Az aprilis elsejei "beugratos" oxigen hircsokor igen hosszu eszmecseret valtott
 ki.
de 
>Ami az oxigen jotekony voltat illeti /short time memori/, stb...
>En ebben nem hiszek annyira, max. ugy igaz, hogy az szennyezett
>varosi levego helyett, az optimalis ertekut belelegezve javulnak
>bizonyos ertekek; de hosszu tavon inkabb az antioxidansok nyujtanak
>vedelmet. Lasd multkori cikkem ill. a Noe barkajanak nyomaban c.
>konyvet; hogy a magas eletkort eppen az indokolja, hogy akkor
>masmilyen volt a fold legkore, mert 40 napig tudott esni az eso,
>mas allatfajok is leteztek, stb....

Talan annyit tennek hozza hogy az agy rendkivulerzekeny az oxigen hianyos allap
otra! Ennek egyik magyarazata hogy iszonyatosan inteziv anygcsere folyikabban  
kb masfel kisloban: a testunk osszes felhasznalt energiajnak ~25% ide kerul es 
ehhez rengeteg oxigen kell, ha csakkicsit is csokken a veraramlas azonnal bekap
csolnak az ellenszabalyozo folyamatok es ha nem tudnak kompenzalni akkor  pilla
natok alatt eszmeletvesztes kovetkezik be. Ha nem ilyen drasztikus a helyzet (p
l csak visoznylag kissebb agyteruleteket er a dolog)  akkor is sulyos funkciove
sztessel; kell szamolni (lasd az agyverzesese betegek agy odemaban szenvedok av
agy eppen az erelmeszesedes kovetkeztebenfellepi elbutulast. Valami okna;l fogv
a a rovidtavu memoria sokkal erzekenyebb ezekre a hatasokra. 
Mindezekutan azt kell mondajm hogy a legkori oxigen 15 avagy 20% os volta (nemh
ogy a szennnyezett avagy tiszta levego kozti oxigen kulonbseg nem befolyasolja 
szamottevoen az agy oxigen ellatasat!!! Legalabb is az egeszseges ebmeret nemig
en,mivel a ver oxigentelitettsege az ami szamit de meg abban is van egy jokora 
pufferzona! Ha ez nem mukodik jol jon elbutulas. Pont ezert hasznalnak olyan er
edmenyesen ertagito hatasu szereket az idos emberek ertelmi kepessegeinek szint
en tartasara.
A legszennyezo anyagok kozul a CO (szenmonoxid az egyik  legveszelyeseb e tekin
tetben mivel eppen a ver oxigen szallito kepeseget teszi tonkre azzal, hogy tob
be kevesbe irreverzibilisen bekotodik az oxigennek fenntartott helyre a hemoglo
binba.Kuso (gyogyszeres) segitseg hijjan hetekbe tellik mire kitiisztul onnan.E
miatt nem is tudjak hogy meg megfelelo hemoglobinmennyiseg mellett is gyakorlat
ilag verszegenykent elik le varosi eletuk jo nagyobbik reszet...
Az antioxidansoknak es az ozondus levelgonek kozvetlenul nincs kozuk az oxigen 
ellatashoz! 
A fentiek azt hiszem elegge egyertelmuen azt mondjak hogyaz ember <=20% oxigen 
tartalomra volt "tervezve" igy a Noe barkajat es a matuzsalemeket szepen el leh
et kudeni a melytegeri sulyesztobe....
Meg csak egy dolgot: a legprimitivebb es a legosibbnek tartott elolenyeknek hat
arozottan gyilkos mereg az oxigen, sot a legtobb elet keletkezeset leiro elmele
t szerint az optimalis feltelek magukban foglaljakaz anaerob (oxigen hianyos) k
ornyezetet. Szeritnem azok a modellek amelyek kb 2.5 milliard evre teszik a mag
as oxigen tartalmu legkor kialakulasat meglehetosenjol bizonyitotak es ami a fo
, beleillenek a "vilagkepbe"

