Kedves Hidas Pal !

"Nem magyarazod meg, hogy Einsteinhez kepest mit ertesz tomegen es
energian. Tole mintha az E=mc^2 -et szoktak volna citalni, amiben a
tomeg es az energia is valtozik. A specialis relativitaselmelmeletben
nincs ertelme sulyos tomgerol beszelni, az altalanoshoz meg szoljon hozza
a Horvath Pista ;-), mert en ahhoz nem ertek."
      Mit ertek tomegen? "A tomeg a fizika egyik legalapvetobb mennyisege,
minden anyag ket legfontosabb es elidegenithetetlen tulajdonsaganak,
tehetetlensegenek es "sulyos mivoltanak" (gravitaciot kelto es gravitacio
hatasanak kitett voltuknak) a merteke." Mivel nem allok a relativitason belul,
szamomra a meresnel mindegy, hogy milyen ertelmezesei vannak a
tomegnek. Jelentosege akkor lesz, ha valaki bizonyitani tudja, hogy
meresemben kozrejatszik egy olyan termeszeti jelenseg, amely meresi
eredmenyemet meghamisitja. Ha a merleg tetejen egy doboz van, es abba
valaki beletesz merendo testeket, reszecskeket, pl. fotont, akkor nem kell
beleneznem ahhoz, hogy eldontsem van-e benne valami. Ezzel azt akarom
jelkepzni, hogy a meres eredmenyessege fuggetlen a dobozban levo
letezok minosegetol, egyedul csak a mennyisegtol fugg. Mint bizonyara
feltunik, a kerdest visszaharitottam. Az energia kerdese igy mar konnyebb
E=mc^2.
    Gondolom, hogy a spec. rel. is termeszettudomanyos munka, azon belul 
fizika. Azok a fizikai felosztasok, hogy van kinematika, van dinamika, stb. nem
zarjak ki azt a gyakorlati lehetoseget, hogy en tomegmerest alkalmazzak. 
Hiszen, ne felejtsuk el azt, hogy ezek a felosztasok nem azt probaljak 
igazolni, hogy tobbfele Termeszet van korulottunk, hanem reszben
kezelhetoseg, attekinthetoseg erdekeben tortenik, reszben a targyalt
jellenseget nem erinto fizikai jelensegeket valasztjuk szet, stb. Hogy Einstein
nem foglalkozik a sulyos tomeggel a spec.rel. ben annak az a magyarazata,
hogy az  altala torteno targyalasban nem latja szukseget, mint egy olyan 
jelensegkor, amely a valasztott temat nem erinti. Ennek egyik oka az, hogy
nincs sulyos tomegvaltozas, maskent is megfogalmazhato: ervenyes a
mechanikai relativitas elve. Ezzel ugyanis azt mondja ki, hogy a kulonbozo
gyorsulasmentes rendszerekben semmi olyan kulonbseg nem lep fel, tehat 
nem lehet az, hogy azonos Foldgolyok a sulyos tomegeiben kulonbseg
lepne fel, csak mert azok terbeli sebessege nem azonos. Igy nem allna fenn
a relativitas, mert tomegukkel megkulonboztethetoek lesznek. (Vegul pont 
erre fogunk kilyukadni a radir eseteben.)
     Nyilvan ertelmetlen altalanos elvkent kimondani a kinematikai relativitast
,
ha dinamikailag ez nem ervenyes. Specialisan ez persze fenntarthato, ha ezt
mindig kiemeljuk. Velemenyem szerint ovatosan kell az ilyen felosztasokat
alkalmazni, mert konnyen esik az ember mas eszrevetelek biralatakor abba a
hibaba, hogy specialis teruleteket jogtalanul altalanositva, alaptalanul elveti
azt. Ez egy szemleleti hiba.
    Miert nem foglakozik Einstein a sulyos tomeg kerdesevel? Mert valoban
ugy tartotta, hogy a ma olyan altalanos tomegvaltozast csakis a tehetetlen
tomegre kell erteni. Erre hivatkozik is egy kesobbi munkajaban, amikor 
felhivja a figyelmet arra, hogy ez egyszeru szabadesesi kiserletnel
ellentmondashoz vezet kb.1907. Joval kesobb az altalanos relativitaselmelet
kidolgozasanak okakent ismet erre az ellentmondasra hivatkozik. Ugyanis 
barmennyire is latszolagos a tehetetlen tomeg valtozasa, elektromagneses 
eredetu (emlekeztetoul, a spec.rel. "A mozgo testek elektrodinamikajarol"
szol), megis csak fellep es ez egy termeszetellenes jelenseghez vezet. Igy
jutott Einstein, mint irja, annak a kenyszeru kovetkeztesnek a levonasara,
hogy a gravitavio is csak latszolagos jelenseg lehet. Ezert szuletett az 
altalanos rel. elmelet.
      Idokozben az ujabb es ujabb fizikai tapasztalatok egyertelmuve tettek,
hogy a tomegvaltozas nem lehet elektromagneses eredetu, latszolagos
jelenseg. Es itt a fizikaban egy csendes forradalom jatszodott le. Azt hiszem
nem tulzas, ha azt gondolom, hogy Einstein munkajat olyan nagyon
tulertekeltek, talan mondhato balvanyoztak, hogy barmilyen megallapitasa,
nevevel egyutt, mindenki szamara megkerdojelezhetetlenne valt. Igy
igencsak oszver ervelesek szulettek, es meg csak az sem mondhato, hogy 
barminemu szandekossag lenne ezek mogott. A rel.elmelet eleg
szerteagazo ahhoz, hogy minden ellentmondasos jelenseg latszolag
megmagyarazhato vele.
     Nehany honappal ezelott irtam egy osszeallitast a tomegvaltozas
ertelmezesenek atmeneterol Einsteintol napjainkig. Lehet, hogy azt eppen 
nem olvastad, vagy az  is lehet, hogy nem gondoltad at. Ott sokkal
reszletesebben megtalalod, es foleg korabeli idezetekkel, amelyekkel
igazolni lehet, hogy en  nem feltevesekrol, hanem tenyekrol beszelek, es 
nem az en kepzeletem szuli ezt az atalakulast a fizikaban, hanem a fizikusok
hajtottak azt vegre. Nekem csak ennek felismerese jutott, es persze
ramutatok, hogy az uj, tapasztalatokkal igazolt ertelmezes mar automatikusan
elvezet az abszolut mozgashoz. Az egesz abszolut mozgas egyetlen bovitett
mondatban megfogalmazhato: Abszolut nyugalomba kerul egy test, ha a
nem halado mozgasbol szarmazo energiainak allandosaga eseten tomege,
energiaja minimumot, belso rezgese, (vagy sugarzasi frekvenciaja)
maximumot mutat. Ezt szukseg szerint lehet kibontani. Itt szerepelni kellene
meg a hosszusag valtozasanak is, de tapasztalatok hianyaban, ovatossagbol
azt nem vehettem bele, ez nem azt jelenti, hogy nincs, valamilyen iranyu,
aranyos valtozas fellepese mindenkepp varhato.

