Sziasztok!


Segitsegre lenne szuksegem!

Szeretek zenet keszitgetni szamgepen es kene valami jo zeneszerkeszto 
progi.Tud valaki olyan progit aminek nagy a hangkeszlete es konnyen 
kezelheto?      (eleg kezdo szinten csinalom,egyenlore!)

Elore is koszi a segitseget!

Dani!

Hali !

> Felado :  [International]
> Temakor: RAW vagy WAV? ( 13 sor )
> Idopont: Sun Nov 14 16:05:56 EST 1999 HANG #607
> >Javaslatom:  minden audio anyagot, amit CD-re akartok irni, RAW
> >formatumban
> Tenyleg RAW formatum vagy eliras??? Sajnos ebbe meg nem dugtam be a

Nem eliras, de azt hittem ez eleg egyertelmu az iromanybol...

********
AWE...
3D Gime (R)  [ifj. Gimesi Andras - GIGA KFT.]
Official MS Betatester #295922
E-mail: 
Web: http://gigakft.ini.hu
SMS: 
********************************
Get your free e-mail at http://gigakft.zzn.com
********************************

Hello

Szerintetek milyen erteku "teasdoboz" potit vegyek a CD es a vegfok koze ?

UDV JG

Folytatom Rutger Hofman: Recommended Classical CDs ajanlatat:

W.A. Mozart Idomeneo  Rolfe Johnson, von Otter, McNair, Martinpelto
Monteverdi Ch, Eng Baroque Sol
John Eliot Gardiner  DG Archiv
431 674-2  3 CDs

Divertimento KV 563  Gidon Kremer (violin), Kim Kashkashian (viola),
Yo-Yo Ma (cello)  Sony
MK 39561

Piano Concertos  Malcolm Bilson (fortepiano)
Eng Baroque Sol
John Eliot Gardiner  DG Archiv  Current favourites: nr 17 KV 453, nr
20 KV 466, nr 27 KV 595

Symphony 25 in g KV 183  Amsterdam Baroque Orchestra
Ton Koopman  Erato
2292-45431-2  With Symphonies 29 and 33

L. van Beethoven Piano Sonatas  Emil Gilels  DG
453 221-2  9 CDs
Bargain price
Also separately at full price

String Quartets  Quartetto Italiano  Philips  11 CDs
Bargain price
Also available as 3 mid price boxes

Symphony 5, Op 67; 7, Op 92  Wiener Philharmoniker
Carlos Kleiber  DG The Originals
447 400-2  Mid price

Franz Schubert Piano Sonatas D 958, 959, 960  Andreas Staier  Teldec
Das Alte Werk
0630-13143-2  2 CDs

Fantasie D 940  Murray Perahia, Radu Lupu  Sony
MK 39511  With Mozart KV 448

String Quartet 15 D 887  Tokyo Quartet  RCA Victor
RD 60199

String Quintet D 956  Alban Berg-Quartett, Heinrich Schiff  EMI
CDC 7 47018-2

Schubert, Schumann, Mendelssohn Heine-Lieder from Schwanengesang
(Schubert); Dichterliebe (Schumann)  Christoph Prégardien, Andreas
Staier  DHM
05472 77319-2  2 CDs

F. Mendelssohn String Quartets Op 13, 80  Carmina Quartet  Denon

Folytatom mikepen valtoztatnam az alabbi listat.
<http://www.kaleidos.it/used_sound/cd_moon/classica.htm>;


"Ludwig van Beethoven - "Sinfonia n°6 (Pastorale)" - Wiener
Philharmoniker - dir. Leonard Bernstein - Ed. Deutsche Grammophon
(ADD)"
Jo, bar Karajan szerintem...

"Ludwig van Beethoven - "Sinfonia n° 9 (Corale)" - Bayreuth Festival
Orchestra & Chorus - dir. Wilhelm Furtwängler - Ed. Emi (AAD)
(registrazione monofonica)"
Kifejezetten Solti a Chicagoi Orchesterrel mint az en "tizesemben"

"Ludwig van Beethoven - "Le suonate per piano e violoncello" -
Mstislav
Rostropovich (violoncello), Sviatoslav Richter (piano) - Ed. Philips
(2 CD - ADD)"
Ha egy "Containert" vihetnek beleferne.

"Ludwig van Beethoven - " Sonate per pianoforte n° 1 - 32 - Artur
Schnabel (piano) - Ed. EMI (8 CD - ADD)"
Jo eloado - technikailag erzik a kora. Javasolnam Pollinit.

