1. |
fogak (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: keptomorites - vilagegyetem - fekete lyuk (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
3. |
szerzoi jogok (mind) |
64 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: 0123456789 a pi-ben (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
5. |
vilagegyetem (mind) |
99 sor |
(cikkei) |
6. |
re: tyuk hallasa es tojasa (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
7. |
Gabornak (mind) |
60 sor |
(cikkei) |
8. |
Hawkins (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: vilagegyetem, fekete lyuk (mind) |
71 sor |
(cikkei) |
10. |
re: vilagegyetem, idegenek, fenysebesseg (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
11. |
konyv keres (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
|
+ - | fogak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok
Hatha van itt egy hozzaerto, vagy netan egy fogorvos? Szoval az a kerdesem,
hogy a szemcses fogkrem nagyon koptatja e a fogat? Szamit e egyaltalan a
fognak a kopas? Kopik e a fog? (Kopik ugye? En igy tudom.) Erdemesebb e
zselessel fogat mosni vagy nem? Egyaltalan keszult e mar felmeres arrol, hogy
mekkora a fog kopasa beli kulonbseg ha valaki szemcses (pl: Amodent) vagy
zseles fogkremet hasznal? Es mi baj lehet abbol, ha az embernek kopik a foga?
Lehet, hogy idetlen amit kerdezek, de tudja Valaki a valaszokat?
--
Udvozol: Gabor
Ui: Ha szereted Sandra Bullock-ot, vagy vannak Rola kepeid, infod vagy egy tuti
web cimed kerlek irj.
|
+ - | Re: keptomorites - vilagegyetem - fekete lyuk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok
Kepet tomoriteni normal tomoritovel nem nagyon lehet. Pont azert mert
peldaul a jpg mar eleve tomoritett formatum es a bmp-nek is van
tomoritett valtozata amit nem minden progi tud ertelmezni.
Keptomoriteshez formatumspecifikus tomoritok kellenek, es egy gif
tomoritot nem hasznalhatsz jpg tomoritesre mert mas a kepinformacio
tarolasanak elve a ket formatumban. Legalabbis en igy tudom, ezt
okitottak a suliban. (Amit itt gif tomoritonek nevezek az nem egy gif
formatum eloallito program, hanem egy olyan kimondottan eleve gif
allomanyokban tarolt informacio tomoritesere keszult progi amely csak
gif-et ismer, es csak ezt tudja tomoriteni de eloallitani nem!! Csak
tomoriteni!!) A jpg-t meg ugy tudom talan nem is tomoritik olyan tomor
a formatuma. Hasonlo ez ahhoz mint amikor megprobalsz betomoriteni egy
mp3 filet, csodak csodajara a tomoritett nagyobb lesz mint az eredeti
mp3. Miert? Mert az mpeg szoftver valojaban egy feladatspecifikus
tomoritoszoftver es emiatt sokkal jobb hatasfokkal dolgozik mint a rar
vagy az arj.
Olyan meg ugy tudom nincs, hogy jpg tomoritoprogram. En ugy tudom, hogy
a jpg egy szabvany kepinformaciok leirasara es tarolasara. Ilyen alapon
az osszes kepnezegeto es konvertaloprogramot nevezhetnenk tomoritonek,
pedig itt csak a formatum eloallitasarol van szo amelyhez matematikai
eljarasokat hasznalnak fel. Nem a tomoritesen van a hangsuly, hanem a
szabvanyos formatum eloallitasan!!! Az arj es a rar nem szabvanyos
formatumok, azokat cel nelkul allitjak elo csupan a helytakarekossag
miatt. Az arj es a rar azok tomoritok!! A kepeket viszont feldolgozas
vegett alakitjak kulonbozo formatumokba es itt nem a tomorseg a lenyeg,
hanem a minoseg. Lasd gif-jpg, a gif csunyabb is nagyobb is. Egyszeruen
jobb a minosege a jpg-nek ezert hasznaljak. Hol erdekel a
szerkesztesnel a meret? Ott a minoseg a fontos!! A weben fontos a
meret. Vesznek a feldolgozok 100GB-os vinyot is ha az kell a minoseg
eleresehez mert kitalalnak egy olyan formatumot ami nagy ugyan de
klasszisokkal szebb kepet ad az eddigieknel.
Lehet, hogy nem jol irtam, javitsatok ki. :-)
Vilagegyetem:
Azoknak akik azt mondjak a vilagegyetem veges: es mi van a vege utan? A
nagy semmi? Vagy egy fal hatarolja? Es ha eljutok odaig mi lesz?
Visszapattanok a lathatatlan falrol? Szoval, szerintem megiscsak
vegtelen.