"Ahogy ma a spec.rel.-ben egyebkent a fogalmakat hasznaljuk, ugy a tomeg
tenyleg egy skalar, ugyanis azt mondjuk (definialjuk), hogy egy test
tomege egyenlo a nyugalmi energiajaval/c^2. Ha pedig energiat kozlunk a
testtel, akkor megvaltozik az energiaja. De lehet mondani, hogy a mozgo
test tomege egyenlo m=E/c^2=m_0/sqrt(1-(v/c)^2)"

Nem tudom, hogy ezzel a megallapitassal tamogatni kivansz vagy
ellenvelemenyt fejezel ki. Az biztos, ha a "v" sebessegen a mindenkori 
nyugalmi helyzethez valo sebesseget erted, akkor az relativitast jelent, 
emellett szolnak a Kaufmann-fele meresek, de ez magyarazhato
kiegyenlitodessel, ha viszont a "v" abszolut sebesseget jelent, akkor
alatamasztod a tomegvaltozasbol levont kovetkezteteseimet.

"A merleges, radiros kiserleteidet nem idezem, mert azok legfeljebb
gondolatkiserletnek jok. Hany tucat nagysagrenddel nagyobb a meresi hiba
az effektusnal ?"

   Gondold csak el, milyen nehez  helyzetben vagyok. Relativista anyatejen
felnott lelkekbe akarom beletaplalni az abszolutomat. Ez eleve bizonyos 
gyomoringerek kivaltasaval jar egyut. Ha en ezt a kiserletet atomoraval 
probalnam eladni, talan azt finomabban kerdojelezned meg, de ki lenne az 
aki megerti es nem szaladna-e rogton mas relativista osszefuggesek utan, 
amelynek egyenes kovetkezmenye, hogy az illeto teljes bizonytalansagba 
kerul attekinthetetlensege miatt es kenyelembol inkabb megmarad
relativistanak, amit mindenki ert es magaenak vall, mintsem hulyenek
nezzek, mert belebonyolodott a dolgokba, es kijelentene magarol, ugy
latszik nem vagyok egy Einstein. De a dolgok sokkal, de sokkal
egyszerubbek.  Egy ilyen  gondolatkiserlet tehat sokkal celszerubb, ha nem
aruljuk el, hogy ez a pelda a kivitelezest tekintve sok nehezseget hordoz
magaban.
    A masik modszer a kivaras volna. Planck ota ismert, hogy a tudomany 
fejlodese abban all, hogy a regi tan kepviseloi kihalnak. De olyan
meretekben folyik a relativistak kepzese, hogy ugy gondoltam inkabb
megprobalkozom tanaim terjesztesevel. (Tisztaban vagyok vele, hogy ez a 
veszelyesebb.)

