Sziasztok,
Olyan temaban kerenem a segitsegeteket, hogy szuksegem lenne bovebb
informaciora (webcim, irodalom) a Sojourner Rover, Lunar Prospector es
meg egy-ket hasonlo temaju dologban. Lehetoleg magyar nyelvu szoveg
lenne jo. Ha valaki tudna segiteni, kerem irjon.
Mindenkinek elore is koszi.

Udv,
Peti

>Igen, a biologianak szerintem is ideologiamentesnek kellene lennie.
>Megertesem szerint ez azt jelenti, hogy parhuzamosan be kellene mutatni a
>teista es az ateista allaspontot is. Manapsag a materialista elmeletek
>szinte teljesen egyeduralkodoak ezen a teren, vagyis az oktatas
>vilagnezetileg elfogult.

Abbiza'!
Manapsag azok az elmeletek, miszerint nincs_sajtbol_a_Hold, szinte
teljesen egyeduralkodoak, vagyis az oktatas vilagnezetileg elfogult.
       soxeretettel: HFeri

Sziasztok!

Nem pont ide tartozik, de errol jutott eszembe: egyszeri mat-fizes
koromban a digitalis laborban egy leanyzonak gondolata tamadt emigyen:
"Es ha aramszunet van, akkor nem lehet, hogy csak foldre kotunk egy
invertert es kesz?" A laborvezeto arcara kiulo aggodalom lattan
megerositette, hogy nem viccelt, igenis komolyan gondolta...

Jano

T. Isvara!

>Igen, a biologianak szerintem is ideologiamentesnek kellene lennie.

Ezzel tokeletesen egyetertek, de vedd eszre, hogy az evolucio elmelete
ideologiamentes. Vagyis nem tartalmaz hitbeli allasfoglalasokat, csak
tudomanyos hipoteziseket, es az ehhez szukseges bizonyitekokat. Az egy mas
kerdes, hogy Dawkins konyvebol Dawkins vilagnezete is kivilaglik, sot
mondhatni fenyesen ragyog, de Dawkins konyve nem azonos az evolucio
elmeletevel, hanem annak csak egy kozertheto interpretacioja a nagykozonseg
szamara, amelybe kokemenyen beleirta a sajat velemenyet is. (Ugyanakkor
attekintest ad az alternativ elmeletekrol is, persze a sajat velemenyevel
egyutt.)

Amennyire en latom az osszes alternativ biologiai elmelet a darwinizmusbol,
vagy a darwinizmus elleneben fejlodott ki, illetve a darwinizmushoz
vezetett, vagyis nem tudok olyan elmeletrol, amely akkor is letrejott volna,
ha nincs darwinizmus (ha csak Adam-Eva tortenetet nem soroljuk ide). A
termeszetrol osszegyujtott megfigyelesek gazdagodasa torvenyszeruen vezetett
ehhez az elmelethez, Darwinnak a fo erdeme, hogy volt mersze megfogalmazni
ezeket a kovetkezteteseket, jolehet azok ellentetesek voltak a hivatalos
ideologiakkal. Ha csupan Darwin kepzeletenek szulemenyevel allnank szemben,
akkor gyorsan osszedolt volna az elmelet. Ezert azt gondolom, hogy a
darwinizmus nelkul szinte lehetetlen manapsag biologiarol beszelni, meg azok
sem tehetik ezt meg, akik mas elmeleteket reszesitenek elonyben. Az
alternativ elmeletek tamogatoi is jelentosen segitettek a tudomany
fejlodeset, de oket is legtobbszor a darwinizmussal valo szembenallas
inspiralta, es az eredmenyeiket a darwinizmus is hasznositani tudta.

