Udv.

A regebbi szamokat sehol se sikerult megtalalnom, 
ha vlki tudna ezugyben segitenni az irjon batran.
(az utobbi 1honap tudomany, 1szer vlki el is kuldheti, ha mashogy nem megy a ms
@nexus.hu  -ra.)

Az antianyagrol tud vlki vlmit?Letezik?
Ma olvastam egy regebbi hirt, hogy tavaly 
Japanok egy 60 emelet magas 30 millo kobmeter terfogatu ballont engedtek fel a 
felso legkorbe, 
es a 2500kg-os erzekelo berendezes talalt nehany 100 antiprotont.
_Szoval azt nem ertem, ha letezik miert ilyen ritka az antianyag, miert kellett
 egy ekkora lufi, es hogyan mutatta ki az antiprotonokat?_
Milyen reakcioban keletkeznek?

 udv.Geza




___________________________________________________________________
[NEXUS - ingyenes email & honlap mindenkinek - http://www.nexus.hu]

T. Sarkadi Laszlo!

Tobbek probaltak elvi okokbol cafolni az eredmenyeiteket, de nekem az a
velemenyem, hogy a kiserleti eredmenyeket nem lehet elmeleti oldalrol
megcafolni, azokat mindenek felett komolyan kell venni. Ugyan akkor nem
varhatod el, hogy megfelelo, masok altal is elvegzett kontrollkiserletek
nelkul teljes mertekben elfogadjuk a kiserleti eredmenyeket. A kiserleted
egy olyan 300 eves torvenyt ingatna meg, amelyre azota az egesz mechanika
(formalizmusaval egyutt) felepult, igy szinte minden szempontbol alapveto
fontosagunak tartom a kerdeskor tisztazasat. A kontrollkiserletekben
valoszinuleg sokkal pontosabb meresekre is szukseg van, amely szerinted is,
es szerintem is elsosorban penzkerdes. En csak nehany javaslatot tudok adni
ehhez.

A pontosag novelesehez az altalatok leirtak alapjan a kovetkezo
lehetosegeket latom. 1. A meretek, es tomegek novelese. Ez persze bizonyos
szerkezeti elemeknel erosebb, dragabb, es jobb minosegben megmunkalt anyagok
beepiteset is igenyli. 2. A leolvasasi rendszer javitasa. 3. A kulso zajok
csokkentese a kornyezet jobb megvalasztasaval, a zajok tovabbi
csillapitasaval. 4. Az inga csillapitasanak csokkentese vakuum
alkalmazasaval. Ez egyben a sulyok mozgatasakor keletkezo zavaro
legaramlatok miatt is fontos. 5. Az egyforma tomegek szimetriajanak
novelese. 6. Tobb, kulonbozo tomegekkel elvegzett meres. 7. A dinamikus
modszer tovabbfejlesztese. A leolvaso rendszer vezerelhetne a probasuly
elhelyezkedeset ugy, hogy a probasuly mindig adott, allando, minimalis
tavolsagban legyen az ingatol. Az inga kilengesenek minden holtpontjan (a
lengesido 1/4, es 3/4 idopontjaiban) a probasulyt viszonylag gyorsan at
lehet helyezni az inga ellenkezo oldalara, igy a gravitacios hatas
viszonylag allando erovel lengeti be az ingat egyre nagyobb amplitudora, igy
az olyan hatas is kimutathato, amely meghaladja az inga csillapitasat, meg
ha az kisebb is, mint a zajrezonancia. 8. Tovabbi ketszeres hatasnovekedest
jelent, ha egyidejuleg az inga felso sulyat is hasonlo hatasoknak tesszuk
ki. 9. Szuksegesnek gondolom a jelenseg megfigyeleset mas modon mukodo
meresekkel is. Gondolok itt peldaul mas rendszeru (pl. matematikai) ingakra,
vagy vilagurben, sulytalansagban elvegzendo meresekre.

Az elmeleti levezetesed, amelyet a kiserleti eredmenyek megmagyarazasara
alkalmaztal, szamomra nem tulsagosan vilagos. A pillanatnyi gravitacios
hatasokat meg sem probalod levezetni a pillanatnyi tomegeloszlasbol
kiindulva. (Ennek persze lehetne alternativaja a fenysebessegu hatasok
alapjan, vagy a terido gorbulete altal valo levezetes, bar ezek a jelenseg
eseteben elhanyagolhatoak, de ez is hianyzik.) Ehelyett valami elvi
kolcsonhatasokkal, es az azok elotti es utani allapotokkal operalsz, amely a
tomegeloszlast valami modon atvinne egy semleges, elhanyagolhato energiaju
allapotba. Azon kivul, hogy nem vilagos, mi is ez az elhanyagolhato
energiaju allapot, ez a kolcsonhatasi, vagy atviteli muvelet sem vilagos.
(Foleg, amikor tobb, vagy szabalytalan eloszlasu testrol van szo.) Sokkal
jobb lenne, mondhatni kezelhetobb lenne, ha valami modon a pillanatnyi
tomegeloszlas alapjan lehetne meghatarozni a gravitacios csatolast. Mint
irtad az egyenlo tomegekkel vegzett ingakiserletben is maradt valami vonzas,
amit Te az elmeletedben a meres ellenere nullanak vettel, mondvan, hogy ez
meresi hiba volt. Velemenyem szerint az elmeletek gyartasahoz meg pontosabb
meresekre van szukseg, foleg akkor, ha egy 300 eves fizikai elmeleti
rendszer ujraertelmezese valik szuksegesse. Ilyen ertelemben az az erzesem,
hogy az elmeletetekkel elebe vagtatok a kiserleti eredmenyeknek.

