Kedves (Kiss) Laci es (Kornai) Andris,

 minekutana mindketten eloadtatok szellemes hasonlataitokat arrol, hogy 
szerintetek mihez hasonlithato Jezus kivegzese, hadd adjak elo nehany hianyos
informaciot szedett-vedett olvasmanyaimbol az adott korra vonatkozoan, 
kiegeszitve sajat talalgatasaimmal es toprengeseimmel.

[ Elore szeretnem figyelmeztetni a gyanutlan olvasot, hogy ami ezutan jon, azt
mind katolikus hittanorakrol ill. "Nihil obstat"-tal ellatott konyvekbol 
szedtem, es ehhez mar csak a sajat elfogultsagomat adom hozza. ;-)]

 Nemi leegyszerusitessel azt lehet mondani, hogy a romaiak ket reszre 
osztottak Izraelt: egy romai protektoratusra es egy zsido kiralysagra.
Palesztina romai helytartoja jogilag ala volt rendelve a szir helytartonak:
Bibliaszakertok a Jezus szuletesekor emlitett nepszamlalast a Quirinus 
szir helytarto altal elrendelt nepszamlalassal szoktak azonositani. (Ie. 5 vagy
7 ha jol emlekszem.) A zsido kiralysagrol azt erdemes megjegyezni, hogy meg
Jezus szuletese elott egy Herodes nevu inkabb arab mint zsido szarmazasu
kalandor ragadta magahoz a jogart. Ez azert fontos, mert megmagyarazza,
mitol volt nagyobb a Messiasvaras a zsidok koreben mint korabban, annak
ellenere, hogy a zsido allam mar a romai kor elott reg elvesztette fugget-
lenseget es a mindenkori nagyhatalmak (Assziria, Babilon, Perzsia, Egyiptom, 
makedonok...) jatekszere volt. Ekkor ert ugyanis veget formalisan is a Juda 
torzsebol szarmazo kiralyi dinasztiak sora, es az oszovetsegi joslat, mely 
szerint "el nem vetetik a fejedelmi palca Judatol amig el nem erkezik a 
Messias" ekkor valt betu szerint is aktualissa.

 (Amugy Herodes szemelyesen nyirta ki az elozo, Makkabeusoktol szarmazo
dinasztiat, talan egy lanyukat elvette felesegul, de azt is megolte kesobb. 
Kesobb a sajat csaladjaban is tobbszor iszonyatos verengzest vitt vegbe,
amikor osszeskuvesre gyanakodott. Ez csak egy adalek ahhoz, hogy az 
Ujszovetsegben leirt betlehemi gyerekgyilkossagrol szolo tortenet nem egeszen 
implauzibilis. Josephus Flavius ugy tudja, hogy Herodes 
halalos agyan egy csomo tuszkent tartott zsido nemesifju kivegzeset rendelte
el, ezt latvan egyeduli modnak arra, hogy a zsidok valoban meggyaszoljak 
halalat...) 

 A "nemi leegyszerusites" ott volt Palesztina felosztasaban, hogy Herodes 
halala utan a fiai negy reszre osztottak tovabb a formalisan fuggetlen zsido 
allamot.

 Mindenesetre a zsido fennhatosagu reszben is Roma diktalt, es a romai
helytartosagban is a zsido szinedriumok kezeben volt apro-csepro ugyekben
a biraskodas. Hivatalosan a romaiak maguknak tartottak fenn a halalos iteletek
meghozasanak jogat, gyakorlatban viszont a szinedrium is tudott halalos 
iteletet hozni, megkoveztetesre iteles formajaban. A romaiak, ha nekik ugy 
tetszett, ugy foghattak fel a megkovezest, hogy a szinedrium csak elvi dontest
hozott, amit a fanatikus hallgatosag szo szerint vett, es a felduhodott tomeg 
halalra kovezte a szerencsetlen eliteltet, mielott a jaror odaerhetett volna. 
Es altalaban a romaiaknak ugy tetszett, hogy igy gondolkozzanak a dologrol, igy
ugyanis ok is fenntarthattak az elvet, hogy halalos iteletet csak ok hozhatnak,
a romai jogba utkozo bunokert, meg a zsidok is be tudtak tartani a mozesi 
torvenyt, amely szerint a romai jogbeli vetsegeken tul pl. a hazassagtoro 
asszonynak es az istenkaromlonak is halalbuntetes jar...
(ld. Jezus esetet a hazassagtoro asszonnyal -"az vesse ra az elso kovet..."
meg Szt. Istvan vertanusagat.)

