Udv Mindenkinek!


Szivesen leveleznek olyan emberpeldanyokkal, akiket erdekelnek a
mesterseges neuralis halozatok!
Elsosorban maganemilre valaszoljatok, nem mindig van idom a hix-et
olvasni.

                
                Ne kimeljetek!


                    Laci

>Felado :  [United States] irja:
>
>olvasom hogy van/lesz egy gensebesz szakember a vonalban, egy
dolog
>erdekelne kulonosebben.
>
>AZt mar hallottam, hogy bizonyos veleszuletett genetikai
>elvaltozasok gyogyithatok gensebeszettel, de vajon hol tartunk
>attol hogy  normalis emberek valamilyen pszihikai tulajdonsagat
>(Ertelem es Erzelem) ilyen modon megvaltoztatni/elorejelezni
>tudjuk? Belathato ennek az elerese mondjuk, az elkovetkezendo 50
>evben?

Allitasodat pontositanam: egyes veleszuletett/genetikai
elvaltozasok elvileg gyogyithatoak genterapiaval. Gyakorlatilag a
kiserleti stadium elejen jarunk (mondom en, a aki a bacik genetikai
elvaltozasait biztos kezzel manimpulalja, es akinek a parja az
egyik meno human genterapias laborban kutato).

A kerdesedre a valaszhoz egy kis elozetes magyarazat, utana
magadtol is megvalaszolhatod. Az "egyes veleszuletett/genetikai
elvaltozasok" azok, melyeknel egyetlen jol meghatarozott gen hibas.
Ilyen esetben a gyogyitas abbol all, hogy az adott gen helyes,
hibatlan valtozatat juttatjak be a beteg sejtbe, kicserelik vele a
hibas "alkatreszt". Esetleg nem kicserelik, hanem csak beepitik a
regi, hibas alkatresz, azaz gen melle.
Tehat a terapia elofeltetele, hogy
-egyetlen gen legyen hibas
-ismerjuk ezt a gent
Ertelem es erzelem eseten egyik feltetel sem teljesul.
Nem egyetlen gen felelos erte, es nem ismerjuk azt. Akkor honnan
tudom, hogy nem egyetlen gen? Csak kovetkeztetek, abbol, hogy nem
diszkret ertekeket vesz fel (pl kek szem, barna szem, piros szem)
hanem szinte folyamatos atmenetet talaunk a vegletek (mondjuk a
hulye es a zseni) kozott, ez pedig a "sok kis genes oroklodesre"
jellemzo. Az a resze, ami oroklodik, mert ez a masik kerdes, hogy
ertelem es erzelem milyen mertekben tanult/szerzett tulajdonsag es
milyen mertekben oroklott.

A joslas, plane 50 evre elore egy ilyen gyorsan fejlodo tudomanyban
nem komoly dolog, nem is vallalkozok ra. Annyit azert megengedek
magamnak, hogy mind az elorejelzes, mind a megvaltoztatas szamos
etikai kerdest vet fel, es foleg nem iger nagy profitot, ezert a
nem tudomanyos maganvelemenyem az, hogy a valasz nem.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: szocijobijologija ( 47 sor )
>
>Hankiss: "Ha igaz a darwini evolucio, miert nem szep mindenki?"
>
A valasz sokkal egyszerubb, a parvalasztas ES, ami fontosabb:
szaporodasi sikeresseg nem egyetlen sot, nem fo feltetele a
szepseg. Az utodokrol valo gondoskodas (hogy azok felnojenek es
tovabb szaporodjanak), az utodok szamanak tudatos befolyasolasa,
stb stb befolyasolja. Sot a tarsadalmi gondoskodas ezt tovabb
ferditi, azok is tulelnek es szaporodnak, akik a a tarsadalom
gondoskodasa nelkul erre keptelenek lennenek, azaz a "tisztan
biologiai evolucioban" vesztesek lennenek.

Egyebkent a parvalasztasba a kulso szepseg mellett/helyett a
tartalom, az ertelmi es erzelmi ertekek :-)) , az anyagiak  :-(( es
egyeb faktorok is belejatszanak. Sot, fontosabbak, mint a szepseg,
ami egyebkent is relativ.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Fekete Rozsa ( 14 sor )
>Allitolag nincs fekete rozsa. Lehetseges e eloallitani
gensebeszetileg
>fekete rozsat?