Ha a kontrollkiserletek igazoljak az altalatok leirt megdobbento meresi
eredmenyeket, akkor bizton szamithattok arra, hogy a neveteket nagyon sokaig
fogjak meg emlegetni. Ezert nem art majd tisztaznotok, hogy melyikotok
mennyiben jarult hozza a kiserletekhez, es elmeletekhez, ugyanis ez se
nagyon derul ki a leirasbol. Ugyanakkor mas helyen is terjesztened kell az
elert eredmenyeiteket, hogy masok is tudomast szerezenek rola.

Remelem hasznosnak talalod hozzaszolasomat, meg ha nem is tudom erdemben
elbiralni az altalatok irtakat.

Udv: Takacs Feri

> vizszintesen aramlik a viz. Minnel kozelebb
> kerul a lefolyohoz annal gyorsabban, es annal nagyobb tehetetlenseggel.

Hogyan no a viz tehetetlensege?

Jano

Jozsef irta:

>, marpedig az egesz telefon ugy ahogy
>van antennastol-telefonostol kb. egy nagysagrenddel kisebb mint a
>hullamhossz.

Ez azert tulzas.
100 MHz- 3 m
900 MHz- 33 cm

Magamat is javitanam: A Slagerradio a 100,8-on termeszetesen 3 m-es, nem 30.
Ettol me'g nem kellet volna szolnia a Faraday kalitkaban.

Benyo

>Pedig a toltesek kozotti erohatas ugyanolyan modon keletkezik, mint a gravitac
io.)
ez nem elfogadott elmelet, csupan hipotezis.
mellekesen nem biztos, hogy a gravitacio additiv, azt hiszem, a kerdes e korul 
forog. ezeert kell precizen 
megnezni ezt az elmeletet, es megnezni, hogy egyertelmuen definial-e, es mik a 
kovetkezmenyei, ellenorizni, stb.

de peldaul a kb. azonos tomeg kettoscsillagok gyanus esetek.
math

>Ahhoz elobb el kellene magyarazni a meg osszetettebb rendszer kialakulasat,
>amibol kesobb egyszeruve valt. A problema megmarad.
elkepzelheto, hogy el lehet magyarazni, nem tartom, es szerintem masok sem tart
ak ezt feladatuknak. a problema 
viszont nem marad meg. ugyanis egy egyszerusithetetlen rendszer bovitese lehet,
 hogy nem egyszerusithetetlen. 
tehat egy egyszerusithetetlen rendszer kialakulhatott ugy, hogy egy bonyolultab
b rendszer lepesenkent kifejlodott, 
aztan beegyszerusodott abba a rendszerbe, ami mar egyszerusithetetlen. igy az e
gyszerusithetetlen rendszerek 
meg ha vannakis, nem jelentik az evolucio cafolatat.

>Viszont arra sem ad okot, hogy legyintsunk ra, hogy "valahogy" letrejott. Ez
>semmikeppen nem tudomanyos magyarazat.
igen. azonban az, hogy egy elmelet tekinteteben egy kerdesnel nem tudjuk a pont
os magyarazatot nem ad okot 
arra, hogy az elmeletet elvessuk, es nem ad okot arra, hogy elforduljunk az elm
elettol, vagy az egesz tudomanytol, 
es valami egeszen mast hirdessunk. 

>Ha viszont nincs nyomuk, es elmeletileg sem tudjuk elkepzelni, milyenek
>voltak, mi indokolja a feltetelezesuket? Szerintem csupan az elmelet iranti
> elfogultsag.
termeszetesen a racio indokolja. es ez nem elfogultsag, hanem hogy ugy mondjam 
a racio diadala. ha egy 
tapasztaaltot ugy tudunk legjobban megmagyarazni, hogy feltetelezunk mas dolgok
at, amelyeket ugyan mar nem 
tapasztalunk meg kozvetlenul, de az is belathato, hogy ez nem meglepo, hanem va
rhato, akkor ennek a 
magyarazo elozmenynek a feltetelezese jogos, es nagyon is esszeru.
mondok egy peldat: tegyuk fel, hogy egy embert megoltek, ugy tunik, hogy kamfor
mergezesben halt meg. mert a 
vereben mondjuk kimutathato, vagy mittudomen. a kamfor jomagyarazat. tudjuk, ho
gy a kamfor bizony konnyen 
ellillan, tehat nem varjuk, hogy meg mindig ott legyen a kamfor. a magyarazat t
ehat jo, es elfogadhato. es 
egyaltalan nemelfogultsag. amennyiben viszont golyo altal halt meg, akkor piszt
olyt keresunk, es a pisztoly 
eseteben bizony elvarhato, hogy maga a pisztoly is meglegyen.

