Szia,

> Talan a vegyszeres lagyitas azert nem jo, mert minden mast is kiszed
> a vizbol?

A lagyitasnak csak az a celja, hogy a vizkovet kepzo (tobbnyire kalcium-
es magneziumsokat) kiszedje a vizbol.

Ioncserelos lagyitasnal egy konyhasoval aktivizalt mugyanta atadja a
feluletere ragadt natriumionokat es felveszi a kalcium- es magnezium-
ionokat. A vegyszeres lagyitasnal olyan sooldatot kevernek a vizhez,
ami magahoz koti a kalciumot es a magneziumot es gyorsan kicsapodo, nem
oldodo vegyuleteket kepez.

Van dupla ioncserelos lagyitas, ahol a kalcium stb anyagokat nem a
natriumra, hanem hidrogenionra cserelik, a foszfatokat, karbonatokat
pedig hidroxidra. Az eredmeny elvben vegytiszta viz (nehany hete volt
mar szo arrol, hogy az egyszeres desztillalassal nem lehet teljesen
tiszta vizet kapni).

Vegyszeresen lagyitott viz a vegyszermaradek miatt nem finom (kostold
meg egyszer a trisot :-), ezt csak ugy tudod elkerulni, ha pontosan
ismered a viz kemenyseget es a szuksegesnek kicsit kevesebb vegyszerrel
lagyitasz. Vannak egyebkent mar a trisonal baratsagosabb vizlagyito
szerkezetek is, valamilyen polifoszfat (a boltban nem arultak el, micsoda):
a halozatrol jovo viz atfolyik egy poharkan, amiben lassan fogynak ezek
a kristalykak, neha utan kell tolteni.

Desztvizet azert nem jo inni, mert hianyoznak belole a termeszetes 
ivovizre jellemzo asvanyi sok, ezert kesernyes izunek fogod erezni. Es
hat azokat az asvanyi sokat valahonnan mindenkeppen ossze kell szedned.

Udv///Laci, a kontarvegyesz (ha butasagot irtam, remelem javitanak)

A BLA sajtszemle irja:

> Detre Csaba magyar tudos megfejtette a geologia egyik legnagyobb
> rejtelyet, a Fold 250 millio evvel ezelotti szinte teljes
> kihalasanak okat. Szerinte a katasztrofat - kozmikus leptekkel merve
> - egy kozeli csillag felrobbanasa es az ennek kovetkezteben
> megnovekedett kozmikus sugarzas okozta. Hasonlora szazmillio evente
> van esely, igy statisztikailag barmelyik pillanatban tortenhet ilyen
> (Magyar Hirlap: A katasztrofa... 1.o.).

A hir elso fele kozles, aminek alapjaival lehet vitatkozni (eltekintve
attol, hogy nem geologiai hanem paleontologiai rejtely volt, de az tul
hosszu szo). A masodik fele ("statisztikailag barmelyik pillanatban
tortenet ilyen") az ujsagiras felelmetesen alacsony szinvonalat jelzi,
talan igy probaljak fokozni a szenzaciot...?

Visszaterve az eredeti hirre: a reggeli kronikaban kb egy mondattal tobbet
szantak erre a hirre, valami olyasmit emlegetve, hogy igen apro, a foldon
elo nem fordulo osszetetelu femkristalyokra bukkant a kihalas korabol
szarmazo kozetmintakban, de nem teszem tuzbe a kezem a hallas utani
emlekezetem pontossagaert.

Hello,

1. Crisp

>Nem szedtem szet az en crisp talamat, de te is kitalalhatod mibol van, ha
>elarulom, hogy fogja a magnes.

Gondoltam en arra is, hogy acellemezbol. De akkor nincs-e kovetkezetlenseg
az altalanos szaballyal szemben, miszerint nem szabad femet tenni a
mikrosutobe. A femtargyak elvileg mindig szikraznak a mikrosutoben. A Crisp
tal pedig nem szikrazik. Illetve nekem egyszer szikrazott amikor 10 percig
hasznaltam, ezert is tettem fel a kerdest.

Feltetelezem, hogy valaki tudja, hogy milyen szikrazasgatlo bevonat van
rajta es megmondja.

