Hallo hallo !
TCD55ES SONY DAT-omba Gyori Janos beszerelt nekem egy olyan aramkort,
amely a frontlapra kihozott ket leddel tudosit a digitalis 
hibajavitasokrol.
Zold led a finomabb, piros a durvabb hibakrol tudosit. Mit mondjak, 
rengeteg
dolga akad a hibajavito aramkornek, pedig a szallagsebesseg allando, a
fejeket evente beallittatom es jo minosegu kazettakat hasznalok. Egyeb-
kent szerintem ez utobbitol fugg a legtobb. Egy haveromnak olyan DATja
van, amely bizonyos szerviz uzemmodban az idojelzo szamjegyin masod-
percenkent kiirja, hogy hany digitalis hibajavitas volt. A meg 
megengedett
talan 100 korul van. A jobb SONY szallagoknal ez talan 60 koruli. 92-ben
tudtunk Genf kornyeken olyan kazit venni EURODAT nev alatt, aminel
ez az ertek ha jol emlekszem 17 koruli volt. Aki web-ezik, rakereshetne
erre az EURODAT-ra. Talan erdemes hozatni ilyet. Igaz, hogy egyharmaddal
tobbe kerult az akkori SONY araknal.  

Ugyancsak Gyori Janos tett ugyanebbe a DATomba egy ugyes panelt,
ami kiszedi a digitalis jelfolyambol a tilto biteket felveteli es akar
lejatszasi oldalon. Mivel ezen atmegy a jelfolyam, nem gondoljatok,
hogy esetleg ronthat a hangon ? Kulonben nagyon praktikus dolog,
mert ennek segitsegevel tudok digitalisan CDt masolni ha a DATot
felveteli allapotaban a CDjatszo es CDiro koze kotom digitalisan.

Udv, Agoston

> > Nem a kiolvasott bitsorozat valtozik meg, hanem az egyes bitek idozitese.
> > Ha ezt azt idozitest nem hasznalnak fel ( vagyis uj, fuggetlen orajellel
> > menne a DAC ), akkor nem lehetne kulonbseg. Igy viszont lehet, mindenfele
> > misztifikacio nelkul is.
> 
> Mivel indoklod, hogy a rezgesek miatt az idozites megvaltozik? Es miert
> valtozik a hangzas ha kulonbozo anyagbol keszult de azonos csillapito
> kepessegu anyagokat hasonlitunk ossze???

Az elso kerdesre a valasz az, hogy az lenne a megdobbento, ha nem
valtozna. Az olvasofejrol levett jel egy komparatorra kerul, ha rezeg a CD
is, meg a fej is, az lenne a meglepo, ha a komparator mindig ugyanott
billenne. Kolonbozo anyagok: reflexiovaltozas, es meg ki tudja mi.

> Tapasztalatom szerint nem változik meg a CD-rátét hatására -ép felületű
> CD-k esetében- a bitsorozat. Egy KENWOOD (keményem kommersz) játszót
> kötöttem a digitális kimenetén a PC digitális kártya bemenetére és
> elindítottam többször is. CD rátéttel, anélkül, ráragasztgatott
> cellux-szal, különböző digitális és nem-digitális kábelekkel, fényszálas
> összekötővel és méregdrága jitterkiller-rel is. A bevezető véletlenszerű
> néhány byte-tól eltekintve az állományok mindig azonosak voltak.
> A hangzásbeli különbség (akár a digitális kártyáról visszacsatolva,
> akár közvetlenül a KENWOOD-on hallgatva) ennek ellenére széles skálán
> mozgott.

Amikor a kiserlet igazolja az elmeletet :)
Marpedig ha egyszer a bitek egyformak, csak az idozites marad...

Sziasztok!


> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: CD loeolvasas ( 70 sor )
> Idopont: Mon Jan 25 03:30:49 EST 1999 HANG #323
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> A CD-k minosegevel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a digitalis
> technikaban nem ismerek en olyan kifejezest, hogy jobb minoseg, vagy
> rosszabb minoseg.

Letezik pedig. A legjobban meg a mastering elott tudjak elrontani egy kis
kevergetessel. Na meg a bemeneti oldalon mikrofon, AD.

> 16 bites adatokat csak ugy kuldetek ki 14 bites atalakitora, hogy az
> also, kis helyierteku biteket eldobom, ezzel a felbontast rontom le.
> Az 1 egy bites atalakito azt jelentheti, hogy a bitek sorban, az
> atalakito egy laban mennek be, es mikor beer a 16 bit az atalakito
> akkor adja ki az analog jelet. Ha egy 18 bites atalakitora kuldok ki
> egy 16 bites adatot, akkor az csak azt jelenti, hogy nem hasznalom ki
> a konverter teljes mukodesi tartomanyat.