>Tegyel az asztalra ket atomorat
>(A, B) es szinkronizald azokat. Ha szinkron jarasukrol meggyozodtel, az A
>orat tedd ovatosan a padlora, a B orat pedig a szekreny tetejere es ird
>fel egy papirlapra a mutatok allasat. Varj mondjuk egy napot, majd olvasd
>le ismet a mutatok allasat. Ekkor ket eset lehetseges:
>        1./ Ha a ket ora tovabbra is szinkronban jar, az alma azert esett
>le mert a szoba gyrsul,
>        2./ Ha a ket ora kulonbozo idot mutat (B siet), akkor az alma
>azert esik le, mert a szoba alatt nagy tomeg van.
>        Igy egy fizikus, fizikai kiswerletetkkel mindig eldontheti a
>kerdest. (Meg a gravitaciotol mentes, terben lebego, ill. gravitacios
>terben szabadon eso szobaban is.)
>        Velemenyem szerint ez a kisrlet az alt. rel. elmelet alapjait
>kerdojelezi meg.
Acsi! ez meg nem bizonyitek foleg nem eleg bizonyitek ara hogy az relativitas e
lmeletett megggyomrozza!
A kiserlet kontrollja is kell, azaz hasonlits ossze a ket atomorat akkor ha azo
kat ket kulonbozoen gyorsulo rendszerbe teszed! Mit ad az eg, azok is kulonbozo
keppen fognak jarni!!! Tehat az atomoras kieserlet csak arra bizonyitek hogy a 
szoba alja es a teteje kulonbozo sebesseggel gyorsulnak! 
A kerdes az hogy transzlacios mozgassal el lehet-e erni ugyanezt a hatast?
A dolog oka ha jol ertem az hogy a gravitacios tertorzulas a gravitacios mert t
avolsag negyzetevel aranyosan csokken, tehat gradiense van, mig a gyorsulas hom
ogen "gravitacios eroteret" general. A ketto leginakabb ugyan annak a dolognak 
a ket hataresetet latszik jelenteni...
Kerdes: Janos, miert nem oldottam meg az Olberst paradoxont az osrobbanas?

Budavari Laszlo irja:
>A Sukio Mahikari alkalmaz egy spiritualis modszert ami a lelek
>es a test tisztitasa Isten Igaz Fenye altal. Egy rovid ceremonialis
>szertartas es a megfelelo ima elmondasa utan, kitartott kezem
>tenyerebol kiaramlo, Isten Igaz Fenye tisztitja a velem szemben
>ulo ember lelket es testet. A Fennyel Istentol jovo kozvetlen tani-
>tas altal nem csak tisztul de fejlodik is a lelek.
Volt szerencsem eleg sokszor ilyen "energiaban" reszesulni itt Japanban. Az all
omasok kornyeke jo "fenyforras"  e tekintetben, mivel a szektatagok onzetlenul 
cselekszik a jot es boldog boldogtralant megallitanak egy rovid szeanszra.
Valoszinuleg nem a legtehetsegesebbek a legbuzgobbak mivel nem volt semmifele m
isztikus elmenyem a "kezelesek" soran, viszont minding megallok ha megkernek, m
ivel ilyenkor van egy par pillanat amikor kikapcsolm azt a nyavalyas rohanogepe
t ott belul, es tenyleg relaxalok egy kicst amitol aztan jobban is erzem magama
t. Sot! ok is boldogok, hogy segithettek! Igy igazan szep az elet, nem igaz?!
Egyebkent az itteni NHK TV-ben  is bemutatatk hasolno hofelveteleket. Fogalmam 
sincs rola milyen korulmenyek kozott keszultek es kik csinaltak, mivel meg mind
ig nem ertek Japanul elegge... 
Lajos

Szervusz Janos es tobbiek,

> Velemenyem szerint ez a kiserlet az alt. rel. elmelet alapjait
> kerdojelezi meg.

Szerintem pedig csak a gravitacios ter inhomogenitasat mutattad ki
(azaz hogy a kozepponttol tavolodva a tererosseg csokken). Az ekvi-
valencia bizonyiteka pedig a fenysugar elgorbulese gravitacios terben
eleg egyertelmu. Az, hogy a gravitacios ter inhomogen, a fenysugar
utjanak szamitasat bonyolultabba teszi, de a gorbules tenyen mar nem
valtoztat. Achilles lehagyta a teknost.

