
korul forog. Mivel a csillagos egbolton meglehetosen szokvanyos lassan
valtozo sorozatait latjuk a csillagoknak, galaxisoknak, galaxishalmazoknak,
feltehetjuk, hogy a nagyobb mar-mar homogennek tekintheto univerzumreszletek
atlagos surusege, impulzusa, perdulete mindenutt majdnem egyforma az
univerzumban. Ezen nagylepteku atlag adatok alapjan elvben adodik egy
koordinata rendszer, de az egyaltalaban nem biztos, sot nem is valoszinu,
hogy ennek az atlag koordinatarendszernek barmifele fizikai tartalma is van,
tehat barmifele jelentosege azon kivul, hogy elvben kiszamoltuk. Mivel az
univerzum valojaban nem homogen, es az anyagok eloszlasa sem teljesen
egyenletes, igy a terido is kicsit szabalytalan meg nagy leptekben is. Kis
leptekben (egitestek csomoinak megjelenesenek felbontasaban) pedig mar
teljesen szabalytalan. Igy az atlag koordinatarendszer egyaltalaban nem
illeszkedik a tenyleges teridohoz.

Udv: Takacs Feri

>Harozza meg a negyzetgyok(x*x-p)+2*negyzetgyok(x*x-1)=x egyenlet osszes
>valos gyoket, ha a p parameter egesz szam.
Ketszer kell negyzetre emelni, persze a megfelelo atrendezesekkel:
x^2=((p+2)^2+12)/(2*(2-p)).
Igy kijon hogy p<=1 egesz eseten lesz x^2>=0 (persze az osszes negativ egesz
is jo megoldast ad!) .
p=2 eseten a nullaval szorzott x^2-nek kene pozitiv erteket adnia ami
lehetetlen!
Az, hogy kozben a sqrt(x^2-p) vagy sqrt(x^2-1) vesz-e fel kepzetes erteket a
megoldas szempontjabol mellekes!
Egyszeru rutin feladatnak tunik!
Laci

>Ki tudna megmondani, hogy milyen hosszu legyen a kotel, hogy a kotelre hato
>centripetalis ero nagyobb legyen, mint a foldnek a kotelre hato vonzereje?
Ha a kotel sulytalan, akkor 36000 km hosszunak kell lennie, es a vegen egy
akarmekkora tomeget remekul megtart geostac. palyan. Gyenge kotel is
elegendo, mert ero ugy sincs benne. :-)

Sulyos kotelbol hosszabb kell, de hogy energiat ki lehetne venni egy
kotellel a foldbol, azt nem latom be.

Janos

Kedves László!

Budapesten megszerezhető könyvek közül hármat tudnék ajánlani a mikroszkóp
ozáshoz:

A)Élőlények tanulmányozásához:

1) Lovas Béla: Mikrokozmosz, mikroszkóp (Bp. 1995) - könyvesboltban mostanában 
nem láttam, előfordulása talán antikváriumban valószínűbb...

2) Thanhoffer Lajos: A mikroszkóp és alkalmazása (1880) - ezt csak antikváriumb
an lehet beszerezni.


B) egyéb:

3) Kubovics Imre: Kőzet mikroszkópia (1993?) - Műszaki Könyváruház, B
p. Liszt Ferenc tér, kb. 6000,- HUF

 ... esetleg mégegy: A Baross utcai "orvosi" könyvesboltban is láttam egy könyve
t 'Patalógiai gyakorlatok' a címe (ha jól emlékszem) 3800,- HUF, de ebben jóval
 kevesebb a mikroszkópról szóló rész, inkább a szövetekről szól - nem igaz
án gyerek téma...


Remélem hasznos lesz az információ, annak ellenére is, hogy a kérdés 2001/novem
beri volt és azóta sok minden történhetett...