Nem egeszen. Tudtommal, legalabbis valami ilyesmirol is szo volt a signal
processingben.
Szoval:Ha van egy 16 bites adatunk es azt akarjuk kiadni egy 14 bites atalakito
n,
akkor trukkoznunk kell. A felso 2 bit nem tunhet el. Tehat ha van a 16 bites
mintara T idonk, akkor mi ezt 4 reszre osztjuk. A lenyeg, hogy a 4 reszben kiad
ott
jel osszege egyenlo legyen az eredeti 16 bites szam. Tehat legegyszerubb esetbe
n
4-el osztjuk. Ez azonban nem ilyen egyszeru, mert gyakorlatilag a kimeneti szur
o
egy integralast is elvegez. (OK nem teljesen korrekt, de mit tehetunk?) Ez jo
nekunk, de ha nem elosztjuk 4-el, hanem a szomszedos mintaktol is fuggove tessz
uk,
akkor sokkal simabb jelet kapunk kissebb aliasinggel es igy szebb hanggal. Teha
t ez
elegge bonyolult DSP. Azert kivancsi lennek nehany algoritmusra. Tehat nagyobb 
a
sampling frekvencia, amivel a kimeneti szurot egyszerusithetjuk, igy egyenletes
ebb
atvitelt elerve.

18-20 bites konverternel ket dolog van kihasznalva. Az elso az, hpgy a DA hibaj
a az
also biteknel jelentkezik. (linearitasi hiba)
A masik az, hogy itt is interpolalhatunk ,szurhetunk egyenletesebb hangzast ele
rve.

> egymastol. Ugy nez ki szerintem, mintha a jelen egy egyenaramu
> osszetevo ulne.

Ez johet a keveresbol es a mastering elotti analog dolgokbol. Szoval a DSP-vel
ilyen dolgok is kikuszobolhetok lennenek, de hat az olcso cuccokban...

Meg valami: Nalam egy 10 W-os erolkodo kuzkodik es nekem eleg. Azt azonben hozz
a
kell tenni, hogy csak nevleg 10 W-os. A tapegyseg 2*100W-ot tud leadni. A kimen
eten
2 biztositek van sorbakotve. Az egyik50 W-nal old ki. Ez egy gyors bizti. Tehat
vedi a hangszoroimat, de van dinamikam. A masik 10 W-ra lett beallitva, ez egy
lassu kioldasu bizti. kb1 masodpercig birja a maximumot. Mindketto kiserletileg
lett megallapitva. Szoval igy eleg a kis teljesitmeny ;-)

Istvan

Progressziv-rock zenei temaju levelezolista indult.

Feliratkozas:  cimre
egy ures level kuldese.
Hozzaszolas:   cimre.

PCs

Kedves HANG !

Mintavetelezesrol:
Zoli, kerlek, magyarazd ezt el reszletesebben:
> A tulmintavetelezes noveli az elvi mintaveteli frekvenciat es
> lehetoseget ad a felbontas latszolagos novelesere.
En me'g ott tartok, hogy masodpercenkent 44100 mintat vesznek - ez a
mintaveteli freki, nem? (Marmint a CD-szabvany szerint.) Hogyan van
az a tul-... ? (A ne'p nyelve'n, please...)

***

Hangzasjavito trukkok vitajahoz:
Attila, ne haragudj, de nem ertelek, mit kekeckedsz ismetelten
Zozoval. Ha van olyan berendezes, aminek a hangzasan effektive
javitott a ferritgyuru (vagy barmi mas), akkor johet barki barmilyen
tudomanyos elmelettel, hogy ez miert nem lehetseges. A puding
probaja az eves, nem pedig az, hogy mennyire tartja be a szakacsno
a technologiai fegyelmet. Ki kell probalni, hogy az adott helyen
ki mit hall, es aszerint alkalmazni vagy nem alkalmazni. Kicsit ugy
viselkedsz, mint amikor nyar vegen valaki megmagyarazta itt a listan,
hogy a digitalis kabelek kozott _nem lehet_ kulonbseg, mert csak a
0-k es 1-ek rohangasznak rajta. Vagy hogy regebbre menjek vissza,
egyesek szerint a fizika torvenyeinek mondott volna ellent olyan
repulni kepes szerkezetet epiteni, ami a levegonel nehezebb. Ha egy
tetelre van ellenpelda, akkor rossz a bizonyitas, barmilyen jonak
latszik is.
Es szerintem ezek a dolgok nem ugy mukodnek, hogy "ha a CD-ratet jo,
akkor a tobbi terme'k sem lehet rossz" (ha jol idezem a korabbi
szavaidat). Ez nem logikai uton eldontendo kerdes. Vagy talan ha egy
vevod erolkodot keres, akkor a CD-ratetet hallgatja meg helyette?

