A desztviz ivas problemaja nem egyszeruen az, hogy so vonodik el a
szervezetbol. Az ozmozis nyomas torvenye ertelmeben a sejtek oriasi
mennyisegu vizet vesznek fel, hogy kiegyenlitodjon a nyomas a sejtfal
mindket oldalan es szelsoseges esetben egyszeruen szetpukkadnak.

Adalek:  A torveny szemleltetesehez sem feleseg, sem anyos nem kell. Eleg,
ha egy dializis membrant fiziologias sooldattal toltenek fel es azt egy
desztvizes poharba tesznek. A membran hamarosan megduzzad, ahogy a viz
bearamlik. Ezzel egyidejuleg a sokoncentracio lecsokken. Ha a membran
szorosan van lezarva, akkor egyszeruen szetreped egy ido utan. Aki vegzett
mar dializist az tudja, hogy milyen fontos megfelelo helyet hagyni a
membranban. A masik dolog, hogy a sejtben levo feherjek nagyon erzekeneyek
a pH es sokoncentracio valtozasra es konnyen kicsapodnak, denaturalodnak,
ha a korulmenyek nem megfeleloek. - Eva

Nehany  korai  gondolat az  abszolut mozgasrol:
Newton:
"Az igazi abszolut mozgas a relativ mozgastol a belepreselt
erô (vis impressa) segitsegevel kulonboztethetô meg."
Huygens:
"abszurd az a felfogas, amely szerint nincs valosagos mozgas,
csak relativ".
Leibniz:
"Elismerem, hogy kulonbseg van a test abszolut, valosagos
mozgasa es a mas testekhez viszonyitott egyszeru helyzet-
valtoztatas kozott. Amikor a valtozas kozvetlen oka benne van
a testben, akkor az valoban mozgasban van; ekkor a tobbi
testnek viszonya hozza kepest ezert valtozik meg. . ."
"A mozgas nem fugg attol, hogy megfigyelik-e vagy sem. De
ha nem lehet megfigyelni, akkor nem lehetseges a mozgas".
". .az abszolut eszmeje a dolgok termeszeteben elobbvalo mint
a hozzafuzott korlatoke. Azonban mi az elobbit csak akkor
vesszuk eszre ha azzal kezdjuk ami korlatolt es ami
erzekeinkre hat".
      B. Janos

>Felado :  [United States]
>Temakor: valasz to #386 ( 11 sor )

Kedves John,
Elnezest hogy nem valaszoltam hamarabb,
 de nem jutottam net/gepkozelbe 1 ideje.

>Kedves Arpad; talan tunezitek azt a volt hogy a beszelt nyelv
>kialakulasa(barmi eredetben es rokoni kapcsolatokkal is) termeszetes
>modon sokkal de sokkal megelozte az irast.

Persze, elobb a beszed aztan az iras.

>Az irast az emberi leny celbol/okbol kellet neki ki agyalni, hogyan
> tudta volna azt a legfeismerhetobb modon tenni.

Oka persze kellett.
De nem ertem:
"Hogyan a legfelismerhetobben?"

Az elso irasok persze tudtommal kepirasok voltak.

>Pl. kerdezem te hogyan oldanad meg a hosszu magan es hosszu
> (es nemely a Finn,Eszt stb-ben valoban hosszu)massalhangzok irasat.

Megirtam hogy letezett egy un. rovasiras amely tartalmazta az
altalad sorolt (2-2 latin betujellel leirt) "fonemakat".
A hosszu maganhangzokra vannak rovasjelek. A (hosszu) massalhangzok
ismetleseit vagy elkerulte'k, vagy kettot irtak egymas utan.
 Es szokasos volt az un. betuosszevonas is.
[ Ha erre vonatkozott a "hogyan oldanad meg" .]

A finnek hogyanjarol nem tudok.

En csak az alabbi megjegyzesedre reagaltam:
>Ne nezzuk el hogy a magyarban is pl. a latin alfabet -hez  adtuk a
>szlavoktol(fokent az eszaki slavoktol)atvett ekezeteket, es az "ny"
> "ty" "zs" "sz" "cs' stb. hangokat es betuket ill.irasmodot.

