Kedves Dezso,
Irod:
 >Lehet, hogy hulyen hangzik, de talan
 >Zigi megerosit, hogy starwarsosnak lenni egyfajta eletformat jelent, nem
 >csak annyit, hogy fiatal korunkban eppen milyen ifjusagi irodalmat
 >olvasunk.

Hat ez ketsegkivul "hulyen hangzik", emigy maganvelemenyem.  (Azonban nem
akarom leszolni a SW-rajongokat.)  Ha ez a rajongok szamara egy eletforma,
akkor ilyen alapon a "trainspotting"-ot uzok tevekenysege, marmint azoke, akik
a vonatok indulasat, erkezeset, athaladasat, tipusat, stb. tartjak
eletforma-alakito erejunek, sem tekintheto kulonlegesnek.  De igazan!  Vegulis
ha a belyeggyujtest tekintjuk madartavlatbol, azon is volna mit csodalkozni.

 >1. Mihez kepest egzotikus es muzeumba valo a
 >busojaras-turulmadar-hagyomany?

Pl. a mai szokasokhoz, eletformahoz kepest.  Szamomra es a kornyezetem szamara
a busojaras hagyomanya teljesen idegen; gyokere't, szerepe't, jelentese't,
hatasa't nem ismerem, epp csak hogy hallottam rola, esetleg kepen mar lattam;
szamomra tehat ez egy "kimult" szokas, noha ketsegkivul jellegeben erdekes,
ergo egzotikum.  A turulmadarra hajszalpontosn ugyanez igaz.  Mindez nem zarja
ki, hogy legyenek rajtam es a kornyezetemben levo magyarokon kivul egyeb
magyarok, akiknek ez elo hagyomany.

Sot tovabbmegyek.  Sajat magamra mint a magyar kultura reszesere, es ilyen
minosegeben nemcsak elvezojere, elviselojere vagy elszenvedojere, hanem egyben
alakitojara is tekintek.  (Kb. 1/~15mio. aranyban.)  En az europai
kulturkorben, ezen belul a magyar kulturaban fellelheto halottkultuszt karosnak
es betegesnek tartom, ezert ennek kigyomlalasan munkalkodom.  Orulnek peldaul,
ha sikerulne csokkenteni a "Halottak Napjanak" hatasat.

Meglevo hagyomanyok _ellen_ fellepni egyebkent sem bun, sot, bevett szokas.
Kb. 1947 es 1989 kozott _hagyomany_ volt Mo.-on nov. 7-et, marc. 21-et, apr.
4-et es aug. 20-at "unnepelni".  Mas kerdes, hogy ez a hagyomany nem tudott
evszazados multra szert tenni, mert a tobbseg a megfelelo tarsadalmi
valtozasokkal egyidoben ezekre egyertelmu nemet mondott.  Az, hogy ezek az
"unnepek" nem nepszokasokbol alakultak ki, hanem mintegy "kivulrol" a kulturara
eroltetettek voltak, meg nem zarjak ki annak lehetoseget a hagyomannya
valasra.  A magyarsagot is minden demokratikus szempont figyelmen kivul
hagyasaval tette keresztennye Istvan, eredendoen idegen kulturalis vonasokat,
unnepeket eroltetven ezzel ra.  Megis hagyomany lett belole.  Okt. 23-a sem
nepszokasbol ered, megis jo eselye van a hagyomanyos megunneplesre.

 >Az osszes europai nemzet szorgosan apolja
 >hagyomanyait,

Ellenpelda: Nemetorszag.  Apolnak ugyan bizonyos hagyomanyokat, de a magyar
kulturabol ismert nepzene-neptanc es egyaltalan a videkhez kotodo kulturalis
orokseguk javareszt kiveszett.  Van helyette polgarosodasuk, iparosodasuk,
fejlett technologiai es infrastrukturalis fejlettseguk; a nepzenet valami
bornadragos a'lnepies borzalom helyettesiti, aminek annyi koze van az eredeti
nepzenejukhoz, mint a bazsevalo ciganyzeneszek zsirve'res romantikajanak
a magyar nepzenehez, levonva belole Sebestyen Martat.  (O ugyanis amellett hogy
nagyon szepen enekel, meglehetos tavolsagra kerult az autentikus magyar/erdelyi
stilustol.)