"Richard Wagner - "Tristano & Isotta" - P. Schreier (tenore), B.
Nilsson (soprano) - Orchestra e Coro del Festival di Bayreuth - dir.
Karl Böhm - Ed. Frequenz (3 CD - ADD)"
Nem vinnem a Schreierrel de Ramon Vinayyal vagy meginkabb Jon
Vickers-el

"Pyotr Ilyich Tschaikowsky - "Sinfonia n°6 (Patetica)" - Wiener
Philharmoniker - dir. Herbert von Karajan - Ed. Deutsche Grammophon
(DDD)"
Jobban erzem a remhosszu Bernstein vezenyletet

"Pyotr Ilyich Tschaikowsky - "Suite da: Il Lago dei Cigni, Lo
Schiaccianoci, Romeo e Giulietta" - Chicago Symphony Orchestra - dir.
Sir Georg Solti - Ed. Decca (DDD)"
Ott is lehet tancolni?

"Frederich Chopin - "Valzer, Barcarolle, Notturni" - Dinu Lipatti
(piano) - EMI (AAD)"
nem tudnam jobb e mint az en Rubinstein gyujtemenyem.

"Franz Schubert - "String Quartet n° 14 in re minore (La morte e la
fanciulla) e n° 13 in la minore (Rosamunda)" - Alban Berg Quartet -
Ed. EMI (DDD)"
Ez igen, a tizesben is van. Jo az Amadeus Quartettel is.

"Franz Schubert - "Winterreise-Song cycle" - Dietrich Fischer Dieskau
(baritono) - Gerald Moore (piano) - Ed. Deutsche Grammophon (ADD)"
Ki az a marha aki otthagyna? De akkor miert nem a Schone Mullerin es a
Schwanengesang is?

"Johannes Brahms - "4 Ballate op.10, 2 Rapsodie op.79, 10
Intermezzi" -
Glenn Gould (piano) - Ed. Sony (2 CD - DDD SBM)"
Nem ez Brahms "MUST-ja". Hegeduverseny (Oistrach-Szell), ket
zongoraverseny a minimum es a Rapsodia per contralto op 53 J. Normann
Szinfonia, nr. 1, nr. 4

"Ector Berlioz - "Sinfonia Fantastica" - The Cleveland Orchestra -
dir.
Pierre Boulez - Ed. Deutsche Grammophon (DDD)"
A szemetbe! Nem ertem miert szeretik ezt a Teleki terre valot!

"Rimsky Korsakov - "Scheherazade" - London Synphony Orchestra - dir.
Leopold Stokowski - Ed. Decca (ADD)"
Bizonyos erzelmi alkalommal elmehet mint a Bolero de masra nem jo.

"Claude Debussy - "La Mer, Trois Nocturnes" - London Symphony
Orchestra - dir. Andre Previn - Ed. Emi (ADD)"
OK, legyen valami "modern" is

"Modest Mussorgsky - "Una Notte sul Monte Calvo" - Los Angeles
Philharmonic Orchestra- dir. Andre Previn - Philips (ADD)
Modest Mussorgsky - "Quadri di un'esposizione" - Chicago Symphony
Orchestra - dir. Sir George Solti (orchestrazione di M. Ravel) -"
Egyetertek de inkabb a Boriszt valasztanam es a Halal enekeit.

"Vladimir Ashkenazy (piano) (versione originale) - Ed. Decca (ADD)"
Jobb a Richtere mit pesten vett fel.

"Jean Sibelius - "Valse Triste, The Swan of Tuonela, Finlandia" - New
York Philharmonic - dir. Leonard Bernstein - Sony (ADD)"
Ha sirni akarnek mint Ady mondta. Inkabb a hegeduversenyt Rattle
vezenyletevel, Nigel Kennedy a hegedun. Felforgato!

"Antonin Dvorák - "Sinfonia n° 9 (Dal Nuovo Mondo)" - Wiener
Philharmonier - dir. Herbert von Karajan - Ed. Deutsche Grammophon
(DDD)"
Altalanosan az ove meg a Fricsaye a legjobbak. OK

"Gustav Mahler - "Sinfonia n° 1 (Il Titano)" - The Columbia Symphony
Orchestra - dir. Sir Bruno Walter - Ed. Sony (ADD)"
Nem lehet rosszat mondani rola bar kisse elevult - manapsag a Dohnayie
a legjobb.

"Gustav Mahler - "Sinfonia n° 5" - Chicago Symphony Orchestra - dir.
Sir Georg Solti - Ed. Decca (ADD)"
Kubelik is jo de az utolso Abbado a legjobb.

