>Kedves Valaki,
>        aki megigerted a specrel. beszamolot. Kerlek mihamarabb
>kozoljetek, ugyanis a Kozmologia eloadasaim elejen tartok egy spec.
>rel. osszefoglalot ezen a heten. Vagyis most meg eleg erosen
>elnek bennem a dolgok, es hajlando is vagyok rola a Tudomanyba
>irni. De megvarnam a Ti irasotokat, mivel

>1. Nem szeretek konkuralni masokkal.
>2. Konnyebb megjegyzeseket fuzni egy kesz muhoz, mint elkesziteni
>azt.

>        Azert surgetlek benneteket, mert egy het mulva a spec.
>rel. irasok ingerkuszobe oly elenyeszo lesz nalam, hogy jo esellyel
>nem fogok rola mar irni semmit.
>        Megerteseteket megkoszonve,

Ha ram gondolsz, akkor felreertettel. En nem specrel. osszefoglalot
igertem, hanem az itteni vitan a vonatkiserlettel kapcsolatosan
megjelent hulyesegeket, koztuk az enyemeket kivantam helyretenni.
Csak ennyit es nem tobbet. Jelenleg egy kemeny etelmergezes heveny
szakaszaban vagyok. Vagy szenvedek, vagy szendergek. Elni sincs
kedvem. Ne varj erre se egyhamar.

Udv
Peter

> Tehat az agy nem bocsat ki magabol
> "sugarakat", hanem egyszeruen elektromos tevekenyseg folyik
> benne,amit merni lehet.

Bocs...igazad van -elirtam- , de en is az elektromos tevekenysegre
gondoltam. :-)

Szerintem, nem csak az agy egeszet tudjak merni, hanem egyes
reszeit is.( egyszeruen, tobb elektrodat helyeznek el... )

> aktivitas jellemzi a relaxalt allapotot (es nem a "mely
> gondolkodast", bar nem tudom, Laci mit ertett ezen)

Csak annyit, hogy az ember akkor tud elmelyedni valamiben
( gondolkozas ), ha a kornyezetere igyekszik nem figyelni.
Ez az amire gondoltam, es te ugy neveztel : relaxalt allapot. :-)

FONTOS:
---------------

Ezt az "ALVAS" temat, at kellene vinnunk a PARA -ra !
Bar lehet, hogy nincs benne semmi paranormalis, de hat...

 ...szoval mar en is kaptam egy ilyen felvetest, Horvath Istvantol.
    Koszi Pista !  :-)))

P.S.:  A kovetkezo "alvasos" temaju levelmet, mar a PARA -irom !

/Cloud/

name....[ Laszlo Vegh ]
login.....[ Cloud ]
mailto...[  ]
tel........[ +36-(54)-451-531 ]
http......[ now not accessible... ]

:-|   But seriously...

Jo reggelt,napot es estet !

A problema a kovetkezo:

Az egesz lakotelepen, minden lakasba, minden radiatorra
felszereltek egy un. hoszabalyzot.
Ez meg nem is lenne olyan erdekes...
Felszereltek melle ( a radiator racsozatara ) egy energia-szint merot.
Ez ugy mukodik, hogy van benne valami folyadek, es az majd
a rajta keresztulhaladt ho-energia hatasara kiparolog.
Csak az a kerdes, hogy hogyan ?
Ugyanis: a meron a beosztasok nem azonos tavolsagban vannak,
hanem egyre surubben.
        
        =1
        =
        =
        =2
        =
        =3
        =4
        =5      ...valahogy igy. :-)

Ezek szerint az az anyag:
- vagy nem egyenletesen parolog ( ??? )
- vagy nem parolog ki abbol a kis muanyag tokbol, hanem valahol
  benne marad, es a novekvo nyomas hatasara egyre lassabban
  kepes parologni.