 >Szerintem a XX. szazadban az egesz vilagkulturaval
 >nagy gondok vannak

Milyen gondok vannak a XX sz.-i "vilagkulturaval"?  Szerintem roppant erdekes
es ertekes kor ez, gazdagabb es pezsgobb kulturaju mint barmelyik korabbi.
Neked mi bajod van vele?  Ugye nem azt akarod ezzel mondani hogy "vannak meg
bajok" a vilagon?  Hogy van bunozes, gonoszsag, tarsadalmi igazsagtalansag,
szekularizacio, imperializmus, kulturalis szegenyedes es sekelyesedes,
osszemosodo kulturak es eltunedezo szokasok?  Hiszen vitathatatlan hogy mindez
van, sot a lista tetszoleges terjedelemben folytathato.  Azonban semmilyen
kulturat, igy a kulturak osszesseget sem hatarozhatjuk meg pusztan annak
csucsaival; ahogy egy tajat sem csak a hegycsucsok, hanem a lapalyok, volgyek,
sot szakadekok is meghatarozzak.  (Meg a pkatona altal kepviselt vonal is
szerves resze a magyar kulturanak.)  Nincsen "vegytisztan" csak "jo" kultura.

 >Europat en is szeretve imadom,
 >plane innen Hongkongbol, de konyorgom Europaba mi is beletartozunk,
 >nelkulunk Europa szegenyebb lenne.

Szeretnek ellenvelemenyt nyilvanitani, noha "nekem is faj".  Europaba ugyan
(foldrajzilag es) kulturalisan vitathatatlanul beletartozunk, de ez csak annyit
jelent, hogy a mi kulturank sok vonasaban konformis a tobbi europai
orszageval.  Azonban ha Mo.-ot holnap sitty-sutty kirobbantanak a helyerol, az
elemelkedne a mennyekbe es elhagyna a naprendszert, nos, az az europai vagy
vilagkultura szamara messze nem lenne akkora fajdalmas veszteseg, mint
amennyire mi azt szeretnenk.  Magyarul nem hianyoznank a kutyanak sem.  Na jo,
az osztrakok busongananak, hogy eltuntek a jo kis olcso fogorvosok, de kb. ez
minden.  Sokan eltek a KULTURA olvasoi kozul - hozzam hasonloan - kulfoldon.
Rajta, tartsatok felmerest: kornyezetetekben hanyan ismerik a magyar kulturalis
ertekeket, es milyen fokon?  Tudnak-e kulon utanaolvasas nelkul magyar irokat,
koltoket, egyeb muveszeket, tudosokat, stb. felsorolni?  El tudjak-e oket
terben-idoben-jelentosegben helyezni?  Tudnak akar egyetlen irot emliteni?  Nem
irot, barkit?

Egyben tisztelettel kerlek benneteket, hogy ne kezdjunk szerteburjanzo
tarsalgasba arrol, hogy "mit adtunk mi a vilagnak?", "hany magyar nobel-dijas
is van?", es hasonlo on-tomjenezesek.  Ezek a temak periodikusan visszaternek a
TIPP-en, en mar rojtosra nyomtam a pgdn-t, ebbol eleg.  Jelen esetben nem az a
kerdes, hogy mi magunkat mennyire talaljuk klassznak, hanem hogy elfogulatlan
szemlelok hogy latnak bennunket.  Ha mar allitolag "Europa nelkulunk szegenyebb
lenne".

Egyebkent miert kell az, hogy mi hianyozzunk barkinek is?

Udv, Peter

> friss ver, talan William Gibson jelent egy uj iranyt mostansag. Nemtom, mi
> ez az Internet Database, de komalom, ha a SW az elso. Nalam 1-2-3. Osztva

  http://us.imdb.com

> Az a gond ezzel az egesz temaval, hogy hihetetlen indulatokat szul. En is
> felbasztam magam annak idejen leveled olvastan. Aztan szerencsere nem
> ragadtam rogvest klaviaturat, de megtette ezt Katona Pali, es sajna eleg
> szerencsetlen hangnemben neked esett. Azota kap is a pofajaba rendesen, de
> szerintem elvezi. Viszont eppen ezt tartom bajnak latod, hogy a te
> leveledben levo vitathato dolgokkal meg nem foglalkozik (azota) senki.

  Magam is ugy gondoltam, hogy vita lesz belole, csak nem a zsidokrol.

> Valahogy ugy van ez, hogy Csurka Istvan a magyaroknak artott legtobbet,
> Landeszman meg a zsidoknak.

  Igy van.

