Kedves Kalman,

>  >>Lemerem fenymerovel a pacakat, majd a sugarakat
>  >> egyazon pontra iranyitom es lemerem az igy keletkezo pacat
>  >> es azt latom, hogy a fenyerosseg kb. gyok2-szorose az elozo
>  >> ket pacaenak kulon-kulon. Pedig szinusz meg szinusz az
>  >> 2*szinusz. Miert van ez?
> A valasz onmagaban jo, de nem az elobbi kerdesre vonatkozik,
> ezert rossz.
> A feny altal a feluletre juttatott energia az elektromos
> tererosseg amplitudojanak negyzetevel aranyos.
> Tehat ha ket fenyforrast veszunk, akkor az amplitudo
> nem ketszeres, csak gyok(2)-szeres lesz.
> Ketszeres az energia lesz. A muszer ezek szerint
> nem energiat mer.

Hat ez az.. Meggondolatlan kovetkeztetes az lenne, hogy akkor a felulet a dupla
akkora feny hatasara valamivel tobbet nyel el, es igy marad meg epp a gyok2 a 2
helyett... :)))) De nyilvan nem ez a helyzet.

> Endre, ha teheted, vegezd el ugy a merest, hogy
> nem esnek egy pontba a pacak, de igen kozel vannak
> egymashoz. Ugyanazt kell kapnod, mint egy pontba esesnel.

Rendben. Bar biztos vagyok abban, hogy ugyanazt kapom, a gyok2-t. De miert van
ez? Itt nem erzekelesrol van szo, itt szinuszrol van szo, amibol 2 darab az 2,
nem gyok2.

Koszonom, Endre

Sziasztok!

Kelemen Lajos:

> Olvastatok Johnjoe McFadden cikket (angol)?
> http://www.surrey.ac.uk/qe/PDFs/cemi_theory_paper.pdf
>
> Az az elmelete, hogy a tudat tulajdonkeppen az agy elektromagneses
> mezeje, ami termeszetesen visszhat az idegsejtek mukodesere.
> Mi a velemenyetek?

Hat mivel a kiserletekben a Faraday-kalitka sem allitotta meg az informacio
elereset, gyanithato, hogy nem elektromagneses, talan tobbrol van szo, valami
eddig ismeretlen tenyezorol.

Ha az embert elektromagnesesen learnyekoljuk kozel a testfelszinehez, nem kezd 
el
megkukulni, pedig ennek befolyasolnia kellene elektromagneses tudatat.

Masreszrol erdekes kovetketes lenne ebbol az, hogy az osszetett elektromagneses
mezok intelligensek. A Fold is elegge osszetett elektromagneses mezovel bir,
tehat akkor letezik Gaya, letezik Ares (a Mars lelke) es sorolhatnam a
mitologiabol. :) Es akkor a sok foldrengest meg arvizet Gaya csinalja azert, me
rt
mar elege van a sok keserusegbol (kemiai szennyezes) es szurkalasbol
(atomrobbantasok) meg hogy mar vagy felezer eve egyre gyorsulo utemben
semmisitjuk meg az okologiai matrixot. :)

Endre

>
> Kelemen Lajos
>
> =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=
> =*    Hollosi Information eXchange /HIX/   ==---  http://HIX.hu  ---==     *=
> =* --- *=
> =* MOKA  GURU  WINDOWS  TIPP  RANDI  KUKKER  HIR  JATEK  WEBMESTER  UTAZAS *=
> =* --- *=
> =* AGYKONTROLL . ALLAT . AUTO . AZSIA . BUDAPEST . CODER . DOSZ . FELVIDEK *=
> =* FILOZOFIA . HANG . KONYHA . KORNYESZ  . KULTURA . MOBIL  . MOZAIK . NY  *=
> =*        OTTHON . PARA . SPORT . TANC . TUDOMANY . UK . VITA              *=
> =* --- *=
> =*   Hungary.ORG: http://Hungary.ORG      UTAZAS: http://utazas.com        *=
> =* --- *=
> =* Automata segitseg: >                                        *=
> =* Ha az nem eleg:    > FOTEXNet segitseg                *=
> =* Utolso szalmaszal: >    Hollosi Jozsi, Internetist /HIX/ *=
> =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=

XP wrote:
>  sziaszok, rég foglalkoztat már a következő dolog:
>
>  mennek az úton a teherautók, üresen, jó nagy ponyvával.
>  nem is ez a meglepő, hieszen ezért teherautók.
>
>  inkább az számomra az érdekes, ahogy a ponyva áll
>  ilyen esetben az autón.
>
>  a ponyva előlről kidudorodik oldalra, tehát belül nagyobb
>  a nyomás, hátul viszont rászívódik a keretre oldalt is, és
>  hátul is.
>
>  Most akkor azt nem értem, hogy ezek szerint rolja a
>  hátul, a ponyvn kívül levő nagyobb nyomású levegő a eherautót?
>
>  HM?

Szerintem talan konnyu elgondolni, hogy mivel a halado teherauto mogott
relative vakuum keletkezik, ami szivo hatasu, a teherauto mellett elhuzo
levego aramlasi palyajaban egy konvergencia jelentkezik a vakuum
iranyaba, meg akkor is, ha az helyileg a vakuum elott talalhato (a
teherauto oldalan). Ezert ez hatul benyomja a ponyvat. Hogy miert nyomja
ki elol, az talan osszetettebb, talan a hatso nyomas mellett bennreked
nemi levego haladas kozben, de a megjeleno nyomasnal nagyobb a hatso
vakuum hatas altal letrehozott konvergencia surito hatasa, emiatt a
levego a ponyva alatt egy cseppszeru alakzatban aramlik, mely a
teherauto eleje fele a koverebb es a hatulja fele keskenyedik el.