Lehet. Egy fekete pigment genjet kell olyan szabalyo moge ultetni,
amelyik a viragban (ha fekete viragot akarsz) vagy a gyokerben (ha
fekete gyokeret akarsz) stb fogja csak kifejezni ezt a pigmentet.
Amin Lukacsovich Tamas baratommal gondolkoztunk egy idoben, hogy a
szentjanosbogar vilagito genjet kene beultetni szobanovenyekbe,
hangulatvilagitas celjabol (Tamas, olvasod a Tudomanyt?) Elvileg
megvalosithato, Tamas (es masok is) keszitett(ek) mar olyan a
bacikat, amik vilagitottak mint a szentjanosbogar.

Udv
tamas

sziasztok!
Konkoly Attila a tudomany hatarairol erdeklodott (asztrologia, alkimia,
homeopatia)
    1)asztrologia
nem tudomany, HA a "tudomany" kifejezest ugy ertelmezzuk, hogy:
olyan kijelentesek/elmeletek/... osszessege, amelyeket logikus uton be lehet
bizonyitani. viszont HA a "tudomany" kifelyezes definicioja: az esemenyek olyan
leirasa, amellyel elore lehet jelezni egy esemeny lefolyasat, ha ismerjuk a
kezdeti korulmenyeket, akkor mar tudomanynak minosul.
(ha ez erv: nekem ugy tunik, hogy mukodik. eddig(kb.3hettel ezelottig)
ertelmetlen hulyesegnek tartottam(fizikus leszek/vagyok). viszont nemreg lattam
nehany dolgot amitol ez a velemenyem megvaltozott) 
mindezektol fuggetlenul (tudomany ill. nem tudomany az asztrologia), engem
mostanaban elkezdett erdekelni, ugyhogy szivesen olvasnak errol a temarol ezen 
a forumon.
    2)alkimia
az alkimizmus kotyvasztas, nem pedig tudomany.
persze az is igaz, hogy az alkimistak sok erdemleges dologra rajottek. de azert
egy tudomanyos forumon nem kellene aranykotyvaszto-recepteket osztogatni.
egyebkent az alkimistak alma valora valt: lehet aranyat kesziteni mas anyagbol
(magfizika), de igy "tobbe kerul a leves, mint a hus".
    3)homeopatia
ha valaki tudja, mit jelent, kuldje el nekem. NE MINDENKI !!!

sziasztok!                      Imi

Moderalas azert kell hogy ne forduljon elo az ami a mas HIX ujsagokon,
  a veszekedes es kioktatas. Nem arrol van szo hogy valaki referalja
  amiket irunk. Ez utobbiert tudomanyos teren mindenki maga a felelos.

    Mi Timeanak a home page-e? Szeretnem latni miket kozol? Aki tudja irja meg 
  akar maga Timea is lehet.