Es nem gyoztem hangsulyozni, hogy IMHO csak a latin alfabet -hez
kellett fonemaink irasmodjan toprengeni...(a XI. szazad kornyeke'n)

>kerlek mutasd valaszodban.  En fogom olvasni itten,lassuk hogy
> tudod-e azt a szuksegessegekhez tenni. En fogom itt olvasni,
> amint Te irod.
>En (reszben tudom )hogy ok hogyan ejtik-ki.
>Nem gondolnad hogy az iras amodon jott letre,barmi nyelvekben is.
>         Udv.   John.

Teha't hogy "hogyan irjak / irna'k" az ekezetes jeleket?
Az ASCII kod korlatai kozott keptelenseg rovasjeleket megadni.

S mit nem gondolne'k?? Babeli nyelvzavar (Maybe in english: Babylon)!

Megkerlek, ha erdekel nezd meg az elozo irasomban emlitett Webcimet
http://nimrud.eet.bme.hu/rovas ahol ugynevezett "truetype font" (.TTF)
formatumban is talalhatsz betukeszletet pl. Word szovegszerkeszto ala.
Ertsd ugy hogy ezt "mutatom" .Tovabbiakban is (csakis ha erdekel)
kereshetsz az interneten "rovasiras" esetleg runa/runikus iras
kulcsszavakkal.

E lap emellett kep formatumban is kozreadja a rovas ABC-t.
( A torteneti emleket is )

Udv:
Arpad,

U.I.: Nem vagyok szakkepzett nyelvi tudomanyokban .

On Fri, 10 Apr 1998  wrote:

>Valaki azt irta, hogy a finnugor elmeletet elvetok csupan dicso multat
>szeretnenek kitalalni. Nem tudom, miert lenne dicsobb a torok eredet,
>mint a finnugor, raadasul, ha ilyen egyszeru lenne a megoldas, nem
>vitatkoznanak rajta tudomanyos korokben.

Azt, hogy miert dicsobb a torok eredetet, azt azoktol kell megkerdezni,
akik a "halzsiros atyafisag" szlogennel probaljak degradalni a finnugor
nyelvrokonsag elmeletet ;-)

>Most, mint mar irtam, a finnugor elmelet torteneterol irok.

A problema csak annyi, hogy megint finnugor elmeletrol van szo, ahelyett,
hogy a nyelvrokonsagot, illetve a kulturat emlitened, mert a ketto nem
ugyanaz. A tudomanyban nem szabad osszemosni a fogalmakat, es bar a
tortenettudomany meg a nyelvtudomany nem olyan egzakt, mint a
termeszettudomanyok, azert annyira egzakt, hogy a ezt a kulonbseget
megtegye. Mondd, a nyelvrokonsag, verrokonsag, kulturalis rokonsag
szamodra ugyanazon dolgok, vagy latsz koztuk kulonbseget ? Ezt nagyon
fontos lenne tisztazni, ugyanis a torok verrokonsagot es kulturalis
rokonsagot senki nem tagadja, sot szerintem mindenki a torok elemet
tartja a honfoglalok kozott a legjelentosebbnek. 

Itt volt egy hosszu tudomanytorteneti fejtegetesed, ami valoszinuleg
teljesen helyes. Ebben hosszan ecseteled, mennyien utaltak bennunket
es a finneket azok kozul, akig a te szavaiddal a "finnugor elmeletet"
vallottak. Az utalat nem tudomanyos bizonyitek sem pro, sem kontra.
Legfeljebb arra, hogy az o hozzaallasuk sem volt tudomanyos. Tudomanyos
hozzallassal a nyelvrokonsag megallapitasakor a nyelvtant es szokeszletet,
kulturalis rokonsag vizsgalatakor az eletmodot (termeles, hadi es
politikai szervezet, haditechnika, stb.) kell vizsgalni es nem regi
kontarok erzelmeit. Azokat vegre el kellene felejteni. Itt nem erzelmi,
erkolcsi kerdesrol van szo, hanem tudomanyosrol. Ha meg nem arrol, akkor
inkabb a VITA-n kellene forszirozni a kerdest, nem a TUDOMANY-ban.

>Itt ismetlem, amit egyszer mar irtam, hogy a honfoglalo
>magyarok szokasai /temetesi, hazasodasi, stb.../ torok szokasok.
>Visszaterve az elmelet tortenetere...