2. Kavitacio

>Valoszinunek tartom, hogy az oldott levego csokkenti a kavitacos rombolast,
>bar ez reszemrol csak egy felteves, semmi tapasztalati, vagy mas ismereti
>alapja nincs.

A felteves jo. A vizturbinaknal is fennall a kavitacio veszelye - foleg a
kisesu vizeromuvekben -, ezert szoktak egy keves levegot a befolyo viz melle
benyomni, amitol a viz nem lesz annyira "merev" es csokken a kavitacios
veszely. 


Udv: Tamas

Sziasztok!

  Felado :  [Switzerland]
  Temakor: A magyarsag eredete ( 11 sor )
  Idopont: Thu Apr  2 02:52:23 EST 1998 TUDOMANY #383
  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

  Czettele Gyozo ) irja:

  > Egyik huzamosabb ideig torokorszagban dolgozo ismerosom pedig azt
  > allitja, hogy a torok gyerekek azt tanuljak az iskolaban, hogy a
  > magyar es a torok nep rokon.

  Itt a svajci iskolakban pedig azt tanitjak, hogy a magyar nyelv egy
  szlav nyelv. Mi azert tudjuk, hogy ez nem igy van.
  Ebbol is latszik, hogy mennyire lehet komolyan venni az ilyen
  informaciokat.

  Udv: Jakab Gabor


Hat, esetleg inkabb az latszik ebbol, hogy a tanarodat mennyire lehet
komolyan venni. Egy peldabol
ne vonjal le altalanos kovetkezteseket. En is svajci gimnaziumba jartam,
es velunk a foldrajz tanarunk
annak idejen bemagoltatta az osszes finnugor eredetu nep nevet, es a
latintanar is emlitette a finnugor
nyelveket, mikor az indoeuropai nyelvrokonsagrol beszelt. Ezenkivul
negyedik nyelvkent fakultativ
nyelvoran kivancsisagbol oroszul tanultam (nem eppen sokat), es az
orosztanar (szlav szakos vegzos
egyetemista) szinten emlitette, mikor a szlav nyelvekrol altalaban
beszelt. Ettol persze meg teny, hogy
a nyugat-europai kozhiedelem mindent, ami Ausztriatol keletre van,
szlavnak hisz - de egy tanarnak
azert megsem az a feladata, hogy a kozhiedelmet tanitsa.

Egyebkent nem a finn nyelvet tartjak a magyar legkozelebbi rokonanak,
hanem a vogul es az osztjak
(manysi es hanti) nyelvet, a finn nyelveket beszelok (akarmilyen is volt
a genetikai allomanyuk) hamar
eltavolodtak (foldrajzi ertelemben) az ugor nyelveket beszeloktol, ez
utobbiak pedig valamivel
kesobb szakadtak el egymastol. Ha mar a rokonsag metaforajat hasznaljuk:
a testvernyelv a vogul es
az osztjak, a finn csak unokatestver.

Van egyebkent olyan feltetelezes is, miszerint az idoben meg tavolabbra
visszatekintve, a finnugor es
az indoeuropai nyelvcsalad is rokon - de ezt a bizonyitasi nehezsegek
miatt valoban csak
lehetosegkent tartjak szamon. Elsosorban a szemelyes nevmasok
hasonlosagara alapozzak.

Nem valoszinu, hogy a finnugor eredetu szavak a kozeljovoben teljesen
eltunnek, hiszen kozuluk
olyan alapveto, minden nap hasznalt szavak is vannak, mint pl. az ember,
no, ferfi, fiu, lany szavak, a
testreszek elnevezesei. A finnugor eredetu kevesbe alapveto elemekkel,
mint pl. a novenynevekkel,
persze mas a helyzet, ezek, mivel a mi szamunkra mar nem mindennapiak,
konnyebben eltunnek a
nyelvbol.

  Felado :  [Romania]
  Temakor: A magyarok eredete ( 13 sor )
  Idopont: Thu Apr  2 08:54:09 EST 1998 TUDOMANY #383
  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

  Nemreg olvastam egy konyvet, szerzoje Gotz Laszlo, cime pedig "Keleten

  kel a nap" volt. Olvasta-e meg valaki, esetleg olyan akinek szakmaja a

  nyelveszet, vagy elso kezbol tud ilyen jellegu informaciokhoz
  hozzajutni? Ha igen, milyen tudomanyos ertekkel bir ez a konyv?