Ezzel szemben a kansasi oktatasi torveny a legkevesbe sem tekintheto
ideologiamentesnek, hiszen nyilvanvalo ideologiai indittatassal meg a
Papaval is szembehelyezkedve kitoroltek a biologia tantervbol a legismertebb
elmeletet oktatasat, hogy megtanithassak a diakoknak az analfabeta
irasmodot. Nalunk sem kotelezo biologiabol erettsegizni, valaszthatoak mas
targyak is. De az evolucio elmeletenek ismerete nelkul a biologia teruleten
nehezebb boldogulni, mint mondjuk a vizen jarni.

Kivancsi vagyok, hogy Alabama allamban nem kotelezo-e raragasztani
figyelmeztetest a hittankonyvekre, a bibliakra, es minden mas konyvre, mely
szerint, a konyben vitatott elmeletek olvashatoak. Mert hat nem csak a
biologiaban vannak vitatott elmeletek, hanem az eg vilagon minden elmelet
vitathato, es ez a cimkezes leginkabb a sarga csillagokra emlekeztet engem.

>A tudomany elfogult a monista (csak az anyagban hivo)
>elmeletek iranyaban, es elutasito a dualista (az anyag es a szellem
>kettossegere alapozo) teoriakkal szemben.

Talan folosleges felhivnom a figyelmedet, hogy a tudomanyt, es a tudomanyos
modszereket nem az ateistak fejlesztettek ki, hanem azok a tobbnyire hivo
emberek, akiket reszletesebben is erdekelt, hogy mi van korulottunk. A
tudomany ennek kovetkezteben a korulottunk ellenorizhetoen jelenlevo vilag
megismeresre iranyult, es iranyul a jovoben is. Az ateizmus a korabbi
korokban ritkasagszamba ment. A tudomany csak azert ilyen monista, mert a
szellem nem akarodzik jelenlevonek, es tesztelhetonek mutatkozni.

Udv: Takacs Feri

ui: a tema amugy inkabb a vita-ra kivankozna, mivel nem tudomanyos, hanem
ideologiai jellegu, a tudomany, csak mint az ideologiai tamadas celpontja
szerepel benne.

Sziasztok !

Koszonom Laci     hozzaszolasat is a 
muveleti erosito kerdeshez.

Remelem, nem ijesztettem el senkit a muveleti erositokkel
megismerkedestol azzal, hogy valamelyest szokatlan modon
irtam korul - talan azt a hamis illuziot keltve, 
hogy nehezen felfoghato elv alapjan mukodik.  
Szo sincs errol.
Valoban jol kidolgozott es egyszeru elmelete van,
mely nem tulzottan bonyolult, fokent, amig egyszeru,
nem reaktiv, passziv elemekkel megoldott negativ
visszacsatolasokat alkalmazunk.
Ket igen egyszeru egyenlet felirasaval es nemi rendezgetes
utan, es a nyilt hurku erositesenek vegtelen hatarerteket
veve igazan egyszeru keplethez jutunk, ami az erositeset
adja  a beallitashoz szukseges alkatreszek
parametereinek fuggvenyeben.

Egy jol bevalt gyakorlati elv alkalmazasaval pedig
mindig konnyen boldogulunk:
A muveleti erosito kimenete folyton olyan ertekre
torekszik beallni, hogy a bemenetek kozott csaknem 
0-va valjon a feszultsegkulonbseg.

Az alkalmazasainak persze komoly szakirodalma van,
hiszen rendkivul univerzalis eszkoz.
Az analog aramkortechnikaban jelentosege hasonlaoan
kiemelkedo, mint a digitalis technikaban a 
mikroprocesszoroke.
A mikroprocesszorokat a software teszi sokoldaluva, 
mig a muveleti erositoket a korlatlanul bonyolithato, 
korejuk epitheto visszacsatolo halozatok.

Rendkivuli pontossagot igenylo alkalmazasoknal
fordulhat elo, hogy realisan kell ismerni
a nyilt hurku erosites konkret erteket, es kulonfele
egyeb parametereket, melyek stabilitasarol is
informalodni kell.