> tartsa az elobbit. Ahogy Riesz Feri fontosnak tartotta, mikor bekuldte a
> Suto reszletet. Nem tudom, miert voltal ezen annyira kiakadva. Attol, hogy

  Sutot ertekes ironak tartom. Az 1990-es vasarhelyi esemenyek alkalmaval
tanusitott felelotlenul magyarkodo nyilatkozatai oda vezettek hogy
kiutottek a fel szemet, es magyar egyetemistak es hegyi roman parasztok
bunkokkal vertek es utcakovekkel dobaltak egymast Marosvasarhely foteren.
Lehet, hogy emiatt kisse elfogult vagyok, es szeretnem a muveit a tiszta
irodalom kereten belul megtartani, mert egyszer mar lattam, hogy mi lesz
ha politikai manifeszto't csinalunk belule. 

*****************

  No, mondok egy peldat: bemegyek egy konyvesboltba, itt West
Lafayette-ben. (Nem vilagcsodaja, de a romaniai/magyarorszagi
tapasztalatok utan udito, hogy nem csak az utobbi ket honapban megjelent
konyveket lehet megtalalni, hanem ha pont most van szukseged a
Zarathusztrara, oszt bemesz es megveszed.)

  Foldrajz-utazas: Europa, Magyarorszag, Budapest : ot konyv. Ok, a
terkepen rajta vagyunk.
 
  Nepzenek: harom CD. Itt is Ok. 

  Film: Mephisto + Redl ezredes, (a nemet filmek reszlegen)

  stb.

  Most jon a baj:

  "Poetry": semmi.

  "Fiction": semmi.

  "Sci-fi": semmi.

  Hogy a lengyeleket vegyuk: bizony Sienkiewitz meg a masik aki a
"Parasztok"-at irta (R...?) ott van. Stanislav Lem: szinte egy polcnyi
Kiberiada, Pirx pilota es Solaris. (Es van Sztrugackij is. Sertodjunk
meg, hogy Nemere nincs? )

> 2. Mit ertesz a magyar kultura vilagszinvonalra emelkedesen? A dan, a
> lengyel vagy a sved kultura vilagszinvonalu? 


> Gazdasagilag igen. De kulturalisan? Miert kell nekunk mindent a
> kontinenshez meg Europahoz viszonyitani.

  Tulajdonkeppen eppen ez volt az amit a szerencsetlen elso cikkemben
irtam. Ha csak magunkhoz viszonyitunk mindent, akkor termeszetesen mindig
meg leszunk elegedve. Ez szerintem nem jo. 

> plane innen Hongkongbol, de konyorgom Europaba mi is beletartozunk,
> nelkulunk Europa szegenyebb lenne. 

  Igen, valamennyivel igen, de ezt el tudja viselni, es csak nagyon
kevesen vennek eszre. Novelni kellene a reszaranyunkat. 

> nagy maszlag. Aza szomoru, hogy mig korabban Europat inkabb kulturalis 
> szempontbol definialtak, mara ebbol egy politikai szlogent csinaltak. 

  Ez mas vitatema. Minden nemzet politikai rendszer is. A magyar is,
mindig is az volt. Ez nem baj.

> vezetett ahhoz. Sokat kibir ez a kis orszag. De minden kulturanak
> szerintem az is egy ertekmeroje, hogy mennyire tudja magat a
> vilagkulturaba integralni oly modon, hogy minel tobbet megtartson a
> hagyomanyaibol. 

  Nem tudom, igy van-e. Shakespeare-ben, Goethe-ben, Proust-ban,
Hemingway-ben szinte semmi sincs az angol, nemet, francia, amerikai
hagyomanyokbol. (Nagyon sokat kell keresni az igazan nagyok kozott, hogy
olyat talalj aki igazan a hagyomanyokra epitett.)

  En tudom hogy a hagyomany az szinte mindenkinek egy szent szo. Nem
gondolom, hogy a magyar hagyomanyok "rosszabbak" mint barkie barhol. Ezt 
mutatja az is, hogy volt magyar nepzene a Lafayette-i konyvesboltban.  De
a nemzeti kultura egyeb reszeivel nem tartozunk a legnagyobbak koze.
(Tudom, hogy rem szubjektiv, de fel se merult egy magyar irodalmi Nobel
dij, nem?). 