Udv/Laci

Szep es hatasos dolog a mar ismert tudomanyos tenyek es jelen-
segek matematikai uton valo bizonyitasa, de meg kell latni azt is,
 hogy van olyan tudos, aki minden, aktualisan megmagyarazhatat-
lan jelensegre leggyint es azt mondja: " Eredj mar, hogy menj el, 
ne misztifikalj, ne "para'zza'l" Ez ugylatszik egyes tudosok hatodik
parancsolata a tizbol ( a "ne para'znalkodjal!" - helyett...)
    Salgotarjanban laktam csaladommal, amikor a ketemeletes ber-
haz egyes szamu lepcsohazaban ( Akkor epult uj "tanacsi" hazak
voltak) kulonos dolgok tortentek. Mi a foldszinten a harmas sz.
lakasban laktunk. Kislanyunk szuletett, akinek fejen 3 honapos 
koraban rakos daganat nott, klinikakra rohantunk vele, de egy eves
koraban - tehat a rak felfedezesetol szamitott 9 honapra - meghalt.
     Ugyanebben az idoszakban a lakasunk feletti MASODIK emeleti
otthonban egy idos ember halt meg gyomor rakban. A kozvetlenul
felettunk levo lakasban pedig egy holgy indult el mellrakkal az
akkor me'g mindenutt  halalfejekkel kikovezett uton az elmulas fele.
    A Foldhivatal egyik idos geodetaja aki szabad idejeben varazs-
vesszos kiserletekkel szorakozott eljott hozzank es vegig tapogatta
a lakast. Kislanyunk gyereka'gya korul megvakarta a fejet es kije-
lentette, hogy " itt valami van! "
    Majd elmagyarazta, hogy szerinte a foldalatti szinten torteno
"rosszindulatu kisugarzasok" okoztak  kislanyunk rakjat. Ezek
utan osszeszedte cokmokjat es felbaktatott a felettunk levo
lakasokba. Hogy ott milyen eredmenyekkel jart azt nem tudom.
    Abban az idoben mint riporter kapcsolatban alltam a legjobb
orvosi erokkel a kornyeken, igy elmondtam a varosi korhaz
belgyogyasz igazgato foorvosanak, hogy mit mondott az oreg
ur a foldalatti sugarzasokrol. A foorvos igy dorgalt meg:
    - Toled mint intelligens, logikus embertol sokkal tobbet vartam
mint azt hogy bedo"lsz az ilyen marhasagoknak!
    Ez ugy negyven egynehany esztendejen tortent. Ha a mai
Tudomany gardajat valamifele varazslat reven vissza tudnank
plantalni idoben oda ( lasd Michael Fox filmjet  " Back to the
future" cimmel...) akkor mindenki, kivetel nelkul " para'zni " 
kezdene, lenyegeben ugyanazt mondva csak talan enyhebb 
es tudomanyosabban korulirt nomenklaturaval mint amit a
tarjani foorvos akkor mondott.
    Miert?
    Mert akkor meg senki sem tudott a "Radonrol", a gazrol
aminek erzekelesehez manapsag a drugstorekban egy tize-
sert a Radon jelenletet kimutato erzekelo alkalmatossagot
lehet vasarolni es ha jelzese pozitiv, valamit tenni a haz vagy
lakas extra szigeletese erdekeben.
   Mostanaban peldaul a Standard c. osztrak napilap egyik
februari szamaban megirtak, hogy egy sydneyi kutatono fel-
'fedezte, hogy a noi agyvelo besze'd centruma 30%-al
nagyobb mint a ferfiake, par nappal ezelott amerikai kutatok
a koros tuleve's es ezzel kapcsolatos testi tulsuly (itt ezt 
obessitynek nevezik...) jelensege mogott, ami ezen a fold-
reszen koros mereteket kezd olteni egy specialis VIRUS
jelenletet kezdtek gyanitani, A szazadfordulo idejen dr. Elias
Metschnikoff irt egy korszakot nyito munkat " Az elet meg-
hosszabbitasa" cimmel, nem is almodva arrol, hogy sejtesei 
es utmutatasai a fagocitakrol es mas immunologiai faktorokrol
amelyeknek kapcsolatai vannak az elet hosszusaga es a
belsonkben elo mikroorganizmus floraja kozott. Vagy 87 ev
telt el azota es azok a ragyogo agyvelok amelyeket dr. Elias
Metschnikoff inkabb sejtesei mintsem bizonyitekai fascinaltak,
azota a dokumentaciok tucatjait helyeztek le az asztalra
bizonyitva a bennunk elo mikroortganizmusok es a sajat eletunk
prognozisa kozotti osszefuggeseket...!
     Ebbol az a tanulsag, hogy a tudomanyos megkozelitesnek
 privilegiuma, so"t motorja a ketkedes. Ennek azonban ketoldalunak
kell lennie. Az erem egyik oldala: ke'tkedni a felta'lalt, bizonyi-
tatlan ujszerusegek hitelessegeben, a masik oldala: ketelkedni 
a mar latszolag lezart dedukciok orokkevalosagaban es mindig
uj s javitott jarulekokat keresni. 
     CSAK ez a kettosseg femjelezheti a tudos munkajat! Akar-
melyik oldalt elhagyjuk, nem tudost hanem csak egy handabandazo
madarijesztot latunk magunk elott. Ez majdnem olyan mint a
Poker. Ha valakinek harom kiraly van a kezeben es azt hiszi,
hogy nyert, meg kell varnia amig mindenki leteszi a lapot mert
lehet, hogy a korben az utolsonak " telt ha'z" van a keze'ben!...
A tegnapi Tudomanyban valaki nagyon okosan jegyezte meg:
    " En meg a szomszedos csillagot sem lattam " (kozelrol)
    E'n sem!...

