Sziasztok!

Th(A)n kerdezte:
: De megis mennyit kellett tudnia az aksiknak? Volt annyi napelem, hogy
: tobbnyire telen is eleg volt, es akkor "csak" par hetre valot kellett
: tarolni, vagy tobb honapos nagysagrend?

Ezt nem tudom, mivel a tv nagyon trukkosen nyaron mutatta a hazat. De a 
film arra ment ki, hogy a tavvezetek csak "biztos ami biztos" alapon van
odavezetve, tehat gondolom telen is megy aksival.

Egyebkent 6 hete lattam egy pincenyi akkumulatort (216 db. kb. 80x50x30
cm-es 2,4 V-os savas aksi, sorba kotve), egy 2x800 MW-os hoeromu
vezerlokozpontjanak szunetmentes aramforrasat. Sajnos nem jutott eszembe
megkerdezni az energiatartalmat, a Varta homepage-n meg persze nincsenek
fenn az ekkora aksik. Esetleg irhatok Vartaeknak, ha erdekel.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Mar olvasom egy ideje a tudomanyt, de csak most eloszor irok....

Na, a lenyeg, a lenyeg, hogy ugy kb 5-6 evvel ezelott a magyar radioban
a kovet kezo hirek hangzottak el:

1. nap
   2 fuggetlen (tehat nem a katonasag altal tamogatott) kutato, felfedezte
   a magfiziot szobahomersekleten. A kiserletnel a Litium elem volt a
   katalizator(??).

2. nap
   Teller Ede megerositi a hirt, hogy a dolog tenyleg mukodik.

3. nap
   A KFKI is elvegezte a kiserletet, meghozza sikeresen!

4. nap
   A hir kacsa volt, nem igaz semmi az egeszbol!

Az elso napi hireket en is hallottam, a tobbit egy ismerosom mondta el.
Neki raadasul van egy ismerose a KFKI-nal, aki szinten megerositette a
dolgot, csupan annyit fuzott hozza, hogy eleg nagy a bizonytalansagi
tenyezo (??), tehat sok kiserletbol, csak kevesnel jon letre a dolog,
de letre jon!

Nos, a kerdeseim: ki hallotta ezeket a hireket, es tud-e tobbet???
Vajon tenyleg csak kacsa (es az ismerosomet is atvagtak - amit nem
feltetelezek), vagy a katonasag, lenyulta a dolgot (a kutatok fuggetlen
mivolta miatt 3-4 napjaba telt).

Ha vmit pongyolan fogalmaztam, sorry, de tudomanyosan nem vagyok egy
fantasztikum, csupan amator erdeklodo...

Pasztor Zsolt

Hali!

Legyen vegre egy tema Oveges professzor kiserletei szintjen!

A halando ember tapasztalata szerint a szelesebb gumi jobban tapad. De ha
megprobalom megmagyarazni, hogy miert, akkor eleg nehez helyzetbe kerulok.
Az atlagember konnyen megmagyarazza: Nagyobb a felulet, tehat nagyobb a
surlodasi ero. Ezzel nem tudok egyeterteni:

1. Tegyuk fel, hogy ugyanakkora a levego nyomasa a szelesebb gumiban.
(mellesleg nem tudom, hogy tenyleg igy van-e) Ez esetben a felulet,
amelyen a gumi tamaszkodik, ugyanakkora!

2. Fizikabol azt tanultuk, hogy a surlodasi ero fuggetlen a surlodo felulet
nagysagatol. A valosagban is igaz ez?

Varom a valaszokat, ne kimeljetek az inhomogen feluletekkel, a gordules
altal felemesztett energiaval, feluleti egyenetlensegekkel!

Balazs

Janosnak: 
A definiciokban nem vagyok biztos. (Foleg az elsovel kapcsolatban
dereng csak halvanyan bennem ne'mi Kek Feny):  

markecol [bunozoi szleng] 
ittas szemelyt szexualis figyelemelterelessel kizsebel 

telemarketer [angol] 
tavkereskedo, arut/szolgaltatast telefonon keresztul kinalgato
zaklato egyen 

telemarkecolo 
1. ugyanez emaillel es nyuzgrupp spammel 
2. akikkel tele van  (a markecom es a postaladam)

> Mielott barki azt hinne, hogy megfutamodtam,
> kozlom, hogy juszt is megcsinalom a szelautos
> elemzest  - es nagyon bizom benne, hogy nem
> fog beletorni a bicskam :))) Csak meg egy kis
> turelmet!