  En abban remenykedek, hogy a jovoben lesz ertekes magyar regeny, vers,
film, sot sci-fi is. A hagyomanyok - nos, ezek adva vannak es ez az oseink
erdeme, nem a mienk. Hacsak hozza nem jarulunk a sumerokkal. :-)

                 B.Laci

Sziasztok,
Riesz Feri sorait Italiarol igen nagy elvezettel olvassuk es varjuk a 
folytatast!
Nekunk is van egy Leonardo-s elmenyunk, nyaron eljutottunk Vinci-be,
ahol a derek mester szulohaza (illetve annak masa) all. Maga a paraszthaz
semmi kulonos, am a varoson kivul all egy olajfakkal telt dombocska 
tetejen, pipacs, buzavirag, madarfutty, mas turista se kozel, se tavol,
egy tikkaszto meleg napon az udvaron levo kis kutacskabol epp hogy csordo-
galo viz az egyetlen eletjel - valami olyan idon-teren kivuli elmeny volt,
mint amikor jo par eve koran reggel bemasztam Olympia-ban a romokhoz es
teljesen egyedul koboroltam a sportcsarnokok es a stadion romjai kozott...
Lenn a domb aljan van a "modern" Vinci, benne egy kis varkastely es annak
a labanal egy kazamataban egy nemreg letrehozott Leonardo muzeum, ahol
kb. 30-40 Leonardo talalmanyt (vizemelo, sorozatlovo puska, mezogazdasaggi
eszkozok) 1:1 meretaranyban rekonstrualtak az egykori rajzai alapjan.  
Szedult jo, es a pince felhomalyaban meg meg is lehetett "tapizni" oket,
mert nem figyelt rank senki! ;-))
Ami jopofa meg, hogy a mellette levo teremben szuper komputereken lehet
leonardosat jatszani es a muzeumnak www-site-ja is van.

A levelcimben szereplo NEM, viszont Feri Uffizi iranti rajongasanak szol.
Vannak olyan muzeumok, aminek a hire olyan nagy, hogy szinte felve megy
az ember be oda, nehogy csalodjon. Amig a Louvre vagy a Musee d'Orsay 
vagy az amsterdami Van Gogh muzeum felno hirnevehez, addig az Uffizi 
(vagy a bostoni Szepmuveszeti Muzeum, hogy a Nyujorki Guggenheim-rol
/impresszionista szarnyat leszamitva/ ne is beszeljunk) bizony az en
szememben messze elmaradnak a varakozastol.
Az Uffizi-nel valo sorban allast bizony jobban elveztem (gyonyoru a kor-
nyezo utcak latvanya es sok jo fej turistaval kozos-alltunk), mint a bent
latoottakat. A muzeum teljes osszeget szamitott fel, de a termeknek csak
60%-a volt megtekintheto, a nyomatgyujtemeny egy kis szoba volt, a 
Vasari folyoso (a Ponte Vecchio emeleten) le volt zarva, pedig ott is 
bizony jo nehany mukincs lett volna...
Azert Firenze szerelem elso latasra, csak epp nem mindig az utikonyvben 
legtobb csillaggal jelolt latnivalok miatt. De talan igy a jo, hogy az
ember sajat maganak fedezi fel a varosokat. En peldaul a budai Varban is
tudok olyan hazakat, amik belso udvara valosagos rejtozo kincs es ettol
igazan kedves szamomra a hely. Ajanlom peldaul a Voros Sun-nel szemben 
levo kis magan-galeriat, ahol nemcsak remek rezkarcokat, nyomatokat lehet
meglepoen olcson venni, de a tulajok neha megengedik, hogy a bolt hatso
(azaz Duna fele eso) pazar kilatasu, szokokutas kis kertjebe is lemenjen 
az ember. Rogton mellette ott a Zenetorteneti(?) Intezet es kicsit odebb
az epiteszeknek van egy kis muzeuma remek idoszaki kiallitasokkal.

Na abbahagyom a nosztalgiat, mert meg fel ev mire legkozelebb hazajutunk.

(P.S. Urak-holgyek visszaterhetnenk egymas bunkozasatol a simabb terepre?)
Udv, Fogarasi Miki

Nalam a Larks' Tongues in Aspic a nyero, nem csak a keleti beutesek miatt,
hanem azert is, mert a hegedut nagyszeruen be tudtak integralni a zenejukbe
(helyenkent emlekeztet a Mahavishnu Orchestrara). Es a hangszerelest bar-
melyik mai alternativ rock banda megirigyelhetne, annyira korszeru a
hangzasuk, dacara annak hogy a lemez 73-ban keszult. Volt regen egy
koncert LP-m toluk (a borito tiszta fekete), aminek se a cimere nem
emlekszem, se CD-n nem talalom, a 70-es evek kozepebol valo lehetett,
eros 2. helyezett. Annak a lemeznek kulonosen a szaxofon szoloi hagytak
mely nyomokat bennem. Az Islands nekem kicsit szentimentalis, de helyenkent
nagyszeru, akarcsak a Lizard.