Fekete-lyuk:
Hogy milyen anyagbol vagy reszecskekbol all a fekete lyuk, azt nem tudja senki.
Pont azert mert onnan semmi sem jon ki, bemehetsz es megnezheted, akkor
megtudod. De az is biztos, hogy csak Te fogod tudni mert, hogy onnan ki
nem jossz, hogy nekunk is elmondd az tuti. Szerintem egyebkent nagyon
poenos dolog ez a fekete lyuk, gondoljatok csak bele. Bele lehet
dobalni mindenfele holmit amire mar nincs szuksegunk es nem akarjuk
tobbe viszontlatni. (Peldaul a szomszed gyerek hifitornyat amit
karacsony ota bomboltet.) Tehat megfogjuk szepen az elhasznalt
futoelemeket amiket kiszedtunk a paksi atomreaktorbol es utnak inditjuk
egy fekete lyuk fele. Meg van oldva a tarolasa orokre, es semmit nem
szennyez tovabb a sugarzasaval. Jo nem?
--------------------
Udvozol: Gabor
Ui: Ha szereted Sandra Bullock-ot, vagy vannak Rola kepeid, infod vagy egy tuti
web cimed kerlek irj.
|
+ - | szerzoi jogok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudosok!
Nem kifejezetten tudomanyosak a kerdeseim, de szeretnem, ha
megosztanatok a
tapasztalataitokat velem az alabbi kerdesekkel kapcsolatosan.
1.
Tobbszerzos tudomanyos vagy muszaki cikk eseten kit szoktak megjelolni
foszerzokent, es kiket szoktak mellekszerzonek bevenni?
Mi ennek a bevalt gyakorlata? (egyes velemenyek szerint a
"meghalasi sorrend" a helyes!! :-). Olyan is van, hogy neha az az elso,
akinek nagyobb szuksege van a cikkre! pl. tud. fokozat elnyeresehez)
1.2.
Csokkenti-e a foszerzo erdemeit, ha sok mellekszerzoje van a cikknek?
2.
Illik-e tarsszerzokent megjelolni a munkatarsakat, akikkel az ember
egyutt
dolgozik es akikkel kozosen benne van a szakmai legkorben de akik
vegulis konkret otletekkel nem jarultak hozza az uj eredmeny
megszuletesehez?
3.
Ha a cikk ujdonsag erteku kijelenteseinek meresi alatamasztasat egy
kollega csinalta, akkor o is szerzo, vagy akkor neki csak koszonet jar a
cikk vegen?
4.
A kutatocsoport vezetojet szokas-e bevenni szerzonek, ha neki csak a
szakmai legkor koszonheto, es esetleg az, hogy ravilagitott a forro
teruletekre, amely a csoport profiljanak megfelel?
5.
Van-e ertelme egyszerzos cikkre torekedni, vagy jobb, ha az ember
megossza a baberokat masokkal is?
6.
Ha valamilyen tudomanyos vagy muszaki otletbol penzt hozo gyakorlati
megvalositas szuletik, akkor milyen aranyban szoktak a penzt
elosztani, es a fonokok ebbol mennyit szoktak kapni? (elvarhato-e
egyaltalan, hogy ok is reszesedjenek?)
7.
Ha szabadalmaztathato valamilyen otlet, akkor a talalmany a feltalalo
tulajdona, vagy a munkahely is reszesedik belole? Arra az esetre
gondolok,
hogy pl. szuletik egy uj otlet, azt a szerzo a szabad idejeben dolgozza
ki ugy, hogy a kollegak nem szereznek errol tudomast.
-------------
Orulnek, ha valaki segitene tisztabban latni.
A szellemi ertekek el nem ismerese nagyon lelombozo tud lenni. Konnyen
elveheti az ember lelkesedeset a frusztraltsag, igy szerintem jogos az
igeny, hogy a szerzoket bizonyos jogok megillessek. Milyen irott vagy
iratlan szabalyok vannak?
Koszontettel,
Attila
ui.
Nemreg olvastam Bolyai Janos irasait (versei is vannak kulonben!).
Kiderul egyik irasabol, hogy nagyon bantotta ot, hogy Gauss nem
meltanyolta eredmenyeit kellokeppen es ez rombolta az onbizalmat.
|
+ - | Re: 0123456789 a pi-ben (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Mon, 24 Aug 1998 16:05:53 EDT, (Toth Andras)
wrote:
wrote:
>>Abbol, hogy egy szam tizedestort alakja nem szakaszos, nem kovetkezik,
>>hogy minden kombinacio elofordul benne. Peldaul vedd azt a szamot,
>>hogy 0.1223334444... ez ugyebar latvanyosan nem szakaszos, es megsem
>>fordul elo benne minden kombinacio.