  Azok szamara, akik nem olvastak: cafolja a finnugor szarmazas
  elmeletet, ...

  Kardoskodik peldaul a hun, szkita, avar es magyar nepek
  azonossaga mellett.(?!)

  Sepsi Istvan

A nyelvi vagy a genetikai szarmazast cafolja? "Nepek azonossaga": ezt
genetikailag vagy nyelvileg
erti? Ha a ketto kozott nem tesz kulonbseget, tul sok jot nem lehet
varni tole...

Az sem mindegy, hogy valaki a finnugor rokonsagot elveti, vagy a
rokonsag metaforajanak
alkalmazasat a nyelvre. Az elobbi eseteben: milyen rokonsagot allit a
helyere es foleg: mire alapozza
ezt? Hogyan magyarazza a magyar nyelvnak a finnugorbol eredeztetheto
szavait es az ugor
nyelvekkel valo hasonlosagokat? Az utobbiban: itt mar egy tudomanyos
paradigma
megvaltoztatasarol volna szo, ami nemcsak a finnugor nyelvrokonsagra
vonatkozik, hanem pl. az
indoeuropaira is. Mi az indoeuropai nyelvekkel foglalkozo nyelveszek
allaspontja ebben?

Sziasztok
Ilona

u.i.: A rokoni viszonyokat a nyelvben egyebkent a nemet romantikaban
kezdtek kutatni.

Kedves Olvasok es mind akik velemenyt fejeztek ki a Finn-Magyar
eredet/szarmazas/rokonsagrol.                  Ritkan bongeszek a
hix-tudomany sorain at.    De a fent jelot targyrol adnom kell sajat
egyeni tapasztalataimat.   Nemely cikkek - meg kell mondanom-eltekintve
hogy iroinal mi diplomiak fugghetnek keretezve a falon-de nemely
allitasok gyerekesek               Felesgem volt Finn,tobb mint 28 even
at.Sokszor jartam Suomiban ,sok barat es rokon van ottan.     A Finnek
atlagosan ragaszkodast sot buszken tartjak rokoni eredeteket.
A nyelvben nem rogton fogja a kozos eredetet latni,de legtobb alapszoban
a szo kos-gyokeret talalja konnyen.     Nyelvuk hangzasa ms. Ok
nyugodtabb,lassubb termeszetuek amit beszeduk sugaroz .      A Latin
alfabet hasznalasahoz atvettek a sved eredetu ekezeteket,dupla
pontok/vizszintes vesszok.      Maganhangzojuk tobnyire (cskej
kivetel)hosszu maganhangzok, (regetek "aa" pl.)nagyon gyakori a hosszu
massalhangzok  a "tt" , "ll", "kk"  furcsa hangzast ad a beszeduknek.
Ne nezzuk el hogy a magyarban is pl. a latin alfabet -hez  adtuk a
szlavoktol(fokent az eszaki slavoktol)atvett ekezeteket, es az "ny" "ty"
'zs" "sz" "cs' stb. hangokat es betuket ill.irasmodot.
Rokonsagunk ugy lehetne nezni mint az "americai indianok"kozos
eredetet,s mivel oseink azon modon is eltek nem csoda hogy a "tudosok"
uressegket latnak kozos eredtunkben..                      Itt van egy
mondat,ami ugyan azt jelenti mindket nyelvben;<USZKALAHALAVIZALATT>
Udvozlettel  John.

>is).  Kardoskodik peldaul a hun, szkita, avar es magyar nepek
>azonossaga mellett.(?!)
Akkor miben tamadja Laszlo Gyula elemeletet ? Aki szinten azt mondja, hogy
azert sikerult nekunk olyan jol a beilleszkedes ide, mert akik itt voltak,
azok sem kulonboztek olyan nagyon. 
>hogy akkor es ott, ahol a finnugor oshaza lett volna, zuzmokon kivul semmi
>nem elt meg, mert ott akkor jegpancel volt. 
A jegen zuzmo sem el meg, kell neki valamilyen talaj. A zuzmon viszont igen
gazdag allatvilag tenyeszik. A legfinomabb a renszarvas. 
Janos

Nagy kar, hogy Olah Sanyi elmulasztotta a mult heten a jerevani radio
tudomanyos ismeretterjeszto rovatanak tudositasat.