Az elso mondattal tokeletesen egyetertek, de utana rossz helyre tersz
vissza. Hogy egy peldat mondjak sajat teruletemrol, a fizika muvelesehez
a termeszet vizsgalatahoz kell visszaterni, nem a tudomanytortenethez.
Ez mondanivalom lenyege, ezert vitatkozom, es ez minden tudomanyra
megfogalmazhato allitas. A nyelvtudomany muvelesehez a nyelvet kell
vizsgalni es nem a "finnugraszok" lelki eletet, mert ez utobbi a
pszichologia, sulyosabb esetben a pszichiatria feladata ;-)
De a pszichologia soha nem fogja eldonteni a nyelvrokonsag kerdeset,
mivelhogy nem feladata.

>...O valamiert gyulolte a magyarokat. Barati korben ugy
>emlitett minket, hogy "die Magyare Horde". A finneket eleve utalta, azt
>mondta, hogy a finnek es rokonaik keptelenek civilizaciot letrehozni,
>allamot alapitani. Igy persze nagyon megorult, hogy minket is a finnek
>melle vehet. Szerinte a finneknek es a magyaroknak csak azert van
>orszaguk, mert idegen dinasztiak hoztak letre allamukat. Valoszinuleg azt
>hitte, hogy az Arpadok dinasztiaja nem magyar volt. Elgondolasat odaig
>vitte, hogy a magyaroknak es a finneknek nincs is tortenelmuk, mintha a
>tortenelem elotti korban elnenek, csak tortenetuk van. talan mar regebben
>irtam, hogy a "magyar" szo nyugaton eleve pejorativ, ennek a derek
>embernek pedig valoszinuleg szetszakadt volna a szaja, ha egyszer
>"Ungarisch" -t mond "Magyar" helyett.

Megis idezek nehany mondatot hosszu fejtegetesedbol, mert jellemzoek.
Ezek azok a dolgok, amiknek semmi kozuk a tudomanyhoz, egy tudomanyos
kerdeshez, ezek nem ervek sem pro, sem kontra.

Egyebkent en tobb helyen tobb, mint harom evet dolgoztam nyugaton
(a Maniz-i egyetemen es a Genf-i CERN-ben) es sehol nem tapasztaltam,
hogy a magyar szo pejorativ lenne, sot udvariassagbol hasznalta, aki
ismerte.

>Szinten Schlozer tanacsara adta ki 1799 - ben Gyarmathi Samuel egy muvet
>hasonlo szellemben. 1843 - ban Reguly Antal is hasonlokat irt. Ez a harom
>magyar ember nem hatarozta meg a koztudatot, nem vettek oket komolyan,
>ahogy ma sem a maskent gondolkodokat. 

Az a furcsa, hogy amikor finnugraszokrol beszelsz, akkor csupa szamomra,
es szerintem masok szamara is ismeretlen emberrel jossz elo, amikor
pedig "sajnos nem meghatarozokrol", akkor pedig kozismert es megbecsult
emberek neve hangzik el, akiket tanitanak. Mintha nem ugyanabban a
kozeletben elnenk, nem ugyanabban a kozoktatasban  lett volna reszunk.
Te egy igazi Don Quijote vagy ;-)

>...igy talan ertheto, hogy nincs foruma a maskepp gondolkozoknak...

Csak tudnam, milyen forumrol ismerem Gyorffy Gyorgyot, Laszlo Gyulat,
Kiszely Istvant. Te hol elsz ?

>...Szerintem, ha
>kihalnak a mostani fejek, akik az orosz rendszer idejen vezeto gondolkodok
>voltak, lassan megjelenik a maskepp gondolkodok foruma, aztan meg egy
>nemzedek, es az eloiteletek is kihalnak. Nem mondom, hogy a vita nem a
>finnugraszok javara dol el, hisz lehet, hogy nekik van igazuk, de legalabb
>nem neznek ugy pl a torok eredet hiveire, mint gyujtogato a vizes szenara.

Szerintem pedig ez arnyekbokszolas. Egyszeruen nem igaz, amibol a
tudomanyos eletet tekintve kiindulsz. A hatvanas evek elotti viszonyokra
igaz volt, de a hatvanas evek valtozast hoztak. Mondd, te mikor jartal
gimibe es hol ? En az I. (ma ismet Szt.) Istvan Gimnaziumba, 1976-tol
1980-ig.

>Egyebkent az is furcsa, hogy a finnugor tarsasagon belul is en hat
>elmeletrol tudok, es mennyi lehet amirol nem tudok. A hat kozul egyet
>tanitanak biztos tudaskent, a tobbirol alig lehet hallani, pedig egyik
>sincs a tobbinel jobban bizonyitva, ill. mindegyiknek van tamadhato
>pontja, de ma diplomat se igen kaphat valaki, aki nem a hivatalos
>elmeletet mondja fel. Ez valahogy nem illik a demokratikus
>tortenelemtudomanyhoz. 