>Tipikus jelenseg, hogy bar semmifele evolucios magyarazatot nem tudunk adni
> valaminek a letrejottere, megis automatikusan az evolucio termekenek
> tekintjuk. Ez velemenyem szerint csak azt mutatja, hogy a bizonyitekok es
> magyarazatok hianya ellenere a tudosok es az ertelmiseg jelentos resze az
> evolucios paradigma elkotelezettje.
Nem. Egy elmelet osszes kovetkezmenyenek feltaratlansaga, az osszes magyarazat 
felderitetlensege nem jelenti 
az elmelet melletti elkotelezettseget. Azt hiszem, ez ket egeszen mas dolog. A 
newtoni elmeletet a maga idejeben 
elfogadtak, pedig a lottosorsolast biztos, nem tudtak megmagyarazni vele, vanna
k olyan jelensegek, amelynek a 
magyarazatat hosszadalmas levezetni, Ha kivancsivagy ra, vard ki, vagy vagj nek
i magad. De csupan 
turelmetlensegbol elvetni az elmeletet, az nagy hiba volna. Az elmeletek elvete
senek nem ez az alapja!


>Vegeredmenyben az eszreveteleid egy tapodtat sem mozditottak elo az
>osszetett molekularis gepezetek eredetere vonatkozo kerdes megvalaszolasat.
bizony nem, mivel ehhez tobb szakkepzettseg kell, ez bizony a molekularis biolo
gusok feladata, azt hiszem, nem is 
ez volt a kerdes, ugyanis te sem ertesz a molekularis biologiahoz. ami a kerdes
 volt, hogy a peldad alap-e az 
evolucio elvetesere,a z viszont megvalaszolodott. nem alap.

>Nehezen tudnank peldaul elkepzelni, hogy egy auto
>motorja mukodni tudjon benzinszivattyu es vezermutengely nelkul. 
Namost az autok valamikor regen sokkal egyszerubbek voltak, es gondolom nem vol
tak bennuk benzinszivattyuk. 
De az biztos, hogy egy csomo high tech alkatresz nem volt bennuk. Ugyanakkor a 
mai autok egy csomo olyan 
alkatresz nelkul nem tudnak mukodni, ami a regi autokban nem volt benne. Az, ho
gy egy szerkezetet nem tudsz 
egyszerubbre bontani, nem jelenti azt, hogy nem johetett leptre lepesenkent. Az
 evolucio nem egyenes es nem 
epitkezo. Neha epit, neha egyszerusit. Egy szerkezet letrejohet ugy, hogy egy e
gysege lepesenkent letrejon,a ztan 
a szerkezet hozzaalkalmazkodik ehhez a reszehez, aztan mar nem tud meglenni nel
kule, pedig elott meg tudott 
lenni nelkule. Bonyolodik, aztan egyszerusodik.
Modnok egy peldat: Irinyi a gyufat nyilvannem igy talalta ki, ahogy most van. E
s nyilvan nem is ugy, hogy vettegy kis 
fapalcikat, es rakott ra egy nagyon keves foszfort, aztan lepesenkent novelte a
 foszfort, amig nemsikerult. Biztos 
mindenfele vegyuleteket kevert, es sokat rakott a palcikara, es biztos mindenfe
le dolgokat csinalt. Aztan elkezdte 
egyszerusiteni a dolgokat, es megnezte, hogy melyik alegegyszerubb dolog, ami m
eg mukodik. 
Az evolucionak nagyon fontos resze a leegyszerusites is, hiszen, ha valami egys
zerusitheto,akkor az is 
elonyosebblehet. Igy jut el kerulo uton az evolucio egyszerusithetetlen szerkez
etekig.

A vegyi ciklusos peldad lehet, hogy eloszor nyilt volt, es valami mast termelt,
 aztan termelt valami mast is, aztan 
esetleg zsirsavat is,a ztan esetlegbezarodott, aztan elvesztette mas termekeit,
 aztan lett belole a zsirsavtermelo 
optimalis reakciorendszer.
Hogy ez hogy volt, azt en nem tudom. ENm is akarom megmagyarazni, mert ellentet
ben veled, en tudom, hog ymit 
nem tudok, es ha tudom, hog ymit nem tudok, akkor arrol nem mondom, hogy lehete
tlen. Azt sem mondom, hogy 
biztosan ez a magyarazat. Egyet modok, lehetseges magyarazat, es azt, hogy az e
lmelet nincs cafolva. Mivel 
pedig az evolucios elmelet a legtobb dolog magyarazatara kepes az elmeletek koz
ul, ezert azt fogadom el. Ez 
racionalis dolog,e s mentes eloiteletektol, csak eppen egy kicsit arnyaltabb a 
modszertan, mint ahogy te 
gondolkodsz. A megismeresben egy ket dolog bizony egy kicsit logikailag osszete
ttebb, es bonyolultabb, es 
nemolyan egyenes, mint ahogy gondolod. Ideje volna letisztazni.

math

Holgyek, Urak,


A vizvezeteket eleg jol tisztaztuk. A szuk keresztmetszet plusz legzsak
tunik a legjobbnak. De a folyamat idoallandojabol gyakran lehet az egyeb
eseteket is azonositani.



Hullam
>tanitjak a V1 tetejen, (a tanszeket nem tudom), hogy ha egy icipici res is

>van egy arnyekolason, akkor ott bemegy a hullam, akarmit csinalsz.

bemegy, bemegy, de a res a diffrakcio kovetkezteben gombhullam forraskent
kezelheto.
Igy a restol mert tavolsaggal negyzetesen csokken a teljesitmeny suruseg.


