Miki,

>Hoppa, asszem kiprogette az agyam, hogy mi volt gyanus:
>_Nem igaz_, hogy m tomeg V terfogaton elterive ugyanakkora
>mezot hoz letre, mint ha az m tomeg egyetlen egy pontban lenne!
A V térfogaton kívul igaz, ugy, hogy a V gömb, es a kozepebe teszed az
osszes tomeget.
Termeszetesen ha V kocka, akkor mas a ter az egyenletes tomegeloszlassal es
a kozeppontba koncentralt tomeggel.
Visszaterve a gömbre:
a gombon kivulröl nem lehet megkulonboztetni a kovetkezo harom esetet
1. m a középpontba sűrítve (középen szingularitas, máshol a gravitació
1/rnégyzet szerint csokken.
2. m a gömbben egyenletesen elosztva (középen a 0 a gravitació, linearisan
nő a felszínig, onnét 1/rnégyzet szerint csokken, a felszíntől ugyanolyan
értékű, mint az egyes esetben).
3. m tetszoleges, a középponttal egyezö kozéppontú gömbhéjba sürítve
(egyenletes eloszlással). Ekkor a gömbhéj belsejében súlytalanság van, a
gömbhéjban nő a gravitáció (első blikkre ott is linearisan), a gömbhéj
felszíétől
1/rnégyzet szerint csökken, a felszíntől ugyanolyan értékű, mint az egyes
esetben.

>Legyen m ponttol r  tavolsagban egy pontban a ter 1g.
>Ha ehelyett r/2-re teszek m/2-t és a masik iranyban -r/2-re is m/2-t,
>akkor a kozelebbi csak fele tomeg, de fele tavolsag is, azaz 2g-t okoz,
>a tavolabbi is fele tomeg de raadasul masfelszeres tavolsag,
>azaz 0,5/2,25 = 1/(5,5) g. Osszesen tehat 1g helyett kb. 2,18g!
Ez igaz.

>Ugyanígy mas lenne a gravitacio Bp.-en is ha a fold ures lenne
>es csak a legkozepen lenne az osszes tomege egyetlen pontban.
Ez meg nem.

>Legyen m tomeg_pont_. Ez okoz 4 pontban g1, g2, g3, g4 teret.
>A 4 vektor egy pontba mutat. Ha tobb m pontunk van,
>akkor minden szuperponalodik, es egyertelmuen felbonthato
>olyan m1, m2, m3 stb... tomegpontokra, hogy minden
>tomegponthoz tartozo (arra mutato) vektor-negyes
>egyben a me'rt 4 db eredovektornak 4-4 komponense legyen.
Noigen. Ha tudjuk, hogy negy tomegpontunk van.
De mi van, ha nem tudjuk, csak a negy meropontban a negy vektor adott?

Maradjunk annyiban, hogy egy vektorteret altalaban ugy irhatun le, hogy
minden pontjahoz megadunk egy vektort.
Egy anyagteret  (eloszlast) meg ugy, hogy minden pontjához megadunk egy
suruseget.
Az anyagter (eloszlas) persze meghatarozza a vektorteret, de a vektorter
ismereteben is kiszamolhatjuk a suruseget (anyageloszlást).
4 pontban megadott 4 vektor azonben ehhez nagyon-nagyon nem eleg.

>Janos, egeszen biztos vagy benne hogy 4 darab
>(iszonyu nagy pontossagu) vektor nem irhatja le a teret?
Egeszen. Minthogy a teret a minden pontjaban megadott vektorok irjak le, a 4
darab vektor ehhez kepest nagyon kevesnek tűnik :-)

>Dirac batyank a 20. szazad elejen felvetette, hogy a gravitacios
>allando esetleg nem is olyan allando. Mindazonaltal ez viszonylag
>szereny nyilvanossagot kapott, eddig.
Filozofalgattunk rajta, a dolog kicsit atvezet oda, hogy vilagtorténeti
léptékekben egyenáram sincs....ld. alább.

 Marcus,

>>: A kedvenc rezgőkondenzátorom bizony végtelen belső ellenállású
>>: (sztatikus) voltmérő. Meg lehet vele merni egy kvarc feluletén a töltes
>>: kovetkezteben kialakult potencialt. És a töltés ott marad, ahol volt.
>Ez nekem gyanus. Alapvetoen, ha egy mennyiseget meg akarsz merni, akkor
>informaciot gyujtesz rola. Az informacioaramlassal energiaaramlas jar
>egyutt, tehat a mert mennyisegtol vagy elveszunk valamennyi energiat vagy
>hozzaadunk valamennyit, de a muszerunk mindenkeppen a hibas erteket fogja
>mutatni.
Ez azert tul sommas. Nyilvan van hatarozatlansagi relacio, meg nem merhetunk
végtelen hosszú ideig, hogy nulla legyen a zaj, meg nem végtelen pontos a
voltmerő (még a rezgőkondenzátoros se.

>A kvarcnal is ugyanez a helyzet. Ha osszenyomod, hogy toltes legyen rajta,
>majd odaviszed a muszert, akkor amig kozelited, valtozo teret lat es
>energiat vesz ki a mezobol.
Ez igaz, de amikor elviszem, akkor az energia visszamegy, tehát a amit
leírtam az áll: a töltés ott marad, ahol volt.