"A fenyhullamhosszal es interferenciaval sokkal pontosabban lehet merni a
Fold esetleges abszolut sebesseget."...
   Kizarolag az eterre vonatkozo meres!! Nem kovetkezik belole, hogy egy 
mas, nem eteren alapulo meres ne mutathatna ki.
"...Ez volt a Michelson-Morley(?)
kiserlet, aminek az volt a szenzacioja, hogy nem valtozik az
interferenciakep, akarhogy forgatjuk az interferenciaberendezest, es hiaba
varunk fel evet, hogy a Fold ellenkezo iranyba menjen, akkor sem.
Ezt az effektushianyt a spec. rel.-lel Einstein magyarazta meg."
     Es Lorentz, Fitzgerald. Szokas meg tevesen mas kovetkezteteseket is 
levonni a kiserletbol.

"Janossy Lajos ugyan kitalalt. .... Raadasul ott az a franya eter."
   Janossy Lajos fennyel kapcsolatos vizsgalatai (egy  foton - ket  lyuk -
interferencia) bizony menthetetlenul igenybe veszik fantaziankat. Janossy
munkaiban azonban nem csak az eter dominal, o gyujtotte egybe azokat  a 
kiserleti eredmenyeket, amelyek egyertelmuen ravilagitanak, de meg nem 
oldjak meg, az Einstein fele felfogas es a tapasztalatokban eszreveheto 
ellentmondasokat. Szemleleteben szigoruan az eter dominal, es Einstennel 
sem akar szembekerulni. Nala mar a tomeg, legalabbis reszben, valos
valtozast szenved. Olyan reszletesseggel gyujti ossze a relativitassal 
kapcsolatos kiserleti anyagokat, hogy azokat egy relativista nem nelkulozheti
    Igaz ami igaz, Janossy nem ter el a valosagtol, amikor arra hivatkozik, hog
y
Einstein nem tagadta meg az etert. Valoban, meg az 1920-as eloadasaban is
az eter nelkulozhetetlensegerol beszel. Hogy ez az eter nem az az eter, az
bizony csak nehezen szurheto ki. Janossy a fenysebesseg hataretekke
nyilvanitasanak indokoltsagat is megkerdojelezte.
    Udvozlettel   B.  Janos

Nemreg olvastam egy konyvet, szerzoje Gotz Laszlo, cime pedig "Keleten
kel a nap" volt. Olvasta-e meg valaki, esetleg olyan akinek szakmaja a
nyelveszet, vagy elso kezbol tud ilyen jellegu informaciokhoz
hozzajutni? Ha igen, milyen tudomanyos ertekkel bir ez a konyv?

Azok szamara, akik nem olvastak: cafolja a finnugor szarmazas
elmeletet, tobb ponton tamadja tobbek kozott Laszlo Gyula munkait.
Ervelese hihetonek tunik, es eppen ezzel a "tunik"-kel van a baj. (Az-e
valojaban?) Egyebek mellett olyan kronikakra, tudositasokra utal,
amelyeket allitasai szerint a "nyugati" tortenettudomany mar regen
igaz, valos tenyeket tartalmazokkent konyvel el, csak a magyar
torteneteszek utasitjak el oket makacsul (ezek kozott szerepel Anonymus
is).  Kardoskodik peldaul a hun, szkita, avar es magyar nepek
azonossaga mellett.(?!)

Sepsi Istvan

> Felado :  [Hungary]
>     Hatarozatlansagi elv. Mint bizonyara a mindennapi
> tapasztalatodbol tudod, ennek a rendkivul fontos
> megallapitasnak talan inkabb a termeszet kicsinysegeinek
> birodalmaban van igazan jelentosege es nem egy radirnal. De
> tegyuk fel, hogy hogy a radirt az abszolut  nyugalom helyzetebe
> tudod hozni 0,000.000.000.1 m/s bizonytalansaggal. Ebbol

Szerintem nem errefele van a kutya elfoldelve. A problemat maga az
elvi modell jelenti, vagyis egy homogen parhuzamos gravitacios
eroter, egy eromero mely a sulyos tomeget hivatott merni, es mindez
teljesen a newtoni modon a merendo targy relativ sebessegetol fuggetlenul
dolgozik, valamint egy merendo radir, ami viszont relativisztikusan
sebessegfuggo sulyos tomeget hivatott produkalni. Szerintem ez egyszerre
nem megy, igy nem sikerulne Galilei relativitaselvet cafolni. (Nemcsak
Einsteinet, mivel a vazolt kiserlet pozitiv eredmenye Galileivel is
ellenkezne.)

