Sziasztok,

  Az energiatermeles koltsegeinel (melyik olcsobb) azert egyre kivancsi 
lennek. Mennyibe kerulne egy hoeromuben termelt kWh, ha azt olyan 
keves artalommal kellene eloallitani, mint az atomenergiat. Bevallom,
hoeromu kornyeken meg nem jartam, viszont voltam Dunaujvarosban a
kohoban. Iszonyat volt. Szerintem ott emberek szazai halnak meg evente
a levegoben repkedo szemettol (helyiek azt mondjak, hogy a por mennyisege
par cm/nap egysegben merheto). Ezzel szemben a *polgari* atomreaktoroknak
eddig olyan 10 koruli aldozata volt, azok se igazan halalos aldozatok.
Nem emlekszem a pontos szamokra.
  Terrorizmus: egy polgari, vizes reaktort nem is olyan konnyu megtamadni.
Nem lehet igazan atombombava alakitani, mert ahogy melegszik fel, a viz
kitagul, nem moderal annyira, es leall a reaktor. Azaz hiaba huzod ki a
szabalyozo rudakat, a reaktor leall. Persze hagyomanyos modszerekkel fel
lehet robbantani, bar nem konnyu, es ki tudod juttatni a radioaktiv 
anyagot a legkorbe, de egy reaktorban megdobbentoen keves uran van. Ha
jol emlekszem a paksi blokkok masfel meteres kockak, annak is nagy 
resze ures. Ami nyilvan nagyon veszelyes, de nem tudsz vele oriasi 
teruletet befedni, hogy veszelyes maradjon.
  Ja, es egy adat radioaktiv hatter sugarzashoz: az optimalis ertek a
normalis otszorose, ott a legmagasabb a varhato elettartam. Hiroshima
kornyeken statisztikaztak ki. Csernobilbol kb. 9 honapnyi hatternak
megfelelot kaptunk, tehat altalaban meg jot is tett. A fo baj az volt, 
hogy volt utana egy eso, ami lemosta a port a haztetokrol, es egyes
helyeken iszonyu koncentracio lett. Aki ilyennel kapcsolatba kerult, az
megjarta.

Udv,
  Gyula

>Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>>VAti is irta, hogy Mo-on nincs tarolasra alkalmas hely. Ugyanakkor vannak
>Ez nevetseges. Van egy csomo. Az egy masik dolog, hogy a kornyezetvedok
>regi jo szokasa sajat kis egyeni celjaik, politikai tokejuk erdekeben az
>emberek muveletlensegenek, tajekozatlansaganak, technikafelemenek a
>kihasznalasa.
1/ semmi kozom a "zoldekhez". Geofizikus vagyok. Amit leirtam azt
most is fenntartom. A kornyezetvedok minositesevel egyebkent
nagy vonalakban egyetertek, bar talan tulzas ilyen paranoiaval szemlelni
oket.
2/ Azt, hogy nincs tarolasra alkalmas hely, az ELTE TTK geofiz.
tanszekvezetojetol hallottam, egyetemi eloadason. Hogy akkor (95 tajan)
"csak" Akademia levelezo tag vagy rendes tag volt a professzor ur, nem
emlekszem, ugy remlik az utobbi. Szoval nem igazan ertem, mi alapjan
tartod nevetsegesnek. Kerlek, fejtsd ki bovebben, bizonyara erdekes es
tanulsagos erveid vannak a temaban.
3/ Ha figyelmesen elovasod amit irtam, eszreveheted hogy az
"alkalmas"rol ugy irtam, hogy a vilagon vannak sokkal-sokkal alkalmasabb
es biztonsagosabb helyek is, nem akartam a 186 sort tovabb szaporitani
azzal, hogy miert. Es amig vannak, addig talan nem optimalis nalunk
megepiteni egy ilyen tarolot. Persze tfh. a kerted vege is "alkalmas"
hely lehet, elvegre oda is el lehet asni, csak a varhato kornyezeti
artalmak miatt nem lenne tul gazdasagos.
A hozzaszolas tobbi reszevel egyetertek, mint lathato. (en is leirtam)

udv:
VAti

Szia!

