Uraim,

az Egely ugyhoz:
Az ELTE-seknek tudom ajanlani, hogy merjek meg az egyes illetve kettes
fokozatu bekapcsolt hajszarito hatasat az Egely-kerekre, hogy legyen
mivel agyonutni az idejuket..
Az USA-beli talalmanyi hivatal (mellesleg Egely sem) olyan marha, hogy a
masodik masodpercben fel ne vetne a hohatas lehetoseget.
Merthogy termeszetesen befolyasolhat, csakugy mint a huzat..
Igy hat nincs mit tenni, mint kikuszobolni a hatast.
Illetoleg osszehasonlitani a nagysagrendeket.
Ehhez mar nagy esz kene...

Miert mukodik a szerkentyu egyeseknek (kozonseges diaksereg):
szappantartohoz hasonlo muanyag nyavalyaval lefedve;
vagy 3 meter tavolsagbol (huzat es radiator kizarva)
stb stb.

A kanalakrol csak annyit, hogy egy nagy szemetkosarra valot lattam, nem
a Csepeli Femmuvekbol szarmazott, de ezt nem kell elhinni.

Megemlitem meg a "tedd fel a kesedet a homlokodra, hatha ott marad"
mutatvanyt, amit egy ELTE-s nyari taborban -a konyhasok nem kis
megrokonyodesere- a fizikus hallgatok lelkesen gyakoroltak, mikozben az
asztallabat rugdosva, turelmetlenul vartak az ebedet.

Ezenkivul megemlitem a modszeremet a hetpettyes katica hivokkel
kapcsolatban -akik valtig allitjak, marpedig tizennegy petty nem ferhet
el egy katica hatan es ne is vegyuk a faradsagot-, szoval futyulok rajuk
es inkabb keresek egy olyat, aki talalt az erdoben mar sokpettyeset is..

Az asztrologiahoz:
Azt hiszem, kar erolkodni, vmi tud. magyarazatot adni a dolognak. De
ettol meg nem biztos, hogy egy nagy marhasag az egesz. De az is lehet,
hogy az. Mindenesetre ez is egy magyarazat lehet a vilagra, de nem a
racionalizmus szemszogebol nezve. A muveszeteket senki nem akarja
logikai alapon levezetni. De ettol meg igazak. A buddhizmust nagyon nem
erdekli, hogy gondolkodik a tudomany, megvan a sajat elkepzelese a
vilagrol. Korantsem biztos, hogy kevesebbet er, csak mert maskepp
magyaraz.
Benne vagyunk egy bezart gondolatvilagban, mert ilyen volt a
neveltetesunk es akkor kisistenkent kinyilatkozzuk magunkat, hogy ez van
es ezenkivul mar semmi mas nem lehet igaz. Frankon korlatok.
Es mi van Mari nenivel, a tevelygovel,akinek goze nincs a
termeszettud.-rol, de meg csak a vallasokrol sem, megis jobban erti a
dolgokat, mint a sok nagy okos. 

O.E.