Üdvözlettel,
Joós Attila

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.82.94.130)

Hello Zsolesz!
Mintha lett volna ilyen NASA? terv, ra kene keresni.
udv, Sanyi

Szia Kalman!
>>>A galaxisok ebbe a kockaracsba volnanak beragadva,
ugy mint a mazsolak a dagado mazsolaskalacsba.
Tegyuk fel, hogy egy kivalasztott idopontban
az osszes galaxis jelet kuld az osszes tobbinek,
meghozza ugyanazzal a frekvenciaval.<<<

Ez a kivalasztott idopont melyik mazsola rendszereben ertendo?
A vilag keletkezesekor(?) volt/lett egy kituntetett rendszer, kituntetett
azonos idokkel, viszont _maga a ter_ tagul, vele egyutt a kituntetett
rendszer _is_. Persze tulajdonkeppen ez a kalacs is. Tehat a kalacs
sajatidejeben kell erteni a dolgokat. Valszeg ennel a kalacsnal a szemlelet
tenyleg nem tud messzebb menni.

Utananeztem, hogy a hattersugarzas miert egy tuzijatek kepe, es miert nem
egy lassan kihulo, mindenhonnan kiindulo, kiatlagolodo termikus sugarzas: a
"re"kombinacional elszabadult fotonokhoz kepest a 3000°-os hidrogen
sugarzasa gyakorlatilag nulla. Hat persze, hiaba termelt az univerzum
heliumot is, mint egy csillag, 3000°-ra hulve mar nincs fuzio, ugyhogy jott
a "sotet korszak", csak az egyre vorosodo tuzijatek adott fenyt.

Akkor is, es most is ugyanazt az idopillanatot latjuk, csak egy egyre tagulo
gombhejon tortenteket szemleljuk. Es kozben az ideerkezo fotonok
hullamhossza a reszecskekhez kepest egyre nagyobb, pont ugy, mint a
(megfigyelheto) vilagegyetem.
udv, Sanyi

Sziasztok!

<1.  Hogyan alakult volna a Fold tortenete, ha nem lett 
volna Holdunk ?

A Fold tengelykoruli forgasa lassubb lett volna, ami miatt 
a homerseklet
sokkal szelsosegesebb lenne. Ezert nem tudott volna 
kialakulni, a maihoz
hasonlo eletforma. Esetleg semmilyen eletforma.
A dagaly letezne, sokkal katasztrofalisabb 
kovetkozmenyekkel, a Foldforgas lassusaga miat
elhuzodna a hatasa, ha egyaltalan lenne viz es levego.

<2.  Mi valtozna meg a Foldon, ha egyik pillanatrol a 
masikra nem lenne Holdunk?

Az elet rovidesen elpusztulna, egyreszt a Foldforgas 
lassusaga miatt, masodsorban a 
dagalybol adodo arvizek miatt, valamint az eros legmozgasok 
miatt (a nagy homerseklet 
kulonbseg okazna). Azert mondom rovidesen, mert a mai 
technikai eszkozokkel
egyeseknek sikerulne egy bizonyos ideig tulelni.


< A tudas nem potolhato hittel.

Nem potolhato es megis benne van minden tudomanyban es 
minden szinten.
Mar tobb mint 400 eve azt allitjak, hogy az egitestek 
korpalyan keringenek, 
holott mozgo pont korul nincs koralaku korforgas. Kivetel 
En.
Mindenkit tulhalad a tudomany. Sokakat halala utan s mar 
nem tudja meg,
hogy hitben elt.

<3. A gondolkodas neheztesti munka, s az emberek altalaban 
nem szeretnek
<neheztesti munkat vegezni.

Nem hiszem, hogy az ember azert szeret gondolkodni, mert 
imadja a neheztesti munkat.
Minden ember arra torekszik, hogy celjait a leheto 
legkonnyebben megvalositja.
Az mas kerdes, hogy egyes celok elerese, "csak" neheztesti 
munkaval lehetseges

<8. Az onallo gondolkodasu (kreativ) ember alkot, a nem 
onallo gondolkodasu, 
<de nagy targyi tudasu ember tanit, s mindazok,akik az 
elobbi tulajdonsagokkal
<nem rendelkeznek, azok vezetnek, vagy vezetni szeretnenek.

Nem hinnem, hogy a vezetok nem tartoznak a gondolkodok 
koze, csak ellenben
az elso kotegoriaval, akik korlatlan idoben gondolkodnak, 
cselekednek, a kreativitas
alatt tevedeseiket nem hozzak nyilvanossagra, csak a 
sikerest, vagy a masodik kategoria
sem szukolkodik idohiannyal, elore elfogadott, 
torvenyesitett modelleket hasznalnak (ez nem igenyel
kulonosebb gondolkodast), addig a vezeto nagyon korlatozott 
idovel rendelkezik, nem alkalmazhat modelleket
es minden dontes utani cselekedet nyilvanos. A tevedeseket 
nem lehet alcazni, elhalgatni
legtobb esetben.