>Szeretnek segitseget kerni Toletek: milyen es mekkora
>motor kell ahhoz, hogy kb 550 kobmeter/sec sebesseggel
>mozgasson meg egy legtomeget??

Bocs, de milyen es mekkora keresztmetszeten kell ennek 
a legtomegnek ataramlania? Vagy mekkora sebesseggel? 
Szoval, hogy milyen geometriai feltetelek vannak?

>Mennyire szamit a propeller allasszoge ?

Nagyon, az határozza meg a lapatra meroleges 
sebessegkomponenst. Sot, adott szogsebessegre kell magat
a lapatot is meretezni, mert az alakja is befolyasolja a hatasfokot,
azaz a szukseges bemeno teljesitmenyt, amire kivancsi vagy.

Mindenesetre most nagyon dul az aerodinamika a Tudomanyban,
biztos lesz valaki okosabb is.

Tisztelettel 
Csussz

Csak nyugalom! Szerencsedre nem tul valoszinu, hogy
megepitheto meretu az a jargany, ami tobb, mint a fel 
szelsebesseggel tud szellel szemben magassagot nyerni.
Vegeztem egy durva becslest: Anno, amikor 470-es hajoban
(ez uszonyos, nem tokesulyos, tehat az egyensuly
gyakorlatilag a legenysegen mulik) vitorlazgattam, a 
kormanyossal ketten kb. 2000 Nm forgatonyomatekot
tudtunk max. produkalni, ami kb. 35-40 km-es valodi szelben
meg eleg volt ahhoz, hogy a vitorlazaton ebredo felhajtoero 
borito komponenset egyensulyban tartsuk. Ez 12-13 
negyzetmeternyi, aerodinamikailag eleg jonak mondhato
feluleten ebredt es raadasul a ket vitorla meg nem is
"egyedul" hozta ossze, hanem a reszleges atfedes miatt
"osszedolgoztak". Es ilyenkor az osszes felhajtoero kb.
fele a borito, fele az elorehajto, ebbol ne'mi szamolgatas
utan az jon ki, hogy a 12-13 negyzetmeteren lehet 2200 N
hasznos erot produkalni, amit egy ekkora feluletu propeller
eseten le lehet osztani a kocsi kerekeire. Ha kocsi fel 
szelsebesseggel tud mozogni, akkor ez kb 11-12 kW
teljesitmenyt jelent. Eddig jo, mert emlekeim szerint az 
elso komolyabb autok motorja nagyjabol ugyanennyit
tudott. Tehat akarhogy is nezzuk, ezt a 12-13 negyzetmeter
propellerfeluletet szukseges felrakni a kocsira, ami
teljes kort lefedo propellernel is 2 meteres radiuszt jelent.
Esetleg lehet sporolni nagy atfedesu "osszedolgozo" 
lapatokkal? Hm, ez erdekes otletnek tunik. Mennyi penzed van?

Tisztelettel

Csussz

Sziasztok!

Maszong Attila irta:
: Azert,  mert szegeny trabant amellet, hogy ketutemu, csak ket hengeres, es
: ahhoz, hogy ket henger "duruzsoljon", igen magas fordulatszamon kell 
: jarnia.

Szerintem a 2 utem itt nem jatszik bele, csak az, hogy n darab henger 1
fordulat alatt n-szer robban, vagyis minel nagyobb n, annal
egyenletesebben jar a motor. Hallott mar valaki Ladat, ha 2 'atellenes
gyujtasu' gyertyat kicsavartak belole? [a felreertesek elkerulese vegett: 
en sem]

############

Istvan kerdezi:
:         Szeretnek segitseget kerni Toletek: milyen es mekkora motor kell
: ahhoz, hogy kb 550 kobmeter/sec sebesseggel mozgasson meg egy legtomeget??
energia = integral nyomas * delta_terfogat
teljesitmeny = nyomas * terfogati_aram.