Sziasztok,

  Kis hatter info az Osrobbanashoz:
  Anno fogtak az alt. rel. egyenleteit. Ezek rettento bonyolultak, es
gyakorlatilag megoldhatatlanok. Mindig feltesznek nagyon massziv 
szimmetriakat. Egyik ilyen szimmetria a gomb szimmetrikussag, amibol
ki lehet gyotorni a fekete lyukakat. A masiknal felteszik, hogy a
vilag homogen (minden pont egyenerteku) es izotrop (nincs kituntetett
irany). Meg kell nezni, hany parameterrel lehet leirni egy ilyen
univerzumot (azaz indulasnak van 256 valtozod, ebbol egy csomo eleve
osszefuggo a valtozok definicioja miatt, es egy csomonak ossze kell
fuggnie, hogy az extra szimmetriakat kielegitsed). Ezeket begyomoszolod
a 'mozgasegyenletbe', es kapsz egy osszefuggest az energiasuruseg
es egy 'scale factor' valtozasa kozott. 
  Ez eddig szep es jo, de keves. Ket valtozo, egy egyenlet. Kell egy masik.
Ez a mikrofizika. Ha peldaul azt mondod, hogy az energiasuruseg anyagi
jellegu, es alacsony a homerseklet, akkor tuod, hogy a skala kobe * suruseg
allando. Ezt mar meg tudod oldani. Hasonloan egy tisztan fotonokbol
allo univerzumban is fel tudod irni az 'allapot egyenletet'. Ez is 
megoldhato.
  Hogyan szol a Big Bang elmelet? Igazabol visszafele szamol. Felosztja
a vilagegyetem tortenetet korszakokra. Jelenleg egy olyanban elunk,
amikor a normalis anyag adja a fo tomegsuruseget. Volt elotte egy korszak,
amikor fotonok dominaltak. Ahogy megy az elmelet vissza idoben, egyre 
nagyobbak az energiak, es egyre nehezebb felirni az allapotegyenletet,
es van egy pillanat, amikor a fizika csodot mond, nincs elmelet. A Big
Bang nem megy vissza t=0-ig, sot igazabol azt sem mondja, hogy van t=0.
Van egy specialis idopillanat, amikortol kezdve van fizika (marmint ismeret).
Ebbol szamolja vegig napjainkig, mi tortenik. Kezdeti feltetelek (azaz
az, hogy mi volt abban az indulo pillanatban) nem jonnek ki az elmeletbol.
Megprobalnak egy eleg egyszeru indulo allapotot feltenni, es a benne
levo parametereket a megfigyelt vilagegyetem megfigyelesebol kiszamolni.
Ez ugy nagyjabol mukodik (azert vannak gondok dogivel). 
  Ez az alap. Ez viszont nem igazan jo, mert csak korulnezek, es nem
homogen a vilagegyetem, amit latok (csillagok, galaxisok vannak). Ezt
ugy probaljak megoldani, hogy Fourier terben irjak fel az egyenleteket
kis egyenetlensegekre. Ez utobbi feltetel mellett Fourier terben is
megoldhatok az egyenletek. Linearizaljak igazabol az egyenleteket. Az
a jo, hogy ez a linearizalas bizonyos meretskala felett eleg jol 
mukodik. Meg lehet merni a mostani teljesitmeny spektrumot, es vissza
lehet szamolni, hogy korabban minek kellett lennie.
  Jon akkor a mikrohullamu hatter sugarzas (COBE, nem HST): Ahogy a vilag
hult ki, volt egy viszonylag eles atmenet, amikor az addig ionizalt
vilagegyetem hirtelen (eleg gyorsan) semleges lett (elegge lehult ahhoz,
hogy az atomok befogjak az elektronokat). Ennek az lett az eredmenye, hogy 
az addig atlatszatlan kozeg hirtelen atlatszo lett. Az akkor letezo fotonok
nagyon nagy resze azota nem hatott kolcson anyaggal. Ez az, amit mint
mikrohullamu hatteret latunk (azert mikrohullam, mert eleg massziv
voroseltolodason ment keresztul). Miert erv (nem 100 %-os bizonyitek)
ez a Big Bang mellett? Mert a mikrohullamu fotonok spektruma tokeletes
fekete test sugarzasnak felel meg. Szinten a COBE merte meg (nem ez
fol a fo kiserlet a muholdon, de ezt is kimertek). Idezve a lengyel
pasit: meresi hiba a vonal vastagsaganak tizede. Ezt eleg konnyu produkalni
a Big Bang elmeletbol (a rekombinacio fekete test sugarzast produkal, es
a voroseltolodas soran ez megmarad). Masnak meg nem igazan sikerult
igazan jo elmeletet produkalni, ami csinal hasonlot. Lenyeges: nem a
2.7 K a lenyeg (bar azt is ki lehet hozni az elmeletbol), hanem a
spektrum. Azt nehez az elmelet nelkul csinalni.
  Szinten a BB mellett szol a 'nukleoszintezis' szamolas. Az alapotlet, hogy
az elmeletbol ki lehet szamolni bizonyos elemek suruseget. Az elmeletnek 
gyakorlatilag egy bemeno parametere van, a kezdeti barion suruseg. 
Ezek utan az ember megmeri a kulonbozo elemek suruseget a mostani 
vilagban, es vegiggondolja, hogy az adott elem keletkezhet-e vagy
eltunhet-e kesobb, peldaul csillagokban. Ennek megfeleloen sok elemre
adhato also vagy felso korlat (peldaul ha egy elem csak keletkezhet a
kesobbiek soran, es most a legalacsonyabb suruseg X, akkor a nukleoszintezis
legfeljebb ennyit termelhetett). Az a trukk, hogy van a bemeno 
parameternek egy nagyon szuk tartomanya, ami az osszes korlatozasnak
megfelel. Ez megin nem bizonyitek, csak erv. Azt mar csak a reszecske-
fizikusok bosszantasara irom ide, hogy az elmeletbol kipottyan, hogy harom
neutrino van. Ezt par evtizeddel kesobb igazoltak is.
  A BB nem tokeletes, vannak problemak vele. Vannak akkor kiterjesztesei
a t=0 (vagy t=-vegtelen) fele. Ezek kozul sok megprobalja eloallitani
a kezdeti felteteleket.
  Mellekgondolat: a mikrohullamu hatter kituz egy koordinata rendszert.
Pontosabban szolva definialhato minden egyes pontban, hogy egy test
'nyugalomban van'. Ez nem is baj. A 'nincs kituntetet koordinata rendszer'
feltetel csak annyit mond, hogy a fizika torvenyei minden rendszerben
azonosak. Specialis relativitasnal ezek a rendszerek az egyenes vonalu
egyenletes mozgast vegzo rendszerek. Altalanos relativitasnal a gyorsulo
rendszerek is ilyenek. Ettol meg az ember kijelolhet egyet a sok kozul.

