Kedves Tudosok!

A mult heten lattam a Titanic c. filmet. Volt benne
nehany jelenet, amelyben a hajocsavar korul mukodes
kozben egy csomo buborek volt. Nem ez a jelenseg
veletlenul a kavitacio, amely tonkreteszi a lapatokat ?
Ha ez igy van, akkor gondolom Cameronek a latvany
kedveert varazsoltak oda oket.
Kerdeseim : vannak-e valojaban a propellerek korul
mukodes kozben buborekok ( helyesen megvalasztott
fordulatszam es geometria mellett ) ?
Valaszaitokat maganba kerem, mert a Tudomanyt nem
rendeltem meg. 
Elore is koszoni valaszaitokat es tovabbi jo munkat
kivan:

Szabó Zoltán

Tisztelt Horvath Pista !
    Titkon gondoltam mar arra, felcsapok relativistanak, mert igy
remenyem sem lehet arra, hogy bizonyos terido  egyuttallas
eseten szembetalalkozzam onmagammal. Es ki tudja mirol
maradok meg le?
    De a Tudomany muvelese aldozatvallalassal jar. (Meg a
demokracia is azt  kivanja legyen valasztek.)
     Gondolom, hogy amirol irok, abban nem velem kell egyet er-
teni vagy sem,  hanem a meresekkel, a tapasztalassal. Azokat
lehet megtagadni, mert en azokra hivatkozom, azokat
rakosgatom sorrendbe, egyiket a masik utan. Hogy a
vegeredmeny ellenkezik a relativitaselmelettel az nem az en
bunom, hiba a csuf Termeszetben van, mert mily gyakran banik
el nagy fizikai elmeletekkel hol elobb, hol utobb. Nekem  ugy
 tunik valogatos, mindig a legszebbet kivanja meg. (Ha egyszer
a rel.elmeletet  azert kell elfogadni, mert vannak bizonyos
meresi eredmenyek, ugyanezt miert nem lehet ervenyesiteni
esetemben? Nem elek feltevesekkel, csak tapasztalati
eredmenyekkel es kovetkeztetek).
   Nagyon koszonom segito leveled. Sajnos, nem erre
gondoltam, elnezest kerek, nem voltam egyertelmu. Ezert
megfogalmaznam maskent:
    A Merkur perihelium-elfordulasa nem 43", hanem 575.
Amikor a Newton-fele gravitacios elmeletet a Naprendszer
bolygoinak kolcsonhatasara alkalmaztak, akkor kiderult, hogy
ez a kolcsonhatas megzavarja a szabalyos elliptikus palyakat,
pertubaciot okoz es ez a periheliumelfordulasban is megjelenik.
Ezt a szamitast pl. a Merkurra elvegezve 534"-t kapunk

eredmenyul. De ez a szamitas hibas!! Miert? Mert az egesz
Newton-fele gravitacios torveny hibas.
   De akkor mi a helyes? Hat az Einstein-fele terido gorbulet,
pontossabban az alt. rel. elmelet. Ha ez a helyes, akkor
nyilvanvalo, hogy ezzel kell kiszamolnunk a bolygok
kolcsonhatasabol szarmazo elfordulast. Az eredmeny nem
534", hanem valami mas. Ha feltesszuk, hogy a helyes
modszerrel kiszamitott ertek 1% -kal, tehat egy igen - igen
kicsiny ertekkel ter el, (-erzesem szerint ilyen elteres varhato-,)
akkor 534 + 5,3 vagyis 539". Ezt az erteket  kivonva a
csillagaszok altal mert 575"-bol 36" kulonbozetet kapunk,
amelyre az alt. rel. elmelettol varunk magyarazatot. Vagyis nem
43"-rol! Jelenleg igy azt kell mondanunk, hogy egy tevedest
igazol, egy hibas erteket talal telibe az alt. rel. elmelet es nem
egy egzakt, valos eredmenyt.
    Nincs tehat semmi alapja jelenleg annak az allitasnak, amely
szerint az alt.rel. elmeletet a Merkur mozgasa igazolna. En azt
a szamitast keresem, amelyben valaki igazolja, hogy az elteres
kisebb mint 0,1 %  a Newton-fele -hibas- gravitacios
egyenletek alapjan szamitott ertekektol es megcafolna az en
1%-os becslesemet.
    Tisztelettel  B. Janos