< A fejlodes gatja a kocka agyakbol epitett fal.

Igen, es azok altal akik foggal korommel vednek egy 
tudomanyos nezetet.
Sok ilyen, nemkocka agyunak nyilvanitott szemely letezik. 
Csak egy
pld. A Petofi csontjainak azonositasa. Valakik feltnek 
valamit.
Az a tudomanyos nezet, amely nem vedi meg onmagat, teves.

<18. A szerves vilag - mint allapot - ket fo szakaszra 
tagolodik;
<  pozitiv iranyu onszervezes, a felepules szakasza, amely 
nem mas,
< mint maga az elet.
< negativ iranyu onszervezes, azaz a leepules szakasza, ut 
a szervetlen anyagi 
< vilagba valo visszateres.

A felepules eleg rovid ideju.
Biologiailag az elet folyamatosan ujraepul az eletfolyaman, 
meg a latszolagos leepules alatt is.
Az idoteltevel az ujraepules sorrendje valtozik, a 
biologiai ciklusok eltero periodusa 
miatt, az utkozesek folyamatosan valtoznak, terben, idoben 
es mennyisegben. Miutan az ujraepules nem megy vegbe, 
mert pld, tul sok az egybeeso utkozes, amit nem kepes 
energiaval ellatni s ha nem lep kozbe baleset, betegseg,
beall a halal. 

< Ertelemes az a kerdesfelteves, amely az osszefuggeslanc 
kovetkezo, szomszedos, 
< meg szamunkra ismeretlen lancszemere vonatkozik.

Mi tortenik akkor, amikor az alap elv tevesnek bizonyul, 
amelyen elindult (sok eset volt a tortenelem soran)?
Minden kovetkezo lancszemre feltett kerdes ertelmetlen, 
csak eppen akkor meg nem tudjuk.

Udv. Szocs

Sziasztok!

Kerdesem lenne a nagyerdemutol (igaz tanultuk anno, de
elfelejtettem...): Ugy emlexem, hogy a benzin zsiroldo
es az alkohol is az. De egymassal nem kepeznek
oldatot, mivel az egyik apolaros, a masik polaros
oldoszer.... Vagy hogy is van ez akkor a zsirokkal?
Melyiket hasznalhatom zsirtalanitasra?

Köszi Atis

=====
Udv
Alfa

> ha lenne egy jo hosszu, es nagyon eros kotelunk, amelyet az
> egyik veget a foldhoz rogzitenenk, a masik vege valahol az
> urben, a fold korul keringene,...

Az otlettel mar regen foglalkoznak, komolyabban is, pl. a 
NASA-nal. Ime 1-2 link, onnan sok tovabbi olvasnivalo 
elerheto a temaban (angolul).

http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast07sep_1.htm

http://liftoff.msfc.nasa.gov/academy/tether/tethers.html

ToZo

Sziasztok !

Elnezest legutobbi terjengossegemert, a 'fajdalom' redundans 
agyon-magyarazasert, de sietve irtam, hogy igeretem teljesitsem,
es kozben mindvegig arra szamitottam - naplo-irasom kozben bekattan 
ujra az az eredeti halvany felismeres, melybol gondoltam,
kihozhato valami kerek egesz.