                         Dr.Dr.K.S. 1997.II.19, USA

Tisztelt Tudos Tarsak!
    Elovastam Medve eszmefutattasat a masodik fotetelrol. Mielott 
nagyon vakvaganyra szaladna vita szabad legyen nemi vilagossagot gyujtani 
az ugyben. Akik esetleg a Fenyes Imre fele termodinamikan nottek fel, 
azok kevesbe fognak meglepodni. Roviden szolva: A masodik fotetelnek sok 
megfogalmazasa van. Ebbol csak az egyik, amelyik az entropia maximum 
tetelen alapul. Ennek prezic formaja: A zart rendszerben az entropia 
mindig novekszik es az egyensulyi allapotban maximalis. Fel kell 
hasznalnunk meg a zart rendszer definiciojat. A zart rendszer az, 
amelyben a folyamatok soran a az egyes alrenedszerek terfogata, 
belsoenergiaja es anyagtartalma valtozhat, de a felsorolt extenziv 
mennyisegek osszege az egesz rendszer tekinteteben allando. Zart 
rendszer, hogy biologiai peldanal maradjak egy bakterium tenyeszet a 
lombikban. Az ilyen rendszer, miutan a bakteriumok feleltek az osszes 
taplelkot es elpusztultak, jol belathatoan az entropia maximum fele fog 
haladni. Nem zart rendszer viszont a Fold, mivel ebbe a rendszerbe a nap 
folyamatosan energiat taplal be. Egyenlore tehat mi az entropia minimum 
fele haladunk. Kerdes, hogy mi a helyzet a vilagegyetemmel. A Fenyes fele 
termodinamika konyvben megatalahato a levezetes, amely kimutatja, hogy ha 
a rendszer oszterfogata novekszik,akkor az entropianak csokknie kell. Az 
Einstein fele tagulo vilagegeyem elmelet ertelmeben viszont az 
osszterfogat no, igy semmi meglepo nincs abban, hogy altalaban entropia 
csokkenessel talalkozunk. Ez teszi lehetove az eletet.
    A tortenethez tartozik, hogy Fenyes Imre annak idejen 
Kolozsvarrol kerult at Budapestre. Az 50-es evekben a fenti okfejtes 
miatt a tudomany politika iranyitasa ideologiai okobol betiltotta a 
konyvet. Az indoklas szerint a tagulo vilagegyetem idealista tevtan, 
mivel azt sugalja, hogy a vilagot valamikor teremtettek. A tilto 
hatarozat alairoja tudomasom szerint Erdey Gruz Tibor az akademia akkori 
elnoke volt. Sajat erveleseben az eletetet a termodinamikai valoszinuseg 
statisztikus ingadozasa teszi lehetove. A magyar felsooktasban a 
termodinamika okattasara Erdey Gruz, egyebkent sok szempontbol kivallo 
konyve nyomta ra a belyeget, ezert a modern es Lars Onsager altal 
megalapozott irreverzibils termodinamika sokaig nem kerulhetet be. Fenyes 
Imre konyvet eloszor 1968-ban adtak ki. Innentol kedve, legalabb is az 
ELTE fizikus hallgatoi szamara az irreverzibilis termodinamikat oktattak.

Bathori Gyorgy

U.I.: Gensebeszetrol majd hetvegen.

Sziasztok!

Egy abszolut laikus 2 kerdese:
1. A magnesezessel kapcsolatban: nem kellene belevenni az energiamerlegbe
az altalam kifejtett izommunkat, amikor kozelitem/tavolitom a magnest a
magnesezendo anyagtol? Tehat, ha felteszem, hogy az altalam kifejtett
izommunka egy reszebol lesz a vas magnesse, akkor a magnes energiajanak 
sem kell csokkennie feltetlenul. (Ha mar megtargyaltatok, bocs, kisse 
omlesztve olvasok HIX-et az utobbi dioben.)

2. Az "energiamentes" szamitogepkapu 2 kimenetet megint nem ertem. A +1 
kimenethez nem kell +x tranzisztor, ellenallas, stb., ami mind aramot
zabal, es tovabbi hot ad le?


Mas: ha jol lattam, kvantumszamitogepek irant erdeklodott valaki. A
c't 3/96 szamaban van egy 7oldalas cikk a temarol, amit meg nekem is
sikerult felfognom. :-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

T.T.!