Udv,
  Gyula

Peter irja:
>Remelem, sikerult mindenkit jol megsertenem...
Engem nem:-)
>Mar ha egyaltalan elolvasta valaki.
Elolvastam. Egyetertek. 
Vaskalap.(Janos)

Egyszeru magyarazat a kristalyos testek adott homersekleten valo olvadasara:
melegedes=no a racsrezgesek amplitudoja, es az egy atomra eso energia, ha
ez tulmegy a kotesi energian, a racs osszeomlik. A kotesi energia jol
definialt ertek. 

Amorf anyag (uveg) eseteben kristalyracs nincs (valami rendezettseg azert
van),
ezek az anyagok nem egy hatarozott homersekleten olvadnak, hanem fokozatosan
egyre lagyabbak lesznek. 

Szoval igy. Ha nem korrekt, majd kijavitotok, viszont szemleletes.
Legalabbis nekem.   -vaskalpag
Janos.

Meszaros Laszlo (Budapestrol)
>2. A mozifilm egyes kepkockai koze bevagott "egyen pattogatott kukoricat"
>   felirat es ennek jotekony hatasa a pattogatott kukorica fogyasztasara
>   kacsa. Ilyen kiserletet nem vegeztek, eppen ellenkezoleg: egy piszologus
>   azert talalta ki ezt a (soha el nem vegzett) kiserletet, hogy vizsgalja:
>   mennyire hiszekenyek az emberek.
Meszaros Laci irasa Kacsa!!! Sok kiserletet el is vegeztek, a villanasokat
bizonyithatoan fogadja a tudatalattink. (Sajnos?!)

 [Germany]
>Amennyiben meg tudod fogalmazni valamelyest erthetoen, mi nem vilagos
>szamodra a foldrol ellenkezo iranyba indulo, 0.8c sebessegu urhajok
>eseteben, szivesen megrobalom eloszlatni a homalyt.
Koszi elore is!
Mindent a foldrol szemlelunk. Nem az erdekel, hogy az esemenyrol tajekoztato
fotonok mikor ernek hozzam, hanem az eszlelestol fuggetlen valodi helyzetuk
(Remelem van ilyen, valahol csak leteznek azok a targyak) 1 fele, ilyen
ertelemben tehat kozos vonatkoztatasi rendszerben, a foldeben! Vagy ez nem jo
felvetes igy?? Tehat szilveszterkor kilovunk 1 db urhajot 0.8c sebesseggel. Hol
lesz az urhajo a kovetkezo szilveszterkor. Milyen messze a foldtol?
(Colostokkal, merjuk,raadasul nagyon lassan. Ki kell jonnie egy szamnak, vagy
valaminek) Az en tippem az, hogy 0.8 fenyevnyire lesz a foldtol. Ha a masik
iranyba is kilovunk egyet, akkor az szinten 0.8 fenyevre lesz. Inkabb csak
kerdezek: Ha bekapcsolom a zseblampam az egyik urhajon (Mindket urhajo
megallt!), mennyi ido telik el -pl. a foldon- , amig a masikon ezt eszreveszik?


>Dzsokit nem idezem, mert hosszu. Elolvastam (becs szo), de csak arra tudtam
>kovetkeztetni, hogy sem az eddigi irasokat nem hajlando megerteni, sem egy
>konyvet elovenni, amibol legalabb a relativitas legALAPJAIT elolvasna.

En nem azt mondtam, hogy a relativitaselmeletet elutasitom. SOT.
Elhiszem, hogy igaz amit irnak! Erdeklodo gyermek vagyok csupan.

>Amikor tavolsagokat akar merni egy fix terkepen, epp a relativitas alapveteset
>hagyja figyelmen kivul, nevezetesen: ezek a tavolsagok masok lesznek a harom
>rendszerben. Kozos terkep nem letezik.

Vegig hangsulyoztam, hogy a foldrol szemlelek mindent. Nekem ez olyan kozosnek
tunt...Raadasul mindharom cucc megallt a mozgasban. Egyertelmuen lemerheto
tavolsagra a foldtol. (A fold maganal maradt) Hol hibaztam?

>Honnan akasszon le az ember neked magyarazatot, ha az EGESZ relativitast
>elutasitod?