 Ha hihetunk az Evangeliumoknak, Jezus eseteben a fotanacsnak fontos volt,
hogy Jezus "hivatalosan is ki legyen vegezve" es ne csak "informalisan megko-
vezve". Ilyen esetre tudtommal mas pelda nincs, magarol Jezus kivegzesere meg 
fuggetlen forras nem all rendelkezesunkre. Ugyanakkor -- akarcsak
Herodes eseteben-- az Evangeliumok hiheto dolgokat allitanak. Teljesseggel
hiheto, hogy egy zsido nagytanacs valakit, akit nem egyszeruen Messiasnak,
de "Isten fianak" nevez, istenkaromlonak, es igy halalra meltonak tartson.
(Az evangeliumok szerint, bar probalnak mas "hamis tanukat" hozni Jezus
ellen, vegulis Jezus onnon Istensegerol szolo nyilatkozata az a pont, ahol
a jelenlevo venek megszaggatjak ruhajukat a szornyu karomkodas hallatan, es
ugy dontenek, hogy itt tovabbi vizsgalatra nincs szukseg.) Nem tudok mas olyan 
onjelolt messiasrol, aki Istennel azonositotta volna magat, nem hihetetlen 
tehat hogy a kiveteles "karomkodas" kiveteles reakciot valtson ki.

 Poncius Pilatus is teljesen olyan, mint amilyennek Bibliatol fuggetlen 
forrasokbol is megismerhetjuk. Ez a helytarto ugy kezdte a mukodeset, hogy
a tiszteletere fogadast tarto zsidok koze kiengedte alruhas pribekjeit, akik
veletlenszeruen gyilkolasztak az akkor meg unneplo tomeget. Ezutan kitalalta,
hogy Jeruzsalemnek szennyvizcsatornat epit, es ehhez a Templom penzet hasznal-
ja, ami zsido szemszogbol szentsegtores volt, akarcsak amikor a Templom falara
Jupiter-jelvenyeket akasztott. A zsidok Romaig mentek panaszkodni, es a
csaszar meg a Jezus-per elott utolso figyelmeztetesben reszesitette 
Pilatust.

 Ezzel a rekorddal mar csak termeszetes, hogy ha a zsidok kepviseloi tole egy 
olyan ember kivegzeset kerik, aki a Templom tekintelyet csipkedte, akkor eleve 
arra hangolja magat, hogy az illeto biztosan artatlan. Az egesz jelenet 
dramaian paradox: a zsido tomeg keri, hogy Pilatus vegezze ki az "almessiast" 
mint politikailag veszelyes faktort, es Pilatus hisz Jezusnak, amikor az 
kijelenti, hogy az O orszaga "nem evilagrol valo", azaz artalmatlan vallasi 
es nem veszelyes politikai messiasrol van szo. A helytarto csak akkor ijed meg,
amikor a tomeg azzal kezdi fenyegetni, hogy "nem a csaszar baratja" ha egy 
lazitot ved. (A "csaszar baratja" hivatalosan adomanyozhato cim volt, es a 
jol betanitott tomeg itt nyilvan a csaszar altal "a kovetkezo dobasra" beigert 
kegyvesztesre celoz...) Mindenesetre Pilatus meg ekkor is kihozza maga szamara 
a maximumot a helyzetbol, amikor negy nyelven iratja fel a keresztre, hogy 
"a zsidok kiralyat" vegzik ma ki. Ami ellen a fopapok hiaba tiltakoznak. 

 Vegigvonul tehat a proceduran az a feszultseg, ami abbol ered hogy a fopapok 
csak olyasmiert jelenthetik fel Jezust a romaiaknal ("kiralynak nevezi magat") 
ami igaz zsido szemeben nem bun, sot, es nem ervelhetnek azzal, amivel a 
zsidok szemeben erdemelte ki a halalt (Istennek nevezte magat), mivel az a 
romai jogban nem kategoria. (Nem is beszelve a fopapok esetleges valodi 
motivaciojarol, a megtorlasrol a templomi arusok kiuzeseert, amely a zsido 
tomeg elott is nehezen vallalhato indok, de eleg nyomos ok ahhoz, hogy hamis
tanukat hozzanak a szinedriumi targyalasra ill. fizikailag is "megdolgoztassak"
Jezust az eliteles biztositasa erdekeben.)
 Kulon szint visz ebbe a furcsa jatekba, amikor Pilatus Jezus es Barrabas 
szabadon engedese kozott valasztat a tomeggel. Barrabas zelota, ahhoz az
eroszakos mozgalomhoz tartozik, amely a Jeruzsalem pusztulasahoz vezeto
lazadasba viszi majd bele a zsidosagot. Es a tomeg, amely egy "politikai
lazadot" --Jezust jott feljelenteni, habozas nelkul keri a zelota elengedeset.
Erzesem szerint itt a vegtelenul cinikus Pilatus lo egy golt, hiszen kimutatja
hogy a feljelento tomegben legalabb akkora hazafias (=Roma-ellenes) osztonok 
bujkalnak, mint a feljelentettben.