>
>Hmm... hogy folytatod 9 utan? ];->
>
>Th(A)n
>
10 db 1-essel, aztan 11 db. 2-essel ...
/Gabor
|
+ - | vilagegyetem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szasztok !
Takacs Ferenc irta:
> A fekete lyuk letezese hibas megfontolason alapszik. Ha
> feltesszuk, hogy van akkora gravitacios terero, amelybol nem jon a feny,
> akkor ugyanakkor a gravitacio sem jon ki belole.
Ez nekem is szokatlanul hangzik, bar igaz eddig mindossze
annyit tudtam ezekrol a kepzodmenyekrol, hogy mindent ami
a kozelukbe kerul _beszippantanak_ .
A feny es egyeb elektomagneses hullamok vagy elhajlanak a
kozelukben, vagy elnyelodnek.
Ugyancsak a nagy tomegvonzas kovetkezteben a kozelebe kerulo
szilard testek garantaltan szetszakadnak a gyorsulastol,
es elnyelodnek.
A beszippantott anyag tomege nem jarul hozza a fekete lyuk
tomegehez ? A gravitacio ezek szerint arnyekolhato ?
Ez a feltetelezes nem okoz zuroket a fizikaban ?
Az a feltetelezes - miszerint mindent orok csapdaba ejt,
mintha maris megdolt volna, hiszen a Tejutrendszerunkben
levo egyik fekete lyuk heves kitoreseit lefenykepeztek,
vagy lehet, hogy csak bizonyos fejlodesi szakaszaban viselkedik
igy ?
Gyuru alaku, nagy atmeroju es megfelelo fordulatszammal forgo
fekete lyuk letrejottet elvben nem tartjak lehetetlennek.
Galaxisnyi anyagbol allna. Az ilyen fekete lyuk centruman
serules nelkul at lehetne haladni, mert nem lenne akkora
a gravitacios gyorsulas, mint a gomb formaju eseteben.
Viszont a terenek leirasara felallitott matematikai
modellbol arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy
az ido negativva valik az atutazo szamara.
Legalabbis - az egyebkent matematikai szempontbol
elfogadottan hibatlan elemzesbol ilyen meglepo
eredmeny szuletett.
Igaz, a modell teljes fizikai ertelmezesevel gondok vannak.
irta:
>Sajnos igen: ha a vegtelen vilagegyetemben valamely esemeny
>bekovetkezesenek a valoszinusege nem nulla, akkor az az esemeny be is
>kovetkezik, meghozza vegtelenszer.
Azon gondolkodtam, hogy vajon e kijelentes hasznalhato e
valamilyen strategia kialakitasahoz ?
Egyelore nem talaltam ra gyakorlati peldat, sot
ha hetkoznapi, gyakorlati peldat keresek, nagyon
nagyon abszurd eredmenyekre jutok.
(Gondoljunk csak a villanyszamlasra )
Vegyunk kozmikus peldat:
A vilagegyetem tagul. Ez egyelore stimmel.
Uj csillagok szuletnek. Mindig lesz mibol ?
Igazabol mire igaz az allitas ?
Remelem, nem kizarolag a szerencsejatekokra ?
A vegtelen ismeretlen, es megismerhetetlen, sot - meg
a vegtelenseg tenye sem igazolhato, csak feltetelezheto.
A valosagos vegtelenrol nem lehet megbizhato
kovetkezteteseket levonni, csak abrandozni.
A valoszinusegszamitast mindig csak idealizalt korulmenyekre
tudjuk elvegezni, ha egyaltalan van kiindulo adat.
Nem allithatjuk semmirol, hogy 0 valoszinusegu,
mert egy feltetelezett vegtelen elemu rendszerben a vegtelen sok
befolyas lehetosege miatt nem lehet korrekt kovetkeztesekre
jutni.
Hogy valami 0-nal nagyobb valoszinusegu, azt csak akkor tudhatjuk
meg, ha mar legalabb 1-szer bekovetkezett,
vagy ismerunk olyan analogiakat, melyekbol realisan
kovetkeztethetunk ra.
Az idezett megallapitasba vajon az ember jelenletet es varatlan
beavatkozasi lehetosegeit is belekalkulaltak ?
Ezt amiatt kerdezem, mert ugy tunik, hogy az ember
igen kis valoszinusegu esemenyek bekovetkezeset kepes
megvalositani, es forditva - igen valoszinu esemenyeket
megakadalyozni.
Eloszeretettel hoz letre olyan objektumokat, melyeket
az _elettelen_ termeszet igen kis valoszinuseggel
hozna letre. Mondjuk - mukodokepes pentium processzort.
Ezzel persze nem lebecsultem a termeszetet, hiszen o hozta
letre azt az embert, aki a pentiumot kitermelte.