> Nem vagyunk hajlandok mindenfele folosleges szurot,
> arnyekolast, es egyeb trukkos megoldast rasozni a vasarloinkra
> csak azert mert az egy jo uzlet.
A vevo erdekeinek figyelembe vetelet igen tiszteletre meltonak
tartom. Mindamellett a masok bevalt trukkjei is mukodhetnek, akkor
is, ha Te nem forgalmazod a hozzajuk tartozo bizgentyuket. Es ha
hatastalansag eseten visszaveszed a cuccot, akkor "rasozas" sincs.

Leirok egy sztorit. (forras: The Absolute Sound.) Egy zenesz, profi
hegedus New Yorkban, vett egy gizmot, parszaz dolcsiert. Be kellett
dugni a konnektorba, es ettol a szoba akusztikaja hallhatoan javult.
Egyik este hazaterve is nagy megelegedessel hallgatott valami zenet.
Kesobb megdobbenve vette eszre, hogy a gizmo nem volt bedugva. DE:
kozben egett egy kislampa, ami maskor nem szokott. Es ugyanaz volt
a hatasa a hangra, mint a gizmonak. Itt a lenyeg az, hogy a gizmo es
a lampa _is_  _jol mukodott_. Akinek van ideje es turelme, az
kikiserletezheti, melyik konnektorba dugva melyik lampat hany wattos
egovel milyen szogbe allitva kell hasznalnia a jo hanghoz, akinek
meg ehelyett inkabb 300 dollarja van, megveszi a gizmot.

A marvanylapos sztori se kutya, hiaba gondolod ugy, hogy Zozot
elragadta'k az indulatai. Kivulrol ez mashogy nez ki. Ugyanarrol a
kerdesrol egyazon levelen belul haromfelet irtal, ezek _egyutt_ nem
lehetnek igazak ebben a formaban. Kar csodalkozni azon, hogy jott
ra valasz... Ez nem otven oldal szakmai anyag atnezesen mulik,
legalabbis szerintem.
Hnagsulyozom, nem akarlak bantani. Szerintem mindenki nagyon orul,
hogy sok hasznosat irsz nekunk a listara. Talan szakmai artalom,
hogy a kelletenel erzekenyebb vagyok a logikai ellentmondasokra.

***

Mennyibe kerul:
> A vicc: az amerikai CD-k gyakran olcs<»ak, mint az eur<
iak.
Egyik olasz kollegam meselte, hogy naluk mar tomeges tiltakozasok
voltak a CD-k indokolatlanul magas a'ra miatt. (Persze nincs semmi
hatasa.)

***

Orulok, hogy az ekezet nelkuli levelezes korul elcsitultak a
villongasok. (En se szivesen olvastam =3D es hasonlo kodolasu
maganhangzokat. Masreszt Claus ekezeteit tokeletesen latom - na ez
akkor mitol van?)
Abban azert biztos vagyok, hogy igy is meg fogjuk tudni kulonboztetni
a sorozest a sorozastol. (Mikor is...?)

Udv mindenkinek, Zsolt

Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valaszok ( 181 sor )
> Idopont: Mon Jan 25 23:23:43 EST 1999 HANG #324

Kedves Peter!

Most viszont kenytelen leszek elorebocsatani, hogy rezgescsillapitasban
kulonosen az audio teruleten olyan jartassagra tettem szert ami  kb.
nyolc eves elmeleti es gyakorlati munkat takar. Azert hivatkozom erre
mert soha nem talalkoztam olyan muszaki megoldassal ami a hifi teruleten
kozepesnel jobb hozzartest feltetelez. Az a tapasztalatom, hogy altalaban
nem akusztikaban jaratos emberek tervezik az elektroakusztikai keszulekeket
kulonosen a kiegeszitoket.
Az altalad emlitett allvanyok vagy csillapitasi kombinaciok csillapitasi
kepessege nagyon gyer, tobbnyire ugyesen elhangolja a keszuleket,
szerencses esetben eltuntet durva hibakat. Altalanosabban fogalmazva
nem igazan szerencses megoldas az amikor egy meglevo hibat egy
"ellenhibaval" szuntetunk meg. Termeszetesen egy ilyen megoldas is
hasznos lehet, nagy valoszinuseggel ennek hallod a pozitiv hatasait.
De miert ne lehetne eleve jol megtervezni rezgescsillapitasi szempontbol
a keszulekeket.