Elkepzele's ko"ne !!!
Valahogy meg kellene szuntetni azt a szint csokkenest... ;->

/Cloud/

name....[ Laszlo Vegh ]
login.....[ Cloud ]
mailto...[  ]
tel........[ +36-(54)-451-531 ]
http......[ now not accessible... ]

:-|   But seriously...

> >Ha jol emleszem van valami elmelet a biologiaban, miszerint az
> alvasra
> >elvileg nem is lenne szukseg. Azt mondja a teoria, hogy az alvas egy
> >evolucios tulelesi strategia. Meg a dinoszauruszok idejen az emlosok
> >teljesen ki voltak szoritva a nappali eletbol kulonben a dinok
> >elobb-utobb elfogyasztottak volna oket. Csak naplemente utan, mikor a
>
> >hullok aktivitasa lecsokkent, johettek elo az emloso taplalkozni.
> Ez szamomra eleg furcsa elmelet lenne, mert ez a nappali alvasunkat
> tamasztana ala.

Az elmeletet en is hallottam de ketkedve fogadtam, ennek ellenere azert
fuznek hozza egy megjegyzest. Eleinte az emlosok valoban nappal aludtak
es ejszaka vadasztak. A hullok, nem leven belso futesuk, csak nappal
tudtak igazan aktivak lenni. Ebben az idoben az apro testu emlosoknek a
legjobb megoldas az volt, ha eszrevetlenek maradtak. Erre szuletett
allitolag az alvas, amely mozdulatlanna tette oket, csokkentette az
igenyeiket, es a dinok nem vettek oket eszre. Ejszaka pedig vadaszatra
indultak. Kesobb atalakult az eletformajuk, megosztottak a terepet es
kialakultak a nappali, valamint az ejszakai eletet elo emlosok. Ez utan
alakulhatott ki az alvasnak a tobbi funkioja. Erdekelne, hogy tudja-e
valaki: alszanak a hullok ?

Udv
Smodics Bela

>Gondolom Ti is megfigyeltetek, hogy a legyek szeretnek szoba kozepen
>levo csillar/lampa alatt korozni. Ezek tobbnyire kismeretu legyek, es
>sajatos, "hangtalan", furcsan szaggatott palyan koroznek, tobbnyire ugy

>1 meterrel a csillar alatt. Ez a jelenseg fuggetlen attol, hogy a
>csillar be van-e kapcsolva (beszeljunk most a kikapcsolt, kihult
>allapotrol).

Ezeknek az sem kell, hogy legyen csillar vagy ilyesmi. Egy ures szobaban
is a csillar helye korul keringenek.

SBela

>Erdekelne az Ural-Altaji nyelvcsalad.
>        Remlik valami, hogy mi az Altaji csalad (koreai, japan, stb ?)
>Az Urali lenne a Finn-Ugor?

  Kedves Pista!

  Ha ismereteim nem elavultak, a koreai es a japan nem az altaji
nyelvcsaladba tartozik, hanem azon nyelvek koze, amelyek rokonsagat a
nyelvtudomany nem tudta kideriteni. (12 ilyen nyelvrol tudok.)
  Az altaji nyelvcsaladba a torok (to:ro:k), mongol es mandzsu-tunguz
nyelvek tartoznak, a kovetkezo rokonsagi fa szerint:

ALTAJI
   |
   +---dahur, mogor
   |
   +---MANDZSU-TUNGUZ
   |     |
   |     +---even (lamut), evenk (evenki, tunguz), gold, mandzsu, nanaj,
   |         negida'l, orocson, sibo, udehe
   |
   +---MONGOL
   |     |
   |     +---burja't, kalmu:k (ojrat), (halha) mongol
   |
   +---TO:RO:K
         |
         +---balka'r, csuvas, hakasz, jakut, karacsa'j, karapapak, kirgiz,
         |   kumu:k, nogaj, tuvai, ujgur
         |
         +---KIPCSAK
         |    |
         |    +---baski'r, karaim, kazah, tata'r (kaza'nyi to:ro:k)
         |
         +---OGUZ
         |    |
         |    +---azerbajdzsa'n (azeri), to:ro:k, tu:rkme'n, u:zbeg
         |
         +---UZ
              |
              +---gagauz, karakalpak, turkoma'n

  Ez tehat az altaji nyelvcsalad vazlata, a nagybetus szavak csaladok
(agak), a kisbetusek nyelvek nevei, zarojelben vannak a nevvaltozatok.