Kedves Takacs Feri !
   Fo a fejem, mibe is rantottalak bele! De kerlek ne dobd meg
el a radirt. Gondolkodj egyszeruen, mint a Kozertben, ott sem
torodnek azzal, ha spec.rel szerint kered a parizsit. Egyszeruen
radobjak es fizetni kell. Ma ugyanis Hidas Pal levele utan igy
kertem, es csak a szokottnal kedvesebb mosolyban volt
kulonbseg, az arban nem.
   Masreszt az uj dolgok nemi ellenallasban szoktak reszesulni.
Amikor pihen a kezedben a radir, gondolj Galileire, O igy irta
meg elmenyeit Keplernek.
   "Nevetni kell Keplerem, a tomeg kiados butasagan. Mit szol
On egyetemunk vezeto filozofusaihoz, akik az aspiskigyo
csokonyossegevel viselkedtek es minden faradozasom ellenere
is vonakodtak akarcsak egy pillantast is vetni a bolygokra, a
holdra, vagy akar a teleszkopra. Valoban, ha amannak nincs
fule, ugy ezeknek meg a szemuk van lezarva az igazsag fenye
elol. Ez bizonyos kulonos, de azert nem csodalkozom rajta. Az
effele emberek ugyanis azt gondoljak, hogy a filozofia olyan
konyv, mint az Aeneis vagy az Odyssea es hogy az igazsagot
nem a vilagban, nem a termeszetben, hanem a szovegek
egybevetese utjan kell  keresni (hogy sajat szavaikat
hasznaljam.)"
     1610. augusztus 19.
    Tart ki meg egy kicsit, mindjart lejar az 1 het! Megjegyzem,
amikor elment a level, akkor tunt fel, hogy a tollam egy kicsit
megszaladt es belekevertem az alt. relt. Rogton gondoltam,
hogy most darazsfeszekbe nyultam! Addig megprobalok valamit
osszehozni en is.
  Tisztelettel  B. Janos

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ugor-torok: nem haboru ( 38 sor )
> Nem azert  vagyok ideges neha, mert vannak sokan, akik a finnugor
> elmeletet valljak, hisz nem vagyok mindenttudo, hogy iteletet
> hirdessek egy olyan kerdesben, melyet meg a tudosok is nagyon
> vitatkoznak. Csak az zavar, hogy a magyar iskolakban a finnugor
> elmeletet ugy oktatjak, mintha az lenne a szentiras, ami biztos,
> vitathatatlan, es bugris az, aki ketelkedik benne. 

Olvasgatom mar egy ideje a finnugor ugyeket, egy
gyanutlan kerdest szeretnek feltenni. Tudja-e valaki
mi a finnek velemenye minderrol. Ok hogyan kozelitik
meg a rokonsagunkat?
Attilasz

Szerbusztok! 

Nem tudom, hanyan hallottatok rola, de ugy latszik, nagy attores
kuszoben allunk a szuperluminalis reszecskek eloallitasaval
kapcsolatban. Ide irom, amit megbizhato forrasbol sikerult megtudnom a
temarol.
 

"Tachyons and the Darxtar Project" cimmel egy szenzacios cikk fog
megjelenni a Nature kovetkezo szamaban. Az iras nem kevesebbet allit,
mint, hogy sikerult kiserletileg is igazolni a fenynel gyorsabb
reszecskek, u.n.  tachyonok letezeset, sot, gyakorlati alkalmazasuk is
folyamatban van. 

A Tudomany olvasoinak termeszetesen felesleges bemutatni a tachyonokat,
sok szo esett roluk par honapja. Nem art viszont megismerkedni nehany
tovabbi fontos tulajdonsagukkal, mielott a lenyegre terunk. A
spec.rel.  reven ismert az a teny, hogy ha egy felenk kozeledo targgyal
szembe futunk, akkor a sebesseggek "osszeadodnak" ugyan, de nem
annyira, mint azt klaszikusan varni lehetne, hanem kisebb mertekben.
Szelsoseges esetben, amikor valami fenysebesseggel kozeledik hozzank,
ez abban a jol ismert tenyben nyilvanul meg, hogy a mert relativ
sebesseg fuggetlen a megfigyelo sebessegetol, azaz mindig c, akar
szembe haladunk, akar ellenkezo iranyba.  Meg furcsabb dolgokat
tapasztalunk, ha tachyonnal futunk szembe, ekkor ugyanis a tachyon
lathatoan lelassul. Ezt barki ellenorizheti a jolismert osszegzesi
kepletek alapjan:
 