Igy hirtelen.

Endre

On Sat, 2002-06-01 at 19:43, posztk--mail.datanet.hu wrote:
> Most akkor mire vonatkozik a latassal kapcsolatos torveny?
> A feny energiajara. Az ingerulet a szembe erkezo feny
> energiajanak logaritmusaval aranyos egy eleg nagy
> tartomanyban. 2,512-szeres energiaju feny latszik
> dupla erossegunek.

Ha mar fenynel es erzekelesenel vagyunk, a minap kerult elo a hix auton
a fenyerosseg versus energia (a xenon lampak kapcsan). Ennek a temanak
utananezve, megtudtam (ha csak felre nem ertelmeztem), hogy a
fenyerosseget (lumenben kifejezve) nem monokrom feny eseten ugy merik
hogy a spektrum kulonbozo ooszetevoinek energiajat a szem erzekenysege
szerint mintegy sulyozzak. Igy lehetseges hogy a lathato tartomanyban
azonos energiat (watt) sugarzo fenysugarnak kulonbozo a fenyerossege.

Kerdeseim: jol ertettem? Ha igen, vajon a xenon lampa ketszeres
fenyereje (osszehasonlitva egy halogen izzoval) szarmazhat-e kizarolag a
spektrumkulonbsegbol, vagy pedig a lathato tartomanyban kisugarzott
energia is nagyobb a xenon eseten?

Udv, Sandor

Udv. mindenkinek.

Egy ideig nem olvastam a Tudomanyt es meglepodve vettem tudomasul, hogy
artatlan kis kerdesem (marmint hogy "Mennyire lehet biztosak abban, hogy
nincsenek meg bolygok a Pluton tul?") kovetkezmenyekent (talan veletlen
egybeeseskent egy bizonyos remhirrel, amirol nem volt tudomasom) rogton
a Nemesis meg hasonlo elmeletek kerultek elo egeszen a 2003-ra varhato
(mar egymillio felekeppen "megjosolt") vilagvegeig. Jo, megertem a tema
erdekes. Viszont pont a kerdesemre nem kaptam valaszt: _mennyire
lehetunk biztosak_ abban, hogy nincsen mas bolygo a Pluton tul. Es nem
feltetlenul gigantikus bolygokrol van szo, hanem barmilyen egitestrol,
ami bolygonak konyvelheto el. A kerdest azert vetettem fel, mivel szo
kerult a naprendszer szelerol es azon informaciokrol, hogy a Pluton tul
szamtalan nem is olyan kis egitest tanyazik (pl. tobb szaz kilometeres
atmeroju). Innen eredt a kerdes es hatarozottan elhatarolom magam
mindennemu apokaliptikus eredetu tematol. Szoval vegyetek ugy, hogy a
kerdest ujra feltettem. 

Amugy egy masik megjegyzesre valaszolva, NASA-eknal ugy olvastam, hogy
eddig gravitacios meresek nem igazoltak a Nemesis letezeset. De en nem
tudom, hogy ezt mennyire lehet "bizonyitasnak" tekinteni.

Udv. es legyetek jok.
Athos.

Kedves From!

>Ezert is gondoltam, hogy a meresek kozott ket egymasra meroleges
>merest vegeznek, igy kalibralni tudnam a dolgot. Ez szerinted ki
>tudna kuszobolni ezt a porblemat?

Valoszinuleg nem a meroleges meres a legjobb megoldas, bar a semminel
nyilvan az is jobb, hanem az ismert terepen pontosan elhelyezett referencia
ado'k (vagy reflektorkent szolgalo targyak). Ha a hangter osszevissza tud
torzulni a kornyezeti tenyezoktol, akkor egyedul az ad biztos referenciat,
ha az ismert hangter hatarait (esetleg a belsejet is) referencia adokkal
rakom ki. Igy mindig pontosan tudom, mennyire torzul eppen a hangterjedes a
vizsgalt teruleten. Ismeretlen teruleten ez a modszer nyilvan nem
hasznalhato, igy ott mindaddig pontatlanabb adatokra vagyunk itelve, amig a
terepet be nem jarjuk, es be nem merjuk, illetve egyhelyben maradas eseten
huzamosabb ideig vegzett meresek atlagabol nem pontositjuk a terep
termeszetes reflektorairol vett mereseket.

Udv: Takacs Feri

Kedves Lajos!

>Az az elmelete, hogy a tudat tulajdonkeppen az agy
>elektromagneses mezeje, ami termeszetesen visszhat az
>idegsejtek mukodesere.