Lehet, hogy a termeszet kozvetett uton - csak az ember
megalkotasan keresztul kepes letrehozni bizonyos
dolgokat ? (A pentium csak pelda volt.)
----------------------
Pi-kviz
Koszonom a helyreigazitasi kiserleteket, de meg nem
talaltam meg a matematikai igazolast. Ket ellentmondo
intuiticio kozott orlodok.
Az egyik szerint ritkak a fuzeres szamok, a masik szerint
fele-fele az aranyuk.
Udv: -geonauta-
|
+ - | re: tyuk hallasa es tojasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gabor es Geza,
ma delben veletlenul egyutt ultem egy asztalnal, egyetemunk allat- es
baromfitenyesztes oszatalyanak osztalyvezeto professzoraval, aki
orszag es nemzetkozileg is hires szakembere a baromfitartasnak. Egy
ido utan tehat megkerdeztem neves Gous (holland eredetu; kiejtendo
gha^us, majdnem ugy, mint angolul a fajd = grouse, kiejtendo: gr^ause;
tehat majdnem ez esetben is "nomen est omen" !:-).. szoval neki
szegeztem a kerdest a neves tudosnak, hogy tudja-e, hogy milyen
tartomanyban mozog a hazi csirke (_Gallus_ _domesticus_) hallasa? Erre
szelesen elmosolyodott, majd nagy szemeket meresztett, es... oszinten
bevallotta, hogy nem tudja. Bar annyit mondott, hogy 'bizonyara megvan
valahol (ezek az adatok)' es, 'inkabb a magasabb frekvenciakat
halljak'.
Hasonlo kerdest szegeztem egyik neves ornitologus kollegamnak, akinek
"ajto-tamaszto" meretu konyvenek most volt 2 hete az osbemutatasa itt,
Durbanban, az ornitologiai vilagkongresszuson. Hat o sem tudta erre a
valaszt, leven az o kimondott szakterulete mas.
Most mar nem hagyott nyugodni az eset, es felmentem a meglehetosen jol
felszerelt konyvtarunkba. Itt tucat szammal vannak a csirketartas
legkulonbozobb aspektusairol szolo tudomanyos konyvek (anatomia,
biokemia, taplalkozas, stb., stb.,)... de a hallasarol mindegyik
hallgat :-). Igy hat atbongesztem az altalanos ornitologiai konyveket.
Itt talaltam a hasonlo muvet:
KROODSMA, D.E., MILLER, E.H. & OUELLET, H. (Eds.). 1982. Acoustic
Communication in Birds; Vol. 1 : Production, Perception, and Design
Features of Sounds. Academic Press, New York. pp.370.
Itt 2 fejezet foglalkozik kimondottan a madarak hallasaval; a 4.:
Dooling, R.J. Auditory Perception in Birds. pp.95-130.
es az 5.:
Willey, R.H. & Richards, D.G. Adaptations for Acoustic Communication
in Birds: Sound Transmission and Signal Detection.
Ezek szerint osszesen 16 madar fajnak ("enekes" es "nem-enekes" =
Passeriformes es Galliformes es egyebek) mertek meg a hallasgorbejet
1982-ig). Hazityuk nem szerepelt koztuk. A legkozelebbi hozza me'g a
pulyka lehetett. Roviden csak annyit, hogy a baglyok kivetelevel, a
tobbi madar hallasa valamivel kevesbe eles, mint az embere. A
legerzekenyebben 1-5 kHz kozott reagalnak, ahol mar kozel 20 dB valt
ki reakciot. Eme savtol eltekintve, mind az alacsonyabb, mind a
magasabb hullamhosszaknal erosen csokken az erzekenyseguk (sokkal
erosebben, mint pl. az embernel). Mivel a csirkefelek osterulete az
erdok melye, igy sokan kozulok inkabb a melyebb frekvenciakat halljak,
es nem annyira a magasakat (ellentetben jo Gous professzor rogtonzott
valaszaval). Tovabba, a madarak hallas-terulete igen szepen egybe esik
az altaluk kepzett hangkeppel.
Ami a csirkek rendszeres tojo kepesseget illeti, errol elfelejtettem
G. professzort kerdezni (majd holnap potlom :-). Szerintem nagyban az
jatszhat kozre, hogy az ember rendszeresen elveszi toluk a frissen
tojt tojasokat. Ugyanis a vad tyuk is csak akkor ul le rendesen
kotlani, ha megtojta mar a 6-10-+ tojasat es mar betelt a "feszke",
ami sok napig is eltart. Aztan az evezredek folyaman az emberre olyan
iranyba szelektalt, hogy egyre tobbet tojjanak neki a csirkei.