Mostanaban en is eleg sok *regi* Yes-t hallgatok. Igy visszatekintve a
70-es evek eleje volt talan a kiserletezo rock (akkor talan progresszivnek
hivtak) fenykora. Miutan az ember tulhaladta a Led Zeppelint, a Black
Sabbath-ot es a Deep Purple-t, akkor johettek az igazi nagyok: Emerson,
Lake & Palmer, Yes, King Crimson, Jethro Tull, Pink Floyd, Colosseum es
meg par banda. Nem ertek a zeneelmelethez, de ugy tunik, hogy ezeknek a
zeneknek me'g volt egy a komolyzeneihez hasonlo komplexitasuk, gazdag belso
strukturajuk, ami a mai legtobb alternativ rock zenebol is hianyzik, hogy
a hangszeres tudast ne is emlitsem. Miutan az ember ehhez a stilushoz
hozzaszokott, nem volt nehez tovabb lepni a kiserletezo jazz iranyaba:
Mahavishnu, Weather Report, Miles Davis, Keith Jarrett, Jan Garbarek, Oregon. 
Onnan pedig me'g tovabb a komolyzene iranyaba. Nekem legalabbis ez volt a
fejlodesi iranyom, amit azota is a fent emlitett bandaknak koszonok es
gyakran visszaterek hozzajuk. Amig ezeket a sorokat irom, pl. feltettem
a Jethro Tull, Thick as a Brick c. lemezet. Egeszen mas vilag mint a 
King Crimsone, de a maga nemeben szinten csodalatos; hol lehet manapsag
feloras rock szamokat hallani annyira kulonbozo stilusokban mint ahogy ezek
a bandak jatszottak, es olyan szinvonalon?

-ll

>Felado :  [Hungary]

>Engem erdekelne a King Crimson. Vennem a lemezeit, de ehhez szuksegem
>lenne egy sorrendre (legjobbaktol a legrosszabbakig). Egyszer megvolt
>a Startdust and Bible-black, de mar nem emlekszem a hangulatara.
>Arra viszont igen, hogy egy ismerosom meselte, hogy az egyik lemezuket
>teljesen spartai korulmenyek kozott vettek fel es talan az a legjobb
>(valami rovid egyszavas cime van).

Ez az Islands, tenyleg az egyik legjobb munkajuk.

A tobbi (idorendben): 

In the court of the Crimson King 1969
  Klasszikus munka, szerintem a legjobb, erosen lirai hangulatu.

In the Wake of Posseidon 1970
  Az elozo nyomdokain alad, talan kisse halvanyabb, de azert jo.

Lizard 1970
  Eros jazz (fuvosok, zongora) es kortarszenei (kaosz) hatasok.
  Szinten mestermunka. Enekel rajta a Yes-es Jon Anderson is.

Islands 1971
  A masik klasszikus mu. Nem lehet rola beszelni: hallgatni kell.

Earthbound 1972
  Koncert, CD-n nem jelent meg. Erosen imrpovizativ, kisse R&B-
  hatas, sok szaxofon-improvizacio. Erosen elut a tobbitol.

Lark's Tongues in Aspic 1973
  Sokak szerint ez a No 1. En ezzel messze nem ertek egyet. Eleg
  zavaros, kiforratlan. Hatarozott stilusvaltast kepvisel: a 
  klasszikus es jazzes hatasok gyengultek, zenejuk rockosabb lett.

Starless and Bible Black 1974
  Valami egeszen kulonos hangulatu anyag. Bamulatos hangszertudas,
  vilagvege-hangulat. Csak edzett fulnek valo ! Szerintem a legjobb
  ebbol a masodik korszakukbol, de jo idobe telik, mig el tudod fogadni
  (nekem kb. 10 evbe kerult).

Red 1974
  A King Crimson klasszikus korszakanak az osszegzo, zaro alkotasa.
  Az alozo ket lemez nyomdokain halad, szerintem kevesbe sikerult,
  kiveve a zaro Starless c. darabot, ami miatt az egesz lemezt
  erdemes megvenni.   