Kutatok megallapitottak, hogy manapsag a metropoliszokban szinte
egyaltalan nem is elnek ragcsalok, mert belepusztultak az allando
rezgesbe. Ha a patkanypopulacio eloszlasat egy varosterkepre vetitjuk,
akkor peldaul a metroalagutak es keregvasutak nyomvonalaban mindenutt
szeles feher savot talalunk.

A megfigyelest a magyar kutatasi adatok is megerositettek. Peldaul ez a
magyarazata annak, hogy a pesti Nagycsarnok atepitesekor a csarnok alatti
pince es csatornarendszerben egyetlen patkanyt sem talaltak, ugyanis
kipusztultak a Vamhaz koruton vegiggordulo regi tipusu villamosok okozta
rezgesektol.  Egyebkent a Tisztiorvosi Szolgalat ujabb jelentese szerint
a fekeveszett urbanizacio kovetkezteben ma Budapest legnagyobb
patkanycsordaja a Villanyi uton a Moricz Zsigmond korter es a Deli vasut
koze szorulva el, ahol a patkanyok belso fulet nem razza a badacsonyi
gyors es a 69-es villamos pedig gumikerekes. A XII. kerulati
polgarmesteri hivatal a BKV-nal kezdemenyezte, hogy a 40-es es piros
40-es jelzesu autoboszok kereket 1 atmoszferaval magasabb nyomasra
pumpaljak, ami a tudosok allitasa szerint patkanyok elhullasahoz elegendo
rezgest keltene a Villanyi ut nyomvonalaban, viszont a budaorsi zoldek
azonnal tiltakoztak a helyi polgarmesteri hivatalnal. A patthelyzetbol
pedig egyelore a patkanyok profitalnak.

De nem csupan a foldalatti rezgesek mozgositjak a patkany populaciot! A
pesti Vidampark hullamvasutja es a Milleneumi foldalatti vasut
interferenciaja kovetkezteben a Varosligeti to partjan lako patkanyok
tengeri betegseget kaptak es bekoltoztek a Mucsarnok raktaraiba.

Aggodalomra ad okot, hogy a becsi metroban megfigyeltek egy kivetelesen
gyorsan szaporodo mutans U-bahnpatkany populaciot, amely nemcsak hogy
rezisztens a piezoelektromos hatasokra, hanem egyenesen jol erzi magat a
rezgesterben. Amikor ejszakankent a szolgalati jarat utan az alagutban
vegigdocog a vaskerekes szervizkocsi, a vidaman bameszkodo patkanyok
szeme a kocsi docogesenek megfelelo frekvencian kekes fenyben vibral. 
 --gabor

On Wed, 1 Apr 1998  wrote:

>> Olvasgatom mar egy ideje a finnugor ugyeket, egy
>> gyanutlan kerdest szeretnek feltenni. Tudja-e valaki
>> mi a finnek velemenye minderrol. Ok hogyan kozelitik
>> meg a rokonsagunkat?
>
>Tagadjak, de erotelejsen. Persze meglepodnek, ha valaki a tejrol, meg a
>perszerol beszel.

Persze ha ez altalanos lenne (mint ahogy en az ellenkezojetvel
talalkoztam), akkor nem lennenek finnugor kongresszusok a 30-as evek
ota.

HP

On Wed, 1 Apr 1998, Horvath Pista       Pusan Nat. University wrote:

>Nagyon jo!
>       Milyen nepek voltak az:
>1. Uzok.

torok, meghozza az un. oguz torok agbol (az oguz vegen az uz ugyanazon
etimologiaju, mint az uz nepnez)

>2. kabarok

a tudomany itt tudomasul szerint a torok allasponton van (a kabar szo
pedig kazarul szokevenyt jelent)

>3. besenyok
>4. kunok

mindketto torok, es azt hiszem szinten oguz, de nem biztos, utana kellene
buvarkodni

>5. jaszok

irani(alan), az oszetok rokonai
tkp. valoszinuleg egyszeru szetvalasrol es ugyanarrol a neprol van szo
Gyorffy Gyorgy szerint az osz,asz nepnev szlav hatasra ja-sodott el
a magyarban

>6 vannak meg?

szekelyek - bizonytalan
blakok    - bizonytalan az is, voltak-e

HP

On Wed, 1 Apr 1998  wrote:

>Bjo:rn Collinder nyelvesz es Stockholmi tanar: "A finnugor hangkeszletbol
>hianyoznak az alabbi fonemak: a' e' cs gy i' ly ny o' o" sz ty u' u" zs,
>tehat osszesen 14 hang, es a finnugor nyelvekben nincsen igekoto es
>hatarozott nevelot sem hasznalnak." (Comparative Grammar of the Uralic
>languages 1960.)