Azt irtam, hogy a fajdalom ismeretlen szin. Ez koltoi hasonlat, 
es maradhatnank akar ennel is, mert tomor es kifejezo,
de valojaban a kellemetlen erzesek es erzetek moge ZAJos jeleket
gondolok, melyek alkalmatlanok asszociativ memoria cimzesehez, 
igy a tudat, amikor megkapja a zagyva, esetleg tulvezerlesekbol 
szarmazo elrontott jeleket, nem kepes ellenorzest vegezni, emlekekkel 
osszehasonlitani.
Amikor pedig a tudatunk eleg melyen alszik, nem erzunk fajdalmat.
Csak sajat tapasztalat - nem almodtam meg fajdalmat.
Felelmet igen. Igy arra tippelek, hogy a fajdalom mas frekvenciatartomanyba
eso zaj, es alvas idejen nem generalodik virtualis fajdalom, de 
felelem igen.
A fajdalomerzet altalaban nagyjabol azonosithato helyrol jon,
tehat e zaj melle kiegeszito informaciot kapunk a szervezettol,
es ez nem zajos. A felelemhez feltetelezem - nem parosul helyvektor. 
Gondolom az emelyges es hanyinger erzetet a tudat ugyancsak zajos 
nyugtalanito jelkent  kapja, es ennek spektruma is mas kell legyen, 
mint a fajdalome, ahogyan az ehsege is.
Az irigyseg is idetartozik, gondolom, bar alig ismerem, ezert 
nem tudom kategorizalni. Jo, vagy rossz erzes ez ?
Szemek osszeszukulese, ajakbiggyesztes, meg ilyenek kiserik.
Ha - mint lathatatlan szinnek nevet kene adni, javasolnam, hogy 
legyen sarga. :)
Mi az orom ?  Az oromrol ezek utan feltetelezem - kivaltoja az lehet,
hogy a tudat teljesen zajmentes idealis jeleket kap, s ezek 
ellenorzese asszociacioval nem hoz elo a melybol nyugtalanitoan zavaros 
jeleket, mintakat, ezert a feldolgozas kis energiaigenyu, ami
kedvezo letfenntartasi korulmenyt jelent, s a rendszer - ha az 
evolucio jol programozta - e belrend fele torekszik mindig,
azaz vaggya', kesztetesse kellett valnia a sikernek.
Oromot sikerek szoktak okozni.
A siker a va'gyott, elore elkepzelt cel elerese, azaz a tudat
nagyjabol azt kapja a kulvilagtol, amit korabban elkepzelt,
lemodellezett. 
A siker remenyetol egyebkent olyan hormonok szabadulnak fel, 
melyek elnyomjak a fajdalmat, vagy a szorongast, azaz hormonok
segitenek celt erni. Ha tehat vannak is kellemetlen belso zajt 
kivalto okok, azok pl. harc kozben csillapitva jutnak el a tudatig.

Mindez elegge elnagyolt igy, s lehet, hogy hibak is vannak benne,
hiszen a hormonalis szabalyozasrol szinte semmit nem tudok, es 
feltetelezem, hogy sokmindent uberelhet, amit egyszeru esszel 
gondolok, de mindenesetre ugy latom, a kellemetlen erzeseket
hipotetikusan - zajra visszavezetve megmagyaraztam, es lehetne
olyan szoftverben letezo virtualis lenyt alkotni, mely ezen az alapon
erezne. Engem persze szidna, mint a bokrot. :)

Ud: zoli

Kedves Szocs !

>En Isten tudja hanyszor (tobb tucatszor husz ev folyaman)
>elovettem, tanulmanyoztam.
>Neha ugy tunt, hogy mostmar ertem.
>Azutan rajottem, hogy csak ugy kepzeltem.

Kb. ugyanigy voltam ezzel, mert egyszer megertettem, es
tobbe nem izgatott. Viszont par ev mulva valaki megkerdojelezte 
az elmelet realitasat, mire el akartam neki magyarazni, de 
ra kellett dobbennem, a jo kis gondolatkiserletemet elfelejtettem,
es nem tudtam mibol kiindulni.
Itt a Tudomanyban aztan egy csomo cikket irtam, persze olykor hibak
is csusztak bele, de vegul a treningezes meghozta eredmenyet,
mert ugyancsak a feny aberraciojabol kiindulva, sikerult megragadni
a lenyeget, de mas gondolatkiserlettel is megfoghato.
Az abberralt feny sebessege c. 