USA 1975 (CD-n nem jelent meg)
  A zenekar 1974-ben feloszlott, de meg osszekapartak egy koncertanyagot.
  Foleg a 73-74-es korszakbol valogattak, szerintem nagyon jol.

Discipline 1981
  1980-ban Robert Fripp ujjaalkitotta zenekarat. Az eredmeny eleg ketseges.
  (Persze ez izles dolga...) Ujhullamos hatasok, kis repetitiv, kis
  kaosz... Ebbol a korszkbol ez a legjobb munkajuk, van rajta nehany jo
  szam.

Beat 1982 (83 ?)
  Az elozo nyomdokain halad, szerintem a leggyengebb lemezuk.

Three of a Perfect Pair (1985 ?)
  Hasonlo, de a Beat-nel jobb.

Ezutan megint feloszlottak, de 1990-ben ujjaalkaultak: lenyegeben a
1981-es felallas maradt, kiegeszulve ket ujabb taggal. A zenei vilag
a 70-es es a 80-as korszakuk furcsa kevereke. 

Az eredmeny:

VROOOM (199?) ez egy rovid, 30 perces anyag, elozetes a Thrak-hoz
Thrak (1994 ?) 
Thrakattak (1996) koncert, csak imrovizacio. a nepek szerint nagyon jo

Van meg szamos valogatas, de ezeket nem erdemes megvenni. Van meg egy
koncertanyag a 70-es evekbol, The Great Deceiver cimmel, par eve
jelent meg. En nem ismerem, de a hozzaertok nagyra tartjak.

Nehez sorrendet adni, ez nagyon szubjektiv.

Az enyem (roviditek):

ItCotCK
Lizard es Islands (dontetlen)
ItWoP
SaBB
USA
Red
LTiA
Earthbound
(ide kepzelj 199 ures sort)
ToaPP
Discipline
Beat

az ujabbakat nem ismerem annyira, hogy velemenyt alkossak

Van ottlapjuk es levelezolistajuk is. Nem tudom fejbol a cimet,
de csinalj egy keresest az Altavistan a King Crimson szoval, ott az elso
10-ben benne van (valami www.cs.man.ac.uk/.../toby/et ), itt van info
a listarol is.

Kapocsolat a Yes-sel: Bill Bruford 1973-tol maig a zenekar tagja.
A Yes vilagahoz talan a SaBB all a legkozelebb.

Barmi kerdesed van, ne habozz irni !!!!


Feri (KC-rajongo)

Kedves Dezso !

Oriasi koszonet a higgadt, jozan hangu irasodert !


Feri

Hogy lassatok: nem haszontalansagokkal toltottem el azt az egy
honapot Parmaban...! :-))))

Arak: magasabbak, mint otthon. A friss nyomasu (klasszikus) CD-k
es a regebbiek nagy resze 3100-3400 Ft-ert kaphato, a regebbiek
kozt van nehany olcsobb is (2200-2500 Ft). A valasztek viszont
oriasi, valosaggal szedito, es eleg sok leszallitott aru CD van
(pl. mikor ott voltam, Sony Essential Classics sorozat 1500-ert,
Harmonia Mundi musique d'abord 1300-ert). Persze Naxos meg Vienna
Masters itt is van. Konnyu: 3500 korul; regebbiek sokszor leszallitva
(1800-2000 korul). Undok szokas, hogy az arat nem mindig irjak ra
(lustasag, de mit is varhatunk az olaszoktol...:))). Meglepo volt,
hogy eleg sok hagyomanyos (vinyl) lemezt arulnak.

Ime, egyhonapos kutatomunkam eredmenye:

1. Crisopoli, Via Farini 5
   Foldszint: konnyu, sok leszallitott aru,
   emelet: komoly
2. Music Mille, Viale dei Mille 88
   Komoly es konnyu; rengeteg kozepes aru (mid-price) komoly (1400-2200 Ft)
3. Crystal Music Gallery, Strada XXII Luglio 8
   Foleg komoly; eleg kaotikusan rendezett; van nehany leszallitott
   konnyu is
4. Mistral Set, Via Republica
   szinte csak konnyu (jazz is); eleg szeles valasztek
5. Varese Audio Club, Via Garibaldi
   komoly es konnyu, eleg jo valasztek, de leertekelt nincs; hangszerek
   es kottak is
 
                         Parma folyo
                            H
                            H
                            H
             +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+- vasut
                            H VA'|
                            H    |      VA': vasutallomas
                            H    |      PG: Piazza Garibaldi (foter)
                            H    |      PP: Piazza della Pace (masik foter)
                            H   5|
      |                     H    | Via Garibaldi
      |                     HPP  |
      |                     H    |PG        4  
     -O---------------------------O-------------------------
      |                     H    1|     |      Via Republica (fout)
      | Viale dei           H     |     |3
     2|  Mille              H     |     |
       \                    H           |St XXII Luglio
        \                   H
                        
1,3,4,5: gyalog elerhetok a varoskozponthoz es a fobb latnivalokhoz kozel,
a 2-hoz a 7-es busz visz.