>Slagerradio, mert en mar igen. A legnagyobb luk 2 centi volt ! A
hullamhossz
>meg ugy 30 meter...

Mert a vevo nagyon erzekeny.


>Benyo

Gondolom, azota eszrevetted, hogy osszekevertel Dezsovel.
Legkozelebb a bankos Odonnel keverj ossze, hatha akkor gazdagabb leszek  :-)


Biro torvenye:
>"Barmely, adott szempont szerint kivalasztott sorozat egy, az elobbitol
>teljesen fuggetlen szempont szerint teljesen veletlenszerunek tekintheto."

Szerintem hatulrol kell kezdeni a dolgot.
Kivalasztasz valamilyen szempontbol egy sorozatot.
Megnezed egy masik szempont szerint, hogy milyen szignifikancia szinten
tekintheto a valasztas veletlenszerunek.
Ezek utan kijelentheted, hogy a ket szempont mennyire fuggetlen egymastol.

Zoli
>Amiatt is erdekes szamomra ez a dolog, mert a fizikaban jo regen
>kimondtak:  Erovonalak marpedig nincsenek.
Jol mondtak.


> Transzformatorok marpedig nem mukodhetnek !
>
>Velemenyet azzal indokolta, hogy miutan az erovonalak a trafokban
>legtobbszor zart magneskorben, azaz a vasban koncentralodnak,
>igy semmi kozuk a vas koruli huzalhoz, azaz nem metszhetik a
>tekercsek meneteit, tehat hiaba van a vasban fluxusvaltozas,
>kivul ennek nincs hatasa, alig lehet szo indukciorol!
>A bizottsag megrokonyodott, durcasak lettek, s nem is
>tisztaztak a helyzetet, de azert egy mento-kerdes utan atengedtek
>az egyebkent jotanulokent szamontartott diakot.

Nagy hiba volt.
En helybol jelest adtam volna neki. Ugyanis ez a dolog kisse el van
sumakolva a tankonyvekben, es aki ennyire atgondolja a dolgot, az jobbat
erdemel.
Itt most a bizottsag bukott meg.

>A vasreszelekes erovonalkep engem a kozegaramlasok stacioner
>allapotaira emlekeztet - nem formailag, hanem elvontan -
>a kenyszeru rendezodes egyik peldajakent.
A vasreszelekes erovonalkep kialakulasat pontosan az a differencialegyenlet
kormanyozza - irja le, mint az aramlasokat.


>Sot, tovabbmegyek - a vasreszelek lathatoan diszkret, elkulonult
>vonalakba rendezodese a kvantumelmelet tiltott es lehetseges
>allapotaira emlekeztet,
Hat emlekeztet, de ahhoz mar nincs koze, ha csak annyi nem, hogy a reszelek
diszkret szemcsekbol all.



Cso
>Vegyunk egy kettosfalu csovet, melynel a kulso legyen merev falu,
>s annak belsejeben legyen egy vekonyfalu gumicso.>A csofalak kozott folyik
a viz. A belso cso az aramlo folyadektol
>kitagul, mintegy felfuvodna.
>Ekkor a csofalak kozotti aramlas merseklodik, es ha nem lep fel
>oszcillacios jelenseg, akkor esetleg a tranzisztorok-, ill.
>FET-ekhez hasonlo aramstabilizalo hatasu effekt jon letre.
Ez igy igaz.
A tobbihez kiserletet kene csinalni.


>Te jo eg, ez mintha maga a titokzatos foton mechanikai
>analogja lenne ?!
Javaslom Simonyi professzor ur konyvet, remek fogaskerekes abrak vannak
benne a Maxwell egyenletek szemleltetesere.


>Tudom, tudom, szerinted nincs is foton.
Bezonyos ertelemben nincs.
>Ha eddig nem is volt, ezutan mar lehet,
>ha mas nem, hat -  mu''-foton, gumibol. :)
Na ja !!!!!!!!


>Lam, ezekszerint megse jo mindenre a vaskalap ? :)

Dehogynem. Nekem nincs szuksegem bogarkakra.
Azok nelkul is eleg bogaras vagyok. ;-)


>Szerintem a mikrohullam ellen a fej vedelmere legjobb volna olyan
>sisakot viselni, mely kettosfalu, atlatszo, es a ket fala
>kozott viz van.
Nem igazan jo, mert a viz csak a mikrosuto frekijen jo elnyelo.


Marky,
>Az alufolia egyebkent mukodik ebben a frekvenciatartomanyban?
Kivalon mukodik.

>azt mutatjak, hogy a Szechenyi-hegyi tv-tornyot nem lehet learnyekolni
>tole kb. 1..2 km-re
Nem burkoltad be teljesen, es a radio nagyon erzekeny. Ld. fentebb.


Jozsef,
>Egyetertve fentiekkel, ratennek egy lapattal.
Koszi, en is ezekre celoztam, de nem fogalmaztam olyan vilagosan mint te.