Kedves Csussz! 
Optimizmusod dicseretre melto! Pesszimizmusod pedig --mely szerint
szellel szemben nem lehet-- egyenesen peldamutato! Az ilyen
ovatos-negativ latasmodot en mindig messzemenoen tamogatom,
erkolcsiekben es anyagiakban egyarant! 
Mivel ezek a kutatasi eredmenyek a jovo energiagazdalkodasara, es
vegeredmenyben az emberiseg sorsara meghatarozoak lehetnek, ezert
a kovetkezo felajanlast teszem: 

Aki eloszor bebizonyitja, hogy 100 km/oras tartos propellerezes
lehetetlen 
x km/oras szembeszelben, annak x US dollar jutalmat fizetek. 

Tovabba minden sikeres palyazat utan megismetlem a fenti
ajanlatot, azzal a megszoritassal, hogy az uj x legalabb duplaja
legyen a legutolso nyertes erteknek. 


Tehat, ha valaki ki tudja zarni, hogy 10 km/oras szel eleg legyen,
az 10 US dollart kap. Ha ezek utan valaki bebizonyitja, hogy meg
25 km/h-s szel is keves, az 25-ot, es igy tovabb, 200 km-es szel
eseten 200 dollar jar. 


Varga Joska, 
a bokezu mecenas, a telemarkecolok rettegett ellensege

Hogyha fuj a szembeszel***, okos ember ... epit szelautot? 

HJozsi! 
Ha hinni lehet annak amit irtal, hogy szellel szemben milyen jo,
akkor ugyesen kipukkasztottad (nem eloszor) az elkesett (nem
eloszor) leggombomet, mert ugy sok penzt nem lehet nyerni. Nos,
fuggetlenul attol, hogy igazad van-e (lasd lentebb), ezennel
kiterjesztem az ajanlatomat hatszel esetere is, hogy izgalmasabb
legyen! Ha ugyanis hinni lehet annak, amit szinten irtal, hogy
t.i. hatszelben milyen rossz, akkor 99 km/oras hatszel nem lesz
elegendo 100 km/oras utazashoz, es ezert 99 dollar uti a markod! 

Felteve, persze, hogy helyes az ervelesed. A vege legalabbis ugy
fest, mint egy indirekt bizonyitas, (reductio ad absurdum): 

>es vilagos, hogy a szelcsendes esetu kiskocsi is orokmozgot 
>jelentene, ha kepes lenne meglokes után haladni. Ezzel 
>a max hatszeles sebesseg idealisan = szelsebesseg." 

de az elejen meg azt irod, hogy 

>Feltetelezes: a hatszelben kozlekedo kiskocsi maximalis 
>sebessege a szelsebesseg. 

Szoval, mennyire gondoltad komolyan? Ez most feltetelezes, ovatos
tapogatozas, vagy kemeny bizonyitek akart lenni? 


***"A szellel szemben jarok..." --Szorenyi-Brodi 

Egy csomo kerdes merul meg fel, Jozsi, irasoddal kapcsolatban: 

Ha jol ertettem, a gondolatmeneted sarkalatos pontja egy
egyenlotlenseg: 

        "k>=c (ami nyilvanvalo)" 

1. Miert nyilvanvalo? Pl. akarhogy epited a szelkereket,
automatikusan k>=c? 

2. Mennyire merev a k/c? 

3. Ha nagyon, akkor honnan tudjuk, hogy tenyleg k>=c? 

4. Ha viszont a k/c arany "rugalmas", miert nem lehet a hatszelnel
gyorsabban kerekezni? Ha maskent nem, hat betolod v = 2V-re. Meg
mindig van V relativ szembeszeled, es szabadon manipulalhatod a
k/c-t. 