Mi ez a hat elmelet, es mi a "hivatalos" ;-) ?

Az baj, hogy politikai fogalmakkal operalsz (demokracia, maskent gondol-
kodas), mert a tudomanyban tudomanyosan kell gondolkodni es es tevekeny-
kedni. Ha valaki "maskent", azaz nemtudomanyosan gondolkodik, az "nemtu-
domanyt" uz, es azt a "Nemtudomanyos Akademia" kereteben kell tennie.
Ebben az ertelemben valaoban nincs "demokracia". Ha viszont egy tudo-
manyosan megalapozott elmeletet tiltanak, akkor ott nem a demokracia,
hanem a tudomanyossag serul.

A torok nepekkel valo nyelvi, kulturalis es verrokonsagunk ma tudomanyosan
megalapozott, azt senki nem tiltja, sot nagy tabora van, amibe en is
tartozom.

>Az eloadast tarto toritanarom mondta, hogy a
>finnugor elmelet szeretne hallani tolunk hallani a vizsgan, kulonben
>kenytelen lesz meghuzni minket, tudniillik felti az allasat..

Uldozesi manias volt szegeny.

>Ja, valaki mondta, hogy kirugna a tanaromat, ha rajta mulna. Nem mondta,
>melyiket, azt, aki a szeminariumot tartja, vagy az eloadast tartot
>/mindegyik elveti a finnugor elmeletet/,

Tisztelettel jelentem, en voltam, es arrol mondtam, amelyiktol ideztel,
es amit en visszaideztem az ominozus kommentarral, mivelhogy alapveto
logikai hibat tartalmazott. Csak emlekszel, melyiktol ideztel es mit ;-)
Ja, es ott volt a ;-) / ;-) / Aki nem hiszi jarjon utana, sokkal korrektebb 
lenne egyebkent idezni a mondandot, nem csak beszelni rola.

HP

A multkor csak a gomb alaku embert targyaltam vegig, akinek a sugara
R, a metrotavolsag L mindket iranyban, V a fuggoleges esocseppsebesseg,
w a vizszintes szelsebsseg, v a mi sebessegunk. Ekkor a metroig nyakunkba
kapott esomennyiseg R^2*pi*L/v*sqrt{V^2+(w-v)^2} volt az
esocseppsurusegtol eltekintve.

Minthogy gomb alaku ember keves van, kovetkezo kozeliteskent legjobb
egy teglatest alaku embert tekinteni, aki peckesen megy, tehat nem dol
meg jaras es futas kozben. Magassaga legyen "c", szelessege "a", vastag-
saga vagy "hosszusaga", ami a haladas iranyu kiterjedes, pedig "b".

A velunk egyutt mozgo koordinatarendszerben az esocseppek fuggolegestol
eltero esesi szoge legyen "g", ekkor
cos(g)=V/sqrt(S), sin(g)=(v-w)/sqrt(S), S=V^2+(w-v)^2
Az esore merolegesen latszo keresztmetszet (a hataskeresztmetszet, ha
ugy tetszik) A=a*b*cos(g)+a*c*abs{sin(g)}. Ezt az A-t kell a kindulo
kepletben R^2*pi helyere irni, a vegeredmeny a zuhimennyisegre

a*L/v*{b*V+c*abs(v-w)}

Ennek a minimumara vagyunk kivancsiak, azaz derivalni kell, ami a v=w pont- 
beli toresponton kivul lehetseges, de a ket oldalt kulon kell vizsgalni.

Ha v<w, akkor a derivalt mindig negativ lesz, azaz v novelesevel mindig
csokken a zuhi, tehat biztos, hogy legalabb v=w sebesseggel, azaz
esosebesseggel kell mennunk.

Ha v>w, akkor a derivalt elojele a D=c*w-b*V diszkriminans elojeletol
fugg. Ha D<0, akkor mindig csokken a zuhi v-vel, azaz "dzsalni kell,
mint az allat". Ha D=0, akkor mindegy, hogy mekkora, de legalabb persze
a w szelsebesseggel kell mennunk. Ha pedig D>0, akkor a szelsebesseg
az idealis sebesseg. De mi ez a D ? Szerepel benne a szel- es az esose-
besseg, valamint a c magassag es a b pocakmeret. A kellemes eset a D>0,
ehhez pocakunknak magassagunkhoz kepest kisebbnek kell lennie (az
aranyokat tekintve), mint a szelsebessegnek a cseppsebesseghez kepest.