Mondanek egy nagyon hasonlo, de talan egyszerubb modellt, aminek 
viselkedeset kerlek josold meg az abszolut elmelet felhasznalasaval.

Legyen ket db radir, kozotte egy rugos eromero, aminek szep kor alaku
skalaja van, mint egy oranak peldaul. Ezen egy mutato a rugo
allapotanak megfelelo szamra mutat. Ez a szam minden megfigyelo
szamara azonos, numerikus adat. Teljesen fuggetlen attol, milyen 
elmelet alapjan velekednek mondjuk tomegek mertekerol, a vonzas
mertekerol, a rugo hosszarol stb. a sebesseg vagy barmi egyeb 
fuggvenyeben. 

A mutatott erteknek lesz valami koze a radirok tomegehez, es a
mutatott ertek esetleg "elmeletfuggo"... :-)))
Kerdesem, hogy a Te elkepzelesed szerint egy ilyen osszeallitas
is alkalmas-e az abszolut nyugalom allapotanak megkeresesere,
pl. a mutatott minimalis szam alapjan?

Ha esetleg ez szerinted sem alkalmas erre, akkor szerintem a 
vegtelen homogen stb. gravitacios eroter elkepzeleseddel van a baj.
Ha esetleg szerinted ez is jo, akkor erdekes vitanak nezunk elebe...

Uvozlettel
	Jozsef

Finnek a finnugor rokonsagrol:

> Tagadjak, de erotelejsen. Persze meglepodnek, ha valaki a tejrol, meg a
> perszerol beszel.

Biztos van ilyen is. En szemelyesen ilyet nem hallottam.

> 1. Uzok.
> 2. kabarok
> 3. besenyok
> 4. kunok
> 5. jaszok

Pusztai, kesobb letelepult nepek. Genjeik egy resze itt csucsul bennunk.

> 6 vannak meg?

Gondolom, igen. A fentieken belul biztos volt meg elkulonules, amikre mar
senki sem emlekszik.

> nepileg, mind kulturkorileg, mind nyelvileg. A legfrissebb ottani
> kutatasok szerint par ezer eve ok ugyanott helyezkedtek el, ahol ma.

Nincs kizarva, a jeg kb. 7000 eve vonult el onnet, lehet, hogy ok voltak az
elso telepesek. Ettol meg nyelvileg is, meg egyebkent is lehetunk rokonok. 

> Tehat az aktualis idopontban, amikor nyelvi rankhatast gyakorolhattak
> volna, akkor epp nem voltak ott.

Hol? Szerintem ott voltak: a Botteni obol es az Ural kozotti oriasi
teruleten semmi termeszetes akadaly nem volt a nyelvek, informaciok (es a
genek :-) szabad aramlasaval szemben.

> Laszlo Gyula: megallapitotta, hogy a finnugor oshaza nem ugy letezett, ahogy
> azt ma tanitjak, mivel az esedekes idoben egy magyar nem sok, de meg annyi
> sem volt az un. finnugor oshazaban (Ostortenetunk 1978.)
>
> Tehat ugy allunk, hogy a nyelvet ugy vettuk at, hogy egyik fel sem volt
> jelen...

Aha, epp mashol voltak, lehet hogy megintcsak egymas kozeleben. 

> poligonalis modszert, amivel tobb nyelvet hasonlit ossze egyszerre. 

Ez igen jo modszer, mert objektiv, es mentes az egyeni agyhugyko igazolasi
kenyszer okozta hibaktol.

> Az eredmeny mutatos a turk, sumir kapcsolat iranyaba, minimalis
> eredmennyel a finn iranyba.

Nagyon jo eredmenyeket mutat, foleg, ha nem csak a finnt, hanem mas
finnugor nyelveket is beveszunk az adatbankba.  

> Az a bizonyos hasonszoru szokeszlet hamarosan nullara fog csokkenni, 

Hat ahhoz meg kell egy par ezer ev. 

> pedig okvetlenul most akar megbizonyosodni, annak elkuldhetem ennek a
> konyvkiado altal is kiadott szakdolgozatnak a cimet, szerzojet, de eleg
> ritkasag. 

Melyik konyvkiado adta ki? Es ki lektoralta? 

> multatlansagbol kiindulva akaratlanul, oda nem figyelve, de elsorvasszuk
> ezt az egyedi, egyedulallo nyelvet. Kerdezzunk csak meg akar egy
> odafigyelo, muveltebb magyartanart...

peldaul arrol, hogyan kell irni egy kijelento mondatban: "elsorvasszuk" :-)

> aztan, hogy o szemely szerint nem hisz a finnugor elmeletben, de ne
> terjessze senki, mert kirugnak ot.