Egy-ket erdekesseget meg hozzafuznek.
Adodhat gond a kimenet aramterhelhetosegevel.
Ket muveleti erosito kimenete azonban nem kotheto
egyszeruen parhuzamosan a kimeneti teljesitmeny fokozasa
celjabol annak ellenere, hogy megtevesztesig
azonosnak tunhet a kimeno-feszultseguk.
Hiszen, ha csak mikro-voltnyi elteres is van kozottuk,
  - s ez az osszekotes egy kozepertekre huzna
ossze a ket kimenetet, akkor is teljesen fals
visszacsatolt jelet kapna mindket erosito bemenete,
s az egyik erosito kimenete pozitiv, mig a masik
negativ iranyba igyekezne elmenni, s ekkor mar 
egymasra dolgoznanak a kimenetek, ami garantaltan
hibas mukodest eredmenyez.

Ritka esetben, nehezen megfoghato, misztikus  hibat okozhat 
nagyfrekvencias gerjedese, melyet helytelen 
beallitas, vagy kimeneti tulterheles is eloidezhet.
A legkinosabb az olyan helyzet, amikor az aramkor
_rendbejon_, mialatt meressel keresgeljuk a hibat.
Azutan persze ujra gerjed, es a bolondjat jaratja
velunk.

A bemeneti pontokra eleve nem erdemes muszerrel
ramerni, mert azok rendkivul erzekenyen reagalnak
minden csekely behatasra, terhelesre, vagy zajra is, 
hiszen azok a legerzekenyebb pontjai.

Igazsag szerint nem akartam bo lere ereszteni
ezt a temat, de igy sikerult.
Mikozben irtam, egy megdobbento lyukra leltem
az ismereteimben:

Fogalmam sincs, hogy az elo szervezetekben milyen 
erositok mukodnek.
Szabalyozasi korok bizonyosan szep szammal vannak, 
s igy feltetelezem, hogy azokban erositoknek is lenniuk kell.

Vajon mifelek lehetnek, es milyen elvek alapjan
mukodnek a bio-erositok ?

Udv: zoli

Szervusztok!

Egy tenyernyi feher folt ektelenkedik kedves baratom
12 eves fianak combjan. Van-e valakinek gyogyito
varazslata, tudomanyos vagy termeszetes otlete az
ilyen borfelulet kezelesere? A borgyogyasz szerint
a terulet "pigment hianyos", amire nincs gyogyir (?).

Udv:
Sandor

Brendel Matyas irta:
> Tanultuk a magneses erot meghatarozo kepletet, amelyre mar nem emlekszem
> pontosan, de szerepel benne a toltes sebessege. Tanultuk: hogy a sebesseg 
> relativ. Ugyanakkor a spec. rel. elmeletben az ero meg abszolut fogalom.

Ez nem igaz: az ero haromdimenzios vektora az ero teljesitmenyevel, mint
negyedik komponenssel (meg meg egy relativisztikus gyokos faktorral)
egyutt alkot egy negyesvektort; Lorentz-transzformacio soran ezek a 
mennyisegek pont ugy valtoznak, es befolyasoljak egymast, mint a ter- es
idokoordinatak. Egy hozzam kepest mozgo megfigyelo szamara tehat az ero
erteke is megvaltozik, ilyen ertelemben tehat az ero is relativ. Abszolut
azonban a megfelelo negyesvektor, az un. Minkowski-ero, amelynek a newtoni
ero csak egyik (haromdimenzios) vetulete.

Persze a kerdesedben nem ez a lenyeg, csak azert jegyeztem meg, hogy ne
maradjon forgalomban hamis allitas.

> Itt valami ellentmondasos. Vajon a spec.rel. elm. meg nem tudja felolelni a
> magnesesseget, vagy valamit en hibaztam el? Az alt.rel. elmeletben gondolom
> minden rendben van. Eddig azt a valaszt kaptam, hogy az 
elektromagnesesseget
> egyben kezeli, es igy a sebesseg relativitasaval az az ero elektromos es a
> magneses resze kozott lep fel relativitas. Hogy is van ez pontosan?