Szoval maradt itt meg tisztazatlan kerdes boven. Hogy mast ne
mondjak: 

5. Elnyered-e a 99 dollart? 

Nem tartozik ide szorosan, de ravilagithat valamire: 

6. Hogyan allitjak be a szelmalom (adott) lapatajainak szoget es
sebesseget egy adott szelsebessegnel (es legsurusegnel), hogy
maximalis teljesitmenyt erjenek el? 
Mit jelent k es c egy szelmalom (szeleromu) eseteben? Hogy kell
oket elkepzelni? Mi a viszonyuk a maximalis teljesitmeny eseten? 

>A szelsebesseg V, a kocsi sebessege v absz. ertekben a foldhoz kepest.
>A szelkerek teljesitmenye Pk=k*(V+v), a kerekeken fellepo gyorsitoero
>Fk=Pk/v=k*(V+v)/v (k [Ws/m=N] a telj. linearitasat kifejezo allando).
>Ami ellene fellep, a szelkerek legellenallasa: Ps=c*(V+v), Fs=Ps/(V+v)=c
>[N].
>k>=c (ami nyilvanvalo) eseten lathato, hogy a kocsi minden v sebessegnel
>gyorsitoerovel bir. 

Udv, 

Varga Joska

>Felado : Horvath Pista       Pusan Nat. University
>E-mail :  [Korea (South)]
>Temakor: kibocsatas ( 20 sor )
>Idopont: Fri Feb 27 03:27:49 EST 1998 TUDOMANY #351
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Szoval ha a kibocsatott kornyezetszennyezest nezzuk, akkor
>a hoeromuvek radioaktivitassal is jobban szennyezik a kornyezetet,
>mint az atomeromuvek. Es akkor ott van meg az a rengeteg minden mas.
Ez igy van :(
Elsosorban a pernyevel, amiben dusulnak az egyebkent ritka, de mindenhol
jelen levo radioaktiv vegyuletek es a bomlastermek radon. (C,H,O kieg, a
nehez oxidok ottmaradnak a pernyeben vagy elszallnak)
A pernyebol pl. pernyebetont gyartanak, abbol meg hazakat.
(meg most is?) Jon a falbol a radon, amit az ott lako emberek
letudoznek, kulonosen te'len ha nem szelloztetnek eleget.
Melyik magyar varosban/faluban tortent, hogy egy csomo hazban fel
kellett szedetni a padlot mert a szerencsetlenek eromuvi salakkal
alapoztak?
Felreertes ne essek, az hogy valahol egy kicsit magasabb a hatter
aktivitas meg semmilyen ismert kihatassal nincs a megbetegedesi
kockazatokra. Az elet sok milliard eve hozza van szokva egy -regmultban
jovel erosebb- hatter radioaktivitashoz.

>Az atomeromuvekkel szerintem ket gond van.
>1. Mi lesz veluk a bezaras utan.
>2. Nagyon sebezhetoek (terrorizmus, haboru).
>        Ez utobbirol sose lehet hallani. Nagyon elhalgatjak.
>Tudjatok miert?
Mert ilyen eromuvet cirka 200 evre kell tervezni, az ilyen tavu tervezes
hianyzik a politika eszkoztarabol. Penzrol, beruhazasrol pedig ilyen
volumenben vegso soron mindig a politika dont. (errol ennyit)
A gondok listajahoz en hozzatennek meg kettot:
3. az atomenergia baromi draga.
4. a hulladek elhelyezes is megoldatlan.

3. a biztonsagi koltsegek miatt is nagyon draga, a bonyolult
technologia miatt is. Kibanyaszni, sarga porra (UO2) feldolgozni,
dusitoba elkuldeni, (ezeket csak nagyhatalmak birjak megepiteni es
fenntartani) stb.stb., eromernokok jobban tudjak.