> Elore kozlom, hogy termeszetesen rezgescsillapitas ugyeben is bizonyara
> alulinformalt vagyok, ennek ellenere hajlamos vagyok inkabb azt hinni,
> hogy minel tobb, minel elterobb frekvencian rezonans elem legyen az
> alatamasztasban. Mint a Linn-Mana egyuttesben. Talan azert, mert a
> rezonancia "eszi" a gerjeszto rezgeseket, es a sokfele anyag belso
> csillapitasa meg felemeszti azokat. Viszont az sem ketseges, hogy
> kozlekedestol tavol, mondjuk az Alpok eldugottabb helyen a sziklahoz
> nagyon mereven lecsavarozott trafo nem nagyon rezeg. Bar az allando
> koomlasok miatt ott is vannak talajrezgesek, amiket atvesz.

Nagyon rossz pelda az alpesi szikla. Teljesen mindegy mekkora tomeg
van egy trafo alatt, ha a szikla anyaga nem kepes abszorbealni kello
mertekben a rezgeseket. Marpedig nem tudja.
>
> Nos azok, akik hasznaljak is a Marsallbotot, a tudosok, azok is elegge
> alulinformaltak, mint mar irtam egyszer. Hipotezisek vannak dogivel,
> bizonyossag meg nagyon keves. Es nem lepodok meg rajta, hogy ingovanyos
> teruletnek nagy a szakirodalma. Sokan tulekednek itt, a Nobel dij nagyon
> csabito.
Nezzuk egy kicsit tagabban ezt a dolgot. Tetelezzuk fel az audio teruleten
nem egy olyan effektus van ami a mai tudas mellett muszakilag nem
megfoghato.
Higgyuk el azt is nem a muszerek tokeletlensege az ok. Ket eset van vagy
azt mondod felderithetetlen vagy megprobalod megkeresni azt okot mi fedi
el a szemed elol ezeknek az effektusoknak a jelenletet. Ha kitartoan kutatsz
egy ido utan rajossz, hogy pl az elektrodinamikabol valoszinuleg hianyozhat
valami mert egy sor tapasztalati-kiserleti tenyt nem magyaraz meg. Ha meg
tovabb kutatsz eledbe tarulhat egy olyan osszefuggo kiterjeszto elmelet amit
sztohasztikus vagy random elektrodinamikanak hivnak. Es kezdenek bizonyos
dolgok osszeallni a fejedben. Nem folytatom.... gondolom erted mire celzok.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: soder + dongoles > beton ? ( 99 sor )
> Idopont: Tue Jan 26 08:41:58 EST 1999 HANG #324

> Nyugalom, nem eszik azert olyan forron a kasat. Ennek ellenere ovast
> nyujtok be, amint Bese Attila kijon egy vadonat uj nonpluszultra SE Alisca
> Orange erositovel :)))
>
Kedves Laci!

Oly mertekben vagy elfogult a 300B-s SE erositovel ami ketsegbe vonja a
jozansagodat. Szerintem a 300B-nel van jobb trioda is!! Megsem fogok
soha triodas erositot konstrualni. Az EL34-bol is jobbat tudtam csinalni
mint az altalad istenitett triodabol. Ami meg izgalmasabb, vannak olyan
pentodaim amikrol a triodaid almodni sem tudnak. Ezekkel fognak mukodni
az elkovetkezendo csoves ALISCA ORANGE erositok ha eljon az ideje.

Mas: Minel tobbet tud valaki annal szerenyebbnek illene lennie.
Sajat erdekedben sem engedheted meg magadnak, hogy mason gunyolodj!!

Üdvözlettel Bese Attila

Hali!
 
Bocs, hogy nem Hi-Fi! :-)) Nem tudja valaki pontosan, hogy a Hit 
gyulekezet csarnokaban milyen hangtechnika van Allitolag qrva jo. 
Egeszen a hangfalakig digitalis a jel. Ha valakinek van pontos infoja, 
akkor kerem irjon!
Koszi!
Feco

> > Felado :  [Hungary] irta:
> >a szakertok betonba dongoltek a magat amatornek vallo Jurecz Lacit
> 
> Nem az amatorseg a baj.
(Kovary Peti)

Persze, hogy nem. A tolem  idezett "mu" kiragadott montada igy 
vegzodott: "......a dolgai miatt". Eszembe se jutott feltetelezni 
rolad (se masrol), hogy az amatorseg miatt "betonoztatok". Az 
amatorseget csak az "amit szabad Jupiternek, nem szabad a 
kisokornek?.... " aspektusbol emeltem ki, pontosabban: nekem, 
amatornek eppugy nem tetszett a profinak tartott Bese Attila egy-ket 
erthetetlen kinyilatkoztatasa, mint nektek, profiknak  egy amator 
szakmailag erosen kifogasolhato indoklasai es kijelentesei.