 Osszefoglalva: valami kulonos dolog tortent a nazareti Jezusnak az 
Evangeliumok altal leirt pereben, ahol mind a romai hatalom kepviseloje,
mind az akkori zsido hivatalos elit, mind az utca nepe sikeresen mutatkozik
be a leheto legnegativabb oldalarol. A hivo ember gyakran csak Isten fianak
szenvedesere koncentral, a hitetlen meg gyakran csak egy-ket kiragadott elem
alapjan alkot velemenyt a tortenet mondanivalojarol. Pedig itt az egesz 
emberiseg dramajarol van szo: arrol, hogyan olik meg emberek az Isten fiat,
mikozben erdekeikert kuzdenek elszantan, eszmeiket vedik fanatikusan,  
egymas hiteltelensegere mutatnak ra raffinaltan. Mikozben meg vannak gyozodve
az igazukrol, vagy cinikusan ketelkednek abban, hogy letezne igazsag. Mikozben
eletbevagoan fontos ugyrol van szo szamukra, vagy mikozben csak jol akarnak
szorakozni akar valaki mas szenvedese aran is. Vagyis mikozben ugy viselkednek
mint a legtobb ember, a legtobbszor, a legtobb helyen.

 Mint mi a SZALON-ban, peldanak okaert...

				Maradok tisztelettel, Hetyei Gabor

... a maganlevelben es a SZALONban adott valaszokat. Laikus leven nem szolok
hozza: fogalmam sincs, mi lenne a jo kozgazdasag. Mi mas gazdasagi tervet
iger az ellenzek, ha hagyja a 0 kulcsos afat es a csaladi potlekot stb mivel
ellensulyozza, mi lenne a deficittel es IMF-kolcsonokkel? Mar kidolgoztak
valasztasi programot?               -- Olivier

Kedves Andras, Gyimesi Miklos, Csaszar Peter, et al!

Kedvetlenul allok hozza ismet a noRvitahoz, de miutan ez mar
egyeseknek nemcsak hazassagot de gyermekaldast is hozott, hatha
szamotokra most ez a menet fog szerencsevel jarni.

Milyen erdekes modon batoritjatok a noket a HIXRen valo
reszvetelre!  Valoban, szerintem is a gunyolodas, az egyeni
kezdemenyezesek leszolasa es lekezelese az, ami nagy
valoszinuseggel segit majd minket a magabiztos bekapcsolodasban.
Arrol nem is beszelve, hogy kisse fura olvasni a ferfiak
kizarasarol szolo panaszokat, amikor alig van noi hozzaszolo a HIX en.....

Masreszt, most lett elegem a feminizmusrol szolo suket szovegekbol.

Eloszor is: szamtalan feminizmus van, amely a legkulonbozobb
dolgokban latja a nok elnyomasanak okat es igy a megoldast is.
Ugyhogy azt mondani, hogy a "Feministak szerint ez vagy az", olyan,
mintha azt mondanam, hogy a "Politikusok szerint ez vagy az". A
politikusok is megegyeznek nehany dologban, de ezen tul, ahany
politikus, annyi fele problema es ennek megfeleloen megoldas.
Ures pillanataidban vegyel elo egy "feminist theory" tankonyvet es
nezzel bele (pl. Jaggar, A. 1983) - az Elek Gabor modszer.
Vajon az osszes kommunista propaganda szoveg kozul miert epp a
feminizmusra vonatkozoakat nyeltuk be, mint kacsa az egett
melltartot???

Andras szinte klasszikusokhoz illo tomorseggel foglalt ossze nehany
ezerszer hallott (es ezerszer megcafolt) vadat a feministakrol. De
egy ujszulottnek minden vicc uj, ugyhogy ime harom:

1. A feministak frusztralt nok, akik szakmai es szekszualis
sikereik hianyat elik ki a feminizmusban.

Andras azt irja: ".... legharcosabb feministak (tipikusan azok,
akik az ilyen [i.e. szin lenni valakinek az eleteben] bokokon
megsertodnek ) azok kozul a nok kozul kerulnek ki, akik a ferfiak
eletenek szinesitesen kivul mas sikert soha nem ertek el (az esetek
tobbsegeben meg azt sem), mert nem vettek maguknak a faradsagot,
hogy komolyan foglalkozzanak barmivel is.."