  Az urali nyelvcsalad nem azonos a finnugorral, hanem az "apja" utobbinak:
ket agra szakad, a szamojed es a finnugor nyelvekre. (Ezekrol is kuldhetek
rajzot, ha akarod. Vagy ha masvalakit erdekel.)

  Ami pedig az altaji es az urali nyelvek kapcsolatat illeti, kettonk kozul
legalabb az egyik nem tudja... marmint a kozulem es nyelvtudomany kozul. :)
Letezik olyan velemeny, mely szerint a ketto rokon, peldaul oly modon, hogy
egy "ural-altaji" nyelvcsalad ket agat jelentik. Sajnos nem tudom,
elfogadta-e a tudomanyos kozvelemeny akar ezt, akar egy masik teoriat.

Hi,

> >elobb-utobb elfogyasztottak volna oket. Csak naplemente utan, mikor a
> >hullok aktivitasa lecsokkent, johettek elo az emloso taplalkozni.
> Ez szamomra eleg furcsa elmelet lenne, mert ez a nappali alvasunkat 
> tamasztana ala.
Bocsi, azt elfelejtettem irni, hogy az elmeletben az is benne van, hogy
miutan a dinok kipusztultak az emlosok elojohettek nappal is, es az
evolucio soran a majmok->emberek ataltak a nappali eletmodra. Egyebkent
a kisebb emlosok nagy resze ma is ejszakai eletmodot folytat... ez
persze meg nem bizonyitek az elmeletre. 

> Persze 'eleg regi' dolog ez, de ha a sejtjeinkbol ennek a 
> beidegzodesnek meg tudnank szuntetni a hatasat, talan nem is lenne
> szuksegunk alvasra.
Valami olyasmit is olvastam hogy vannak olyan emberkek, akik rendkivul
keves vagy akar semmi alvassal (?) is beerik (mellesleg idosebb korban
csokken a szukseges alvas idotartama). Szoval ha ok igy is boldogulnak,
akkor az nem lehet, hogy az agy megkoveteli az eletbenmaradashoz az
alvast.
Valaki NAGYBETUKKEL irta meg, hogy aludni pedig kell mert kulonben a
szivizmok stb. idoelott kikeszulnek stb... szerintem ez nem egy
korlatolo tenyezo, ugyanis ha egyeb okok miatt folyamatos "ebren let"
lehetseges lenne, akkor a sziv tudna hozza alkalmazkodni pl. nagyobb
izomtomeg, tobb izomsejt stb...

Egyebkent en is meg szeretnem emliteni, hogy en sem vagyok semmifele
szagerto az alvast illetoen. Az egeszet csak azert vetettem fel, mert
olvastam/hallottam valahol es erdekelt a tobbiek velemenye. 

Udv
Gabor

Pista:

>De kedves Janos! Honnan lehet erezni a kozos gyokereket? Mondjuk a finn
>vagy az eszt nyelvvel honnan erzed a kozos gyokereket?
>        Egyebkent tenyleg neha hasonlonak velem a magyarhoz a koreait.
>Neha viszont tok olyan mintha roman lenne.

A felszines hasonlosagi teszt nem sokat mond. 

Amint irtam, a gyokerek csak nemi asas (nyelvtanulas) utan valnak lathatova:
kozos alapszokincs, amelynek elemei azonos modon alakultak at, kozos
szerkezet, nyelvtani hasonlosagok, hanglejtes. 

Egyeb peldak: az angolul beszelo nem magyar anyanyelvu tarsasagban a finnek
angolja jobban ertheto szamomra, mint a tobbieke. Aztan, ha
forditoprogramot kellene csinalnom, sokkal egyszerubb dolgom lenne a
finn-magyar programmal, mint az angol-magyarral.  