Lehet, hogy elutasitas latszik a sorokbol, de nem utasitom el.
(Hangsulyozottan nem utasitom el, es kikerem magamnak! Kedvelem Einsteint,
hiszek neki -reszben-, mert nagyon elmes beszolasokat olvastam tole.)

>Foldiak Peti es Dzsoki ugyanitt leirja (immar nem tudom, hanyadszor), hogy
>miert tok hulyeseg a gyorsulasos magyarazat.

Szervusz Peti! Ne szomorkodj! Ketten megyunk a bolondok hazaba! Szia, hehehe!
Te dobod el a papirrepulot, en stoppolom az idot.

>Soha nem mondtam, hogy az ido
>lassulasa a gyorsulassal ARANYOS. Azt mondtam, hogy a POTENCIALLAL aranyos,

Es en meg mindig nem ertem...
Kilovok ket urhajot a valtozatossag kedveert most 30 fokos szogben.
Azonosan gyorsulnak, azonos lesz a sebesseguk, de az irany nem ugyanaz. A foldi
oramhoz kepest mind a ketto oraja (egyforman!) lassabban jar. Egymastol viszont
valamekkora sebesseggel tavolodnak, tehat az orajuk nem jarhat egyforman.
Tudom, hogy tevedek. Innen is latszik, hogy az egymashoz viszonyitott sebesseg
keves. Tudjuk jol, az orajuk egyforman jar. Vagy megsem? Ebbol viszont azt kell
latni, hogy ha kipecezek magamnak ket szaguldo valamit, akkor semmilyen
informaciot nem tudok mondani az egymashoz viszonyitott (jelenleg) ketyego
idejukrol (arol,hogy MOST, ebben a pillanatban melyik oregszik gyorsabban), ha
nem ismerem azt az utat, ahogyan a sebesseguket elertek. Abban az ikerparadoxon
kapcsan megegyeztunk, hogy ezt a "multat" az egymashoz viszonyitott sebesseg
onmagaban meg nem hordozza. De az a gyanum, hogy megiscsak hordoz valamit.
Hogy is van ez?
Ha valaszoltok a folyamatosan feltett (Tenyleg egyszeru, szinte reklam a
relativitasnak) kerdeseimre, akkor lekoteleztek. Bocs,hogy tanfolyamon kepzelem
magam, de ez neked nem lesz tul nagy faradsag, ha tenyleg ertesz hozza.



>A kiserletet lehet a vonatrol illetve az alagut tetejerol nezni. Ettol
>fuggoen vagy a vonat, vagy az alagut rovidebb, azaz vagy el lehet kapni
>a vonatot, vagy nem. Viszont a kerdesnek egyertelmu a valasza. Mi a csalas?

Ez most egy rejtveny? Szerintem a vonat hossza valtozik, es nem az alagute.



>Tema: Tulsulyos es tulmeretes kuldemenyek belfoldi es nemzetkozi
>szallitmanyozasanal adodo problemak
>
>   Amennyiben ez nem a megfelelo forum, ahol keresemre valaszt kapok,
>ugy elnezesuket kerem hogy levelemmel megzavartam Onoket.

Jo helyen jarsz! Milyen sebessegnel lesz tulsulyos (tulmeretes) az a kuldemeny?

Amig el nem felejtem. Kiprobaltam egy "varazsvesszot". (Amivel a vizet keresik)
Nalam szkeptikusabbat keresve sem talalsz. Azota gyakran eszembe jut, hogy
vajon miert mukodott a dolog? Minek a hatasara mozdult ki a kezemben?

szev!  dzsoki

(ennek ellenere megprobalok TUDOMANYba illo lenni)

 wrote:
>[]annak a jellemrajznak a fele a jo-, masik fele pedig a rossz tulajdonsagokat
>[]ecstelte. mivel magyarazod, hogy nem csak a jo, hanem a rossz tulajdonsagok
>is illettek ram?
O.K.! Ha mar TUDOMANY, talan kozosen megvizsgalhatnank a dolgot: nem tudnal
nekunk peldakat kuldeni rossz tulajdonsagokra abbol a konyvbol (nem kell a
sajat "csillagjegyedbol")?
(Ugyanis (kizarolag sajat hipotezis (persze lehet, hogy mar kitalalta mas is))
elkepzelheto, hogy az enyhe kritikat is szeretjuk elfogadni, mert ezzel azt
bizonyitjuk magunknak, hogy milyen objektivak is vagyunk magunkkal szemben...)