Vagyis az 550 m3/s -t meg kell szoroznod a kivant nyomassal [MPa-ban], es
elosztanod egy atlagos hatasfokkal, hogy megkapd a turbinaba betaplalando 
teljesitmenyt [MW-ban].

: Mennyire szamit a propeller allasszoge ?
Letezik egyaltalan olyan turbina, aminel a "user" allithatja az
allasszoget? Legkori nyomast es 100% hatasfokot feltetelezve 55 MW-os 
turbina kell Neked, ilyet szerintem vegyel, es ne magad szereld ossze,
es akkor az allasszog-problema [valoszinuleg] nem merul fel.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Horvath Pista kerdezte, hogy a tibeti melyik rokona. En nem vagyok
szakerto, de elokaptam a foldrajzi vilagatlaszt amiben talalhato egy 
nyelvcsaladterkep.

Eszerint a kinai-tibeti-indokinai(ezen a burmai ertendo) alkot egy
nyelvcsaladot. Begepelek az itt, valamint Makkay Janos: Az indoeuropai
nepek ostortenete, Totfalusi Istvan Babel orokeben c. konyveben talalhato 
tablazatokbol, valamint ezeket kiegeszito emlekezetembol (neha ceruzaval 
az emlitett konyvekbe beirva) nemi informaciot. A zarojelekben a regi
nevek mai nepekre atragadt alakjai allnak, akik csak veletlenul rokonai
az elozoeknek.

Nyelvcsalad	Alcsalad	Nyelvek

Indoeuropai	Gorog
		Ormeny
		Ind		hindi, pandzsabi, szindi, urdu, kasmiri,
				marati, asszami, bihari, cigany...
		Irani		perzsa, me'd, kurd, osze't(asz->ja'sz)...
		Balti		lett, litva'n, porosz...
		Szlav
		German
		Italiai		ujlatin nyelvek, latin, oszk, umber, szabin,
				szamnisz...
		Kelta		boj(->bohem<cseh>,bajuvar,bajor), galata,
				gall, tuat(to't)
		Trak		pl. da'k ?
		Illir		pannon, dalma't, alba'n
		Tokhar
		Anatoliai	hettita, luvi, palai, lu:d...
Semi-hami	Semi		arab, ara'mi, asszir, ka'ld, akka'd, heber...
		Hami		kopt(=<regi egyiptomi), amhara(=etiop)
Urali		Finnugor	
		Szamojed
Altaji		Torok
		Mongol
		Mandzsu-Tunguz
Kaukazusi			gruz, abha'z...
Baszk
Dravida				tamil, keralai...
Ajnu
Koreai
Japan
Thai				thai, lao...
Paleosziberiai es Eszkimo-Aleut
Kinai-Tibeti-Indokinai		kinai, tibeti, burmai...
Mon-Khmer			vietnami, khmer...
Munda
Malaj-Polineziai		malaj, indonez, filippino
Ausztral-Papua
India'n
Afrikai		Szudani-Guineai (kb. Egyenlitotol eszakra)
		Bantu	(kb. Egyenlitotol delre
		Koiszan (Namibiaban)


Vannak elmeletek az urali-altaji avagy az urali-semi-indoeuropai 
rokonsagra.


Hidas Pal

Rovid kiegeszites: a Japan epugy a kevereknyelvek koze tartozik, mint pl. 
a magyar, s emiatt nehez _kizarolag_ egy leszarmazasi vonalba sorolni. Ha 
jol tudom, volt egy nagy bevandorlas a Jomon korszakban, Korean at. Aztan 
az egesz nyelvet "kisse" atformalta a kinai hatas is. Japan ismerosom 
tudni vel egy Bajkal kornyeki "oshazat", ami engem meglepett, tekintve, 
hogy Sziberia egesz messzi szegleteben is vannak finn-ugor & szamojed 
nyelvcsaladbol (tehat meg csak nem is az "ural-elotti" feltetelezett 
osnyelvcsaladbol) valo nepek -- kozel van az a mini-beltenger...