De Pista, bizonyara tanultal mar nehany nyelvet. Lehetetlen nem eszrevenni
pld. az indoeuropai nyelvek kozos alapjait. Nyilvan az azsiai nyelvek is
rokonok, s nem lennek meglepve, ha az indianok nyelve is emlekeztetne
valamelyest a mienkre...

Tudomanyosan megalapozott kijelenteseket viszont csak rendkivuli alapos
vizsgalat utan lehet tenni. Ez a nyelveszek dolga. Ha megteszik, szivesen
elolvasom, s szolok hozza innen, a palya szelerol.

Janos

Az alvassal kapcsolatban:

Ugy fel eve lattam egy filmet a TLC (The Learning Channel) csatornan
az alvassal kapcsolatban. Az alanyokat 2 csoportra osztottak. Az elso
csoportban levok naponta egyszer 3 orat aludhattak. Mig a masodik
csoportban levok naponta haromszor 1 orat aludtak. A teszt 2 hete soran
4 orankent koncentracios(logikai) teszteket kellet elvegezniuk.
A teszt masodik hete folyaman a kulonbseg igencsak szembe tunove valt:
Mig az elso csoportban levoknek szinte lehetetlen volt elvegezni a
feladatokat addig a masodik csoport tagjai "konyeden" meggyurkoztek a
problemakkal.

Egy masik filmet is lattam a temaval kapcsolatban:
Ebben a filmben elkulonitettek nehany alanyt, mindenkit kulon helyisegbe
a kulvilagi hatasoktol elzarva. Mivel az alanyoknak nem volt fogalma
a pontos idorol akkor fekudtek le es keltek fel amikor ugy gondoltak,
hogy
a nap vegetert/elkezdodott. A teszt vegere az alanyok altalaban naponta
ketszer 4 orat aludtak.

Tanulsagkent azt lehetne levonni, hogy mindenkepen egeszsegesebb a
napponta tobszori alvas, vagy legalabb nehany pihenteto alvasocska a
rendes ejszakai alvas mellett.

-
Mark G. Horvath
 M. Sc. ISE.

Nehany eve elterjedtek itthon (is) azok a tea/kavefozok, amik a belejuk
ontott vizet kicsinyenkent felforraljak es szortyogva atcsurgatjak a
tolcser alaku filterbe rakott tean vagy kaven. Remelem ezutan mindenki
tudja, mirol van szo. Engem a kozelmultban (negativ) katarziskent ert
a felismeres, hogy ezekben a szortyogokban NINCS SZIVATTYU! Kerdesem:
akkor mitol megy fel bennuk a pumpa, vagyis mitol nyomodik (felfele)
at a viz azon a csovon?                                      Udv///Laci

Hello Mindenkinek!

 wrote:
: tobb tesnel viszont azt tartom gyanusnak, hogy a leendo hold es a befogado
: bolygo tavolsaga lenyegesen kisebb, mint a tobbi zavaro bolygo es a hold
: tavolsaga, ezert aztan nehezen tudom elfogadni, hogy azok hatasa
: jelentosen befolyasolhassa az esemenyeket. 

Mivel a dolog engem is erdekel, utananeztem a Marik Miklos altal szerkesztett
Csillagaszat c. (nagy)konyvben. (Akademiai Kiado 1989, oldalszamok erre 
vonatkoznak) A kerdeskorrel kapcsolatban talaltam nehany informaciomorzsat, 
elsosorban a korlatozott haromtest-problemarol szolo reszben. A dolog 
matematikaja 'nem konnyu', nem is megoldott a problema altalanos 
esetben, ugyhogy az altalam kihamozott reszlet-informaciok kozlesere 
szoritkozom, aki tobbet akar, annak: sorry.