Hosszu tukorrel parhuzamosan halad egy pulzalo fenyforras. 
Mindig akkor kuld uj impulzust a tukorre merolegesen, amikor
az elozo pulzus epp visszaerkezett hozza.
A pulzusok ritkabban erik a tukrot, mintha allna
a fenyforras - latnank mi, ha a tukorrel egyutt allnank.
A feny aberraciojat cikkcakkos terjedesnek talalnank, es
sebesseget persze c-nek.
Az aberracio szoge a sebesseg fuggvenye.
Csaknem c-vel mozgo fenyforrasnal a feny szerintunk belathatatlan
ido mulva eri el a tukrot, mert szinte parhuzamosan terjed 
a tukor sikjaval.
A vele utazo ideje alig mulik, igy nem veszi eszre, hogy
a feny belathatatlan hosszu ido alatt eri el a tukrot.
Minthogy szamara a feny meroleges maradt, es az oda-vissza
pattanas kozben jelentektelen idot mer, kozben megiscsak
megtett szerintunk par milliard fenyevet, ezert meglehetosen osszement 
univerzumot kell utkozben latnia mindvegig.

Udv: zoli

Ferenc   Napoleonrol szolo anekdotajahoz
fuzom csattanokent:
Par vetizede beszamoltak rola, hogy Napoleonrol keszult 
festmenyek elemzese soran az eletkora elore haladtaval 
kulso megjeleneseben megfigyelheto valtozasok alapjan 
orvos megallapitotta, hogy Napoleon valoszinuleg betegsegben szenvedett, 
mely aluszekonysaggal, faradekonysaggal es szellemi hanyatlassal
jart. E hormonalis egyensuly tartos megvaltozasaval jaro betegseg 
akkor meg nem volt ismert, igy konnyen velhettek volna akaratgyengeve 
valt ember elpuhulasanak, ellustulasanak. Jellegzetes hajritkulassal 
es arcvonasok megvaltozasaval is jaro betegseg ez. ( nem jegyeztem
meg hogy nevezik)
Napoleont tehat a sajat filozofiaja szerint - mint lustat es butat 
esetleg ugyancsak le kellett volna loni.

Magam elgondolkodtam a kalapjan. Meglehetosen ostoba viseletnek
tunik egy fotisz szamara, hiszen jo celpont. 
A nagy kalapot azonban lehet, hogy fizikai ismeretei miatt
viselte keresztbe forditva. Hatszelben vitorlakent segitette 
a vagtaban, mig ellenszelben peckesebb tartast adott neki,
viszont az oldalszelben mutatkozo kisebb kozegellenallasa miatt 
nem borul fel oly konnyen a szel a lovarol, mintha maskepp
hordja.  A kanyarstabilitas asszem bonyolultabb ugy, de
ugy tunik ott is inkabb kedvezobb a keresztbeforditott.

Udv: zoli

Tisztelt HIX "tudományos" levelezo társak!
Tisztelettel, amennyiben nincs Önöknek kifogásuk ellene, szeretnék egy -
többé-kevésbé - új témát (is) felvetni. Nevezettesen arról lenne szó, hogy
meglátásom szerint, ismerünk, és igen jól olyan "természeti valós eseményt",
mely - beláthatóan, legalább is elso rátekintésre, - ellentétes(nek tunik) a
mindmáig "örök törvényként" tekintett megmaradási elvekkel. Azért szeretném
"nagy és hozzáérto" plénum elött megvitatni a kérdést, mert amennyiben -
akár részben, akár egészében - a felvetett "probléma" valós, eddigi
nézeteinket fenekestol felforgat(hat)ja. Valóban, a tét jelentosége szinte
beláthatatlan.
A "téma" a következo: mint ismeretes, egy forgó rendszer forgásának a
megorzéséhez, közegmentes és surlódásmentes térben semminemu energiára nincs
szüksége, azaz forgásban marad - elvileg! - az idok végezetéig. Eddig minden
rendben, ugyan úgy "viselkedik", mint az inercia rendszerek.
Igen ám, de minden forgás rendelkezik a centripetális gyorsulással. Ez a
gyorsulás viszont mindaddig fennáll, ameddig a rendszer forgással
rendelkezik, tehát messzemenoen független a "megforgatáshoz" szükséges
energia mértékétol! Ennek értelmében, a centripetális gyorsulás
FENNMARADÁSÁHOZ semminemu energiára nincs szükség. Viszont lévén
gyorsulás, - tudomásom szerint! - ez az egyetlen és egyedüli gyorsulás, mely
fennmaradásához nem igényel energia befektetést.
Még eddig sincs gond. A gond, pontosabban megfogalmazva a kérdés a
következo: ha lehetoségünk lenne (és van, ez kísérleti tény!) a
centripetális gyorsulás által létrejövo centrifugális ero energiáját
kihasználni, az feltehetoen sérti-e a megmaradási elveket? Véleményem, és
számításaim szerint feltétlen! Az eddig elvégzett számítások arra utalnak,
hogy a centrifugális ero által nyújtott ero energiája akár nagyságrendekkel
is meghaladhatja a megforgatáshoz szükséges energia mértékét. Gondolom,
belátható, hogy a téma megvitatásra feltétlen érdemes.
Benko László,   