A specrel "feloleli" a magnesseget, olyannyira, hogy a magnesseg (egyes
konyvek megfogalmazasa szerint) nem mas, mint az elektromossag v/c-ben
elsorendu relativisztikus korrekcioja...

A dolognak nincs koze az altrelhez: a specrelben elmondandok lenyegeben ott
is ervenyben maradnak, csak meg a gravitacio is bekavar...

Nem az ero elektromos es magneses "resze" kozotti viszony a lenyeges, hanem
az elektromos es a magneses mezo kapcsolata. 

Egyszeru gondolatkiserlet: mellettunk nyugszik egy elektromos toltes. Ennek
csak elektromos mezeje van, magneses nincs. Kezdjunk el most mellette 
setalni. A relativitas elve szerint a szitu ugyanaz, mint ha a toltes 
mozogna mellettunk ugyanakkora, de ellentetes iranyu sebesseggel. A mozgo
toltes pedig aramot jelent, annak pedig magneses mezeje is van. Ha tehat 
allok, csak E teret erzek (erzek = muszereimmel ki tudom mutatni), ha
pedig mozgok, akko B-t is. Van-e tehat "objektive" magneses mezo a laborban?

Ez az a problema, amellyel Einstein nevezetes 1905-os cikket kezdi - ebben
a cikkben rakta le a specrel alapjait, a cikk cime is az: "A mozgo testek
elektrodinamikajarol". A fent kifejtett ellentmondast akarja feloldani.

Itt nem az a helyzet, mint a relativisztikus mechanikaban, ahol Newton
fizikaja latszolag tokeletesen mukodott, es az uj elmelet kidolgozasa utan
nagy nehezsegek aran tudtak csak olyan kiserleti szituaciokat letrehozni,
amelyekben a ket elmelet joslatai kozti kulonbseg merhetove valt. Az elektro-
dinamikaban mar az egyszeru, Faraday ota jol ismert jelensegek koreben 
felbukkan a paradoxon: a (latszolagos) ellentmondas a relativitas elve es 
az adott jelensegkor elmelete kozott.

Ennek a kulonbsegnek a matematikai hattere az, hogy ha a relativitaselmelet
kepleteit v/c hatvanyai szerint halado hatvanysorba fejtjuk, a mechanikai
effektusok, azaz a newtoni kepletektol valo elteresek csak masodrendben, 
azaz (v/c)^2-vel aranyos tagok formajaban jonnek elo, az elektrodinamikaban
viszont a magnesseggel kapcsolatos kifejezesek v/c elso hatvanyat tartalmaz-
zak. A koznapi sebessegek koreben v/c kb 10^-4, ezert a magneses jelensegek 
eszrevehetok, a mechanikaiak, amelyek legfeljebb 10^-8 nagysaguak, meg nem
(a mai pontosabb muszerekkel persze mar igen), csak ha a reszecskeket nagy
sebessegre gyorsitjuk. Az elektrodinamikaban gyakran elofordul az is, hogy 
a "nulladrendu" effektus, azaz az elektrosztatikus mezo nem lep fel, es amit 
merunk, az rogton az elsorendu korrekcio, a magneses ter. Ez a helyzet a jol 
ismert egyenaram eseteben: a fem ionracsa es az elektronok osszessegeben 
kifele semleges rendszert alkotnak, amelynek nincs elektrosztatikus tere, 
a mozgo elektronok sebessegevel aranyos, tehat v/c-ben elsorendu aram 
keltette magneses mezo az egyeduli erzekelheto jelenseg.