"Gustav Mahler - "Das Lied von der Erde" - Kathleen Ferrier
(soprano) -
Wiener Philharmonier - dir. Bruno Walter - Ed. Decca (ADD)"
Fischer-Dieskau vagy Christa Ludwig az "alt" reszben. Wunderlich
mindket esetben mint tenor.

--------------
Folytatas
Udv. Ivan

Sziasztok!
Sajnos mostanaban nem volt idom irni, pedig szerettem volna es lett is volna
mit. Voltak tobb erdekes koncert is az utobbi hetekben. Eloszor is Schiff
Andras, akinek zongorakoncertjerol Tibor olyan szep es szakszeru beszamolot
irt, itt is jart am Helsinkiben, az elotte valo heten! Es nekem is hatalmas
elmeny es nagy gyonyoruseg volt, csak azt se tudtam hogy fogjak hozza
megirni, mert a zongorairodalomban meg az atlagos muveltsegemhez kepest is
kevesse vagyok jaratos, egyszeruen nem tudtam mihez viszonyitani, nem tudtam
megfogalmazni. Szerencsere Tibor megtette helyettem, de mennyivel jobban!
Aztan volt itt a Klezmatics is, egy izraeli enekesnovel, Chava Albersteinnel
kiegeszulve. A Klezmaticsot most hallottam harmadszor, ugyhogy mar fel
voltam keszulve az elmenyre, de persze igy is nagyszeru volt. Meg a finneket
is teljesen magukkal ragadtak, pedig azok nem am olyan szenvedelyes nepek
mint mi vagyunk! :-) De ez a csapat olyan tuzzel, lelkesedessel, oszinte
orommel muzsikal, hogy az a vilag minden szinpadarol lejon es megerinti a
hallgatok szivet. Igen, ez szivhez szolo zene, a szo legjobb es legnemesebb
ertelmeben. Nem erzelgos, alromantikus szenvelges, hanem verbo, elettol
feszulo, neha szomoru vagy eppen tragikus, de a kovetkezo pillanatban
fektelenul vidam, egyszer siratja a sors altal ramert vesztesegeket es
ugyanakkor konnyes szemmel kacag sajat magan, a nyomorusagan, sot akar
Istenbol is kepes viccet csinalni.
Amikor a koncert kozepe tajan lementek a szinpadrol es magara hagytak Chavat
egy szal gitarral a nyakaban, felkeszultem hogy unatkozva varom majd, mikor
ternek vissza... hogy en mekkorat tevedtem! Ha bele is telt nemi idejebe, de
Chava Alberstein azert csak elvarazsolt. Megmutatta, hogy nem a nagy
zenekar, a hangszeres tudas, a fortelyos hangszereles, a virtuozitas a
lenyeg, hanem egy dolog: a lelek. Es abbol van neki, annyi, hogy jut
mindenkinek. A koncert legmeginditobb percei szamomra azok voltak, amig
Chavaval az elen egyutt enekeltunk-dudoltunk-mormogtunk el egy osi heber
dalt a meggyilkolt Jitzhak Rabin emlekere.
A harmadik koncertemlekem egy kulonleges esemeny, nem is egy, hanem harom
koncert egyhuzamban. "A szentseg a zeneben" cimmel rendeztek meg, es musoron
a kovetkezo darabok szerepeltek:
1. koncert
Einojuhani Rautavaara: 7. szimfonia ("A feny angyala")
Ottorino Respighi: Vetrate di chiesa (Templomablakok)
Helsinki Philharmonic Orchestra, vezenyel: Hannu Lintu

2. koncert
Arvo Pärt: Berlini mise
J.S.Bach: Magnificat
Helsinki Philharmonic Orchestra, Dominante korus, vezenyel: Shuntaro Sato