Egy ta'g definicioja a feministanak mondjuk az, hogy egy olyan
ember (sic), aki ugy gondolja, hogy a nok es ferfiak egyenlo
kepessegekkel rendelkeznek, es ennek megfeleloen olyan tarsadalmi
helyzetet kell teremteni, ahol mindket nem azonos menyisegu es
minosegu valasztassal rendelkezik. Jelenleg ez nincs igy: a ferfiak
tobb valasztasi lehetoseggel, vagyonnal, tarsadalmilag nagyra
ertekelt dologgal rendelkeznek, es ezek az elonyoket mind a
tarsadalmi struktura reven, mind az egyen szintjen ujratermelik.
Ahany feminista, annyi magyarazat arra, hogy miert van ez igy es
hogy hogyan celszeru rajta valtoztatni.

Minden statisztika azt mutatja (meg a jozan esz is azt diktalja), hogy 
azok a nok, akik nem tradicionalis gondolkodasuak azok sikeresebbek a 
kozeletben, tobb szakmai lehetoseguk van es magasabb poziciot toltenek, 
nagyobb elismeressel, es onallosaggal birnak. Vajon mivel bizonyitanad az 
ellenkezojet?


2.  "Ezzel szemben az amerikai nok ( foleg a feministak ) bemeselik
maguknak, hogy milyen pech nonek szuletni."

Szamos feminista iranyzat, bar hangsulyozom, nem mind, meg csak nem
is a tobbseg (de pl. Gyimesi Miklos szabalyhalmaza) ennek az
ellenkezojet mondja. Ismet csak az Elek Gabor modszert javasolom,
pl. Giligan, Firestone. Te el tudsz kepzelni egy tobb szazezres es
tobb evtizedes mozgalmat, amely az onsajnalatra es egy negativ
identitasra epul? Ez meglehetosen gyenge politikai es pszichologiai
erzekre utal.

3. "...szinte utalnak magukban minden noies vonast (es persze
gyulolik a ferfiakat, ez egyutt jar az irigyseggel), kisebbsegi
komplexusukat az irigyelt ferfi-kaszt tagjainak majmolasaval, pl.
ferfias oltozkodessel es viselkedessel probaljak megszuntetni..."

Ez egy ujabb marRmar klasszikus szamba meno vad a feministak ellen.
Mi az, hogy noies? Egy konstans, amely nem valtozik sem terben, sem
idoben?
Es vajon milyen "ferfias" vonast igyekeznek ezek a szegeny, irigy
es frusztralt feministak utanozni?  Dohanyzas, ivas,
nadraghordas... hm, ezek vajon mitol ferfias dolgok?  Avagy arra
gondolsz, hogy nem kedvelik ha nyilt utcan a dekoltazsukba
tekintenek, igy inkabb nem hangsulyozzak a dekoltazst?  Avagy
probaltal mar magas sarku cipoben vegigelni egy napot?  Vagy
szeretnel naponta rakenni egy nagy adag, szem-irritalo festeket a
szemedre (ha van hozza kedved, ha nem) es egesz nap azzal
foglalkozni, hogy ne kenodjon el?
Esetleg probald ki. A legtobb dolog, amit igazan noiesnek neveznek
mencsak kenyelmetlen, de meg szukiti is a lehetseges tevekenysegek
koret (nem veletlenul!!!) es a feministak ugy gondoljak, hogy akkor
szebb egy no, ha termeszetes, aktiv, (ez utobbi magas sarkuban,
miniszoknyaban es alazatos tekintettel lenyegesen nehezebb es foleg
minek?) es intelligens, informalt, onallo. A szepseg (es a
noiesseg) nem szuksegszeruen egyenerteku azzal, ami a ferfiaknak
tetszik, barmennyire is kellemesebb lenne Neked ez.
A sexualitasrol: valoban a legtobb leszbikus feminista, de az
valoszinuleg nem igaz, hogy a legtobb feminista leszbikus (Ez csak
megnyugtatasodra, en az gondolom, hogy na es, ha az?). A nagyobb
amerikai college-ok noi diakjainak igen nagy tobbsege legalabbis
valamennyi szimpatiat mutat a feminizmus irant.  Viszont azt is
tudjuk kulonbozo felmeresekbol, hogy a nok maximum 10%Ra leszbikus.
Itt ellentmondas van, amitol remelhetoleg jobban fogtok aludni.

Egyelore Andras ezt a harom tetelt kezdte feszegetni.
Tovabbi eloiteleteiteket varva,
Fodor Eva

[Mielott belefognek, szeretnem megjegyezni, hogy a Jezus kivegzeserol irt 
levelemet meg azelott irtam, hogy Kornai Andras farizeusok es szadduceusok
c. levelet olvastam volna. Minden utalasom tehat csak Andris azelotti leveleire
vonatkozik.]