    - pagony -

TT!

Ezt a paradoxont mar azelott is halottam. Ha jol gondolom arrol van szo,
hogy vegtelen szamu csillag eseten az egbolt vegtelen fenyes lenne
minden pontjaban. Namost ez egy kicsit pontosabb
megfogalmazast igenyel. Vegyunk egy vegtelen 3 dimenzios teret,
oszlassunk el benne vegtelen csillagot. A csillagot modellezzuk 
meretevel, fenyessegevel, es helyzetevel. Adott egy megfigyelo, akinek
egboltjat modellezze egy egyseg sugeru gomb. A csillagok megvilagitasat
az egboltra a kovetkezo eljarassal modellezzuk. Minden csillag az egbolt
gombjere vetitett kepenek teruleten a fenyesseg*tavolsag^-2 emeli a
fenyesseget. A kerdes, hogy lehetseges-e a csilagok olyan eloszlasa,
hogy a fenyesseg a gombon sehol sem vegtelen (esetleg kb. olyan, mint a
megfigyeles). Szerintem a kerdes nem egyertelmu, ezert eleve nem biztos,
hogy van paradoxon.
A modell tovabi hianyossagai, amelyek meg mindig lehetoseget adnak a
paradoxon feloldasara, amennyiben a modell paradoxont ad.
1) Nincs figyelembe veve elnyelo anyag lete.
2) Nincs figyelembe veve, hogy a feny kvantumos.
3) A fenyforrasok valtoznak, vegtelen idoben sincs vegtelen ideju
fenyforras.

Egyebkent a vegtelen idot az entropiacsokkenes sem teszi lehetove.

Udv: BM

> Felado :  [Hungary] irta:
<A tozsdei elorejelzesed kituno pelda.
Ha egy rezkarikaval korozol az arfolyamlista folott, s ahol megall,azt a reszve
nyt veszed meg, akkor ez nem tudomany.
Ha csinalsz egy korrekt szamitogepes modellt, es az alapjan dontesz, az tudoman
y.
Es ez akkor is igy van, ha a rezkarikas modszerrel nyersz,
a szamitogepessel vesztesz.

(Magam a szamitogepes modszert javaslom, hosszutavon egyertelmuen nyero.)>

Csak egy erdekes adalek a hozzaszolasodhoz:
Nehany hettel ezelott, mikozben munkaba keszulodtem, az NBC reggeli programjat 
neztem/hallgattam.  Egy neves
tozsdeszakerto (a nevere sajnos nem emlekszem) elmeselte hogy az elmult negy ev
 folyaman egyfajta verseny
futott kozte es egy csimpanz kozott.  A szakerto nyeresege minden esetben keves
ebb volt mint a csimpanze aki
nyilvanvaloan teljesen veletlenul, logikatlanul, tapasztalatok nelkul valogatta
 ki hogy mit venne, eladna, stb.
Elgondolkoztatott:  ha egy elismert szakerto tobb evtizedes tapasztalattal ilye
n gyengen szerepel, akkor hogyan
lenne igazan jo egy szamitogepes program?  Egyreszt, egy sor alap parametert me
g kell hogy adjunk a programnak
 es mivel ez szubjektiv emberi  tapasztalatokon alapul, mar eleve bizonyos foku
 elfogultsagot epit bele a programba.
 A masik dolog:  varatlan esemenyek (vilagpolitika peldaul) olyan hirtelen valt
ozasokat hoznak amelyek nem logikus 
hanem panik, stb. reakciokat inditanak el.  Az igaz viszont hogy ezeket is meg 
lehetne probalni megjosolni, de
mennyire pontosan???
A kerdes: hogyan allitasz ossze egy korrekt szamitogepes modellt?
Ha hulyesegeket irtam, elnezest, en a sajat penzugyeimet is csak uggyel-bajjal 
kezelem.