        v1+v2
   v = --------     
      1+v1v2/c^2

Tegyuk fel, hogy a tachyon v1 = 3c szuperluminalis sebesseggel halad a
foldhoz kepest, mi pedig vele szemben v2-vel. A tachyon altalunk mert v
sebessege ekkor 

        v1+v2              3c+v2               c + v2/3      
   v = --------      =    --------      =  3c --------   < 3c = v1 
      1+v1v2/c^2          1+3v2/c              c + 3v2    

vagyis, ha hozzaadunk, akkor kevesebb lesz. Ennek megfeleloen, amikor v2
negativ, a mert sebesseg v > v1 azaz, ha megprobalunk elfutni elole, akkor
meg gyorsabban uldoz. Ez odaig fajulhat, hogy ha v2 = -c/3, akkor a mert
sebesseg vegtelen lesz! (Nulla a nevezoben.) Sot, ha a fenysebesseg
harmadanal gyorsabban menekulunk, akkor negativnak adodik,
_az_idoben_visszafele_halad! Tehat tudunk idogepet kesziteni, es azzal a
multba uzenni! Raadasul a valosagban meg ennel is kedvezobb a helyzet. Ne
feledjuk, a 3c onkenyes valasztas volt, hogy egyszerubb legyen a szamolas.
Egy tipikus tachyonagyu a fenysebesseg tobbezerszeresevel tuzel, hiszen az
sokkal konnyebb feladat, mint a pelda kedveert felhozott 3c-vel. Aki
figyelte a tachyonok paradox tulajdonsagait, az nem lepodik meg ezen.
Tehat viszonylag kis sebessegek eseten, foldi korulmenyek kozott is
sikerulhet ilyen furcsasagot produkalni, a teridoben sregan visszafele
informaciot kuldeni. Eleg, ha a tachyonagyut egy gyors repulogepre
ultetjuk, es hatrafele tuzelunk vele. Ezzel persze meg nem tudjuk a sajat
multunkat kozvetlenul elerni, de ha egy tavoli targyrol visszapattintjuk a
jelet, akkor mar igen. 

Az egyetlen bokkeno, hogy a tachyonok letezeset maig senkinek sem sikerult
bizonyitani. Legalabbis igy tudta ezt a vilag, egeszen mostanaig. 

A nagy attores a Kerr-Fuller nevadai (UNLV) tudoshazasparnak koszonheto. A
ferj, aki fizikus, par eve allitolag sokat panaszkodott pszichologus
nejenek a tachyonok eloallitasaval kapcsolatos nehezsegeirol. Egy ilyen
alkalommal jutott eszukbe (nem vilagos, hogy Abril asszony, vagy Joe
"papa" a ludas), mi van akkor, ha mar sikerult letrehozni a
szuperluminalis reszecskeket a meglevo berendezesekkel, csak eppen
detektalni nem tudjak oket. Mi van, ha mashol, masoknak viszont epp az a
problemaja, hogy fogni tudjak ugyan, de kuldeni nem kepesek megbizhato
modon ezeket a reszecskeket, illetve hullamokat? Lehet-e, hogy az ESP
[ExtraSensorial Perception] kutatasban jol ismert, hagyomanyos
erzekelessel megmagyarazhatatlan eszlelesekert eppen a tachyonok a
felelosek? Mi lenne, ha kombinalnak a ket kutatasi agat? 

Nos, amilyen elkepeszto otletnek latszott eloszor, olyan mertekben voltak
sikeresek mindjart az elso probalkozasok. Az a nehany atlagon feluli
erzekenysegu psychic es Silva fele mind control-os guru, akit detektor
gyanant hasznaltak, figyelemre melto  pontossaggal tudta azonositani a
veletlen idopontokban nagy tavolsagbol elsutott tachyonagyu loveseit. 
A kutatok kovetkezo lepese az volt, hogy megprobaltak a fent emlitett
repulogepes modszerrel az idoben visszafele uzenni. Mivel a foldi
tavolsagok kicsinysege es az emberi reakcioido nagysaga lehetetlenne
teszik a kozvetlen igazolast, ezert a naprendszer kulonbozo objektumairol
pattintottak vissza a jeleket, es a Jupiter, majd a Szaturnusz
segitsegevel tenylegesen sikerult is nehany masodperccel elore megjosolni
a loveseket. A gyakorlati alkalmazasokhoz (pl. katasztrofak elorejelzese,
harcaszat, sportfogadas stb) ez persze meg keves, ezert a kutatas
jelenlegi szakasza a naprendszeren kivul levo, de nem tul tavoli
objektumok felderiteset es felhsznalasat celozza meg, az u.n. Darxtar
Project kereteben. 
Ennek segitsegevel lehetove valt, hogy olyan uzeneteket fogjunk
rutinszeruen, amelyeket csak nehany oraval kesobb adunk majd le. Minden
jel arra mutat egyebkent, hogy a tachyion-visszhang (pontosabban elo"hang)
segitsegevel sikerult megtalalni a regen keresett Nemesis csillagot, a Nap
sotet "ellenfelet", amelynek letezeserol mar eddig is rengeteg kozvetett
bizonyitekunk volt, pl. a dinoszauruszok kihalasa es mas katasztrofak. 