Ali

PS: Meg mindig utok, ha politizal valaki. Ez volt a szemelyes megjegyzes. ;)
A cimzett magara fog ismerni...
                                                           _==_
    -----   http://www.lib.uni-miskolc.hu/ali/   -----     /--\
    -----    http://www.hungary.com/InterPen/    -----      /\

Hhhh!

>  Szeretnek segitseget kerni Toletek: milyen es mekkora motor kell
>ahhoz, hogy kb 550 kobmeter/sec sebesseggel mozgasson meg egy legtomeget??

Azt kell mondanom (irnom), hogy a kerdes ebben_a_formaban_nem_igaz!

Nem mindegy u.i., hogy az adott (550 kobmeter/s) legmennyiseget milyen
keresztmetszeten hajtja at a ketyere. 

- ha pl. 1 negyzetmeter a keresztmetszet, akkor ez a levegonek 550 m/s
   sebessegre valo felgyorsitasat igenyli

- ha viszont a (szelcsatorna-)keresztmetszet teszemazt 55 negyzetmeter, 
   akkor a szukseges sebesseg csak 10 m/s. 

 Utobbi (elvileg!) soxorta kisebb teljesitmenyt igenyel! (W= 1/2 * m * v
* v)
  a sebesseg a negyzeten szerepel!!!

Ezekutan fogalmazd at a kerdesed, hogy megvalaszolhato legyen! 
(nem e'n fogom megvalaszolni! 8:-))   
                                     Udv:HFeri

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE: nuklearis ezmegez ( 186 sor )
> Idopont: Thu Mar  5 10:28:59 EST 1998 TUDOMANY #357
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> DE: vedd vigyelembe, hogy Skandinavia sok mas egyeb ok miatt problemas
> hely az orokletes betegsegek szempontjabol, es nem elhanyagolhato
> mertekben az emlorak es sok mas rakfajta is ezek koze tartozik. Talan
> kevesbe koztudott, de pont Finnorszag a genetika kutatok Mekkaja mert 1/
> a kicsi es elszigetelten elo nepesseg miatt az ottani populacio van
> megverve a vilag legnagyobb merteku beltenyeszetevel (nem tul tavoli
> verrokonok gyakori hazassaga). 2/ itt nagyon regota van rendszeres
> anyakonyvezes, gyakran 300-400 eves anyakonyvek is fennmaradtak.
> Tehat en nem vonnek le melyrehato kovetkezteteseket az emlorak
> gyakorisagbol.
Igaz, igaz. Megkerdeztem itt a kollegakat, azt mondtak, hogy a
radon-eredetu hattersugarzassal nem az emlorak, hanem a tudorak korrelal
(~10%, a dohanyzas utani kovetkezo tenyezo), megpedig az un. "indoor radon
inhalation" (odakint elfujja a szel). Azt is mondtak, hogy ennek az
elmeletnek egy resze spekulacio.

(Az emlorak gyakorisaga is nott, de nem ezert, hanem allitolag azert, mert
a nok idosebb korukban szulnek gyerekeket, es kevesebbet, mint regen. Hogy
ennek mi koze az emlorakhoz, fogalmam sincs.)

> >legmagasabb Europaban, es ezt ennek tulajdonitjak. A hazak egy reszet
> >labakra allitjak, kifejezetten azert, hogy kiszellozzon aloluk a radon.
> Akkor, a labas hazakban lakok kozott szignifikansan alacsonyabbnak kell
> lennie a rakosoknak mint a kontrollnepessegben, nem? Ilyen statisztikat
> tudsz? 
Nem, statisztikakat nem tudok. Itt a radioaktiv sugarzassal foglalkozo
hivatalnak (www.stuk.fi/english) van egy olyan szolgaltatasa, hogy egy kb
$100-ba kerulo indikatort megvasarolhatsz toluk, kiviszed az epitesi
telekre, otthagyod egy megadott ideig, visszaadod nekik, es ha magasnak
talaljak a hattersugarzast, akkor adnak egy kulon epitesi szabalyzatot,
hogy hogyan kell oda epitkezni. Ennek a szabalyzatnak a resze az alulrol
torteno legmentes szigeteles, labakra allitas, stb.