Udv.
Istvan
|
+ - | Gabornak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
sziasztok!!!
> Felado : [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> osember szintjen?) Szoval mire az ember elerte ezt a technikai
> fejlettseget mar eleg szep mennyiseget elpusztitott fajtarsai kozul,
> egyalatalan nem jutott eszebe, hogy egyszer majd kipusztulhat es nem is
> tett semmit annak erdekeben, hogy jova valjon es ezt megakadalyozza.
> Egyszeruen csak eljutott erre a fejlettsegi fokra anelkul, hogy egy
> kicsit is belatta volna, hogy az onmaga egyedeinek irtasa nem vezet
> sehova. Akkor atkelt szepen az oceanon es az Ujvilag oslakosaival (akik
> ugyanolyan emberek voltak mint o!!!) jol tudjuk milyen kedvesen
> viselkedett.
>--------------------------------------------------------------------
> A masik meg az, hogy a legfobb cafolata ennek az elvnek mi magunk
> vagyunk. Hiszen mi is kijutottunk a vilagurbe, valamilyen biztonsaggal
> repkedunk es enne k ellenere itt lent megis kitapossuk egymas belet
> csak azert mert a masik fekete vagy mas vallasu. Fegyvereink is vannak,
> es ha valamit UFO-nak nezunk rogton ralovunk. Szoval a gondolkodas es a
> tolerancia sajnos nem fejlodik egyiramban a technikaval.
teljesen egyetertek Gabor velemenyevel. sajnos a moralis fejlodesunk
joval lassabb, mint a technikai. nezzuk pl. a klonozast. mar tobb,
mint 1 eve ott all egy klonozo-labor keszen allva arra, hogy barmikor
klonozhasson barkit. es egyszeruen nem jutottunk el arra a moralis
szintre, hogy megallapitsuk, hogy ez jo-e vagy rossz. meg mindig nem
tudtuk eldonteni, hogy lehessen-e klonozni vagy sem. eleg rohej.
>--------------------------------------------------------------------
> Biztos vannak itt olyan tudos emberek (mondjuk csillagaszok vagy
> biologusok) akik meg tudjak nekem mondani, hogy mondhato e teljes
> bizonyossaggal az, hogy letezik-e elet a Foldon kivul? Olyan velemeny
> erdekelne fokent amit valami bizonyitasfelevel ala lehet tamasztani.
> Amit most a Marson talaltak az valoban tekintheto az elet jelenek?
> Egyaltalan mit talaltak a Marson?
tudos ember nem vagyok, de nagyon erdekelnek a vilagegyetemmel
kapcsolatos temak, es eleg sokat foglalkoztam vele. ezek alapjan amit
a Marson talaltak, azt nem tekintik az elet valos jelenek. viszont a
Mars az a bolygo aminek van legkore ( meg egy ilyen van ). tehat ott
kialakulhat elet. a nasanal mar kutatasok folynak arrol, hogy hogyan
lehetne lakhatova tenni a foldet. csak uveghazhatast kell letrehozni
a legtereben es viz keletkezik. kis organizmusokat bejuttatva abba,
kialakulhatnak a novenyek. es innen mar csak egy lepes az, hogy
marslakok lehessunk :)))).
ez az egesz kutatas mar olyan stadiumban van, hogy 14 onkent
jelentkezett embernek ( 7 par ) kialakitottak egy tokeletesen
levalasztott uvegburat amerikaban. a kerdes az volt, hogy meg
tudjak-e csinalni a Fold kicsi geologiai masat. egy olyat, ami maga
" termeli " az oxigentol kezdve a vizig mindent. ebbe a helybe tettek
bele azt a 14 embert, es 2 evig ott eltek. ket ev utan a legtobb
ember nem beszelt masokkal, es a tobbieken is furcsa pszichologiai
elvaltozasokat figyeltek meg.
tovabbi jo okoskodast mindenkinek,
Gallo Peter
|
+ - | Hawkins (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
haliho!!
> Felado : [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 2. vegtelen -e a vilagegyetem?
> Meg a XIX. szazadban, joval az Osrobbanas elmelet elott, a
> termodinamikai tetelek felallitasakor mar ugy gondoltak, hogy a
> vilagegyetem nem letezhet oroktol fogva, mivel akkor mar reg be kellett
> volna kovetkeznie a termodinamikai egyensulynak, azaz a tokeletes
> entropianak az egesz vilagegyetemben. A masik paradoxon az volt, hogy
> miert sotet az ejszakai egbolt. Ha vegtelen szamu csillag vilagitana
> vegtelen ideje, akkor az osszfenyerejuk is vegtelen lenne. Tehat a
> vilagegyetemnek idoben volt kezdete, ez nem vitas. Ugyanakkor a fenti
> ket okfejtes meg megengedhetne egy idoben nem, de terben vegtelen
> vilagegyetemet.