Van meg a belvarosban nehany uzlet, de azok nem tul jelentosek.

Javasolt sorrend, ha keves idod van: konnyu: 4, utana 1;
komoly: 1, utana 2 es/vagy 3.

Mas varosokban nem vegeztem ilyen rendszeres kutatast,
de Firenzeben talaltam ket kituno boltot (komoly-konnyu vegyesen):
mindketto a dom-Uffizi-Arno-vasutallomas altal hatarolt teruleten, konnyu
megtalalni.

Milanoban is talaltam kettot. Egy  O R I A S I  bolt van a Domtol eszakra
talalhato bevasarlokozpontban (komoly+konnyu+video+megmegmindenamitakarsz).
Itt egy teljes napot el lehet tolteni es tobb evi zsebpenzt elverni.
Szerencsemre en csak delutan vetodtem el ide es igy jutott idom a varos egyeb
nevezetessegeinek a megtekintesere is :)). Valosaggal szedelegve jottem ki
az uzletbol, de elotte meg lecsaptam egy kituno Ensemble Organum-CD-re,
amirol talan holnap irok. A masik a Corso Magenta es a Via S.Agnese
keresztezodesenel van (utbaesik Az utolso vacsora vagy a Termeszettudomanyi
Muzeum es a Dom kozott). A valasztek itt is oriasi (csak komoly).

Feri

PS Valaki ezeket feltehetne az ottlapjara...

Sziasztok!

Star Wars kapcsan itt tobben is egyetertettek, hogy
ugye a Timothy Zahn az mar igen. En is olvastam.
Es nem. Sot, NEM.

Mert hat ott volt ugye az eredeti trilogia. Marmint
amibol a filmek keszultek. Erre mondjak azt, hogy
a fantasztikus filmek kozott olyan jelentos-fele.
Azt meg senkitol sem hallottam eddig, hogy a sci-fi
irodalomban is korszakalkoto lett volna. Annal inkabb,
hogy tipikus szappanopera, vagy valami ilyesmi. En
azert szeretem. Olyan lezertuzzel feltuningolt Gyuruk
Ura. Ugy ertem, hogy csak a lezertuzzel tobb. Es nagyon
sokkal kevesebb. (Peldaul oldalszamban. :))

De tenyleg szeretem. Ezert is vettem meg az elso 15(!)
STAR WARS felirattal ellatott konyvet itt a 90-es evek
tajekan. Ebben persze benne vannak a filmes konyvek is
(a Kozmosz Fantasztikus-felebol hianyzott a Birodalom
visszavag, gondoltam akkor legyen egyforma az egesz),
aztan benne van az elso harom resz (Han Solo - trilogia),
meg Timothy Zahn trilogiajabol az elso ketto (amikor a
harmadikat kiadtak, eppen nem voltam itthon hat hetig,
aztan mire hazajottem, mar sehol nem lehetett kapni;
tenyleg tud valaki egy jo konyvesboltot, ahol nem csak
vadonatuj kiadasu sci-fit lehet kapni?), aztan megjelent
valami Eroproba (Alan Dean Foster), meg meg egy Han Solo
Trilogia, amit szerintem is magyarok irhattak (kulonos
tekintettel az "ez a csillagrendszer am nem azert voros
mert kommunista" jellegu beszolasokra), meg aztan meg egy
Han Solos konyv, meghozza nomadokkal, sot vettem meg egy
A Jedi Hatalma (Malcol Webster) cimu borzalmat is, ami
a fentiek kozul az egyetlen hamisitvany (legalabbis a Valhalla
Paholy szerint, amelyet aztan a kovetkezonek kiadott Valhalla
konyvben a Star Wars Company is megtamogatott, mint korrekt
uzleti partnert), es ennek ellenere nem volt ANNYIVAL rosszabb,
mint a tobbi (pedig nagyon rossz volt). Aztan igy ennyi utan
feladtam. Biztos a legjavarol maradtam le.