> 1/ regen, kulonosen milliard evekkel ezelott, a Fold tobb bomlo
> izotoppal rendelkezett.
> Az _elet_egy_sokkal_sugarzobb_Foldon_alakult_ki. Millard evek ota be van
> drotozva a DNSbe egy bizonyos sugarturo kepesseg, sot, igenis szukseg
> van a sugarzasra. (valtozekonysag, +lasd elobb: lathatoan pozitiv hatasa
> van az elolenyekre az enyhe sugarzas)
> 2/ Skandinaviaban valoban csak cirka 12000 eve el ember. (addig itt jeg
> volt). Viszont mint irtad helyesen, a sugarzas helyfuggo, es vannak nem
> sarkvideki teruletek, ahol szinten sugarzas anomalia van, eleg regota el
> ember, es nem szembeotloen gyakoribb a rak. Mellesleg par tizezer eve
                                                        ^^^^^^^^^^^^^^^ ?
> elnek _egyatalan_ emberek, ugyhogy az eredeti mondatom a milliard evvel,
> nem is vonatkozhatott emberre, ahogy felreertetted:))) Allatok, novenyek
> is meg tudnak betegedni.
milliard -> (millio ->) tizezer: ezeken az idoskalakon szerintem egeszen
kulonbozo tipusu dolgok tortennek. 

Milliard evek alatt a DNS felejthet es felejt is (pl. valoszinuleg
romlott az ember szaglasa az elmult szazezer evben). Millio evek alatt
kialakulhat egy faj (pl. az ember). Nehany tizezer ev arra eleg lehet,
hogy egy faj benepesitsen egy kontinenst, de, hogy "hozzaevolvalodjon" egy
ott levo, eltero szintu hattersugarzashoz, nekem valoszinutlennek tunik.

> Napelem eseteben csak gazdasagi jellegu nehezsegek vannak amiatt mert
> -mint masok is leirtak- a kis szeriaszam mellett nagyon draga a
> technologia. Teljesen mas eset a fuzio, ahol megoldhatatlannak latszo
> technikai nehezsegek vannak.
Igaz, igaz, a napelem *inkabb* gazdasagi kerdes. 

> M.O. tektonikailag egy az alpi hegysegrendszerbe ekelodott fiatal,
> uledekes medence, eleg sok foldrenges feszekkel, kiterjedt felszin
> alatti vizaramlasokkal a vastag uledekes osszletekben. Meg egy olyan
> formacio rogot is nagyitoval kell keresni amit irtal.
> ...
> Ne legyen nalunk hulladektarolo. Ez az orszag _nem_alkalmas_ra,
> csinaljon Kanada, Oroszorszag, es mi csak exportaljunk. A "nincs"
> nyugodtan lehet kategorikus, TUDOMANYos ertelemben is. 
Igy van. Viszont olyan idoket elunk (abszolut offtopic, bocs), hogy
nemely politikai erok szerint nuklearis hulladekot alacsonyabb
eletszinvonalu orszagokba exportalni politikailag inkorrekt
(Finnorszagban, Norvegiaban erre torveny is van). Szerintem is sokkal jobb
megoldas lenne, ha ott asnak el a kiegett futoelemeket, ahol *lehet*.
Amig viszont ilyen idoket elunk, ugy tunik, legalabbis dokumentalni illik,
hogy "mi kerestunk, de nem talaltunk".

Udv,

MF

> Esetleg volna-e kedve barkinek egy elmeleti levezeteshez, amelyben
> megbecsli a jegvitorlas maximalis sebesseget valamilyen kenyelmes
> oldalszelben? Garantalom, hogy azt is tobben tatott szajjal bamulnank,
> kulonosen ha nem onkenyes feltetelezeseken alapszik!
1. Fenysebesseg ;-) (Bocs, ez tul magas labda volt..)

2. Hangsebesseg -> ez azon az alapon, hogy - tudtommal - legcsavarral
hajtott repulogeppel sem lehet atlepni a hangsebesseget.