Ha nagyon kicsi a szelsebesseg, akkor nem tudunk eleg cingarak lenni
ahhoz, hogy ne kelljen eszeveszetten rohanni, egy bizonyos szelsebessegtol
viszont pocakunk dont, ha nagy a pocak, akkor mar kisebb szelsebesseg
eseten is nagyon szaporazni kell, ami fogyaszt, es jobban csokkenti
a pocakot, es kesobb mar kisebb szelsebesseg sem tol ki velunk, mint
annak elotte ;-)  

HP

Antigocsi:
> gondolkozoknak. Az teny, egy ismerosom mondta, aki asogatott az autopalya
> nyomvonalanal folyo asatasoknal, hogy egyes reszekre adtak fentrol asatasi
> tamogatast /anyagiakat/, masokra meg nem, szinte mar tiltottak ott az
> asatasokat. Vajon miert?
Azt hiszem, ismertek annyira, hogy nem hiszek az osszeeskuves elmeletekben. 
Kulonosen nem a tudomanyos kerdeseket illetoen. 
Minel inkabb akarja ugyanis egy klikk sajat allaspontjat hatalmi
eszkozokkel egyedul igaznak feltuntetni, annal nagyobb a csabitas ennek az
allaspontnak tudomanyos alapokon valo cafolatara. Annal nagyobb "durranas"
az ellenkezo tetel bizonyitasa ! 
Ezert orultem volna, ha antigocsi baratunk a galad osszeeskuves
eredetmagyarazata helyett egy kicsit rovidebben azt ismertette volna, hogy
milyen ervek szolnak nyelvunk torok eredete mellett, valamint a finnugor
eredet kizarasa mellett. 
A tudomanytalan ervekkel szembeni vita gyakran kelti a szenvedo alanyban
igazsagtalansag es sertettseg erzetet. Ezert kulonosen kell ugyelnunk arra,
hogy minden erv es ellenerv megalapozott es szenvedelymentes legyen. 

A torok-finnugor eredet szembeallitas amiatt sem ertheto szamomra, mert
ezek egymast egyaltalan nem kizaro hatasok. Alapfoku finn nyelvismeret es a
Zsirai (nem Zsivai) konyv elolvasasa utan szamomra egyertelmu a kozos
finn-magyar alapnyelv, vagy inkabb kommunikacios filozofia. Ha tobb idom
lesz, majd peldalozok is. 
Ha idoskala is kell, hat valami ilyesmi:
azsiai ("finnugor")alapok 6000 eve (nem kizarva a 0. torok behatast)
torok no es nyelvrablas I. 5000-3000 eve :-)
-"-                     II. 2000 eve :-)
-"-                     III. 400 eve :-(
Kozos (magyarra es finnre is kiterjedo) german hatas: az elmult 2000 evben
folyamatosan. 
Hat, valahogy igy...
Janos

Ezer bocsanat a megismetelt eloadasokert. De az ikerparadoxon
targyalasahoz ezek szuksegesek. Az ikerparadoxon mar a multkor is ki lett
vesezve. Most hozzairtam meg 4 eloadast. Remelem a teveszmek eluzesehez
ennyi elegendo lesz.
	Az eloadasaim a homepagemen:
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/hoi.html
	a 
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rela.html
	cimen talalhatok meg. Kerlek benneteke, hogy a hibakat csakugy 
mint multkor, most is e-mailben jelezzetek. Ket konkret keresem is lenne.
	1. Jo lenne felekezetezni az oldalakat. 
	2. A PS filek ASCIIsitasa is megvalositasra var.
Barki segitseget szivesen veszem ezekben. Koszonom.


		SPECIALIS RELATIVITASELMELET  2.