Szerencsere a dolog nem hit kerdese. Megalapozott vizsgalatok kellenek, s
azok alapjan tett kijelentesek. 

> ott egyaltalan), kiterjedt fennhatosagunk az ugor nyelvet beszelo
> nepek zomere, es a tersegben a mi lelekszamunk volt a legnagyobb. 

Na itt erheto tetten, hogy ha mai dicsoseg nincs, akkor a regi dicsoseget
keressuk. Nem volt akkoriban ilyen, hogy "fennhatosag". Idonkent elhajtottuk
a teheneiket, meg a noiket :-) (maskor meg ok a mienket :-(. Ennyi. 

> nem a mi nyelvunk finnugor, hanem a finnugoroke magyar, 

Tokmindegy, ha a fentiekkel kiegyezunk.

> En eddig csak olyannal talalkoztam (es ez azutan abszolut nem
> reprezentativ minta), aki pozitivan erdeklodott, sot lelkendezett,
> mennyire hasonlo a ket nyelv zeneje.

Ilyen is van.  Apropo, zene: a nepdal az tenyleg nem rokon. A finneke
germanos, a mienk torokos. (Akikkel persze szinten rokonok vagyunk.)

> Ujabban (kb 3-4 eve), genetikai vizsgalatok eredmenyekent inkabb azt
> mondjak-feltetelezik, hogy a finnek valojaban nem is keletrol, hanem
> nyugatrol erkeztek a mai finnorszag teruletere, igen kis szamban. Lehet,
> hogy csak nehany csalad... A nyelvuk indoeuropai volt, de hamar atvettek a
> lappok (sza'mik) finn(ugor) nyelvet (ilyesmire tobb pelda van a
> tortenelemben, ld. vikingek-normannok). 

Na ez meg azert erdekes, mert a lappok erdetileg nem finnugor nyelvet
beszeltek, (valami 50 eredeti szavuk meg ma is megvan). Ezek szerint a
finnek masodkezbol tanultak finnugorul. 
En forditva tudom: a lappok tanultak a finnektol a finnugort, vagy 1500 eve.  

> Az elozo szamban elhangzott egy kerdes a finnek rokonsaggal
> kapcsolatosa felfogasat illetoen. Nos jomagam tudok finnul, eltem is ott
> egy jo darabig 

Ahogy mondtam, gyerekek. Tanuljatok meg legalabb alapfokon finnul, utana
mondjatok velemenyt a ket nyelvrol. 

> Egyebkent a rokonsag temakort szerintem nem lehet nemi
> pszichologiai ismeret nelkul megitelni - leirom, hogyan ertem ezt. Apamek
> sokszor kapnak leveleket, melyben nyugdijas tanarok, es kulfoldre szakadt
> hazankfiai bizonygatjak, hogy a magyar nyelv a sumer rokona, vagy hogy a
> szkitae stb. Altalaban megfigyelheto, hogy olyanok fordulnak az ilyen
> "egzotikus" elmeletek fele, akik a sajat megoldatlan eletukre, vagy az
> identitas problemaikra akarnak megoldast talalni azzal, hogy valami
> titokzatos, fejlett kultura leszarmazottjanak tartanak minket.
> (Termeszetesen kivetelek itt is akadnak). A fentiek miatt sajnos az ilyen
> rokonsag vitak mindig heves indulatokat generalnak es a tudomanyos ervek
> sokszor elsikkadnak.

Hat ez nagyon igy van, ahogy Xux irja. 

Janos

Ezekben a napokban vilagszerte megrendezik a Csillagaszat Napjat
(Astronomy Day), azzal a szandekkal, hogy a kozelebb hozzak az embert az
Univerzum titkaihoz. Hazai rendezvenysorozatunk is sokeves multra tekint
vissza. Az elmult evekben szamos latvanyos csillagaszati esemeny bolygatta
fel az emberek megszokott hetkoznapi eletet: egy szetdarabolodott ustokos
becsapodasa a Jupiterbe 1994 nyaran; a szabad szemmel is latvanyos
Hyakutake es Hale-Bopp ustokosok 1996 ill. 1997 tavaszan; tobb latvanyos
nap- es holdfogyatkozas; a Hold fenyes csillagfedesei. Az iden egyelore
ugyan nem tudunk ilyenekkel szolgalni, de a mostani alkalommal szeretnenk
rairanyitani a figyelmet egi kiseronkre, a Holdra.