3. A jegvitorlas alakjahoz hozzarendelheto egy "k" alaktenyezo, amely a
sebesseg negyzetevel szorozva a haladas iranyaval szembeni erot fejezi ki
(legellenallas, talajsurlodas, stb). A levegoben a legellenallassal
"szemben" eso testek is csak egy bizonyos hatarig gyorsulnak, aztan mar
allando sebesseggel esnek (~200-250 km/h ?).

4. Gyanitom, hogy ennel is erosebb korlat az, hogy a sebesseg
novekedesevel a latszolagos szel kezd annyira szembefujni a
jegvitorlasnak, hogy barhogyan alakitjak is ki a rudazatot es a
vitorlazatot, egy bizonyos sebesseg folott a jegvitorlas nem fog tudni a
sajat menetszele elleneben haladni - a vitorlaja belobban, nem keletkezik
rajta tobb felhajtoero. (Ez azokra a szerkezetekre is igaz, amelyeken mar
nincs kulon "rudazat", stb. - peldaul egy ember belebujik egy par
negyzetmeteres szarnyba, es azzal korcsolyazik.)

> Tovabba: 40 dollart ajanlok barkinek, aki elsokent elmagyarazza, hogy
> ellenszelben gyorsabban lehet propellerezni, mint hatszelben.
Kifejezetten propellerezesrol nem formalnek velemenyt, de a fentiek
tukreben mindenfele szellel hajtott jargany, ha sebessegrekordra
torekszik, es jol van megcsinalva, egy ido utan kozel ellenszelben fog
kozlekedni.

Udv, MF

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: szelnel gyorsabban - re ( 24 sor )
> Idopont: Thu Mar  5 06:38:13 EST 1998 TUDOMANY #357
> >Mi a velemenyed arrol, hogy eloszor jegen, aztan vizen is sikerult mar
> >meghaladni a szel sebesseget szellel hajtott jarmuvel? Van errol egy remek
> 
> Szia MF!
> 
> Nincs semmi ellentmondas. A vitorlas nem a szellel szembe halad, hanem
> azzal valamilyen szoget zar be az iranya. Erre az esetre is igaz az
> allitasom, csak ugy atfogalmazva, hogy ha szellel szembe mutato
> sebessegosszetevoje is van neki, akkor ez nem haladhatja meg a szelsebesseg
> felet (ha helyes a multkori gondolatmenetem).
Hm. Ha egy vitorlas a valosagos szel iranyahoz kepest 45 fokra halad
(szembe), mondjuk, a valosagos szel v sebessegenek masfelszeresevel (1.5*v),
akkor a valosagos szel iranyaba eso sebessegkomponense 

        1.5*cos(45fok)*v ~ 1.06*v > 0.5*v

Mind a 45 fok, mind a masfelszeres szelsebesseg eleg konzervativ ertekek,
ennel mar elesebben is tudnak szellel szemben menni, meg gyorsabban is.

Udv, MF

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Kiegett futoelemek tarolasa ( 31 sor )
> Idopont: Sat Mar  7 18:34:49 EST 1998 TUDOMANY #359
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > VAti is irta, hogy Mo-on nincs tarolasra alkalmas hely. Ugyanakkor vannak
> 
> Ez nevetseges. Van egy csomo. Az egy masik dolog, hogy a kornyezetvedok
Nocsak. Komolyan erdekelne, hogy hol. Es, hogy milyen alapon allitod ezt
(kutatasi jelentesek, cikkek, vagy barmilyen kompetens referencia?).

Udv, MF

A vitorlas hajo  90 fokos oldalszelben (beam reach) 45 fokos vitorla
allitassal 
halad a leggyorsabban (nem pedig hatszelben, amint hinne a laikus). Szellel
szemben pedig csak cikk-cakk-ban halad.  Ilyenkor feszesre huzott
(menetirannyal parhuzamos) vitorlaval a szelre 45 fokban haladhatunk eleg
gyorsan.  Fele idonkent jobbra illetve balra 90 fokban fordulva haladunk a cel
fele.

