Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 3262
Copyright (C) HIX
2006-08-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Re: Az elveszett gravitacio (mind)  16 sor     (cikkei)
2 Re: Az elveszett gravitacio (mind)  93 sor     (cikkei)
3 Re: vilagur homerseklete (mind)  22 sor     (cikkei)
4 szupra, gravitacio (mind)  52 sor     (cikkei)

+ - Re: Re: Az elveszett gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

2002-ben kiadott magyar etalon könyv kiragadott mondatát 
idézem. Hraskó Péter egyetemi tanár írta "Nulla tömegű részecskék" 
címszó alatt, a 114. oldalon: 
*Azt, hogy a v frekvenciájú fény hv energiájú fénykvantumokból áll, 
Einstein a fotoeffektus magyarázatához feltételezte. Az erről szóló 
dolgozata néhány hónappal előzte meg a relativitáselméletről írott 
cikkének a megjelenését. Ebben a cikkében még csak a 
fénykvantumokról volt szó. Csak bő évtizeddel később kezdett 
világossá válni, hogy ezek a kvatumok nulla tömegű részecskék, 
melyeknek hv/c nagyságú impulzusa van. *

Teccik érteni? 
Amíg nem teccik, nem írok. (Ugyanis nekem nem mindegy miféle talajra 
hull a mag.)

Zoli
+ - Re: Az elveszett gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

Zoli:

> >A tomegre pedig ervenyes megmaradasi tetelunk van.
>
> Jókora tévedés mondhatom. Nincs ilyenünk! (volt ugyan, de elkallódott)

Itt kezdodik a problema...

> >keplet. Az is a neve, hogy tomeg-energia ekvivalencia.
>
> Kár, hogy elírták a  nevét. Talán  helyrehozható, mert itt jövök én:
> Ekvivalencia helyett  arányosság van köztük. Érzed a különbséget?

Elirtak :) Hat ez jo... A te nezopontodbol valoszinuleg az egesz
fizikat elirtak, mert semmit sem ertesz.

> Ez rettenetes! Tudd meg, hogy a két fotonnak nincs tömege - s emiatt
> tömegközéppontjuk sincs.  Az általános iskolai tananyagot meg piros
> aláhúzásokkal kell ellátni.

Termeszetesen van. Es termeszetesen pont emiatt marad meg az impulzus.
Vagy impulzusmegmaradas sincs szerinted?
Nezz utana, az minden korulmenyek kozott megmarad, ilyenkor is.
(nezz utana pl a Compton jelensegnek)
Ha nem maradna meg a tomeg, vagy a fotonnak nem lenne tomege, akkor nem
maradhatna meg az impulzus sem. Ezek trivialis dolgok, amig ezekkel nem
vagy tisztaban, nem erdemes tovabbmenni.

> >>azt allitod, hogy a fotonnak sem tomege, sem energiaja, sem
> >>gravitacioja nincs? Egyre jobb!
>
> Konkrét kérdésedre konkrét válaszom: Egyszerre ennyit NEM állítottam
> Honnan vetted?

Feljebb irod: nincs tomege. Idezet elozo irasodbol:
"Annihilálódtak. Ha meg nincs felszabadítható energia, akkor ott
gravitáció sincs, lásd alább:"
Orulok hogy nem ertesz egyet magaddal, en sem...
Bocsi, tenyleg nem egyszerre allitottad, a 3 allitas 2 kulon mondatban volt.

> Viszont mert kérdéseddel megpróbáltad azt sugallni, hogy
> hülyeségeket írtam, mostantól figyeltetni foglak!

Igy van, de szerintem nem csak probaltam, tokeletesen sikerult is :)
Ez a "figyeltetni foglak" mifele primitiv fenyegetes? Az ilyesmi altalaban
az ervek elfogyasanak csalhatatlan jele...

> Egyúttal közlöm, Jánossal mélységesen egyetértek.

Erdekes gondolat, de a fekete lyuk eseteben, ugy tunik, bukik, ezert
en sajnos nem tudok egyeterteni vele.
Vagy magyarazzatok meg, hogy van az, hogy a foton bennmarad, a gravitacio
meg kijon. Es mitol indulna el barmerre a tomegkozeppont, ha semmilyen
kulso ero nem hat a rendszerre.

Janibacsi:

Ez a vak hal pontosan miert is cafol barmit is? Gondolom masok sem
ertik.
Nekem mire kell bizonyitekot mutatnom?
A Miller kiserlet eredmenyeirol eleg reszletes leirast ebben a konyvben
talalsz:
J. Brooks és G. Shaw (1973): Origins and development of living systems. London,
 New York: Academic Press.
A kiralis molekulak szintezisekor az izomer arany eltolodasarol es sok minden
egyebrol ezekben olvashatsz:
Bata Lajos (1972): Folyadékkristályok. KFKI Report. 72-7495.
Bata Lajos (1976): Folyadékkristályok fizikai, biológiai rendszerekben és a gya
korlatban. Fizikai Szemle. 3.1

> felszineien. De a methan (CH4) moilekulaja Carbon atomot tartalaz, ami
> szerves vegyulet. Honnan eredhetett a Carbon? A kutataok a Carbont, es a

A szen nem szerves vegyulet, sot egyaltalan nem vegyulet hanem elem.
Egesz csillagok vannak szenbol, kisbolygok, meteorok jelentos mennyisegben
tartalmazzak. De hogy jon ez ide? Van es kesz, az elettol fuggetlenul.