Statisztikai bizonyiteknak is csak olyat tudok elfogadni, ahol tobb jellemzes
kozul kell kivalasztania az alanynak a ra illot, vagy pl. erdekes lehet egy
olyan, amikor egy olyan "csillagjegyet" adjak oda neki, ami a legjobban
kulonbozik a sajatjaetol, hogy azt milyen szinten hajlando elfogadni...
Ha jol emlekszem, valaki mar irt egy ilyen kiserletrol, aminek az eredmenye
eppenhogy negativ volt... Errol nem tud valaki reszleteket? (Foleg az
erdekelne, hogy a resztvevo asztrologusok "sun sign" asztrologusok voltak-e,
vagy "a bonyolultabb fajta, amire nem tudok rovid nevet")

>> keruli a rossz tulajdonsagok reszletezeset (eleg keveset tudok, de talan az
>                                              ^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>[]bizony nem artana, ha mindenki egy kicsit utananezne. akkor nem kellene
>alapveto dolgokat tisztazni.
Azert a legalapvetobb dolgokkal tisztaban vagyok, mert erdekel a "komolyabb"
asztrologia (ez nem jelenti azt, hogy kulonosebben hinnek benne). Ez szerintem
az idezet tagabb kornyezetebol is kiderult...
-Th(A)n-

Ugyse tudjatok megmagyarazni miert nem, amikor igen.
Vitatkozni mindenen lehet, a tapasztalat a mervado.

M.

Szadai J. kerdezett a mas csillagok korul felfedezett bolygokrol
es a barna torpekrol. Ehhez szeretnek nehany cikket ajanlani:

Adam Burrows, James Liebert: The science of brown dwarfs, Reviews of
         Modern Physics, vol.65, No.2, p.301-336. April 1993
Alan P. Boss: Extrasolar Planets, Physics Today, p.32-38. Sept 1996
David C. Black: Bolygok mas csillagok korul, Tudomany, 40-46.o. 1991.
         marcius
Almar Ivan: Idegen bolygorendszereket keresunk, Elet es Tudomany,
         1605-1608.o. 1996. 51-52.szam
Szatmary Karoly: Barna torpecsillagok mint gravitacios lencsek,
         Meteor csillagaszati evkonyv 1995, 154-162.o.
Szatmary Karoly: Mas csillagok bolygoinak felfedezese,
         Meteor csillagaszati evkonyv 1997, 160-168.o.

Udv. Sz.Karoly

>
> #Egy reszecske tomege allitolag a Higgs bozon es a reszecske
> #kolcsonhatasa kovetkezmenye. Akkor honnan van a Higgs bozonnak
> #maganak a tomege? Ha a Higgs bozon felelos a tomegert, akkor
> #ez hogyan illik a relat. elmeletbe? A Higgs bozon gorbiti a teret?

A Higgs bozonnak onnan van tomege, hogy o is kolcsonhat sajat magaval
:^).

#ezt most komolyan mondod vagy csak vicc?


Egy kicsit komolyabban: A Higgs bozon azert kulonleges, mert a fizikai
vakuum-mal szemben elteroen viselkedik a tobbi reszecskehez kepest. Mig
a normalis reszecskek mezeje a vakuumban nulla, a Higgs bozone nem, azaz
a vakuum igazabol nem "ures". 

#Itt alljunk meg. Mit ertesz azon hogy a reszecskek "mezeje"?
#Elektromagneses? Az nem lehet 0. Gravitacios? Az sem.
#Milyen mezore gondolsz itt? Es miert van olyan mezeje a Higgs-nek 
#mig a tobbinek nem? A Higgs olyan kulonleges?


vakuumban haborithatatlanul mozoghattak volna, kenytelenek ebben a
hatter-mezoben mozogni, ami ugy nyilvanul meg, hogy az adott reszecske
tomeggel fog rendelkezni (hasonlo eset fordul elo akkor, amikor az
elektron egy szigeteloben halad, mint ismeretes ilyenkor az elektron
viselkedeset egy effektiv tomeggel jellemezhetjuk, amelyik kulonbozik a
szabadon mert tomegtol, es amely eppen az anyag tulajdonsagait
jellemzi).


#Akkor ezt a hatter mezot (vakuum) nevezhetjuk eternek is?:)
#Szoval ha a reszecskek egy hatter mezoben mozognak ez a hatter
#mezo az egesz univerzumot kitolti? Es all? Mi van ha gyorsan mozgok?

#Ha nagyon gyorsan haladok azert no a tomeg mert a Higgs-el nagyobb
#a kolcsonhatas? Ez hasonlo ahhoz mintha mezben gyorsitanek egy targyat.
#Minel jobban gyorsitom annal nehezebb tovabb gyorsitani.
#Tehat a fenysebesseg es a Higgs mezo osszefugg?


bozon) onnan szarmazik, hogy a kezdeti szimmetriat a Higgs bozon
nullatol kulonbozo vakuum-erteke megserti (ez a spontan szimmetriasertes
(?)). Egyes kozvetitoreszecskeknek megfelelo szimmetriak  nem serulnek,
ezek aztan nem is lesznek masszivak (lasd foton, esetleg gluon).