>Bese Attilanak:

Valoban kicsit elragadott az indulat, de nehezen viselem, ha
egy allitasra homalyos, vagy ellentmondo valaszokat kapok,
es egy komolyabb (szak)velemenyt harapofogoval kell kiszedni
valakibol...
Amugy szivesen olvasnam a felajanlott szakirodalmat!


Udvozlettel:

Zozo

Viletel Pistatol kerdezem, gondolom,
mast is erdekel:

Az altalad javasolt (jobbik) impedancia-korrektorhoz
tudni kene a woofer  lengotekercs-indukciojat 1 khz-en.
Sokunknak nincs ehhez muszere, a "tortenelmi kerdes"
tehat: ebben az esetben sto gyelaty?...

Udvozlettel:

Zozo

Kedves HANGosok!

Borbely Gabor írja:
>#1:  Miert problema az, hogy a ket oldal fel van cserleve a sztereo
>hangvisszaadasnal?  Ugy tudom, hogy nem csak megcserelodik a ket
>oldal,hanem teljesen ossze tud kavarodni a hangkep, de en ezt >egyaltalan
nem ertem.

Ez valahogy olyan mint egy pávián, amelyiket tévedésből kifordítanak.
Úgy hogy belül van a szőre, kívül a többi... (A légy című filmben
láttam).
Ez különösen igaz a -sokak által erősen vitatott- abszolut fázisra is.
Volt egy időszakom, amikor rettenetesen zavartak a CD abszolut-fázis
hibái. Nehéz ugyan hangszín-zavar-mentesen 180 fokot fordítani a
fázison, de érdemes vele foglalkozni. Állítólag a LINN egyik igazgatója
bemutatókon folyton rohangál a hangfalakhoz és lemezenként váloztat,
ha kell a csatlakozók polaritásán.

Szekeres Tamas írja
> Az sem mindegy, hogy milyen D/A atalakiton fut at a jel.

a legkellemetlenebb hangú konstellációk azok, amelyek HDCD dekódolást
is tudnak. Kötelezően(??) ugyanis nem HDCD felvételeket is "feljavít"
a beépített és kikerülhetetlen chip. A Burmester legújabb termékétől
ájult el éppen a német Stereoplay. Ebben is ott ólálkodik a Pacific
Microsonics...
Sok szeretettel:

Claus Neumann

> Felado :  [Hungary] irta:

>Talan azzal ke'ne kezdenem, hogy Peterrel nem azonos a kiindulasi
>pontunk:

>>>A rosszul nyomott lemezekrol es CD-krol me'g annyit, hogy szerintem
>>>nem erdemes jo zenekrol csak amiatt lemondani, mert nem szolnak jol
>>>a hozzank eljutott peldanyon (vagy sehol sem). Inkabb tegyunk rajtuk
>>>egy kis (?) eroszakot a hangszinszabalyzo segitsegevel.

>>Imho ne! Annyi jo felvetel van.

>"Imho" kulonbozoek vagyunk, es en speciel maniakusan hajkuraszom az
>ismeretlen zeneket is. Ha egy erdekes kolcsonlemez rosszul szol, nem
>biztos hogy fogok kapni mashonnan jobbat, tehat vagy rosszul veszem
>fel, vagy sehogy. - A tovabbiakban tegyuk fel, hogy nem az utobbi
>verziot akarom valasztani.

Micsoda? Felvenni? Hat akkor ettol meg tovabb romlik. En puszta
sajatlemez hallgatasra gondoltam. Lehet felvenni szinezve, de akkor
annak a hanghoz van ugyan koze, de a hifihez mar semmi. En is hallgatok
igen ritkan radiot, magnot de eszembe sem jut a hifire kotni.
De azert nem annyira mas a kiindulasi pontunk. Vannak egeszen pocsek,
mono, pattogo-sistergo agyonhasznalt lemezeim. Ha Heifetz, Friedman,
vagy Rubinstein jatszik, akkor minden technikai malor megbocsathato.
Callas lemezei is tobbnyire utolag, elektronikusan sztereositottak, hat
azt, sem lehet kihagyni. De ezek azert kivetelek.