(Egy kis kitero az egysegrendszerekrol. A koznapi eletben hasznalt SI 
rendszerben minden elektromos es magneses mennyisegnek - E, B, D, H - mas
mertekegysege van, ezert a koztuk levo nagysagrendi viszonyok nem latszanak.
Az elmeleti fizikusok viszont - kormanyengedellyel! - ma is a CGS kulonbozo
valtozataival dolgoznak. Ebben a fenti negy mennyiseg azonos dimenzioju, es
a par eve a Tudomanyban is sokat diszkutalt epszilon-0 es mu-0 helyett csak
egyetlen dimenzios univerzalis allando jelenik meg: a fenysebesseg. Ebben
a rendszerben a q toltesre hato ero Matyi altal elfelejtett keplete a
kovetkezo: F = q [E + (1/c) * v x B], ahol E az elektromos, B a magneses
mezo vektora, v a reszecske sebessegvektora, x a vektorialis szorzas jele,
c pedig a fenysebesseg. lathato tehat, hogy B mellett egy v/c szorzo all.)

Azt akarom tehat erzekeltetni, hogy az elektrodinamika, ugy ahogy Faraday
es Maxwell kidolgozta - mar eleve relativisztikus elmelet volt (bar szerzoi
termeszetesen nem tudtak rola...)!!! Amikor Einstein megalkotta a specrelt,
a Maxwell egyenleteken (tartalmilag) _egyaltalan nem kellett valtoztatni_,
csak a formajukat kellett az uj elmelet nyelvehez igazitani. A mechanika
atirasakor tartalmilag is modositani kell a torvenyeket, igy jonnek be
az E=mc^2-hez hasonlo hires uj kepletek (by the way: ez a keplet egyaltalan
nem igaz, de errol majd maskor). Ezert a "relativisztikus elektrodinamika" 
joslatai megegyeznek a Maxwell-elmeletevel. Pontosabban "relativisztikus
elektrodinamika" nem is letezik. Meg pontosabban "nemrelativisztikus
elektrodinamika" nem letezik.

Ez persze csak addig igaz, amig kizarolag az elektromagneses mezorol van szo.
Amint a mezo es a pontreszecskek kolcsonhatasa kerul szoba, pl az, hogy 
hogyan gyorsitja az elektromos mezo az elektront - az egyenletek _mechanikai_
 
resze modositando, az elektromos resze nem (ezert persze a joslat is mas 
lesz, pl. a gyorsulo elektron nem lepi tul a fenysebesseget stb).

Az elektrodinamika annyira relativisztikus elmelet, hogy a Lorentz-transz-
formacio kepleteit Poincare, a korszak nagy matematikusa vezette le eloszor, 
pont a Maxwell-egyenletekbol kiindulva: azt kereste, melyek azok a legalta-
lanosabb transzformaciok, amelyek az egyenletek szerkezetet, formajat valto-
zatlanul hagyjak. (Poincare tkp. a Felix Klein altal meghirdetett erlangeni 
programot alkalmazta a fizikara. Errol nehany hete a topologiai cikkeimben 
irtam. Klein szerint egy geometriai elmeletre az jellemzo, hogy objektumai 
milyen transzformaciocsoport hatasa alatt transzformalodnak egymasba. Mas 
transzformaciocsoport jellemzo az euklideszi, a Bolyai-, a gombi, a 
projektiv, a topologikus stb geometriakra. Poincare a fizika altal adott 
objektumot, Maxwell egyenletrendszeret tekintette transzformalando 
objektumnak, es igy felfedezte a Lorentz-transzformaciokat is tartalmazo 
transzformaciocsoportot, amely aztan a specrel alapja lett, es amelyet ma 
Poincare-csoportnak nevezunk.)

Miert nem tudta Faraday es Maxwell, az elmelet ket megalkotoja, hogy ok
most relativisztikus elmeletet epitenek ki, olyat, amely szemben all a
newtoni mechanika relativitasi elvevel?