Ezek persze elmeleti szogek. Minden hajo egy kicsit maskent viselkedik s meg
ezen kivul is a szel erossege, a hajo sulya, alakja,  a vitorla allapota is
befolyasolja a vitorla allitast es a sebesseget.  Mindehhez jon a "kapitany
ur" hozzaertese, kedve,  alkohol telitettsegi foka, s a fedelzeten elterulo
holgyek borfeluletenek  lathato  reszenek aranya.

Ha ennel tudomanyosabb  magyarazatra van szukseged, kerdezd meg Bozoki Barnat.

Magyarody Szabolcs

Sziasztok,

Marky irta:

> Az igy elkeszult Si-hengert wafer-ekre fureszelik, a Si-por nagyobb
> mennyisegben belelegezve szetvagja a tu:do"t (ezert tilos pl.
> suritett levegohoz homokot adagolni, es ezzel "smirglizni" /Sadstrahlen/,
> manapsag korunddal csinaljak).

hat remelem, hogy ez nemcsak Nemetorszagban van igy, hanem tobbnyire 
itthon is.. az osszel a Keleti palyaudvar homlokzatat szerintem 
homokkal fujtak, ugyanis bokaig jartam hetekig a homokban, nem 
hiszem, hogy a korund olyan olcso lenne, hogy csak ugy hagyna'k, hogy 
szertevigye a szel..

Horvath Pista Pusan Nat. University wrote:
> 
> Kedves Bende,
> 
> Sokaknak nincs problemaja Isten letevel. pl. nekem sincs.
> Van es kesz.    ;-)
> 

> A kerdes eldontese nem a termeszettudomanyok korebe tartozik.
Valoban. En csak egyszeruen kivancsi vagyok, hogy ki hogy magyarazza a
spiralgalaxis problemat. Es ezennel elnezest kerek mert elfelejtettem az
utalast megnezni.
 
> Novemberben volt szerencsem a Timoteus tarsasag listajan a temat
> megvitatni. A vita targya nem Isten lete volt (ebben egyetertettunk),
> hanem a 6000 eves vilag.

Pontosan ez az amit en is felvetettem, bar lehet hogy rosszul
fogalmaztam.  

> A tarsasag egy reszet sikerult megyoznom, hogy a vilag nem 6000 eves.
> Viszont a 90%-ot sikerult meggyoznom arrol, hogy a Biblia nem
> fogadhato elv ervnek SEMMI fele tudomanyos vitaban.
> Egyszeruen nincs hataskore.

Valoban, en nem is ezt mondtam. Nem bibliai alapon akarok vitazni, hanem
a tenyek talajan, es eppen ezert tegyunk felre minden Bibliaval, es
Istennel kapcsolatos dolgot, es egyszeruen kivancsi vagyok ra, hogy
hogyan ervelsz, es gyozol meg engem is, hogy 6-7000 eves a vilagegyetem 
 
> Igen sajnalatos mikor ilyen vitak kialakulnak.
> 1. Sajnalom a szegeny felrevezetett hivotarsamat, amiert eleve
> veszett ugyet kepvisel.
> 2. Sajnalom a masik felet is, aki nem latja be, hogy a masik eleve
> vesztett pozicioban van, es szepen vitazik vele, hogy a vegen
> meg tudja allapitani milyen okos o, es ezek a hivok milyen butak.

Ezzel termeszetesen egyaltalan nem ertek egyet, egyik ponttal sem, sot
forditva latom.

Varom a te es mas valaszat az altalam korabban feltett kerdesekre.

Bende

HI Kedves Tudomanyos Barataim!

Nehany hete kezhez kaptam egy megdobbento anyagot, egy svajci cegtol, 
aki szabad-energia generatorokat gyart.
A WEB cime: http//www.rqm.ch

Javaslom, nezd meg!

Udv: Laszlo

>Osszefoglalva: a napelem sem fenekig tejfel...
Hat nem.