Mondanom sem kell, milyen nagy tudomanyos es filozofiai kihivast jelent
majd beilleszteni a keletkezett idoparadoxont a jelenlegi vilagkepunkbe.
Mindenesetre vagy az oksagi elvet, vagy a szabad akarat elvet fel kell
aldoznunk, az mar vilagos. Masreszt, a tachyonok letezesevel egy csomo
rejtelyre is feny derult, mint peldaul psi-field mukodesenek elve. 

Forras: 
Szemelyes kommunikacio, 
J. Kerr, A. Fuller: Tachyons and the Darxtar Project (kezirat). 

Diohejban ennyi lenne, amit tudok a dologrol. Ha valakinek van velemenye,
vagy tovabbi hire, azt kerem, hogy ne tartsa vissza magat, mert rendkivuli
fontossagu felfedezesrol van szo! 

Udv, 

Varga Joska

Kedves pinterzs, es mas erdeklodok, 

> iskolakban a finnugor elmeletet ugy oktatjak, mintha az lenne a szentiras,

Hat engem nem ugy tanitottak. Nyelvtanbol a nyelvek kozos eredetet
tanitottak, amit persze konnyu osszeteveszteni a nepek kozos eredetevel.
Tortenelembol a Volga-Kama-Ural kornyekerol valo vandorlast es az utkozbeni
torok es egyeb behatasokat tanultuk. 

> ami biztos, vitathatatlan, es bugris az, aki ketelkedik benne. 

Ami a nyelvet illeti, alapfoku finn nyelvismeret elegendo a ketelkedes
eloszlatasahoz. 

> az altalanos- es kozepiskolasoknak, hogy regen miket gondoltak a magyarsag
> szarmazasarol, es azt sugalljak, hogy minden ertelmes, halado gondolkodasu
> ember szamara egyertelmu, hogy szegeny Anonymus, Kezai Simon, stb buta
> volt, aki nem tudott semmit az ostortenetunkrol.

Hat ezt nem, csak annyit mondanak, hogy ezeket az embereket nem a mai
ertelemben vett szigoru tudomanyos szempontok vezettek. Ami igaz.  

> Ha ma megfellebezhetetlen
> igazsagkent taplaljak a leendo kutatok nemzedekenek fejebe a ma hivatalos
> elmeletet, 

Olyan igazsag pedig nincs. Minden igazsagot ujra es ujra meg kell fellebbezni.
De csak uj ervek es tenyek folmerulesevel szabad es lehet operalni, ha
ujra akarjuk fogalmazni.  

Genetika: tendenciozus mintavetellel semmi sem bizonyithato, mert maga a
mintavetel ellentmond a tudomanyos modszernek. 
Reprezentativ (tudomanyosan megalapozott) mintavetellel pedig igenis
rengeteg dolog bizonyithato, pld. nepunk azsiai eredete is. 

Hogy egeszen vilagossa tegyem sajat velemenyem:
nyelv: finnugor szerkezet es alapszokincs (4000 eves), rengeteg, ujabb kori
(1500-2000 eves) torok es egyeb jovevenyszoval,
szarmazas: nem jol definialhato, azsiai, finnugor es torok keverek (a
honfoglalas kori sirokban nehany % finnugor jellegu nepesseget talaltak).
Ehhez hozzajon meg az utobbi 1000 ev keveredese. (Nyelvi es genetikai is.)

Tanuljatok finnul!  Nagyon nehez, igazi embert probalo feladat. 

Janos

Legyetek szivesek segiteni osszegyujteni az ismert es kevesbe ismert
oszthatosagi szabalyokat!

Koszi.

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Szerintetek miert hagyja edesanyam a viragontozo vizet par 
napig allni egy nyitott uvegben mielott a viragra locsolja?

Ez alatt kiparolog a csapvizbol valami karos klorgazszeru 
ize, vagy esetleg kiulepeledik belole valami karos dolog? 