3. koncert
Olivier Messiaen: Kvartett az idok vegezetere

Engem eredetileg Rautavaara es Bach erdekelt, de mivel ket koncertjegy
araert harmat lehetett kapni, megvettem mind a harmat. Aztan vegul meg is
hallgattam mindet, hogy kapjak is valamit a penzemer' :-)
Rautavaaraval meg nem mondanam hogy megbaratkoztam volna, vannak darabjai
amiket nagyon szeretek (ez a Cantus Arcticus, gyonyoru darab, madarfuttyre
es szimfonikus zenekarra), masok meg nem tetszettek, hosszan kell baratkozni
vele. Ez a 7. szimfoniaja is az utobbi csoportba tartozik. A ra eleg
jellemzo komoly, neha komor es meglehetosen nyomaszto hangulat jarja at,
sokszor viszont megis jo erzes hallgatni, de ugy hogy kozben nem valtozott
semmi. Szoval eleg rejtelyes zene, sok titkot kell megfejteni hogy az ember
igazan raerezzen.
Respighi muve meglepett. Az igazat megvallva fogalmam sem volt, hogy ki o es
mikor elt, felteteleztem hogy klasszikus vagy barokk zeneszerzo lehetett.
Aztan elkezdtek jatszani egy szazadeleji modern darabot, ami nekem
zavarodottsagom ellenere tetszett. Jo kis disszonanciak, diszharmoniak
voltak benne, de megis valahogy viszonylag kovetheto, ertheto volt szamomra,
magaval tudott ragadni, a vege pedig, egy frenetikus zenekari
nekibuzdulassal, egeszen meg is ragadt az emlekezetemben.
A masodik koncert tetszett talan a legjobban. Pärttol sem hallottam elotte
semmit, de ez a muve rogton megtetszett. Egy erdekes, egyertelmuen modern,
de megis sokszor gregorian hatasu mu, amiben a korus jatssza a foszerepet.
Szamomra felidezte a templom melyenek hangulatat, a felhomalyos teret
megvilagito fenyfoltokat, a festett uvegablakok egyszeru es eros szineit, az
ahitat csondjet, az alazat oromet.
Ahogyan Pärt muve a maganyos ahitatra emlekeztet, azonkeppen a Magnificat az
unnep oromet es dicsoseget, a fenyes ceremoniaban gyonyorkodo nepet mutatja
meg. Bachnak mindegy mit ir, minden muveben lenyugozo modon benne rejlik az
osszes tobbi. Az enekesek neveit nem sorolom fel, mert nem tetszettek
kulonosebben - a szopran kivetelevel aki nagyon csinos volt :-) es jol is
enekelt. Valahogy a tobbiekkel nem voltam annyira kibekulve. Persze Bach
barokkos dallamfuzereit, sziporkazo diszitmenyeit nem konnyu kienekelni, de
valahogy azt ereztem, hogy elrontottak, mesterkelt es eroteljes
vibratojukkal tonkretettek a dallamokat. Nem tudom elhinni, hogy ezt Bach
idejen igy enekeltek volna.
A harmadik koncerten elhangzo Messiaen-mu, mint a musorfuzetbol megtudhattam
(addigra mar szereztem egyet), a masodik vilaghaboru idejen egy nemet
hadifogolytaborban irodott es ott is volt a premier :-), a zenekar
osszeallitasa pedig ahhoz igazodott amilyen hagszereket ossze tudtak szedni,
jelesul: hegedu, klarinet, csello, zongora. A korulmenyek ismereteben a cim
azt hiszem ertheto :-). Maga a darab igazabol nem annyira lehangolo, mint
ahogy a cim sejteti. Persze nem eppen vidam konnyed rigofutty, de sokfele es
kulonbozo hangulatu zenet hallhatunk benne. A hangszerek valtogatjak
egymast, vannak szolo-, duo- es triotetelek is.

Plivelic Ivan irta:

> Hogyan lehet megmondani mivel kezdeni? Majdnem lehetetlenseg
> valaszolni ra mert, legalabb is ami nekem a legfontosabb az nem
> feltetlenul fontos mindenkinek (lasd a tizes listanal valo nyomatekos
> eltereseket) vagy eppen erdemes is. Nemcsak izles kerdese hanem a
> gyakorlatee is. Tiz evvel ezelott maskepen neztem a dolgokat es igy
> husz, harminc, negyvenevvel ezelott. [...] Ha en most a mai
> szemszogbol kiindulva ajanlanam a "beavatasra" szant darabokat talan
> elriadnanak a joindulatu baratok. [...] Az aki csak amikor unatkozik
> es nincs jobb dolga teszi fel a szekrenytetejen rejtozo lemezjatszora
> (eskuszom, ismerek intellektualnak vallot ilyen embereket) a nehany
> darabjat gyujtemenyenek mikepen tud nekiallni egy komoly
> megismeresnek? Nehezen es faradsagosan. Es itt elerkeztunk gondolataim
> ostorcsapasahoz: a zene megismeresehez nem eleg, hogy fulbemaszo
> legyen. Faradsagos munka kell hozza es figyelem meg napi gyakorlat. [...]
> Nekialltam es minden heten elejetol kezdve kiolvastam nagy figyelemmel
> a Radioujsagot. Nem nagy dolognak tunik, de evvel kezdtem
> megismerkedni a zeneszerzokkel, a szerzemenyekkel es az eloadokkal.
> [...] mivel manapsag is atolvasom a radioujsagot,
> sot meg azt is amit a magyar radio-televiziobol veszek le az
> interneten keresztul. nem szegyelem, sot, tanulok mint a jo pap, es
> egyre ujabb neveket fedezek fel mik elobb elsiklottak szemem elol,
> igazaban nem mentek be az agyba.