Tudomasom szerint az USA vagy 15 eve nem epit uj atomeromuvet, leginkabb
azert, mert nem eri meg, tul draga az igy termelt energia.
Az egy marketing szoveg, hogy az atomenergia olcso. Csak a katonai
nuklearis programmal IS rendelkezo allamoknak eri meg. Ahol katonai
koltsegvetesbol ugyis megepitenek a dusitot is, a szaporito reaktorokat
is. Az "atomenergia bekes celu felhasznalasa" csak mellektermeke a
katonai atomiparnak.

Ha egy allam nullarol, tisztan civil felhasznalasra akarna atomipart
teljes vertikummal felepiteni, egy altalam olvasott szamitas szerint 4x
dragabb lenne a termelt aram a hagyomanyos olaj/gaz eromuves
megoldasnal, teljes elettartamra szamitva, hozzaadva minden jarulekos
ktsg.-et. Mellesleg a teljes elettartamot 40-60 evre szoktak tenni,
viszont a reaktor magot nem lehet elbontani meg 200 evig az oriasi
aktivitas miatt. (1. gond)
A sebezhetoseg (2. gond) az egesz technologiara igaz, nemcsak az
eromuvekre. A hosszu felezesi ideju (alacsony- kozepes aktivitasu)
hulladek 
tarolasa, feldolgozasa, "pihentetese" fog meg nagyon sokba kerulni 
nekunk es unokainknak, a bezart reaktorok szazai mellett.
Szerintem amig tartosan (keszletek lemerulese miatt) nem no 4szeresere
az olaj ara, nem eri meg. Japan azert szallt be, mert nem akart nagyon
importfuggo lenni energiabol (a kornyezeti okok mellett, mivel az
atomeromu ketsegkivul tisztabb)

Ez cirka 50 ev, addig mindenkepp kitart az olaj. Addigra kiforrnak a
napelemes technologiak, es az egesz "atomkor" mult idobe kerul, a
hideghaboru koraval egyutt emlegetve. (remelem)
Nem ez a jovo utja.

4. Hulladek: En a Zurichben hallottam vagy harom eve, hogy (Svajcban
ahol szinten van atomipar) azzal latjak megoldottnak a kerdest hogy
lefurnak nehany ezer meter melyre az Alpokban, epitenek egy tarozot, es
a nuklearis hulladek elhelyezes meg van oldva. Kerdeztuk a
foldrengesveszelyt, korabban milyen rengesek voltak, stb. Az eromu olyan
helyen epult ahol 20 km-en belul 500 eve volt mar 9-as renges, es
altalaban az Alpokban nem surun van olyan hely, ahol egy kicsi
rengesfeszek ne lenne: az egesz vetodesekbol, ossze-vissza csuszkalo
takarorendszerekbol all.
Arra csak a vallukat vonogattak, hogy mi van, ha az elso komolyabb
renges szetturja az egesz kocerajt, a hulladek beleoldodik a retegvizbe?
(retegviz az fold alatti viz, ami nem a talajretegben van a felszin fele
nyitva, hanem lejjebb, esetleg zaroretegek kozott. Mindenhol van.) Onnan
nagyon konnyen megfertozheti az ivovizbazisokat is.
Szerintuk a fo gond az, hogy a "vadkeleti" orszagokban slendrian modon
kezelik az ilyen hulladekot, raadasul a gazdag nyugati orszagok cegeinek
jobban megeri exportalni a hulladekot Keletre, hadd dogoljenek rakasra a
nepek ott. Es, hogy mi lesz azzal a svajci, nemet, francia hulladekkal,
amit ok "exportalnak", mivel (szerintuk) egy jelentosebb "keleti"
baleset sokkal valoszinubb.
Ezzel szemben pl. Kanadaban nem lefutott kerdes a hosszu tavu tarozok
ugye,
pedig ott kontinentalis ospajzs van, ahol az elmult par milliard evben
nem nagyon volt foldrenges, es nem is varhato. (nagyszerkezeti okok
miatt) Idealis terep lenne melytarozokkal kiserletezni, de megsem
kapkodjak el.
A kritikus tenyezo az a tenger sok ido, azaz ki tudja milyen vilag lesz
nehany ezer ev mulva. (itt ohatatlanul bejon a politika) Vegleg
(irreverzibilisen) elasni nem akarjak, evszazadokig orizgetni problemas.