Laikuskent eleg nagy butasagnak tunik mar a cim is, azert valamennyit
beleolvastam az ajanlott 60 oldalas cikkbe. Annyi ugyan igaz, hogy az
idegsejtek mukodeset elektromagneses sugarzas is kiseri, minthogy minden
kemiai folyamat is ezzel jar, tovabba az idegsejtek kifejezetten elektromos
ingerulet vezetokkent is viselkednek. Sot, mivel minden anyag toltesekbol
all, es minden toltesnek pontosan meghatarozott elektromagneses tere van,
igy az anyagok teszoleges eloszlasahoz az elektromagneses ter megfelelo
eloszlasa tartozik, es a vilag teljes egeszeben leirhato a vilag
elektromagneses mezejevel, igy mondhatnank a valo vilag nem mas mint egy
hatalmas, es bonyolult elektromagneses mezo. Azonban az idegsejtek egyedi
elektromagneses tere nagyon gyenge, es sem az idegsejtekben, sem mashol a
testben nincs megfelelo erzekenysegu erzekelo muszer, amellyel ezt az
eroteret erzekelni lehetne (a szomszedos molekulakon kivul), tehat amelynek
mukodeset ez az eroter befolyasolhatna. Ugyanis a test kemiai folyamatait
kisero toltesmozgasok eroterei altalaban a Coulomb-torveny szerint a
tavolsag negyzetevel forditott aranyban csokkennek, igy a toltesek
kozvetlenul szinte csak a szomszedos toltesekre vannak hatassal, es eppen
ezen lokalis hatasok eredmenyezik a kemiai atalakulasokat is. Ezeket a
lokalis elektromagneses egymasrahatasokat azonban mas megkozelites miatt
teljesen jogosan az agy, illetve a sejtek (elektro-)kemiajanak hivjuk, es
nem az agy elektromagneses terenek. Nagyon erzekeny muszerekkel lehet merni
az agy elektromagneses hullamait, ami sokbilliard idegsejt mukodesenek
eredoje, azonban ez egy statisztikusnak tekintheto osszegzodott eredmeny,
amelynek primitiv rajzolata pontosan lathato ezeken az EEG muszereken. Ennel
tobb informaciot nem tartalmaznak ezek a hullamok. Ezekbol a
hullamvonalakbol csupan annyit lehet megallapitani, hogy mennyire van
nyugalomban az agy, illetoleg mennyire elenk a mukodese. Gyanitom, hogy
ugyanezekre az adatokra az agy verellatasanak (illetve legzes, szemmozgas,
izomtonusok, stb.) megfigyelesebol is szert lehet tenni. Ezen osszegzodott
mukodesi intenzitast jelzo elektromos jelek talan nem nevezhetok ugyan
kicsinek, ugyanakkor nincs semmi informacioerteke az agy szamara, hiszen a
sajat mukodesi intenzitasat ezernyi mas modon is erzekeli, ha ez
egyaltalaban fontos szamara. Ezen jelek sokkal inkabb az agy mukodeset
kutato tudosok szamara erdekesek, mivel az agyhullamok pontos ertelmezeseben
meg nagyon sok a megvalaszolatlan kerdes. En a szakmambol kiindulva hajlamos
vagyok egyfajta globalis rendszer-orajelkent ertelmezni ezeket a
frekvenciakat, bar nyilvan nincsenek kulon orajel vezetekek az agyban, igy
az asszinkron mukodes jellegzetes frekvenciait minden bizonnyal az aktualis
visszacsatolasok hurokhosszusaga, es a jelterjedes sebessege hatarozza meg.
Meg az is elkepzelheto, hogy az egyesitett globalis agyhullam visszahat a
jelterjedes sebessegere az egyes hurkokban, igy a globalis hullamok kis
mertekben akar erosithetik is a kulonbozo visszacsatolasi hurkok
szinkronizaciojat, igy magat a globalis agyhullamot is. Ha ez megtortenik,
az agyhullamok modosithatjak az mukodeset, es igy a gondolatainkat is
befolyasolhatjak. Ezt egyszeru kontrollal ellenorizni lehetne, hiszen ez
esetben kulso, mesterseges elektomagneses hullamokkal is lehetne
befolyasolni az agyhullamok frekvenciajat. Az is elkepzelhetonek tunik, hogy
az epilepsziaban eppen ez a globalis elektromagneses visszacsatolas jatszik
szerepet a lokalis vonali visszacsatolasok helyett, igy a tulzott
erzekenyseg erre a globalis visszacsatolasra inkabb korosnak tekintheto,
mint sem funkcionalis jellemzo. Ezt is egyszeru ellenorizni, hiszen ekkor a
kulso elektromagneses terrel le lehetne allitani az epilepszias rohamot.
Azonban ez esetben sem lehetne az emberi tudatot, vagy akarcsak egyetlen
kosza gondolatot sem azonositani ezzel az orajellel, mint ahogyan a
mikroprocesszor mukodeset sem lehet az orajel valtozasaira redukalni. A
mikroprocesszort sem lehet fogalmilag helyettesiteni az o elektromagneses
terevel, mivel bar elmeletileg minden anyagi dolgot pontosan determinal az o
elektromagneses tere, azonban az elektromagneses ter viselkedeset sokkal
kevesbe ismerjuk ezen osszefugesek bonyolultsagaban, mint peldaul a
felvezeto tranzisztorok, vagy a vezetok viselkedeset ismerjuk mind
reszleteiben, mind szabalyos elrendezeseiben. Es ha altalaban megengedjuk,
hogy a vilag targyairol emberi fogalmak szerint, mint targyakrol beszeljunk,
es a targyak mozgasait is ennek megfeleloen ertelmezzuk fogalmilag, akkor az
agy mukodese eseteben sem kell kulonbseget tenni, es kizarolag ebben az
esetben tulhangsulyozni az agy elektromagneses mezejenek szerepet.
Barmennyire is ujszerunek tunhet, hogy az agy mukodesere esetleg hatassal
lehet az elektromagneses ter valtozasa is, valojaban csak egy ujabb
befolyasolo tenyezot ismertunk meg, hiszen az agy mukodesere szamtalan
korabban is jol ismert osi, vagy nemreg felfedezett taplalek, drog,
gyogyszer hatassal van, es ezek eseteben sem jut eszunkbe, hogy a tudatot,
vagy akar csak bizonyos gondolatokat ezekkel az anyagokkal azonositsuk. Azt
se felejtsuk el, hogy ha netalan tan ki is lehetne mutatni bizonyos
elektromagneses mezokkel szembeni egyedi erzekenyseget, a legkulonbozobb
elektromagneses sugarzasokkal, es azok eletteni hatasaival mar tobb mint 100
eve (Herz emlekezetes kiserlete ota) rendszeresen egyuttelunk, annelkul,
hogy eddig barmit is eszrevettunk volna a gondolkodasra valo hatas
lehetosegebol.