A szivembol szolsz! Ennekem pontosan ugyanilyen elmeny a zene megismerese.
Tavaly megvettem a "Nagy zeneszerzok" cimu vaskos kotetet es majdnem
elejetol vegeig atbongesztem. Rengeteg uj nevvel ismerkedtem meg, es
rengeteg osszefuggesre derult feny: ki kinek volt a kortarsa, ki kire
hatott, ki melyik aramlat kepviseloje volt. Mivel en autodidakta modra
tanultam zenelni, sosem reszesultem szabalyos zenei kepzesben, igy hat a
zenei muveltsegemen meg mindig oriasi hezagok tatonganak. De most hogy
beszabadultam itt Helsinkiben a zenei konyvtarba, mindenevo modjara tarolom
le a polcokat. Rengeteg nevvel talalkozom, akikrol hallottam mar valamit,
vagy legalabbis a nevet ismerem, de toluk meg semmit. Sokszor pont az
ilyeneket gyujtom be. Es persze nem mindegyik jo. De meglepoen sok jo zenet
talalok mindig, es idorol idore becsuszik egy-egy kulonleges darab is.
Hihetetlenul gazdag ez a vilag, es tudom hogy sohasem fogok a vegere erni. 
En is latom visszanezve hogy mennyire valtozik az izlesem az idok folyaman.
Szinte minden amit mondjuk tiz eve szerettem, ma hidegen hagy, egyszeruen
nem hoz mar izgalomba. Ha ugy adodik, szivesen meghallgatom, de magamtol
szinte sosem teszem fel ezeket.
Sok baratomnak kolcsonzok lemezeket, ki-ki amilyet szeret. Azokat amik engem
a legjobban lazba hoznak, a tapasztalataimbol okulva nem is igen szoktam
szoba hozni :-), egyszeruen tudomasul veszem hogy masokat ez nem erdekel,
csak annyit erdemes kinalnom amennyit hajlandoak elfogadni. Nem sok olyan
zene van amit en is szeretek ma is, es sok mas embernek is tetszik. De azert
akadnak kivetelek: Keith Jarrett szolo zongorakoncertjei, peldaul. Vagy a
Muzsikas, a Teka es sok mas nepzenet jatszo zenekar; nemcsak magyarok, hanem
a vilag minden tajarol. Legutobbi nagy felfedezetteim peldaul a Ladysmith
Black Mambazo (egy fantasztikus zulu ferfikorus Del-Afrikabol), es a Taraf
de Haďdouks (egy ciganyzenekar Romaniabol).
Ez volt mai ajanlatom, kostoljatok bele ti is, remelem tetszeni fog!
Peter

Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: reszletgazdagsag ( 34 sor )
> Idopont: Sun Nov 14 21:09:19 EST 1999 HANG #608

Kedves Peter!

> Altalanos, hogy a goromba, karcos, tranzienseket erosen eltulzo hangot
> tartjak reszletgazdagnak, imho nem hallottak meg reszletgazdag es
> ugyanakkor barsonyosan sima, termeszetes hangot.

Folytathatnam, mint az elo... csak egy bokkeno van a felvetel. Sajnos olyan
ritka, mint a feher hollo az a rogzitett hangzas amit fentebb leirsz. Tehat
elofordulhat, hogy a kemenyebb-agresszivebb hangzasnak van igaza, mert ilyen
a felvetel. Es itt a nagy kerdes, honnan lehet tudni hol a hiba. Persze
azzal egyetertek, hogy altalaban a lejatszorendszerek agresszivak, de a
felveteli hibakat nem fedheti el, mert akkor ezert nem lesz hiteles a
rogzitett hang visszaadasa.
A Szereóban most jelent meg egy velem keszult riport, ha bovebben erdekel
eppen errol a temakorrol a velemenyem.