Kedves (Kornai) Andras,

harom ponton targyi jellegu megjegyzesem lenne "farizeusok es szadduceusok"
c. leveledhez.

Az egyik Szt. Palra vonatkozik, aki szerinted " inka1bb szadduceusnak mint 
farizeusnak tu3no3". Nos ime, mit ir Pal sajat magarol a filippiekhez irt 
levelben (elnezest, csak angol forditas van a kezem ugyeben):
"If anyone else thinks he may have confidence in the flesh, I more so:
Circumcised the eighth day, of the stock of Israel, of the tribe of Benjamin, 
a Hebrew of the Hebrews, concerning the law, a Pharisee;"
 Az apostol epp azellen ervel nagyon kemeny szavakkal, hogy a kereszteny hitre
tert poganyok korulmetelkedjenek-- "beware of the mutilation" irja--
es kozben mintegy felmutatja a pedigrejet, hogy mindenki lathassa, neki 
igazan lenne oka latni a pozitivumot a zsido szokasok betartasaban. 
Tulajdonkeppen bizonyos szinten a "palfordulas" utan is hu maradt farizeus 
enjehez, ugyanis arra figyelmezteti a poganyokat, hogy aki korulmetelkedik, 
annak az _osszes_ azzal jaro kotottseget vallalnia kell... nem akarja tehat a 
korulmetelkedes "devalvalodasat."

A masodik megjegyzesem a protestans-katolikus nezetkulonbsegre vonatkozo
mondatodrol szol:
> A tettek illetve hit a1ltali
>megva1lta1s ke1rde1se a reforma1cio1ban ugyanilyen ero3vel meru2l
>majd fel, de akkor ma1r a kiu2resedett katolikus ritua1le1 a1ll
>szemben a teolo1giai le1nyeggel, nem pedig a kiu2resedett zsido1
>ritua1le1. 

 Nos, Luthernek nem a katolikus rituale uressegevel volt a baja, hanem 
a bunbocsanati cedulak arusitasanak valoban helytelen gyakorlataval. (Amely 
gyakorlat azota meg is szunt). Katolikus szempontbol viszont eppen ott tevedt
Luther, hogy magat a gyonast is foloslegesnek nyilvanitotta, mivel szerinte
--Szt. Palra hivatkozva-- a hit onmagaben udvozit. Eppen hogy a katolikus
Egyhaz hangsulyozta, hogy a hit mellett a tettek is szamitanak, es ha valaki
meg se banja buneit, ill. nem vezekel ertuk, akkor nem fog a mennybe jutni,
akarmilyen eros is a hite. Szoval -- ha szabad egyaltalan igy egy-egy 
mondatot kiemelni osszetett tanokbol, akkor en az alabbiakat emelnem ki:

-szadduceus tanitas: tartsd be a Templommal kapcsolatos hagyomanyokat, es 
azontul csinalj amit akarsz, higgy amit akarsz.
-- farizeus tanitas: tartsd be Isten torvenyeit es akkor kivalo vagy.
-- Jezusi tanitas: a torvenyek betujenek betartasa meg nem tesz kivalova, 
a hit es a szeretet, ill. az ebbol fakado tettek udvozitenek.
-- pali kommentar Jezushoz: ha pogany vagy es Jezust koveted, ne vedd fel a 
zsido szokasokat, mert akkor az osszeset be kell tartanod. Jezus eppen azert 
jott, hogy kiszabaditson minket a mozesi kotottsegekbol.
-- lutheri kommentar Jezushoz: a hit onmagaban udvozit, aki hisz az nem fog 
vetkezni, aki vetkezik az nem igazan hisz. (ezt egyebkent pl. baptistak is 
nagyjabol igy tartjak.)
-- kalvini kommentar Jezushoz: az fog hinni es udvozulni, akit Isten erre
eleve kivalasztott.
-- katolikus kommentar Jezushoz: se hit, se buntelenseg nincsen isteni 
kegyelem nelkul, az ember esendo, szuksege van a szentsegeken at es mas 
modokon is az Isten segitsegere az udvozuleshez. Viszont az ember szabad
akarattal rendelkezik, mindenkinek jut elegendo isteni kegyelem ahhoz, hogy
ne legyen szuksegszeru a pokolra jutasa. Eletunk soaran sokszor el fogunk
esni, es olyankor ujra es ujra fel kell kelni, meg kell tisztulni.