Az a sajnalatos helyzet, hogy a hanghordozok nagyon dragak. Egy
tisztessegesebb gyujtemeny milliokba kerul, ennyit kell sok ev soran
raaldozni. Es az emberek altalaban akarhany lemezuk is van, mindig a
favorit egy-ketszaz darabot hallgatjak. A tobbit csak megvetel utan,
vagy nagyon ritkan. En is igy vagyok vele. Es a technikailag gyengebbek
valahogy sohasem kerulnek sorra. A kiveteles geniuszoktol eltekintve.
Mindig talalok a jok kozott is a hangulatomnak megfelelot. 8-) Van egy
hiendes ismerosom, akinek nincs talan negyszaz lemeze sem, mert a
gyengeket rogton eladja. De barmihez nyul, tokeletes elvezetben van
resze. Egyre inkabb kezdem megerteni. Minek foglalja a helyet es a penzt
a sosem hallgatott lemez?

>Elvben az is sokat javithat, ha bekotunk a magno ele egy hagyomanyos
>(magas, mely) szabalyzot. Tud valaki ilyet? Mert en me'g nem lattam
>ilyet mezitlabasan, erositon kivul, magnobemenetre kothetoen.
>(Es abbol a szempontbol kilogok a HANGbol, hogy en magam nem epitek
>kapcsolasokat, mindossze zenet szeretek hallgatni.)

Hat eppen van itt a kacatok kozott egy tranyos hangszinszabalyzo panel.
Szivesen Neked adom. Csak dobozt, es egyszeru tapot kell neki csinalni,
de mehet akar zseblampaelemekrol is.

>>Az elo hangra nem fog hasonlitani. Legfeljebb ahhoz hasonloan erosebben
>>duborog. De az enekes hangja el lesz rontva. Persze mar a koncerten
>>agyonszinezik, vizezik, zengetik meg az enekest is, ugyhogy itt mar
>>semmi sem szamit.

>Itt bizony az ima'go' resze az is, hogy kit mennyire szineznek, vizeznek,
>zengetnek. Nem ugyanaz a kategoria, mint a karmesteri palca suhogasa;
>nem lehet annyival elintezni, hogy nincs benne a partituraban. Bizonyos
>ertelemben benne van. Mas a mufaj, masok a szabalyok.
>Hogy a hangzas mennyire sokat szamit, arra szamos peldat lehetne
>hozni - egyes bandak gyakorlatilag annak koszonhette'k a sikereiket,
>hogy uj(szeru) hangzast tala'ltak ki, amit zabalt a kozonseg. A nagy
>popmagusok is torexenek arra, hogy a rajongo - vagy inkabb lehetoleg
>mindenki - egyetlen utemrol felismerje jellegzetes hangzasukat, hiaba
>hasznaljak esetleg ugyanazokat a gyartmanyu hangszereket.

Na ja! A Beach Boys, vagy a Beatles is ujszeru hangzasanak is
koszonhette a sikeret. De ami hianyzik az eloadobol, komponistabol, azt
imho lehetetlen szintikkel, szinezessel potolni. Tudom sokan teszik. De
szerintem Te meg nem vagy elegge hiendes. Mert nem ismerek olyan
"kollegat", aki ezeket el tudna viselni. En is igy voltam vele regebben.
Van egy rakas beatfelvetelem a regebbi idokbol, amikor meg nem is
szineztek _annyira_, szinte sosem hallgatom oket. Minel jobb lesz a
cuccod, imho Te is annal inkabb elhagyod majd ezeket a "jellegzetes
hangzasu" felveteleket. Persze teljesen igazad van. Ezeket csak neveben
hifi cuccon hallgatjak, minitornyon elmegy.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Ha van idod es kedved olvasni, kuldenek neked  kb otven oldalnyi
>szakmai anyagot.

Ha elektronikus formaban van, akkor kerem en is. Ha papiron, akkor meg
ZoZot kerem, hogy olvasas utan adja tovabb nekem.

> Felado :  [Germany] irta:

>>gyakorlatice pedig
>>segit(het) megszuntetni a nappali es az esti (ejszakai) zenehallgatas
>>kozti idonkent jelentos minosegi kulonbseget.

>A germanoknal meg eppen azt irtak, hogy nappal elvezetesebb zenet
>hallgatni. Es persze meg is magyaraztak. Puff neki!

Mivel magyarazzak meg?

A P&P most hozott be egypar Accuphase halozat"potlot". A kisebbik,
500W-os is millio korul van. Ezt kell a falba dugni, es az osszes hifit
meg a kimenetere. Van rajta ket muszer. Az egyik a halozati szinusz
torzitasat mutatja ugy 6% korul, a masik a kimeneti stabilizalt
szinusz torzitasat 0,1% korul. Nem tudom mi van benne, talan egy szuro +
nagy trafo + egyeniranyito + szuro + speci inverter. Meg lehet ezt
csinalni inverter nelkul?