A rendezvenysorozatunk idejen, aprilis 4-en este elso negyedfazist
mutato Holdunk lete meghatarozo szerepet jatszott az emberiseg
fejlodeseben. A termeszetben szamos jelenseg ciklusa kotheto letehez es
Fold koruli keringesehez (a tengerek arapalyatol kezdve pl. egyes
velemenyek szerint a nok menstruacios ciklusanak idotartamaig), de a
fizikai-biologiai hatasokon tul az emberiseg szellemi fejlodestorteneteben
is meghatarozo szerepe van - eleg csak a kolteszetre gyakorolt hatasara
gondolnunk!... A Csillagaszat Napjanak estejen rendezett tavcsoves
bemutatoink elso szamu celpontja tehat a Hold. Derult ido eseten az orszag
szamos pontjan - pl. Baja, Davod, Esztergom, Felsozsolca, Hajduboszormeny,
Kiskunhalas, Kunszentmarton, Szeged, Szekesfehervar, Szolnok - tartanak
helyi csoportjaink es lelkes tagtarsaink szabadteri bemutatasokat.

Budapesti rendezvenyunk helyszine a Planetarium melletti park, ahol
szombaton este 8 orara varjuk a csillagaszat irant erdeklodoket. Szamos
tavcso all rendelkezesre a Hold mellett a tavaszi egbolt latvanyossagainak
(kettoscsillagok, kodok, galaxisok) megfigyelesere. A tavcsoves bemutatas
kiegeszitesekent a Holddal foglalkozo eloadasokat, szamitogepes
bemutatokat tartunk (pl. a holdkutato urexpediciok eredmenyeirol), es nem
maradhat el a mar hagyomanyos "urdiszko" sem! A rendezveny reszveteli dij
mentes, sok szeretettel varjuk a csillagaszat szerelmeseit!

                                                Tepliczky Istvan
                                                  

HP irja, hogy a vizko kiulepszik... De akkor miert nem lagyitjuk az
ontozovizet alaposabban, peldaul valami adalekkal vagy vegyszerrel?
Igazan nem kellene sok, egy csipet valami boven elegendo lenne, hogy
kivigye a vizkovet. Gyerekkoromban az apam-nagyapam-dedapam kelmefesto
muhelyeben a gozfejleszto kazant tilos volt lagyitatlan csapvizzel itatni
a vizkovesedes miatt. Legtobbszor en lagyitottam a kazanvizet espedig
ugy, hogy kabe 100 literlangyos vizhez adnom kellett 2-3 evokanal trisot
(trinatrium foszfatot, Na3PO4-et), amit valoszinuleg most is kapni
odahaza a haztarasi boltban. Kabe fel ora alatt felarasznyi feher
tejszeru uledek keletkezett, ami folul le kellett szivattyuzni a
lagyitott vizet, egyenesen bele a kazanba. A kerdes: ha az igy kezelt viz
lagy lesz, akkor miert nem ontozunk ilyennel? (Persze, az ontozes celjara
keszult vizhez nem adnam kanalszamra a trisot, nehogy lugos legyen.)
Talan a vegyszeres lagyitas azert nem jo, mert minden mast is kiszed a
vizbol? 

Igaz is, itt egy regi problemam: igyunk-e desztilalt vizet es ontozzunk-e
vele? Mert ebben aztan semmi rossz anyag nincs. Igaz, hogy jo se, csak
csupasz H2O darabkak.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

 PS: Hallo, matematikusok! Legyetek szivesek segiteni oszthatosagi
 szabalyokat gyujtogetni. Vagy irjatok meg egy olyan arithmetikai
 tankonyvnek a cimet, amit itt is megtalalok a konyvtarban (vagy 
 meginkabb Interneten).

 PS2: Yetinek koszonet.

Kedves Gyozo!
Csak egy kis korrigalas. A tori mellett a masik szakom a kommunikacio, es
valoszinuleg ezert nem hagy engem nyugodni, hogy azt irtad, hogy riportot
hallgattal a radioban. Szerintem nem riportot hallgattal, hanem interjut,
ugyanis az interju az, amikor beszelgetnek egy v. tobb emberrel. Ezt sokan
nem tudjak, es keverik a riporttal, ami ennel bovebb, ott a riporter is
beleadja a szemelyiseget a dologba, es interjukon kivul mas is van a
dologban, bar teny, hogy a riportok nagy resze interju.

Tenyleg elkeserito (nem tudom hirtelen ki irta), hogy a mai degeneralt
nemzedek divatbol nem hasznalja azt a nyelvet, melyert oseink meg eletuket
adtak. Szegyelnek ma magukat, ha latnak, milyen a jelen kor nemzedeke. 
Az a nagy igazsag, hogy mondta nekem egy emberke, aki a temat kutatja,
hogy akkor es ott, ahol a finnugor oshaza lett volna, zuzmokon kivul semmi
nem elt meg, mert ott akkor jegpancel volt. Errol meg ide kapcsolodo
nehany elgondolkodtato dologrol majd a kovetkezo levelemben irok.

antigocsi v. Zsolt

Kicsit meglepodtem a patkanyos kerdes feltevesen, ugyanis pont elozo nap 
gondolkodtam a vilagito boritek kerdesen.

Olvastam a valaszt a ragaszto, a kristalycukor es a kozetek tobbsegenek 
piezoelektromos tulajdonsagarol. Ennek kapcsan gondolkodtam azon, hogy 
vajon lehet-e ez a magyarazata annak, hogy a lovak, kutyak (patkanyokrol 
nem tudtam, roluk eddig csak hajok elsullyedesenek elorejelzesevel 
kapcsolatban hallottam, de inkabb csak az ifjusagi regenyek olvastakor) 
egy-ket nappal elore megerzik a foldrenges kozeledtet.

Tud esetleg valaki foldrenges elotti piezoelektromos meresekrol? 
Erzekelheto az igy keletkezett feszultseg/eroter valahogy egyaltalan?
Nem lehet, hogy ezek az allatok ezekre a valtozasokra erzekenyek?
(Praktikus megoldas: piezoelektromos patkanytalanitas.... :))))  )

Sziasztok!

Olah Sanyi

A hajocsavar altal keltett buborekekok altalaban legbuborekok.
Minnel melegebb a viz, annal tobb oldott levego van benne, amely a hirtelen
nyomascsokkenes hatasara kivallik, majd vagy feljon a felszinre, vagy pedig
szep lassan ujra feloldodik.
A kavitacio abban kulonbozik ettol, hogy nem  az oldott gaz valik ki, hanem
legmentes gozbuborek keletkezik Ehhez persze nagyobb nyomaskulonbseg, peldaul
nagyobb fordulatszam szukseges. A keletkezo orvenyek olyan nagy energiaval
rendelkeznek, hogy a magjuk kiurul, a centripetalis ero kirepiti az anyagot.
Az ilyen gozbuborekok robbanasszeruen szunnek meg. Hallgassd meg egyszer,
micsoda robajjal indul egy gozfuteses radiator. Ezek a robbanasok
roncsolhatjak a hajocsavar anyagat is, ha ez a felulet kozvetlen kozeleben
tortenik.
De ezek a buborekok nem lathatoak a hajocsavar miatt. Ezert ami buborekokat
lattal, szuksegkeppen legbuborekok, es azt bizonyitjak, hogy a Titanic
forgatasa meleg vizben tortent, mert sok oldott levego volt a vizben.
Valoszinunek tartom, hogy az oldott levego csokkenti a kavitacos rombolast,
bar ez reszemrol csak egy felteves, semmi tapasztalati, vagy mas ismereti
alapja nincs.
Udv: Takacs Feri

Nem szedtem szet az en crisp talamat, de te is kitalalhatod mibol van, ha
elarulom, hogy fogja a magnes.
Takacs Feri

Kedves Mindenki!
Ha mar igy szo esett a magyarok (nyelv)rokonairol, lenne egy kerdesem,
amirol most hallottam. Allitolag van a Himalaja nepali reszen egy nep,
akiket magarnak hivnak. Par eve jartak ott magyar filmesek is, sot
Nepali-Magyar Barati Tarsasagot is alapitottak. Mi lett az eredmeny?
Van kapcsolat a ket kultura kozott, vagy csak veletlen a
nevhasonlosag? Udvozlettel     Csakany Rita

Olvasvan az egyre dagado vitat a magyarok eredeterol es hogy mely mas
nepek a rokonaink, hasznos lenne nehany dolgot definialni.

1/ "rokonsag" mit jelent? Nyelvrokonsag? Genetikai rokonsag? Esetleg
lehet "kulturalis" rokonsagrol is beszelni? 
Es valamelyik rokonsag tenye/valoszinusege kell hogy jelentsen egyatalan
barkinek barmit is a nyelveszeken es az etnografusokon kivul??
Velemenyem szerint NEM.

2/ Miben nyilvanul meg a rokonsag? Lehetoleg koncepciozus
onkenyeskedesek nelkul. Nekem ugy tunik a hozzaszolok sokszor
elbeszelnek egymas mellett.