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Kedves Zsolt,

Az ugor-torok haboru kifejezest azert hasznaltam, mert a mult szazadban
tenyleg szinte verre mentek a magyarsag finnugor illetve torok eredetet
hirdetok. A tortenettudomany tartja igy szamon ezt a kort. Mostanra azert
szerencsere mas a hozzaallas. Igyekszem majd olvasni hosszabb dolgokat
Kristo Gyulatol, mert kivancsi vagyok annyira beleviszi-e az erzelmeit
a tudomanyba. Persze tortenettudomany es a nyelveszet nem tud annyira
objektiv lenni, vagy olyan ertelemben objektiv, mint egy termeszet-
tudomany, hiszen az emberrol szol mind a ketto.

Az iskolai oktatas egy picit mindig leegyszerusito a tudomanyhoz kepest,
egyebkent en is ugy emlekszem, hogy nekem is azt tanitottak, hogy a
magyarsag finnugor eredetu, es kesobb szedett fel, mintegy, torok
elemeket. De ott is lehet mondani, hogy a "torok elemek" vettek fel
a finnugorokat ;-) Az (altalanos es kozepiskolan) kivul, pont a kutatok
koreben azonban mas a helyzet, mint egy "ugy maradt" tankonyvben
es nyilvan sok embertol kell olvasni, mindenki jobban a szereti a
sajat elmeletet, Laszlo Gyula is erezhetoen kotodik erzelmileg is
a sajat kettos honfoglalas elmeletehez, amivel evtizedekkel ezelott
egyedul volt, de ma mar nincs.

A magyarsag eredetet akkor ismernenk, ha fel tudnank terkepezni azt a
folyamatot, aminek soran egyes nepelemek szetvaltak, osszeolvadtak,
vandoroltak, tanultak egymastol. Ebben a segitsegunkre lehet a regeszet
a kiasott leletek elemzesevel, a nyelvtudomany a nyelvek elemzesevel,
oszehasonlitasaval, a tortenettudomany az egykoru, vagy kesobbi korokbol
szarmazo irott forrasok kritikai elemzesevel, azonkivul a genetika, 
antropologia a mai es feltart egyedek osszehasonlito vizsgalataval.

Itt utalnek a kerdesedre, hogy milyen mintat vizsgaltak, amikor
meghataroztak a magyarsag genetikai osszetetelet. Termeszetesen nem voltam
ott, de nehany eve volt egy nemzetkozi vizsgalodas, ahol igyekeztek
felterkepezni az egyes europai nepek genetikai osszetetelet. En egy
alapvetoen joindulatu ember vagyok, feltetelezem, hogy tenyleg repre-
zentativ es eleg nagy mintat hasznaltak, mindaddig igy szoktam gondolni,
amig nem talalok olyan tenyt, ami ezt ketsegbevonhatja. Pl. egy telefonos
kozvelemenykutatas szerintem nemigen lehet reprezentativ. Az eredmenybol
arra emlekszem, hogy szinte semmi sem kozos a magyar es finn genetikai
osszetetelben a legnagyobb hasonlosagot viszont a szomszed nepekkel
mutatjuk. Az egykori idegen forrasok a honfoglalokat altalaban alacsony,
sotetboru, torokos jellegu nepnek irjak le, masnak, mint amilyenek ma
vagyunk. De a sirfeltarasok is azt mutatjak, hogy a tatarjaras utani
"magyarsag" nagyon eltero jellegeket mutat az azt megelozohoz kepest.
A becslesek 10-80%-ra teszik a tatarjaras idejen elszenvedett nepesseg-
veszteseget, legujabban a 20-30%-ot szoktam, mint ovatos adatot hallani.
A Dunantul kevesebbet szenvedett, legtobbet a szaraz, nyilt, Duna-Tisza
koze, ahol ugy tunik, 100% volt a veszteseg, a helyukre lehetett
telepiteni a kunokat es jaszokat. Az eletmod es kornyezeti valtozasok is 
nyilvan vezetnek a mutaciokon keresztul valtozasokhoz. Erkeztek akkor
egyebkent mas telepesek is, a Nemeti falvak germanokra, az Olaszi nevek
latinokra (leginkabb vallonokra) utalnak. A vlach es az olasz szo
egyebkent etimologiailag rokonok. Vannak persze olyan genjeink, amik
kelet es kozep-azsiai nepekkel valo rokonsagunkra is utalnak.