Udv: Takacs Feri

Az Origo/Tudomany lapjain meg fent van a:
>>A legősibb fény legélesebb képe - sötét erő uralja az Univerzumot<<
2002.05.27. 12:30:18   Cimu cikk.

Az utobi 'Fekete lyuk' vitakon meggyozodhettunk mennyire kreativak vagyunk, 
es korul tudunk irni egy nem letezo valamit.
Es valyon az Univerzum keletkezeserol leirottak mennyire valos alapon 
allnak?

>legrészletesebb vizsgálata a korábbiaktól függetlenül bizonyítja, hogy >az 
>Univerzum "lapos",
Erdekesnek tunik, megszoktuk, hogy minden pontszeru robbanas gomb alakban 
terjed. Vagy a kesobiekben a perduletek is kozrejatszothattak?

>Az Ősrobbanás egyik legfontosabb bizonyítéka az égbolt minden >irányában 
>egyformán mérhető mikrohullámú háttérsugárzás, mely
>eredetileg a robbanás fénye volt, de időközben hullámhossza megnyúlt,
15 milliard ev utan lehet e meg kovetkeztetni, hogy a robbanas fenye, vagy 
par szazezer ev utan kialakult csillagok fenyerol van szo? Hiszen egyetlen 
foton sem hagyhatja el az univerzumot.

>Az Ősrobbanás e módosított elmélete, mely szerint az Univerzum >közvetlenül 
>kialakulása után, a legelső másodperctöredékben hirtelen >és hatalmas 
>kiterjedésen ment keresztül
Megis letezhet fenysebessegnel nagyobb terjeszkedesi sebesseg is a terben?

>Az Univerzum jelenleg tágul, de ez nem jelenti azt, hogy örökké >tágulni 
>fog. Elképzelhető, hogy létezik elegendő anyag a kozmoszban >ahhoz, hogy a 
>befele ható gravitáció megállítsa a tágulást.
Honnan erkezik ez a befele hato gravitacio?

>Ekkor a Világegyetem tere elkezd majd összezsugorodni, és sok >milliárd év 
>múlva bekövetkezik a Nagy Reccs, a Nagy Bumm ellentéte.
  Valyon ez az elso tagulas?

>Univerzumban lévő anyag mennyisége közel esik a kritikus értékhez.
Igen de mihez kepest? Egy merlegnek is ket tanyerja van. Az osrobbanas is 
egy hasonlo merleg egyensuly megbomlasakent johetett letre.

>A "lapos" világegyetem modellje szerint nagyon nagy távolságokon egy a 
> >gravitációt kiegyensúlyozó, azaz a téridőt "kisimító" hatás lép fel.
Hogy hogy tudjuk gorbitgetni a teret? Miert nem a terbeli esemenyekrol 
beszelunk?

>A legújabb mérések és elemzések sorra megerősítik a kozmológiai >állandó és 
>a taszító hatás forrásaként szolgáló, a Világegyetemet >betöltő "sötét 
>energia" létezését.
Mik is valojaban ezek a sotet energiak, vagy negativ gravitaciok, meg titok 
fedi, de valahogy ugy fest, hogy a 'multi univerzum' elmelet jobb 
magyarazatnak tunik az esemenyek tisztazasara.
   Csaba








_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com

Sokkolt a cikk! ;-)
1, Nagyon hosszu! 60 oldal (amibol 18 oldal discussio es 12 odal referencia)...
2, Egyertelmuen nem igaz, hiszen epilepsziaban, elektrosokkra maximalis a szink
ronizacio es ez nem a tudatos viselkedes ideje embereknel...
3, alvas alatt is szinkronabb a mukodes, szinten a tudat beszukulesevel...
4, A dipol terek adodnak ossze es ez a ter a tavolsag harmadik hatvanyaval gyen
gul. Ezert merheto nehezen az EEG. Nagyon kicsi a tavoli neuronok kolcsonhatasa
.
Ha lenne komolyabb hatas akkor minek kellenek a szinapszisok, tight junctionok 
stb?
5, Mellesleg EEG alapjan nagyon nehez a tudatra kovetkeztetni, pedig ~100 eve p
robalkoznak.
6, Kulso elektromos terben esetleg no a tudatossagom? Pl. metron, vagy mobiloza
s kozben?
Egyszoval szerintem humbug az egesz es csodalom, hogy lekozoltek!
Szerintem a tudat, qualia dolog tul van hangsulyozva! Az hogy valamit nehez mer
ni nem jelenti azt hogy nincs!!! Mivel a belso allapot regisztraciojarol van sz
o ezert azt igen nehez kiserletileg kimutatni, reprodukalni.
A Bindingban (szinkron kisulesek hasznalata a objektumok kulonbozo reprezentaci
oinak az osszekapcsolasara) lehet valami, de sajnos ott is eros ketsegeim vanna
k: pl. eleg pontosak-e a neuronok? Az LTP-LTD nem igy mukodik (pl. kis keses ke
ll az LTP-hez stb).
Minden jokat
Laci

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: leo.analogic.sztaki.hu)

Elnezest, sorlimit miatt volt ilyen lassu - es azert, mert mostanaban
ritkan tudok olvasni es meg ritkabban irni.