>sztatikus ter az elmeleti villanytanosok agyszulemenye, a gyakorlatban ez
>nem is letezik, mivel a gyakorlat is "csak" uszkve 15 milliard eve
Noigen, ld. fent.

>kizarolag a 0 szisztematikus meresi hibat vitatom tovabbra is.
Rendben, ha nagyon megvakargatjuk, akkor nem pont azt a feszültséget mérjük
amikor mérünk, mint ami akkor van, amikor nem mérünk, de töltésveszteség
nélkül mérünk, vagyis ténylegesen "végtelen" belső ellenállással.

Üdv.: Janos

Miki:

ugy tunik, jo uton haladsz ...Pihentetesul: meguszhatod az integralast.
 
Ha szemleletesen akarod latni, talan legjobb, ha a jo oreg erovonalas kepben
gondolkodunk. Bontsuk fel (kepzeletben :)) a Foldet sok elemi darabra. Minden
elembol annak a tomegevel aranyos szamu erovonal indul (es megy ki sugarasan
szettartva). A gravitaciot egy tetszoleges pontban az erovonalak surusege adja
-- ezt pontosabban kellene megfogalmazni, de most ennyi eleg lesz.

Ha vesszuk egy gomb (Fold) felszinet, akkor az azon kimeno erovonalak szamat
a belul levo ossztomeg adja. Fuggetlenul az elrendezestol. Merthogy minden
erovonal kimegy valahol. Vagyis a Fold felszinen az *atlagos* gravitacio
(pontosabban annak fuggoleges komponense) csakis attol fugg, hogy mekkora 
tomeg van *belul* es attol nem, hogy milyen elrendezesben.

Namarmost, ha a tomeget sugarban akarhogy, de szimmetrikusan osztjuk el,
akkor a gravitacio mindenhol egyforma es egyenlo az atlaggal.

Az egyetlen fontos, hogy szogben egyenletesen legyen elosztva. Ha nem, akkor
jonnek az ugynevezett dipolus-quadropolus  satobbi jarulekok, amik azt 
jelentik hogy a felszinen nem mindenhol lenne egyforma a g.

udv, kota jozsef

Kedves Jóska!

>A molibdent csak otletszeruen irtam, nehogy barhol hivatkozz ra :) 

Rendben, de az ötlet tetszik! :)
Ami viszont bosszant, hogy a régóta tervezett New Horizons Plútó 
expedícióról nem találtam friss hírt. Úgy tudom januárban kellene 
indulnia, hogy kb. 10 év múlva hírt adjon. A gyémánt-kobakok 
gondolatát sajnos túl késon vetettem fel, így a pénztárcanyitogatók 
szeme még nem csillant fel.
(egy következo szonda pedig lehet hogy már molibdéntúró mu-
malacokat és gyémánt-felcsipegeto robot-pipiket fog magával vinni :)

>Starters valasza pontos volt. Az meglehet hogy nem pontosan a 
>kerdesedre volt valasz -- maga a kerdes sem volt pontos :). 
Kérdésem ez volt: jól következtetek ? Ez nem lehet pontatlan.
A nemleges válasz elfogadható indoklása hiányzott.
Egyéb probléma:
Starters:
>a legkülsö - ún. vegyérték - elektronjaik NEM így viselkednek. Ezek az 
>elektronok otthagyják az atomot és eloszlanak az egész fémdarab 
>területén. ...Ezek tartják össze az adott fémdarabot, együtt.

Szerintem túlzás kitüntetni oket, mert a többi elektron is, de az 
atommagok is, tehát a teljes komplexum tartja össze önmagát. 
Összeomlani pedig a belsoenergia nem engedi - ideig-oraig.

Jóska:
>Attol hogy a szupravezeto all vagy forog, nem varhatsz dramai 
>kulonbseget. A forgastol az aram nem valtozik, egeszen addig, amig 
>az ismert relativisztikus finomsagok nem jonnek be.
>Pozitiv es negativ toltesbol egyforma sok van, es ami az aramot 
>meghatarozza az a sebessegKULONBSEG. 
>Ami nem valtozik, ha mindkettohoz hozzaadjuk ugyanazt a 
>forgasi (vagy mas) sebesseget.
>Ha szaladsz a drot mellett, ugyanazt az aramot es magneses teret 
>latod, mintha allnal (a kulonbseg v/c-negyzetes). 

A pörgo szupravezeto korong azonban valamiben más.
Amikor még áll és a mágnesrúd fölé tesszük, a fluxusváltozás folytán 
köráram alakul ki benne, melynek mágneses mezeje durván tükörképe 
a rúdénak. Ha megfelelo irányban megpörgetjük a tárgyat, akkor az 
protonok olyan köráramát jelenti, melynek mágneses mezeje az 
elektronokét gyengíti. Ám az indukcióváltozás megnöveli az elektron 
köráramot, így fennmaradhat az eredeti mező. Viszont úgy tudom 
létezik egy kritikus áramsuruség melynél a szupravezetés megszűnik.  
Ha ez bekövetkezik, akkor a szupravezeto lejjebb süllyed szerintem.

Starters:
>Én inkább úgy gondolom, hogy a megfelelö idöben az emberek (ha 
>még lesznek) majd döntenek, hogy ki akar maradni, és ki akar menni -
>azok közül, 

Egyéb katasztrófákra is számítani kell, nem csak a Nap 
megváltozására.

Zoli