Vannak olyan idobeli melysegei a tortenelemnek, ahova az irott forrasok
hianya miatt csak a nyelvtudomany segitsegevel tudunk visszamenni.
(Volt olyan remeny is, hogy egyszer, ha minden regeszeti leletet
feltartunk, akkor ezek alapjan, mint a vadakat a nyomaik alapjan. vissza
lehet majd kovetni az egyes nepek tortenetet, ezzel most nem akarok
foglalkozni.) A magyar nyelvet vizsgalva nem lehet csak ugy elsiklani
azon tenyek folott, hogy az emberi testreszek nevei, a rokonsagjelolo
szavak leginkabb finnugor eredetuek, ugyanilyenek az erdei allatokkal,
novenyekkel, halaszattal-vadaszattal kapcsolatosak is. De a foldmuvelo
szavaink azok mar leginkabb torokok, a vallasosak pedig (a latin mellett)
leginkabb szlavok, bar az Isten szavunkat Istemi turk (mondabeli?) kagan
nevebol szokas eredeztetni. Nagyon erdekes olvasmany ebbol a szempontbol
a Magyar Nyelv Ertelmezo Keziszotara.

Nem tudom mi problema lehet azzal, hogy ha az ember szo emberfia-t
jelent, hiszen pl. az emberfia maga egy igen erdekes kepzodmeny, hiszen az
ember kifiaborja lehetne, mint az embere ;-) A magyar, mogyer, megyer
szo -er vegeben is van a nyelveszek szerint a magy-, mogy-, megy- elotagot
pedig a manysi szo elejevel rokonitjak, hogy hogyan, miert annak megvannak
a szabalyai, nyelvi torvenyei, vulgarnyelvesz akar az german-manysi
rokonsagot is kimondhatna a "man(n)" szo alapjan. Hogy miert nem teszik,
vagy teszik, annak a nyelvtorvenyek az okai. Van egyebkent elmelet a
finnugor-indoeropai, indoeuropai-semi nyelvrokonsagra is. Van olyan
elmelet is, amit lehet, hogy soha nem tudunk sem bizonyitani, sem cafolni.
Onmagaban azon sem csodalkoznek, ha a magyar emberembert jelentene, hiszen
a magyar ember jelzos szot hasznaljuk, es ezek szerint ez
emberemberember-t jelent ;-) Egyszeruen valtozik a szavak jelentese.

Nyelvtorvenyeket, olyanokat, amik pl. azt mondjak, milyen hang mive
valtozhat es mive nem a fejlodes soran, fel lehet allitani. Az utobbi
egy-ketezer evbol boseges irott anyag maradt rank, mindenfele
nyelvekbol, ezekbol ezek a torvenyek kiszurhetok, es valamennyire
visszafele lehet beloluk extrapolalni is, persze nem a vegtelensegig.

Mit lehet tehat hasznalni egy nep eredetenek feltarasahoz ? Mit jelent egy
nep eredete ? Egyreszt a nyelvenek eredetet jelenti, masreszt a versegi,
azaz genetikai eredetet. Nem lehet tehat pont a nyelveszetet, vagy a
genetikat kihagyni a vizsgalodas korebol, csak mindent meg kell tudni,
vagy probalni magyarazni es tudni kell, hol a hatar.

Onmagaban az sem perdonto bizonyitek, hogy itt, vagy ott talalnak
magyarokat, hiszen Amerikaban is talalhatunk magyarokat ;-)
Megegyszer mondom, nem lehet elsiklani azon teny folott, hogy a magyar
nyelv finnugor nyelvtanu es tele van finnugor alapszavakkal. Nyelvfelvetel
lehetseges egyebkent pl.  ugy is, hogy torok ferfiak finnugor noket
vesznek el, s az uj generacio igy a finnugor nyelvet tanulja
"anyanyelvkent". Nyilvan sok ilyen no kell, de a finnugor eredet (a torok
mellett) ekkor evidens. Azt kevesbe tartom valoszinunek, hogy torok
eleink passziobol betertek egy finnugor nyelviskolaba, mert eppen
unatkoztak, ennel komolyabb ok kell egy nyelvvaltashoz. Mindenkeppen
kellenek finnugorok ahhoz, hogy ennyire integraljuk a nyelvuket. Lehet,
sot valoszinu a tobblepcsos atvetel, tehat az, hogy egy eredeti finnugor
nepesseghez csatlakozik egy torok kisebbseg, ami atveszi a regi nyelvet.
Majd megint egy kisebbseg, es igy tovabb, egesz addig, amig az eredeti
nyelvhordozok aranya egeszen osszezsugorodik sok generacio utan. De mas
folyamatok is lehetsegesek.