De erdemes lenne osszehasonlitani az orosz es az angol nyelvet is ebbol
a szempontbol, kiderulne hogy milyen messze vannak egymastol, pedig
mind a ketto indoeuropai. Es kozelebb allnak egymashoz, mint a finn
es magyar. Nyilvan nem az "aftomatyicseszkij slagbaum" szeru echte
orosz szavakra gondolok ;-) Az oroszbol is hianyzik a "w", "th", "h",
de meg az angollal egyetemben german nemet sincs "th", "w". Csak atfogo
vizsgalat lehet "perdonto", nem egyes kiragadott peldak. A gorogben meg,
ami amugy a tobbitol tavolabb levo nyelv, megis van "th" ( theta ).

Tovabbmegyek, az angolban van "ty", "gy", "ny", az amerikaiban meg nincs,
ebbol meg nem kovetkezik, hogy nem ugyanarrol a nyelvrol van szo.

HP

On Wed, 1 Apr 1998  wrote:

>nyelvrol HP irasara reagalva mondok valamit. A magyar tori eloadast tarto
>tanarom (aki szinten nem hisz a finnugor szarmazasban, ahogy a
          ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>szeminariumi magyar tori tanarom sem) felvetett egy gondolatot, amit ugy
>adott elo, amin el lehet gondolkozni, mint lehetosegen, de persze nem
 ...
>nepek zomere, es a tersegben a mi lelekszamunk volt a legnagyobb. Talan
>lehet mar sejteni, milyen kovetkeztetesre jutott a tanarom. Szerinte nem a
>mi nyelvunk finnugor, hanem a finnugoroke magyar, hisz az adott idoben
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>valoszinuleg a mi nyelvunket hasznaltak kozlekedo nyelvkent, bar ezt ugye
>irasos forrasok hianyaban bizonyitani lehetetlen. Ez persze egy
>feltetelezes, amit a tanarom is ugy mondott el, hogy ne vegyem
>szentirasnak.


Ez (^^^^) eppen azt jelenti, hogy nyelvrokonsagban allunk, nem ? Az ilyen
ember allasa tenyleg vezelyben lenne az en igazgatosagom alatt, ugyanis
nem tud logikusan gondolkodni ;-)

Masreszt megint osszemosod a nyelvrokonsagot az etnikai rokonsaggal.

A kozvetito nyelvrol irottak pedig lehetnek igazak, ilyen volt a latin,
a gorog, az akkad, az arami, a sumer, a szanszkrit,...

HP

On Wed, 1 Apr 1998  wrote:

>Talan a radioban hallottam jo regen egy riportot arrol, hogy Kodaly
>Zoltan kutatasai szerint a finn es a magyar nepdalnak semmi koze
>egymashoz, de annal inkabb rokonithato a magyar es a torok
>nepdal. Utana tudna-e nezni ennek valaki, igaz-e? S ha igaz,
>milyen kovetkezteteseket lehet ebbol levonni?
>Egyik huzamosabb ideig torokorszagban dolgozo ismerosom pedig azt
>allitja, hogy a torok gyerekek azt tanuljak az iskolaban, hogy a
>magyar es a torok nep rokon.

Valoszinuleg az a "megdobbento" teny fog kisulni, hogy a nyelvunk rokona
a finnekenek, de a toroknek is, azonkivul az, hogy etnikailag a
torokokhoz kozelebb allunk, mint a finnekhez. Nekem ez igy nem okoz
problemat, csak tudnam, hogy masoknak ez miert az ...

Mert ugye az embernek nem csak egy rokona van ;-)

A zenei ugyben konkretan nem tudok hol utananezni, de a pentaton hangsor
az, ami tudomasom szerint kelet-azsiai eredetu, ahol pedig soha nem eltek
finnugor nepek.