Peter #8:
"Biztos, hogy minden nemdeterminisztikus jelenseg hattereben a
kvantummechanikat kell keresnunk?"
A Heisenberg hatarozatlansagi elv nem jelenti feltetlenul azt, hogy a vilag nem
 determinisztikus. Egyesek szerint (nemtom, hogy hivjak a ket iranyzatot) a hat
aroatlansag tenyleg nemdeterminisztikussagbol fakad. Masok szerint viszont egy 
a pusztan meresi pontossagra vonatkozo torveny. Mint azt vki nemreg irta, a Hat
arozatlansagi elv nagyon jol magyarazhato determinisztikusan azzal, hogy merese
ink befolyasoljak a merendot. Ugy, amugy mellesleg a kerdes total ertelmetlen, 
ui. eldonthetetlen, hogy valoban hatarozatlansagrol van-e szo, vagy pedig csak 
nekunk tunik annak.
Ja, amit ezzel kapcsolatban viszont nem ertek az az, hogy a masodik esetben mie
rt nem lehet a meres befolyasat kisebb energiaju fotonnal csokkenteni. Mivel te
tszolegesen kis frekvenciaju, es igy energiaju fotonnal tetszolegesen kis zavar
assal lemerheto vmi, a hiba also korlatja 0 lenne.
 "Letezeik egy masik elmelet, amely szinten
megmagyarazza, miert nem lehet bizonyos rendszerek mukodeset hosszu tavon
megjosolni: ez a kaoszelmelet. Bar nem vagyok tul jaratos benne, de ha jol
gondolom, egy rendszer viselkedese annal meghatarozhatatlanabb, minel
osszetettebb vagy minel hosszabb tavra akarunk josolni. "
Ugy gondolom, a kaoszelmeleti ismereteim meghaladjak az atlagot, igy hozzaszoln
ek vmit. A kaoszelmelet valojaban determinisztikus rendszerekrol szol. Ha nem v
olnanak azok, nem lehetne szamitogepen szimulalni oket. De ezek a rendszerek sp
ecialisak. Az a sajatsaguk van, hogy a kezdoallapot vmilyen norma szerinti kis 
elteresebol idovel barmekkora elteres lehet. Fizikusabban: Az idoben vett allap
otgorbek szettartanak. Hasonlattal: Egy Rioi lepke szarnycsapasabol lehet Tokio
ban tajfun (ugye az van Azsiaban?). Peldamon latszik, hogy pl. a legkor is kaot
ikus rendszer. Ezt probalta Aigner Szilard illusztralni az elere allitott, "vel
etlenszeru" iranyba eldolo lappal. Szoval a meteorologusokat kar szidni. Szerin
tem kesz csoda, hogy ennyit tudnak.
Ezzel a tanulsaggal abba is fejezem gondolatfutkarozasomat, kerdezzfelelek.

T.T.!
Egy problema, amiben szeretnek tisztan latni. Realativitaselmelet! (Lehet, hogy
 ezt akkor mar el is baltaztam?)
Szival van a Vilagegyetem. Van kora, mondjuk X milliard ev. Vannak galaxisok Y 
milliard fenyev tavolsagra. Egyszeru gondolkodasmoddal ahhoz, hogy Y milliard f
enyev tavolsagra lassunk vmit annak a vminek el kellett tulonk tavolodnia Y mil
liard fenyevre, majd a fenynek vissza kellett jonnie Y milliard fenyevet. Nos e
rre messze alulbecsulve 2*Y milliard ev kellett. Igy X>=2*Y. Nos a kozzetett ad
atok nem ilyenek. Sejtem, hogy ez 3D nemgorbult terre vonatkozna, es a gombfelu
lethez hasonlo valodi (vegtelen es megis veges) terben a relativitaselmelet val
ahogy megmagyarazza a dolgot, de pontosan hogyan?
Varom a valaszt. Meg gondolom ebbol is jo nagy kavar lesz.

T.T.!

Nem jott #5, most hoztam le.

Attila:
"Ez egy jo kis kelepce: a nem definialt "algoritmus" fogal-
manak segitsegevel irnad le az agy mukodeset ;-)))
Nem Te ostoroztad a Vita resztvevoit, hogy elobb
definialjak a lelket, utana lehet rola beszelni?

Egyaltalan: mi az a fogalomkeszlet, amit lehet
hasznalni? Mennyire kell atdefinialni a nyelvet?"