Endre.varga:
>ha letezik olyan osszefuggo kolcsonhatassorozat,
>tehat vegulis egy matrix, amely rekurzive berendezi az alkotoreszeket a
>meghatarozott osszetetelbe. Magyarul nem forditasz energiat a be-rendezesre, h
anem
elinditod a kolcsonhatas-sorozatot, es az egyes kolcsonhatasok,
effektusok mindig
>elohivjak a kovetkezot, az a kovetkezot, es igy tovabb.
>Tenyleg, letezik ilyen? :) Hat ha most hirtelen peldat kellene mondanom:
Nem letezik ilyen, mindegyik energiat hasznal fel.

>1. molekulak (nem kell energiat kozolni, hogy ket megfelelo atombol megfelelo
>molekula legyen)
A koztuk levo kolcsonhatas miatt: a helyzeti energiajuk alakul at - a
szetbontashoz energia kell. Ezen kivul ez nem jelent plusz informaciot:
alapallapotban mindegyik ilyen molekula egyforma.

>  1.1. kristalyok (nem kell energiat kozolni, hogy a kristaly novekedjen, teha
t
>beszervezze a kovetkezo, a kovetkezo es a kovetkezo atomot)
Ugyanez. Ezen kivul az idealis kristaly plusz informacioja nulla (az
elemi cellahoz kepest).

>2. kemotonok (nem kell energiat kozolni, hogy a kemotonok fejlodjenek:
>taplalkozzanak, osztodjanak)
Megis, mit gondolsz, mi tortenik itt ?
Neked nem kell energiat kozolni, mert a kemoton a kornyezeteben levo
energiakat hasznalja fel.

>3. nanobakteriumok
Ugyanez.

>  3.1. virusok
Ugyanez. A sejtbe valo behatolasra a sajat ill. a kornyezeteben levo
energiakat hasznalja, utana pedig a sejt dolgozik helyette.

>4. bakteriumok
Szerinted egy elolenynek nem kell energia ??? Az egesz elovilag arrol
szol, hogy hogyan lehet energiat szerezni!

>5. sejtszerveződések (mi, emberek is)
Ez volt a csucs :-) Szerinted mi tortenne Veled rendszeres
energia-utanpotlas nelkul ? Es ez nem "csak ugy, mellekesen" kell -
ebbol elsz, ebbol csinalsz MINDENT. Meg a gondolkodashoz vagy a tested
atepitesehez, javitasahoz is energia kell. Mindenesetre, ha nincs
szukseged ra, kuldd el az utanpotlas-adagodat, most eppen ehes vagyok.

>6. bolygók (nem kell energiat kozolni, hogy a gravitacio bolygova rendezze a
>csillagport)
A rendezodes soran eneregia-atalakulas tortenik es a rendszer szinten
kotott allapotba kerul, amibol csak energiabevitellel lehet kihozni.

>Nanobakteriumoktol (talan a kemotonoktol) a sejtszervezodesekig szukseges egy 
adott
>energiaszint, de nem a _rendezeshez_, hanem az _idealis_feltetelekhez_, ha ez
>megvan, a rendezodes automatikusan megtortenik anelkul, hogy noszogatni kellen
e
"A labda magatol is tud gurulni, energia sem kell hozza, csak fel kell
tenni egy domboldalra, mert ott idealisak a feltetelek." :-)

> > > Gyorsan gondolja ezt vegig, mert az informacio virtualis, tehat igy az
> > > Az informacio hordozoja mindig valos.
>Igy van. Az informacio viszont nem az, tehat: virtualis. :) Mutass nekem egy d
arab
>informaciot, kerem a pontos parametereit, terbeli elhelyezkedeset, szinkepet,
>energiaszintjet, es egyaltalan minden valos jellemzojet, ami meg nem jutott
>eszembe, ami leirhato valos parameterekkel. :)
Sajnos az informaciot nem tudod elvalasztani a hordozojatol es kulon
kuldeni, igy erre is gondolnod kell.

> > > energia is az.. :-O )
> > Minden bogar rovar, de nem minden rovar bogar... itt illegalis muveletet
> >alkalmaztal, ez nem megfordithato.
>Hat speciel AZ a bizonyos energia, melyik informacio, az bizony energia. Lehet
>hogy
>nem megfordithato, de ez csak erositi a szabalyt ugye. (Hiszen kiveteleket jel
olt
>meg.:) )
Megint sikerult meglepned (a 2 utolso mondattal - remelem, Te erted).
Azon kivul rengeteg informacio van, amelyet NEM energia, hanem
valamilyen (valos) elhelyezkedes ta'rol (pl. a papiron a betuk).