1.
: Forditsuk meg kepzeletben az
: idot ! Ettol kezdve a hold szepen kering a bolygo korul, majd egyszer
: csak a tobbi bolygo hatasara kiszakad a palyalyarol, es mondjuk Nap
: koruli palyara all. nehezen tudnam elkepzelni az ilyesmit. 
Ilyen palya elvben lehetseges (161.-164. o.), a mi Holdunk palyaja hal' isten
ebben az ertelemben nem instabil (mostanaban), nem fog elszallni csak 
ugy trip-hop. A mozgas szamara vannak 'megengedett' es 'nem megengedett' 
tartomanyok a Nap-Fold-Hold sikban, es a Hold szamara megengedett 
tartomany egy Fold koruli ellipszis belseje.

2. A holdbefogas jelensege szinten lehetseges. Konkretan a Jupiter holdjai 
kozul negy a leggyanusabb jelolt erre (164. o.). A mi Holdunk keletkezese 
homalyos pont (244-245. o.), volt gyanu, hogy szinten egy befogott hold, de
`a befogas mechanikai szempontbol igen ritka, tehat kevesse valoszinu 
esemeny'. Szoval: ???.

: Varom, hogy valaki eros ervekkel alatamassza a holdbefogas lehetoseget.
Hat az en erveim nem tul erosek (csak idezni tudtam :( ), bar azert nemikepp 
megnyugtatoak. De azert szinten igen orulnek, ha egy *szakember* 
ismertetne a tudomany jelenlegi allaspontjat jol. Csillagaszok a vonalban?

Mellesleg a newtoni mechanika (+newtoni gravitacioelmelet) a
holdbefogasnal sokkal betegebb dolgokat is tartalmaz. Mar nem tudom, hol
(de tobb helyen is) olvastam, hogy lehetseges olyan klasszikus mechanikai
rendszert megadni, ahol nehany test egymas gravitacios hatasara _veges ido
alatt a vegtelenbe tavozik_, raadasul ha jol emlekszem, a szelrozsa minden
iranyaba, valamilyen 'kozponti' rendszerbol nezve. Azert ez mar nem
semmi. }=0 (A relativisztikus mechanikaban ilyen nincs, mert ehhez persze
tul kene lepniuk a fenysebesseget.) Ki tud errol tobbet? 
-------

: >Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
                                                   ------------------
: >mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara. Igy
:                 ^^^^^^^^^            --------------------
Errol az elmeletrol nem tudok nyilatkozni, nem tudtam visszanyomozni az 
eredeti irast se (nem tul jo mifelenk a newsfeed :< ). Viszont Bela, te 
szerintem kicsit egyszeruen veszed a dolgot.: 
: A mozgasegyenlet
: szerint ugyanis m*v^2/r = k*m*M/r^2. 
Vagyis a Fold-Hold rendszert ket tomegponttal modellezed, ilyen 
rendszerben pedig arapaly okoknak, forgasi energianak helye sincs, 
ugyhogy eselyt sem adsz az effektusnak, hogy fellepjen. Ez nem tul 
tisztesseges ;)). Hangsulyoznam, hogy az altalad kritizalt elmeletrol 
semmi tobbet nem tudok, kritikadat csupan elvi alapon kritizaltam.
Bye, 
gereble.

Helo mindenki!

Egy feladatsorban talalkoztam a kovetkezo peldaval:
"A Csillagok Haboruja cimu filben eppen egy urcsata kellos kozepen
vagyunk. Az ellenseges A es B urhajok relativisztikus sebesseggel haladnak
el egymas mellett ellentetes iranyban. (Az egyszeruseg kedveert tegyuk
fel, hogy a ket urhajo egyforma hosszu.) Az A urhajo parancsnoka a
kovetkezo utasitast adja: az A urhajo vegen levo a haladasi iranyra
merolegesen (a B urhajo mozgasegyenese fele) beallitott agyut pontosan
akkor sussek el, amikor az A urhajo orra a B urhajo vegehez er. Az A
urhajo legenysege szerint ez rossz taktika, hiszen a hosszkontrakcio miatt
B urhajo megrovidul, igy a lovedek a B urhajo orra elott fog elmenni.
Ezzel szemben a B urhajo legenysege szerint ez okos (es szamukra vegzetes)
taktika, hiszen szerintuk A urhajo fog megrovidulni, igy a lovedek eppen
telibetalalja a B urhajot. Kinek van igaza? Magyarazza el pontosan a
paradoxon feloldasat!"
        Hat ez volna a nagy kerdes. Kerlek segitsetek, mert csutortokon
(HOLNAP) ZH-t irunk belolle! Ha magan-emilben is elkuldenetek,
talan meg idoben ideerne. Rajtatok mulik az egesz csoport sorsa!
Elorre is koszi.
                                