Cserebe itt egy kis csemege egy prospektusbaol:

"A hullamok egy joval kevesbe suru (????) reszet ugyanez a  ---markanev----
elnyeli, tarolja, majd a nap folyaman, amikor a hullamforras nincs a test
kozvetlen kozeleben, lassan kisugarozza azt."

Ezt kapd ki !!


(Ugye, van koztetek jogasz, aki jutanyos aron megved engem a hitelrontasi
perben ?)
Janos

 kerdezte:

>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz 
eleinte
>folyik rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva 
latvanyosan
>lecsokken a vizhozam, es azon a szinten allandosul.

Nekem 2 tippem lenne, bar otthon nincs ilyen jelenseg, 
viszont van a
kifolyo vegen egy eloszto:
1.Hideg viznel, amig a kifolyo cso meg nem nedvesedik, addig 
ossze-vissza
  folyik a viz, majd a kifolyo vegen a feluleti feszultseg 
egyenletes
  sugarba osszehuzza.
2.Meleg viznel a szelep anyaga egy kicsit kitagulhat, es 
jobban
  elzarhatja a viz utjat.

                Udvozletem:
                                 Aggod Jozsef

>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
>rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
>vizhozam, es azon a szinten allandosul.


Az en elgondolasom a fentiekre a kovetkezo:

A csap elzart allapotaban a tomites - ami altalaban valami keplekeny
anyag a vizcsapok eseten - osszenyomodik. A csap kinyitasakor ez az
osszenyomott tomito anyag kitagul (visszarugozik). Ezaltal kisse leszukiti
azt a rest, ahol a viz ataramlik - igy csokken a "vizhozam".

Megj.: en mar olyant is tapasztaltam, hogy a kisse kinyitott es magara
hagyott
vizcsap kb. fel perc elteltevel megszunt folyni - "elzarodott".

Udvozlettel:
Varga Gyula

 wrote:

>Pelda: Egy csoportot kivalasztasanak szempontja: minden egyednek lefagyott
>a bal nagylabujja. Ez a populacio a fogtomesek szamat tekintve
>veletlenszerunek tekintheto.

Te csak azt hiszed! Nem vetted figyelembe, hogy a fogtomeseknek
lehet hatasa a labujjak lefagyasara.
Az a fogtomesben levo amalgam folyamatason bomlik, allando
jelleggel higannyal terhelve a szervezetet. A higany (mint
tudjuk) mergezo hatasu, es a kronikus higanymergezes egyik
lehetseges hatasa a periferias keringes gyengulese, minek
kovetkezteben pl. a labujjak verellatasa romlik, ezert nagy
hidegben konnyebben fagy le a fogtomessel rendelkezok ujja. Minel
tobb tomese van, annal nagyobb az esely.

Persze ez csak poen volt. :)
Valojaban a higanynak nincs ilyen hatasa (bar pontosan nem
tudhatjuk, hogy milyen koros elvaltozasokat okozhat, lehet, hogy
csak egy reszet ismerjuk). De azert legalabb akkor eselye van,
mint a japan lepkenek a harangra valo hatasra.

Rocky

Tisztelt Erdeklodok!
Koszonettel vettem a hozzaszolasokat, a velemenyek erthetoen megoszloak.
Ez termeszetes, mint minden uj dolognal. A jelenleg ismert tudomanyos
ismeretekkel
megegyezo dolgokkal nyilvan nem allok elo a HIX Tudomany olvasoi ele, mert ezek
elerhetok a megfelelo szakkonyvekben. Ugy erzem, hogy elsosorban olyan
kerdeseket
kell vizsgalni, felvetni itt, ami korul meg vannak bizonytalansagok, hianyos
ismeretek.
Ez altalaban szerencsere igy van, bar sokaknak a meglevo ismeretek is gondot
okoznak,
mint az idodilatacio kerdese, vagy az ikerparadoxon a a relativitasban. Nem
lehet baj,
ha ezeket ujra es ujra vegig elemezzuk.
Raterek most a konkretumokra, kezdem  hozzaszolasaval:
Valoban egyetertek abban, hogy az uj gravitacios kiserletet es elmeletet
tomoren es roviden kell osszefoglalni, majd kiterni azokra a szempontokra is,
amit  felsorolt. Annyit tudok mondani, hogy torekszem erre, de
meg
valoban nem jutottam el addig, hogy mindenki szamara azonnal ertheto, rovid es
celratoro anyagot keszitsek. Remelem, azert rovidesen elkeszul iyen is.
Azt azert allitom, hogy elmeleti vonatkozasban elfogadhato osszefoglalo a

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc

dolgozat. Persze lehetne tovabb tomoriteni, a bevezeto torteneti reszt
peldaul el lehet hagyni, stb.
(Vaskalap) Janos hozzaszolasabol latszik, hogy mindezidaig egy kukkot
sem ertett meg sem a gravitacios kiserleteinkbol, sem pedig az elmeletbol.
"Miert nem repul kette a Fold a tengely koruli forgasa miatt?" - kerdezi Janos,
a valasz nagyon egyszeru: a Foldet a gravitacios sajatenergiaja tartja
ossze. A gravitacios sajatenergia szamszeru erteke ugyanaz marad a
Bodonyi-Sarkadi gravitacios modellben, mint Newton elmeleteben.
Janos szerint: "Pedig a toltesek kozotti erohatas ugyanolyan modon keletkezik,
 mint a gravitacio." Tudtommal a gravitacio es az elektromagenses kolcsonhatas
hasonlo mechanizmusat eddig senkinek sem sikerult igazolni, beleertve
A.Einsteint.
Lehet, hogy Janos mar igazolta.