Rokolya Aniko, Ph.D.
Weis Center for Research
Geisinger Clinic (Penn State Geisinger Health System)

Ugy latszik Peterrel szeretek vitaba szalni. Peter irta:
>populacionk exponencialis novekedeset, ez a haladek nagyon rovid lenne.Az
>idovel valo versenyfutasban az emberiseg eleg egyertelmuen vesztesre all.
 
        A masodik mondat hosszabb ervelest igenyelne. No, persze az elso
is. Most csak leszogeznem a tenyt, hogy az elmult 10 evben mar nem
exponencialis a novekedes.
                                           Horvath Pista

Nem igazan ertem miert irta   B a j n o k  J a n o s ;
>        Velemenyem szerint ez a kisrlet az alt. rel. elmelet alapjait
> kerdojelezi meg.

        Miert? Hiszen pontosan az alt rel -bol kovetkezik, hogy a
szekreny tetejen az ora gyorsabban jar mint a padlon. Newton elmeletebol
ez nem jon. Ezzel kapcsolatban pedig ez a ket elmelet van csak. Persze
ettol meg lehet mind a ketto rossz. De speciel ebben az esetben a ket ora
jarasa pontosan annyiban ter el egymastol, mint ahogy az alt rel josolja.
        Tehat varom a valaszod? Miert kerdojelezi meg az alt. rel.
alapjait ez a kiserlet?

        A kiserletet termeszetesen helyesen irtad le. Es valoban igaz,
hogy ezzel el lehet donteni gyorsul-e a szoba vagy csak "nyugszik" egy
gravitacios terben. De most megint ugyanott vagyunk, hogy nem egy pontban
hasonlitjuk ossze a ket rendszert.
        Tehat;
1. Lokalisan, azaz egy pontban, a ket rendszer ekvivalens.
2. Kiterjedt terreszben valoban megkulonboztetheto a ket rendszer.
        De,
3. Bizonyos esetekben kiterjedt terreszben se tudod GYAKORLATILAG
megkulonboztetni oket.
        Ezen azt ertem, hogy; termeszetesen a gravitacios teret konnyu
kimutatni. De ha a meres az ellentkezojet mutatja, akkor annak a preciz
ertelmezese nem az, hogy itten kerem gyorsulas van. Hanem:

        a. Vagy gyorsulas van es nem gravitacio.

        b. Vagy eppen lehet gravitacio is, de csak a kovetkezo
feltetelekkel   1.    2.   stb.

        Maradva az oras peldadnal. Mint minden meresnek ennek is van egy
pontossaga. pl vegezd el a meresed ugy, hogy a ket ora kozotti szint
kulonbseg legyen 0.00001 meter, es az orak keseset 2 masodperc mulva
hasonlitsd ossze. Ez esetben meresi hiban belul lesz meg a ket rendszer
kozotti kulonbseg.
        No persze mondhatod, hogy Te 1 metert es 2 napot akarsz. Rendben.
A Foldon nyertel. De menjunk fel egy urhajoba. Gyorsitsuk egyenletesen (no
ez nem fog menni de sebaj). Vegezd el ott a merest. Azt tapasztalod, hogy
az orak meresi hiban belul nem ternek el egymastol.
        Na most akkor tessek meg mondani, hogy milyen tomeg es milyen
messzirol tud olyan gravitacios hatast kifejteni, hogy meg meresi hiban
belul legyen az orak jarasa kozotti elteres.

Horvath Pista

ps. Kauzalitas ugyben is fogok majd irni, de most mar ket napja nem jutok
odaig, hogy belekezdjek. Addig is olvaslak benneteket.

T#65, Gyula ):

> Lehet, hogy en vagyok tudatlan,
> de eddig csak abban hiszek, hogy egy allo, tomeggel rendelkezo testet
> nem tudsz fenysebesseg fole gyorsitani. Hogy valami nem mozoghat
> fenysebessegnel gyorsabban, azt egyelore vitatom, amig valaki meg nem
> gyoz.

Kerdeseim vannak, megpedig a kovetkezok:

1., (a subj-hez:) Mi a oksagi elv tudomanyos, preciz megfogalmazasa?
2., (idezethez:) A fenysebesseg felulrol lefele is atlepehetetlen?
    Marmint az alt.rel.-bol levezetve.

Korabban is irta mar valaki (lehet hogy te?), hogy az alt.rel. nem
tiltja a v>c sebesseget, csak a c fole gyoritast. Azt is irta ott,
hogy ebbol kiindulva eleg vad dolgok kovetkeznek, de ellentmondas
nem lesz. Igy azt kerdezem:

3., Milyen furcsa allitasok vezethetok le a v>c sebesseg 
    feltetelezesebol?