                                        Abi

Molnar Balazs irta:
> Rendelkezik-e valaki bovebb informacioanyagrol arrol hogy mikor valik
> valosagga a fuzios energiaforras felhasznalasa az ember szamara? Ha jol
> tudom ettol varjak a jovo ENERGIAszuksegletek kielegiteset. Vajon hol
> tartanak a fejlesztesek ? , Milyen problemakkal allnak meg szembe ?
 
        Nem sokra emlekszem, pedig vizsgaztam belole :)
Van a fuzios reaktoroknak valami kiszamithato parametere. Sajnos mar a
nevere sem emlekszem. Nos ha ez a parameter eler egy erteket, akkor
nyert ugyunk van. Lehet, hogy ez a szam eppen azt mondja meg, hogy
mennyi energia termelodik a bepumpalt energiaban merve. Ugyanis ezekbe
a szerkenytyukbe (pl. Tokamak) oriasi energiakat kell betaplalni.
Aztan mikor neki all termelni, akkor meg mar az a baj, mert el kell
vezetni a megtermelt energiat. Az egyik helyen, ha jol tudom az 
elektromos rendszerbe vezettek be a megtermelt energiat. Tehat, ha ugy 
tetszik a fuzios energiatermeles mar megoldott.
        Mint mondottam van egy szam ami azt mondja meg, hogy a bevitt
energianak hanyszorosat adja le a reaktor. Ha ez a szam nagyobb mint 1
akkor OK. Beindult a termeles. Muhinnak a 80-as evekben irott konyveben
volt egy abra. Meg pedig a legjobb parameter az evek fuggvenyeben.
kb 93-94-re kellett volna a parameternek elernie az egyet. Ezt nem 
tette, hiszen nem hallottunk rola. Hogy milyen a helyzet talan jellemzo
hogy az RMKI-ban lebontjak a tokamakot, es a pazma fizika osztalyt
felszamoljak.
        Na most ez vagy a fuzios energiatermelesrol mond valamit, vagy
az MTA-rol.
                                Horvath Pista

Voros Jozsef irta:
> ha eletem vegeig senki semmifele epkezlab elmeletet se allitana
> fel arra nezve, hogy a tagulas mert pont akkora. Annal nagyobb lenne
> az oromom, ha megis szuletne valamilyen matematikai, logikai stb 
> elmelet, ami ezt jol magyarazna (szamomra meggyozobben, mint az 
> antropikus elv). Igy aztan igazi banat csak akkor erhetne, ha valaki egy
> csodalatos jo elmeletet allitana fel, de _nem lennek kepes megerteni_...

        Mint mondottam volt, vagyon az inflacios modell. Remelem megeled
ennek a Tudomanynak a megjeleneset, igy az elso pont kilove.
        Az orrod mar 1981 ota jo nagy lehet, ugyanis akkori az elmelet.
Banatod nem kell hogy legyen, ugyanis meg lehet erteni.
        Figyelmedbe ajanlanam, a Tudomany nevu folyoirat legelso szamat
1986-bol, amiben valogatas volt a Sci. Amer. legutobbi szamaibol. 
Szerintem maga Guth irta le az inflacio modellt benne.