Szivesen utananezek a magyar nyelv torok szavainak, de tengernyi van,
nekem az volt az egesz ugy felveteseben megdobbento, mintha a tudomany
ma azt allitana, hogy semmi kozunk a torokokhoz. Pedig en nem olvastam
egyetlen underground konyvet sem, kizarolag "hivatalosat", es nekem
ebbol egesz mas benyomasom alakult ki. A nyolcvanas evek elejen kiadott
konyvek, vagy a Historia biztos nem voltak tiltottak.

Vegyunk nehany nyelvi peldat, nagyon sok mezogazdasagi alapszavunk torok
eredetu (arpa, buza,...). Most mar tenyleg nekiallok buvarkodni es irok
egy kis osszefoglalo jegyzeket ezekrol, meg a szlav, irani, finnugor
szavainkrol is, hogy ne legyek egyoldalu, mert csak ez a tudomanyos
megkozelites.

Kedves Gyozo, bocs, termeszetesen nem neked szol ez a level, hanem az
egesz vitanak.

HP

On Thu, 2 Apr 1998  wrote:

>De ezek a buborekok nem lathatoak a hajocsavar miatt. Ezert ami buborekokat
>lattal, szuksegkeppen legbuborekok, es azt bizonyitjak, hogy a Titanic
>forgatasa meleg vizben tortent, mert sok oldott levego volt a vizben.
>Valoszinunek tartom, hogy az oldott levego csokkenti a kavitacos rombolast,
>bar ez reszemrol csak egy felteves, semmi tapasztalati, vagy mas ismereti
>alapja nincs.

En lattam a Titanicrol keszult Werkfilmet, es abban a foszereplono pont
arrol panaszkodott, hogy hideg vizet hasznaltak, legalabbis a diszletbelso
elontesere, mert kulonben gozolgott volna a videk, ami hiteltelenne tette
volna a filmet. Persze a hajocsavar mashol volt, de talan van kulonbseg
a nulla fokos es a 15-20 fokos viz kozott is, mert ez utobbi is meg
eleg hideg. A levego (es minden gaz) vizben valo oldhatosaga a
homersekletet csokkentve (a szilard anyagokkal ellentetben), illetve a
nyomast novelve no. Nem inkabb ennek az "oldekonysagi fuggvenynek"
a derivaltjatol fugg, mennyire buborekos a hajocsavar koruli viz ?

HP

On Thu, 2 Apr 1998  wrote:

>HP irja, hogy a vizko kiulepszik... De akkor miert nem lagyitjuk az
>ontozovizet alaposabban, peldaul valami adalekkal vagy vegyszerrel?
>vizbol?

Mindenkeppen marad valami vegyszer a vizben, s ez sokkal rosszabb, a
legjobb a forralas, akkor az edenyben visszamarad a vizko. Ezt en sem
csinalom, mert draga, es anyira azert nem karos a vizko. Kulonben
ha csak allni hagyjuk a vizet, es az mar bealgasodott, akkor az algak
is megeszenk ezt-azt a vizbol, amitol az lagyul.

>Igaz is, itt egy regi problemam: igyunk-e desztilalt vizet es ontozzunk-e
>vele? Mert ebben aztan semmi rossz anyag nincs. Igaz, hogy jo se, csak
>csupasz H2O darabkak.

Ontozni lehet, ivasra nem ajanlom, mert a szervezetben nagy lesz az
ozmotikus nyomas a desztillalt viz es a szomszed sejtek koztt, ami tul
gyorsz felszivodashoz es talan "sejtrobbanashoz" is vezethet. Ez persze
csak kiados ehezes utan elfogyasztott nagyobb mennyisegu viz eseten lehet
veszelyes, de hallottam olyan allitast, ami mar egy litert halalosnak
nevez. Mindenesetre Amerikaban aruljak, isszak es elnek. 

Novenynel mas a helyzet, ott a talajban a viz elobb old ezt-azt, es utana 
szivja fel a noveny. Az ozmozisnak egyebkent valoszinuleg van szerepe a
felszivodasban az embernel is, van biologus vagy hasonlo a vonalban ? :-)

HP

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: locspocs megint ( 30 sor )
>
> HP irja, hogy a vizko kiulepszik... De akkor miert nem lagyitjuk az
> ontozovizet alaposabban, peldaul valami adalekkal vagy vegyszerrel?