Akkor kulon irom:
> >jutott (ld fent), de arra akartam kilyukadni, hogy ha az energia informacio,
- nem, pl. a (rendezett) lezersugar, idealis kristaly, stb. onmagaban
nem tartalmaz tobb informaciot, mint egy alapegysege,

> > az informacio pedig ismeretes, hogy virtualis,
- nem, mert az energia ebben az esetben az informacio _hordozoja_, nem
maga az informacio,

> > akkor az energia is virtualis,
- rossz alapgondolatokbol persze a kovetkeztetes is rossz.

> NEM !
>Nyugiihii, ez csak egy gondolat volt, nem kell mindjart orjongeni. :) Elhangzo
tt
>egy gondolat es bekesen megbeszeljuk, ezert van ez az ujsag. :) Kulonben sem e
n
OK, abszolut bekesen - de idonkent fejreallok egy ilyen haromszoros
bukfenctol.

>irtam az alapgondolatot, en csak kozoltem, hogy abbol mi kovetkezik.
En az egesz gondolatra reagaltam - sajnos csak jo hosszan lehet
reszletesen elmondani.

> >virtualis energia (informacio!) pedig nem keletkezik, emaitt nem kell a feju
nk
Informacio keletkezik. Most is azt irok (nekem nem az, de Neked igen).

> >fajjon az 140 szazalekos eromuvek miatt, es virtualis energia (informacio!) 
> >nem szunik meg, ezert az energiamegmaradas torvenyet sem serti semmi (akkor
Informacio nem szunik meg, de elavul es innen kezdve nem nevezik
informacionak. Pontosabban: aki meg nem ismeri, annak tovabbra is az
_lehet_.

> >is). Ha pedig az energia nem keletkezik (informacio!) es nem szunik meg
> >(informacio!), mert nem is volt, hiszen nem keletkezett, akkor egyvalami
> >tortenhet: rendezodik. Ahogy az informacio is rendezodik, ezt jelenti a szo:
Energia nem rendezodik (magatol semmikeppen, csak energiabefektetessel),
csak pongyolan szoktunk "energia szetszorodasrol" beszelni. Amikor
valami magatol rendezettebb allapotba kerul (pl. amiket felsoroltal), az
ugy lehetseges, hogy kozben valami mas - es sokkal tobb - sokkal
rendezetlenebb allapotba kerul. Az elovilagban ez a koncentralt
(rendezett) napsugarzas, amely vegul igen rendezetlen, szort ho"ve'
alakul.

> > >in-formatio, rendszerbe szervezodes. Ha pedig igy van, akkor barmilyen nag
y
> > Te erted, amit ideirtal ?
>:-DD Ez jo.. Kicsit tulcifraztam, de annyit jelent, hogy ha az informacio ener
gia
>es az informacio virtualis, akkor az energia is virtualis, tehat mindjart nem 
kell
>huledeznunk attol ha keletkezni vagy eltunni latjuk, mivelhat virtualis. De ez
Na ja. Ne huledezz, de az informaciot ne keverd ossze a hordozojaval,
mert az viszont nem keletkezik vagy tunik el.

> >kicsatolast is csinalhatunk, mivel csupan egy rendezoelvet kell talalnunk, m
ert
> >minimalis energiat eszik, es amely a megfelelo formatio-ba rendezi in a kulo
nbozo
Mi a MINIMALIS ? Mihez kepest ? Mire kell ez a minimalis energia ?

> > >alkotoreszeket (legyenek azok szubatomikusak), mely amennyiben az informac
io
> > >energia (mivel az energia informacio, ugye), keszen van az energiatobbletu
nk,
> > >mivel csupan informaciotobbletrol van szo. Ami pedig virtualis, tehat csak
 olyan
> > >mintha lenne.
> > Szerintem ezt sem igazan erted. De ha megis: a keletkezo virtualis
> > energiaval milyen munkat lehet vegeztetni ? Virtualis munkat ?
>A virtualis informacionak virtualisak a kovetkezmenyei? Nem mondanam.
>Egy atom virtualisan atom, valojaban leginkabb proton-, elektron-, neutronhalm
az,
Ez vitatott, de valoszinuleg nem igy van. Az atom nem az alkotoinak a
halmaza, hanem egy beloluk kialakult, uj tulajdonsagokkal rendelkezo
objektum. Pl. a neutronok az atomon kivul 12 perces felezesi idovel
bomlanak, az atomban nem (ill. sok nagysagrenddel nagyobb idovel).
Szerintem meg mindig nem erted, hogy egy anyag (energia) adott
mintazatba rendezesehez adott (es nem minimalis) energia kell. Az anyag
alapallapota (amiket felsoroltal) nem hordoz informaciot. Ha kuldesz
nekem egy alapallapotu atomot, az lehet 1 bit informacio a Te modszered
szerint. Ha viszont ehelyett mas informaciot akarsz kuldeni, akkor mar
NEM kuldhetsz ugyanilyen atomot! Vagy gerjesztened kell, vagy
atalakitani masfajta atomma - es mindegyikhez energia kell.

>melyek a helyzetukbol adodoan fellepo kolcsonhatasokon keresztul viselkednek
>egy-atomkent. Ez a virtualis atom szervezodik molekulava egy-ket masik virtual
is
>atommal, de ez a molekula virtualisabb, mint az atom? Nem, csupan egy masmilye
n
Ez elozo rossz gondolat miatt ez egy rossz kovetkeztetes.