> > <<...az elo es holt nem ugyan azon anyagokbol van....>> Hmm. A
> > decomposition hamar kezdodik, az igaz, de a holt leny testei mas
> > anyagokbol lenne mint mielott elhaltak?.             A fergek

Igen, amint az eletjelensegek mexunnek, ezredmasodpercek alatt elkezd
visszafordithatatlanul bomlani a szervezet.

> > megjelennek hamarosan,de honnan? S csak a decomposition teszi az anyagi

A fergek a legy peteibol fejlodo nyuvek.

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"
+ - Re: vilagur homerseklete (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marky,

> Ennek van valami
> intenzitaskarakterisztikaja, ami pont olyan, mint egy 2,7K-es fekete
> teste es ezert mondjuk a vilagur homersekletet 2,7K-nek?

Igen. Keletkezese: Az osrobbanas utan sokaig ionizalt plazma volt
minden. Ami nem atlatszo. Aztan nagyon gyorsan semleges gaz (foleg
hidrogen, nemi helium) lett belole. Onnantol kezdve a vilagegyetem nagyreszt
atlatszo. A 2.7K fotonok igazabol azok, amik ekkor elindultak. A
tagulas miatti voroseltolodas miatt ilyen hideg.

> Szoval mi tortenik?

Ha tokeletes tukrod van, akkor nincs eselye a radiativ egyensulynak.
De meg ekkor is van konvektiv hocsere, igy elobb utobb azert beall
a termikus egyensuly. Vagy nem, mert tul sokaig tart es nem birod kivarni.
Az a baj, hogy a tagulo vilaggal a suruseg is csokken (igy a konvektiv
hocsere is), a hattersugarzas is hul, stb. Utana kene gondolni, hogy
mikor nem all be sosem az egyensuly...

Gyula
+ - szupra, gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ferenc,

> Miert szunne meg a gravitacio? En ugy latom, hogy teljesen folytonos marad,
> mint ha nem is tortent volna semmi. A nyugalmi tomegek megszunnek, de a
> fotonnak ugyanugy van tomege, gravitacioja. Ket foton keletkezik, melyek
> nyilvanvaloan ellentetes iranyban tavoznak (impulzus-megmaradas), igy a
> rendszer tomegkozeppontja nem gyorsul, a gravitacioban sem lesz valtozas.
> (Az annihilacio pillanataban.
En is errol beszelek: az annihilacio pillanataban nam, de utana egy c*t sugaru
gombon belul nincs gravitacio. Ha van, akkor rajzold fel a gravitacios
tereroeloszlast. 


>Utana termeszetesen az elhuzo fotonok miatt
> lehet valtozas, lasd lejjebb, de ennek semmi koze az annihilaciohoz, a
> fotonok mar csak ilyenek, akarhogy keletkeztek)
Hat azert van koze az annihilaciohoz, mert a fotonok (mar ha vannak ilyenek:-)
viszik el a tomeget.


>  Tortenhet az annihilacio egy fekete lyukban is,
> ekkor a foton nem tud elszokni a vegtelenbe ahol mar nem erezzuk a
> gravitaciojat. Kivulrol nezve sem az annihilaciokor, sem a parkelteskor
> nem lesz semmi valtozas, c*t tavolsagon belul sem.
Valoban, eme specialis esetben nem. De az eredeti kerdes nem erre vonatkozott.
Aztan, hogy egy fekete lyuk belsejeben mi van, arrol eleg keves az informacionk
.


Marcus, 

> Keresztkerdes: fogok egy olyan szilard anyagbol keszult go:mbo:t, ami
> 5K-en szupravezetove valik, berakom egy 300K-re klimatizalt urszondaba es
> a vilagur "kellos kozepen"  kidobom a "nagy semmibe". Az anyag elkezd hot
> kisugarozni es emiatt lehul es osszehuzodik (tegyuk fol, hogy a gomb
> atmerojebol kovetkeztetek a homersekletere). Mi tortenik az anyaggal, ha
> 5K-re lehult? Ha szupravezetove valik, akkor (szerintem) nem sugaroz
> semmit, ill. a mikrohullamu hattersugarzas sem indukal benne orvenyaramot,
> ergo megmarad 5K-en, annak dacara, hogy 2,7K a vilagur homerseklete es nem
> all be a "hagyomanyos" termodinamikai egyensuly? 
Ez a termodinamikai egyensuly. Elmeletileg idealis szupravezetot feltetelezve a
gomb fala visszaveri a sugarzast (belulröl), igy nem ad le tobb hot. Fol sem
vesz energiat, mert a kivulrol jovo sugarzast is visszaveri. A 100%-ban
reflektalo felulet mogotti homerseklet indifferens. Kivulrol 2.7 K-esnek latjuk
a gombot.

>Vagy a szupravezetes a
> szo szoros ertelmeben csak egyenaramra igaz (tehat tenyleg 0Hz, ami a
> gyakorlatban nem fordul elo) es GHz-ekre nem? Szoval mi tortenik?
Gyakorlatban ez is lehet: nagyfrekin nem szuprvezeto, ezert tovabb hul. 

Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS