Editke:

>Es mi van Mari nenivel, a tevelygovel,akinek goze nincs a
>termeszettud.-rol, de meg csak a vallasokrol sem, megis jobban erti a
>dolgokat, mint a sok nagy okos.

Semmi nincs vele. Jol van, de nagyon nehez vele szot erteni.

szeva, dzsoki

> Es en meg mindig nem ertem...
> Kilovok ket urhajot a valtozatossag kedveert most 30 fokos szogben.
> Azonosan gyorsulnak, azonos lesz a sebesseguk, de az irany nem ugyanaz. A fol
di
> oramhoz kepest mind a ketto oraja (egyforman!) lassabban jar. Egymastol viszo
nt
> valamekkora sebesseggel tavolodnak, tehat az orajuk nem jarhat egyforman.
> Tudom, hogy tevedek. Innen is latszik, hogy az egymashoz viszonyitott sebesse
g
> keves. Tudjuk jol, az orajuk egyforman jar. Vagy megsem? Ebbol viszont azt ke
ll

Nem tevedsz. A Foldrol nezve az orajuk egyforman lassul. Az egyikrol nezve
a masik oraja lassul, es viszont. Ezzel nincs is semmi problema. Ott tevedsz,
hogy felteszed, letezik egyidejuseg koordinatarendszertol fuggetlenul.
Nincs. 

> >A kiserletet lehet a vonatrol illetve az alagut tetejerol nezni. Ettol
> >fuggoen vagy a vonat, vagy az alagut rovidebb, azaz vagy el lehet kapni
> >a vonatot, vagy nem. Viszont a kerdesnek egyertelmu a valasza. Mi a csalas?
> 
> Ez most egy rejtveny? Szerintem a vonat hossza valtozik, es nem az alagute.

  Nem, mindketto hossza valtozik, ha a megfelelo rendszerbol nezed. Azaz
mindketto a masikat latja rovidebbnek. A feloldas az, hogy az 'egyszerre
becsukja' az ajtokat a masik rendszerbol nezve nem tortenik egyszerre.

> Szadai J. kerdezett a mas csillagok korul felfedezett bolygokrol
> es a barna torpekrol. Ehhez szeretnek nehany cikket ajanlani:

  Ha jol emlekszem, ket kerdes volt: mi a barna torpe, bolygo, csillag, stb.
Sajnos nem a teruletem, igy lehet, marhasagot irok: 
  Amennyire figyeltem, igazabol senki nem erti, hogyan jonnek letre bolygok,
csillagok, stb. Kb. annyi tud mindenki, hogy az anyag besurusodik, aztan
vagy egy darab lesz belole vagy sok. Ha a surusodes tomege eler egy hatart,
akkor annyira felmelegszik, hogy beindul a magreakcio (csillag). Ha ezt a 
hatart nem eri el, akkor nem gyullad be (bolygo, stb.). Ezen tul hipotezisek
vannak, de sziklaszilard elmelet nincs. Nem tudjak, miert pont annyi is 
akkora csomosodasok keletkeznek.
  A masik, hogy lattak-e mar. Igazan nem. Minden megfigyeles ami bolygot
lat, masodlagos bizonyitekon alapul. Jelenleg nincs olyan muszer, aminek
eleg nagy a felbontasa es erzekenysege ahhoz, hogy *lassal* egy bolygot.
Van a Hubble, aminek nehany tized szogmasodperc a felbontasa, ami nincs
messze attol, hogy egy Jupiter tipusu bolygot lasson a szomszed csillagnal,
de megsem latod, mert a csillag sokkal fenyesebb, es a 'farkabol' (pontszeru
forras kepe egy nagy pacni) nem tudod kivakarni a bolygo kepet. Kicsit
olyan ez, mint az elmult par evben az evi 2-3 cikk az elso igazi fekete
lyuk megtalalasarol. Mind leirta, az addigiak miert nem 100 %-osak, es
utana leirtak, hogy ok viszont mar megtalaltak. Radiosoknak megvan
a felbontasuk (elvegre par ezer kilometeres tavcsoveik vannak -- a
difrakcios limit kicsi), de nincs meg az erzekenyseguk (bar biztos erdekes
lenne megnezni a TV musorukat).

> > #Kimutattak e mar kiserletileg a gravitonokat?
> 
>  Nem hiszem.

  Kerdes, mit ertesz a kerdes alatt. Gravitont Te is ki tudsz mutatni:
elejtesz egy almat, es leesik :-) Na jo, komolyan. Vannak kiserletek
gravitacios hullamok kimutatasara. Bazi nagy tomegek jo melyen elasva.
Az otlet az, hogy kozeli szupernova robbanasakor lehet veluk detektalni
a gravitacios hullamokat. Mintha lettek is volna eszlelesek (nem vagyok
abszolute biztos), de ez meg igazan semmi ujat nem jelent. Az igazi
az lenne, ha meg tudnad merni a sebesseget a hullamnak (az, hogy 
ha valtozik a tomeg es ettol valtozik a gravitacios ter, semmi ujat nem
jelent). Szerintem ehhez nincs meg a berendezeseknek az idofelbontasa
(barcsak valaki kijavitana...).

> > #van e mar 100 % bizonyitek a neutrino tomegere?
> 
> L.fent., azaz nincs.

  Bizonyitek nincs, de...
  Egyreszt mintha szupernova robbanaskor detektalt neutrinok *mintha*
nem akkor erkeztek volna, amikor vartak. Erre egyik magyarazat az, hogy nem
ertjuk elegge a robbanas fizikajat, a masik meg az, hogy tomege van. Tessek
valasztani.
  A masik otlet az, hogy megmerjuk, hogy mennyi neutrino jon a napbol,
es kiszamoljuk, mennyinek kellene jonni. A ketto nem azonos (kb. 3-as
faktorral kevesebbet latunk). Ezt is lehet sokfelekeppen magyarazni.
Lehet azt mondani, hogy a nap mukodeset nem ertjuk tokeletesen. Ez azert is
lenyeges, mert azok a neutrinok, amiket detektalni tudunk, nem a 'fo'
reakcios uton keletkeznek, igy sokkal erzekenyebb pontatlansagokra a
joslat. Van akkor olyan magyarazat, hogy a nap eppen kezd kialudni.
Erre ugy 1 millio evet kell varni, hogy meglassuk (a neutrino szamara
a nap atlatszo, mig normal energia kb. 1 millio ev alatt jut ki a
kozepebol). Harmadik variacio szerint tomege van, es atalakul utkozben
mas neutrinova (oszcillal). Azaz eleg indul, de nem er mind ide.
  Volt akkor a volt fonokomnek egy otlete anno. A kiindulasi problema
az volt, hogy eleg pontosan tudjuk, hogy az anyag egy jo ideig termikus
egyensulyban volt a fotonokkal a korai vilagegyetemben. Azt is tudjuk,
hogy ez mikor szunt meg. Az a baj, hogy ez tul keson tortent, es az
adott ido keves letrehozni a megfigyelt strukturakat a vilagban (tul
lassu a gravitacios kollapszus). Az O otlete az volt, hogy ha az
ember berak egy nehany (ha jol emlekszem 5 eV) neutrinot, akkor az
megoldja a problemat (mert korabban szakad le a fenyrol, tehat korabban
kezd el strukturat formalni, es a barionok csak bezuhannak a mar kialakult
potencial godrokbe). Azota kiderult, ez igy onmagaban nem mukodik, mert
megjosol olyan dolgokat, amik nem igazak. Probaljak patkolni.
  Tessek valasztani...

Udv,
  Gyula

Tisztelt tudos tarsasag!
 
 Volna egy kerdesem, de mielott felteszem, megemlitene'k egy bizonyos dolgot:
 eddig vedtem az asztrologiat ezen a forumon.
 
 Felszolitas a "csipobol tuzeloknek": Mielott valaszolnal,Olvasd el az OKOT is!

 A kerdes a kovetkezo:
 Van ertelme arrol vitatkozni, hogy az asztrologia tudomany-e vagy nem az, ES
 ebbol kovetkezoleg a Tudomany-ban van-e a helye?
 
 A kerdesem oka:
 Ha - tegyuk fel - eldontjuk, hogy tudomany, es itt a helye, akkor 
 MIRO"L vitatkoznank az asztrologiai ismeretek kozul?
 Ugy ertem: a Tudomany (gondolom) a celbol jott letre, hogy tudomanyos kerdesek
 igaz - hamis voltat eldontsuk.
 Tehat: HA eldontenenk, hogy az asztrologia ide valo, AKKOR mirol vitatkoznank:
 az asztrologiaban - ugy tudom - nincsenek vitatott dolgok, az egesz csak leira
s
 elmeletek NELKUL => nincs min vitatkozni, nincs mirol eldonteni, hogy igaz vag
y
 nem igaz : 
 Akkor meg minek azon vitatkozni, hogy itt-e a helye?
 
Es egyebkent:
 - aki nem akar valamit megerteni, annak hiaba magyarazol,
 - akit igazan erdekel a tema, az ugyis keres egy szakszeru (nem
a'lasztrologiarol szolo) konyvet,
 - ez a vita kezd szemelyes velemenynyilvanitassa valni, es az igazan 
NEM ILLIK A TUDOMANYBA.

                Y (imi)

 irta:

> Mindent a foldrol szemlelunk. Nem az erdekel, hogy az esemenyrol tajekoztato
> fotonok mikor ernek hozzam, hanem az eszlelestol fuggetlen valodi helyzetuk
> (Remelem van ilyen, valahol csak leteznek azok a targyak) 1 fele, ilyen
> ertelemben tehat kozos vonatkoztatasi rendszerben, a foldeben! Vagy ez nem jo
> felvetes igy?? Tehat szilveszterkor kilovunk 1 db urhajot 0.8c sebesseggel. H
ol
> lesz az urhajo a kovetkezo szilveszterkor. Milyen messze a foldtol?
> (Colostokkal, merjuk,raadasul nagyon lassan. Ki kell jonnie egy szamnak, vagy
> valaminek) Az en tippem az, hogy 0.8 fenyevnyire lesz a foldtol. Ha a masik

  Ez igy helyes.

> iranyba is kilovunk egyet, akkor az szinten 0.8 fenyevre lesz. Inkabb csak
> kerdezek: Ha bekapcsolom a zseblampam az egyik urhajon (Mindket urhajo
> megallt!), mennyi ido telik el -pl. a foldon- , amig a masikon ezt eszreveszi
k?

 A masik urhajon pontosan 1.6 ev mulva fogjak a zseblampa fenyet
meglatni.

Vilagos, hogy ezt te is igy gondolod. Meg egyszer megkerdezem, mi az ami
_nem_ vilagos?

Sziasztok,

  Koran van, es baromsagot irtam:

> Az otlet az, hogy kozeli szupernova robbanasakor lehet veluk detektalni
> a gravitacios hullamokat. Mintha lettek is volna eszlelesek (nem vagyok
> abszolute biztos), de ez meg igazan semmi ujat nem jelent. Az igazi
> az lenne, ha meg tudnad merni a sebesseget a hullamnak (az, hogy 

  Ez marhasag. Megmerted a hullam sebesseget, hiszen a robbanas fenye
adott ideig utazik. Ha a gravitacios zavar a fennyel egyutt er ide, megvan
a sebessege a gravitonnak.

Gyula

 irta:

> gy kicsit komolyabban: A Higgs bozon azert kulonleges, mert a fizikai
> vakuum-mal szemben elteroen viselkedik a tobbi reszecskehez kepest. Mig
> a normalis reszecskek mezeje a vakuumban nulla, a Higgs bozone nem, azaz
> a vakuum igazabol nem "ures".
> 
> #Itt alljunk meg. Mit ertesz azon hogy a reszecskek "mezeje"?
> #Elektromagneses? Az nem lehet 0. Gravitacios? Az sem.
> #Milyen mezore gondolsz itt? Es miert van olyan mezeje a Higgs-nek
> #mig a tobbinek nem? A Higgs olyan kulonleges?

A reszecskek mezeje alatt egyszeruen az oket leiro mezot ertem. A
kvantummechanika hullamfuggvenyehez hasonloan ennek is statisztikus
jellege van. A kulonbseg annyi, hogy mig a hullamfuggveny _fuggveny_
(azaz erteke egy komplex szam), a reszecskekhez hozzarendelt mezo _mezo_
(azaz erteke egy operator). Egyebkent nem egy nagy filozofia az egesz, a
mezo nem mas mint az adott reszecsket egy adott pontban eloallito ill.
megsemmisito operatorok ("creation" and "annihilation" operators)
ponderalt osszege. 
Meg egyszer: nem osszetevesztendo a hullamfuggvennyel!

Visszaterve a Higgs-re: A Higgs bizony kulonleges! Annyira, hogy igen
sokan ketelkednek a letezeseben. Ne felejtsuk el, hogy ez az egyetlen
olyan elemi reszecske a mai Standard Model szerint, amely skalar jellegu
(az "anyag" fermionokbol all, a kolcsonhatasi reszecskek vektorialisak). 

Meg egyszer le szeretnem szogezni: A Higgs jelenlete az elmeletben
annyiban indokolt, hogy figyelembevetelevel kepesek vagyunk egy lokalis
mertekszimmetriara alapulo, renormalizalhato relativisztikus
kvantum-mezoelmeletet alkotni, amely raadasul igen jol egybeesik az
eszlelt valosaggal. Az elmelet megteremtesekor a lokalis szimmetria es a
renormalizalhatosag igen fontos szempontnak szamitott, a
kvantumelektrodinamika sikerenek hatasara. Manapsag egyre tobben
kerdojelezik meg foleg a renormalizalhatosag alapveto szuksegesseget,
ebben az esetben el is tekinthetunk a Higgstol.

Mint mindig a fizikaban, vegul csak a kiserlet fogja eldonteni a
kerdest. A Higgs tomegere egeszen jo korlatok leteznek, ugyanis ez
maradt a Standard Model utolso, nem eszlelt reszecskeje. Amennyiben nem
talalnak Higgset az adott hatarokon belul, bizony le kell majd mondani
rola, de ismetlem, ez nem fog tulzott traumaval jarni.

> #Akkor ezt a hatter mezot (vakuum) nevezhetjuk eternek is?:)

 Nem igazan. Az "eter" elnevezes tudtommal arra a kozegre vonatkozik,
amely a feny terjedeseben kozrejatszik. Ez esetben errol szo sincs, a
foton tomege eppen azert _pontosan_ 0, mert nem lep kolcsonhatasba ezzel
a mezovel.

> #Szoval ha a reszecskek egy hatter mezoben mozognak ez a hatter
> #mezo az egesz univerzumot kitolti? Es all? Mi van ha gyorsan mozgok?

A hatter mezo termeszetesen az egesz univerzumot kitolti. Es statikus
(azaz idoben nem valtozik). Ha pedig gyorsan mozogsz, nincs semmi
problema, ugyanis a Higgs skalaris jellegebol adodoan a hatter erteke
_nem_ fog valtozni (ami logikus is, egyebkent a reszecskek tomege fuggne
a vonatkoztatasi rendszertol).

Mindez azonban csupan kovetkezmenye annak, hogy az elmeletet eredetileg
ugy epitjuk fel, hogy az relativisztikusan invarians legyen. Ez a
lenyeges szempont. Az erv mellette? Mukodik! 

> #Ha nagyon gyorsan haladok azert no a tomeg mert a Higgs-el nagyobb
> #a kolcsonhatas? Ez hasonlo ahhoz mintha mezben gyorsitanek egy targyat.

Itt minden meghatarozas kerdese. Egy reszecske tomegenek azt szoktuk
nevezni, amit egyesek nyugalmi tomegnek hivnak. Az elony: az ertek nem
fugg a reszecske sebessegetol. A reszecskefizika igen boldog lenne, ha a
nyugalmi tomegek eredetet meg tudna magyarazni (a Higgs-es magyarazat
nyilvanvaloan nem az igazi). Az, hogy nagy sebessegeknel mi tortenik,
egyszeru dinamika, semmi koze a Higgshez.

> #Minel jobban gyorsitom annal nehezebb tovabb gyorsitani.
> #Tehat a fenysebesseg es a Higgs mezo osszefugg?

Nem, a fenysebesseg es a Higgs mezo nem fugg ossze. Azaz nem
kozvetlenul.

> #Mi az a vakuum ertek? A Higgs bozon nullatol kulonbozo vakuum mi erteke?

Vakuum az egy rendszer minimalis enrgiaju allapota. Reszecskek eseteben
ez azt jelenti, hogy egyaltalan nincs reszecske jelen (ugyanis egy
reszecske mindig hozza a sajat mc^2 energiajat minimum). Altalaban ilyen
esetben a reszecsket leiro mezo is zerus. A Higgs eseteben ez nincs igy.
Ez azt jelenti, hogy a rendszer energiaja akkor minimalis, amikor a
Higgs mezo erteke kulonbozik nullatol. Hogy miert, arrol a vakuumot
magat kellene megkerdezni. Vigyazat, ez egyben azt is jelenti, hogy
azert, mert a Higg mezo nem nulla, meg nincs Higgs reszecske jelen! (Nem
vagyok meggyozodve rola, hogy nagyon vilagos lenne, amit irtam,
reszletes leirast talalsz szinte minden monografiaban, a "Spontaneous
symmetry breaking" cimszo alatt).

> fulladtak. Valoszinu, hogy a jelenlegitol teljesen kulonbozo
> megkozelitesre lesz szukseg.
> 
> #Melyik oldalon? A relativitas vagy a kvantummech. teruleten?

 Ahhoz, hogy a specialis relativitaselmeletet es a kvantummechanikat
osszeegyeztethessek, egy uj elmeletre volt szukseg, ez a relativisztikus
mezoelmelet ("Relativistic Quantum Field Theory"). Ennek az elmeletnek a
megteremteseben igen fontos szerepet jatszottak olyan fogalmak, mint
"lokalis mertekinvariancia", "renormalizalhatosag", "kauzalitas". Nincs
rea garancia (sot!), hogy az altalanos relativitaselmeletet
hasonlokeppen kellene megkozeliteni.

> > #Kimutattak e mar kiserletileg a gravitonokat?
> 
>  Nem hiszem.
> 
> #leteznek egyaltalan? Vagy ez is "szemleletesseg"? A graviton es
> # a Higgs bozon hogy van egymassal? A tomeget a Higgs okozza,
> # a tomeg gravitont nyomat ki, tehat a Higgs egy gravitonforras?

 Amig nem mutatjak ki oket, nem lehetunk biztosak a letezesukben.
Ismetlem, a jelenlegi reszecskefizika a specialis relativitas elmeletere
epul, a gravitacio leirasa nem oldhato meg ennek keretein belul. A
graviton lete bizonyos mertekig analogiara epul. Az altalanos
relativitaselmelet egyenleteibol arra a kovetkeztetesre lehet jutni,
hogy a kolcsonhatast egy zerus tomegu, S=2 spinu vektorialis reszecske
kozvetiti. Ez lenne a graviton, a gravitacios megfeleloje a fotonnak,
illetve a gluonnak. Egyenlore gravitacios hullamokat sem mutattak ki
direkt, ugy gondolom.

> #Tehat ha netan a neutrino tomege 0, akkor az nem lep kapcsolatba a Higgs
> #mezovel? 

 Igen. Ennek az oka leginkabb az lenne, hogy kijelentjuk kezdettol
fogva, hogy csupan "bal-menetes" neutrino letezik. A kulonbozo
szimmetriak ekkor megtiltanak a neutrinonak, hogy a Higgsel
kolcsonhatasba lepjen.

>Kivetelezett reszecskek?

Ez esetben igen. Eppen ezert nagyon valoszinu, hogy a neutrinonak is van
tomege. Mindenesetre az altalanos kep ezt sugallja. De felideznem
Feynman szavait:

"It doesn't matter how smart you are, it doesn't matter how elegant your
theory is, if it doen't agree with the experiment, it's WRONG!"

Valaszok Balazsnak:
"Pont ezt irtam le, hogy esetleg a kvantummechanika torvenyei felelosek az
agy nem Turing-gep mivoltaert."
En pedig meg konkretabban ertettem a kerdest. Hogyan? Szeretem roviden megismer
ni a Penrose elmeletet.

"Ha van egy allitas, amelyben
hiszel, de nincs olyan axiomarendszer, amelyben be lehetne bizonyitani
(egy szoval: tetszik), akkor megprobalhatsz felallitani egy uj modellt,
amely egyreszt leirja a hatokorebe tartozo eddig megfigyelt jelensegeket,
masreszt az uj allitas levezetheto benne. Szerintem igy mukodik a
tudomany."
Szerintem az agy determinisztikussaga kovetkezik a megfigyelesekbol, a fizika e
s biologia torvenyeibol, es a legegyszerubb magyarazat elvebol. A legegyszerubb
 magyarazat elvet elvetve lehet keresgelni mas elmeleteket, de szerintem csak m
int alternativakat, amelyek esetleg valamilyen okbol fo elmeletek lesznek. Ilye
nnek tartom a Penrose elmeletet. Jelenleg nem valoszinu, lehet, hogy igaz, ezer
t erdekel.

"Ez az amihez nem tulsagosan ertek, de biztos igy van? Nem lehet, hogy
peldaul egy reszecske a kozmikus sugarzasbol 0 < p < 1 valoszinuseggel okoz
vagy nem okoz mutaciot egy DNS-molekulaban? A jelenlevo fizikusokat is
kerem, valaszoljanak egy rovid igennel vagy nemmel."

Nem valoszinu, ld. fentebb ez az a lehetoseg, amiert esetleg szamon lehet tarta
ni az elmeletet.

"Azert ugy latszik, beultettem a bogarat a fuledbe, hogy az ervelesem egyik
alappileret tamadod :-). Persze ez igy "helyes"."

Nem, csak nem szeretnem, ha ugy tunne, hogy ez az alappillerszilardan all.

Attila:
"Brendel Matyas jol ledorongolja zsigerbol Kilvadi Gabort
az en irasom miatt:"
Bocs.

"Kedves Matyas! Minek nyilatkozol akkor a Sheldrake-fele
modellrol, ha bevallottan nem is olvastal rola? Es miert
kapasbol a ledorongolast valasztod? Jo lenne, ha tajekozodnal,
vagy legalabb gondolkoznal, mielott ilyeneket irsz."

Mint irtam, nem tudok mindenrol tajekozodni. Gondolom Te sem olvastad el a tudo
many 92/novemberi szamat, de azert az allaspontodat fenttartod. Szerintem ez a 
forum itt arrol szol, hogy reszben bemutassunk, biraljunk elmeleteket, de a meg
ismeres nem arrol szol, hogy csak ajanlgatunk egymasnak nehezen elerheto muveke
t. Megkerhetlek, hogy ahelyett, hogy en elolvasnam Te ismertesd az elmelet leny
eget? A gondolkodas megvolt.

"Amit pedig pl. az intelligens latasrol eddig mondtal, az nem
sokban kulonbozik pl. egy karakterfelismero programtol,
ami persze nem a szamitogepek termeszetes evoluciojaval
fejlodott ki..."
Namost ha ezzel azt is akartad, mondani, hogy amit leirtam egyszeru es mechanik
us, akkor pont ez volt a celom. Masreszt, szerintem amit a mai szamitogepek tud
nak, az akar evolcucio is produkalhatja (hasonlo modon, nem ugyanugy).

"Amit pedig a funkciok centralizalasarol irsz (kb. miert nem
a lelek/szellem/tudat vegez el mindent, miert a periferiak?)
arra kb. olyan hasonlattal lehet valaszolni, hogy azert nem,
amiert nem a vezerigazgato sopri fel az utcat a gyar elott."

Namost ha mar a hasonlatot felhoztad, elemezzuk egy kicsit. Miert nem a vezerig
azgato sopor el a gyar elott?
1) Mert fontosabb dolga is van, es korlatos lehetosegei. A leleknek megvan ez a
 korlatja? A lelek nem volna kepes magasabb foku gondolkodasra, ha az alacsonya
bb szintet is o vegezne?
2) Az igazgato nem a legjobb utcasepro. A lelek talan nem tud olyan jol primiti
v dolgokat veghez vinni, mint az agyunk? Mibol fakad ez a szegenysege?

En ugy gondoltam, hogy ha mindent a lelek vegezne, az optimalisabb lenne. Miert
 nem az?

A fo ervek:
1) A szellemi funkciok nagyon jol lokalizaltak.
2) Eszmeletveszteskor nem az erzekelesunket, hanem a tudatunkat vesztjuk el.
3) Hogyan mukodik a transzcendens-cendens kolcsonhatas, transzcendens-e, ami ko
lcsonhat az anyaggal?

Ezekrol nem szoltal.

Udv BM

>Szemelvenyek egy konyvbol:
>
>hajtoreje: a gondolkozas igenye
>vagyalmai: uj elmenyek szerzese
>inditekai: kivancsisag, nyugtalansag
>rendszerformaja: nyitott szellemu kozosseg
>vilagnezete: az ertelem mindenek felett
>hibaja: feluletesseg, fecseges
>betegseghajlama: legzoszervi problemak
>hatalmi elve: gondolat es szo hatalma
>
>Ezek volnanak a nagy altalanossagok?! Ezek mindenkire igazak?!
  Peldaul! Ez egy tipikus pelda.

                          Dr.K.S. 1997.III.4, USA

Hello, 

>Az USA-beli talalmanyi hivatal (mellesleg Egely sem) olyan marha, hogy a
>masodik masodpercben fel ne vetne a hohatas lehetoseget.

mint mondtam, az Egely kerek valoban egy muszer, valoban forog,
csak az a teny hogy mas az oka a forgasanak, de ettol meg 
szabadalmazhato. 

>Miert mukodik a szerkentyu egyeseknek (kozonseges diaksereg):
>szappantartohoz hasonlo muanyag nyavalyaval lefedve;
>vagy 3 meter tavolsagbol (huzat es radiator kizarva)
>stb stb.

ez kerdes! miert mukodik csak egyeseknek? csak azoknak akik teljesen
laikusok a kerdesben, miert nem masoknak? Ez is egy erdekes
szelektivitas lehet, talan szabadalmaztatni kellene...

> Azt hiszem, kar erolkodni, vmi tud. magyarazatot adni a dolognak. De
> ettol meg nem biztos, hogy egy nagy marhasag az egesz. De az is lehet,
> hogy az.

Vagyis a legjobb ha mindent elhiszunk, elvileg abbol nem lehet baj hogyha
elhisszuk,...

> Benne vagyunk egy bezart gondolatvilagban, mert ilyen volt a
> neveltetesunk es akkor kisistenkent kinyilatkozzuk magunkat, hogy ez van
> es ezenkivul mar semmi mas nem lehet igaz. Frankon korlatok.

Nagyon nepszeru felfogas ez, az eltaposott igazsagok, a megnemertett zseni
maganya, az ab ovo elutasitasok, sokszor hallottam ilyeneket es olyankor 
egy korlatos, bezapult alaknak illenek ereznem magam.

De ilyenkor valahogy a meselo valahogy osztonosen elfelejti hogy az
elutasitott allitasok nem csupan artatalan viragok, gondoljunk csak a
Masodfaju haboruk irasra, ott aztan kapott mindenki, a tudomany, a
tarsadalom, mindenkinek kiosztottak egy adagot. Tulajdonkepp egy nagy
ragalom volt az egesz, erre mar erthetoen felkapjak sokan a fejuket. 

> Es mi van Mari nenivel, a tevelygovel,akinek goze nincs a
> termeszettud.-rol, de meg csak a vallasokrol sem, megis jobban erti a
> dolgokat, mint a sok nagy okos.

Ez a kerdes mi van? Azt megfigyeltem mar hogy minnel kevesebbet ert
valaki mondjuk a fizikahoz, annal nagyobb a valoszinusege hogy ilyenet
mond, "ezt a idodilataciot szerintem meg Einstein sem ertette meg", vagy
mindenfele cseles gondolatkiserletekkel probalja bebizonyitani hogy a
relativitaslemelet mar alapjaiban hamis.

Miert kell belekeverni egy szimplicista erzelgosseget, hogy hajh egy
egyszeru elme is esetenkent jobban belelat a dolgokba mint egy Nobel dijas
biologus.

Gondoljatok arra, hogy mindent amit eddig a tudomany elert azt NEM a
"tevelygoknek" koszonheti. Az valo igaz hogy voltak koraerett gondolatok
de mindig hamar bebizonyosodtott az igazsag. Az amirol itt szo volt,
asztrologia, bioenergia stb mindegyikuk sokszor leragott csont. Hadd
tegyem meg hozza hogy a koraerett gondolatok egyike sem volt
"termeszetesen" ertheto mint az elobbiek, eppen ez volt az oka annak hogy
nem fogadtak el oket.

csak jot,

i.a.

> Az erdemenyeket osszefoglalva, az Egely kerek valoban egy erzekeny
> muszer, de *nem* bioenergiara vagy effelere hanem elsosorban a
> kozvetlen kornyezetenek homersekletkulonbsegeire, tehat amikor
> odateszed a kezed es a kerek forogni kezd tulajdonkepp a kezed
> melege miatt teszi ezt.

Ez marhasag! Bocs!
Vegeztem vele kiserleteket. Folyamatosan, mozdulatlanul melette tartva
a kezemet, akaratom szerint forgott jobbra, allt meg, forgott balra.
Ugyanez volt az eredmeny, nehany nap gyakorlas utan, 2 meter tavol-
sagbol, ujjal a kerekre mutatva.
Nalam gyakorlottabb kollegam teste mellett tartott kezzel, pusztan gon-
dolatai erejevel hozta forgasba. 
Egey munkatarsa, Paulinyi Tamas tobb ezer kiserletet, merest vegzett.
A kiserleti alany hanyattfekszik, 1-1, szamitogepre kotott muszerrel, a
bal ill. a jobb kezenel. A szamitogep minden kis mozgast regisztral.
Tiz perc spontan lazitas utan, jonnek a gyakorlatok. Jobb indit, elore,
hatra, ballal egyutt, ellentetesen, stb.. A hohatas teljesen kizart.

> Meg tudna valaki mondani, hogy miert forog az Egely kerek es
> van-e valami osszefugges a forgas sebessege es a testi-lelki
> jo kozerzet kozott ? Koszonom Kesjar Attila

Bizonyara van tobb magyarazat. Eloszor abbol indultam ki, hogy allo
energetikai hatas, pl. aura nem kelt forgo mozgast. Tehat kerestem
mi az ami (spontan) aramlik a kez vonalaval parhuzamosan, ami moz-
gathatja a kereket. Azonnal adodott a kinai meridianok rendszere.
A kezhaton erkeznek a yang meridianok, az ujvegen atvaltanak a yinre
es haladnak felfele. Logikus (?) ha ebbe az aramlasba egy kerek sze-
let belehelyezem, az megforgatja a kereket. Megallitottam a meridianok-
ban az aramlast, majd elinditottam visszafele, a kerek mozgasa kovette.
Hamarosan ra kellett azomban jonnom, hogy amint ezzel az elgodolas-
sal kozelitettem a muszerhez, maris manipulaltam a gondolataim ereje-
vel. Annal is inkabb, mert ha kifejezetten aura mozgasra vagy a kez mel-
letti homozgasra koncentraltam, akkor is mukodott. Sot, ha energetikai
"kampot akasztottam' a fogakra vagy energetikai "palcaval" lokdostem
akkor is mukodott. A kerdes tovabbra is nyitva maradt, mitol forog akkor
amikor valaki "spontan" melle helyezi a kezet.
A valaszt trukk segitsegevel kaptam meg. Olyan emberek keze melle
helyeztem a muszert akik nem tudtak minek "kellene" tortennie. Nem
is lattak mi melle teszik le a tenyeruket. Elfordultak, letakartam a mu-
szert, illetve be volt hunyva a szemuk, meditacio es alvas kozben.
A vitalitas mero NEM FORGOTT !!! Illetve eleinte nehany esetben igen,
de miutan rajottem en befolyasolom a jelenletemmel, eltavolodtam 10-
50 meterre. A forgast, nem forgast magnofelvetellel ellenoriztem. Ti. ha forog,
 csipogo hangot ad.
Tehat a valaszom a tapasztalatom alapjan, a kerekre valo tudati rahatas
forgatja meg azt. A rahatas erossege es eredmenyessege fugg az aktu-
alis fizikai pszihikai allapottol. Tehat a forgas sebessege vitalis energia
szint mutatokent is felfoghato.

Udv:Budavari Laszlo

Par eve egy "diplomas asztrologus" tartott egy eloadast, majd utana
kerdesekre valaszolt. Valaki megkerdezte: miert hasznalja a legtobb
asztrologus a kozel ketezer eve kialakult rendszert, ha a csillagkepek a
Fold-tengely preceszioja  miatt mar nem ott van ahol annakidejen (durvan
eggyel eltolodott). /Egyebkent ebbol csinalt nagy penzt Hernadi Gyula nehany
eve./ Nos a valasz: az asztrologusok nem csillagaszok, ok nem ertenek
ezekhez a dolgokhoz (ti. az asztronomiahoz, hogy mi, hol es miert) ok csak
az osi kodrendszert hasznalva az emberrol allitanak dolgokat. En
megkerdeztem: ezek szerint az asztrologianak tkp. semmi koze a csillagokhoz,
es a kodrendszer lehetne akar M.o. hegy es vizrajzi terkepe is? A valasz:
tkp. igen.  No comment. Szerintem is a VITAn a helye. (Es nem csak azert
mert nekem az nem jar...) N.Csaba

Tisztelt TUDOMANYoskodok!

Ezennel javaslom, hogy a TUDOMANY mint HIX ujsag szempontjabol metavitanak
minosulo eszmecsereket (ti. hogy egy adott kerdeskor tudomanyosnak minosul-e
vagy sem) az erre hajlamot erzok a VITA keretein belul legyenek szivesek
lebonyolitani. Amennyiben ott konszenzus alakul ki mondjuk az asztrologia
vagy az Egely-kerek tudomanyos temakent valo elfogadasarol, akkor erre a
konszenzusra hivatkozva aka'r vissza is terhetnek a temaval a TUDOMANY 
kebelebe, de addig talan hagyjak magukra az ikerparadoxonrol vagy a 
Higgs-bozonokrol elmelkedoket. 

Ha szuksegesnek mutatkozik, hajlando vagyok szavazast is kezdemenyezni
konkret temak TUDOMANY/VITA munkamegosztasat illetoen.

Udv,
KZ

P.S. Addig is ajanlott irodalom: R. Feynman: "Cargo Cult Science",
a "Surely You Are Joking, Mr. Feynman" cimu opuszbol :o)))

Sziokak!

Erdekes... HIX-en megjelent a tudomany#21 en meg nem kaptam meg.

A masik: klon. ha nem kell himivarsejt a klonozashoz lehetseges hogy Jezus
Krisztus ilyen "veletlen" biologiai onklonozas eredmenye?



> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)