 irta:

> A MI legyen csak alapfunkcioban erzelemmentes !

Sajnos felszolitasoddal ellentetben, mar sokfele folynak kutatasok az
erzelmeknek az MI eszkozeivel torteno felismeresere, kezelesere stb.
Elobb-utobb (10-20 ev) ossze is jon belole valami...

> Amugy se hinnenk el neki, hogy valodiak a kellemes vagy kellemetlen
> erzesei/erzelmei.

Lasd Turing teszt. Ha elhiszed, hogy a vonal tuloldalan egy ember van es
nem egy gep, akkor el fogod hinni azt is, hogy az erzelmei valodiak - ha
belegondolsz, a valodi emberekkel is pont ugyanigy mukodik a dolog...

> Kulonos, hogy vilagvallasok megorokolt osi meditacios
> technikaikkal kifejezetten erzesek es erzelmek kikuszoboleset
> celozzak meg, leven ezek az emberi keseruseg legfobb forrasai,
> filozofiaik szerint.

Tudomasom szerint egyik keleti vilagvallas (hinduizmus, buddhizmus,
taoizmus) sem allitja, hogy a szenvedes (keseruseg) legfobb forrasai az
erzesek es erzelmek lennenek, es egyik sem akarja ezeket kikuszobolni. A
nyugati vallasok pedig nem is igazan foglalkoznak ezzel a kerdessel (a
meditacionak sosem volt nagy szerepe ezekben).
A buddhista tanitas szerint a szenvedes forrasa a vagy, azaz a dolgokhoz
valo ragaszkodas.
Az erzesek es erzelmek kozott vannak hasznosak es karosak egyarant;
peldaul a vidamsag, az egyutterzes hasznos, a harag, a gyulolet karos. A
karosakat ajanlatos megzabolazni, illetve megelozni a kialakulasukat, a
hasznosakat ellenben erdemes elosegiteni es taplalni.

> Mi a fajdalom ?
> Az ellenorzo funkciot ellato tudatunk altal nem nyugtazhato,
> nem ismeros, nem feldolgozhato, 'lentebbrol' erkezo uzenet.

Tudomasom szerint a tudatunk egyik ismerve eppen az, hogy kepes tanulni
az ingerekbol es megtanulni reagalni rajuk, tehat szamara nem letezhet
permanensen "ismeretlen" inger. Masfelol meg a fajdalomra valo reagalas
annyira melyen be van huzalozva nem csak belenk, hanem szinte minden
allatba, hogy nem is kell sokat tanulni, hacsak nem eppen a celbol, hogy
oroklott osztoneinket felulbiraljuk.

> A fajdalom - minta-feldolgozasi rendszerhiba, mely [...]
> az egesz szervezetre kihato zavarokat, es karokat okoz) [...]
> Osidokbol valo hiba ez, es az idegrendszer kialakulasa ota 
> kijavitatlan maradt, mert fellepesenek gyakorisaga csekely
> volt ahhoz, hogy a tulelest nagyban veszelyeztesse, viszont
> statisztikailag inkabb elonyhoz juttatta e rendszerhibat
> hordozo egyedeket, mint hatranyhoz.