#Mi az a vakuum ertek? A Higgs bozon nullatol kulonbozo vakuum mi erteke?


Az egyik legjelentosebb erv az, hogy semmi nyoma a gravitacionak, azaz
az altalanos relativitaselmeletet messze nem foglalja magaban. Az eddigi
probalkozasok a gravitacio kovetkezetes, kvantifikalt leirasara kudarcba
fulladtak. Valoszinu, hogy a jelenlegitol teljesen kulonbozo
megkozelitesre lesz szukseg.

#Melyik oldalon? A relativitas vagy a kvantummech. teruleten?


> #Kimutattak e mar kiserletileg a gravitonokat?

 Nem hiszem.

#leteznek egyaltalan? Vagy ez is "szemleletesseg"? A graviton es 
# a Higgs bozon hogy van egymassal? A tomeget a Higgs okozza,
# a tomeg gravitont nyomat ki, tehat a Higgs egy gravitonforras?

> #van e mar 100 % bizonyitek a neutrino tomegere?

L.fent., azaz nincs.

#Tehat ha netan a neutrino tomege 0, akkor az nem lep kapcsolatba a Higgs
#mezovel? Kivetelezett reszecskek? 

Jozsi

> Ez igaz is volt egeszen az utobbi idokig. Viszont annyira jok az uj 
> immunszupresszios eljarasik a Cyclosporin elterjedese ota hogy 
> igen keveset szamit milyen a HLA inkompabilitias... Most meg a 
> xenograftokat is eletben lehet tartani igen hosszu ideig!

Orulok, hogy olvasod a Newsweek-et. :-) Raismertem a cikkre, ami kb. 
masfel honapja jelent meg. Bar azt is lehet, hogy a Nepszava sajat 
forditasaban talaltal ra. A dolog azert nem ennyire egyszeru. A 
Newsweek (es a Nepszava is) a publikum szamara a viszonylag konnyen 
emesztheto dolgokat kozli. A gyakorlat azonban nem ugy mukodik, ahogy 
elvileg akar mukodhetne is. Peldaul: ugyanez a Newsweek kozolte 1996. 
majusaban, hogy az ezidaig igen sokszor megszelloztetett ugymond 
"szervrablasok" egytol egyig minden valos alapot nelkulozned, es 
onnantol fogva, ahogy elveszett ezeknek a cikkeknek "X-files" 
varazsa, mindjart lekerultek a cimlapokrol. Na nezzuk pontrol pontra:
1. A Cyclosporin 15 eve van forgalomban, es bar ketsegtelenul nagy 
dobas volt a transzplantacio immunszuppressziv kezeleseben, azert az 
immunologiai egyezesnek statisztikailag kimutathato jelentosege van. 
Sem mi, sem masok nem vegeznek transzplantaciot (vese) akkor, ha a 
beteg nem rendelkezik egyezessel. Meg akkor sem, ha mar a 
Cyclosporinnal sokkal hatasosabb szerekkel birunk a napi 
gyakorlatban. Megpedig azert nem, mert a nagy koltseggel biro 
immunszuppressziv szerek foloslegesen tulzott veszelynek teszik ki a 
recipienst akkor, ha eselye sincs az immunologiai egyezesre. 
2. A xenograftok es az altaluk atvitt virusok valoban gondot 
jelentenek, foleg azert, mert tele vagyunk egy rakas virussal, amirol 
halvany lila gozunk sincs, hiszen eddig eselyunk nem volt ra, hogy 
talalkozzunk veluk. Eppen ezert a xenograftok - legalabbis jelen 
formajukban - feltetlenul csak atmeneti megoldast jelenthetnek, es 
azt hiszem, hogy talan nem is ez a valasztando ut (hanem peldaul 
human sejtpopulacio eloallitasa). 
3. Utoirat: Garantalom, hogy sokkal nehezebb valakibol barmilyen 
alkatreszt kiszerelni ugy, hogy hasznalhato legyen, mint bevarrni, 
magyaran a szervkereskedelemnek mar csak sebeszekkel is birni kene, 
mindenesetre engem meg senki nem probalt meg elcsabitani :-)))).

                   Fehervari Imre dr.   es       Feszt Timea
                )

...Megpedig ezuttal a nagyvarosi fenyszennyezesben fetrengoknek:

        !!!  Emberek! Mars ki az eg ala hajnalban! :-)  !!!