Egy kicsit mas a helyzet. A VITAn a lelekrol semmifele definiciot nem adtak, ig
y egyaltalan nem lehetett vitatkozni. Itt viszont Te tudsz velem vitatkozni. Sz
oval matematikai igenyesseggel:
Az algoritmus egy adott abc felett a turing geppel, formalis nyelvvel vagy reku
rziv fuggvenyekkel leirhato modszer. Algoritmussal fuggvenyeket irnak le. Algor
itmikusan kiszamithato fuggveny az, amit ezzel a harom eszkozzel szimulalni leh
et.
Namost nem matematikai igenyesseggel algoritmuson sok mas dolgot is ertunk Chuc
h azt mondta, hogy szerinte ezek mind leirhatok a harom eszkozzel is. Igy pl a 
Pascal, C stb. programozasi nyelvek. Barki is hozott fel konkretan veges objekt
umon veges hosszusagban leirhato vmilyen modszert, arrol mindrol bizonyitottak,
 hogy ekvivalens a harom matematikai eszkozzel.
Sokszor nem hasznalunk ilyen szigoru eszkozoket algoritmusok leirasara, de senk
i sem ordit a bizonyitasert, hogy legyen szives turing geppel is irja le a dolg
ot. Mindenki elhiszi.
Nos szoval ha matematikai definiciot akarsz, akkor ott van monbdjuk a turing ge
p. Csak az emberek nem szeretnek igy lekorlatozni az algoritmus definiciojat.
Nos szerintem az agy mukodese algoritmikusan kiszamithato fuggveny. Sajnos egy 
az egyben turing geppel leirni nem tudom, valszinuleg sosem tudjak majd, mert a
 leiras akkora volna, hogy nem ferne bele senki fejebe.
Udv

magnes: 
arrol szolt a kerdes, hogy egy magnessel akarhanyat lehet csinalni.
marpedig akkor a megnes nem gyongul. Mint ahogy a valosagban sem.
A magnesezes soran, mint oly sokan es helyesen ecseteltek,
nem a magnes energiaja dolgozik. 
Janos.

>   TUDOMANY #9- - - - - - - - - - - - - - - - - -
 - - - - - - - - - -
>na-ne, erzekelted te mar azt, hogy a feny hullam? vagy netan azt hogy
>....... bezony. De inkabb olvasd el az elozo szamokat...

Elnezest a durva pongyolasagomert! Termeszetesen az erzekelest nem abban
a szuk ertelemben gondoltam, hogy a gu:lu: szememmel, vagy megnyalt ujjal
erzekelek. Az 'eggggy foton'-t is hullamkent erzekelo(bocsanat) ketreses
v. ketlyukas kiserleti berendezest is beleertettem.
Az elozo szamokat is elolvastam (sot, sok mast is a targgyal kapcs.),csak
hat nem latszik rajtam (mert nincs kedvem senkibe belekotni).
Na de inkabb itt a masik orcam is, hadd csattanjon:
Adva van egy zseburhajo. Beleulunk.(Most ne firtassuk,honnan az enyergija
meg a zanyag, amit hatrafele lovelunk!) Noveljuk a sebessegunket. Ekozben
ugy valtozik a tomegunk, idonk, meretunk, hogy sajat(urhajo) rendszerunk-
ben a fizikai torvenyek,allandok szamunkra ugyanazok maradnak. Sajat in-
terferometerunk szerint a szemkozti meg a hatul lathato csillagok fenye-
nek sebessege jolnevelten a 'szokasos' ertek. (A szemkozti csillag tavol-
saga ugyan tolunk merve kisebb, mert az orank lassabban jar, s igy fix
sebesseggel -szerintunk- hamarabb odaernenk, s egyeb erdekessegek,keku-
les, vorosodes ...)  Ezt a gyorsitast  elvileg  tetszoleges ideig, tetszo-
legesen sok energia felhasznalasaval muvelhetjuk. A spec. relativi-
tas alapjan a  s a j a t  rendszerunkon belul minden marad a jooreg,mexo-
kott newtoninak latszo regiben. Akarmeddig is gyorsitunk, akarmekkora e-
nergiat feccoltunk be, a fenysebesseget az otthonmaradottak meereese sze-
rint csak valamennyire megkozelitettuk. El sose erhetjuk.  Nnna, ezt ed-
dig mindenki tudta is! A kerdesem: Mekkora bunt kovetek el, ha a fentiek
alapjan azt allitom, hogy a fenysebesseg az a vegtelennagy sebesseg, csak
notorius modon 300000km/sec-nek merheto. HFeri(,az ugyeletes pofozogep)

Brendel Matyasnak:
soran? Ugyanaz az "en" lenne mindketto? Szerintem a tudat nem
masolhato, mert a masolas is egy algoritmikus folyamat."
1) Az agy determinisztikussagan felszines determinisztikussagot ertunk. Mindenk
i tudja, hogy melyebb szinten ott a kvantummechanika, de feljebb ez kiatlagolod
ik. Ha felszinesen az agy determisztikus akkor felszinesen lehet szimulalni. Es
 a szimulacio alatt ennyit is ertunk.