Egy ilyen folyamat utan a magyarok finnugor eredetuek es torok eredetuek
is. Azt irtad, hogy nem hiszel a finnugor eredetben. A fentiek tukreben
mit ertesz ez alatt ?

HP

Tisztelt B. Janos!

A kiserleti osszeallitas, amit leirtal, persze nagyon egyszeru, es esszeru.
Addig valtoztassuk szeles skalan egy test mozgasallapotat, amig tomege
minimalis nem lesz, es ha talalunk ilyet, akkor megtalaltuk az abszolut ter
kordinatarendszeret, ill. mozgasallapotat.
A problemam csak az, hogy nincs olyan merlegem, amivel ilyen kismerteku
valtozasokat merni lehetne raadasul ugy, hogy kozben az egesz merorendszer
mozgasallapotat jelentosen valtoztatgatni lehessen.
A mi roghoz kotott vilagunkban az ilyen altalunk gerjesztheto valtozasok
merteke nemigen haladja meg a molekulak homersekleti mozgasabol adodo
becsapodasok nagysagat, amely zavaro hatasokat pedig nemigen tudunk
kikuszobolni mereseinkbol.
Bar nem nagyon ismerem a bizonyitashoz szukseges mennyisegek meresi
modszereit, de ugy hallotam, hogy a meresi pontossag novelese bizonyos hataron
tul nagy problemakat okoz. Es persze hallottam a hatarozatlansagi relaciorol
is, amely elmeleti korlatot szab az elerheto pontossagnak.
A korabbi leveledben kozolt kiserleti osszeallitasban idomeresre vezeted
vissza ezt a meresi problemat, de a meresi hibak ott is jo nagyok voltak. A
meresi idokulonbseg pedig a kb egynapos meres alatt nem volt nagyobb annal az
idonel, amely ido alatt a feny 30 cm-t halad. Ezek az eredmenyek szamomra meg
nem tul meggyozoek, foleg mert a tomeg, hosszusag, es idotartam valtozasainak
eppen ugy lehetnek relativisztikus okai is, ha eselyt adunk mas hipotezisnek
is. (Megjegyzem a tomegvaltozas lehetosegere Einstein elott senki nem
gondolt.)
Ezert gondolom ugy, hogy a problema ilyen felvetese inkabb elmeleti, mint sem
gyakorlati jellegu. Ez persze nem jelenti azt, hogy el kellene vetni, csak
eppen ezert ez az elmelet igy meg nagyon a hipotezis szintjen all. Bar azt
ujbol kihangsulyozom, hogy nem sokat tudok a szukseges meresek
megbizhatosagarol, igy a gyakorlati bizonyitas lehetosegeirol.

Ami az en ragaszkodasomat illeti a relativitashoz, nem pusztan erzelmi
jellegu. A mindennapi tapasztalatunk, es a mi emberlepteku meroeszkozeink ezt
tamasztjak ala. Az egyenes vonalu egyenletes mozgas kerdeseben Newton ota a
relativitas elve csak egyszer kerdojelezodott meg. Ez az eset, mint ismeretes
a feny terjedesi sebessegenek vizsgalataval kapcsolatos. Ugyanis Michelson a
feny sebesseget a meroberendezes mozgasallapotol fuggetlenul mindig
ugyanannyinak talalta. Valojaban persze nem abszolut sebesseget mert, hanem a
kulonbozo utakon jaro, es ezert elvben kulonbozo sebessegu fenysugarak
interferenciajat. Ebbol az eredmenybol akkoriban sokan - hozzad hasonloan - az
abszolut terre kovetkeztettek, jolehet a feny termeszeten kivul ezt az
elmeletet semmi nem tamasztotta ala. A feny sebessegenek, termeszetenek
vizsgalata  pedig mar onmagaban is elter a mindennapi tapasztalas teruletetol,
a mai napig nem tekinthetjuk lezart kutatasi teruletnek. Ugyanigy nyitott
terulet az azota megalkotott atomelmelet, es kvantummechanika is. Ezert
gondolom azt, hogy amig nincs megalapozva es lezarva egy uj tudomanyos
elmelet, addig a regit nem szabad eldobni, vagy elfelejteni. Ezert nem akarok
alapos indok nelkul elrugaszkodni a relativitastol, amely olyan jol
hasznalhato a mindennapi gyakorlatban.
Ezen kivul meg kell vallanom, hogy keves az osztonzo erom ahhoz, hogy a valo
vilag torvenyeit ugy probaljam megismerni, hogy egy hipotezist kergessek,
vajha talan igaz lehet. Celravezetobbnek tunik a mar ismert, es elfogadott
elmeletekbol kiindulva, azok hianyossagait elemezni, es tovabb fejleszteni, ha
lehet, es szukseges.