>virtualis szervezodes jott letre. A molekula gyakorlatilag egy sziámi-jellegu 
az
>elektronok egy resze kozos. A virtualis okozata itt tehat nem egy megvirtualis
abb.
>De azt azert nem mondhatod, hogy a molekula nem valos.
Ugyanolyan valos, mint az atom.

>Felreertes ne essek, en csak kovetkeztetek az elhangzottakbol, a leveledig
> eszembe sem jutottak ezek a gondolatok, tehat nincs itt prekoncepcio.
Nincs, csak igen feluletes a tudasod. A gimnaziumi fizika (es biologia)
tananyagban nagyjabol benne van, ami a mostani levelhez kellett.

Csaba,

> Termeszetes par gramm-os tomeg nem termel energiat, de kivancsi lennek
> par
> tonnara. Annyi energiat mar termelne, hogy egy buzaszemet felemeljen.
> :-)
Stop. Ha par gram nem termel, akkor par tonna sem. 


Dezso, 

> Jo lenne definialni, mi az orokmozgo, a hidrogen atom Bohr modellje ota
> tudjuk,
>  hogy az elektronok az atomokban orokmozgok. Orokmozgok tehat
> leteznek.
Ne beszeljunk melle, es nekeverjuk a dolgokat. Az orokmozgo reg definialva van,
 
sot meg kulon van definialva elsofaju orokmozgo es masodfaju is. 


> Energiatermelesre alkalmas orokmozgo: ez mar izgalmasabb
> kerdes. 
Mar akinek. Nekem csak mint az emberi gondolkadas ravasz zsakutcai.


> Az orokmozgo szolgaltathat onnan energiat, amely gyakorlatilag
>  Peldaul a naperomu, szeleromu, hullameromu a tengereken,
Ezek alternativ energiaforrasok, semmi kozuk nincs az orokmozgohoz. 

Janos

Sziasztok!

: A radióhullámok ennyire visszeverődnek a földről? Nem szóródik
: ilyenkor?

Szorodni szorodik, de a nedves fold gyakorlatilag foldelt femlapkent
kezelheto, eleg sok verodik vissza rola. Fu"ne'l nem tudom, mi az abra.

: Akkor beugrok egy könyvtárba. Egy egyszerű adó-vevőt nagyon bonyolult
: csinálni? Kb. mennyibe kerül egy ilyennek az összehozása? Milyen
: adatok kellenek ennek a megsaccolásához???

A chipek 2...5$ korul vannak 1000-res tetelben, valoszinuleg akkor jarsz
jol, ha a gyartotol vagy a disztributortol kersz 2-3 mintapeldanyt
(ingyen). Nekem meg eleg regi adatlapjaim vannak (2-3 evesek), lehet, hogy
azota vannak ujabb chipek is. Amiket en ismerek: Siemens ill. Infineon
TDA5100/TDA5200, Nordic VLSI nrf902 (www.nvlsi.no, de ez csak ado, lehet,
hogy azota mar van vevo is), Texas Instruments TRF6900.

4 dolgot kell nagyon megnezni az adatlapokban:
* az ado max. teljesitmenye (legyen 7...10 dBm)
* a vevo bemeneti erzekenysege (legyen max. -90 dBm -- ez altalaban 1e-3
     bithibara van megadva valamilyen digitalis modulacional)
* az ado kimeneti impedanciaja (tobbnyire 50 Ohm, de az nrf902 400 Ohmon
    erzi jol magat, tehat itt antennailleszto halozat is kellhet)
* a vevo bemeneti impedanciaja (altalaban 50 Ohm)

Tehat az impedancianak megfelelo antennat kell epiteni ill. illeszto
halozatot meretezni mas impedanciaju antennanal.

A "10..100 m hatosugar" jellegu mondatoknak nem hinni, hanem s.k.
utanaszamolni. Murphy torvenye alapjan a Te esetedben ugyis a 10 m fog
ervenyesulni...

Levego csillapitasa a frekvencia es a tavolsag fuggvenyeben:
a=20*log(4*pi*D*f/c), ahol a=csillapitas dB-ben, D=tavolsag meterben,
f=frekvencia Hz-ben, c=fenysebesseg m/s-ban. 868 MHz-en 30 meter eleve 61
dB-t csillapit. Altalaban a chip kimenetetol az antennaig van tovabbi 3dB
veszteseged. Az antenna az energiat nem iranyitottan sugarozza, hanem egy
nyalabban, ez kb. 10 dB csillapitast jelent. A vevoantenna szinten egy
nyalabban vesz, ujabb 10 dB, majd tovabbi 3dB az eloerositoig. Ha
osszeadod, tartasz 87 dB csillapitasnal. Tovabbi csillapito hatasok:
antenna nem magas poznan, hanem a fold kozeleben, bokor/fa, talajrol
verodo jel interferenciaja, egyeb zavaro radiojelek. Erre nehez becsulni
legrosszabb esetet, de 10..20 dB -t valoszinuleg bele kell kalkulalni egy
kis rahagyassal. Tehat tartunk 97...107 dB csillapitasnal. Ha az ado 10
mW-tal ad (10 dBm), akkor a vevohoz -87...-97 dBm-es jel erkezik, tehat
ilyen erzekenynek kell lennie.