Udvozlettel Bese Attila

Matyas kerdezett Serkinrol. Kicsit megkesve irok, de nem volt idom.
Rudolph Serkin, osztrak szuletesu amerikai zongoramuvesz. E szazad egyik
legnagyobb es legjelentosebb zongorista egyenisege.
Legkedvesebb felvetelem vele Schubert zongoratrioi. Ebbol is a D929-et
ajanlom meghallgatasra, melynek lassu tetele az egyik legszebb zene, amit
valaha irtak. A felvetel a Busch testverekkel keszult, akiknek hosszu
eveken keresztul kamarazenei partnere volt. Sot az egyiknek a veje is.
Visszaterve Serkinre, szeretnem felhivni a figyelmet a ritkabban hallhato,
gyonyoru Mendelssohn zongoraversenyekre. A felveteleket a Sony ceg adta ki.
Javaslom tovabba meghallgatasra a Mozart zongoraversenyeket, melyeket
Abbado-val es a Berlini Philharmonikusokkal vett fel (Deutsche Grammophon).
Korabban Szell Gyorggyel is keszitett Mozart felveteleket. Bar nem
szenzacionalis, de megis kivaloak a Bernsteinnel rogzitett Beethoven
zongoraversenyek (Sony Royal Edition kiadvany, jobb mint a kesobbi Ozawa
vezenyelt), bar azert ennel jobb felvetelek is leteznek. Beethoven
szonatafelvetelei egeszen kivaloak.
Szamomra a szazad egyik legnagyobb kamarazenesze, s a mar korabban emlitett
Busch testverekkel keszult felvetelei mind a mai napig merfoldkovei a
kamarazenei felveteleknek.
A legnagyobb karmesterekkel dolgozott egyutt, Walter, Kubelik, Ormandy,
Szell, Reiner, Bernstein, Abbado. Jatszott Bartok zongoraversenyt is. A
Sony, RCA, DG, EMI es kisebb cegek adtak ki a felveteleit.
Virtuozitas, ferfias ero es dinamika zenei tisztasag jellemzi jatekat.
Igazi kepviseloje a becsi stilusnak, zenei izlesnek, muveltsegnek. Egy
biztos. Nem lehet csalodni a felveteleiben. O meg a Nagy Oregek koze
tartozott.

Ajanlott meghallgatni vele:
1. Mendelssohn: Zongoraversenyek (Sony Essential Classic)
2. Beethoven : 3 es 5. Zongoraverseny (Sony Royal Edition)
3. Schubert: Zongora triok (EMI_Reference)
4. Mozart: Zongoraversenyek: (No.12.14.16-18.20.23-25) Abbado (DG)
5. Beethoven: Zongora szonatak (no.8.14.23.24) Sony
6. Beethoven: Zongorazonatak (no. 30-32) DG
7. Brahms: Zongora-csello szonatak, Rostropovich-csal (DG)
8. Brahms: Kurt-trio-hegedusz0nata (+Brain+Busch) EMI

Tibor

Elnezest a korabbi levelemben elofordulo nevelirasert.
Kedves Marton!
 Roviden Rostropovichrol azaz Rosztropovicsrol.
A szazad egyik legjelentosebb es legtehetsegesebb csellistaja.
Ebben a kritkusok is egyetertenek.
Az altalam korabban emlitett  Angol lista a szazad 100 legjobb hangszeresei
kozott az 5. helyet adta neki, masodikkent Casals utan a csellistak
soraban. Azert ez jelent valamit (bar en Starkert es Perenyit is jobban
szeretem, de ez az en velemenyem).
Szivbol ajanlom vele a Dvorak csello versenyt es a Csajkovszkij-Rokoko
variaciokat. Mindketto kiseretet a Berlini Philharmonikusok lattak el,
Karajan nagyszeru vezenyletevel (DG Original).A legjobb letezo Dvorak
felvetel. Meg kell venni!
Sokan a legjobbnak tartjak az altala lemezre vett Bach szolo-csello
szviteket. En nem osztom a velemenyket. Casals es foleg Starker (tobb
felvetel kozul a Mercury Living-nel megjelent) felvetelet jobbnak tartom.
Buta nyafogasnak tunhet, hiszen zsenialisak Rostropovich felvetelei.
Beethoven Harmasversenye es Brahms Kettosversenye vele es Richterrel ill.
Oisztrach-al (a szazad ket legnagyobb zeneszevel a leghiresebb (EMI).
Kivalo a Philipsnel megjelent Beethoven cselloszonatak felvetele
Richterrel. (Philips Duo).
Beethoven vonostrioinak felvetele Mutter-el es Giuranna-val (DG) a
legjobbnak szamit. Meghatarozo zenei tehetsege ennek a szazadnak es
inspiraloja szamos zeneszerzonek. Nevehez szamtalan nagyszeru osbemutato
fuzodik,Prokofjev, Shostakovich (baratok is voltak), Walton, Pendereczki,
Messiaen, Hacsaturian, Schnittke, Bernstein.
Brittenhez fuzodo baratsaga jol ismert e baratsag ajandeka Britten
cseloszvitjei, szonataja. Britten halal utan soha tobbe nem jatszotta
Schubert csodalatos Arpeggione szonatajat, amit korabban egyutt olyan
sokszor adtak elo (DECCA felvetel is van rola)
Felesege a Bolshoi kivalo primadonnaja, Galina Vishnyevszkaja, akivel
szamos dal-estet adrtak, hiszen Rostropovich kivalo zongorista is.
Vezenyel is.