Egy reszmegoldasrol tudok: uvegszeru golyocskakba elnyeletni, amelyek
kemiailag megkotik, es semmi se oldja oket, es mechanikailag is
ellenallok. Konnyebb tarolni, az esetleges vegleg bedepozas is kevesbe
kockazatos.
A felszinkozelbol ket iranyba lehet eltuntetni a hulladekot:
1/ lefele; (eddig sci-fi szintu) megoldas lenne ha egy automata
furopajzsot keszitenek, amit felfutenek a megfelelo (Kurium) izotoppal
par szaz evre, es meginditjak lefele. A pajzs olvasztana maga alatt a
kozetet, a szerkezet lassan sullyedne, a megolvasztott kozet a
"kapszula" folott ujra megszilardulna. Automata, melyebbre tud jutni
mint barmilyen emberi szerkezet, soha tobbe nem okozna bajt, elrontani
sem lehet, terroristak se tudnak mit kezdeni vele. Technikailag meg
problemas, de elvileg megoldhato.
2/ felfele: az alternativa, hogy raketaval fellovik, akar a Napba, akar
csak jo messzire, nagyon veszelyes. Egy elonye van, hogy mar most is meg
tudnank csinalni. 

Szoval az atomenergia meg nagyon sok penzbe es fejfajasba fog kerulni.
Amit mar elfogyasztottunk, az is.

p.s.: Magyarorszagon nincs olyan hely, ahol vegleges
atomhulladek-lerakodot lehetne epiteni, elfogadhato biztonsagi
kockazattal. (ugynevezett "kozepes" es "alacsony" aktivitasu hulladekok
hosszutavu tarolasa) 
NINCS. Ha egyszer kitalaljak, hogy megis muszaj, akkor sincs.

VAti

Kedves tudosok!

Mar regen nezegettem a Tudomanyt, ugyhogy lehet, hogy lekestem a
temarol.

Ki mit gondol az autodinamikarol, ami az altalanos relativitas
elmeletenel altalanosabb, ha igaz, es igenis letezik benne a fenynel
nagyobb sebesseg, valamint nincs szukseg neutrinora, fekete lyukakra,
stb. es meg tud minden precessziot magyarazni. Bovebb informacio.

http://www.autodynamics.org

A masik kerdes Isten letevel kapcsolatos (Jozsi, Feb.16), amit
osszekothetek azzal a kerdessel, hogy igaz-e a Biblia. Mert ha igaz
akkor az azt allitja, hogy ugy max 8000 ezer eve letezik ez a vilag, ami
eleg fiatal kor osszevetve az evolucio elmeletekkel. A negyedikes gimis
fizikakonyvem csillagaszati bevezetojeben az all, hogy hogy ha ranezunk
a vilagegyetemre rendkivul fiatalnak latszik, de mi tudjuk, hogy nem
igaz. Szoval az elmeletet (evolucio) felul emeljuk a nyilvanvalon. Hogy
egy peldat emlitsek: Miert vannak spiral galaxisok? Amikor valaki
(legkozelebb megadom a referenciat) kiszamolta, hogy a karoknak mar reg
ossze kellett volna kuszalodnia, ha oregebb lenne mint tizezer ev.
Vagy a holdraszallaskor nagy porretegre szamitottak, ami a kozmikus
porbol stb. szarmazott volna, de nem volt jelentos. Vagy miert volt
meglepo, hogy a Hubble teleszkoppal sem tudtak tul sok szupernova
maradekot felfedezni, amikor tele kene lennie a kozmosznak vele
ezidotajt. Vagy a "sotet anyag", aminek a galaxisok tomegenek nagy
reszet kene tartalmaznia, ahhoz hogy evolucios ido toredeke alatt ne
essenek szet. De az egvilagon semmi bizonyitek nincs a letezesere, es az
elmeletek szama is csak naprol napra novekszik.