Kulonben valoban, a Mars is nagyon fenyes, ejfel utan delel, de hat most
nem ez a lenyeg. Hanem az, hogy a hajnali egbolt MEGHATAROZO LATVANYA a
Hale-Bopp ustokos!!!

Erdemes me'g Budapestrol is felkelni hajnalban, es megnezni, egyszeruen
fantasztikus! Hajnali 3 utan jol latszik a kelet-eszakkeleti horizont felett,
5 oraig, a hajnalodas kezdeteig kb. 30 fok magassagig kuszik fel. Kis
tavcsovel, binokularral - ne'mi szemszoktatas utan - nagyszeruen
tanulmanyozhato a csova finomszerkezete is. Jol megkulonboztetheto a latvany
zomet jelento porcsova, es az attol fokozatosan elvalo hosszu nyilegyenes bal
oldali, ioncsova. Nem tulzok, pont olyan a latvany, mint a fenykepeken, CCD
felveteleken. (Jo, persze azert szineket nem latni...)

Ha valaki szep felveteleket akar latni, lassankent tudjak mar ajanlani az
MCSE honlapok Hale-Bopp gyujtemenyet (http://www.mcse.hu alatt, bar a
"hivatalos bejentes" me'g varat magara). Aki a bovebb eredeti gyujtemenyeket
szeretne' nezegetni, leginkabb ket linet ajanlunk:

                 http://newproducts.jpl.nasa.gov
                 http://encke.jpl.nasa.gov

De mondom, a vizualis latvanya messze vetekszik az "Internet nyujtotta
lehetosegekkel"! :-) Egyszeruen fel kell nezni az egboltra, es megtalalhato!
Ne hagyjatok ki.

A kozeljovorol: a Hale-Bopp lassan atkerul az esti egboltra is. Mar most is
megpillanthato az eszknyugati egbolton, nagyjabol egy oraval nyugszik a Nap
utan. Marcius kozepetol egyre jobb esti pozicioba kerul, es ekkortajt megindul
informacios es bemutato kampanyunk. (Illetve ez - mint jelen korlevelunk
mutatja - mar most is folyik.)

Fo rendezvenye marcius 29-en, Husvet szombatjan a Csillagaszati Napja
bemutatosorozata. Az orszag szamos pontjan hirdetunk tavcsoves bemutatast,
Budapesten a rendezveny a Budai-hegyekben, a Normafa mellett az Anna-reten
kerul megrendezesre.

Hat ustokosnezesre fel!

                                                        Tepi
                                                 (Tepliczky Istvan)
                                                 
                                          Magyar Csillagaszati Egyesulet
                                                 http://www.mcse.hu

>Egely ennyire hulye volna? A hohatast nevetsegesen konnyu kiszurni:
>egy meres igy, ahogy van, egy pedig valami hoszigetelovel korulveve.
>Esetleg egy harmadik ember nelkul, kez formaju felmelegitett targyal.
>Ezt egy kicsit furcsallom.

Egely teljesen kritikatlan a sajat dolgaival szemben.
Mar a vizforgatas idejen, meg a kerek elott megismeteltek gonosz vaskalaposok
a kiserletet meleg vizzel toltott gumikesztyuvel. Jelentos bioenergiaval vagy
pszi faktorral rendelkezett. Ugyanigy a kez formaju felmelegitett vaslemez.
A kiserlet ellenkezojet sajnos igen nehez megcsinalni, mivel Egely szerint a
bioenergiat minden uvegharang, plexibura vagy hasonlo learnyekolja. Mivel a 
jelek szerint minden olyasmi, ami a legaramlast megakadalyozza, arnyekolja a
bioenergia aramlasat is, ezugyben nincs sok remeny az elorejutasra...  :-)
Igy a kerekrol is le kell venni a vedoburkolatot hasznalat elott, a hozza
adott epuletes tajekoztato eloirasa szerint. Termeszetesen csakis a
bioenergia szabad aramlasa erdekeben.

Udvozlettel
       Mzx
 aki csak masodvaskalap lehet Mizsei utan...

>"A "gorbul" szot csak a szemleletesseg kedveert hasznaljuk.

>#Ezt en min ertem es el is olvastam a valaszokat. En csupan azt nem
>#ertem ha ez szemleletesseg, akkor mi a tenyleges valosag?
>#Mi tortenik? A haromszog az sikidom. A ter 3 dimenzios. Tehat nem
>#ertem hogy jon a tergorbulethez a Pitagorasz tetel vagy a haromszog.

A lenyeget tobben is igen jol megfogalmaztak, en inkabb arrol irnek, hogy en
hogyan rendeztem el a fejemben ezeket a dolgokat, mivel a jelek szerint nem
annyira az allitasok megertesevel, hanem inkabb elfogadasaval vannak
nehezsegeid.