A kerdes csak az hogy a kiatlagolt jelenseg es a valodi lenyeg kozott
akarsz e osszefuggest megallapitani.

2) Az uj ember elso pillanatban ugyanazt gondolna, mint a masik, kesobb a mas k
korulmenyek miatt eltavolodna a ket szemelyiseg.
                                    
Nem ertettel meg. En azt kerdeztem, hogy ugyanaz az EN lenne e mind
a ketto.
Ha a tudatot az anyag hatarozza meg, akkor igen, ha nem akkor nem.
Szerinted tehat nem az anyag egyedul hatarozza meg a tudatot. Ha az 
elso pillanatban ugyanazt gondolna, akkor mi kulonbozteti meg a ket
szemelyiseget? Miert valik el kesobb a ket szemelyiseg? Hiszen az
agyfelepitesuk, es mindenuk azonos. Persze idoben valtozik az agyi
neuronviselkedes de epp ez az ami mar nem algoritmikus.
A tudomany mai allasa szerint ket hidrogenatom vagy barmely azonos
tipusu atom teljesen ugyanaz. Ha tehat az illetot atmasoljuk,
fizikailag ugyanazt a szemelyt kapjuk, de lelkileg uj lelket kapunk e?
Ha igen (az elso pillanat utan szerinted az eredeti lelek hirtelen
atalakul) akkor honnan jott az uj entudata a masolatnak?

donthetsz ugyis hogy nem emeled meg. Hogy fer ez ossze pl. az
elektron viselkedesevel?"
Nagyon egyszeru: egy szamitogeppel vezerelt robot, a szamitogep programja velet
lenszamot general, es bizonyos szamnal felemeli a robot kezet.
1) A veletlenszam generalasa lehet tenyleg veletlen, ha kulso veletlen inputbol
 veszi. Ki tudja, hogy az ember sem a kornyezetebol veszi a latszolag sajat, ve
letlen dontest?
Ne haragudj de ez kicsit santit. Ha eldontom hogy 3.4 masodpercenkent felemelem
a kezem ez nemigen tekintheto veletlennek. Vagy te veletlenszeruen utogeted
a billentyuzetet is? Ha minden veletlenen mulik hol az egyen szabad
akarata? Ha minden viselkedesunk veletlen akkor elegge erdekes hogy
veletlen viselkedesunkkel azert megis ugy ahogy rend van korulottunk.
A masik amire nem valaszoltal: a dontes utan a szervezetedben levo 
elektronok ugy viselkednek ahogy a te dontesedhez az szukseges
(pl. idegimpulzus indul a karba a megemeleshez)

1) Az ausztral es europai emberek kozott meg nincs valami nagy 
evolucios elkulo
nules.
2) A matematikai kepessegek alapja valahol a tulelesben hasznos.

Eddig semmi bizonyitek nincs arra hogy a matematikai kepesseggel
rendelkezo egyedek eletkepesebbek lennenek a tobbinel.

Az allatok kozott is van tulelo es dominans, az evolucio millio
eveken at "futott", az allatokban megsem alakult ki ez a kepesseg,
ennek ellenere nehany faj igencsak eletkepeasnek bizonyult.

"Allitolag a majak kihalasanak fo oka a termekenyseg
visszaesese volt, a megnovekedett naptevekenyseg folytan amit
 a napfoltciklus alapjan elore megjosoltak. Ez az ido Kr. u 627
 korul lehetett eppen amikor a Majak eltuntek. Ezen kivul aszalyok
 is sujtottak a teruletet."
A naptevekenyseg globalis hatas kellett, hogy legyen. Mi volt ekkor Europaban?

Europaban is volt hatasa, de a Yucatan teruleten ez 
kulonosen erzekenyebben hatott.  Az a terulet amugyis hajlamosabb az
elsivatagosodasra, es a nap is nagyobb szogben eri.