Elso valasz: egy ilyen uj, minden izeben idegenszeru, a mechanikatol ennyire
kulonbozo elmeletnel nem tunnek fel elsore az ilyen furcsasagok. Teged izgat 
a konform invarians masodrendu bispinor-amplitudo anomaliaja? Valoszinuleg 
nem erint erzelmileg... Pedig van, akinek komoly fejfajast okoz... Amugy is
eleg furcsa volt az indukcio, a sebessegtol fuggo, arra meroleges ero, stb
- nem vettek eszre az elvi nehezseget.

Masodik valasz: Tudta'k! Eszrevettek az ellentmondast, azt, amit Einstein 
cikkebol ideztem, es azt a problemat is, amit te felvetettel: melyik rend-
szerhez viszonyitott sebesseget kell beleirni a Lorentz-ero v x B kepletebe? 

Az ellentmondasra hibas valaszt adtak: elvetettek a relativitas elvet, azt 
gondoltak, van egy kituntetett koordinatarendszer, amely egy specialis
anyaghoz, az eterhez van rogzitve, es a Maxwell-egyenletek az eterhez kepest
nyugvo koordinatarendszerben ervenyesek, a Lorentz-eroben szereplo v pedig
az eterhez kepesti sebesseg.

Az eter kesobbi csufos tortenetet ismerjuk. Einstein 1905-ben kihajitotta az 
ablakon. Ezzel visszaallitotta jogaiba a relativitas elvet, azaz az inercia-
rendszerek teljes egyenrangusagat, sot kiterjesztette ervenyet a mechanika-
rol minden mas (esetleg kesobb felfedezendo) fizikai tudomanyagra is.

Ekkor viszont ismet felbukkant az ellentmondas es Matyi kerdese is, amit
aztan Einstein a specrel kinematikajanak es transzformacioelmeletenek 
kidolgozasaval oldott meg, Minkowski kesobb atfogalmazta geometriai alakba,
a harmincas evekben pedig Wigner Jeno es tarsai megadtak a mai, csoport-
elmeleti alakjat. (Egyebek kozott azert orulok a specrel nehany cikkel 
ezelott kifejtett uj megalapozasanak, mert igy az elmelet mar _tisztan_ 
csoportelmeleti alapokon nyugszik, nem hivatkozik veges pontossagu 
kiserletekre - a csoportelmelet pedig az a mai fizikaban, mint a halmaz-
elmelet a mai matematikaban: mindennek az alapja.)
 
Matyas problemajanak relativisztikus megoldasa ezek utan mar viszonylag
egyszeru: _nincs_ kulon elektromos es magneses mezo, ezek egy kozos 
entitasnak, az elektromagneses mezonek kulonbozo vetuletei. A kulonbozo
sebessegu megfigyelok mas-mas modon "vetitik ki" az egyseges mezo E es B
reszet. Hasonlo a helyzet, mint a relativisztikus mechanikaban, ahol a
hagyomanyos impulzus es energia olvad ossze egyetlen relativisztikus
fogalomma (nyelvi lustasagbol nem adtak neki teljesen uj nevet, csak
"negyesimpulzus-vektor"-kent tisztelik). Az egyes megfigyelok ugyanazt
az objektumot mas-mas impulzusunak es energiajunak latjak. Az atszamitas
kepleteit viszont a relativitaselmelet egyertelmuen megmondja. Az atszami-
tas linearis transzformacio, az egyutthatok pedig a ket koordinatarendszer
relativ sebessegenek adott fuggvenyei. Kicsit egyszerusitve:

		p' = a * p + b * E         E' = c * p + d * E

Itt a vesszotlen E es p az egyik, a vesszos E' es p' a masik rendszerben
mert energia es impulzus, az a, b, c es d egyutthatok a V relativ sebesseg 
adott fuggvenyei. (A valosagos helyzetet bonyolitja, hogy p vektor, ezert
a fenti kepletek matrixokat is tartalmaznak.)