Ismetlem, itt mindegyik megjegyzest oldalakon at lehetne cizellaltabba tenni,
de ehhez se idom, se energiam se felkeszultsegem. (Se a kedves olvasonak
turelme, ugy gyanitom.;-)

Vegul, bar tobbe-kevesbe egyetertek a "kollaborans" minositessel a 
szadduceusokat illetoen (a szadduceus fopapokat illetoen mindenkepp), 
ketelyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy akar a szadduceusok ugy gon-
dolkoztak volna a gorog vallasrol, ahogy irod:
> A szadduceusok
>viszont belenyugszanak abba hogy a he1berek Istene egy szintre
>keru2ljo2n a germa1nok Istene1vel meg mindennel ami az a1ltala1nos
>hellenisztikus politeizmusba csak belefe1r.

Azt hiszem inkabb ezen a teren is ugyanazt a  ketertelmu helyzetet vallalhattak
fel, mint a szinedriumok a kivegzes joganak ugyeben...
Egyebkent eleg sokaig a romai uralom alatt is a zsidoknak joguk volt kivegezni
azt az idegent, aki be merte tenni a labat a Templomba, es ehhez a joghoz 
a Templom vezetoi ragaszkodtak, amig csak lehetett. Ami nem eppen ugy hangzik
mint egy "a mi Istenunk egy a sok kozul" hozzaallas. A hellenizmus szerintem
inkabb azt jelentette a szadduceus gondolkodasban, hogy megfertozodtek egy kis 
gorog szkepticizmussal. A muvelt gorogok nemigen hittek mar a sajat isteneikben
akkortajt, igy szerintem az a kezenfekvo, hogy egy hellenizalt zsido hasonloan
egy kicsit a sajat Isteneben kezdjen ketelkedni, es nem pedig a gorogok elha-
gyott isteneiben hinni. Es ezentul a szadduceusok kozt nyilvan sokkal tobb volt
az olyan pragmatista aki elfogadta, hogy a Birodalom szempontjabol az o Istenuk
egy a sok kozul. De ez az elfogadas inkabb olyan, mint ahogy ma a legtobb
vallas elfogadja a vallasszabadsag letet jatekszabalykent.

 Arra is erdemes vigyazni, hogy mikent nem minden parttag volt kollaborans,
a szadduceusok kozt is (akar a szadduceus fopapok kozt) is volt olyan, aki 
nem opportunizmusbol, hanem meggyozodesbol (vagy eppen annak hianyabol)
valllotta a szadduceus nezeteket. Politikai meggyozodestol fuggetlenul is,
minden olyan zsido, akinek ketelyei voltak a test feltamadasaval kapcsolatban,
per definicionem legalabbis szadduceus-szimpatizans volt.

 Elegge santit egyebkent minden modern hasonlat, amikor 2000- evvel visszuk
vissza. Bevallom, hogy amikor eloszor olvastam Pilatus "hostetteirol" az
volt az elso gondolatom, hogy "ez a Pilatus egy veresszaju antiszemita 
volt." Aztan egy katolikus pap felhivta a figyelmemet arra, hogy az anti-
szemitizmus talan tul modern fogalom ahhoz, hogy Pilatusra alkalmazzuk.
Pilatus egyszeruen egy gatlastalan es cinikus romai volt, aki lenyegeben 
akarhol hasonlo konfliktusokba keveredett volna az alarendeltjeivel.

			Barati udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves Cser Feri!

Tobb SZALONhoz irt levelben merult fel a ferfi-no kapcsolat alakulasa 
korunkban.  Mivel ez a viszony szabja meg a csalad jovojet es nagyon sok egyen 
boldogsagat, erdemes rola beszelgetni. Az utolso nehany evtizedben ez a
kapcsolat rendult meg alapjaiban, es ez a valtozas ami a Szep Uj Vilag remkepet 
vetiti elem.

Azt hiszem, hogy azt elfogadod, hogy a nyugati vilagban a patriarchalis 
tarsadalom megszunoben van. Itt a patriarchalis rendszer mindket fo 
vonasarol beszelek, az apa csaladfenntarto/eltarto ("provider") 
kotelezettsegerol ES csaladfoi jogairol. A ketto egyuttesen biztositotta a 
csalad stabilitasat, a emberiseg fennmaradasat. A csaladfenntartoi 
kotelessegek a ferfitol fegyelmezett, kemeny munkat, es sok lemondast koveteltek
az asszony es a gyerekek erdekeben. Mindezert a ferfi tekintelyt, tiszteletet, 
ragaszkodast, es hatalmat kapott csaladjan belul. Az egyszeru ember is ur volt
a maga kunyhojaban, az o szavanak sulya volt a csalad elott. Ez volt a 
"tarsadalmi szerzodes" a ferfi es no kozott egeszen korunkig. 

>Vegezetul engedd meg, hogy ujra megkerdezzem: a patriarchalis tarsadalomnak
>miert a matriarchalist tekinted alternativajanak? 