Valaki mas irta:
---
megis gyorsan megtanuljak? Az en macskamnak sincs szuksege arra a
tuleleshez, hogy megfogja az egeret, megis megfogna, ha latna egyet. Az
evolucio nem egyedre szabottan mukodik: egy egyed nem csak azokat a
kepessegeket kapja meg, amelyek az o elete soran fontosak lesznek, hanem az
egesz faj kepessegeit.
--
A hazimacska nehany ezer eves. A macskak fejlodesi vonalan azonban
kialakult a vadaszasi kepesseg, ez a te macskadban is megvan, mert
ennyi ido alatt ez nem tunhet el. Az ember azonban a fejlodese soran
a macska egerfogasi kepessegehez hasonloan kifejlesztette a matematikai
(nevezzuk logikai kombinacios) kepesseget. Mas allatfajnal ez nem alakult
ki. Ez a kepesseg azonban sohasem kellett a tuleleshez.
(ui: ha megnezed a mai legtobb matematikust legtobbjuk vezna, esetlen
fizikailag). :)
ops. mindjart 100 sor..
Meg ket dolog (kerdes).
1: Ha egy folyamatban fenykvantum (foton) keletkezik, az AZONNAL
fenysebesseggel halad. Ezek szerint a gyorsulasa vegtelen? Vagy
amikor keletkezik akkor mar van sebessege? Hogy van ez?
2: A muon eleri a foldet, mert a mai elmelet szerint nagy sebessege
miatt belso oraja mashogy jar, mint a foldi megfigyeloje. A mozgas
azonban relativ, a muonhoz kepest a fold mozog nagy sebesseggel. Akkor
miert a muon oraja jar maskepp? Miert mi nem oregszunk lassabban?
Van erre magyarazat?
Jozsi

Sziasztok!

Masik cimrol irok be, es ezzel megsertem a HIX szabalyait. De ugyrendi
kerdesben szeretnek hozzaszolni es mint a TUDOMANY egyik "kiharcoloja"
remelem ezen egyedi esetben kivetelt lehet tenni.
Szoval:
A multkor Timea valami muszaki hiba miatt kesve tudta elkuldeni a
TUDOMANY adott szamat. Mi tortenik akkor, ha ilyen sulyos muszaki hiba
tobbszor elofiordul. Illetve mi tortenik ha valami varatlan esemeny
(betegseg, elutazas, stb) miatt Timea nem tud moderalni? Akkor nem kapunk
TUDOMANYt? Ertem ezalatt ha tenyleg olyan tortenik hogy helyettest sem
lehet kijelolni?
Szerintem meg mindig jobb ha 1-2 tudomany moderalatlanul erkezik, mintha
egytaltalan nem erkezik. Nem tudom a HIX Jozsi olvassa e de lenne egy
olyan kerdesem hogy megoldhato e hogy moderalt ujsag, a moderalas
elmaradasa eseten is (ezt erzekelve) automatikusan kimenjen? Legalabb a
TUDOMANY eseteben...

Elnezest a dupla beirasert.

Jozsi

>Kedves Also Antal-Csaba:
>"A hajhagymak valtott muszakban dolgoznak: egy ev aktiv elettartam, harom
ev
>pihenesi ido. "
>Ez pontosan mit jelent?

Kedves Brendel Matyas:

Ez azt jelenti, hogy a fejborben levo hajhagymak nem mind aktivak. Peldaul
telen dusabb a haj mint nyaron,    emiatt tavasszal a feleleg kihullik,
osszel ujra kino. Ezen kivul a hajhagymaknak van egy sajat eletciklusuk is
ami egy ev aktiv es ket vagy harom ev passziv szakaszbol all. 