Es mindenki "el van toluk ajulva".

> Felado : Viletel Istvan irta:

>Padlot fogtam!

>Hallottam egy DA-t.

>Mellette az AudioAlchemy 3.0 (ha jol emlekszem) szolt.
>Hat leradirozta azt. Tulajdonosa szinte sirt.
>Rohant eladni az ovet. Ugyanis a jobbik a 3.0 eredeti
>aranak kb.a felebe kerul csak. Es milyen zenei.

>Maganba tobbet tudok mondani,ez nem a hirdetes helye.

Megjosolom, hogy rengeteg levelet fogsz kapni. 8-)
Nem ertem az odzkodasodat a listas kozlestol. Gondoljuk, hogy nem
fizetnek Neked a reklamert. Minden hifis levlistara irnak be ilyeneket.
Ez talan a legfontosabb a listan. Egyszer nezd meg a rec.audio.highend,
rec.audio.opinion, rec.audio.tube es a tobbi rec.audio listakat.
Senkinek nincs skrupulusa markat, tipust kritizalni, vagy javasolni.
Neked se legyen!

Udv, Peter.

****************************************************************
 irasai valaszt nem erdemelnek!

****************************************************************

> Felado :  [United States]

> Hat tenyleg kivancsi lennek konkret (10 W-os) tipusokra. Foleg ha triodas
> SE erositokre gondoltal. Egy tucat EL-34 kepes lehet ra. De az meg nem 10
> W-os.

Nem konkret tipusokra gondoltam. A legtobb csoves impulzusszinten igen
nagy teljesitmenyt tud leadni, raadasul nem tul jelentos torzitassal.
(Hangsulyozom: rovid impulzusokrol van szo!!!) Ez a tulajdonsag jol
lemerheto a szubjektive hallhato dinamikaval.
Konkret erositokrol beszelve pedig el lehet gondolkozni azon, hogy megyik
'istallobol' szarmaznak a legdinamikusabb hangu keszulekek.

> Ott valami zur volt. Minden membran tud huhogni, de onnan mar semmi esely
> nincs hogy elethu hangzas jojjon ki.
> (Hacsak nem bagolykoncertet akarunk hallgatni. >:)

Nem a beallitas fuggvenye, barhol es barmikor ki lehet hallani. A nagy
tomegu membran tullovesei okozzak.

> A Nautilusnak ter kell. Nem fog jol szolni a borpinceben vagy a
> hutoszekrenyben :-) Csak ugy, mint a Martin Logan Statement a
> kiallitasok hotelszobaiban.

Az egy igen nagy pince volt, legalabbis akusztikailag sokkal jobb, mint a
szuk szallodai szobak.

> Amugy milyen hangfalakat szeretsz?

En a konnyu lengotomegu dobozokat szeretem, es keves kivetellel a zart
rendszerueket. Mersekelten jonak tartom a Triangle-ket, a kedvencem a
Snell-K, most ismert nevet direkt nem mondom. A tobbi tipusbol veletlenul
lehetnek az izlesemnek megfeleloek, de teljes szeriat nem tudok emliteni.
Tetszettek a regi JPW-k is.

> > Felado :  [Hungary]
> >
> > Azt hiszem hogy en egy kakukktojas vagyok a listan.

Lehet, hogy en meg a kakukk??? :-)

> Felado :  [Hungary]
> 
> > Felado :  [Hungary] irta:
> >a szakertok betonba dongoltek a magat amatornek vallo Jurecz Lacit
> 
> Nem az amatorseg a baj. Asszem mindig turelemmel valaszoltam a
> legegyszerubb, akar leglaikusabb kerdesekre is. Nekem az volt a bajom
> vele, hogy nem tarom oszintenek. 

Hehe. Latszik, hogy nem ismersz. Amugy meg nem tudom ki az aki mindig arra
hivatkozik, hogy ostobasag lenne tobb ev kutatasait nyilvanossagra hozni.
Akkor ki az aki nem oszinte?

> remhirre, babonara, teveszmere reagalok, akkor nem marad ido es sorlimit
> az ertelmes dolgokra valaszolni. A "de igen" jellegu dolgokra, meg a
> SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE
> jellegu ervekre nincs is kedvem. Merem remelni, hogy eddigi valaszaim az

A puding probaja az eves. De aki a tokfozeleket jobban szereti...

> > Felado :  [Belgium] irta:
> >Ha az EL34-bol es 6550-bol is lehet vilagbajnok erolkodot
> >csinalni, akkor en rakerdeznek, hogy pl. a 300B csovek mivel jobbak?
> 
> Jobbak? Van amiben jobbak, van amiben rosszabbak.