Namost akkor hiba-e egyaltalan, ha elonyhoz juttatja a hordozojat?
(Masszoval, ahogy a programozo mondana: "it's not a bug, it's a
feature!" :-)

> A fajdalmat az eszleleseket altalaban rendezetten fogado es
> befele is allandoan kommunikalo tudatos eszlelo szintunk kapja
> sajatos 'idegen' jelkent, melyre nyugtazas helyett csakis tovabbi
> info-keressel kezd reagalni, mert a jelet nem tartja ismerosnek !
> [...] Emiatt a tudat rohamosan egyre turelmetlenebbul, egyre tobb
> idegszalat mozgositva kerdez befele mindenhonnan, amerre aktiv
> kommunikacios vonalai kotodnek:
> Mi ez !?  Mii ez !!??  Miii ez !!!???? ....
> Ez rengeteg energiat emeszt, es veszelyezteti a rendszer 
> energiaellatasan keresztul a feldolgozokepesseget.
> Tehat tulfogyasztast (tulterhelest) okozo jel, uzenet, melyre a
> tudatnak nincs hatekony, elnyomo lepesi lehetosege, nyugtazo
> valasza hanem csakis varakozik es kerdesozonnel reagal, emiatt 
> rohamosan farad.

Ebbol jozan paraszti eszem szerint az kovetkezne, hogy ha raultetsz
valakit egy forro kalyhara, hirtelen gondolkodoba esik, varakozik es
elfarad... ezt konnyu lenne kiserletileg ellenorizni ;-)

Figyelmedbe ajanlom, amit nemregen olvastam valahol: a leprasok igazabol
nem kozvetlenul a betegseguk miatt veszitik el az ujjaikat,
testreszeiket, vegtagjaikat, hanem azert, mert a betegseg megoli az
erzoidegeiket. Egyszeruen nem ereznek tobbe fajdalmat, ennek
kovetkezteben pedig nem tudnak vedekezni olyan esemenyek ellen, amiket
az egeszseges ember elkerulne vagy reagalna rajuk. Peldaul serulesek,
fertozesek, de leirtak mar olyat is, hogy egy leprasnak patkany ragta le
a labujjait.
A leprasok arrol szamoltak be, hogy ingerek hijan a testreszeik
pszichikailag megszunnek hozzajuk tartozni. Latjak, hogy van kezuk,
tudjak mozgatni, hasznalni, de csak olyan modon erzekelik, mint mondjuk
mi egy szerszamot.
Ez arra mutat, hogy a fajdalom nemhogy "gyari hiba" lenne, de valami
alapveto fontossagu dolog az eletunkben, ami nelkul nem huznank sokaig.
Peter

Kedves Zoli:

>Szerintem vilagrengetoket irtam mostanaban, de hagyjuk. 
>Ahogy Oppenheimer osszeszedte a tobbiek gondjat es 
>problemait, s atfogalmazva, uj kontosbe oltoztetve 
>osszefoglalva eloadta, attol sokan megvilagosodtak. 
>Asszem en is valami hasonlot tettem  az agykutatassal. 
>No jo, lehet, hogy en laikuskent nem kontosbe,
>hanem pongyolaba tudtam csak atkonvertalni...
>Majd lathatja mindenki, hogy megugranak a kutatasok, es 
>par ev mulva  zaporozni fognak a MI teren ifju titan 
>programozok altal elert szimulacios eredmenyek.
:)

azt hiuszem hiaba magyarazom. Legyen meg a te hited.
Probald megjelentetni, talan abbol eszreveszed a dolgokat.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Udv. mindenkinek!

> 1.  Hogyan alakult volna a Fold tortenete, ha nem lett volna Holdunk ?

Discovery-n lattam tudomanyos adast, amelyben a kovetkeztetes az volt,
hogy a Hold nelkul nagy valoszinuseggel nem leteznenk, ugyanis a Hold
gravitaciojanak allitolag stabilizalo hatasa van a Fold
forgastengely-ingadozasara (valoszinuleg ez nem a tudomanyos fogalom,
sorry). Ugyanis a Fold forgastengelye idoben ingadozik, oszcillal,
allitolag kb. 26000 (?) eves ciklusokban. Allitolag a jegkorszakok is
innen eredtek. Ha a Hold nem lenne, akkor ez a jelenseg kaotikusan
tortenne es ennek az eghajlatra szornyu kovetkezmenyekkel jarna, joval
instabilabb (szelsosegesebb) lenne az idojaras, amit mar mi, mint
"felsobbrendu" elolenyek (es az emlosok altalaban)
nem birtunk volna ki a fejlodes soran. Ennyi.

Legyetek jok.
Athos.