Most csak a dinokhoz szolnek hozza.
Jo! Tegyuk fel az emlosok ezert alszanak. De miert
alszanak (aludtak) a dinok?
                                        Horvath Pista

>regebben eszrevettem en is a leirt jelenseghez hasonlot, 5-10 perc
>szundikalas utan sokkal frissebben ebredtem fel, mint ahogy lefekudtem es
>tovabb birtam. Akkor azt hittem, a nem-alvas egyszercsak felhalmozodik es
>egyszer "elajulok" es 10-12 orat fogok aludni egyhuzamban.Mivel nem tortent
>meg, es azok koze tartotzom, akiknek bizonyos idoszakonkent a 24 ora keves
>egy napban, nem olyan regota tudatosan csinalom. 
>Kivancsi lennek, kiprobalja-e valaki es ha igen mi lesz a velemenye
>errol.Azert kivancsi lennek egy neurologus velemenyere is:)

Hat  neurologus  nem  vagyok,  vegul  oxyologus  lettem,  de  neurologusnak
indultam,  es  3 evig dolgoztam a DOTE Neurologiai klinikajan.  Mivel igazi
neurologus  nem  reagalt (talan nincs a lisatan), megprobalok nehany dolgot
hozzafuzni.
Elsosorban  azt,  hogy  valoban nem tudjak pontosan, mi zajlik odabent.  Az
alvas fazisait Mihaly jol leirta, erre hal' istennek nem kell kiterni.
De... 
Klinikailag az epilepsziara hajlamos betegeken alvasmegvonassal epilepszias
rohamot  lehet provokalni.  Psychosisra hajlamos betegeknel, mikor kezdenek
decompensalodni  alvaszavarok  jelentkeznek  eloszor, majd nehany nap mulva
valnak  psychotikusakka.   Ez  sok  psychiatriai  betegsegre  jellemzo,  es
forditva  is  igaz,  ha  az ilyen beteget nehany napig nem hagyjak rendesen
aludni  (tehat valamennyit alhat csak keveset), kitor rajta a teboly :).  A
teljesen  egeszseges  emberekre vonatkozolag sokat nem tudok, remlik mintha
emlekeznek  egy  cikkre,  ahol  a  kovetkezmeny ingerlekenyseg (hi Pista!),
donteskeptelenseg,   indokolatlan   kockazatvallalas,   vagy   ellenkezoleg
kozonyos viselkedes volt.
Az  erdekes  az,  hogy  ez  akkor  is  igy  volt,  mikor hagytak a pacienst
elaludni,  vegigmehetett  az  osszes  fazison,  de  a  REM fazisnal ami 1,5
orankent  csak  kb.  10 perc mindig felebresztettek, az ossz alvasido pedig
maradt kb.  8 ora.  Nehany nap mulva duhonges....:).  
Szoval  a  10-15  perces  periodusok  vadnak tunnek (persze ki tudja, lehet
valami  amirol meg nem tudunk).  Az alvasigeny valtozo, normalisan napi 5-6
ora  ala  tartosan  nem  csokkentheto  kovetkezmenyek  nelkul.   Keringenek
legendak  nagy  emberekrol akiknek eleg volt 1 ora alvas naponta, de tessek
az  eletrajzok  veget  is elolvasni:  altalaban elobb-utobb bolondokhazaban
vegeztek.   
Hogy  ez  amit itt leirtam igy van-e valojaban?  ....  Nehany evvel ezelott
igy  veltuk,  azota  nem hallottam nagy attoresrol (attol meg lehetett), ha
nem lenne mar helytallo amit irtam, akkor bocs mindenkitol.

Udv:   Tibor

A moderatori helyreigazitasok utan:

------- Forwarded Message Follows -------

From:           Self <PHCOL/PYRO>
To:             
Subject:        Re: *** TUDOMANY *** #222
Date sent:      Mon, 13 Oct 1997 15:30:03 NFT-1

> =======================================================
> Felado :  [Korea (South)]
>
> Pyro irt a magashegyi legnyomasrol. Szerinte ott semmi vakuum nincs.
>         Szerintem meg igen.
> 4500 m-en mar fele a legnyomas, a Himalaja tetejen pedig mar negyede a
> tengerszintinek. Persze 25 KPa nem vakuum, de a 100 -hoz kepest nekem
> mar kicsit annak tunik.