> A kozmologusok ma ugy velik, hogy az univerzum a 'Nagy Bumm'-mal
> keletkezett 15-20 milliard eve, es jelenleg tagulo stadiumban van. Tehat
> terben sem vegtelen. Mind a tagulasra, mind magara az Osrobbanasra
> tudomanyos bizonyitekok vannak. (galaxisok fenyenek voroseltolodasa,
> kozmikus hattersugarzas). Hogy a tagulas orokke tart -e, az vitatott
> tema, az univerzumban levo anyag mennyisegenek, ill gravitacios erejenek
> a fuggvenye. A tudosok szerint a lathato anyag mennyisege ehhez keves, a
> kulcs az un. 'sotet anyag' (csillagkozi por, gazfelhok, stb) mennyisege
> lenne, erre azonban igen bizonytalan becslesek vannak. Egyesek szerint
> ez joval meghaladja a csillagok tomeget, ezaltal elkepzelheto az, hogy a
> gravitacio gyoz a tagulas felett, s megkezdodik az osszehuzodas
> korszaka, ami a 'Nagy Reccs'-ben er veget.
ha jol tudom, akkor az altalad leirtak a pulzalo vilagegyetemre
vonatkoznak. marpedig Hawkinsek mostanaban kiszamoltak, hogy nem
pulzalo a vilagegyetem. ez az elmelet ugy nez ki, hogy a
vilagegyetem energiaja folyton no, majd a maximumat elerve csokken.
csokken, csokken, majd elerve a nullat ( nem skalaris szamokrol van
szo ) atfordul minuszba.itt kovetkezne be az, hogy minden termeszeti
torveny forditottja lenne igaz. majd negativba kezd el noni, egeszen
a negativ maximumig ( igy talan jobban ertheto, mintha minimumot
irnek) majd elkezd noni,noni,noni mig eleri a nullat. es ez folyton
ismetlodik.
szoval Hawkinsek szerint sajnos nem ez fog tortenni az
univerzumunkkal. hanem a masik elmelet. a hohalal elmelete.
ezt majd a holnapi esti meseben olvashatjatok....:)))))
mindenkit udvozol,
Gallo Peter
|
+ - | Re: vilagegyetem, fekete lyuk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irta:
>
> Az is erdekes velemeny volt miszerint ha egy faj mar kepes arra, hogy
> kijusson a vilagurbe akkor biztos keresztulment addig egy sor
> megprobaltatason es rajott, hogy agresszivitassal nem megy semmire csak
> elpusztitja onmagat, kovetkezeskeppen ha megtalal bennunket akkor
> segiteni fog nekunk es "nem esz meg". Hat ez szerintem nem igaz
> (bocsanatkeresem annak aki irta!!!).
Nem tesz semmit, en is csak ideztem :-)
> Gondoljatok bele, ha parhuzamba
> allitjuk a vilagurt es az oceant (ezen atkelni is epp eleg nagy
> vallalkozas.). Ahhoz eleg nagy technikai fejlettseg kellett mondjuk az
> osemberhez viszonyitva, hogy egy hajo atjusson Europabol Amerikaba
> nem? (Es miert ne allnank mi egy idegen civilizaciohoz kepest az
> osember szintjen?) Szoval mire az ember elerte ezt a technikai
> fejlettseget mar eleg szep mennyiseget elpusztitott fajtarsai kozul,
> egyalatalan nem jutott eszebe, hogy egyszer majd kipusztulhat es nem is
> tett semmit annak erdekeben, hogy jova valjon es ezt megakadalyozza.
> Egyszeruen csak eljutott erre a fejlettsegi fokra anelkul, hogy egy
> kicsit is belatta volna, hogy az onmaga egyedeinek irtasa nem vezet
> sehova. Akkor atkelt szepen az oceanon es az Ujvilag oslakosaival (akik
> ugyanolyan emberek voltak mint o!!!) jol tudjuk milyen kedvesen
> viselkedett.
Az alapveto kulonbseg, amin az erveles alapszik, az az, hogy most az
atomkorszakban vagyunk, ami azt jelenti, hogy eloszor a tortenelem
folyaman realis lehetosegunk es eselyunk van arra, hogy teljesen
elpusztitsuk onmagunkat, az emberi civilizaciot. Az erv szerint ezen a
veszelyen tuljutni csak ugy lehet, ha alapvetoen megvaltoztatjuk a
hozzaallasunkat a vilaghoz es onmagunkhoz.