Also-Antal Csaba

En is olvastam a Barna Janos altal ajanlott Urhajozas Holnaputan c. konyet.
Ebben szo van   tobbek kozott a sinagyurol is. A mukodesi elve egyszeru,
ket parhuzamos, elektromosan jol vezeto sinre rakapcsolnak egy kis belso
ellenallasu energiaforrast, kondenzatort, monopolaris generatort. A sinek
koze belovik a gyorsitando targyat. A targy vegere egy aluminium szoknyat
helyeznek, a beloves pillanataban a szoknya zarja a ket sint es az atfolyo
aram hatasara megolvad, elparolog. Az igy letrehozott iondus kozeg jol
vezeti az elektomos aramot, emiatt rovid ideig KA meretu aramok folynak. A
sinben folyo aram magneses teret hoz letre, ami meroleges a letrejott ivre.
Tehat a Lorentz eronek megfelelo ero gyorsitja a targyat.
A gyorsulas nagysaga miatt valoszinuleg emberi utazasra nem lesz alkamas.
Aki akar egyet othonra ,megrendelheti az alkatreszeket az interneten at. Az
Altavistaval a railgun szora kell rakeresni.

Nem hiszem hogy a legkoron keresztul muholdakat lehetne felloni ilyen
modon. Az elso kozmikus sebesseg 6 Km/s (ha jol emlekszem) es a testet
valamilyen szogben kell felloni ahoz, hogy palyara alljon. Tehat 4-500
Km-ert is repulnie kell ezzel a sebesseggel a legkorben ,meg ha rovid ideig
is, valoszinuleg a palyara mar csak cseppfolyos allapotban kerulne. :)

A kemiai reketaknal ha jol tudom van a kiaramlasi sebessegnek elmeleti
hatara es ez a raketa maximalis sebesseget is behatarolja. 

Az ionraketakat a musorszoro muholdaknal is gyakran hasznaljak, ugyanis
kisebb tomegu uzemanyag szukseges a mukodeshez mint az azonos teljesitmenyu
kemiai raketaknal. Persze csak palyakorrekcios hajtomukent hasznalhatok, de
ennek elettartama hatarozza meg a muhold elettartamat.
Erdekes hogy mar a 60' as evekben epitettek atomraketat, pontosabban a
hajtomuvet. Csak kiserleti modell volt, repulni nem tudott, ezert is hivtak
Kiwi-nek. Egy sima atomreaktor volt (valamilyen tengereszeti) csak a grafit
moderatorok ki voltak furva es hidrogen aramlott bennuk. A hidrogen a
reaktorban jol felmelegedett es ez adta a toloerot. A teljesitmenye 100 MW
az ezt koveto Phobeus 5000 MW teljesitmenyu es 110 T toloerot adott. Ja es
az elettartam nehany perc.
Az akkori fejlesztok azt allitottak: Nem okoz jeletos sugarszennyezest, a
legkoron belul is mukodhetnek.
Meg szerencse, hogy nem jutott penz a befejezesukre.

Also-Antal Csaba

>> koordinatarendszerben vakumban c=300.000 km/sec sebesseggel terjed.
>> Mi van mas anyagban?  Jo, en is tudom, hogy lassabban, meg fenytores,
>> meg egyebek, de relativitaselmeleti szempontbol erdekelne, hogy hogy
>> van ez.
>
>ugyanugy. nincs kulonbseg a vakuum es az anyagok kozott, legalabbis ebbol
>a szempontbol,
    Valoban. Lehetseges pl. hogy egy atomreaktorban keletkezo nagy 
    sebessegu elektronok a hutovizben a vizbeli fenysebessegnel
    nagyobb sebesseggel haladjanak. Ilyenkor keletkezik a 
    Cserenkov-sugarzas.

Koordinata-rendszerek, osrobbanas, stb.
    Bar a relativitas-elmelet szerint nem letezik kituntetett koordinata-
    rendszer, ugy nez ki, hogy megis talalhato. Ez pedig az osrobbanaskor
    keletkezett, es mostanara par Kelvinre "hult" hatter-sugarzas altal
    kijelolt koordinata-rendszer. Ha jol tudom, nemreg mertek ki a HST-vel
    eleg nagy pontossagban.


A magnes utan ujabb erdekes problema:
    Osszenyomunk egy rugot, majd osszenyomott allapotban savba tesszuk,
    ami a rugot szetmarja, (pl. savallo kesztyuvel, igy a mindvegig
    osszenyomott allapotban tudjuk tartani). Kerdes: hova tunt a rugoban
    felhalmozodott rugalmas energia ?


                Udv:
                    Ligu