Kerlek valaszoljatok, es mondjatok el a velemenyeteket mindket temarol

Bende

Nem voltam eleg atgondolt. Azt irtam, hogy:

> k>=c (ami nyilvanvalo) eseten lathato, hogy a kocsi minden v sebessegnel
> gyorsitoerovel bir. Sot, ha ezek a tenyezok nem allandoak, hanem a (V+v)
> rel szelsebessegtol akarhogy, de egyforman fuggnek, akkor is ez a
helyzet.

Holott ha a k>c egyenlotlenseg akarcsak egyetlen relativ szelsebessegre is
fennallna, akkor mukodhetne ennel a szelsebessegnel az 1. szerinti kisauto
is meglokes utan nulla szelsebessegnel, tehat elvileg lehetne perpetum
mobile-t csinalni. Tehat helyesen k<c.

De akkor is a szembeszelnel meno kisautonal a kerekeken fellepo, gyorsitas
iranyaban hato ero
Fk=Pk/v=k*(V+v)/v lehet nagyobb akar v>V eseten is az 
Fs=Ps/(V+v)=c szelkerekre hato eronel, tehat valtozatlanul fenntartom, hogy
a kiskocsi elvileg mehet a szelsebessegnel gyorsabban (2k>c eseten). Tehat
lehet elvileg is gyorsabb, mint hatszeles tarsa.

Ezenkivul az is lathato, hogy V>>v eseten egeszen rossz szelkerekkel is
lehet hatalmas eroket kelteni a kerekeken megfelelo hajtomuvel, tehat a
szembeszellel haladas nem kerdojelezheto meg valosagos esetben sem.

hjozsi

Ps: ne haragudjatok, hogy nem az eredeti szoveget korrigaltam, de valamiert
nalam nem mukodik a reply-os torles.

Napkollektor, reszletek:
>Hogyan szigetelik uveggyapottal a csovet, hogy a feny fele megis a
>fekete cso latszodjon? Akkor ott vagy nem lesz szigeteles, vagy ha
>van, akkor eltakarja a csovet.
Kizarolag alulrol, meg oldalrol, hogy arrol ne huljon. Fentrol uveglappal
lehet lefedni. 

>> kis orszagunk teruletenek kevesebb, mint 1%-at kellene napelemekkel
>> befedni, hogy a teljes energia-felhasznalasunk "orokre" meg legyen
>> oldva, (csucsidoben nemi exportra is maradna),
>
>Ez biztos? Az en emlekeimben olyan szamitas el, mely szerint a teljes
>Szahara lefedese sem lenne eleg Europanak, pedig a sivatag van akkora
>teruletu, mint kontinensunk, de legalabbis tobb, mint 1%-a.
1% az 930 km2, vagyis ~10e9 m2.  1 m2-re 1 kW jon. Mondjuk 1%-ot tudunk
belole kinyerni. Ez 10e10 W, 10000 megawatt. A paksi eromu egy blokkja 400
megawattos.

Amit Pista irt, az tenyleg elgodolkodtato:
>        Az atomeromuvekkel szerintem ket gond van.
>1. Mi lesz veluk a bezaras utan.
>2. Nagyon sebezhetoek (terrorizmus, haboru).
>        Ez utobbirol sose lehet hallani. Nagyon elhallgatjak.
>Tudjatok miert?
En nem tudom, de nagyon erdekel. 
Tenyleg, delszlaviaban, ahol nagyon lottek, volt a kozelben atomeromu ?

Janos

>Ami megis valosagos korlat, hogy egyeb ellenallas is fellep a kiskocsi
>haladasaval szemben, ami v-tol fugg valamilyen fuggveny szerint, es v
>relative gyorsabban novekszik, mint (V+v), ami miatt az egyensuly veges
>v-nel all be. Ekkor mar konkret konstrukciotol fugg, hogy v>V eloallhat-e.
>Gondolom, az eredmenyem elegge megdobbento, de azt kell mondanom, hogy
>egyezik a vitorlas gyakorlattal.
>
>hjozsi
 ...szerint tehat elvileg megy a kocsi szellel szemben a szelnel gyorsabban.
Rajta, konstruktorok !!!

>> Az auto egy nagyon kotott konstrukcio. Lenyegeben 1 tonna tomeg, ebbol
>> kb 300 kg lehet a hasznos teher, kb. 500 kg "szerkezeti" anyag
>
>Ez csokkentheto (ld. trabi -;-) Csak vszinuleg leszorito szarnyak
>kellenek ra a megfelelo stabilitashoz, a'la forma-1. Nem tudja vki,
>hogy miert nem csinaljak ezt a fajtat?
Nem lehet a fenti aranyokat lenyegesen befolyasolni. Egy ember, meg a cucca
az 100 kilo, az ulesek, meg a fedel, meg a kerekek....
Szoval lehet erolkodni, de keves eredmennyel. 

>Akkor mar csak a tel maradt, amit ugy tunik sehogysem uszhatunk
>meg nagymennyisegu tarolas nelkul...
Igen. Bar a nap telen is sut. 


>>> Miert nem emlitette eddig senki a hidrogent?
>> Emlitettuk. Igen veszelyes.
>
>Na de a tuzeloanyagcellaval? Akkor nem is kell oxigennel talalkoznia,
>csak a vizmolekulaban, ott meg mar eleg stabil.
Addig veszelyes, amig nagy mennyisegben tarolni kell. 

>>> En mindig azt szerettem volna tudni, hogy egy napelem mennyire
>>> "high-tech" termek? Elkepzelheto, hogy vki a garazsban fabrikaljon
>>> maganak?
>> Igen.
>
>Kezd izgalmas lenni. "Receptet" kerhetunk?
>
>> A jo hatasfoku napelem viszont "high-tech" termek, mert a tiszta szilicium
>> egykristaly draga.
>
>Jo lesz nekem a polikristalyos (meg talan amorf is van?) is elsore. -;-)
>Ha jol tevedek azzal is 10% fole lehet menni. Hazi keszitesuvel kb. mennyi
>az elerheto?
Hat ez az, hogy a hatasfokkal nagyon nehez felmenni komoly tudas es
eszkozok nelkul. Probalkozz mondjuk PbS eloallitasaval. Olompor es kenpor
kevereket kell osszeolvasztani egy uvegedenyben, amit aztan ossze lehet
torni. A keletkezett olomszulfidot vekony szeletekre kell vagni. (Ez nehez,
de nem lehetetlen.) A szeleteket fel kell polirozni (fogpaszta is jo), majd
rezet kell galvanizalni rajuk, mondjuk rezgalicbol. Amelyik oldalat a nap
suti, arrol le kell kaparni a rez egy reszet, ugy, hogy a maradek azert
folytonos vezeto legyen (fesuszeru abra az optimalis). Ha szerencsed van a
vezetesi tipussal meg a kilepesi munkakkal, akkor 1-2 % hatasfok
elkepzelheto. Ha nem, valtoztatni kell a technologian, esetleg Al vezetovel
es hokezelessel jobb lesz.   

>De megis mennyit kellett tudnia az aksiknak? Volt annyi napelem, hogy
>tobbnyire telen is eleg volt, es akkor "csak" par hetre valot kellett
>tarolni, vagy tobb honapos nagysagrend?
Hat ez az ! Nagyon sok napelemhez csak annyi akku kell, ami a sotetseg
athidalasahoz kell. Kevesebb napelemhez meg tobb, amennyi az evszakok
athidalasahoz kell. 

Szoval a megoldas olyan lesz, hogy sokfele energiaforras lesz rendszerbe
kotve, es mindig az optimalis aranyban mukodtetve. 