Mindjart az elso, hogy az euklideszi ter micsoda. Szerintem az euklideszi
ter egyszeruen egy absztrakt matematikai fogalom, egy szabalyhalmaz, amelyen
belul mas absztrakt fogalmakat, mint pont, egyenes, haromszog definialtak,
es ezek kozott bizonyos osszefuggeseket allapitottak meg, ilyen mondjuk a
Pitagorasz tetel.

Ez a matematikai absztrakcio a jelek szerint valahogy kozel all a
lelkunkhoz, olyannyira, hogy hajlamosak vagyunk azt a fizikai
kornyezetunkkel azonositani. Ez az azonositas tulajdonkeppen kimondatlanul
ugyan, de igen eros hittel megvolt a tudomanyban egeszen Bolyai, Gauss,
Lobacsevszkij munkainak megismereseig. Sok embert valosaggal megrenditett
vilagnezeteben, hogy masfele ter is lehetseges.

Azota szamtalan ter elmeletet kidolgoztak, es egyre kevesebben hiszik azt,
hogy egy matematikai absztrakcio maga a valosag. Nem az a feladat, hogy
megmondja egy elmelet, MI a valosag, hanem azt mondja meg, MILYEN, hogyan
lehet modellezni, elorejelzeseket tenni stb.

Az euklideszi ter egyenese egy jo, kezenfekvo fogalom, kozvetlen
behelyettesitese mondjuk a latas vonala (az okorban tenyleg beszeltek a
"szemunkbol kiindulo sugarakrol"), mas szavakkal a feny utja, vagy egy
"elegge kifeszitett" madzag vonala, ket eltolastol vagy forgatastol
fuggetlenul hezagmentesen illeszkedo vonalzo ele es igy tovabb. Ha ezek
egybeesnek, kulonosen orulunk, hogy minden milyen szep es jo. Kerdes, az
ilyen egyenesekbol a mi fizikai vilagunkban rajzolt haromszog szogeinek
osszege tenyleg 180 fok-e. A jelek szerint nem, ha tomeg van jelen, es a
haromszog eleg nagy ahhoz, hogy az elterest eszrevegyuk. Termeszetesen ettol
meg meg lehet tartani az euklideszi geometriat, es bonyolult fizikai
szabalyokat kigondolni. A jelek szerint egyszerubb egy masik geometriat
hasznalni, egyszerubb fizikai szabalyok tarsasagaban.

Ha elfogadom, hogy egyik is csak egy modell, meg a masik is, nem olyan nagy
a kulonbseg, lehet vele eldegelni.

>#Azt meg megertem hogy az "idealis" terhez kepest bizonyos testek
>#eseteben mas lesz a "gorbult" terben a szog. De meg mindig nem
>#ertem mi valtozik aminek ez a kovetkezmenye. Ha a gorbulet szem-
>#leletesseg miatt kerul a kepbe akkor mi a valodi ok?

Szerintem a feny utja, az ido mulasa stb valtozik a fizikai vilagban tomegek
kozeleben. Ez az, amit tobb-kevesebb nehezseggel meg tudunk figyelni. A
gorbult teres szemlelet meg egy matematikai modell, amivel ezek a jelensegek
viszonylag egyszeru formaban es nagyon nagy pontossaggal leirhatok.

A maga absztrakt modjan meg szemleletes is abban az ertelemben, hogy kepes
vezetni az intuiciot. Ez szerintem nagyon fontos, ez segit abban, hogy uj
otletek keletkezzenek, amiket a szamitas kesobb vagy igazol, vagy nem.
(Ezert szereti jobban mindenki pl. a hullammechanikat mint a matematikailag
teljesen egyenerteku matrixmechanikat, vagy ezert lett hirtelen nepszeru
Maxwell elektromagneses egyenletrendszere, miutan Heaviside atirta a ma
kozismert vektoros alakra (!). Az eredeti formajaban senki se ertette)

A valodi ok az meg legalabbis szamomra koltoi kerdes. Mar az okorban
vitatkoztak ilyenekrol a filozofusok, hogy a dolgok lenyege azonos-e a
dolgokkal, a tudatunkban megjeleno kep a dologgal es igy tovabb. Ahogy en
latom, azota se igen jutottak elobbre...   :-) Mintha maga a filozofia
kezdene elsorvadni. Kis veszteseg, kis banat. En soroskorso mellett szoktam
fogekonnya valni a temara...

Mas. Szubjektiv velekedesem szerint ez a sok # nem nagyon jo otlet. Talan
praktikusabb lenne a tobbseg szokasainak megfeleloen a sajat soraidat
csupaszon, az idezeteket > jellel ellatva kozolni...

Udvozlettel 
       Mzx