	Tessek szives visszanezni a DEF1 es DEF2 definiciokat. Ezek
a koordinatak definicioi. Tovabba ne feledjuk a ket Pusztulatumot.
1. c (a fenysebessege) minden koordinatarendszerben 300 000 km/s.
2. Ket szimmetrikus megfigyelo, a vilagot szimmetrikusan latja. 
	Van ket megfigyelonk, akik a 3. abra szerinti eloszlast latjak.
(megj. Ezentul, ha ugy tetszik minden megfigyelo par, folyamatosan,
mondjuk radio hullamokkal meri a "tavolsagot" (t2-t1) a masiktol. Ha ez
nem a 3. abra szerint valtozik (azaz nem valtozik), akkor kezdik
elorol az egeszet. Hasznaljak a raketaikat mindaddig mig elnem erik a
3. abra gorbejet (egyeneset) Vagyis vegig feltesszuk, hogy a 3. abran 
levo gorbet merik) A kiserletezok a multban mindig elore megbeszelik 
a meres felteteleit, kicserelik oraikat, stb. Kerdes:
	Hogyan szinkronizaljuk az orakat? Ugyanis az nem jo, hogy az A
megfigyelo t=0-kor kuld egy jelet, es a t(B)=0 az lesz amikor ez a jel 
megerkezik B-hez, mivel ekkor az eredetileg fennallo szimetriat 
elrontjuk. Hiszen ha tovabbra is szimetrikusak lennenek, akkor a t(A)=0 
az kellene, hogy legyen amikor t(B)=0 -kor a B altal kibocsajtott fenyt 
A eszleli. Ez pedig nyilvanvalo ellentmondas.
	A szimmetrikus elrendezes amit eltudunk kepzelni az az 5. abran
lathato. A is es B is kibocsat egy-egy fenysugarat. Mindketten
visszaverik, majd eszlelik a visszavert fenyt. Szimmetrikus az
elrendezes, ha t2(A)-t1(A)=t2(B)-t1(B). Az hogy t3(A)-t2(A)=t3(B)-t2(B)
mar a 3. abra gorbejenek eszelesenek feltetelebol adodik. Sot az is,
hogy t2(A)-t1(A)=t3(A)-t2(A). Ez esetben a kibocsatas idopontjat
nevezhetjuk t=0-nak mindket rendszerben. 
     |A        |B                         | A        *|B
t3(A)|         |t3(B)                   --|*       *  |
     |*       *|                    tm    |  *   *    |
     |  *   *  |      5. abra             |    *      | 
     |    *    |                          |  *   *    |
     |  *   *  |                        --|*       *  |
t2(A)|*       *|t2(B)                     |  *       *|
     |  *   *  |                          |    *   *  |
     |    *    |                    te    |      *    |    6. abra
     |  *   *  |                          |    *   *  |
     |*       *|                          |  *       *|  
t1(A)|         |t1(B)                   --|*          |
	Most mar csak az a kerdes, honnan tudja A es B, hogy mikor
bocsassak ki a jeleket. Persze sehonnan. Vagyis altalaban a 6. abrahoz
hasonlo eredmeny varhato. De nem baj, csinalhatunk egy kiserletet. Jo 
elore megegyeznek, hogy B egy jelet bocsajt ki. A ket megfigyelo 
kozotti tavolsag legyen 9500. Azaz a DEF1 ertelmeben a kibocsajtott 
es a visszaverodes utan visszajott fenysugarak kozott eltelt ido 
19000. 
	(megj. Az idot termeszetesen masodpercben merjuk. De a DEF1
alapjan latszik, hogy a tavolsagot is masodpercben merjuk. Azaz c=1.
Vegig az irasaimban a c=1-et hasznalom.)
	Legyen a nulla pont B-nek az a pillanat amikor kibocsatotta
a feny jelet. Ekkor A-nak az a pillanat amikor ezt a jelet eszleli
a 9500. sec lesz.
	EZZEL A ES B ORAIKAT SZINKRONIZALTAK.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha a 3. abran levo gorbet (egyenest)
folyamatosan megfigyelik (azaz a koztuk levo tavolsag nem valtozik),
akkor biztosak lehetnek benne, hogy ha egy fenyjel t#-kor indult el az
egyiktol, akkor a masik t#+9500-kor fogja eszlelni (minden esetben).