                                            Krisztian

Sziasztok!

Valaki kereste az osztasszeru gyokvonas modjat.
En tudom; ez alapjan szoktam fejben gyokot vonni.
De ezt leirni eleg bonyodalmas.
Egy-ket regebbi matematika konyvben benne van.
Pl.: Obadovics J. Gy.: Matematika 103.-105. o.
     Muszaki kk. 1980 Bp.
Ugyanitt egy masik, egeszen jol hasznalhato kozelito modszert is
talasz; s persze a logaritmus azonossagait felhasznalva is lehet
gyokot vonni.
Ha sehol nem talalod meg, akkor majd bepotyogom;
de az tenyleg eleg maceras.

                                                 Vadasz

Tetszik, ahogy Gyula tomoren leirta velemenyet.
En is pontosan igy latom:

> Egy csomo olyan eset volt a tortenelemben, amikor a matek hozott
> ki valamit, es (miutan tudtak hova nezzenek) meglett hozza az ertelmezes
> is. Alap felteves, hogy a termeszet torvenyei egyszeruek. Eddig ez
> igaz volt az osszes esetben, amirol tudok.

Sokan leirtak, hogy mennyire erthetetlen ez a furcsa egyszeruseg.
Azt hiszem, hogy valami hasonlo dolog volt a relativisztikus
kvantummechanikaval, mely elmeletileg is megalapozza a spin
letezeset. Amennyire meg tudom itelni, itt is az volt, hogy egy
differencialoperatort akart Dirac linearissa tenni. (Nem ertem, hogy
miert volt ez neki olyan fontos) A lineraizalasnal kitalalta, hogy ez
megoldhato, ha a reszecskehez nem egy, hanem negy darab Psi fuggvenyt
rendelunk. 
Kerem a hozzaertoket, hogy pontositsanak, ha rosszul mondtam.
Az eredmeny az volt, hogy kesobb rajottek, hogy ez a
negydimenzios linearizalas elvezet a spin fogalmahoz is.

Azt hiszem, ez megerositi a Gyula velemenyet, hogy sokszor a
metematika mutatja az utat.

Errol jutott eszembe egy regi gimnaziumi osztalytarsam (ma fizikus),
aki annak idejen tachionokkal foglalkozott egy dolgozataban.
Ennek egy(?) alapotlete (ahogy o magyarazta) az, hogy ha a tomeg
specialis relativitaselmeletbeli kifejezeseben a fenysebessegnel
nagyobb sebesseget helyettesitunk be, akkor imaginarius mozgo tomeget
kapunk. Ha viszont feltetelezzuk,hogy a reszecske nyugalmi tomege 
imaginarius, akkor a transzformacio ismet valos tomeget ad, raadasul
olyant, mely vegtelenhez tart, ha a reszecske sebessege (felulrol)
kozeledik a fenysebesseghez. Ezen reszecskek szamara a fenysebesseg
nem felso, hanem also hatarsebesseg.

Ez a dolog elegans metematikailag, de teljesen erthetetlen szamomra az
imaginarius nyugalmi tomeg fogalma. Ez annyira zavart akkor, hogy csupan
mint matematikai erdekesseget tudtam elkepzelni. 
Nagyon erdekelne a fizikusok velemenye. Orulnek, ha valaki
reszleteket mondana.

Talan ez lenne a kivetel a vilag eleganciaja alol? Vagyis ez lenne
egy olyan elmelet, mely matematikailag elegans, de megis teljes fizikai
lehetetlenseg? Remelem, nem. 

Legalabb azt ertenem meg, hogy mit tud egy tudos kezdeni az imaginarius
tomeggel. Mit lehet ez alatt erteni? Vagy ez csak egy jo jatek lenne?

Udv.
Telegdy Attila

>> Segitseget kerek toletek.
>> Ami egyben para is, sot bizonyitek.
>> A Sukio Mahikari alkalmaz egy spiritualis modszert ami a lelek
>> es a test tisztitasa Isten Igaz Fenye altal. Egy rovid ceremonialis
>> szertartas es a megfelelo ima elmondasa utan, kitartott kezem
>> tenyerebol kiaramlo, Isten Igaz Fenye tisztitja a velem szemben
>> ulo ember lelket es testet. A Fennyel Istentol jovo kozvetlen tani-
>> tas altal nem csak tisztul de fejlodik is a lelek.

> Namost az irasod vegenek fenyeben azt mondhatnam, hogy kar,
> hogy igy kezdted.