A matriarchalis rendszert az anya csaladfenntarto szerepe hatarozza meg, az 
egyedul allo anya ferfi tamogatas nelkul gondoskodik onmagarol es gyermekeirol.
Sok esetben, a ferfi gondoskodas hianyat a tarsadalmi anyagi es erkolcsi 
tamogatas probalja potolni. Egyeni megfigyeleseink szerint, amit statisztikai 
adatok is alatamasztanak, a gyerekek nagy szazaleka (egyes tarsadalmi 
retegekben tobbsege), egyedul allo anya mellett no fel; szerintem ez a 
tarsadalmi elrendezes megfelel a fennt leirt matriarchalis rendszer leirasanak.
leirasanak. 

A jelenseg eszlelesehez az en tetszesemnek vagy nem tetszesemnek semmi koze. 
Nagyon sok szociologus es pedagogus tragikusnak tartja ezt a helyzetet. 

>Csak archalis tarsadalom
>kepzelheto el? Csak olyan rendszerben szabad gondolkoznunk, hogy ala es fole
>rendeltseg? Az egymasmelle rendeltseget, a kiegeszito egyuttesseget nem tu-
>dod elkepzelni?

Miert ne tudnam elkepzelni? Kulonosen azert mert az "ala/fole/egymasmelle"
rendeltseg csak egy resze a kapcsolatnak, eppolyan fontos a kolcsonos elko-
telezettseg, az egymasert, es az utodokert valo aldozatvallalas es a lemondas 
a csalad megorzeseben. 

Tudom, ez rettenetesen o-divatuan hangzik. pedig en csupan pragmatikusan nezem
a vilagot. Ha tetszik nekunk, ha nem, egy dolgozo par elete nem konnyu. En 
latom, hogy mennyit kell fiatal kollegaimnak dolgozniuk, hogy az egyetemen
elorejutva biztos exisztenciat teremthessenek. Engedd meg, hogy leirjak
nehany valodi helyzetet:

1. ferfi 40, PhD, tenured assoc. prof., feleseg 40, ABD, haziasszony, 2 gyerek
2. no, 43, PhD, tenured assoc. prof.,ferj 43, MS, "househusband", nincs gyerek 
3. ferfi, 30, PhD, asst.prof., feleseg 28, diak, nincs gyerek
4. no, 40, PhD, software eng.,ferj 42, MS. "househusband", 2 gyerek
5. ferfi, 52, PhD.,tenured prof. feleseg 50, MS. szoc.gondozo, felnott gyerekek 
6. ferfi, 39,PhD. asst.prof.,feleseg 35, MS, haziasszony, 1 gyerek
7. no, 45, PhD, asst.prof. elvalt, 2 gyerek
8. ferfi,53, PhD. tenured assoc.prof. feleseg 45, BS, haziasszony, 2 gyerek

A felsoroltak mind technikai teruleten dolgoznak, az onfelaldozo hazastars
nelkul egyszeruen nem tudnak megallni a helyuket a versenyben, kulonosen
ha nem akarnak lemondani a gyerekekrol. Mindket "househusband" nem-technikai
vegzettseggel rendelkezik, a "szerepcsere" a feleseggel, meg ha akarnak is, 
nem volna praktikus. 

Persze, en itt elettarsi kapcsolatokrol beszelek, es nem a az "elet  
szinesebbe tetelerol", amirol Kaiser Andras ir.
 
Udv 

  Balogh Maria

Kedves Na'ndi!

A szocia'lis kiada'sok reformja'nak e'pp az a ce'lja, hogy csak azok kapjanak,
akik valo'ban ra'szorulnak, a gazdagok ne (kapjanak pl. csala'di po'tle'kot).
Az e'n bajom nem ez. Ezzel egyete'rtek. Az e'n bajom az, hogy ebben a
va'laszta'sok elo"tt (az MSZP-t is belee'rtve) mindegyik pa'rt egyete'rtett,
teha't a korma'nynak nem kellett volna ellena'lla'sto'l tartania, e's me'gsem
csina'lt semmit. Most hirtelen - mert felle'pett a kro'nikus pe'nzhia'ny -
kapkodo' improviza'la'ssal megcsina'lja'k. 100-at teszek 1 ellen, hogy rosszul.
U'gy, hogy a szerintem helyes elvet leja'ratja'k.

Szabo' Iva'n azt a'lli'tja, hogy a szege'nyek kapnak majd kello"
kompenza'cio't. Ami egyre'szt ke'rde'ses, ma'sre'szt egya'ltala'n nem biztos,
hogy helyes. Az a'llamnak nem jo'te'konykodo' kompenza'la'sokon kellene to~rnie
a feje't, hanem azon, hogyan segi'tse a gazdasa'g talpraa'lli'ta'sa't. Ami
ado'emele'ssel aligha fog sikeru~lni.