Szerintem nem ulepszik ki a vizko, hiszen eppen azert vizko, mert 
oldott allapotban van jelen (Ca/Mg hidrogenkarbonat, klorid es 
szulfat). Csak akkor valik ki (egy resze), ha a viz parolog.
Ekkor persze visszamarad a szilard anyag.
Ha forralod, akkor a valtozo kemenyseg (hidrogenkarbonat sok) 
csapodnak ki karbonat formajaban.

> Igazan nem kellene sok, egy csipet valami boven elegendo lenne, hogy

Nem tudom, a novenyek komaljak-e a Calgont.. ;)
Persze, trisobol (Na3PO4) keves is eleg, es a foszfat nem art a 
novenyeknek (ellenkezoleg! :), de a markansan lugos kemhatasa mar 
inkabb.. ;)

> kivigye a vizkovet. Gyerekkoromban az apam-nagyapam-dedapam 
> kelmefesto muhelyeben a gozfejleszto kazant tilos volt lagyitatlan 
> csapvizzel itatni a vizkovesedes miatt.

Helyesen tette. 

> A kerdes: ha az igy kezelt viz lagy lesz, akkor miert nem ontozunk 
> ilyennel?

Nem nyalom be magam a muskatlinknal azzal, hogy kulon lagyitott vizet 
kap.. ;)
Max. az esovizgyujtobol locsolom, az is lagy viz, elvileg csak oldott 
gazok lehetnek (es vannak) benne.

> Igaz is, itt egy regi problemam: igyunk-e desztilalt vizet es 
> ontozzunk-e vele? 

Ne igyal !!
Hipotonias, egyreszt nem oltja a szomjat (hiaba iszol, csak egyre 
szomjasabb leszel.. kb. olyami, mintha langyos vizet innal), masreszt 
felboritja a sohaztartast, es ha sokat iszol, akkor jonnek a gorcsok, 
es off.

> Mert ebben aztan semmi rossz anyag nincs. Igaz, 
> hogy jo se, csak csupasz H2O darabkak.

H2O asszociatumok. ;))
Csupaszon csak gazban van. ;)

Udv; Petike

http://goliat.eik.bme.hu/~banhegyi

>> Persze az sem zarhato ki, hogy nem megfeleloen probalom alkalmazni a
>> kepleteket, illetve maga az ikerparadoxon problemaja nem illik bele a
>> specialis relativitas elmeletebe. De sajnos ehhez a rendelkezesre allo
>> tankonyvekbol nem tudtam kiokosodni. Talan valaki a segitsegemre siet, es
>> kivezet ebbol a csapdabol.
>
>Horvath Pistat kell nogatni, mert a megoldas a gravitacioban es az
>altalanos relativitaselmeletben van.
>
>HP (nem HOI ;-)

Szivesen vennem barkitol a valasz, de az biztos nem lesz konnyu.
Ugyanis van olyan tankonyv (Northwood?), amelyik tele van olyan gyakorlo
feladattal, amely a kepzeletbeli urutazas idokulonbsegenek kiszamitasat
rutinfeladatta degradalja, vagyis meg van gyozodve arrol, hogy a paradoxon nem
letezik, es az olvasoba is ezt nevelne bele.
A tankonyv maga is a gyorsulasra, es az asszimetriara utal, amikor lerazza
magarol a problemat.
Csakhogy az ikerproblema megmarad akkor is, ha az en szimetrikus modellemet
vesszuk, igy az asszimetriara kar hivatkozni.
A gyorsulasra harom ok miatt nem lehet hivatkozni.
1./ A szimetrikus modellben egyenlo gyorsulasnak van kiteve mindket testver.
2./ A problema a specialis relativitas elmeletenek targykorebol valo, igy kar
lenne belekeverni az altalanos relativitast.
3./ A testverek korkulonbsegenek kiszamitasanal a kiindulo adatok: az
egyenletes haladas ideje, sebessege, tavolsaga.
Ezert, ha arra gondolnank, hogy itt a gyorsulasnak is van szerepe, akkor a
gyorsulas merteke, es ideje is szerepelne a kiindulo adatok kozott, de errol
szo sincs.
Vagyis a korkulonbseget e konyvekben kizarolag az inerciarendszerben
tartozkodas idejebol szarmaztatjak.
Maradok tovabra is kivancsi: Takacs Feri