A fentiek nya'k-hurokantennaval vannak kalkulalva, mert ezt ismerem.
Parabolatukros antennaval jelentosen javul a helyzet, de nem tudom, hany
dB-lel lehet szamolni. Alapvetoen a vevok erzekenysege valahol -90...-100
dBm korul mozog, tehat a fenti szamitasok alapjan 0..10 dBm-es adok
kellenek. 10 dBm-mel adni meg kb. 40 mA-es fogyasztast jelent.
Parabolaantennaval lehet, hogy eleg a -10...0 dBm adoteljesitmeny, de en
elsore ezt nem kockaztatnam meg, hogy aztan megsem eleg. A fenti chipek
4...10 dBm-mel tudnak adni. Legfeljebb kisebb teljesitmenyre allitod aztan
oket.

: Es a kHz-es tartomany. Az nem hasznalhato??? Nincs nagy savszelesseg
: igeny...

Az ado iranyanak bemeresehez egyenesen terjedo hullamra van
szukseged. Ez leginkabb URH frekvenciakon teljesul, kozep- es
hosszuhullamra nem. A nagy kerdes az, hogy 30x30 meteren a problema
jelentos-e vagy sem, ezt nem tudom. Egy biztos: kHz-es tartomanyban nem
ismerek ado-vevo chipeket, tehat magadnak kell epiteni az egeszet.

: Azert haborus filemet csak lattal? :-)))

Volt valami sorozat (?), hogy 3-4 szovjet katona es egy farkaskutya (?)
nyomult egy T-34-es (?) tankkal ossze-vissza. Amugy Sztalingrad es Saving
Private Ryan filmekben sem bemerokocsiztak. Viszont csutortokon megint
lattam egy postai bemerokocsit. Ez nem jo? :-))

: Ket ado lenne, amelyik felvaltva adna. A forgathato antennaval pedig be
: tudna merni az adokat. Igy a ket irany metszespontjabol kiderulne a
: pozicio. Nem jo 5let?

De jo. A helyzet konnyitese erdekeben csinalhatsz olyat is, hogy mindket
radioado folyamatosan ad, de mondjuk 50 kHz frekvenciakulonbseggel. Ekkor
nincsen az a problema, hogy "akkor kell adni, amikor a funyiro
parabolaantennaja eppen felem nez". Cserebe viszont olyan vevo kell, ami
tobbcsatornas atvitelt biztosit. Ilyen chipbol en csak egyet ismerek, a
TRF6900-at, amiben 200 Hz felbontassal lehet a frekvenciat programozni.
Toluk lehet a weben is mintapeldanyt rendelni, szinten van elrendezett
nyakrol rajz, stb. Nagy hatranya, hogy 48-polusu QFP tokozasa van, amit
hazilag nem egy kejmamor forrasztani, es csak mikrokontrollerrel lehet
programozni, lemegy a Nap, mire minden regisztert beallitasz benne. Az
NVLSI/Infineon-chipek ilyen szempontbol sokkal jobbak, kulso ellenallassal
beallitod az erositest, tapfeszt neki, aztan hajra.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Szocs, irod:

: Hozzajutottam nyugati elektronikai roncsokhoz es abban is talalok olyan
: alkatresszeket amit, csak gyanitok mire szolgal.  Megkerdezhetem?

Legy szives, ne ebben a stilusban. Egy biztositeknak harom funkcioja
van (lehet):
1) ne gyulladjon ki a haz
2) az ember ne kapjon halalos aramutest
3) az elektronikat me'g a halala elott mentse meg

Szamitogepes tapegysegbol csak torpefeszultseg jon ki, a 2) pont kizarva.
Teljesitmenyelektronika elobb hal meg, mint ahogy egy olvadobiztositek
kiolvad, marad tehat az 1) pont, amiert olvadobiztositek van a
tapegysegben. Idaig azt hittem, Te is eljutottal a gondolataiddal, es csak
azon morfondiroztal, hogy miert van beforrasztva.

: Megertem, hogy a tuzveszely erdekeben hasznaljak, de a negyven ev alatt
: nem talalkoztam transzformator, vagy villanymotor okozta tuzzel
: (elszenesedes, fust, szag volt), de elvileg nem kizart, s talan eppen
: ezert alkalmazzak.

Lehet, hogy 1 orszagban a nemzeti szabvany eloirja, hogy bizonyos
halozatrol uzemelo berendezeseknek biztositekkal kell rendelkeznie. Mivel
ennek a (feltetelezett) orszagnak nem fognak kulon tapegyseget gyartani,
az osszes ilyen. A mai elektromos/elektronikus gepekben nem feltetlenul a
mernoki szemleletet kell keresni, hanem a hivatale't. Nemetorszagban pl.
elo van irva, hogy a kerekpar vilagitasa kizarolag dinamorol mehet, es ez
kizarolag 6 V-os lehet. 1 kivetel van: ha 11 kg-nal konnyebb,
versenyszeruen is hasznalhato kerekparod van, akkor jarhatsz elemes
lampaval. Szoval (modern) nyugati elektronika interpretaciojaval
vigyazni! :-)) Ismeretlen alkatreszeket pedig kerdezz meg nyugodtan, azt
is nyugodtan megirhatod, hogy Te milyen funkciora tippelsz, legfeljebb nem
az lesz, ez sem egy tragedia.

Udv,
marky

U.I.: Mo-n lehet 12V-os dinamot tenni a bicajra? Pontositok a kerdesen:
szabad 12V-os dinamoval jarni? Tudom, hogy hulye kerdes, mert en meg nem
lattam magyar embert bekapcsolt lampaval kerekparozni. ;-)