Kedves BM!
Nem ertelek. Mit kezdtem es miert kar, hogy ugy kezdtem?
-----------------

> Hat egy jo kutato ilyenkor elokapja a telefonkonyvet, es csodalkozik
> egyet, mert FKI az bizony nincs (vagy a telefonja titkos).
> Ha veletlenul a KFKI-ra gondolsz (helyesebben annak
> utodintezmenyeire, mert amit ma KFKI-nak hivnak, az max. 4-5
> emberbol all),
Koszi a helyesbitest, valoszinuleg a KFKI-rol van szo. Gondolom nem
sok helyen (volt) adott az orszagban a technikai feltetel. Ha a KFKI-ban
igen, akkor mar jo helyen jarhatunk.

> akkor itt vannak ismeroseim,
Legyszi erdeklodj naluk. Aki a felvetelt keszitette, maga is lelkes Mahi-
kari hivo. Kapott Okiomet, tetszett neki, ezert o patronalta a felvetelt is,
es adta at a NAP tv-nek.

> viszont a fenti "bizonyitasi eljaras"-rol meg nem hallottam.
Egeszen mostanaig. A KFKI-ban remelem mas a helyzet.

Udv:Budavari Laszlo

>>En azt hiszem, jelenleg nem az energiavalsag a legnagyobb gondunk, hanem a
>bolygo eltartokepessege. Persze ha a plusz energiaval termove tudnank tenni
>a sivatagokat, ideiglenesen kikerulnenk a csavabol, de tekintve a populacionk
>exponencialis novekedeset, ez a haladek nagyon rovid lenne. Az idovel valo
>versenyfutasban az emberiseg eleg egyertelmuen vesztesre all. :-(

>Szerintem az olcso energia lehetove tenne egy csomo alternativ
>szervesanyagtermelesi modszert, csokkentve igy a mezogazdasag jelentoseget
>az elelmiszer termelesben. Gondolok itt oriasi fermentorok hasznalatara vagy a
k
>ar
>direkt ipari termelesre. Szerintem a vegyipar elmeletileg mar ma is kepes lenn
e
> az
>alapveto energiahordozo szerves anyagok (cukrok) szintezisere, csak ma meg
>ezt a novenyek messze olcsobban csinaljak. Na de korlatlan energiaforrasok
>eseten? Igy a Fold eltartokepessege igencsak megnovelheto! Sot meg az igy
 .kieso oxigentermelest (az erdok hianyabol fakadoan) is meg lehetne oldani, ha
>van ra energia. Persze en szivesebben setalok erdoben, mint szendioxid lebonto
>gyartornyok kozott.

Hat Gabor azt hiszem az elotted szolohoz kell csatlakozni a velemenyemmel. A
bolygo eltartokepessege korlatosan novelheto, mig a nepszaporulatot ugy
tunik epp ez a korlat fogja megallitani. Pontatlanul idezne'k R. Dawkins
immar bestsellerre valt alapmuvebol, az Onzo genbol: "ha a jelenlegi trend
folytatodna akkor n (kb. 100-200) ev mulva pl. Delamerika minden
negyzetmeteren 10 db. ember allna, ujabb par szaz ev mulva minden ember
nyakaban tobbezer masik allna, s nemsokara ez a sor fenysebesseggel none...
Nyilvanvaloan nonszensz vegkifejlet, azaz mindenkeppen a nepszaporulatnak
kell csokkennie. Sokan (egyhazak) a "mesterseges" szuletesszabalyozast
elvetik, legfeljebb a "termeszetes" szuletesszabalyozast engedik meg. Ez
mukodik is, ugy hivjak, hogy ehhalal."
Szoval a "korlatlan" energia is csak joval tobb energiat jelent, de az
egyensulynak vhol be kell allnia. Mellesleg miert jo az, ha borotvaelen
egyensulyozva a leheto legtobb ember el a Foldon, zsufoltan, egy fore a
leheto legkevesebb elelemmel es egyeb javakkal? NCsaba

>> Na, ilyen alapon aztan semmi sem biztos, csak a halal. Hat azert valamibol
>> csak ki kell indulnunk. Ha az emberiseg tapasztalata nem eleg, akkor mi eleg
?

>Meg a halal sem az. (Legalabbis az idezett mondatbol es az emberiseg
>tapasztalatabol ezt eppenhogy nem vezetheted le!) Arrol mar nem is
>beszelve, hogy en peldaul meg elek. Es sokan masok is.  Persze mondhatod
>azt, hogy eddig bizonyos ido eltelte utan eddig mindenki elhalalozott, de
>ebbol a szuksegszeru halal tenye (az altalad idezett mondattal oszhangban)
>csak nagyon-nagyon valoszinu, de nem szuksegszeruen bizonyitott!!!