Ezzel en is tisztaban vagyok. OK, azt hiszem itt definicioproblemak 
vannak. A vakuumot a legjobb tudasom szerint sokfelekeppen lehet 
definialni, de valahol eppen 0 kPa nyomast jelent. Nem? 

>         kb egy eve olvastam egy hosszabb cikket a magashegyi hegymaszokrol.
> Megdobbento az egesz. Hogyan birnak azok ott egyatalan eletben maradni?

Becsszora otthon elo fogom venni a Scientific American Medicine-t es 
irok egy kis osszeallitast errol, ha van ra igeny.......


> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: vakuum hatasa.. ( 35 sor )
>           kiserletetika

> A multkori leveledben ( a vakuum hatasa ), mint ha megtalaltam 
volna > magat a szadizmust !

Igen, es pl. kutyat az urbe loni, az milyen dolog? :-))))

> Nem gondolod, hogy talan nem igy kellene elvegezni egy kiserletet ?

Rendben van, kerem ismertessen egy mindenki altal elvegezheto 
kiserletes felallast arra vonatkozoan, hogyan lehet egy mindenki 
altal hozzaferheto elolenyen tanulmanyozni a gyorsan fellepo 
legnyomaseses hatasat! Epedve varom sorait, okuljunk belole! 

> Lasd, a gyogyszer-ipar. Ott is vegeznek kiserleteket allatokon,
> de gondolom, hogy nem kedvtelesbol !

Mellesleg egy allatkiserletnek nem csak akkor van letjogosultsaga, ha 
tettenerhetoen szolgalja az emberi celokat (pl. a gyogyszeriparban), 
hisz ebben az esetben minden alapkutatasban torteno allatkiserletet 
is be kellene tiltani! A hatar megvonasa nehez, s en oszinten 
megmondom, az a velemenyem, ha egy gyerek kitalalja, hogy horcsogot 
boncol, mert kivancsi a belsejere, tegye, mert ez olyan elmeny, mely 
nem feltetelezi szadista hajlamok megletet, s oriasi hatassal van a 
szemleletmodjara! Mas kerdes, hogy a boncolast hogy uti nyelbe az 
ember!

> Most gondold bele magadat, abba a bizonyos fecskendobe !
> Na ? Milyen erzes ?

Ez szemelyeskedes!

> Egyszoval, ezekre a kiserletekre van mas lehetoseg is !

Megegyszer kerdem, mi? Konkret modszereket, s 
felallast kerek!

> Orulhetsz, hogy nem kudtem el neked szemelyesen az elozo levelemet,
> amit a moderator visszakuldott nekem.

Nyugodtan johetett volna. 

> Probaljunk meg az elolenyekkel emberi modon viselkedni !

Nezze, elegge nyilvanvalo a levelebol a celja. Nem az allatvedelem, 
hanem az alapveto tudomanyellenesseg, megfuszerezve egy jo adag 
feltunesi vaggyal.

Olah Sanyi vetette fel a temat a #227-ben.

A New Scientist honlapjan fogsz talalni sokfele megoldasi
javaslatot, ha van idod egy rovid osszefoglaloval enyhiteni
a felkeltett kivancsisagot, kerlek tedd meg. Nekem 2 hetig
bizti nem lesz idom 8-(.

Udv
Attila

Sziokak!

Regen valemelyik urrepulorol vegeztek egy kiserletet hogy kihuztak 
egy drotot az urben es ezzel akartak aramot termelni. A Fold egy nagy 
magnes es az indukcio elve alapjan ez lehetseges.
Vajon lesz meg ebbol valami illetve felhasznalhato ez energia 
termelesre hosszabb tavon (pl. urallomasoknak)?
Koszi
Jozsi