Szoval, hogy igy rogton a targyra terjek, ennyi konyv utan
(es a  3. Timothy Zahn konyv elott) ugy dontottem, hogy nekem
a Star Wars az kilencreszes lesz, a tobbit en elfelejtem, mintha
nem is lett volna (meg igy nem kell beiktatni tortreszeket sem).
Es vartam azt a bizonyos kilencediket. Be kell valljam, az elso
Zahn-konyv meg tetszett. Jol kitalalta az uj Darth Vadert, meg az
uj Han Solot, meg jol kitalalt egy Sotet Jedit a Csaszar helyere,
aztan volt uj no is, hogy drukkolhassunk Luke Skywalkernek (csak
ki ne deruljon a vegere, hogy a lany szinten a testvere), a regi
szuperhoseink meg tovabbra is megvoltak, csak azt nem lehetett
tudni, hogy tulajdonkeppen mit fognak csinalni, hiszen a Birodalmat
mar legalabb egyszer veglegesen legyoztek.
Persze az uj Darth Vader azert van, hogy megegyszer le lehessen
gyozni a Birodalmat. Hat legyozik. Ettol meg nem feltetlenul kell
rossznak lennie a dolognak. Most majd biztosan meg fenyesebb gyo-
zelmet aratnak, es a vegen aztan mar tenyleg az egesz Galaxis unnepelni
fog, es mindenki enekel. Sot az osszes galaxis. Es a korust majd az
uj Jedik vezetik, elukon Luke Skywalkerrel. Es soha tobbe nem lesz
eselye semmifele gonosznak, hogy ezeket a nagyonjokat legyozze.
Ez azert hianyzott egy kicsit az elozo reszbol. Egy igazi mesenek
csakis igy szabad vegzodnie.
No, mindezt a masodik konyv sem zarta ki teljesen, csak nem nagyon
tunt ugy, hogy az egyre vontatottabb tortenet majd veget tud ugy
erni, ahogy kell. Feltunt meg egy nagyonjo, meg egy kisebb gonosz.
A hercegno ikrei nem szulettek meg, nem derulhetett ki roluk, hogy
mekkora nagy harcosokkal erosodhetnek veluk a nagyonjok. A harcos
noghrik bolygojat nem varazsoltak zoldello paradicsomma, pedig ugy
illett volna. Egyaltaln, semmi nem tortent, de az legalabb egesz jol.
A konyv vegere persze a nagyonjok helyzete szinte kilatastalanna valik.
A masodik reszben ez mar hagyomany.

Ekkor jott ugye a harmadik resz (kolcson). Ezen a konyvon elsore azt
lehetett eszrevenni, hogy a magyar kiadassal borzasztoan siettek, igy
annyi volt a forditasi meg a nyomdahiba, hogy szinte elvezhetetlen volt.
A vigasztalo csak az volt, hogy a konyv elolvasasa utan kiderult, akkor
is elvezhetetlen lenne, ha veletlenul rendesen megcsinaljak a magyar
kiadast. Az iro maximum masfel orat szanhatott a konyv megirasara (ez
a kitalalassal egyutt ertendo), igy sikerult elerni azt, hogy olyan
befejezest szult a trilogiajanak, ami az egeszet ertelmetlenne tette.
A fogonosz ismet meghalt. Megint mind a ketto. De hogy! Az egyik fogonosz
jon a nagy Jedi-hokuszpokusszal, aztan nagy kavaras, es a vege gyozelem.
A masikat a sajat testore oli meg (sehol egy nagyonjo), es itt szuletik
meg az egesz melypontja, mikor is a muveszetek nagy kedveloje (azaz II.
Darth Vader), kepes valami botranyos gyengeseggel az ajkan meghalni (persze
mosolyogva), miszerint Ez aztan a muveszi dofes. A no pedig legyozi magaban
a gonoszt, igy mar aztan semmi akadalya a mindent elsopro szerelemnek
Egjaro Lukaccsal, de semmi. Leia ikrei meg mindig nem szuletnek meg.
Nincs nagy gyozelem, nincs meg nagy orom sem, senki nem jut revbe,
nem is beszelve a vilagegyetemrol, johet a kovetkezo folytatas, III.
Darth Vaderrel, meg ami kell.

Bocs...Ez egy kicsit hosszu lett. De pont ennyire utalom,
ha uzleti szempontok alapjan romboljak az illuzioimat.

Acsai Gabor