Janos "bika-kerdese":
 "Es mit lehet mondani finoman, peldaul harom egyenlo tomegu testtel
kapcsolatban ? Ezek kozott nincs vonzoero, gondolom. De ha kettonek
osszeadjuk a tomeget, akkor, miutan megkaptuk az eredmenyt, azonnal
elkezdik vonzani a harmadikat?"
A kerdes hattereben ott all az a megcsontosodott tevhit, miszerint
a gravitacios kolcsonhatasi energiat ki lehet ugy szamitani, hogy kepezzuk
a paronkenti kolcsonhatasi energiakat es a vegen ezeket osszeadjuk.
Ez ugyan igaz a Newton-i gravitacios elmeletben, ahol a kolcsonhatas
linearis mind a ket kolcsonhato tomegre nezve.
De ki ellenorizte ezt eddig kiserletileg? Ki meri azt allitani, hogy amikor
a valosagban eddig szinte mindenrol kiderult, hogy nem linearis,
hogy egyedul a gravitacio marad orokre linearis?
A modositott gravitacios elmeletunk szerint harom egyenlo tomeg
gravitacios csatolasi energiaja ugy szamithato ki, hogy a kolcsonhatas
utani allapot sajatenergiajabol levonjuk a kezdeti (egymastol nagy tavolsagra
levo temegek) osszesitett sajatenergiainak a ketszereset.
Ez a gravitacios energia megmaradasi torvenyebol vezetheto le.
Tehat harom egyenlo tomeg kolcsonhatasat, a kozottuk fellepo eroket
is egyertelmuen ki lehet szamitani, az eredmeny nem feltetlen zerus, fugg
az egyes tomegek geometriajatol is. Szivesen tartok errol spec.-kolt.
A szimmetrikus kettos csillagok gravitaciojarol mar irtam a fent emlitett
Internetes dolgozatban.

Az  hozzaszolonak is koszonom az erdeklodeset,
valoban en voltam az a "pali". A legutobb elkeszult, 6.5 meteres nagysagu
fizikai inga lengesidejenek maximuma is kb. 120 sec korul van, mint a
korabbiaknak. A "CAFOLAT"-ra ugy gondolom, a fentiekben megadtam a
valaszt. Ha nem meggyozo, akkor szemelyes levelezessel folytathatjuk az
eszmecseret.

Udv: Sarkadi Dezso

Hali !

Ha valakit erdekel a tema - nem tul reg a HIX Tudomanyban
is szo volt rola (vulkanok kontra kozmikus becsapodas) - itt
egy igen erdekes es tanulsagos honlap:

http://www.jate.u-szeged.hu/obs/kihalas.html

udv: VAti

Isvara irta:

> Egy bonyolult gep altalaban
> csak akkor mukodokepes, ha egyetlen letfontossagu alkatresze sem hianyzik,
> es mindegyik mukodik is. Nehezen tudnank peldaul elkepzelni, hogy egy auto
> motorja mukodni tudjon benzinszivattyu es vezermutengely nelkul.

Mondok peldat egy olyan bonyolult gepre amire nem igaz a fenti allitas.
Azt hiszem mindenki egyetert abban, hogy az emberi agyat
tekinthetjuk az altalunk "ismert" egyik legbonyolultabb szerkezetnek. Megis
ha az
agy megserul nem lesz teljesen mukodeskeptelen, mint az a motor aminek
hianyzik a vezermutengelye. Ez egy nagyon fontos kulonbseg. Az agyat a
neuronok
elpusztitasaval FOKOZATOSAN tonkre lehet tenni, de minden egyes neuron csak
minimalisan
jarul ehhez hozza. Az agy minden kis apro reszeben a FOKOZATOSSAG dominal,
barmelyik reszet
FOKOZATOSAN el lehet rontani (es nyilvan javitani is lehet rajta).

Udvozlettel
Bogyom

Kedves Feri !

En hasonlokeppen gondoltam, mint ahogy irtad,

>Ha pontosan a lefolyo kozepvonala fele aramlana a viz, 
>akkor ott megakadna a tobbi iranybol erkezo vizek miatt, 
>es lefele venne az iranyt a lefolyoba.
>Ha elteres van a kozepvonaltol, mivel a viznek volt valami 
>elozetes mozgasa, akkor a mozgas tehetetlensege letrehozza 
>az orvenyt. 

de abszolut nyugvo allapotbol kiindulva is 
elkepzelheto a keringes kialakulasa, valamely infinitezimalisan
csekely kezdeti mechanikai aszimmetria hatasara.

Az orveny kialakulasanak jelensege makroszkopikus 
szemcsekkel, ill. golyokkal is mukodne, ha a surlodasok 
elenyeszoek lennenek, es a lefolyo-nyilas atmeroje a 
szemcsemeret tobbszorose lenne. 
Nyugvo, es szabalyosra, szimmetrikusra rendezett statikus 
allapotbol kiindulva is kialakulna a mozgasba lendules utani -
utkozesekbol kialakulo kaoszbol a vegul orvenybe 
rendezodo aramlas.