> A masik meg az, hogy a legfobb cafolata ennek az elvnek mi magunk
> vagyunk. Hiszen mi is kijutottunk a vilagurbe, valamilyen biztonsaggal
> repkedunk es ennek ellenere itt lent megis kitapossuk egymas belet
> csak azert mert a masik fekete vagy mas vallasu.
Eddig meg eppen csak a kornyezo nehany bolygora juttattunk el automata
szondakat, es a Holdra embereket. Hol vagyunk meg attol, hogy akarcsak a
Naprendszert bejarjuk? Es milyen messze van meg a legkozelebbi csillag,
az Alfa Centauri is...
Egyebkent nagyjabol egyetertek azzal, amit irsz, enszerintem is vannak
buktatok az idezett ervelesben, de azert mindenesetre figyelemremelto.
irta:
>
> Udv "Tudosok"
> Teriteken levo tema a vilagegyetem merete. Ha vegesen nagy, akkor mi
> van azon kivul........ a nagy uresseg, de az mi, es az miben van??? Mi
> errol a tudomanyos velemeny?
Meg ha veges is a vilag, nincs olyan, hogy "a vilagegyetemen kivul",
mert maga a ter is, ami a "belult" es "kivult" definialja, a
vilagegyetem resze, azon kivul nincs se ter, se ido. Uresseg is csak ott
lehet, ahol van ter.
Mas: nemregiben kerdezte valaki, hogy talaltak-e mar fekete lyukat.
Akkor nem valaszoltam, mert pontosan utana akartam nezni, de
elfelejtettem, ugyhogy most mindenesetre leirom, amire emlekszem:
Mivel a fekete lyukbol semmi, meg a feny sem juthat ki, ezert
kozvetlenul nem lehet detektalni. Viszont ha a kozeleben anyag van,
akkor ez az anyag a gravitacios vonzas hatasara a fekete lyuk kore
gyulik, es belehullik. Ekozben azonban kulonfele sugarzasokat, pl.
rontgensugarzast bocsat ki. Tehat ha talalunk egy olyan pontot az egen,
ahol nem latszik semmi, de eros rontgensugarzas ered a kornyekerol, az
gyanus, hogy fekete lyuk lesz. Arra emlekszem, hogy valamikor a hatvanas
evekben mar talaltak ilyen gyanus helyet, de nem tudom fejbol a pontos
adatokat, se azt, hogy azota van-e tobb ilyen.
Udv,
Peter
|
+ - | re: vilagegyetem, idegenek, fenysebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
irta:
>Ha vegesen nagy, akkor mi
>van azon kivul........ a nagy uresseg, de az mi, es az miben van???
>Mi errol a tudomanyos velemeny?
Van egy olyan modell, ami szerint a vilagunk veges nagy, de hatartalan.
Olyan, mint egy labda felszine, aminek szinten nincsen szele, csak eppen
a 3 dimenzios ter gorbul vissza valahogy onmagaba. Azt Einstein ota
tudjuk, hogy gorbult terben elunk, de ezt ember nem tudja elkepzelni,
ahogy egy 4 dimenzios kockat sem. Ha a vilagegyetemnek megis lenne
hatara, akkor azon kivul sem ter, sem ido, sem anyag nem letezne. Ezt
sem tudja ember ep esszel felfogni.
irta:
>mondhato e teljes
>bizonyossaggal az, hogy letezik-e elet a Foldon kivul? Olyan velemeny
>erdekelne fokent amit valami bizonyitasfelevel ala lehet tamasztani.
>Amit most a Marson talaltak az valoban tekintheto az elet jelenek?
>Egyaltalan mit talaltak a Marson?
Feltehetoen a Marsrol szarmazo kozetben egysejtu elolenyek lenyomatait
veltek felfedezni. Ezzel azonban nem minden tudos ert egyet. Szerintuk a
kozetkepzodes soran is kialakulhattak ilyen 'nyomok'. Tehat nem
egyertelmu a dolog. Nem nagyon jartam korbe a temat, ugyhogy ennyit
tudok. Remelem a jovo mars-expedicioi, esetleg az emberes mars utazas
alatamasztja azt, hogy volt elet a Marson. Mas nyomot eddig nem
talaltak, sem kozetben, sem a SETI radiotavcsoveivel, aminek koze lehet
a foldon kivuli elethez (sajnos). Ez a hivatalos allaspont. A UFO kerdes
szerintem mas lapra tartozik.
>Fenysebessegnel az agyunk atszivarogna
>a koponyankon? Es minden utazassal egyre butabbak lennenk? Vagy
>belehalnank? Lehet egyaltalan olyan eloleny ami kibirja a
>fenysebesseget? Vagy lehet olyan szerkezetet kesziteni, amely
>ellensulyozza a gyorsulas es a sebesseg emberi szervezetre gyakorolt
>hatasait?