Hasonlo a helyzet E es B eseteben:

		E' = f * E + g * B         B' = h * E + i * B

ahol E es B az egyik, E' es B' a masik rendszerben merheto elektromos es 
magneses mezo vektora, az f, g, h es i "egyutthatok" pedig a relativ 
sebesseg vektorabol megkonstrualhato matrixok. 

Lathato, hogy a transzformacio linearis, tehat a leheto legegyszerubb. 
Einstein eredeti kerdesere az a valasz: az egyik rendszerben, amelyben a
toltes nyugszik, csak E mezo van, de B=0, a keplet szerint azonban a 
vesszos rendszerben fellep E' mellett B' is. Es az eredmeny elsorendben
megegyezik a Faraday altal kimerttel! 

Matyas kerdesere pedig az a valasz: ha atulunk a masik koordinatarendszerbe,
a v sebesseg megvaltozik, de E es B erteket is transzformalni kell, az
eredo F ero pedig epp ugy valtozik, ahogy az elso bekezdesekben emlitett
szabaly szerint kell. Lorentz erokeplete tehat - bar latszatra hivatkozik
egy adott koordinatarendszerhez viszonyitott sebessegre - igazabol megsem
ilyen, hanem relativisztikusan "tisztesseges", un "kovarians" (es mellekesen
igaz) formula.

Egyelore ennyi.
							dgy

>Az (1) verziot hosszas erofeszitessel sem sikerult igazolnia a biologia
>tudomanyanak. Az elet legegyszeubb fajtait sem tudjak letrehozni a
>laboratoriumokban.

Ha nem veszunk tudomast a tenyekrol, akkor egeszen jol tudunk ervelni mi
emberek.



Peter

Isvara idezte a nepszabibol:
">vitatott elmelet, amelyet nemely kutatok az elet keletkezese tudomanyos 
magyarazatakent mutatnak be.<"

remelem, hogy ilyen Magyarorszagon nem lesz. az ilyen dolgokkal az a baj, 
hogy az a nemely jelzo, felrevezeto. a tudosok tulnyomo tobbsege elfogadja az
 evoluciot, mint az elet fejlodesenek elmeletet, es a tulnyomo tobbseg emiatt
 az elet szerves onszervezodo keletkezeset fogadja el.

a tudomany mar csak olyan, hogy minden elmeletnek vannak vitatoi, es ez a 
tudomany pozitiv velejaroja. emiatt nyilt rendszer a tudomany. ezt 
kihasznalni es negativan minositeni nem helyes.

hasonlo modon a relativitaseelmeletet, a kvantummechanikat es barmely 
elmeletet megcimkezhetnenek. de mi ertelme? azt az elmeletet, amelyet nagy 
bizonysaggal a tudos kozvelemeny elfogad, azt elfogadottnak illene hirdetni 
mindenhol.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Isvara irta:
"Manapsag a materialista elmeletek szinte teljesen egyeduralkodoak ezen a 
teren, vagyis az oktatas vilagnezetileg elfogult."

szerintem a materializmus olyan ertelemben nem prekoncepcionalis ideologia, 
es nem elfogult, ahogy a vallasi alapu ideologiak. inkabb azt mondanam, hogy 
minimalis ideologia. azt feltetelezi, hogy a tapasztalt vilag objektiven 
megismerheto, es erre egy modszert ad.
a nem objektiv megismeresi modszereket (vallasok, muveszetek) pedig egy masik
 kategoriaba sorolja.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Kedves David Gyula!