En eddig azt tapasztaltam, hogy mindig csak masok halnak meg en pedig nem.
Tehat tapasztalataim alapjan a halal az csak masokat erinto jelenseg... 
(Ez poen akart lenni...)  NCsaba

Tetszett Peter fejtegetese az idoerzetrol, csak 1-2 apro adalek. 

Szerintem a szubjektiv idoerzet azert _is_ valtozik, mert
lassul az agymukodesunk, ahogy oregszunk. Valamint
meg az emlekezet valtozasa, i.e. a rovid tavu memoria
gyongulese, es egyeb valtozasok is efele hatnak.

Erdekes volna megnezni, hogy az ingerekben valo "gazdagsag",
az [dez]informacio tularadasa, illetve ennek kezelesere valo
keptelenseg mennyit jelent ezugyben.

Valamint azt is, hogy az ido mulasara valo gondolas, az erzet
megfogalmazasa, ill. az erre a megfogalmazasra valo emlekezes 
hogyan jatszik szerepet.

Tud valaki ilyen temaju korrekt irodalmat?

Udv
Attila

Sziokak!

Tekintettel arra hogy nincs idom konyv utan nezni, de nem is nagyon kapni,
megismetlen kerdesem. Ha lehet ra roviden valaszolni, valaki tegye meg.
Koszi

Szoval:
a tomeg a gravitacio oka.. (igaz ez?)

A tomeg oka a Higgs mezo. Az univerzum kezdeti idoszakaban nem volt higgs
mezo, tehat a legkorabbi univerzum gravitaciomentes volt...
Igy van ?

Jozsi


> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

Jakab Gabor irja:
>Szerintem az olcso energia lehetove tenne egy csomo alternativ
>szervesanyagtermelesi modszert, csokkentve igy a mezogazdasag >jelentoseget
az elelmiszer termelesben. Gondolok itt oriasi fermentorok >hasznalatara
vagy akar direkt ipari termelesre. Szerintem a vegyipar >elmeletileg mar ma
is kepes lenne az alapveto energiahordozo szerves >anyagok (cukrok)
szintezisere, csak ma meg ezt a novenyek messze >olcsobban csinaljak. Na de
korlatlan energiaforrasok eseten? Igy a Fold >eltartokepessege igencsak
megnovelheto! 

Igen, erre a lehetosegre en is gondoltam, mielott megirtam a cikket, de
elvetettem, mert a novenyek es allatok sokkal tobbek egyszeru fermentoroknal
es cukorgyaraknal. Az embernek szuksege van szamtalan vitaminra, enzimekre,
feherjekre, stb (nem nagyon ertek a biologiahoz, de gondolom, egy biologus
tudna meg sok mindent sorolni). 

Persze igaz, hogy mindezeket idovel az ember is szintetizalhatja, ha eleg
ugyes, csak nehogy kifelejtsen valamit! Szoval ilyen ertelemben nem csak a
korlatlan energiaert kell versenyt futnunk, hanem a technologiakert is.
Lehet, hogy ez utobbi versenyben nagyobb a lemaradasunk (?)

------------------------------------

>Erdekesseg egyebkent, hogy vegtelen vilagegyetemnel is van megoldasa
>az Olbers-paradoxonnak, megpedig a csillagok sajatos, fraktalszeru
>(mi mas is lehetne?!) elrendezese eseten. 

Azert ezt nem neveznem az Olbers-paradoxon megoldasanak. Igy nem nagy kunszt
feloldani, ilyet en is tudok kitalalni:

A csillagok elrendezese a kovetkezo: Vegyuk az osszes ember altal eddig
latott (erzekelt) csillagot (galaxist). A tobbi (vegtelen sok)
csillag/galaxis ugy helyezkedik el, hogy mindegyik valamelyik mar megfigyelt
csillag mogott (takarasaban) van.

Az Olbers-paradoxon felteveseiben szerintem benne van, hogy a csillagok
veletlenszeruen rendezodjenek el, ti. ha nem lenne ez a feltetel, akkor az
elozo megoldas szerint nem lenne paradoxon.

A vegtelen vilagegyetemre szerintem sokkal realisabb megoldas, hogy a feny
veges sebesseggel terjed. (Ezert latunk az univerzumbol csak 20 milliard
fenyev sugaru gombot)

Peter