Folyadekok eseten az orveny jellemzoit - gondolom, 
jonehany tenyezo befolyasolja. A nyilas geometriai 
jellemzoi, ill. a folyadeksuruseg, a viszkozitas, 
az osszenyomhatosag, a feluleti feszultseg, stb.
Maga az orveny tulajdonkeppen folyekony porgettyunek 
is tekintheto, s igy velheto precesszioja tovabbi bonyodalmakhoz 
vezet a folyamat szemleleti analizalhatosaga tekinteteben. 

Ami most meg izgat, hogy az elektronok - egy siklemez 
centrumabol meroleges vekony vezetekbe jutasa soran van-e
orvenyjelenseg, es eldontott-e, vagy veletlenszeru az 
orvenylesuk iranya, ha egyaltalan orvenylenek ?
(Kiserleti uton gondolom lehetne ezt ellenorizni)

A folyadekorvenyek feluleten megfigyelheto spiralis vonalu 
bordazat is kulon erdekes. Ott is valamifele rendezoelvnek 
kell ervenyesulnie, ami egyenletes, periodikus kiosztast eredmenyez.
Ebben is hasonlosagot velek a kvantumelmelet diszkret 
allapotaival, ahogyan a magnesek tereben rendezodo vasreszelek
eseteben is utaltam mar halvany analogiara.

S, vegul egy meghalvanyabb analogia:
Az elet kialakulasa - mint rendezodesi folyamat rejtelye 
ugy sejtem - amiatt kepezi veget nem ero vitak targyat,
mert sokkal bonyolultabb, atlathatatlanabb folyamat lehetett 
az orvenyek statisztikus-mechanikai folyamatainal, es 
ertheto a ketelkedes az ilyesfele szabadon extrapolalo 
velemeny hallatan:
Amikeppen az elettelen termeszet anyagait a veletlenek 
gyakran kenyszeritik szabalyos formakba, torvenyszeruen 
( ld. akar a fraktalgeometriat) - azonkeppen itt a Foldon is -
anyagunkat szintugy a veletlenek sodortak bele az elet 
titokzatos csapdajaba.

( Lam, az orvenybe belekeveredett egy kis patosz ! :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Benyo irta az alufoliaban valo telefonalasrol:
: Tudom poen volt, de epp a BME-n (ami, mint tudjuk azota
: Gazdasagtudomanyi is)
: tanitjak a V1 tetejen, (a tanszeket nem tudom), hogy ha egy icipici res
: is van egy arnyekolason, akkor ott bemegy a hullam, akarmit csinalsz.

Ha valahogy arnyekolod, az csillapit, lukmerettol fuggoen es fuggetlenul.
Vannak nagyon ravasz arnyekolasok, pl. a "terbeli drotkerites", magyarul a
Faraday-kalitka ugy nez ki, hogy a fala fe'mcsovekbol van osszerakva ugy,
hogy optikailag belatsz, de az elektromagneses hullamok egy sa'vja megsem
hatol at rajta. A szemelyi szamitogep is joval tobbet sugaroz, ha nincs
rajta femhaz, dacara annak, hogy a floppy, cdrom stb. korul eleg lukas.

Az "icipici resekkel" az a baj, hogy mindenhol vannak ilyenek, tehat
teljesen felesleges lenne ezeket az arnyekolt kamrakat epiteni, amiknek a
fala gulakkal van boritva. Egy ilyenben is van kulso zaj, de legalabb
reprodukalhato mereseket ad, mert annyira csillapitott.

A V1 liftjein, ha jol csalodom, van egy kb. 80x20 cm-es ablak.

Arnyekolni kulonben sem olyan egyszeru, mint hinne az ember, ez mar azzal
kezdodik, hogy hany ponton foldeli le az ember az arnyekolast. 0? 1? 2?
Meg tobb? Vagy hogy a foldpotencialt arnyekolasra hasznalja-e vagy sem
(sima ill. arnyekolt koaxkabel -- utobbiban van alufolia is), es hogy
hogyan koti ossze a foldet az arnyekolassal...

Braunschweigban, a PTB-ben [itt "vannak" a nemet etalonok, az 1 kg, az 1
m, atomido, 1 V, 1 Ohm (kvantumeffektusokkal), stb.], az atomorak termet
kibeleltek vorosrez-lapokkal. Nem igazan valt be bizonyos
frekvenciatartomanyokban (monda vala az ottani fo-idomero 2 eve, ugyhogy
nem emlekszem mar az ertekekre).

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Isavara!

 wrote:
...
> Gogy:
> > Nem tudom miert ne lehetne ezt elkepzelni egy evolucios folyamat
> > eredmenyekepp? (Akar a mar sokszor megemlitett meg osszetettebb
> > rendszerbol valo leegyszerusodessel is.)
> 
> Ahhoz elobb el kellene magyarazni a meg osszetettebb rendszer kialakulasat,
> amibol kesobb egyszeruve valt. A problema megmarad.