>Udv,
>marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
Ez mind szep, nemecsek, jol osszeszedted a technologiat. Jeles. 
A dolog azonban jobban nez ki, ha amorf Si-t gozolunk uvegre. Azt is elo
kell allitani, az is szennyez, a hatasfoka is fele-harmada az egykristalyos
napelemnek. De felulet van boven !
(Epp most indul nalunk egy ilyen napelem gyar.)

>Talan ez segit a het kerdojelbol egy parat levenni.
>
>Bozoki Barna
Koszi, Barnabas. Azert vannak ketelyeim az aramerosseget illetoen. Azt
elhiszem, hogy az automatikak mukodeset megzavarjak, meg elosegitik a
korroziot. Meg persze ha van egy nagyon vastag vezeto, akkor 100 A-hez is
nagyon kicsi potencialkulonbseg tartozik a vezeto ket vege kozott, vagyis
az energiatatranszport kicsi. 
Hogy konkret legyek, a vas telitesbe menese hiheto nehezen.
A tobbi zavart, meg a sarki fenyt ismerem. Engem egyszer ott eszakon ugy
megtrefalt, hogy majdenem szervizbe vittem a radiomat, azzal, hogy
elromlott a rovidhullamu resze. Aztan elmult a jelenseg, ujra megtelt a
sav, visszajottek az adok. 

Mas:
rendkivul orolok a szelauto nagy nepszerusegenek. 
Mostanra a ket iranyzat kezd szetvalni: egyesek a konkret fejlesztesen
torik a fejuket, masok meg mindig elvi kerdeseken ragodnak, s hogy
hatszellel, vagy szellel szemben megy-e jobban. Ez a kerdes eldolni latszik
az oldalszel fele, persze oldalszelben a jargany is eldolni latszik, :-(
ezert a konstruktorok figyelmet felhivom a stabilitas fontossagara !

Az elso modell felavatasat biztonsagos Vaskalapommal a fejemben orommel
vallalom: Janos

> Azert,  mert szegeny trabant amellet, hogy ketutemu, csak ket hengeres, es
> ahhoz, hogy ket henger "duruzsoljon", igen magas fordulatszamon kell jarnia.

Nem erre gondoltam. A negyutemu motorok minden hengere minden utemben
robban, ezert egyenletes a duruzsolas. A ketutemuek (nem csak a trabi,
hanem a haromhengeres wartburg is) olyan hangot adnak ki alapjaraton,
mintha csak minden sokadik utemben tortenne robbanas, de akkor neha
egymas utan ketto-harom is. Tegnap este elalvas elott megprobaltam
felidezni altalanos iskolai emlekeimbol a ketutemu motor mukodeset,
keves sikerrel...

Szoval ha egy negyutemu motorban annyira visszaveszem a benzint, hogy
ne robbanjon egy utemben, akkor a motor leall, mert a fel nem robbant
kevereket kipufogja, igy a kovetkezo korben sem lesz tobb benzin. A
ketutemuben mintha az tortenne, hogy ha nem robban, akkor nem is pufog
ki, es gyulik-gyulik a hengerben a keverek amig egyszer csak eleg dus
lesz, akkor robban...

Udv///Laci

KEdves Joska!

Termeszetesen nem kell tartanod az elszegenyedestol, es voltakeppen mindegy,
hogy 40 dollart nem fizetsz vagy 2000 dollart nem fizetsz. Nalunk sem az
volt a kerdes, milyen gyorsan megy, hanem, hogy megy-e. Eloszor a szobaban
probaltuk ki egy hajszaritoval, utana kimentunk a szabadba. Mar emlitettem,
hogy Ostfrieslandban lakom, ahol a szel mindig eros (es a szolasmondas
szerint, mint ahogyan azt a biciklizok tudjak, mindig szembe fuj). Letettuk
a foldre, a szellel szemben es bar kacsazva es docogve, de ment. Sem a szel,
sem az auto sebesseget nem tudom megmondani, de a konstrukcio nyilvan tavol
volt az idealistol. 

Udvozlettel

Paal Gyoergy