Janos

Tehat: az egyszeruseg kedveert vegyunk egylapatos
propellert (ez egy kicsit olyan, mint az alkalmazott
matematikusok go:mb alaku tehene) es tekintsunk
harom vektort. 'a' vektor legyen a kocsival parhuzamos,
annak az orra iranyaba mutato. 'b' legyen a propeller
egyszem lapatja forgassikjanak normalisa. 'c' legyen a
lapat tengelyere meroleges, a bele'po" e'l irányába mutató.
A lapat (feltetelezem) viszonylag jo hatasfoku Zsukovszkij-profil.
'p' legyen a propeller es a kerek kozti attetelarany
(propellerfordulat/kerekfordulat). A jargany legellenallasarol
csak annyit tegyunk fel, hogy a szukseges mertekben kicsive
tudjuk tenni. Termeszetesen a propeller legellenallasat kiveve.
Keretik papirt es iroeszkozt hasznalni!
Akkor fujjon a szel szembol, azaz -'a' iranyba! 'b'  parhuzamos
'a'-val, 'c' meroleges ra ( a homoru oldal szembemutat).
Azaz, a lapat "teli pofara" kapja a szelet, remek legellenallasa
van, a rajta ebredo eredo ero -'a' iranyu, tehat meg se moccan.
(Ha eleg eros a szel, az egesz kocsit elfujja mindenestol.)
Jo, tudom, ez csalas volt, ezert forditsuk be 'c'-t abba az iranyba,
amikor a leggyorsabban fog porogni. Vitorlazos emlekeim szerint
ez azt jelenti, hogy a  -'a' 'c' szog kb. 15 fok. Ekkor ebred
maximalis felhajtoero ('F')a lapaton. Ez az ero meroleges a lapatra,
a domboru oldala fele mutat. Magyaran: 'c' 'F' jobbsodrasu.
A lapatot forgato es a -'a' irányú komponensek aránya =tg(15.fok)=
=kb 0,27. Tehat 'F' -bol lehet elorehajto erot fabrikalni.
Nocsak, a vegen meg el fog indulni :))), ugyanis ezek szerint
p<0,27 valasztassal a kerekeken nagyobb elorehajto erot lehet
elerni, mint a propeller legellenallasabol szarmazo, -'a' iranyu.
Elindulas utan termeszetesen a latszolagos (kocsin merheto) 
szelirany valtozni fog, emiatt az allasszoget is valtoztatni kell.

Hmmm, ez erdekes volt. Megvarom a reakciokat, es utana jon
a hatszeles es felszeles verzio. Ez fenyegetes volt :))

Tisztelettel

Csussz

>Eloszor arra a gyakorlati dologra erdemes
>gondolni, hogy egy vitorlas hajo vagy egy szorf 
>a valosagban nem hatszellel tud a leggyorsabban 
>haladni, hanem bizonyos szogu oldalszellel

Sajat tapasztalatom altal is megerositett teny:
a vitorlas hajok (szorfok, jegvitorlasok,
vitorlas kocsik, stb) mind un. raumban a 
leggyorsabbak. Ez kb. 3/4 hatulrol fujo
latszolagos (a jarganyon merheto) szelet
jelent. Cirkalasban (szembeszel) a vitorlan
keletkezo felhajtoero legnagyobb resze dontoero,
aminek kovetkezteben diszno nagyokat lehet 
borulni. Az abszolut kezdo vitorlazot (es a nagyon
profit is) arrol lehet folismerni, hogy kepes 
raumban folboritani a hajot. Ez egyebkent egy
roppant latvanyos mutatvany, mindenkinek
ajanlom, nezze meg, ha hozzajut :))

hjozsi: gratula! A cikk nagyon tetszik.

>Ez csokkentheto (ld. trabi -;-) Csak vszinuleg leszorito szarnyak
>kellenek ra a megfelelo stabilitashoz, a'la forma-1. Nem tudja vki,
>hogy miert nem csinaljak ezt a fajtat?

Sportkocsik, versenyautok... hat igen. Az a gond, hogy szamottevo
leszorito ero csak kb. 100 km/h feletti sebessegnel keletkezik.
(egyeb pelda: repulogepek felszallosebesseg elerese.)
Nem veletlen, hogy olyan nehez ezeket a dog versenyautokat vezetni.
Fekezel, es amig lassitasz, elmegy a kerektapadasod jo resze is,
ami folottebb megneheziti a lassitast.
Egyebkent csinalnak ilyen fajtat - mostanaban kulonosen nagy divat
az optikai tuning, meg ha tul sok haszna nincs is. Errol jut eszembe:
lattatok mar a Daewoo Tico gyarilag spoilerezett valtozatat? :))))


Tisztelettel

Csussz