Kedves Gabor!
Ajanlom figyelmedbe Albert Einstein: A specialis es altalanos
relativitas elmelete c. konyvet.
Ebben az all, hogy a fenysebesseget anyagi test el nem erheti, mert
akkor a tomege vegtelen nagy lenne, az ido pedig megallna.
A sebesseg nem gyakorol semmilyen hatast elo es elettelen szervezetre,
csak a gyorsulas. Ez a specialis relativitas elmelet lenyege. A
vilagegyetemben nincs kituntetett pont, amihez kepest te v.milyen
sebesseggel mozogsz. Ez mindig a valasztott koordinatarendszer
fuggvenye. A termeszeti torvenyek minden koordinatarendszerben ugyanugy
mukodnek. Ezert lesz a fenysebesseg is mindig allando, fuggetlenul
attol, hogy v.mihez kepest mozgo, vagy allo koordinatarendszerbol lett
-e elinditva az a szerencsetlen fenysugar.
Udv,
--
NagyAnd
mailto:
http://www.hal.vein.hu/~nagyand
********************************
|
+ - | konyv keres (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves listatagok!
Egy keressel fordulnek hozzatok: sokan vannak a listan, akik igen
tajekozottak mindenfele temaban, es ezt a tudast biztos ossze is szedtek
valahonnan. En olyan konyveket keresek, amik erthetoen (tehat egy
majdnem laikus szamara emeszthetoen) foglalkoznak a
- a vilagegyetem szuletesevel es eletevel
- csillagok, galaxisok, bolygorendszerek, bolygok stb. kialakulasaval,
fejlodesevel
- a Fold keletkezesevel es tortenetevel (mindenfele szempontbol -
geologia, meteorologia, biologia stb.)
- az elet szuletesevel
- az evolucioval
- az ember megjelenesevel, eredetevel
- az emberiseg tortenetevel (oskor leginkabb, okor, stb. - leginkabb a
nagyobb fordulopontok, valtozasok erdekelnek)
Tulajdonkeppen szeretnem az anyag "fejlodeset" vagy "evoluciojat" (vagy
nem is tudom hogyan nevezzem) mint egyseges integralt folyamatot
atlatni, valahogy megsejteni az alapelveket, mozgatorugokat. Tudom, hogy
igazabol nevetsegesen lehetetlen keresrol van szo, mert a dolog nagyon
szerteagazo, ezert eleg ha csak tippeket irtok, konyvcimeket (mondjuk
persze annal jobb, minel tobb infot irtok egy konyvrol - tehat szerzo,
hol lehet beszerezni stb.), vagy konyvtarakat, ahol talalok ilyen tipusu
konyveket, folyoiratokat, szerzoket, stb. Mindenfele segitseget elore is
nagyon koszonok! Udv,
mikolaj
ui: Mostanaban nagyon sokat jar az agyam ezeken a temakon. En valahogy
ugy kepzelem, hogy a Vilagegyetem, mivel valoszinuleg veges, mind idoben
(legalabbis az egyik iranybol biztos), mind terben, es a benne lezajlo
torteneseket ugy tunik egyseges alapelvek hatarozzak meg, ezert egy
rendszernek tekintheto. Igy mindent (igen, mindent a Foldon) ebbol a
(globalis:)) szempontbol is meg kell vizsgalni. Pl elkepzelheto, hogy az
emberiseg resze egy atfogobb galaktikus tarsadalomnak, csak azokat az
elveket, "alapokat", amitol ez egy rendszer lesz, mi (meg) nem latjuk.
Ugyanugy azok a _feltetelezett_ "amobak" az Europa (itt a Jupiter
holdjara gondolok) jegpancelja alatti osszefuggo oceanban is ugyanannak
az evolucionak a reszei, mint a foldi elovilag, csak tavolabbi a
rokonsag. (Persze, erre fogjatok mondani, hogy csak annyi a kozos, hogy
az o atomjaikat is elektronok, protonok meg neutronok alkotjak:)). Ki
tudja, hogy ez mit jelent. Kit tudja, hogy ez mit jelent akkor, amikor
egyszer talalkozunk egy "idegen" eletformaval. Na mindegy, szoval
mielott az ember barmifele messzemeno kovetkezteteseket von le egeszen
hianyos tudasbol, elotte erdemes tajekozodni, ezert is a keres.
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Ezeken a temakban nagyon jo konyvek jelentek meg 1996-97 folyaman
viszonylag elfogadhato aron a "vilag - egyetem" sorozatban; jobb
boltokban talan meg van beloluk.
Meszaros Laszlo (tudomanymoderator)
|
|