Tibor

Nincsen a listan valaki, aki rendelkezik egy DVD lejatszoval es a Matrix-al,
es
esetleg talan meg azt is megengedne, hogy befeszkeljem magam hozza kb 2
orara 
egy s-vhs videoval ?

Andras

> Felado :  [International]

irta:

> A minap lattam a metroban Jamo studio 180 (?)tip. hangfalakat. Az aruk 32000
> HUF, ami nemtuldraga a meretehez kepest, bar tudom, hogy ez nem minden.

Valoban. Ha a hangfalat kilora merjuk, akkor buli  vetel, egyebkent 
szerintem kidobott penz. Nekem akkor hullott ki a hajam nagy resze, amikor 
kezdokent, ugyancsak a Metroban vettem Jamot, (mert nagy volt es olcso...), 
hazavittem, hallgattam egy darabig, aztan szetkaptam, beleneztem, es azonnal 
megertettem, mitol olyan sz@r. (Elnezest a Jamo-tulajoktol, tudom, hogy
izlesek es pofonok....)

> a Jamo hangfalakrol megoszlanak a velemenyek, amik altalaban
> negativ kicsengesuek, de szerintem tud annyit mint pl. barmely sony,
> pioneer, technics hangfal.

Nem egeszen. A felsoroltak azert talan egy hajszallal jobbak - pontosabban,
kevesbe rosszak; a Technics egy-ket dragabb sugarzoja  midfi celokra egesz jol 
megfelel. Hasonlo aron egyebkent remek kis hangsugarzot kapsz, a Tannoy M1-et, 
ha jol tudom, most 36 KFt az ara, es nem lehet egy napon emlegetni a Jamo 
180-nal. (Meg akkor sem, ha harmad akkora sincs....)

> A meglevo komponens egy Pioneer PDS 502 CD lejatszo, amit viszonylag jonak
> talalok, bar eleg nagylegeny hangu (kicsit eroszakos)

A Pioneer-oknal elofordul, bar az sem mindegy, mibol van a lanc tobbi resze
(kabel, erosito, hangsugarzo)
 
> Erositot is akarok, max 45000 HUF-ig (bocs, ha lehetetlent akarok)
> vasarolni, ami illik a leendo? rendszeremhez.

Hat 45.000 ezerert ujat nehez lesz... En a helyedben  Marantz-al probalkoznek.
Ha elviszed a CD lejatszod a Hi-Fi Barlangba, ott meghallgathatod tobb 
tipusat a Tannoy-al. Ha valamelyik megtetszik - persze az olcsobbakbol, mert
van ott tobbszazezres is... - es nincs ra eleg penzed, megnezed valamelyik 
friss hifi ujsag hirdetesi oldalat, es joval olcsobban megveheted  hasznaltan.

Jo vetelt!

Zozo

> Felado : Kaczmarek Edvard 

irta:

> Megvettem az uj hangsugarzokat (Tannoy M1). Problemam van az
> elhelyezessel. Jelenleg csak ugy tudom letenni, hogy a magassugarzoja
> feljebb van, mint a fulem a hallgataskor. A tetejere forditva pont jo.
> Vajon melyik a kisebbik rossz? A felforditas, vagy ha tul magasan van a
> tweeter?

Ha fejre allitod, valoszinuleg megvaltozik az iranykarakterisztika
(nagyon mezeien: az egyes frekvenciak  hallhatosaganak "szogfuggese"
a sugarzo korul). Hasonlo gondom volt a B&W 601-el: fejre allitva 
kicsit homalyosabba, laposabba valt a hangzas, es eltunt a terbol az a
keves melyseg is, ami egyaltalan volt benne. Egyebkent az a 
bizonyos "fulmagassagban legyen a tweeter"-t  _optimalis_ allapotkent
kell kezelni, tehat ha kicsit feljebb-lejjebb van, attol meg a hangzas
nem biztos, hogy rosszabb.

A fulednek kell donteni: az enyem ugy dontott, hogy vettem egy
megfelelo meretu allvanyt....

Udv: Zozo

Kedves Hangosok!

Szeretnem elmondani a magam velemenyet a ZENE vagy hifi van elobb kerdesben.