Az ado'emele'sre, szocia'lis kiada'sok reformnak nevezett cso~kkente'se're
viszont Szabo' Iva'n szerint aze'rt van szu~kse'g, mert nem sikeru~lt eladni,
vagyis a Te szavaddal elherda'lni az a'llami vagyont. Teha't e'pp a vagyon
elherda'la'sa'nak lassu'sa'ga't akarja'k megfizettetni a lakossa'ggal.
Le'nyege'ben egyete'rtek Szabo' Iva'nnal: ez az Antall-korma'ny
gazdasa'gpolitika'ja'nak a legnagyobb hiba'ja, so"t bu"ne. Ne'pellenes
bu"ntett, amit az a'llami vagyonnal - vagyis a mi vagyonunkkal - mu"vel ez a 
korma'ny. E's ennek a Teleki-u~gy csak egy apro', a'mba'r ele'g jellemzo"en
mocskos mozzanata.

E'pp arro'l van szo', hogy az a'llami vagyon elada'sa csigalassu'sa'ggal 
folyik, e's teljesen a'ttekinthetetlenu~l, elleno"rizhetetlenu~l. Az a'llam 
nem jo' gazda'ja a vagyonnak - a szocializmus jelento"s re'szben eze'rt bukott 
meg. El kell to"le venni, e's olyanoknak adni, akik hate'konyan tudja'k
mu"ko~dtetni. Ezt persze u'gy kell megcsina'lni, hogy legyen valami
biztosi'te'k arra, hogy azok, akik megkapja'k, hate'konyan mu"ko~dtetik, eze'rt
nem ce'lszeru" ingyen osztogatni fu"nek-fa'nak. Kapja'k meg, akik a legto~bbet
hajlando'k e'rte fizetni - biztos aze'rt hajlando'k annyit fizetni e'rte, mert
azt gondolja'k, o"k majd me'g anna'l is to~bbet nyernek rajta, mert tudja'k,
hogy kell jo'l csina'lni azt, amit addig az a'llam rosszul csina'lt.

Ez el is kezdo"do~tt 1989-90-ben (sponta'n privatiza'zio'), de azta'n 
lea'lli'totta'k. Egyre'szt, mert egyeseknek nem tetszett az, hogy kik tudtak 
i'gy vagyonhoz jutni. Ma'sre'szt mert az MDF alapveto"en piacellenes. 

Eleinte a politika legala'bb nem szo'lt nagyon bele a gazdasa'gba. A'mba'r a
tisztogata's (azon volt pa'rttag szakemberek elta'voli'sa. akik a szinte'n 
volt pa'rtag, de MDF-hez ido"ben a'tnyergelt ele'gedetlenkedo" diletta'nsok,
tehetse'gtelenek u'tja'ban a'lltak) ele'g kora'n elkezdo"do~tt. De eleinte a
"nagy"politika me'g nem szo'lt ko~zvetlen bele a gazdasa'gi u~gyekbe. Azta'n
ra'jo~ttek nagy tuda'su' politikusaink, milyen jo', hogy van a'llami vagyon.
I'gy vetethettek maguknak az a'llami tulajdonu' bankokkal sajto't (pl. U'j Mao,
Duna-TV), alapi'tva'nyokat (Lakitelek, Magyar Fo'rum, stb.), osztogathatta'k
egyma'snak az igazgato' tana'csi tagsa'gokat, a (potencia'lis megrendelo"k
a'ltal fizetett) ke'jutakat, miegyma's. Ez az a'llami vagyon elherda'la'sa, e's
nem az elada'sa. Mio'ta ez a korma'ny hatalmon van, az a'llami vagyon e'rte'ke a
privatiza'cio'k hata'sa'nak kitiszti'ta'sa uta'n kevesebb mint fele're esett. 
Az, amit eladtak, ma'r fa'j valakinek, annak ma'r van gazda'ja, aki gondoskodik
arro'l, hogy a vagyon ne herda'lo'djon el. De az, amit me'g nem adtak el - pl.
mert nem is akarnak, mert ha eladna'k a bankokat, ki finanszi'rozna' az o"
u'jrava'lasztata'sukat - az folyamatosan ebek harmincadja'ra jut, e's
folyamatosan a mi - ado'fizeto" a'llampolga'rok - pe'nzu~nkbo"l kell kihu'zni 
a csa'va'bo'l, mint ide'n a kereskedelmi bankokat, vagy veszni hagyni.

Ko"ro~si Ga'bor