Figyelembe kell venni azt a tenyt, hogy a vilaghaboruk elotti
nacionalista kurzusok velejeig atpolitizaltak a "rokonsag" kerdeset, a
kornyezo nepekkel szembeni velt kulturalis felsobbrenduseg igazolasara.
Leginkabb ez a nemzeti goz szulte a regi hun eredetmitosz utan a
szittya, szkita, majd sumer eredet-elmeleteket. Ezt a politikai faktort
-mint meltatlant- ki kellene iktatni a tudomanyt befolyasolo tenyezok
kozul.   irta: "Jellemzo, hogy a tanarom mondta
aztan, hogy o szemely szerint nem hisz a finnugor elmeletben, de ne
terjessze senki, mert kirugnak ot." 
Ezzel a (meroben tudomanytalan mert a tudomanyban nem hinni szokas,
hanem ervek es ellenervek alapjan elfogadni vagy elvetni) hozzaallassal
en is talalkoztam, jellemzoen a volt "uri kozeposztaly"bol jovo
pedagogusainktol, igy uzenve metanyelven, hogy az elmult rendszerben
"hivatalos" allaspontok a satan alkotasai. En ebbe a vonulatba
illesztenem be az amerikas oregmagyarok vissza-visszatero elmeleteit a
baszk, sumer, hun eredetrol, azaz ezek a nemzeti ontudat es nem a
tudomany termekei.
Azert irom ezt, mert a finnugor eredet alternativajakent meg szoba
joheto torok eredet mar akkor sem volt vedheto. 

A fentiekkel senkit nem akarok megbantani. Csupan abban bizom, hogy
korul lehet jarni es be lehet hatarolni a tudomanyossag kriteriumait meg
a nyelveszetben is, elimerve hogy ez a terulet meg nem erte el a
termeszettudomanyokat jellemzo egzaktsagot.

Nyelvrokonsag szempontjabol -altalam olvasottak szerint- eleg
egyertelmu, hogy a magyar finnugor nyelv, nagyon jelentos 1/torok
2/szlav 3/german (idorendi sorrendben) behatassal amelyek a szokeszlet
legnagyobb reszet lecsereltek.
Genetikai rokonsag: a kezdetekben finnugor-torok eredet
valoszinusitheto, azon vitatkozni hogy ki kit olvasztott be 2000 evvel
ezelott, szerintem lenyegtelen. A magyarok altal jelenleg lakott
teruleten az elmult ezer evben jelentos nepmozgasok tortenek, ez a videk
talan Europa legheterogenebb genetikai osszetetelu regioja. A
kozepkorban jelentos torok (kun, jasz, besenyo, tatar, torok) behatas
utan eroteljes szlav, nemet bevandorlas es keveredes tortent (Kulonosen
a XVIII. szazadban, amikor az orszag nepessegenek a fele bevandorlasbol
szarmazott, es emiatt sullyedt akkor a Karpat-medence magyar ajku
nepessege 32%-os minimumra az elmult ezer evben! Nacionalista
tortenetirok ezeket a nepmozgasokat es kovetkezmenyeiket eloszerettel
elhallgatjak) Mindezek ellenere meg kimutathato a magyarsag azsiai,
leginkabb urali-turk eredete.
Abban semmi meglepo nincs, hogy a finnekkel semmilyen genetikai
rokonsagban nem, allunk, pont ez varhato! A finnugor nepek
telepulesterulete egykor a Lappfoldtol Nyugat-Sziberiaig ert, es ha a
finnek valoban tobb ezer eve ott elnek, nincs honnan a (genetikai)
rokonsag. De ennek semmi koze a nyelvrokonsaghoz.

Meg egy eszrevetel:

> Sir John Bowring angol nyelvesz:"A magyar nyelv egyetlen darabbol allo
  ....
> fuggetlensegnek a legfenyesebb emleke." (The Poetry of Magyars 1820)
> Erveket is felsorakoztat, de arra itt nincs hely.
> Nagyon szomoru, hogy most mi itt a XX.szazadban a tudatlansagbol,
> multatlansagbol kiindulva akaratlanul, oda nem figyelve, de elsorvasszuk

Az en hitem szerint a TUDOMANY ELORE HALAD ES NEM HATRAFELE; Es erosen
meggondolando, hogy lehet-e, kell-e hivatkozni majd' 200 eves konyvekre,
mivel feltehetoen foglalkoztak a kerdessel azota is, es a tudomanyos
elmeletekhez hozzatenni szoktak nem elvenni; hacsak azert nem, mert egy
elmelet nem allt meg az ujonnan megismert tenyek tukreben. A
"multatlansag" nem tudomanyos kategoria, nem erv, nem jelent semmit.
Irodalomban talan meg elmegy, de ezek a szerzo erzeseit fejezik ki:
azokkal meg a tudomanynak dolga nincs.

VAti

Czettele Gyozo ) irja:

> Egyik huzamosabb ideig torokorszagban dolgozo ismerosom pedig azt
> allitja, hogy a torok gyerekek azt tanuljak az iskolaban, hogy a
> magyar es a torok nep rokon.

Itt a svajci iskolakban pedig azt tanitjak, hogy a magyar nyelv egy
szlav nyelv. Mi azert tudjuk, hogy ez nem igy van.
Ebbol is latszik, hogy mennyire lehet komolyan venni az ilyen
informaciokat.

Udv: Jakab Gabor