Ne csusztass!
Nem arrol volt szo, hogy el kellene tudni magyarazni egy ilyen
meglehetosen osszetett rendszer kialakulasat (Hiszen meg az
egyszerubbeket sem egyszeru), hanem arrol, hogy az altalad peldakent
immar nemtudom hanyadszor felhozott tovabb egyszerusithetetlen
rendszerek, logikai uton belathatoan letrejohetnek pl. olyan modon, hogy
egymast tulbiztosito elemekbol letrejon egy osszetettebb rendszer
(aminek esetleg egyeb funkcioi is vannak), ami aztan egyes elemek
elvesztesevel leegyszerusitodik olyanna, amit _csak_ azokbol az
elemekbol mar nem lehetne mukodove osszeallitani. 
Egy analogiaval elve: Ha ranezel egy zarokoves boltivre, es ha nem
tudod, hogy az epitok allvanyzatot hasznaltak hozza az epitesekor, akkor
azt mondhatnad, hogy ezt nem lehet elemeibol osszeallitani, ez igy
osszerakva teremttetett. Ha ebbol az analogiabol csak az epitot leszel
hajlando kierteni, akkor vedd ugy, hogy befejeztem veled a diskurzust.

> Viszont arra sem ad okot, hogy legyintsunk ra, hogy "valahogy" letrejott. Ez
> semmikeppen nem tudomanyos magyarazat.
Ujbol megkerlek ne csusztass! Nem legyintunk ra. _Rengeteg_ problemara
nem tudunk magyarazatot. A tudomany arrol szol, hogy ezt keressuk.
Elotted a palya! Talald meg a magyarazatot! Sajnos nincsen teljes
internet hozzaferesem, hogy idezhessem neked, de felhivnam a
figyelmedet, hogy a http://www.dejanews.com/ nevezetu helyen archiv
formaban megtalalod azokat a leveleket, amiben tobben elottem felhivtak
mar a figyelmedet arra, hogy amint a jelen tenyeket jobban magyarazo
elmelet vagy modszer all majd a rendelkezesunkre, orommel el fogjuk
felejteni az evolucio elmeletet. _Ilyen elmeletrol azonban szo sincsen!_
Es egyelore semmi nyoma, hogy lehetne mas.
Tobbszor elhangzott az a kerdes is, hogy megnyilatkozol-e mar nekunk,
megis te hogyan kepzeled el ezt az egeszet, ha mar ekkora mellennyel
kritizalod? Szeretnem ha valaszolnal.
(A dejanews-on a find mezobe eleg ha "isavara"-t irsz. Ott lesznek a te
leveleid, es a linkekkent a ra adott valaszok vagy thread-ek.)
...
> tekintjuk. Ez velemenyem szerint csak azt mutatja, hogy a bizonyitekok es
> magyarazatok hianya ellenere a tudosok es az ertelmiseg jelentos resze az
> evolucios paradigma elkotelezettje.
Az elozo soraimbol talan kiderult, hogy nem veletlenul elkotelezettek
annyian. Ez a leg mukodokepesebb elkepzeles.

> Vegeredmenyben az eszreveteleid egy tapodtat sem mozditottak elo az
> osszetett molekularis gepezetek eredetere vonatkozo kerdes megvalaszolasat.
Nem fogom tudni megvalaszolni neked. En immunologiaval foglalkozom, nem
evolucioval, vagy az E. coli flagellumaval.

> Egy masik elgondolkodtato pelda:
Az itt kovetkezo elgondolkodtato peldad arrol gyozott meg, hogy fogalmad
nincsen mirol beszelsz. Ezt a peldadat osszeolloztad valami kreacionista
homepage-rol. Roszabb esetben beleneztel egy biokemia konyvbe es ilyet
sikerult rogtonoznod utana. 

> A sejt belso osszetettsegeet mutatja az is, ahogy tizennegy molekularis
> alapegysegbol letrehozza a palmitinsav nevu zsirsavat. A zsirsavmolekulak
> alkotjak a sejt fo energiaraktarait.
??????????????????? 
Tudod, hogy a zsirsavaknak egesz mas funkciojuk is van?

> A palmitinsav-gyartashoz a sejt egy
> bonyolult, kor alaku "molekula-gepet" keszit feherjemolekulakbol. A "gep"
> kozepen egy szinte'n molekulakbol allo kar talalhato, ami hat "munkafazison"
> keresztul forog. 
Neveket szeretnek, es funkciokat! Mi ezeknek a feherjeknek a neve, es
milyen reszfolyamatokat katalizalnak? Honnan tudod, hogy kor alaku? Nem
csak arrol van szo, hogy ugy frappansabban lerajzolhato a folyamat?

> Minden alkalommal, amikor a kar fordul egyet,
Mihez kepest fordul egyet? Mi ez a kar?

> munkafazisoknal enzimek kozremukodesevel ket ujabb molekularis alegyseg
> kapcsolodik a zsirsavhoz. 
Mi ez az egyseg? Hogyan es mi kapcsolodik a zsirsavhoz? Miert nem lesz
elagazo a lanc? ATP igenyes a folyamat? 

> Het fordulat utan kesz a szukseges tizennegy
> egyseg, es a zsirsav levalik.
Mi tortenik ezutan ezzel a zsirsavval? Miert valik le rola, es miert nem
csatolodik vissza? Miert nem forog tovabb ez a bigyo? Ha otvenet fordul,
akkor 100 egysegesse valik? A 14-be beleszamit a karboxi csoport
szénatomja is?

Gogy