Az univerzalis fenysebessegbol adodo problemat Einstein probalta orvosolni kb.
kilencven eve, altalanos megiteles szerint helyesen. De szamomra ez a megoldas
nem eleg meggyozozo, mivel ugy latom, szandeka ellenere sem elegge maradt meg
teljesen a relativitas talajan. Ugyanis az ikerparadoxon neven ismert
szimetria problema eppen a reletivitas elvevel ellenkezik. Hogy egy kicsit
erthetobb legyek, kifejtem ezt a problemat, talan masok is erdekesnek
talaljak.
A szokasos modellben az egyik ikertestver a foldon marad, mig a masik
urutazasra indul. Rovid, es a szamitasban elhanyagolt, de hatalmas gyorsitas
utan sokaig utazik egy iranyban egyenletes sebessegel, majd szinten egy gyors
fordulas utan visszater a foldre. Einstein kepletei szerint a foldon marado
testver azt tapasztalja, hogy a visszatero testveren alig fogott az ido, es
fiatal maradt, mig o megoregedett. Ezzel szemben, ha az utazo testver
szemszogebol vizsgaljuk a dolgot, akkor az ellenkezojet tapasztalhatjuk. A
foldon marado maradt fiatal, es az utazo sajat magat erzi oregebbnek. Ennek a
problemanak a megmagyarazasa helyett csak mellebeszelessel talalkoztam,
mondvan, hogy a modell nem szimetrikus.
En egy kicsit modositott szimetrikus modellt javaslok, hogy vilagosabban
alljon elottunk a problema. Induljon mindket testver urutazasra, csakhogy
eppen ellenkezo iranyba, teljesen szimetrikus utvonalon. A szimetriat egy
otthon marado harmadik testver konnyen ellenorizheti. Kerdes: a visszateres
utan melyik testver lesz az oregebb? A jobbra, vagy a balra indulo. A
szimetriabol adodoan a gyorsito szakaszokat tenylegesen elhagyhatjuk a
modellunkbol, es nem csupan nagyvonalusagunk okan, hanem mert azok egyenlo
nagysaguak. Azt hiszem nem kell kulonosebb tudas annak belatasahoz, hogy a ket
testver koranak a visszateres utan is egyenlonek kell maradnia. A szimetria
annyira nyilvanvalo, hogy semmilyen szamitasra nincs szukseg. Megis, hogyha
Einstein kepleteit alkalmaznank, akkor nem tudnank, hogy mihez kezdjunk
azokkal, mivel azok nem a vart egyenlo eredmenyt hoznak.
Persze jozan esszel gondolkodva e modell nelkul is furcsanak talalhatjuk azt a
teny, hogy mikozben egy elmelet a relativitast hangsulyozza, kozben egy
testnek a mozgasallapottol fuggoen kulonbozo lehet a kora. A relativitasbol
eppen annak kellene kovetkeznie, hogy ilyen nem tortenhet. A test allapotat
sok minden befolyasolhatja, de a valasztott koordinata rendszer semmikeppen
sem.
Persze az sem zarhato ki, hogy nem megfeleloen probalom alkalmazni a
kepleteket, illetve maga az ikerparadoxon problemaja nem illik bele a
specialis relativitas elmeletebe. De sajnos ehhez a rendelkezesre allo
tankonyvekbol nem tudtam kiokosodni. Talan valaki a segitsegemre siet, es
kivezet ebbol a csapdabol.
Addig is maradok: Takacs Feri

Hello,

Antigocsi v(on?) Zsolt irta a 376-os szamban, hogy a latin ragaszto tipusu
nyelv lenne. En ugyan csak nehany evig tanultam, de alapvetoen ragozo
tipusnak tunt.

***

A mikrohullamu sutok egy reszeben van Crisp funkcio, aminel a sutohoz adott
teflonserpenyo-szeruseget beteszi az ember a sutobe es az ugy csinal mint
egy hagyomanyos serpenyo, azaz jol atforrosodik. Aztan lehet benne pizzat
vagy rantottat sutni.

Kerdesem, hogy mibol van ez a tal? 

Csakis azert irtam a Tudomanyba es nem az Otthonkaba,
mert az elobbit olvasom :)

Udv: Tamas