A hangjuk jobb: tapasztalat, es mint ilyen: megdonthetetlen.
> 
> >Ma a legdragabb csoves cuccok mar 300B-vel mennek alt. PSE uzemmodban.
> 
> Talan, mert allati dragan lehet beloluk nagyon jo hangot csinalni. Mert
> ugye, ha az olcsobbak is bajnokok lennenek, akkor ki venne a
> legdragabbakat? Vagy nem a minosegukert veszik?

Vaskalapos muszaki beallitottsag. A 300B ara a nepszerusegenek koszonheto,
nepszeru meg azert lett, mert jo. Aki tud cafoljon!!!

> Hogyan vizsgaljak a cso hangzasat? Erositobe epitve. Korulotte
> soktucatnyi egyeb alkatresszel, amik legalabb annyira befolyasoljak a
> hangot, mint a cso maga. 

Akkor is kihallani, mint minden mas alkatreszt, jol elkulonitheto hangja
van az egyes alkatreszeknek, kapcsolastechnikatol es koritestol
fuggetlenul.

> Egyebkent sokfele gyartmanyu 300B kaphato, a
> "guruk" szerint nem is egyforman szolnak. Legszebb, neutralis hangzsu
> cso? Meg senki nem epitett komplett RIAAs erolkodot csupa 300B-vel. Kell
> meg eleje jopar egyeb tipus is, amelyek mind rajtahagyjak a hangon a
> labnyomukat. Meg a kimenotrafo, ellenallatok, kondenzatorok, drotok.

Arany kakadu dij jar a csupa 300B-s erosito otleteert. Lehet, hogy nem
ertek hozza, de vigasztalj meg, hogy csak viccnek szantad.

> ****************************************************************
>  nem igenyli 
valaszait, ugyanis szamara teljesseggel hasznalhatatlanok, lasd fent.
Amugy meg nem vicces az allandoan megjeleno csillagos uzenet.
> ****************************************************************

> Felado :  [Hungary]
> 
> >Azt hiszem hogy en egy kakukktojas vagyok a listan.
> ha tenyleg igy van, akkor elobb-utobb kiturnak :-))))

Nyugi, velem is kiserleteznek.

> Felado :  [Hungary]

> Ha valaki csak felszines szakmai ismeretekkel rendelkezik az
> ne probaljon a sajat szintje fole emelkedo, nyilvanvaloan hibas
> magyarazatokat adni, raadasul azzal vedekezni, hogy nem
> elegge ert hozza. Azt hiszem meg igy is en voltam a legtoleransabb
> Lacihoz. Tobbszor megiram lehet barmilyen tapasztalaton
> alapulo velemenye tegye meg de ne fuzzon hozza rossz
> muszaki erveket.

Es mi van az iroasztal mellett kialakitott 'megcafolhatatlan' tudomanyos
tezisekkel?

> > koncepciodba miert kizarolag a valodi pentodak illenek bele, de ez talan
> > nem is fontos.
> 
> Neked nem fontos es nem erted nekem meg ez a lenyeg.

Azert egyszer kivancsi lennek hogy miert. De ha titok... 

> Nem a mondatomra valaszoltal ugyan, de miert allitod, hogy jobb a 6L6-os
> csak azert mert te nem tudtal az EL34-el jobb erositot csinalni!!! Honnan
> veszed a batorsagot, hogy csalhatatlannak hiszed magad!!!

Azert, mert egy elektroncso MINDEN KAPCSOLASTECHNIKA MELLETT rendelkezik
egy sajathanggal, ami az EL34 eseteben szamomra igen kellemetlen, es a te
erositodbol is ki lehet hallani. Lehet, hogy valakinek ez tetszik??? 
Be lehet bizonyitani az ellenkezojet, ha tudod.

Mas irta:

>      >Ennek ellenere resze az eloadasnak.
> 
>      Pontosan, bar ebben a temaban mar futottunk egy kort. Egy sextett
>      (na nem a zenes naszejszaka hatosban) nem hat kulonallo, steril
>      hangszer megszolalasa hanem, egy ujmagyar kifejezessel elve teammunka
>      aminek a sajat ize is van. Van olyan zongora szolofelvetelem ahol
>      neha hallatszik, hogy az eloado  dudolja magaban a temat. Igy
>      egesz a dolog, keremszepen. Mellesleg egy baletteloadast az elso
>      sorbol "elvezni" sem egy mindennapi csalodas.
> 
Gyonyoru megfogalmazas, es tokeletesen igaz.

Udv:
     JLM