En egyszeru falusi (szo szerint es atvitten is) hifiskent kezdtem, aztan
jott nehany lemez (Kekszakallu Szekely Mihaly; Tosca: Callas, Gobbi, es
Beethoven szimfoniai Karajannal '62-bol, mind kolcsonbe a szolnoki
Hangtarbol), es egy NAD 5120 lemezjatszo, es azota ugyan elo-elokerul a kerdes,
hogy hol lehetne javitani lenyegeben penz nelkul a HANG-on, de zenet keresek
elsosorban. Eltalaltam az elo zenekhez, nagyon sok szep hangversenyen es
operaeloadason voltam, es szomoru vagyok ugyan, hogy a berendezesen
(reszletesen kesobb) nem minden fajta zenet reprodukal jol, de ahogy
finomodik, ugy mozdulok el a nehezebben "reprodukalhato" zenek fele.
Most oratoriumok es hegedu-zongora parositasu zenek "izgatnak" elsosorban.
(Mindkettot egy-egy kozelmultbeli hangverseny inditotta el.)

Regota meg szeretnem kerdezni, hogy nagyon hulye vagyok-e, ha a kovetkezo
lancon en a legtobb komolyzenet elvezem?

NAD 5120 lemezjatszo, doboza leveve, csokaros, AT95 hangszedo, es a
padloszonyeg es a lemezjatszo kozott harom kb, 10x5x3 centis fenyolecdarab.

Butykolt eloerusito, a lemezjatszo jelet kb. 5534 szamu muveleti erosito
dolgozza fel.

Butykolt QUAD 405 erosito, 40V-ra csokkentett tapfeszultseggel

Butykolt hangdobozok, kb. 40 literes allodoboz, (fenykoraban ORION), ket-ket
20 cm-es bolgar hangsugarzo (ORION), ujratekercselve (nehanyat doglotten
kaptam), TESLA magassugarzo (Ezt tobben szidtak, nekem nagyon tetszik)
butykolt legmagos hangvalto, (Butykolt=ugyanaz a baratom csinalta sok eve)
Alatta harom-harom Hifi barlang-beli femkupocska.

ORION ST 240 radio, SM 250 magno, mindketto szervizeken tulesve, mukodokepes
allapotban.

Nehany hete elmozgattam a hangdobozokat ugy, hogy nem felem neznek, hanm
majdnem parhuzamosak a fallal. A kabelezes 0,8 mm-es zomancdrot, tehat
hangszorovezetek es interconnect is. Egyelore a radiot tudtam igy bekotni,
de az (szamomra lelekzetelallito ZENEt produkal). Hamarosan a lemezjatszo is
ilyet kap, de attol felek, mert ha elengedi a forrasztas, nagyot csattan, es
talan bugni is fog...

Nos, nalam ugyan van lemez, amelyen nehany hangszer a hangdobozhoz ragad, de
tobbnyire messzirol, kb 5 meterrel a fal mogul hallom oket (van, amit
kozelebb, van amit tavolabb, es egesz jo szinpad alakul ki. Es ez eleg
regota igy van, mostanaban azonban egesz megbizhato basszusalapja lett a
hangdobozok forditasa ota, es a radiobol es lemezrol is nagyon elvezem a
zenet, sokkal jobban, mint harom eve a High End Show-n az Atrium Hyatt-ben.

Egyebkent szoftver-parti vagyok: Sokkal jobban erdekel, mi van a radioban
(az ingyen van), illetve hangvesenyen (az nincs ingyen), meg persze uj
lemezeket is nagyon szeretek venni. Es egesz megnyugodtam ujabban abban,
hogy igen olcso lancom meg sokaig jo lesz, es hatha leszokok arrol, hogy
arrol abrandozzak, hogy ha en gazdag lennek...

Tehat: Hulye vagyok en? Rossz a fulem? ( A TV sipolast szinte sosem hallom,
pedig 24 eves vagyok csak.) Lehet, hogy bizonyos parameterekrol
elfeledkezem? Igen, a Zeneakademian sokkal jobban szol a zene, de itthon is
igazan ertheto es elvezheto. Vagy csak gazda fule hizlalja a joszagot?

Hamarosan lesz egy tesztalanyom: A hetvegen egy zeneszereto csaladnal
vendegeskedtunk lemezjatszojavitas urugyen (magasan volt a karlift, nem
tudott a hangszedo "rabolintani a lemezre"), es az o HIFI-tornyuk
csapnivaloan rossz. Kivancsi vagyok, hogy az illeto, aki szinte semmit nem
tud hifirol, de zongorani es orgonalni es enekelni tud, es szereti a zenet,
es lany, mit fog szolni.

Bocs, hogy ilyen hosszan irtam. Atolvastam, es nem tudtam mindent elmondani,
de nekifutok majd meg egyszer.

Andras