	Most mar nincs mas teendonk, mint a 10 000 megfigyelo par orait
szinkroniazljuk. Belathato, ha A es B oraikat szinronba hoztak, tovabba
B es C orai is szinkronizaltak, akkor A es C orai is szinkronizaltak.
	DEFINICIO: koordinata rendszernek nevezzuk a megfigyelok azon
sokasagat, akikre paronkent fenn all a 3. abra, es az osszes ora
szinkronizalva van.
	Ekkor bevezetheto egy vilagido, ami egyertelmu kapcsolatban van
az osszes megfigyelo orajaval. Az X koordinata pedig ugy merheto, hogy
melyik megfigyelo-nel tortent az esemeny. Ez altal teljesen definialt
egy terido esemeny ket koordinataja (t,X).
	Belathato, hogy ezen definicioval ekvivalens az, amikor csak
egy megfigyelo (A) hasznalja a lampajat, es az orajat, a tobbiek csak a
tukrot hasznaljak. Ez esetben a t es X koordinata a DEF1 es DEF2
alapjan szamolando.
	Nem titok. Celunk a Lorentz transzformacio levezetese. Ne
feledjetek, hogy az egesz levezetes soran csak a ket pusztulatumot
hasznaljuk. Vagyis akinek nem tetszik a Lorentz-trafo (avagy a spec.
rel.), az csupan a ket posztulatumba tud belekotni.
	A kovetkezo eloadas temaja az egymashoz kepest V sebesseggel
mozgo megfigyelok koordinatainak a kapcsolata (Lorentz-trafo).

Horvath Pista

Igen kellemes olvasmany volt Pinter Zsolt(?) 391-es beli irasa.
Par dolog eszembe jutott rola.

> O valamiert gyulolte a magyarokat. Barati korben ugy
> emlitett minket, hogy "die Magyare Horde". A finneket eleve utalta, azt
> mondta, hogy a finnek es rokonaik keptelenek civilizaciot letrehozni,
> allamot alapitani.

	Valamiert a nemetek nagyon szerethettek minket. Valamelyik hires H
betus irojuk mondotta volt a XVIII. szazadban, hogy a magyarsag tortenelmi 
szerepe a kereszteny Europa torok elleni vedelme volt. Tortenelmi feladata 
teljesitesevel a magyarsag el fog tunni. 
	Ha valaki tudna irni a nemetseg magyarsaghoz valo viszonyulasarol,
szivesen vennem. Fokepp arrol, hogy ez hogyan alakult a tortenelem soran.
Illetve, hogy manapsag hogyan all ez.

> a "magyar" szo nyugaton eleve pejorativ

	Gondolom csak az "ertelmiseg" koreben. Hogy van ez ma? 
Az en tippem, hogy a magyar szot az angolon kivul mar egyik nyelv se hasznalja.
Igy van?
	
	A tovabbi idezes helyett csak par megjegyzes.
Napoleont nem igazan erdekelte Magyarorszag. Errol irhatok hosszaban is, ha
valakit erdekel. A tanacs ettol persze meg igaz.
	A XIX sz. masodik feleben oktatott Pesten egy bizonyos Horvat Istvan.
Manapsag csak mosolyogni lehet "tanain", de akkoriban a vezeto ertelmiseg
nevelkedett es lelkesedett rajtuk.
	Minden ami hangzasban magyarithato volt, azt o magyarnak nevezte.
Goorg es latin irok lettek igy magyarra. Termeszetesen a Biblia tele van
magyarokkal.
							Horvath Pista

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  3.