Koszonom a valaszodat, kimerito volt, es megelegedettsegemre szolgalt. 
Nagyjabol minden metakerdes vilagos, aminek vilagosnak kell lennie szamomra. 
Talan, ha modom adodik ra, erdekelni fognak a matematikai reszletek, amelyek 
meggyoznek arrol, hogy ami a matematikai erzekemet borzolta, az valoban igaz,
 most elhiszem, amit irtal. 
Azert varom a  folytatast is.

udv: math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

nos, az evolucio teny, hogy jelenleg mukodik a termeszetben. az egy jo 
kerdes, hogy vajon kepes-e mindazokat a fajokat kialakitani, amik leteznek, 
egyaltalan kepes-e fajokat kulonvalasztani, de ez melyebb kerdes, es aki 
melyebben foglalkozik ilyen optimalizalasi, valoszinusegszamitasi, analizis 
kerdesekkel, az szerintem lathatja, hogy ez lehetseges. tehat a TUDOMANYOS 
megismeresi modszer alapjan kezenfekvo feltetelezes, hogy a fajok eredetet es
 az elovilag keletkezeset is ebben keressuk, mert feltehetoen ez lehetseges, 
es ha lehetseges, akkor mi masban keresnenk?

egy masik erv a creationizmus ellen, hogy a creationistak bar megtamadtak az 
evoluciot, legfeljebb az evolucio partikularis allitasait tudjak megtamadni, 
nem magat az evoluciot. azt soha senki nem cafolta. 

harmadreszt pedig, mikozben tamadjak az evoluciot, semilyen jobb alternativat
 nem adnak. a teremteselmelet, mint ismeretelmeleti hipotezis egyszeruen 
rohej, ugyanis nem a dolgok megismeresehez vezet, isten csak egy cimke egy 
kerdesen, nem egy valasz.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

 irta:

> A neten talalkoztam ezzel a fogalommal az urhajozas temakoreben. Meg
> tudnatok mondani,
> hogy ez pontosan mi? A meghajtassal kapcsolatos, csak nem ertem a
> mukodesi elvet.

A Scientific American 1999 februari szamaban kozoltek egy osszefoglalot a
jovo urmeghajtasi technologiairol, ebben szerepela space tether, valamint a
nemregiben emlitett lezermeghajtasu raketa is.
A space tether ugyanolyan elven mukodik, mint a parittya, csak egy kicsit
nagyobb (akar tobb tiz kilometer hosszu). Ennek segitsegevel muholdakat vagy
egyeb rakomanyt lehet Fold koruli palyara allitani, vagy eppen a korpalyarol
lejuttatni a Foldre. Ha a kabel anyaga vezeti az elektromossagot, akkor a
Fold magneses tere is hat ra, es ezt szinten fel lehet hasznalni, erre is
tortentek mar kiserletek.
A lezermeghajtasu raketa (avagy "lightcraft", ahogy a szerzo hivja),
jelenleg meg - csakugy mint az osszes itt leirt konstrukcio - erosen
kiserleti stadiumban van. Egy 19 kilowattos szendioxid-lezerrel egy 15
centimeter atmeroju, 50 gramm sulyu minirepulot kb. 3 masodperc alatt voltak
kepesek feljuttatni 30 meter magasra. A projekt 5 eves celja egy kilogramm
sulyu mikroszatellit feljuttatasa alacsony Fold koruli palyara, egy 1
megawattos lezer segitsegevel. A meghajtas azon alapszik, hogy a lezert egy
parabolatukorrel egy gyurube fokuszaljak, ahol az felmelegiti a levegot kb.
a Nap felszini homersekletenek otszorosere (tehat kb. 30,000 Celsius fokra),
es ennek a robbanasszeru kilovellese hajtja a jarmuvet.
A meghajtasra mikrohullamot is lehetne hasznalni, ami ugyan kevesbe
fokuszalhato mint a lezer, de olcsobb es konnyebben lehet a segitsegevel
nagyobb energiat kozolni. A szerzo meg egy urbeli napenergia-eromuvet is
leir, aminek a segitsegevel rendszeres utas- es teherszallito jaratok
kozlekedhetnenek a Fold es egy orbitalis palyan keringo urallomas kozott,
leszoritva egy kg hasznos teher Fold koruli palyara juttatasanak koltseget a
jelenlegi 20,000 USD-rol kb. 200-ra.
Udv,
Peter