	Vegyunk ket rendszert, A es B megfigyelo rendszeret. Tessek szives 
visszaolvasni a 2. eloadas vegen levo definiciojat a koordinatarendszernek
Tehat most mar egy koordinatarendszer nem megfigyelok sokasaga (persze jo,
ha azt nem felejtjuk el, hogy a hatterben mindig ez van), hanem egyetlen
egy megfigyelo, akinek a koordinatarendszeret a 2. eloadasban elhangzott
modon definialjuk.
	Tehat van A es B. Oket a 2. abran lathato eszleles koti ossze.
Azaz azt figyelik meg, vagyis egyenletesen tavolodnak egymastol.
Nyilvanvalo, volt egy idopont amikor ugyanazon a helyen voltak mindketten
(az X koordinatajuk megegyezet). Ne feledjuk csak egyetlen ter dimenzionk
van. Vagyis mindket megfigyelo egy egyenes menten mozoghat csak.
		Definialja az a terido pont az X=0-t es 
a t=0-t MINDKET koordinatarendszerben. Tekintsuk a 7. abrat. A ket egyenes
jelenti A es B vilagvonalat (az a vonal ami az altaluk erintett terido
pontokbol all). A vilagvonala | -kbol all, B-e / -kbol. A fenyt mindig
*-okkal jelzem. Remelem ezzel a jelolessel az abra ertheto. (fuggolegesen
az ido, vizszintesen a tavolsag (X) van feltuntetve.
	Reges-regen a multban megbeszeltek a kovetkezo kiserletet. Amikor
talalkoznak elinditjak oraikat (szinkronizalas), majd egy ev mulva
mindketten kibocsatanak egy feny jelet. Bizonyos ido utan ezt mindketten
visszaverik, es vegul eszlelik. Ez az elrendezes teljesen szimmetrikus. A
7. abra a A koordinatarendszereben abrazolja az egesz elrendezest. Itt
persze az egesz nem szimmetrikus, de ha B rendszereben is abrazolnank,
akkor egy ugyanilyen abrat kapnank. (csak ott a B fuggoleges vilagvonalatol
   A  |          B  /                   A ferde vilagvonala balra lenne).
      |       X=vt /                    Szoval A az (1,0) pontban elindit
      |           *                     egy fenysugarat. (1,0) jelentese:
      |* h   g * /L(tL,vtL)             t=1, es X=0. Az elso koordinata
(T,0) |  *   *  /                       mindig az idot jelenti, a masodik
      |    *   /                        mindig a tavolsagot, X-et.
K     |  *   */                   B a maga rendszereben az (1,0) pontban
(tK,0)|*   * / R(tR,vtR)          inditja a maga fenysugarat. Ez a terido
      |  *  /                     pont az A rendszerben Q. Koordinatai
(1,0) |*   *                      tQ es XQ. A a K pontban eszlei a B altal
      |e  /Q(tQ,vtQ)           kibocsatott sugarat. B az R pontban az A
      |  /                 altal kibocsatottat. Majd a T es L pontokban
      | /              megfigyelik a visszavert sugarakat. Mivel fennall
      |/         a 2. abra, ezert B vilagvonalanak osszes pontjara igaz,
(0,0) /      hogy X=vt. Itt v nem jelent semmit. Ez az osszefugges pusztan
     /|    a 2. abrabol kovetkezik. Persze akinek ugy tetszik gondolhatja,
    / |    hogy v az A es B relativ sebessege. De nekunk ez egyelore nem
kell. Mindenesetre a pontok koordinatai az abran levok. pl. R pontnak
tR a t koordinataja es vtR az X koordinataja. stb. A feny sugarak egyene-
seit is elneveztem. e az (1,0) pontbol megy R-be, stb. Az egyenesek egyen-
lete mint tudjuk t=mX+b. m a meredekseg. Mivel itt fenyrol van szo mindig,
ezert m vagy 1 vagy -1. b a tengelymetszet, ami pedig leolvashato. f
egyenes Q-n es K-n megy at (az abrara nem fert ra az f betu). A g egyenes
K-n es L-n. A h egyenesre mar nem is lesz szuksegunk. Az egyenesek egyen-
letei tehat:      e     t=X+1
                 f      t=-X+tK
                g       t=X+tK       , plusz X mert jobbra megy felfele,
es b=tK, mert a K pontban metszi a t tengelyt. Az R pont rajta van az e
egyenesen, Q az f-en es L a g-n. Ezert koordinataik kielegitik a megfelelo
egyenletet. Helyettesitsunk be:       tR=vtR+1   innen   tR=1/(1-v)
    tQ=-vtQ+tK   innen   tK=tQ(1+v),   valamint   tL=vtL+tK
Negy ismeretlenunk van tehat kell, meg egy egyenlet. Ezt az eqvivalencia
elv adja. Illetve felteszuk, hogy a ket sajat ido kozott linearis a
kapcsolat. Vagyis a B rendszerben a Q pont koordinatai (1,0), az R ponte
pedig (tR(B),0). Az ekvivalencia elv szerint viszont tR(B)=tK. A linearitas 
miatt:  tK     tR    1/(1-v)                              2      1
       ---- = ---- = -------   mivel tK=tQ(1+v), ezert  tQ = -------2--
         1     tQ       tQ                                     1 - v
tQ=1/sq(1-v^2),  itt sq a negyzetgyokot jelenti, ^2 pedig a negyzetet.
Erre vadasztunk, vagyis amely pont (Q)            1           v
a B rendszerben (1,0) az az A rendszerben:  ( --------- , --------- )  (1)
                                              sq(1-v^2)   sq(1-v^2)
Ill. ha valaki az A renszerben 
(1,v) az a B-ben:             ( sq(1-v^2) , 0 )   (2)    a linearitas miatt

Horvath Pista                      http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/hoi.html